#kurva vicces

[harompe]

BART VILÁG

NINCS KEGYELEM

[csacskamacskamocska]

Átgondoltam az életem

Szerintem sikerült decemberig annyi melót, hobbit, kötelezettséget, muszájt és lehetőséget összeszednem, hogy ne legyen időm az elcseszett szerelmi életemen problémázni, hanem csak azon, hogy melyik ujjamba harapjak. Talán még el is múlik végre ez a faszom se érti, hogy élte túl az éveket szerelem. Egyszer egy pasi elmesélte, hogy évtizeddel korábban, hosszan szerelmes volt belém. Még akkor is, amikor már nem egy társaságba jártunk, én voltam a fantáziáiban. És mivel elég szar volt, kitalálta, hogy mindenféle undorító meg megalázó helyzetekben képzel el engem, hogy kiszeressen belőlem. De abbahagyta, mert inkább izgatónak találta. :D :D :D

Tényleg csak azt tudom elképzelni, hogy jöjjön egy ugyanolyan, aki viszont akar engem. Mint egy mesében. És akkor nicket váltok és mindenhova a csodálatos párkapcsolatomról reblogolok kiokosításokat, és többet sosem leszek empatikus másokkal, mert nyilván rajtuk múlik, és letagdok mindent ami volt, talán még ki is nevetem, ugyan, a vágyódás nem szerelem!!!

Most pedig elmegyek dolgozni, és belevágok a feladatlistám feldolgozásába. Ja, és ha eljön a Másolattal az örök boldogság, onnantól kiposztolom a vasárnapi sütik fotóit és az összes harisnyatartót amit veszek. Más témám nem is lesz. :D

[starboymp3]

Thinking about her* 😔

*rákosi búzát szed tweet

[jokerlennon]

mi a faszert magyarazott valaki nekem az elobb a gyaloggalopprol mintha nem tudnam mi az.

[lacikaszep]

NAJOOOO beraktam a filmet és magyar narráció volt rajta

én ezt nem :Vvddvhdbdhddnddkrkrd

Horror Movie Icons in Scooby-Doo

[drakvuf]

Valaki érzi az internetet

[xeaiheai-two-electricboogaloo]

@lloyd-the-green-gremlin

[ultramegatroutman]

TLDR

Még a múlt héten lőttem a piacon.

Szeciben nálunk inkább a francia, osztrák vonal ment, a magyaros szecesszió népi motívumokat felhasználó stílusjegyei a korabeli épületeken aránylag gyakran (Lechner és követői, ugye), bútorokon nem annyira gyakran (Thoroczkay-Wiegand, Komor Marcell, a gödöllőiek) tárgyakon viszont egészen ritkán bukkannak fel. Szóval sem stílusában, sem minőségében nem mindennapos darab, érdemes utánamenni. Jelzés nyilván nulla, úgyhogy először is íróasztali készleteket, meg levélbontókat nézeget az ember, semmi. (Illetve az egyik ilyen adokveszek oldalon megtaláltam a párját, azt gyorsan meg is vettem, meg felbukkant egy magyar gyártó neve). Akkor nézegessünk népiszeci épületeket. Aránylag sok van. Akkor nézegessünk tervezőket fejből (bútor nyilván, mert az gyakoribb). Thoroczkay-Wiegandnak mindjárt meg is örültem, hát biztos ő volt!

Hát nyilván nem ő volt, mivel ez nem úgy működött, hogy aki ilyesmit akart tervezni, az lement az alföldre és nekiállt szűrmintákat másolni, hanem előszedte Huszka József (aki ezt a melót már megcsinálta) Magyar díszítő styl c. munkáját, és abból inspirálódott. De így kb. az összes építész, meg Zsolnayék, meg mindenki, úgyhogy jelentős stílusbeli átfedések vannak. Szopó. Amúgy pár tervező után feladja az ember, és jön a szorgos aprómunka: Magyar Iparművészet, az első számtól, egyesével, laponként. Mondjuk ez aránylag kurva unalmas, úgyhogy közben az ember rákeres dolgokra, próbál más irányba is tapógatózni, és a végén nyitva van már ötven oldal. Mindegy. Magyaros szecesszió, akkor az ember előbb utóbb eljut az Országházig. Igaz hogy neogót, de belül van szeci bőven (szerintem addig basztatták Steindlt, hogy nem elég magyaros meg modernes, hogy belement, mert ha végül mégsem lesz menő ez az új stíl, a díszítőfestést át lehet meszelni, stukkókat leverni, bútorokat kivinni). Van ez az országházi séták (vagy mi) könyvsorozat, aminek az utolsó része pont ezt a témát vesézi, pár oldal fent is van belőle, és pont szerepelteti a miniszterelnöki dolgozószoba néhány bútorát.

Már előzőleg is felbukkant Steindl egyik asszisztense, Foerk Ernő építész neve (a fenti Zsolnay csempéket is ő tervezte), akire aránylag sok belsőépítészeti munkát rábíztak, de kb. huszonhat helyről összefésülve az adatokat kiderült, hogy elvileg ő tervezte a és miniszterelnöki és miniszteri szobák berendezését, bútorokkal, csillárokkal, és a bronz íróasztali készletekkel együtt. (Illetve egy készletet emlegetnek mindenhol, a miniszterelnök számára készült szettet, de nem egy készült). Itt még hozzájön az a bizonyos cég, amelynek a neve már az elején megvolt, és számos fémmunkát készített az Országház számára.

Milyen kurvajó lenne, ha lenne egy korabeli fotó egy ilyen készletről!

Következő lépés: Csányi - Birchbauer: Az új Országház, 1902.

Tádáám. A probléma csak annyi, hogy a könyvben bármiről is legyen szó, a gyártót megemlítik, meg még azt is, aki felkalapálta az ónlemezt a tetőre, de tervezőt, azt nem. Meg hogy a készletből összesen ez a két darab van reprodukálva. :S

Szerencsére találtam egy 1905-ös, szar minőségű, szénné retusált fotót a miniszterelnöki iróasztalról az inkriminált írószettel, és a fenti két fotó megerősíti, hogy ez az eredetileg ide tervezett készlet. Most már megvan a tervezőnk, megvan a készletünk, csak éppen lófasz sem látszik belőle, meg a megérzésen kívül semmi bizonyíték rá, hogy az általam birtokolt basznak bármi köze lenne hozzá.

Korabeli fotó, ahol felbukkan a cucc, nincstöbb. Még csak ilyen 10-12 órát toltam a dologba, de még egyáltalán nem untam szinte nagyon (vicc, nem unalmas), hogy megyorsítsam a dolgot tudományos metódust dolgoztam ki: hol van a készlet? A Zországházban. Akkor nézegessünk a hírarchívumban régi parlamenti MTI-fotókat. Piff, 10 perc alatt meg is volt:

Hát ott a készlet, meg ott a kés!!! És itt jött a következő probléma. Kés. Fekszik, hülye szögben nyilván, ha kinagyítod szétesik. Mondjuk formára-méretre olyan, de csak százszázalékos azonosság elfogadható, kevesebb nem. A készlet többi része aránylag kivehető, a mintázat alapján elvileg a kés is azonosítható lenne, viszont itt a másik baj: a készlet stílusban van tartva, de minden egyes darab más mintával készült (az egyetlen egyezés a kalamáris a fenti gyertyatartó talapzata közt van). Nézegessünk tovább képeket.

Ezeken kívül körülbelül csillió fotón ott van, normálisan persze sehol sem látszik, de egyszercsak:

Hát végre látszik szinte! Isten áldja a Lubomír Strougalt és a Csehszlovák küldöttséget! Meg a fotóst. Darab azonosítva, hátra lehet dőlni. Nyilván csak másnapig, mert még csak magamat győztem meg, de nem 100% match. Mindegy, még fél óra keresés után:

Problem solved. Hősöm: Rozmann Antal teremőr.

Bronz lapozó, az Országház számára készült íróasztali készlet része. Terv: Foerk Ernő (1868-1934), 1898. Kivitelező: Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt., 1900k.

(Amennyire visszakövethető, valószínűleg minden miniszteri szobába készült belőle, a miniszterelnöki valamivel májerebb volt a gyertyatartóval, lámpával, valamint a több fotón is felbukkanó tálkával. Eredeti helyükről hamar kikerültek (a nem is tudom melyik miniszter pl. már 1908-ban lecserélte a teljes dolgozószoba-berendezést, a kiegészítőkkel együtt, mik vannak), de egész 1989-ig felbukkannak protokolláris eseményeken. Hasonló, meghatározott helyre készült darabok kereskedelmi forgalomba nem nagyon kerülhettek, meg azokat általában a gyártó jelezte is. Bár valószínűtlen, de lehetséges, hogy a készítőnél maradt pótlás, vagy mintadarab, de valószínűbb, hogy leköszönő honatya lopta kapta ajándékba, vagy ilyesmi.)

[zeroz2ro]

A Magyar Nemzet (!) az Instagramon (!) fizetett hirdetésben tolja ezt a "lejárató videót" Magyar Péterről. Kurva vicces, azért toltam fel ide. Magyar Péter egyik legnagyobb bűne .... fú, nem is tudom hogyan fogalmazzam meg ... nagyon kemény ... na szóval ... mindjárt összeszed magam ... szóval Magyar Péter egyesületének a honlapja egy olyan tárhelyszolgáltatónál van bejegyezve, ahol más kormánykritikus egyesületek honlapjai is vannak! Többek között egy olyan egyesületé, aki .... LMBTQ táncversenyeket is szervez!

[stickalittle]

Az Euronews azt kérdezte, Putyin hol helyezkedik el a háborúpárti és békepárti tábor között. Orbán azt mondta, most csak a nyugati közösségről szól, az oroszokról nem, itt nem ez a dolga. (A büdös kurva anyád nem dolgod megszólalni egy szomszédos országban zajló háborúról. Nagyon is dolgod lenne megszólalni, ha nem egy utolsó Putyin-pincsi szégyenfos lennél.) A csatorna másik kérdésére pedig úgy válaszolt, a migrációt illetően pontosan követik a nemzeti jogszabályokat (azokat a "jogszabályokat" követitek, amiket ti hoztatok, és amik a nemzetközi jogszabályokkal teljesen szembemennek, mintha arra hivatkozna a tolvaj, hogy jogszerűen loptam, mivel hoztam egy ilyen szabályt, hogy azt el kell lopni, hát nem volt mit tennem), az Európai Bizottság azonban beperelte őket az Európai Unió bíróságán, ezért fizetnünk kell és módosítani a jogszabályt, ami az alkotmány módosítása nélkül nem lehetséges, így Orbán szerint nem kerülhet rá sor. (Egy éjszaka alatt módosítotok alkotmányt (amúgy alaptörvényt!, te fasz), ha akartok, mit hazudozol, gazember, és azért kell fizetnünk, mert a menekülteknek még enni sem adtatok.)

Az ATV kérdésére reagálva elmondta: a most megválasztott amerikai elnöknek több gondja van annál, minthogy a magyarok elmúlt négy évben elszenvedett sérelmeivel foglalkozzon, de „rajta vagyunk a listáján”. (Hülye fasz vagy, ha azt képzeled, hogy Trumpnak valaha is fontos leszel. Elképesztő ez a retardáltság. Trumpnak a saját felesége sem fontos, nemhogy az ilyen lihegő kutyáknak bármit is megháláljon.) Szerinte nem az az érdekes, hogy két vezető milyen viszonyban van, de óriási esély Magyarországnak, hogy olyan közeli kapcsolatban vagyunk az Egyesült Államokkal, mint még sosem voltunk. (Már a nevedre sem emlékszik, te fasz, valószínűleg mostanra meg van róla győződve a vén hülye, hogy Bukarestből jöttél.) Azt mondta, Trumpot börtönbe akarták zárni, el akarták kobozni a vagyonát, meg akarták ölni, és mégis ő az Egyesült Államok elnöke. (Amikor az egyik hülye felvág arra, hogy máshol is élnek hülyék.) Orbán büszke arra, hogy azokkal harcolhat együtt, akik a mindenkori hatalmi elittel szemben akarnak harcolni az emberekért, ez történt. (Orbán Viktor, az elnyomott szegénylegény, akinek az elittel kell harcolnia! Ez önmagában vicces lenne, ha nem lenne egyértelmű az a kisebbrendűségi komplexus, amikor a szegénylegény nem a szaros gumicsizmáját szégyenli, hanem azt, hogy rászóltak a háziak, szaros gumicsizmával nem szabad a szőnyegre lépni.)

A Reuters arról kérdezi Orbán Viktort, hogy mit jelent szerinte a béke Ukrajnában? (Semmit nem jelent. Orosz propaganda, hogy a nyugat beszélje rá Ukrajnát, hogy az adja meg magát Putyinnak.) A miniszterelnök szerint az első lépés a tűzszünet lenne, és aggódik amiatt, hogy ha túl sokat gondolkodunk azon, hogy mi lesz a megoldás a békére, csökken az esély a tűzszünetre. (Jaj, hát nem úgy volt, hogy ha Trumpot megválasztják, akkor egyből tűzszünet lesz? Most akkor nem lesz? Szokás szerint próbál kihátrálni abból, amit tegnap mondott, ez a szégyen.) Jelenleg nincs kommunikáció a háborúzó felek között, az előfeltétele mindenfajta békekötésnek a kommunikáció, a kommunikáció előfeltétele pedig a tűzszünet – mondta. (Amíg háború van, nincs béke, és amíg nincs béke, háború van, állapította meg az elmés Orbán Viktor.)

[drakvuf]

néha eszembe jut

az a gyerekkoromban, a TV-ben futó társadalmi célú reklám, amiben egy nő nézi a Gálvölgyi Showt és nem nevet rajta, aztán jött valami szöveg, hogy milyen kurva sokan depressziósak az országban, de így utólag belátható, hogy szimplán félrediagnosztizálták a csajt, mert gecire nem volt vicces az a műsor

[csacskamacskamocska]

Rendezetlen gondolatok

Nem nagyon tudok posztolni mostanában, mert rengeteg, de tulajdonképpen felszínes kérdések foglalkoztatnak, amik egy beszélgetést, pár mondatot megérnének, de egy posztot már nem. Leteszek ide párat, de mondom, nem súlyosak.

Toxikus emberek Tényleg ki tudom védeni a mérgező embereket, tényleg megvannak a jellemző jegyek, és tényleg nem tudják magukról, hogy ők azok. Nos, ez a legérdekesebb. Ha ők nem tudják magukról, a külső szemlélő számára pedig nyilvánvaló, jól kirajzolódik, hogy ami ma még elnézhető, vicces vagy éppen imponáló, az hosszabb távon durván toxikus lesz, akkor mi észrevesszük magunkon?

Kulcs lehet ebben a „nem érdekel”. Ha nem érdekel valakit, hogy másnak mit okoz vagy csak azon a szinten érdekli, hogy ne tűnjön fel rossz színben.

Nem érdekel mit mondanak rólam. – ezzel a mondattal van valami baj. Még nem tudom micsoda. Valami bújtatott agresszió. Ha nem érdekelne, ez a mondat nem hangzana el.

Testbeszéd Ha van az asztrológia mellett egy másik ág ami sokat tanított és sokat vitatott, az a testbeszéd. Nem fogod felismerni. Ami igazán fontos, azt nem fogod felismerni. Vagyis nem fogod jól értelmezni. Az egyetlen amit biztosan észre fogsz venni, az a beenned keletkező zavar, amikor ellentmond a testbeszéd a verbális közléseknek. Mondhatnám, hogy menekülj, de majd akkor fogsz menekülni, amikor odaérsz a hídhoz.

A saját szinteden kiváló Látom, hogy vannak nálam butábbak(?), nem is tudom hogy lehet ezt jól megfogalmazni, hogy mik ezek a szintek. Tájékozatlanabb azokban ami engem érdekel, közben más dologban sokkal többet tud, csak az engem nem érdekel, ezért nem tartom értékes tudásnak. Hoppá. Okosabbak (?), jobb logikai képességet mutat, hogy újszerű nézőpontokat hoz, de amúgy egyes dolgokban meg legszívesebben megráznám, hogy ébresztő, hát hülye vagy teeeee? A saját középszerű szintemen elég jó vagyok. Ha narci lennék, titokban azt hinném, hogy mindenkinél jobb. Vannak értékeim és néha ezek miatt jobbnak gondolom magam, aztán ledózerolja az önteltségemet valaki lenyűgöző tudása. Addig jó, amíg ez van.

Segítség, megértés, kiállás Sajnos valóban könnyebb távol levő dolgokért kiállni, velük együttérezni, úgy toleránsnak lenni, hogy abba semmi melót nem kell rakni. Gyakran látom, hogy a liberalizmus élharcosai milyen rosszul tolerálják a közvetlen környezetüket, a hétköznapi problémákat. Nagyon érdekes dolog ez, hogy meghatározzuk magunkat valahogy, a magunk számára, én az vagyok aki..., én olyan ember vagyok, aki..., és ez távol állhat attól, akik valójában vagyunk. Nagyon durva példa, de a mesterségem a halál vagy a Híd a Kwai folyón jól mutatja, hogy ha önmagunkat távolra rakjuk és meredten nézünk arrafelé, akkor nem vesszük észre, hogy mit csinálunk nap mint nap. Kitörölt posztok, törölt reblogok Érdekes dolog, hogy az ember akkor posztol/reblogol sokat, amikor jól van, vagy akkor, amikor nincs jól vagy akkor amikor ideje van és unatkozik. Figyeleméhség vagy tartalmas beszélgetés? Mi történik? és akkor még: Ajándékozás Az alvás-gondolatok-bél-közérzet egymásra hatása Művészet Alkotói projektjeim Katasztrófák az életemben Az érzelmi életem És a kurva politika Tanulás Tervek stb, stb, stb :)

Teljesen egyértelműen fényévekkel jobban vagyok mint egy éve voltam. Vagyis jól vagyok. Ez a lelki meló megérte.

[retisonic]

25. Squid- O Monolith

A Squidet hívják poszt-punknak, art-punknak meg még tuti egy csomó minden másnak. 2021-ben volt egy elég jó lemezük, amit bírtam eléggé, meg úgy általában a kritikák is. Viszonyítási pont lehet náluk a Black Country New Road meg a Black Midi, de nekem főleg a Talking Heads, ami eszembe jut. De tényleg, így amikor hallgatom, akár ezt a lemezt, akár az előzőt, mindig életem második munkahelye jut eszembe, a hévízi Napsugár Hotel (az első a keszthelyi tejüzem volt havi 3 900 Ft-ért). Mindjárt mondom, hogy jön össze a Napsugár meg a Talking Heads, és a Squid. 1991 nyarán dolgoztam a Napsugár hotelben londinerként. Ez egy olyan szálloda volt, ami két épületből állt. Volt egy limitáltan menő épület recepcióval, ahol szolgálatot teljesítettem, és ahová az osztrák, svájci meg német nyuggerek jöttek, és volt az egyáltalán nem menő szövetkezeti épület, ahová a magyarok jöttek. A magyarok nem nagyon jattoltak, szóval nem is nagyon segítettem nekik, meg nem is jártam át oda, csak ha nagyon muszáj volt. A szálloda igazgatója Keszthely későbbi szoci polgármestere volt, aki akkoriban munkaidőben német szinkronos kung-fu filmeket nézett az irodájában. Fun fact: a 2022-es választásokra a semmiből visszatért függetlenként, és elindult harmadik erőként! Szerintem ebbe kár volt pénzt ölnie a Fidesznek, mert így mittudomán 68%-kal nyertek, a mutatvány nélkül meg győztek volna 66-tal. Keszthely egy elképesztően szomorú, vérfideszes város. A 2002-es kampányban az egyik amúgy ilyen halál szerény gimis tanárnő leköpte a sétáló utcán kampányoló Szili Katalint. Mondjuk ez így utólag elég vicces. Na de vissza a Squidhez. A Napsugárban egy fiatalabb kollégám volt a recepciósok között, a többi mind vén fasz, a szüleim ismerősei, volt osztálytársai stb. Ez persze vicces, mert most csináltam egy gyors matekot, és arra jutottam, hogy kb 40 évesek lehettek, én meg most vagyok 47. Na mindegy, a fiatal kollégával szerettem a legjobban együtt dolgozni, egy alter prototípus volt, és állítása szerint Magyarország legnagyobb David Byrne és Talking Heads rajongója (egy korábbi posztban szerintem említettem ezt az arcot), így munkaidőben kurva sok ’Headset hallgattunk, és 15 évesen én meglehetősen IDEGBAJOS zenének gondoltam. Nem utáltam, csak sokszor zavart, hogy van egy ilyen jó téma, és akkor hirtelen bejön valami kakofonikus, disszonáns rész, amit akkor úgy éltem meg, hogy ELBASSZA a számot. Na, és a Squiddel kapcsolatban is hasonló élményeim vannak, csak ma már nyilván nem azt gondolom, hogy na ez a szám el van baszva úgy ahogy van, amikor átvált egy nehezen dudolható részbe. Ennyi a nagy összefüggés!

Már az első lemeznek is témája volt az elidegenedés és az embertelenedés, itt az újon ez hatványozottan igaz. Lehet, hogy ez egy ilyen önbeteljesítő lemez, de én a legjobban akkor szerettem hallgatni, amikor esténként magányosan a Füredi úti lakótelepen sétáltam amíg a gyerek karatén volt, és akkor tényleg mindent elidegenedettnek és embertelennek láttam. Szerintem ez a lemez egy verőfényes normafás sétánál is ezt hozná ki belőlem. Mondják, hogy változott a zenekar hangzása az első lemez óta, de nekem kb ugyanaz a hangulat, csak a számok lettek kicsit hosszabbak és összetettebbek, meg a színvonal lett egységesebb. Igazából az összes szám tök oké, valamelyik azért okébb a többinél, egyedül a harmadik szám, a Siphon Song, ami szerintem túl vontatott, meg is töri kicsit a lemez lendületét. Sokkal jobban működne lemezzáró dalként, de arra meg van egy sokkal jobb, az egyik kedvencem, a meglehetősen hosszú és hülye című If You Had Seen The Bull’s Swimming Attempts You Would Have Stayed Away. Aki szereti a Talking Headset meg ezt az új poszt-punk vonalat, annak nyugodt szívvel ajánlom ezt a lemezt, meg úgy általában mindenkinek, aki, mint én, imád sötétben, ködben panelek között mászkálni.

Kedvenc számok: Swing (In A Dream), Undergrowth, The Blades, If You Had Seen The Bull’s Swimming Attempts You Would Have Stayed Away

[vonalkazottfejulapiposzata]

A pehelyréce.

Somateria mollissima

Mint a tengeri récék legnagyobb rajongóját nagyon megviselt lelkileg, hogy a norvégiai tartózkodásom alatt nem tudtam lefényképezni egy darab pehelyrécét sem, pedig többet is láttam belőlük. Ezért szentelek nekik egy posztot, ugyanis igen érdekes állatok. Régebben úgy gondoltam, hogy a világ egyik legrondább kacsája, de mihelyt láttam élőben, megváltozott a véleményem.

Itt él, úgyhogy attól nem kell félni, hogy összefutunk vele a balatonon. 50-71 cm, 1500-2800 gramm, szóval méretes kacsa, európa egyik legnagyobbika. Akár 113 km/órás sebességgel is tud repülni, és lebukik akár 50 méteres mélységig is, cserébe kurva esetlen a parton sétálva, de hát nem is arra lett kitalálva. Leginkább kagylókat és puhatestűeket fogyaszt, teszi ezt úgy, hogy egyben lenyeli, a gyomra pedig szétzúzza a héjat, ami aztán darabokban távozik a kacsából, hogy alul vagy felül, arról nem találtam infót, pedig nagyon érdekel. Kolóniákban élnek, és gyakran együtt nevelik a kiskacsákat.

A hangja (még nekem, egy expertnek is!) annyira kibaszott vicces, hogy nemsokára szingli leszek, mert napok óta óránként felvonyítok pehelyrécét utánozva, és tudtommal ezt nem sokáig tolerálják a férfiak.

Régebbi könyvekben elég szomorú dolgokat is találok róluk, gyakorlatilag mindenüket felhasználták valamire: "Az éjszaki tájakra nézve a leghasznosabb madarak egyike, mellynek húsát és tojásait eledelül használják, pelyhes bőréből a legmelegebb alsó öltönyöket készilik, de pelyhét, melly dunnapekely (Eider- dune) név alatt ismeretes, legtöbbre becsülik. E pelyhet kétszer, háromszor szedik el fészkéről, ugy hogy utójára a szegény jérce minden pelyhét kilépvén, majd egészen csupaszon marad. Az összeszedett pelyhet előbb megtiszlitják, aztán félézik, s ugy árulják. Evenként mintegy 6000 font dunnapehely jő kereskedésbe." (1853)

"A dunnalúdpehely barnásfehér s minőség szerint háromféle: tisztított, füves és a fogott vagy lövött madarak kopasztásából került. Legtöbb értéke van természetesen a tisztítottnak, különösen ha sohasem nedvesedett még meg; a füvest még tisztítani kell s így nyersen adva kevesebb az ára; végre a holt madarakból koppasztott pehely mindig leggyengébb értékű, mert legtöbbnyire zsiros szokott lenni. Miután azonban az anyamadarak löhetése, foghatása, pelyheik és tojásaik elszedhetése teljesen korlátlan volt, e fontos északi gazdaságiág fokozatos fejlődés helyett e század elején teljes pangásba került. A bajt maga a norvég törvényhozás is belátta, tehát 1842-ben, majd igazán üdvösen 1860 márcz. 3-án törvényileg intézkedett a dunnalúdak védelmét illetőleg." (1893)

Erről most konkrét forrást nem tudok előkeresni, de ha jól emlékszem, azt olvastam még a tengeri récékről, hogy speciális mirigyekkel szűrik meg a tengervizet - ha valaki valaha álmatlanul feküdt volna éjnek évadján az ágyában, azon elmélkedve, hogy miért nem mérgezik meg magukat a tengeri kacsák, amikor annyi sós vizet nyelnek, most választ kaptak erre is.

És most jöjjenek a képek erről a furcsa teremtésről, a kacsák sportkocsijáról, a "melyik-az-eleje-hol-a-szeme" récéről:

[extraordinarymreast]

Az emberek 70+ %-a nyomorog, nemhogy tengeri nyaralásra nem telik, de egy százezer forintos váratlan kiadást se tud megoldani.

Hát a jó kurva anyád neked is, te Geci!

[fagcrisis]

ja igen most erről eszembe jutott, mindenkinek szívből ajanlom a kedvenc ficemet valaha: egy neveletlen tündehercegnő naplója pontosan az aminek hangzik de annyira kurva vicces. ráadásul azelőtt írodott hogy a hobbit kijött volna szóval ez a thranduil verzió nekem örökre canon lesz