#képaláírás

[markoferko]

na ez korrekt képaláírás

[pitypangharcos]

Mindig érdekelt,

hogy ki írja a Blikkben a félmeztelen nős képek alá a szövegeket, meg hogy őt fizetik-e ezért és volt-e valaha köze egyáltalán nőkhöz a fantáziáin kívül...

Mondjuk az is érdekelne, hogy a Blikk újságíróit minek fizetik, úgy egyáltalán...

[kiragad]

Csubakka és Harry herceg Az ébredő Erő forgatásán

[melyikbetu]

A képaláírás *.*

❤️Wrapping Presents🔥

[otthonzulles]

képaláírás: Itt lesz az

Ökopark

illetve a távolban húzódnak majd az apartmanházak. / Fertő Part beruházás / Sajtóbejárás 2021.09.23.-án. / fotó: Leczovics Zsolt

de szép ökopark lesz miután letaroltak mindent. 0rbán Rasi már Marbelláig menekült de ez holdbéli táj már velünk marad

via

[eugeniovonsavoy]

Jobbra Batthyány-Strattmann Paszkál, aki 2015-ben meghalt, így nem élvezheti a családja okleveleiből befolyt pénzt, de felesége (balra), Batthyány-Strattmann Veronika (született Veronika Hauschka von Treuenfels) igen. A kép még 2003-ban készült.

Vitriolba mártott 444 képaláírás 10/10.

[angelofghetto]

gyöngyöző cián

Jó ez a cím, amit a nagy Agatha-tól vettem kölcsön, de talán kifejezőbb jelző lenne a magyar valóságra a habzó vagy fortyogó jelző.

Hogy mekkora a gerjesztett indulat, azt a napokban két történésből is megtapasztalhattam.

Az ELSŐ sztori egy közösségi oldalhoz kötődik. Ez amolyan “itt élni jó” típusú csoport új lakóhelyemen, ahol helyi hírek jönnek-mennek, közösségi események vannak meghirdetve, befotózzák az ünnepi dekorációkat, meg ilyenek. Valaki posztolt egy képet egy kövezett feljárón heverő, összegyűrt szórólapról, amelyen az egyik ellenzéki párt írt a maga miniszterelnök jelöltjéről pár mondatot. A képaláírás valami olyasmi volt, hogy a szemetek szemetet dobálnak a kertembe, és mind szemétre való. Egy kommentelő azonnal reagált, hogy ezek a hazaárulók az ő kertjét is bemocskolták.

Lesokkolt az a gyűlöletcunami, ami megindult. Mondjuk gondoltam, hogy talán valami fityiszközeli vezetése lehet itt világvégefalvának, mert szép új dolgok épülnek, meg az út is egészen járható, na de hát ez... atyaég, hol élek ?!! Vajon ezek pont ugyanazok a cuki emberek, akikkel a boltban, piacon találkozom, akik mosolygósan köszönnek, akik segítenek kinyitni a vonatajtót, ha nehezen jár, és akik felajánlanak dolgokat, mert nekik úgysem kell, és látják, hogy nekem nincs?

Vajon ez a gyűlölködés eltűnik majd egy kormányváltással, vagy már úgy beivódott, mint Trianon, és még száz év múlva is érezzük a hatását?

A MÁSODIK eset is elég elszomorító. A gyártelep mellett, ahol naponta elmegyek, a járda és úttest között jó méteres, másfeles szélességű füves sáv fut. Főleg tarackbúza, libatop, egérárpa, muhar, de itt-ott virágzó katáng, cickafark, lóhere, elvétve egy-egy pipacs vagy valami más.

A mi gondnokunk hetente nyírja, de a szomszéd telep valamiért nem. A telekhatáron elvágólag találkozik az öt centis nyírt rész, és a vadul burjánzó, szinte embermagas dzsungel. Azon sem csodálkoznék, ha egyszer egy oroszlán sétálna ki belőle. Kérdeztem az aranyos portás néninket, hogy mi van a szomszéddal, talán lecserélték a gondnokukat, vagy eladták a létesítményt, vagy mi változott idén. A nénike azt válaszolta, hogy ez önkormányzati terület, és Karácsony nem csinál semmit. Erre mondom, hogy többek között erre is lennének azok a közpénzek, amiket most Norbán elvett. A reagálásától elképedtem. Üvölteni kezdett, hogy az a szemét Kari Geri csak lusta, és nem hajlandó semmit csinálni, csak a zsebét tömi, és urizál, és hagyja lepusztulni Budapestet a hozzá nem értésével, csak a propagandát tudja nyomni. Az aranyos, kicsit csámpáskodva tipegő, mindig mosolygó portás néniből egy csapásra Gollam lett, akitől elvették a gyűrűjét. Valószínűleg mostantól kevesebbet fogok vele jópofizni, mert ez ijesztő.

Aztán TEGNAP ESTE látom a híradásokban a méhecske legelő letaroló akciót a fidelitaszos nagyokosokról, a “ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna” klasszikus esetét. Sokat elmond a megvezetett ifjúság mennyire van már a józan észnek teljesen híján, viszont mennyire rátanult a nyomjunk le mindent erőszakkal módira. Hallottam olyan hangokat is, örüljünk, hogy csak lenyírták, és nem betonoztak.

Hát... lehet hogy ha a dolgok így mennek tovább, Kínához abban is hasonlítanunk kell, hogy méhek híján majd ecsettel porozzuk virágról virágra a gyümölcsfákat is?

Na hogy inkább valami pozitív kicsengése legyen ennek a bejegyzésnek, megmutatom a saját hátsó kertemet, amit boltban kapható hivatalos méhecskelegelő virágkeverékkel vetettem be. Néhány napraforgómag is kikelt a tavalyi eresztésből, amit nem szedtek fel a madarak. És láttam benne méhecskéket legelni, szóval működik.

Napsugaras szép napot mindenkinek!

[chimie]

Rákerestem az alkotóra, Pósa Károlyra, soha nem hallottam a nevét, de szerintem megvan az a kollekció, amivel ezentúl tetszőleges külföldi érdeklődőnek egy perc alatt meg tudom mutatni, hogy hol is tartunk most - ez egy az egyben az 50-es évek karikatúra világa.

Dobrev = buzi + dollárbaloldal + migránsok

"Ursula bemosakodik a III. világháborúhoz" (ez a tényleges képaláírás)

Cseh Katalin és Donáth Anna aknamunkája a maga után piros-fehér-zöld csíkot húzó Magyarság Brüsszel felé térítése érdekében.

Abban is tökéletes, hogy kb 10-ből egy figurát lehet dekódolni, ha nem írják ki mellé, hogy mégis kit ábrázol a kép.

[pauszkopkodo]

Gondolom, tudatos volt az a profi, szinesztéziás szerkesztésmód Szurovecz Illéstől a 444-es cikkében, hogy a Kossuth rádióban elhangzó őrületes riport taglalása kapcsán 

 „Fokhagymával és vöröshagymával be szoktam kenni az orrom belsejét, szem környékét, arcom, kezem. Ami azt jelenti, hogy koronavírussal kapcsolatban úgy érzem, hogy jó hatással van. Még eddig, 78 éves vagyok, nem tapasztaltam problémát”

illusztrációként berakott egy fotót, amiről a mai naptól kezdve csak a totál tájékozatlan vagy a totál hülye az, aki nem Szájerre (?) vagy Szájerra (?) asszociál :DDDDDDDDDDDDDDDDD  és aztán a képaláírás a legmegdöbbentőbb, mivel azt hittem, a 444 szerkesztőségének egyik tagja, pl @szarazene fogta magát, és beöltözött hagymahálóba, de nem:

Fotó: MV/SULUPRESS.DE/Picture-Alliance via AFP

[kacsafarkuszender]

képzeld el, Szendi, tegnap végignéztem, és mióta először anon aszkoztam neked, azóta kb. a 70%-uk az enyém! azt persze nem tudhatom, hogy mennyit nem raksz ki. azt is képzeld el, hogy rendeltem egy csomó könyvet a balos (!) verso bookstól, mert hatalmas ekönyv akció van. nézd meg te is az urbanisztikás és építészes szekciót. bocsánat, ha kicsit reklámos lett a vége, mint egy instagram-képaláírás, amikben a végére csak kiderül, hogy mit is akar reklámozni! :D

az elég szép arány kedves anon!! :O mondjuk azon sem lepődtem volna meg, hogyha a 90%-a a tied :D (amugy én örülök mindig minden kedves asknak, és kb a 99.9%-ot ki szoktam rakni)

köszi amúgy a tippet, mindenképpen rálesek!!

[trollkrisztusgyerek]

Mivel megtudtam, hogy ott is lehet szép hosszú kommentárokat társítani a képekhez, megtört a jég, és felmásztam Instagramra. Eddig az is kifogás volt, hogy két közösségi hálózat a tanulás rovására megy, pillanatnyilag azonban nem kell tanulnom. No meg van pár mesterfotóm talonban, amely itt nem került megosztásra, mert nem akartam egysíkúnak tűnni, Instán viszont bőven el fog férni. Ja, és nekem nincs szükségem elnyűtt, közhelyes, semmitmondó idézetekre képaláírás gyanánt, saját szöveget is tudok írni, úgyhogy kábé forradalmasítom majd a felületet. “Csak bennem bízz”, miképp Lukács Laci énekli.

[angelofghetto]

Szalagcím: Vonatkerekeken is dübörög a magyar gazdaság!

Képaláírás: A hanyatló nyugat, de még a környező országok is irigykedve nézik, hogy nálunk akár három mozdony is jut vagononként. Mert mi megtehetjük. Magyarország jobban teljesít.

Egy kocsihoz három mozdony, azért az pusztulat..

[magyarmalter]

“A távollét olyan mint a szél. A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja” - énekli szécsi pál, és helyettesítsük csak be gyorsan a távollétet súrolt fénnyel, a tüzeket hibákkal, és kész is a képaláírás. 

Kisnyárád, Baranya

https://www.google.hu/maps/@46.0388861,18.5658425,3a,85.7y,246.16h,88.93t/data=!3m6!1e1!3m4!1s3nI25DT5Olr9W4bCedtB-g!2e0!7i13312!8i6656

[inmarcato]

II.szakadás az időpillanatban

utópiaszoció

Hommage à Somlyó György

vox populi 1.- neten hallottam

MAGYAR VADAK

képaláírás

https://www.facebook.com/290407344312487/videos/277462840067044/?t=5

a képről:

az ifjú fauvista festő látomása az orosz cári palota törvényhozószobájának ajtajával szemben, amelyen emberek elrévednek, majd elégedetten folytatják dolgukat egy városka főterén, kora-nyáron. a távolban acélkék viharban hideg fehér villámokkal árnyalt az ilyenkor szokásos sárga levegő. a kép inkább bátran romantizál, minthogy az élesség dinamikája csorbuljék egy nemmegfelelő szögű fény-hő együttállásban.( pont ahogy az alma pirosa a tálon, vagy egy oroszkék cica rebben festve)a mozdulatlanság szakadásának pillanata, ha békés, maga a csendéletutópia képregényesen?

(60*90 cm, olajfesték vásznon)

I.a szemelvényekről

SOMLYÓ GYÖRGY: MESÉK A MESE ELLEN

[thedeliblog]

#160 #lost media | Transworld Skateboarding Magazine - October 1989.

#lost media ”mivel a közösségi média megölt jó pár igényes nyomtatott kiadványt, ebben a rovatban egy utazásra indulunk, hogy bemutassunk nektek részleteket régi és új gördeszkás kiadványokból: újságokból, magazinokból, könyvekből. A teljesség igénye nélkül, lo-fi módon.”

Így 31 év távlatából is érdekes belekukkantani ebbe a lapszámba és nem csak azért mert gyakorlatilag a múlt századból való. Manapság lényegében a Thrasher Magazine az egyetlen mérvadó, nyomtatott formában is megjelenő és nagy példányszámban fogyasztott gördeszkás újság. De nem volt ez mindig így. A Transworld Skateboarding Magazine legalább akkora súllyal bírt, amihez képest a Thrasher (tartalmában, megjelenésében és stílusában) inkább “szennylap” volt és ezt semmiképpen sem a kompetenciájára értem. De ha valaki összehasonlított egy Transworld-öt és egy Thrasher-t jól látszottak a különbségek. a Transworld igényesebb, letisztultabb volt, mentes a punk és polgárpukkasztó fejezetektől. De ez így volt jó, a két oldal között az ember mindig megtalálta a szezonális lelkiállapotához szóló kiadást.

Szóval 1989-et írunk. A borítón Matt Hensley a kor nagyágyúja. Akkoriban nem sokan ugráltak át piknik padokat full cab-ekben, mint ő.

A beton pool-ok már akkor is nagyot mentek és a mai napig nem haltak ki a repertoárból.

De nézzük csak meg jobban ezt a képet. Egy szofisztikált skatepark-ból kidobnának ezzel az összeszögecselt tail-lel.

Ma már magától értetődő, hogy a világ bármely skateshop-jának a kínálatát a zsebünkből bármelyik pillanatban előkapott telónkon böngészhetjük. Akkor ha deszkát akartál venni és ezt mondjuk nem tudtad megoldani egy helyi deszkás boltban, akkor berendelhettél egyet postán. Itt max akkor tudtál rázoomolni a képre, ha kivitted a fényre és az arcod elé toltad a hirdetést.

A trükkök még jobban hajlottak a félcső világa felé, bár a mai formában ismert street is elkezdett nagy erőkre kapni. Viszont ma nemigen látunk korlátok fölött ilyen grab-eket.

Chet Thomas, a Darkstar társalapítója a 90-es évek második felében futott be inkább. A Volcom első pro-ja, a Globe CT cipők megálmodója. Nevéhez köthető rengeteg hardflip variáció.

Ez itt pedig Ed Templeton, a Toy Machine alapítója és kreatív lángelméje. Pro deszkás élete után és a Toy Machine mellett művészként és alkotóként ismert. Az impossible-ök, feeble grind-ok, one foot ollie-k és noseblunt slide-ok királya.

Kezdetben. A gördeszka története során kevés alkalommal volt az identitásválság állapotában és akkor is csak rövid ideig. Az eredetét illetően pedig inkább csak elméletek léteznek. Ez a cikk is ezt a témát kerülgeti inkább, mint taglalja.

A divat még nem volt millió dolláros iparág. Inkább csak a szörfös boltok jártak jól.

A gördeszkázás egyetemességét bizonyítja, hogy bármilyen műtárgy elég a túléléshez. A slappy trükkök még az ollie előtti időkből csúsztak át. Itt Mario Rubalcaba dob egy hurrikánt.

A flip trükkök sem voltak még annyira közfogyasztásra alkalmasak. Egyik úttörőjük Jason Lee, a Blind korai pro-ja majd a Stereo Skateboards társalapítója, némi holywood-i kitérővel.

A képaláírás szerint Danny Way játékosan átröppen valami szobor fölött, valamelyik utcán Párizsban. Vajon már ekkor is az járt a fejében, hogy egyszer a nem túl távoli jövőben a Kínai Nagy Fal fölött fog átröpk��dni?

Igen, ezek mind olyan műanyag kütyük (jobbra lent), amiknek mind megvan a helye a deszkádon. Plusz csavarok. Plusz 2 kiló súly. De nem számít, senki sem pörget flikk-flakk trükköket. Pool-ban vagy félcsőben pedig kell is, nehogy szögecselni kelljen a szétnyílt lapot.

A következő rovat indító cikke magának a Professzornak, Paul Schmitt-nek a tollából származik. Gördeszkázás műszaki vagy inkább tudományos alapokon. Professor Schmitt, a Schmitt Stix atyja, számos gördeszka lap márka gyártója, lap formák ás alakok megálmodója és kreátora. Egy tudományos lapgyártó zseni. Itt a csapágyak karbantartásáról értekezik. Az ábrán egy NTN 608 2Z típusú csapágy, ha már szakmázunk.

A deszkás cipő felhozatal sem a trendekhez szabta magát és még csak nem is akart trend lenni. Inkább technikai cipők voltak a deszkázás igényeire szabva. Kellemes volt a nyári 40 fokban a kizárólag magasszárú választék. Egyenesen a “hűvös” Kaliforniából… Az Airwalk egyébként az egyik legjobb volt a piacon. Chris Miller pedig ki is használta ezt.

Olvassatok deszkás újságokat. És úgy általában, olvassatok nyomtatottat. Papírt.

[jehova]

Valaha készült legjobb kép-legjobb képaláírás kombó rólam