#köztérkép

[fincsimissimi]

Csók a lapban

A cím, persze, mint már oly sokszor, most is vicc, kiforgatás — hiszen elég csak megnézni a képeket, klasszikus csók kalapban ez. Ha meg a női szereplők szemszögéből nézzük, csók pártában. Akkor viszont “csók a pártban”. Continue reading Untitled

[fovarosiblog]

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Az a kérdés, hogy a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásán látható-e még ez a mozaikkép. Lakik valaki ennek a közelében? A 22-es busz vonalán? Aki meg tudná nézni. (A Köztérkép linken van egy megjegyzés 2021-ből, hogy akkor pont megint nem volt látható, de nem tudom, hogy ma mi a helyzet.)

[tomschgn]

KÉPZŐMŰVÉSZET

🗿 Piller Csaba: A család; részlet (2017) 🖼 Henri Toulouse-Lautrec: A mosodai dolgozó (1888)

Érdekes, hogy magyar nyelv mennyire a testi tüneteken keresztül fejez ki lelkiállapotokat. Van, amit már nem nyelünk le, már nem veszi be a gyomrunk, és ilyenkor torkig vagyunk vele. Valamikor meg pillangókat érzünk a gyomrunkban, és ilyenkor néha gombóc nő a torkunkban. Aki rosszmájú, az gyakran tesz epés megjegyzéseket.

És itt van ugye a feszültség. Ami egy lelkiállapot, de közben, ahogy a szó is leírja: megfeszülnek az izmaink, az állkapcsunk, ökölbe szorul a kezünk. Ez köti össze a mai két műalkotásunkat is.

Amikor megláttam Lautrec festményét, azonnal eszembe jutott az a Mária-szobor, ami mellett nap mint nap elmegyek. Piller Csaba szoborcsoportja a széken ülő kiskamasz Szűz Máriát ábrázolja, vele szemben a szülei, Szent Anna és Szent Joachim. A család meglepően életszerű, modern, azonosulható, nincs az az érzésünk velük kapcsolatban, mintha egy vastag porréteg alól előkapart ókori történet szemtanúi lennénk. A művész erre törekedett is: a széket, amin Mária ül, könnyebb elképzelni egy mai lakberendezési katalógusban, mint ókori környezetben; Joachimot pedig a csupasz állával és a zselézett hajával egészen biztosan nem a korabeli Júdea egyik borbélya nyírta.

Maga a helyzet is nagyon mai, vagy inkább kortalan, de mindenképpen ismerős: a szülők éppen megdorgálják csemetéjüket (némi áthallással: szentbeszédet tartanak neki), a lány pedig feszülten hallgatja a szülői intelmeket. Előrehajol, karjai megfeszülnek, rámarkol a szék ülőlapjára – aki látott már kiskamaszt, esetleg ő maga is volt, az pontosan tudja, mi járhat a fejében. ��ppen elképzeli, amint hozzávágja azt a széket a szülőkhöz, amit persze aztán nem tesz meg; ehelyett elviharzik a szobájába, úgy bevágja az ajtót, hogy megreped a vakolat, majd felcsavarja a hangerőt a hifi-tornyon és bömbölteti a Linkin Parkot. (Valójában fogalmam sincs, hogy a mai fiatalok mit bömböltetnek demonstratív jelleggel ilyen helyzetekben. Nekünk anno a Linkin Park jutott.)

Lautrec hősnőjét nagyon hasonló pózban találjuk, mint Máriát: felsőtestével előredől, kezével az asztallapot markolja, ujjai elfehérednek. Ajkait összeszorítja. Vállán az élet súlya, a tekintetéből viszont nem tudunk kiolvasni semmit: azt szemérmesen eltakarja az arcába lógó hajtincs. Emiatt nehéz megfejteni, miért ennyire feszült: vajon dühös? Szomorú? Elvágyódik? Megbántották?

Mária történetét ismerjük, Lautrec mosónőjének életéről viszont semmit nem tudunk. Megmarad névtelenségben, és nekünk, akik több mint százharminc év távlatából szemléljük, pusztán ez az egy elkapott pillanat jutott belőle. (Noha azt azért hozzáteszem, hogy a modell meglehetősen hasonlít Suzanne Valadonra, aki akkoriban a kor szinte összes nagy francia festőjének rendszeresen modellkedett Degastól Renoirig.)

📌 Lautrec képét egy anonim magángyűjtő vásárolta meg, így nem látható; a szoborcsoport viszont közterületen áll Veszprémben, a Ranolder téren.

A képek forrása: Göröntsér Vera / Köztérkép & Wikiart

[fovarosiblog]

De a köztérkép meg ezt írja:

"De tudjuk azt is, kik voltak a mellékalakok modelljei. A szovjet katonáé bizonyos Vaszilij Mihajlovics Golovcov gárdista, leszerelése után a tejkovói pamutkombinát meósa. A modell- kedést parancsba kapta. A kígyóölőt egy volt pestszentlőrinci leventeparancsnokról, bizonyos Orosz hadnagyról mintázták, a fáklyás alakot pedig egy akkori képzőművész-hallgatóról, Máriahegyi Jánosról."

Akkor most kiről mintázták a Fáklyavivőt?

@riariahistoria

És ha már húsz forintos

a Dózsa György-féle kék papírhuszas hátán egy olyan férfi aktja volt akit az ÁVH 1956. október 24én ölt meg.

1946ban kellett bevezetni a forintot, mint új fizetőeszközt, mert a pénzügyi stabilizációt csakis új valutával lehetett elérni. Horváth Endre, az MNB grafikusa tervezte az 1946. augusztus 1-jén megjelent új bankókat amiken a korszellemhez híven, lelkes dolgozók meg jó sok szerszám szerepelt. ideiglenes volt és kapkodós, papír- és festékhiány sújtotta, a nyomdatechnika sem állt a helyzet magaslatán, és mert a százast egy ügyesebb ovis is hamisítani tudta kellett a következő sorozat. így jött a 1947es és az viszont már az állandóságnak készült. szintén Horváth munkája és amúgy sok díjat meg elismerést besepert külföldön is. érdekesség, egyetlen munkásmozgalmi alak sincs a szocialista pénzeinken, népművelési célzattal nagyjaink szerepelnek az előoldalakon (Petőfi, Dózsa, Rákóczi, Kossuth, Ady, Bartók, Széchényi), a hátoldalakon meg jobbára művészeti alkotások.

az 1948ban kiadott huszas hátára Horváth Endre az öttusázó Hegedűs Istvánt választotta modellnek (Kisfaludy Strobl Zsigmond is, róla mintázta a Fáklyavivőt, a Szabadság-szobor egyik mellékalakját). aki 1956. október 24én ment a Sportuszodába, hazaküldeni az edzésre bizonyára megjelent gyerekeket, megállt a Szófia (ma Dohnányi) utcában ahol éppen többen kommunista könyveket égettek, mire megjelent egy ÁVHs teherautó és válogatás nélkül lőni kezdtek. az egyik golyó neki lett a jussa. rosszkor, rossz helyen egy rossz korban. az Izabella utca egyik bérházának az udvarában lett eltemetve, majd 1957ben kihantolták és került a Kerepesi temetőbe.

1992. szeptember 30ig fizethettünk a huszassal aminek a hátán egy, a karhatalom által semmiért meggyilkolt ember volt.

de ha felmész a Gellért hegyre még mindig ott van mint fáklyavivő.

[tenyalladek]

A balatonlellei, árnyas park közepén álló és sajàt szabadstrandos parttal bíró Park Hotel egykor a Belügyminisztérium üdülőjeként működött. Az MNV 2012-ben hirdetett pályázatot az épület bérletére, a mai napig is lehet ide jönni nyaranta és a hetvenes-nyolcvanas években berendezett szobákban megszállni (ezt a honlapon láttam), de bungallók is vannak, lehet hogy azok újabbak. Bevallom minket az utcáról az egyik épület sarkát díszítő, galambokat ábrázoló kompozíció csalogatott be az udvarig, ez Kiss István műve (forrás: Köztérkép). A többszintes főépület előtti kertet a malomkövet hajító Toldi Miklóst ábrázoló szobra díszíti, N. Kovács Mária alkotása 1937-ből.  A művésznő többek közt ezzel nyerte el 1941-ben a Ferenc József szobrászati díjat. A bronzszobor akkor még a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet tulajdona volt. Nem tudni mikor került pontosan Lellére, de korábban az üdülőhöz tartozó kikötőben állt (lásd a Fortepan kép a Magyar Rendőrtől), míg most a Park Hotel udvarát díszíti, előtte jobb napokat látott üres medence. Balatonlelle, Honvéd utca 40.  #balatonlelle #parkhotel #lakebalaton #balaton #nkovacsmaria #toldimiklos #nekemadelipart https://www.instagram.com/p/CCRTqVAhcsC/?igshid=1m51lwhisckcx

[hirzilla]

Ismer valaki közönségesebb szobrot a hévízi nimfáénál? - Feneke a városházára, mellei egy iskolára néznek. Mögötte ott a templom http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/index-hu/2019/03/31/ismer-valaki-kozonsegesebb-szobrot-a-hevizi-nimfaenal-feneke-a-varoshazara-mellei-egy-iskolara-neznek-mogotte-ott-a-templom/?feed_id=3576&_unique_id=5ca0949002241 Rengeteg helyszínt érintettünk zalai szobortúránk során, amikor a Mi Vidékünk keretében bejártuk a megyét. Hévízen sajnos már csak két alkotásra jutott idő. Ezekre szintén Pál Tamás, a Köztérkép alapítója hívta fel a figyelmemet. Egyik furcsább, mint a másik, nyugodtan mondhatjuk, hogy tényleg figyelemre méltók. Kezdjük az ismertebbel, már csak azért is, mert meglepően merész már az elhelyezése is. Nympha-díszkút "Azt hiszem, az ország legnagyobb (és leghegyesebb) mellei." - ezekkel a szavakkal ajánlotta Tamása szobrota figyelmembe, de a helyszínen tapasztaltak mindenképzeletemet felülmúlták. Egyáltalán nem vagyok prűd, van egy csomó jó aktszobor, amit szeretek. Lehetnek szemérmesek, érzékiek, kacérak vagy teljesen semlegesek. Némelyik szép, némelyik csúnya vagy csak éppen realista. De erre tényleg csak egy szó illik:KÖZÖNSÉGES. A gigantikus mell és fenék lehetne simán adottság, de ezzel a bambán nyíló szájjal és a pucsító testtartással olyan a szobor mint egy screenshot valami pornófilmből. Szerencsére sikerült ideálisan elhelyezni: a fenekét a városháza bejáratára mereszti, a melleit az általános iskolára. Az egésznek a katolikus templom ad hangulatos hátteret. A konzervatív huszadik század egyik korszakában sem tudnék elképzelni ehhez hasonló elhelyezést, és nem is tudom meddig kéne visszamenni az időben, hogy ilyesmivel találkozzunk. A barokkig? A Római Birodalomig? Most az ezredfordulón mindenesetre ismét belefér.A kompozíció amúgy nem véletlenül alakult így. Ahogy a szobor műlapján szerepel: A Városháza alapkőletétele 1998-ban volt, avatása egy-időben történt a Szentlélek templom felszentelésével 1999-ben. Ebből az alkalomból Marton Lászlót aranyplakettel jutalmazta Hévíz városa. A dolog már csak ezért is furcsa. Marton László ugyanis kitűnő szobrász volt. Ő készítette el Budapest legszeretetreméltóbb, ikonikus szobrát, a Kiskirálylányt, és az áthelyezési botrányok miatt szintén országosan ismerté vált Kossuth téri József Attila szobrot, A Dunánált. Itt Zalában is találkoztunk már művével: nevéhez fűződik Európa egyetlen Ho Si Minh-emlékműve, mely amúgy szintén remek alkotás. Vagy szerintetek csak öregszem, és ok nélkül bántok egy gyönyörű nimfaszobrot? Borítókép: Bődey János. Érdekelnek a közterek?Kövess FacebookonvagyInstagramon!

[msbparker]

Amikor én ma rákerestem a "köztérkép Tatabánya" kifejezésre, akkor egyből azt a szobrot adta, amit kérdeztél...

Go home facebook you are drunk

Amíg ilyenek a reklám-ajánlások én nem félek az AI-tól és a behaviour trackingtól

[fincsimissimi]

A véka alól -- Kovács Ferenc 2.0

Sosem rejtettem véka alá, hogy ennek a szobros blognak az egyik főszereplője Kovács Ferenc, az 1926 szeptemberében Kiskunfélegyházán született és Budapesten 1990 januárjában elhunyt szobrász. Abban az értelemben biztosan főszereplő ő, hogy az 1945–1990 közötti korszak magyar szobrászai közül az ő pályafutása testesíti meg vagy teljesíti be legradikálisabban és legvisszavonhatatlanabbul a…

[fincsimissimi]

Két Dózsa, egy Somogyi

A számok persze azonnal problémát jelentenek. Igazából arról van szó, hogy Somogyi József tizenöt év különbséggel két Dózsa György-szobrot is készített, mindkettőt Ceglédre, a második kiszorította helyéről az elsőt, ami kétségtelenül rendhagyó történet — arról, hogy a második ábrázolás egy helyett két alakos lett, és ezt a bejegyzés címében nem tudom kellő mértékben érzékeltetni, igazán nem…

[fincsimissimi]

Zene szemeinknek, avagy Férfiak a magasban

Bizonyára sokan emlékeznek a cseh Jiři Weil Mendelssohn a tetőn című szatirikus regényére. A történet szerint a bonyodalmak azzal veszik kezdetüket, hogy Prága német megszállása után ketten azt a feladatot kapják a hatóságtól, az éj leple alatt jussanak fel a prágai Rudolfinum tetejére, és távolítsák el onnan az ott látható szobrok közül a zsidó származású zeneszerző, Felix Mendelssohn-Bartholdy…

[5149eszter]

A köztérkép listázza az első képen szereplő, de mára elbontott domborművet, ami szintén micsoda találat

Úgyhogy ez alapján kiderült hogy a mai szeráj az, és az ajtók az eredeti képen az nem a bejárat mint elsőre hittem, hanem a hátsó rész vagy valami

“Berlin” self-service restaurant, St. Stephen’s Boulevard, Budapest, 1965. From the Budapest Municipal Photography Company archive.

[fincsimissimi]

Között

Egy fényképekkel operáló szobros blog működésének alapfeltétele a folyamatos fényképezés. Márpedig ebben én augusztusi bulgáriai utazásom óta nagy szünetet hagytam, módszeresen és sokoldalúan mindössze négy-öt szobrot fényképeztem le 2023 második felében. Continue reading Untitled

[fincsimissimi]

Alászolgája

Olyan szobor következik, amelyik mindenki számára ismerős (vagy legalábbis biztosan látnia kellett, a látóterében volt már, még ha erről nem tudott is), aki megfordult a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Magyar Tudományos Akadémia előtti részen. Jankovits Gyula a főépület előtt 1899-ben magas oszlopra állított Szarvas Gábor-mellszobra úgyszólván magától értetődő része az épület kapcsán megszokott…

[fincsimissimi]

Találkozás egy bolgár ismerőssel: Ljubomir Dalcsev

Beszélgetések bolgár kalauzokkal 2. Aki gondosan áttanulmányozta a sorozat nyitó darabjának, a szovjet hadsereg dicsőségét zengő szófiai emlékműről szóló bejegyzésnek, az Oszvobogyítyelkának a legvégén szereplő névsort és az ott ismertetett életrajzi adatokat, annak feltűnhetett egy évszám-páros, az egyik szobrásznak, az 1917 október című reliefet készítő kollektíva vezetőjének, Ljubomir…

[fincsimissimi]

Oszvobogyítyelka

Beszélgetések bolgár kalauzokkal 1. Bulgária nagyon szoborszerető ország, ami félig-meddig meglepetés, hiszen az ember ahhoz van hozzászokva, ha Magyarországtól délkeleti irányba indul, egyre kevesebb szoborba akad. De Bulgáriára ez a megállapítás nem áll, a nagyobb városok belső részein lépten-nyomon olyan sűrűséggel tűnnek elénk a köztéri alkotások, hogy az már-már zavarba ejtő. Ráadásul a…

[fincsimissimi]

Hogy nézni is tereh

Nem az egyszerű dolgokat persze, hogy például valaki a fején egyensúlyoz egy hatalmas tálcát, a magasba emel egy pálmaágat, egy nála könnyebb embertársát, a jobb karját, maga elé nyújt egy kandelábert így és úgy, vagy amúgy, vagy éppen az orvosságos tégelyt. Nem. Nekünk Mohács kell. Látszódjon, hogy ez nem akármi, itt a testnek össze kell…