#különböző
Explore tagged Tumblr posts
idonttalkwithpplhere · 1 month ago
Text
Ettől szép az egész, mert mindannyian mások vagyunk. Más más személyiség, amihez egy külön kinézet társul.
40 notes · View notes
niipiece · 2 years ago
Text
Nem mérges vagyok, csak fáj. Ez teljesen különböző
Bár téged úgyse érdekel...
1 note · View note
hungarypolls · 1 year ago
Text
9 notes · View notes
csajokamotoron · 8 months ago
Video
youtube
Női Motoros Felvonulás a II. Nemzetközi Női Motoros Találkozón Horvátors...
0 notes
gyogyitsmegmarika · 4 days ago
Text
Az kórházi tapasztalatokrúl
Múlt péntek óta próbálom megfogalmazni az egészségügyben szerzett legfrissebb tapasztalatokat, de egyrészt nem tudom, hogy csak én vagyok szarházi borúlátó, meg nem tudom, mennyire kellene örülnünk, hogy egyáltalán kaptunk ellátást.
Anyámnak nőgyógyászati műtéte volt tegnap. Az okokkal most nem szeretnék senkit traktálni, mert nem is annyira relevánsak, inkább az ezt megelőző élmények azok.
Leszögezem, a családban hálistennek egy-két sürgősségi beavatkozástól eltekintve nincs kiterjedt kórházi tapasztalat, senki nem tudja, hogy kell felkészülni egy tervezett műtétre, így értelemszerűen szépen követtük az orvosok, asszisztensek, ápolók instrukcióit.
Az előzetes képalkotó vizsgálatok, konzultációk nagyjából sikeresen lementek, az utolsó mozzanat a pénteki altatóorvosi konzultáció volt, ahova én vittem anyámat. Következnek zanzásítva az átélt élmények. SOTE nőgyógyászati klinika, amiért elvileg hálásak lehetünk, mert nem egy sima kórház.
A 9:40-es időpontra prompt érkezünk, 10:00-ig nem történik semmi
Az egész elkövetkező folyamat alatt összesen legalább nettó egy órát vártunk szükségtelenül, például mert az ajtón lévő utasítást követve nem kopogtunk
Mindehol kötelezően elvárják, hogy kinyomtatott papírként vigyünk minden dokumentumot, EESZT ide vagy oda. Ha nincs papír, nincs ellátás.
Kezdésnek egy idősebb ápoló gügyögő, didaktikus módon közli, hogy dehát itt nincs friss labor meg EKG. Kérdezzük, igen, és? Dehát az kell. Nagyszerű, és ezt honnan kellett volna tudni? Hát azt ő nem tudja. Oké, mit lehet csinálni? Hát azt ő nem tudja.
Megkérdezik, miért vagyunk itt. Nézünk zavartan, és szembesülünk azzal, hogy az időpontra hívott betegből senki nem készült fel, és a beteg saját elmondása alapján akarnak képbe kerülni.
Altatóorvosi konzultáció: ugyanazt kérdezi meg újra és újra, köztük azokat a dolgokat, amiket előtte a folyosón az asszisztense már megkérdezett. Konfliktuskerülő, ám rettegő és kétségbe esett anyám felveti, hogy erre már válaszolt. Válasz: hát ne legyenek már ilyenek, hát mikor, kinek? Itt lépek be, hogy a maga mellett ülő zöld köpenyes fekete hajú hölgynek 12 perccel ezelőtt.
Konzultáció véget ér. Kérdezzük, hogy akkor hétfőn a műtét az hogyan, mikor, hova. Hát azt ő nem tudja. Akkor ki tudja? Kérdezzük meg az orvost. Melyiket, mert van négy? Azt ő nem tudja. Elérhetőséget kaphatunk az orvosokhoz? Hát azt nem lehet. Tehát? Nagy szemekkel nézés.
Hiányzó labor és EKG - hol tudjuk ezt beszerezni péntek délután? Hát azt ők nem tudják. De úgy mégis? Hát talán ide és ide menjünk az épületben, és ott esetleg, de EKG-t valószínűleg senki nem tud a házban.
Négy különböző osztályon járunk, ahova az egyikből küldtek a másikba, mindenhol nagy szemekkel nézés, hogy hát ők ebben nem tudnak segíteni, de menjünk ide meg oda.
Amikor anyámnak érthetően a fasza tele lett, és kétségbe esett, egyszer csak a telefonügyeletben lévő tesóm elér valakit, valakinek az asszisztensét, aki elirányít bennünket egy minden bizonnyal szupertitkos nőgyógyászati laborba egy kavéautomata mögött jobbra.
A hivatkozott laborban a világ legtündéribb, ~60 körüli laboros nővére vár bennünket, és tíz perc alatt elintézi a vérvételt, vizeletet, EKG-t.
Ha ezzel a nővel nem találkozunk egy kb véletlen folytán, anyám nem kapja meg a viszonylag kurvafontos onkológiai műtétet.
A laboros hölgy elmondja, hogy egyébként a nap folyamán bárki - elsősorban az első állomáson az altatóorvos - akivel találkoztunk, két perc alatt a megfelelő helyre tudott volna irányítani, és elintézni mindezt, csak mivel ez nem kötelességük, szarnak bele.
A nap jelszava az volt, hogy senki nem tud semmit, semmiről. Tetézve azzal, hogy a mi kurva anyánkat, amiért nem tudjuk csuklóból, mit kell csinálni egy műtét előtt. És ezt leereszkedően, megalázóan éreztetve is.
Jellemző stratégia a teljes folyamat során, hogy ha ellentmondasz vagy a nemtetszésedet fejezed ki, a veled szemben álló érezhetően úgy próbálja tekerni, mintha te erőszakos lennél, hogy adott esetben eltávolíttathasson. "Maga most felemelte a hangját." "Ön most fenyegetően beszél velem". Mintha valahol rögzítve lenne, hogy védeni tudják a seggüket, és közben ökölbe szorul az agyam, mert kedvem lenne tényleg fenyegetően beszélni velük, mert mindenki úgy csinál, mintha egy kibaszott kegy vagy jutalom lenne, hogy anyám egészségügyi ellátást kap.
A végén a lelkünkre kötötték, hogy vasárnap az otthon, EESZT-ből kinyomtatott leleteket vigyük be fizikai formában vasárnap. Az indokra már nem figyeltem.
A leletek nem érkeztek meg vasárnapig az EESZT-be, csak egy üres ambuláns lap. Vasárnap újra vért vettek tőle.
Mi a kurva isten fasza történik itt, és mi a fasz baja van az embereknek?
Arról már nem is beszélve, hogy az egész klinikán hetek óta egész nap zavartan tévelygő embereket látunk, akik keresik a megfelelő rendelőt, de amikor útbaigazítást kérnek, senki nem tud semmit.
75 notes · View notes
greenteaforbreakfast · 7 months ago
Text
Egyik ismerős megvette az egyik erdei farmot, amiben minden berendezés bent maradt. Kibaszott nagy meló lesz kipakolni, de elképesztő kincsek is vannak. A három dolog, amit kiemelnék:
Tumblr media Tumblr media
Homemade bogyószedő apparát, travel size.
Tumblr media Tumblr media
Lemezjátszó, hozzá tartozó szekrénykével.
Tumblr media Tumblr media
Telefonregiszter, vagy nemtom mi ennek a neve, de kurvajó. "Underphone" van ráírva, Mo-n is volt forgalomban. Lenyomod a megfelelő betűt, és felnyitja ott a noteszt. Teljesen érintetlen volt, soha senki nem írt bele.
Meg voltak még dobozok teljes fényképészfelszereléssel, szintén ebből az érából, egy teljes cipészműhely kicsit korábbról, egy teljes térképész/könyvelőiroda mindenféle mappákkal és kütyükkel, egy teljes bárszekrény, két rokka, meg még vagy 8-10 különböző hobbi/foglalkozás kellékei. Rengeteg gyönyörű kisbútor, vagy 30 régi bőrönd és táska, 10 nagy faláda, meg még amik nem jutnak most hirtelen eszembe.
Amúgy ez az:
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
A téli képek a két melléképület, mindkettő dugig minden szarral.
Én is akarok egy régi farmot.
107 notes · View notes
diogenesz2020portugal · 7 months ago
Text
Nem írok többet az Olimpia megnyitójáról, mert aki utálta, annak felesleges, aki meg értette, annak természetes.
De ideteszek egy francia csoportban talált szöveget: "Egykoron a magyar Párizsba ment tanulni. Bizony. Nem volt igazán művelt ember az, aki nem beszélt franciául, legalább picit, s nem ismerte nem csak a magyar, a francia, de a világ történelmét is, na meg a művészeteket. Pest és Buda volt a kis Párizs, s a magyar költők, írók, értelmiségiek nagy része büszke francia ismerő volt. Amúgy ez ma is így van. Legnagyobb íróink bizony beszélnek franciául, valamennyit mindenképp, s ismerik a francia irodalmat, kultúrát.
A francia művészet, kultúra, gasztronómia, nyelv benne van a legtöbb európai országéban. Magyarországéban is. Franciák nélkül nem lenne címerünk képzeljétek, merthogy ezt a gyönyörű szót az ófrancia nyelvből kaptuk: ‘ le cimier’. Kilincsünk - az egyik szeretett magyar szavam sem lenne; mert a ‘la clinche’ szülte. De blúz, bizsu, brutális, desszert, dekoltázs, gavallér, embléma, káosz, lavór és lámpa sem lenne (némi fény), múzsa sem nagyon és lazsálás sem igen. Na meg papír, poén, poéta sem létezne ilyen szavakkal ( Karinthy belehalt volna) a plafon meg csak mennyezetként szakadhatna az álszentekre, de a menny túl nehéz, ott mindent a szeretet ural, nem bírnák el. Lakat sem lenne, reváns, majonéz, garzon, sansz, randevú, rúzs, szekrény, toalett, trükk, és franciák nélkül nem jelentenénk ki, hogy ‘a stílus maga az ember’. Csak néhány jövevényszót említettem, ami eszembe jutott, meg egy kifejezést, hogy vázoljam mennyire ostoba kijelentés az, amint az imént olvastam egy, az Olimpiát megnyitó Ceremóniával foglalkozó poszt alatt, miszerint a franciák nem adtak semmit a világnak, a magyaroknak pláne nem. Jaj.
Azt gondolom, hogy akik hőbörögnek a megnyitó kapcsán, azok nem tudnak sokat Franciaországról, sőt valószínű, hogy nem különösebben olvasott, kulturált emberek, s nem hiszem, hogy a szimbólumok értelmezésében otthon vannak. Ez nem feltétlen csak az ő hibájuk, nem bántom őket, jelzőzni a legtöbb esetben fölösleges. De azért megvan a maga bája a magabiztosságnak, ami jellemzi a föltételezéseket, hogy Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráján keresztül is a kereszténység gyalázása volt az egész ceremónia, és “a szexuális játékban használt maszkban rohangáló fáklyás is nevetséges volt”.
Szeretnék némi fölvilágosítást adni arról, hogy az a maszkos és csuklyás alak, aki fáklyával a kezében átszelte Párizst legfontosabb pontjait, nem perverz játékokra utalásként viselte öltözetét. A francia történelem és kultúra különböző maszkos alakjai előtt volt tisztelgés viselete, a Bastille 17. század végi titokzatos foglya, a Vasálarcos előtt, akinek kilétét soha nem sikerült megerősíteni, az Operaház fantomja előtt, Gaston Leroux azonos című regényének kitalált szereplője előtt, akik a két legismertebb álarcosok a francia kultúrában, és nem csak. Bizony egy bólintás volt az Assassin's Creedre is, a francia Ubisoft által fejlesztett híres videojáték-sorozatra, amelynek egyik része ugye pont Párizsban játszódik. (A vállalat 500 000 dollárt adományozott a Notre-Dame székesegyház újjáépítésére.)
Amit sokan az Utolsó vacsora rekonstrukciójának hisznek, az a görög mitológiában jártasabbak, s a készítők szerint nem Leonardo művének ábrázolása volt, hanem az olimpia eredetéhez tért vissza, a görögökhöz, az ókori görög történelem gyökereihez, Dionüszosz és az istenek ábrázolásával. Dionüszosz volt a bor és mámor (a franciáknak mindkettő fontos) istene, az ünneplés megtestesítője, és a görög színjátszás patrónusa is. Dionüszosz kísérete (akikkel bulizott, ha úgy tetszik) egyébként kecskefarkú, disznófülű buja nimfák, emberarcú, szőrős szatírok voltak. Ők állandóan szatírjátékokat játszottak, gúnyos humorral (innen ered a szatíra kifejezés amúgy). Én nem tudom a tutit, de azért volt szerencsém megnézni az Utolsó vacsorát Milánóban, többsz��r is, és ott nem volt semmilyen koszorús kék ember, meg különböző istenek, vagy torzan buja szatírok a falon, illetve tizenketten voltak, nem tizennyolcan, szóval azért átgondolnám a dolgot. Adnék egy sanszot (olálá ez nem francia szó, oui) a jóindulatnak, lazaságnak és pikírt humornak, ami nem csak Dionüszosz, de a franciák sajátja is.
A katakombákat és Párizs híres csatornáit bemutató földalatti részen (amely egyébként látogatható) egy krokodilt volt, ami több magyar kommentelő (es újságíró, ami gáz) szerint túlzó butaságként volt jelen, csak látványnak, pedig egy nagyon is valós történetre utalt: Eleonórára, a nílusi krokodilra, aki Párizs csatornáiban élt. A föld alatti folyóban lévő csónak képe sem koreográfia, inkább a La Grande Vadrouille című film mitikus jelenetének visszhangja, mert igen, Párizs alatt a Bièvre is folyik.
Lady Gaga a párizsi kabaré világa előtt hajolt meg, nevezetesen a francia Cancan révén. (A kánkán amúgy algér eredetű.) Edith Piaf világhírű La Vie en Rose című művét idézte, s nem “ízléstelenkedett”.
A Richelieu könyvtár szívében a francia irodalom előtt tisztelgett a ceremónia rendezője, a szimbolizmus nagy költőjének Paul Verlaine Romances Sans paroles (Őt Tóth Árpád fordította és hatással volt Kosztolányi és Ady irodalmára), Pierre Choderlos De Laclos Veszedelmes viszonyok, Liaisons Dangereuses (amit Örkény juttatott el a magyar szívekbe) és Marivaux Triomphe De l'Amour azaz A szerelem diadala című műveivel.
A Szajna mentén a vízsugarak, a szökőkutak és a Jardins à la Française közvetlen visszhangja Versailles-nak, annak nagyszerű vizeinek és André LeNotre által tervezett parkjának, valamint általában a kastélykultúrának adta tiszteletét. Egyébként két történelmi személyiséget is bemutattak itt BMX-en, Napóleont és XIV. Lajost.
Eugène Delacroix Szabadság című festményének rekonstrukciójával a francia forradalom volt a középpontban. A Conciergerie az a hely, ahol a királynőt kivégzése előtt bebörtönözték. Ezután a Marina Viotti által megtestesített forradalmi alakot látjuk egy Párizs címerét jelképező csónakon, amely a "L'Amour est un oiseau rebelle" ("A szerelem egy lázadó madár") című filmet adja elő. Ez a szimbolikus kép Párizs mottóját is visszhangozza: ‘Fluctuat nec Mergitur’ azaz ‘lebeg, de nem süllyed.’
A levegőbe emelkedő, látványos vasque-montgolfière (hőlégballon) a Montgolfier testvérek, a léghajó feltalálói előtti tisztelgés volt. Az első hőlégballon-út a Tuileriák kertje felett repülve érte el a legmagasabb pontját, az 1000 métert.
Kihagytam több dolgot a négy órás műsorból, tudom, nézzétek el nekem, azért Celine-t muszáj még említenem, hogy a küzdelem, erő és tehetség megtestesítője, s bár nem francia - ahogy a fellépők sokasága sem, valami miatt mégis együtt láthattuk őket. Talán ezen a valamin is lehetne elmélkedni.
Úgy érzem, hogy akik fanyalognak abszolút nem vették figyelembe a francia történelmet, a kultúrát. Elfeledkeztek róla vagy nem ismerik. Franciaország, a franciaság úgymond mindig rendíthetetlenül meglepő volt, provokatív, lázadó, szélsőséges, olykor egoista, máskor magamutogató, az elegancia és giccs egyvelege, a túlzások és nagy igazságok hazája, az örök szerelem vadul romantikus lelke, a művészet és a divat fellegvára. A franciák a mélységes érzékenység, a halálos büszkeség és egy adag kapjabeavilág, a mi franciák vagyunk attitűd viselői. Ezért szeretjük és olykor utáljuk őket. Ez van.
S persze igaz lehet az is, hogy amikor a világ olyan érzékeny, sebzett időket él meg, mint a mostani, lehetne finomabban is a világ elé tárni vízióinkat, művészi önkifejezésünket az olimpia megnyitó ünnepségen (sőt Franciaország franciaságát), a bőrünk alatt megbúvó provokálni akarásunkat, és illene figyelembe venni a világot körülöttünk, azokat akik nem látják úgy vagy nem azt amit mi, s nem tudják vagy ismerik úgy a világot, ahogy mi, de az - s ezt hangsúlyoznom kell - az nem lenne igazán francia. A franciák pedig, ha csak a történelmet nézzük, mindig is imádták és elérték, hogy a világ róluk beszéljen.
115 notes · View notes
donb · 10 months ago
Text
Tumblr media
Tisztázzuk, drága barátaim! A magyar helyesírási hagyomány négy különböző vízszintes vonalat használ, amit tipográfiailag három különböző karakterrel jelenítünk meg. Úgymint: kötőjel, nagykötőjel, gondolatjal és matamatikai mínuszjel. A nagykötőjel és a gondolatjel ugyanazaz a (kötőjelnél hosszabb) félkvirt (vagy kvirt) mínusz (az a különbség, hogy a gondolatjelet szóközök határolják), a matematikai mínusz jele pedig azonos a pluszjel vízszintes szárával (más magasságban van pl., mint a kötőjel).
Az irodalmi párbeszédet (nem keverendő össze az idézettel!) gondolatjellel tagoljuk, nem kötőjellel.
174 notes · View notes
idonttalkwithpplhere · 4 months ago
Text
Minden ember más. Attól, hogy te valakivel jól bánsz, attól függetlenül az a valaki lehet, hogy nem bánik veled jól. Nem lehet ő te és te sem lehetsz ő. Nehéz dolog ezt megtanulnia az embernek, mert úgy gondolja, hogy talán képes megváltoztatni a másikat vagy csak szimplán a szépet látja benne.
9 notes · View notes
pokmajom · 1 year ago
Text
Legyetek tudatosabb halfogyasztók!
Most, hogy @mairlenka Afrikai harcsás receptje nyomán, felmerült néhány jogos és jogtalan kétely, az akvakultúrában termelt halakkal szemben, összefoglalnám nektek, 30 éves munkám eredményeit a legfontosabb tudnivalókat, hogy ti legyetek a legképzettebben ténfergő vásárlók, az áruházak halas pultjainál.
Kezdjük azzal, hogy szinte minden hal, amit Magyarországon frissen veszel (leginkább műanyag tálcán, védőgázas csomagolásban), az akvakultúrában lett felnevelve. Magyarországon, természetes vízből fogott őshonos halat, jogszerűen csak akkor ehetsz, ha te magad horgászol. Halászatból származó idegenhonos halakat, mint az ezüst kárász, busa, törpeharcsa, lehet venni, csak kicsit komolyabb kapcsolatrendszer kell hozzá, mint a magas minőségű kokain beszerzéséhez. Ha arra vágysz, tengerből fogott halakat azért lehet beszerezni frissen, néhány erre szakosodott kereskedőnél, de az olcsó, halászott hal leginkább fagyasztva jut el hozzád. A több hónapos fagyasztás pedig, már eleve minőségromlás, mert a halakban nagyon sok a telítetlen zsírsav, aminek oxidációja a fagyasztás során csak lelassul. Meg ugye a melegvízben felengedett filé textúrája sem lesz az igazi.
Szóval vegyél inkább frisset, amit, akvakultúrában neveltek. Az akvakultúra fogalmába beletartozik a rákok, a kagylók és a különböző algafélék termelése is, de én most csak a halakról beszélnék. Ezeket különböző technológiákkal, tengeri ketrecekben és édesvízi medencékben, tavakban nevelik fel, úgy hogy, már az ikrákat is mesterségesen keltetik. A lazacot, az aranydurbincsot és a tengeri sügért (igen, a horvát tengerparton vett branzinót sem a kérges kezű halász bácsi fogta) hatalmas tengeri ketrecekben nevelik, amelyek felső körgyűrűjét jól láthatjátok sokfelé, a norvég, skót, görög és török partok mentén. A pisztrángot a bő vizű, nem túl hideg folyók, patakok mentén átfolyó medencékben, az afrikai harcsát pedig termálvízzel táplált medencékben termelik. Ezen technológiák közös jellemzője, hogy a halak kizárólag haltápot esznek, amelyet hallisztből, szójából, gabonákból és egyéb adalékokból, az adott faj biológiai igényeinek legmegfelelőbben állítanak össze. Az elmúlt 20 évben sokat fejlődött a haltakarmányozás tudománya és ma már 1kg lazac előállításához is csak 0,65kg halat kell kihalászni a tengerből. Az afrikai harcsánál ez valahol 0,1 kg körül lehet, mert más fehérje forrással is vígan elvan. Viszont a lazac színe sem a folyó torkolatokban elfogyasztott kisrákoktól vörös, hanem a tápjához adagolt, amúgy immunerősítő, astaxanthin karotinoidtól. Ezeket a halakat a medencékben viszonylag nagy sűrűségben tartják, de a halsűrűség úgy van belőve, hogy azért még komfortos legyen a halaknak, mert különben lassulna a növekedésük. Mondjuk ez pont az afrikai harcsa esetében azt jelenti, hogy alig van víz a halak között, mert ez az állapot az, ami arra emlékezteti őket, amikor Afrikában a száraz évszakban, a kiszáradó folyómedrek utolsó pocsolyáiban összezsúfolódnak a haverokkal és a speciális kopoltyú nyulványaik segítségével, a levegőből veszik fel az oxigént. Ilyenkor mindenki szeret mindenkit, nincs harc, nincs agresszió. Természetesen, a nagy tömegben tartott halaknál, figyelni kell a halak egészségére is, de ennek módja nem az, hogy reggeltől estig gyógyszerekkel tömik őket. Főleg nem antibiotikumokkal, mert azokra hamar kialakulnának a rezisztens bacik, de más szerek alkalmazását is szigorúan szabályozza az EU. A lazacot, aranydurbincsot és a tengeri sügeret ma már döntően mindenféle kórokozó ellen vakcinázzák. A pisztráng szinte minden lehetséges betegsége jól kezelhető technológiai eszközökkel (pl medencék rendszeres tisztítása), vagy híg oldatokban való fürdetéssel, az afrikai harcsának meg szerencsére egyelőre nem hoztuk be semmilyen veszélyesebb kórokozóját. Nem kell tehát tartani semmilyen szermaradványtól ezekben a halakban. Megjegyzem, a nagy pangáziusz hiszti idején, az is vizsgálta mindenki, mindenhol, de soha nem találtak benne semmit.
Ha viszont igazán boldog és természetes közegben nevelt halat akartok enni, akkor a halastavak termékeit kell keresni. A magyar halastavak, jellemzően 10-100 ha méretűek és 80%-ban pontyot nevelnek bennük. Annak érdekében, hogy minél jobban kihasználják a tó természetes táplálék hozamát és egyensúlyban tartsák a bonyolult ökoszisztémát, a ponty mellett busákat, amúrt, harcsát, süllőt és csukát is termelnek a tavakban, de csak a ponty kap a természetes táplálékot kiegészítő takarmányozást. Ez döntően kukorica és búza, amit a pontyok a tó fenekéről szedegetnek fel. De iszap ízük nem ettől lehet, hanem az egyes algák által termelt ízrontó anyagok miatt (pl. a kékalgák által termelt geozmin), amelyek felhalmozódását, megfelelő technológiai lépésekkel, azért ki lehet küszöbölni. A halastóban a halak, nagyjából természetes környezetükben élnek és 3 évig másra sincs gondjuk, mint hogy békésen eszegessék amit a tóban találnak és amit az ember még ad nekik. Illetve, mivel ez gyakorlatilag egy felpörgetett vízi ökoszisztéma, annak minden csodás madarával és emlősével, arra is vigyázniuk kell, hogy ne kapja el őket egy nagykócsag, kormorán vagy vidra. Ebben azért a halastavak gazdái is segítenek nekik és vannak olyan rosszindulatú pletykák, hogy mennyi vidrabunda jöhet össze egy halastóról. Az így távozó halragadozók azonban, csak csepp a tengerben és ma a halastavak, a magyar vízi madár és vidra populáció legfontosabb fenntartói.
Ha pedig zavarnak a szálkák, javasolom a szigetközben nagyon népszerű ecetes rántott ponty elkészítését, ahol a pác ízlés szerint turbózható pl száraz fehérborral, de én még mézet is tettem bele és egy nap érlelés után már szálkamentesen fogyasztható volt.
254 notes · View notes
zeroz2ro · 23 days ago
Text
Európa: háborús szankció.
USA: békeszankció.
Háborús szankció rossz.
Békeszankció jó.
45 notes · View notes
riariahistoria · 5 months ago
Text
Roland Garros
a neve a francia nyílt teniszbajnokságnak, ami lezárja a salakos idényt a füves idény kezdete előtt, a Grand Slam tornák egyik ékköve (ezt ahogy van kimásoltam a netről, semmit sem tudok a teniszről). természesen azt várná az ember hogy minimum arról nevezték el aki feltalálta a teniszt, először teniszezett az országban, aki megnyerte 47x Wimbledont és elvette Steffi Grafot (az mondjuk Agassi, ezt vágom).
majdnem.
Roland Garros 1888ban francia gyarmaton születik és 12 évesen kerül Franciaországba, amikor a szülei úgy döntenek hogy elég az otthontanulásból, egy katolikus fiúiskola a haza keblén alapozza meg az ember jellemét. a középiskola majd a HEC elvégzése után az autóiparban kezd dolgozni de volt annál újabb, forradalmibb és veszélyesebb üzem is - a repülés. 1909ben a Reims melletti nyaralásán szerelmes lesz a repülésbe egy bemutató miatt, aztán nemsokrá vesz is egy repülőt és mert nem volt még pilótaképzés magától tanul meg repülni.
képzeld el mindezt a mai viszonyokkal, hogy veszel egy repülőt aztán addig mókolsz vele ami rájösz hogyan kell felszállni...
különböző rekodrokat állít fel - például ő az első ember aki átrepüli a Földközi tengert megszakítás nélkül - és rengeteg versenyen meg bemutatón vesz részt. mivel gyarmaton született nincs kötelezve a bevonulásra, de ő csatlakozik a francia hadsereghez az I. Világháborúban. az első igazi vadászgépet Garros használja, Raymond Saulnierrel és Jules Hue szerelővel megoldják hogy tüzelésnél ne a légcsavart lője szét a pilóta hanem a lövedékek eltérítve menjenek ki, lehetőség szerint az ellenséges gépekre (addig a pilóták úgy lőtték egymást hogy fogták a pisztolyt és tüzeltek a másikra. érted, átveszed fél kézre a repülőt, fogod a csúzlit, biccentesz a másiknak és durr-durr). funfact, a találmány remek, de nem az igazi, viszont a holland Anthony Fokker egy megszakítóval tökéletesíti és születik meg aztán a jól ismert vadászrepülő. miután Garros gépe odazuhant a német oldalra. és sok hónapon keresztül a németek ezzel a tökéletesített találmánnyal szénné alázzák az antant légierejét és teszik a pilótáikat egyszer használatossá (az akkori légierőt csak Öngyilkosok klubjának nevezik az angoloknál). milyen idegben lehettek, pedig szegény Garros felgyújtotta a picsába a gépét amikor lezuhant. de az acél ugye...
az elit katonák fogolytáborába kerül majd három évre az aviátor (az I. Világháborúban még voltak elvek) de többszöri próbálkozás után 1918. február 17én megszökik. otthon kitüntetik és minden ellenérv és ellenkezés dacára rövid úton visszatér a repülőrajhoz ahol az elfogásáig szolgált. ugyanezen év október 5én Ardennes megyében lövik le a gépét ami felrobban.
a születésnapja előtt egy nappal.
Tumblr media
amúgy idén a Roland Garrost Alcaraz meg Swiatek nyerte meg.
57 notes · View notes
rumcajszesmanka · 2 months ago
Text
19 és fél hét
meg szokták kérdezni, hogy érzem-e, hogy mozog a gyerek és hogy milyen érzés. igen és szar, különböző erősségű nyomást szoktam (uh-n is látszott, hogy elég aktív a terrordémon), néha kifejezetten kellemetlen.
amire valamiért főleg az idősebb nőknek (30+ éve szültek) az szokott lenni a reakciója, hogy az biztos nem az, csak képzelem, semmi ilyesmit nem érezhetek, nekik is csak pillangó szárny rebegés, meg simogatás és kis buborékok voltak, és így néznek rám, mintha hülye lennék. wtf, akkor minek kérdezik. mintha csak a csodaszép, élvezetes terhességről szóló válaszok lehetnének elfogadhatóak, bármi ami eltér az biztos nem úgy van.
de legalább sógornőm cuki volt, 3 hónapja szült, mondta, hogy ugyanezt érezte ebben az időszakban.
bónusz: kb 13 héttől fáj a derekam, folyamatosan olyan érzésem van mintha valami becsípődött volna a farokcsontnál, de az sem lehet, nem elég nagy hozzá a hasam. sure.
23 notes · View notes
jehova · 6 months ago
Text
A Reading Is Sexy című, most különböző verziókban megjelenő dalban a szerző közel 100 kedvenc íróját és filozófusát sorolja fel Chomskytól Dosztojevszkijen át Kafkáig, Sartre-ig, Simon Weiltől Guy Debordig, Philip Roth-ig, Platontól Hegelig, ráadásul mindezt funk-elektronikába bújtatva.
az isten basszon már meg mindenkit, de tényleg
38 notes · View notes
diogenesz2020portugal · 4 months ago
Text
Portugália apró csodái
Tumblr media
A calçada portuguesa a technikától függően szabályos vagy szabálytalan alakú, általában fehér és fekete mészkőből készült kövekkel való burkolással jön létre, amely a különböző színű kövek kontrasztja miatt dekoratív minták vagy mozaikok kialakítására használható.  A leghagyományosabb színek a fekete és a fehér, bár népszerű a barna és a piros, a kék, a szürke és a sárga is.  Egyes brazil régiókban előfordulhat kék és zöld kő.  Portugáliában az ilyen típusú járdák lefektetésére szakosodott munkásokat mesterburkolóknak (mestres calceteiros) nevezik.  
Nagyon sok helyen csak fehér köveket használnak, ám néha a mesterek ezzel is szeretnek játszani. Csak nyitott szemmel kell járni, hogy észrevedd ezeket az apró csodákat. 🤍
58 notes · View notes
gerywhite · 10 months ago
Text
Kakisztokrácia
A kakisztokrácia olyan kormányzati rendszer, amelyet a legrosszabb, legkevésbé képzett és/vagy a leginkább gátlástalan polgárok vezetnek.[1][2] A fogalom már a tizenhetedik században megjelent.[3] 1829-ben az angol szerző, Thomas Love Peacock is használta, de a XXI. század első évtizedeiben használata jelentősen megnőtt, hogy ezzel a kifejezéssel kritizálják a világ különböző demokráciáiban megjelenő populista kormányokat.
Etimológia
A szó eredetileg a görög kakistos (κάκιστος; legrosszabb) és a kratos (κράτος; állam) szavakból származik, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy a legrosszabb emberek által alkotott kormányzat.
61 notes · View notes