#henri toulouse lautrec

[frogpxl]

max & victoria / life is strange

[janurary 8th, 2023]

inspired by Henri de Toulouse-Lautrec's In Bed, The Kiss, 1892

View this post on Instagram

A post shared by 𓆏 (@frogpxl)

[blondebrainpowered]

"Jean Avril" by Henri Toulouse-Lautrec, 1899, color lithograph on tan wove paper, and the model, a famous dancer at the Moulin Rouge.

[mrdirtybear]

'Portrait of Toulouse Lautrec' as painted in 1893 by French painter and engraver Charles Maurin (1856 - 1914).

[pavel-1975]

Henri de Toulouse-Lautrec by Maurice Guibert, 1892

[ourstaturestouchtheskies]

Bowing Dancers - Edgar Degas // The Star: Dancer in Pointe - Edgar Degas // At the Moulin Rouge: The Dance - Henri de Toulouse-Lautrec // Can-Can Dancers - unknown artist // Delilah - Florence + the Machine // Free - Florence + the Machine // Choreomania - Florence + the Machine // Mermaids - Florence + the Machine

Florence + the Machine x Dancing

[tomschgn]

KÉPZŐMŰVÉSZET

🖼 Henri Toulouse-Lautrec: Vincent van Gogh portréja (1887)

"Zúzunk az éjszakában, én meg pár haver." Csúszik a sör, csattan a szelfi, és ha már úgy van (és általában úgy van), akkor a többiekről is lövünk egy-két képet. Insta sztoriba elfér.

Megtehetjük, ma már mindenkinek ott figyel a zsebében a fényképezős telefon. De miért gondoljuk, hogy azelőtt, a "régi idők" emberei ne akarták volna nyakon csípni a pillanatot, hogy ezt a vágyat az okostelefonok meg a socmedia csempészte a szívünkbe? Nem, barátaim, a vágy mindig is ott volt, de azelőtt csak az tudta megörökíteni a momentumot, aki kellően ügyesen forgatta a ceruzát.

Itt van például Henri Toulouse-Lautrec, aki a Tambourin kávéházban skiccelte le Vincent van Gogh-ot. A hollandnak ez volt a törzshelye párizsi tartózkodása idején, ami nem is csoda, hiszen megállapodott a tulajdonos Agostina Segatorival, hogy a fogyasztását festményekkel is kifizetheti. Aztán hamarosan azon kapta magát, hogy az éjszakákat is a nő ágyában tölti – ekkoriban készítette azt az aktot, amit a minap megosztottam.

Forrás: Wikipedia

[horses-in-art-history]

Væddeløbsbanen (1899) by Henri de Toulouse-Lautrec (1864–1901).

(Picture source for Væddeløbsbanen)

[tollosebio-stuff]

[artisbackbone]

In Bed, The Kiss (1892) by Henri Toulouse-Lautrec

Current Location: private collection

[mischiefgold]

"Le lit'" (The bed) - Henri Toulouse Lautrec

"The morning birds Hit the trees. The night is dying At the edge of the stone. Let’s go to the shadowy corner Where I’ll always love you. What do I care about People and their poison?" – Federico Garcia Lorca - Blood Wedding

[greenieflor]

You form parasocial relationships with actors or creators, I form one with an 19th c French painter. We are not the same

[sebastianhidalgosola]

Lautrec y su musa desconocida

Henri Toulouse Lautrec fue un maestro del impresionismo, capturando la esencia de la vida nocturna de París en cada una de sus obras. En “En la toilette”, Lautrec nos muestra una escena cargada de intimidad y misterio. La protagonista, una joven desconocida, está sentada de espaldas, sumida en sus pensamientos. La luz que ilumina su espalda es la verdadera protagonista de esta pintura, mientras…

[mrdirtybear]

'Old Man of Celeyran' as painted by French painter Henri Toulouse Lautrec (1864-1901).

[pavel-1975]

Henri de Toulouse-Lautrec

[ourstaturestouchtheskies]

At the Moulin Rouge - Henri de Toulouse-Lautrec // Mermaids - Florence + the Machine

[tomschgn]

KÉPZŐMŰVÉSZET

🗿 Piller Csaba: A család; részlet (2017) 🖼 Henri Toulouse-Lautrec: A mosodai dolgozó (1888)

Érdekes, hogy magyar nyelv mennyire a testi tüneteken keresztül fejez ki lelkiállapotokat. Van, amit már nem nyelünk le, már nem veszi be a gyomrunk, és ilyenkor torkig vagyunk vele. Valamikor meg pillangókat érzünk a gyomrunkban, és ilyenkor néha gombóc nő a torkunkban. Aki rosszmájú, az gyakran tesz epés megjegyzéseket.

És itt van ugye a feszültség. Ami egy lelkiállapot, de közben, ahogy a szó is leírja: megfeszülnek az izmaink, az állkapcsunk, ökölbe szorul a kezünk. Ez köti össze a mai két műalkotásunkat is.

Amikor megláttam Lautrec festményét, azonnal eszembe jutott az a Mária-szobor, ami mellett nap mint nap elmegyek. Piller Csaba szoborcsoportja a széken ülő kiskamasz Szűz Máriát ábrázolja, vele szemben a szülei, Szent Anna és Szent Joachim. A család meglepően életszerű, modern, azonosulható, nincs az az érzésünk velük kapcsolatban, mintha egy vastag porréteg alól előkapart ókori történet szemtanúi lennénk. A művész erre törekedett is: a széket, amin Mária ül, könnyebb elképzelni egy mai lakberendezési katalógusban, mint ókori környezetben; Joachimot pedig a csupasz állával és a zselézett hajával egészen biztosan nem a korabeli Júdea egyik borbélya nyírta.

Maga a helyzet is nagyon mai, vagy inkább kortalan, de mindenképpen ismerős: a szülők éppen megdorgálják csemetéjüket (némi áthallással: szentbeszédet tartanak neki), a lány pedig feszülten hallgatja a szülői intelmeket. Előrehajol, karjai megfeszülnek, rámarkol a szék ülőlapjára – aki látott már kiskamaszt, esetleg ő maga is volt, az pontosan tudja, mi járhat a fejében. Éppen elképzeli, amint hozzávágja azt a széket a szülőkhöz, amit persze aztán nem tesz meg; ehelyett elviharzik a szobájába, úgy bevágja az ajtót, hogy megreped a vakolat, majd felcsavarja a hangerőt a hifi-tornyon és bömbölteti a Linkin Parkot. (Valójában fogalmam sincs, hogy a mai fiatalok mit bömböltetnek demonstratív jelleggel ilyen helyzetekben. Nekünk anno a Linkin Park jutott.)

Lautrec hősnőjét nagyon hasonló pózban találjuk, mint Máriát: felsőtestével előredől, kezével az asztallapot markolja, ujjai elfehérednek. Ajkait összeszorítja. Vállán az élet súlya, a tekintetéből viszont nem tudunk kiolvasni semmit: azt szemérmesen eltakarja az arcába lógó hajtincs. Emiatt nehéz megfejteni, miért ennyire feszült: vajon dühös? Szomorú? Elvágyódik? Megbántották?

Mária történetét ismerjük, Lautrec mosónőjének életéről viszont semmit nem tudunk. Megmarad névtelenségben, és nekünk, akik több mint százharminc év távlatából szemléljük, pusztán ez az egy elkapott pillanat jutott belőle. (Noha azt azért hozzáteszem, hogy a modell meglehetősen hasonlít Suzanne Valadonra, aki akkoriban a kor szinte összes nagy francia festőjének rendszeresen modellkedett Degastól Renoirig.)

📌 Lautrec képét egy anonim magángyűjtő vásárolta meg, így nem látható; a szoborcsoport viszont közterületen áll Veszprémben, a Ranolder téren.

A képek forrása: Göröntsér Vera / Köztérkép & Wikiart