#kádár józsef

[4eternal-life]

Joseph Kadar  (Hungarian, 1936 -2019)

Stereometry: Sqaure, Ellipse, Globe, 2014

acrylic on mounted canvas; 81 x 70 cm

©  Invaluable

[eugeniovonsavoy]

Egyébként nem tudom, ki követte el az ősbűnt, hogy a magyar népnek historizáló regény való, mert a “magyar ember” azáltal érzi magához közel a magyar történelmet. vagy micsodának a micsodáját..

Jókai? Jókai egy-két kivétellel érdektelen és olvashatatlan a mai olvasók számára, de szerintem már szüleink generációja számára sem jelentett semmit. Jókai igazi közönsége szerintem Ferenc József halálával egy időben halt ki.

Gárdonyi Géza? Az Egri csillagokkal az az érdekes, hogy igazán a Kádár-korszakban lett etalon, mint “nemzeti regény”. Persze nyelvileg igénytelen, mint egy darab kő és körülbelül annyira kalandos, mint a heti horoszkóp bármelyik életmód magazinban, nade valahogy betalált mind szövegben, mind filmadaptációban.

Illetve ahogy gondolkodom, lehet, hogy ez a historizáló közösségérzet-pótlék inkább a Kádár-korszak saját találmánya. A Tenkes kapitánya meg mondjuk a Szaffi pont annyira cizellált történetek, mint Jumurdzsák “egy gyűrű mindenek felett” fétise. A Hídember is tulajdonképpen ennek a bárdolatlan, bár nem feltétlenül szegény közönségnek a dizájndrogja, Nemeskürty kései utódai pedig most kaptak lehetőséget arra, hogy a Hunyadival beröffentsék az audiovizuális droglabort ugyanennek a bárdolatlan, bár nem feltétlenül szegény közönségnek.

Persze az is lehet, hogy túl sokat iszom.

[scavengedluxury]

Tree Planters mural by Balra György Kádár, Szent László (then József Papp) square, Budapest, 1959. From the Budapest Municipal Photography Company archive.

[aristocratslog]

Bye Little Block! / Pá, kis panelom! from Eva Darabos on Vimeo.

A surreal farewell to a blockhouse area.

Bye Little Block! (2020) is my graduation film made at the Animation Master programme of Moholy-Nagy University of Art and Design, Budapest (@MOME Anim).

Awards:

Ottawa International Animation Festival 2020 - Best Design ANIMATOR Poznan 2020 - Best Student Film Barcelona International Short Film Festival 2020 - Best Animated Short Animakom Bilbao 2020 - Jury's Special Mention Festival of Animation Berlin 2021 - Special Mention Sweaty Eyeballs Animation Festival 2021 - Jury's Citation Flatpack Film Festival 2021 - Special Mention Cinefest Miskolc 2021- CineNewWave Award Dargay Attila Award for The Most Promising Hungarian Animation Talent 2021 ‘21 International Film Schools Festival, Uruguay - Best Animated short PRIMANIMA 2021 - Most Popular Hungarian Short KAFF 2021 - Best short film KAFF 2021 - Filmcritics’s Award Cinemira Film Festival 2021 - Best Short Film Cinemira Film Festival 2021- Best Hungarian Animated Short Film Big Cartoon Festival 2021 - Best Student Film ATAFF 2021 - Award of the Student Jury ATAFF 2021 - Jury’s Special Mention PiterKIT 2021- Golden diploma For Imagination and Absurd Humor Zoom Zblizenia 2022 - Special Award La Guarimba Film Festival 2022- La Grotta dei Piccoli Award Castrovillari Film Festival 2022 - Best Original Score (Dávid V. Bodnár) We like’em short 2022 - Best Student Film Animist Tallinn 2022 - Yarlspinner Award Festival Cartón 2022 - Best Student Film Festiwal Spektrum 2022 - Best Animated Short Desenzano Film Festival 2022 - Best Animation GIRAF 18 Calgary 2022 - Jury Award Sottodicotto Festival 2022 - That’s ANIMATO Award

Selections:

Animafest Zagreb, Sarajevo Film Festival, Ottawa International Animation Festival, PÖFF Shorts, London International Animation Festival, Festival of Animation Berlin, Pictoplasma, Anim'est, Anilogue, Anifilm, Premiers Plans Festival d'Angers, Barcelona International Short Film Festival, Fantoche, Tel Aviv International Student Film Festival, Anibar, Anímator Poznan, BUSHO, Friss hús Budapest International Short Film Festival, Festival BAB, Weird 3D Festival, Imagine Science Film Festival New York, New Chitose Airport International Animation Festival, Supertoon, Catch the moon, Filmtettfeszt, Cinefest Miskolc, Cinemira International Youth Film Festival, Short Waves Festival, Fest Anča, Animateka, Insomnia, MONSTRA Festival, Magyar Mozgókép Fesztivál 2021, Primanima, Animakom, KAFF, Imaginaria, Linoleum Kyiv, Kyiv ISFF, Monstrale, Big Cartoon, FIEC Uruguay, Fancine Málaga, Alexandre Trauner ART/Film Festival, Sardinia Film Festival, Macau International Short Film Festival, Linea D'Ombra Vedo Animato, KuanDu Film Festival, Sweaty Eyeballs, Zoom Zblizenia Film Festival, Mecal Pro, Flatpack Film Festival, Animocje, Mediawave Gathering, Animatricks, Zlín Film Festival, La Guarimba, Animist, We like'em short, Rooftop Films NYC, PiterKIT 2021, Hungary Live NYC, Vertigo Film Festival, Castrovillari Film Festival, dotdotdot Vienna, Festival Cartón, Festiwal Spektrum, Desenzano Film Festival, GIRAF 18 Calgary, Interfilm Berlin, Animasivo Mexico City, Sottodicotto Festival, Budapest Architecture Film Festival, Brighton International Animation Festival

FILM CREW

Director: Éva DARABOS Producer: József FÜLÖP Editor: Judit CZAKÓ Script Advisor: Rita DOMONYI Tutor: Réka GACS Music: Dávid V. BODNÁR Sound Designer: Dávid V. BODNÁR Production manager: Eszter GLASER Visual concept: Éva DARABOS Backgrounds: Éva DARABOS, Lili KORCSOK

Animation: Domonkos ERHARDT, Éva DARABOS, Bálint HALASI,Vivien HÁRSHEGYI, Bence HLAVAY, Melinda KÁDÁR, Katalin SÁRDI Clean -up, Coloring : Luca Kata ÁBRÁNYI, Domonkos ERHARDT, Éva DARABOS, Eszter GLASER, Bálint HALASI, Vivien HÁRSHEGYI, Bence HLAVAY, Melinda KÁDÁR, Péter KÁLMÁN, Mays MAHMOUD DWEIRI, Sára SOMOGYI, Anna TŐKÉS, Bori ZÉTÉNYI

Thank you everyone!

[almanach-international]

19 juin :  fête paradoxale en Hongrie où l’on célèbre l’indépendance du pays à l’égard de Moscou

Le Jour de la Hongrie indépendante (Független Magyarország napja) est un jour de commémoration officiel,  observé le 19 juin. Il commémore la fin de l'occupation soviétique de la Hongrie et honore les martyrs de la Révolution hongroise de 1956. La date choisie pour cette commémoration est l’anniversaire du départ du dernier soldat soviétique, le 19 juin 1991, rétablissant l’indépendance du pays après un demi-siècle d’occupation russe.

Cette commémoration nationale a été adoptée en 2001, elle y associe la mémoire des dirigeants de cette révolution manquée exécutés secrètement pour trahison, le 16 juin 1958. Ceux-ci ont été jetés dans une fosse commune sous de fausses identités. Les autorités ont attendu trois décennies que l’emprise de Moscou se desserre, pour autoriser la résurgence de cette mémoire. Le 16 juin 1989, environ un quart de million de personnes ont participé à la réinhumation solennelle d'Imre Nagy, Géza Gimes Miklós Losonczy, Pál Maléter, József Szilágyi et le combattant de la liberté inconnu de la révolution. Le pays tout entier a regardé la cérémonie de plusieurs heures sur les écrans de télévision. La cérémonie de deuil organisée par la Commission de justice historique, mais avec le soutien de toute l'opposition, est devenue un symbole de l'effondrement du régime Kádár - et de tout le bloc soviétique. Deux ans plus tard, presque jour pour jour, le lieutenant-général Viktor Silov, dernier soldat soviétique occupant la Hongrie, quittait le pays.

Cette commémoration est très paradoxale : la Hongrie célèbre la restauration de sa souveraineté suite au départ des forces militaires imposées par Moscou alors que la Hongrie est aujourd’hui le principal soutien de Moscou au sein de l’Union européenne.

Un article de l'Almanach international des éditions BiblioMonde

[extremeextremes]

Bye Little Block! / Pá, kis panelom! from Eva Darabos on Vimeo.

A surreal farewell to a blockhouse area.

Bye Little Block! (2020) is my graduation film made at the Animation Master programme of Moholy-Nagy University of Art and Design, Budapest (@MOME Anim).

Awards:

Ottawa International Animation Festival 2020 - Best Design ANIMATOR Poznan 2020 - Best Student Film Barcelona International Short Film Festival 2020 - Best Animated Short Animakom Bilbao 2020 - Jury's Special Mention Festival of Animation Berlin 2021 - Special Mention Sweaty Eyeballs Animation Festival 2021 - Jury's Citation Flatpack Film Festival 2021 - Special Mention Cinefest Miskolc 2021- CineNewWave Award Dargay Attila Award for The Most Promising Hungarian Animation Talent 2021 ‘21 International Film Schools Festival, Uruguay - Best Animated short PRIMANIMA 2021 - Most Popular Hungarian Short KAFF 2021 - Best short film KAFF 2021 - Filmcritics’s Award Cinemira Film Festival 2021 - Best Short Film Cinemira Film Festival 2021- Best Hungarian Animated Short Film Big Cartoon Festival 2021 - Best Student Film ATAFF 2021 - Award of the Student Jury ATAFF 2021 - Jury’s Special Mention PiterKIT 2021- Golden diploma For Imagination and Absurd Humor Zoom Zblizenia 2022 - Special Award La Guarimba Film Festival 2022- La Grotta dei Piccoli Award Castrovillari Film Festival 2022 - Best Original Score (Dávid V. Bodnár) We like’em short 2022 - Best Student Film Animist Tallinn 2022 - Yarlspinner Award Festival Cartón 2022 - Best Student Film Festiwal Spektrum 2022 - Best Animated Short Desenzano Film Festival 2022 - Best Animation GIRAF 18 Calgary 2022 - Jury Award Sottodicotto Festival 2022 - That’s ANIMATO Award

Selections:

Animafest Zagreb, Sarajevo Film Festival, Ottawa International Animation Festival, PÖFF Shorts, London International Animation Festival, Festival of Animation Berlin, Pictoplasma, Anim'est, Anilogue, Anifilm, Premiers Plans Festival d'Angers, Barcelona International Short Film Festival, Fantoche, Tel Aviv International Student Film Festival, Anibar, Anímator Poznan, BUSHO, Friss hús Budapest International Short Film Festival, Festival BAB, Weird 3D Festival, Imagine Science Film Festival New York, New Chitose Airport International Animation Festival, Supertoon, Catch the moon, Filmtettfeszt, Cinefest Miskolc, Cinemira International Youth Film Festival, Short Waves Festival, Fest Anča, Animateka, Insomnia, MONSTRA Festival, Magyar Mozgókép Fesztivál 2021, Primanima, Animakom, KAFF, Imaginaria, Linoleum Kyiv, Kyiv ISFF, Monstrale, Big Cartoon, FIEC Uruguay, Fancine Málaga, Alexandre Trauner ART/Film Festival, Sardinia Film Festival, Macau International Short Film Festival, Linea D'Ombra Vedo Animato, KuanDu Film Festival, Sweaty Eyeballs, Zoom Zblizenia Film Festival, Mecal Pro, Flatpack Film Festival, Animocje, Mediawave Gathering, Animatricks, Zlín Film Festival, La Guarimba, Animist, We like'em short, Rooftop Films NYC, PiterKIT 2021, Hungary Live NYC, Vertigo Film Festival, Castrovillari Film Festival, dotdotdot Vienna, Festival Cartón, Festiwal Spektrum, Desenzano Film Festival, GIRAF 18 Calgary, Interfilm Berlin, Animasivo Mexico City, Sottodicotto Festival, Budapest Architecture Film Festival, Brighton International Animation Festival

FILM CREW

Director: Éva DARABOS Producer: József FÜLÖP Editor: Judit CZAKÓ Script Advisor: Rita DOMONYI Tutor: Réka GACS Music: Dávid V. BODNÁR Sound Designer: Dávid V. BODNÁR Production manager: Eszter GLASER Visual concept: Éva DARABOS Backgrounds: Éva DARABOS, Lili KORCSOK

Animation: Domonkos ERHARDT, Éva DARABOS, Bálint HALASI,Vivien HÁRSHEGYI, Bence HLAVAY, Melinda KÁDÁR, Katalin SÁRDI Clean -up, Coloring : Luca Kata ÁBRÁNYI, Domonkos ERHARDT, Éva DARABOS, Eszter GLASER, Bálint HALASI, Vivien HÁRSHEGYI, Bence HLAVAY, Melinda KÁDÁR, Péter KÁLMÁN, Mays MAHMOUD DWEIRI, Sára SOMOGYI, Anna TŐKÉS, Bori ZÉTÉNYI

Thank you everyone!

[kartikdutt]

Bye Little Block! / Pá, kis panelom! from Eva Darabos on Vimeo.

A surreal farewell to a blockhouse area.

Bye Little Block! (2020) is my graduation film made at the Animation Master programme of Moholy-Nagy University of Art and Design, Budapest (@MOME Anim).

Awards:

Ottawa International Animation Festival 2020 - Best Design ANIMATOR Poznan 2020 - Best Student Film Barcelona International Short Film Festival 2020 - Best Animated Short Animakom Bilbao 2020 - Jury's Special Mention Festival of Animation Berlin 2021 - Special Mention Sweaty Eyeballs Animation Festival 2021 - Jury's Citation Flatpack Film Festival 2021 - Special Mention Cinefest Miskolc 2021- CineNewWave Award Dargay Attila Award for The Most Promising Hungarian Animation Talent 2021 ‘21 International Film Schools Festival, Uruguay - Best Animated short PRIMANIMA 2021 - Most Popular Hungarian Short KAFF 2021 - Best short film KAFF 2021 - Filmcritics’s Award Cinemira Film Festival 2021 - Best Short Film Cinemira Film Festival 2021- Best Hungarian Animated Short Film Big Cartoon Festival 2021 - Best Student Film ATAFF 2021 - Award of the Student Jury ATAFF 2021 - Jury’s Special Mention PiterKIT 2021- Golden diploma For Imagination and Absurd Humor Zoom Zblizenia 2022 - Special Award La Guarimba Film Festival 2022- La Grotta dei Piccoli Award Castrovillari Film Festival 2022 - Best Original Score (Dávid V. Bodnár) We like’em short 2022 - Best Student Film Animist Tallinn 2022 - Yarlspinner Award Festival Cartón 2022 - Best Student Film Festiwal Spektrum 2022 - Best Animated Short Desenzano Film Festival 2022 - Best Animation GIRAF 18 Calgary 2022 - Jury Award Sottodicotto Festival 2022 - That’s ANIMATO Award

Selections:

Animafest Zagreb, Sarajevo Film Festival, Ottawa International Animation Festival, PÖFF Shorts, London International Animation Festival, Festival of Animation Berlin, Pictoplasma, Anim'est, Anilogue, Anifilm, Premiers Plans Festival d'Angers, Barcelona International Short Film Festival, Fantoche, Tel Aviv International Student Film Festival, Anibar, Anímator Poznan, BUSHO, Friss hús Budapest International Short Film Festival, Festival BAB, Weird 3D Festival, Imagine Science Film Festival New York, New Chitose Airport International Animation Festival, Supertoon, Catch the moon, Filmtettfeszt, Cinefest Miskolc, Cinemira International Youth Film Festival, Short Waves Festival, Fest Anča, Animateka, Insomnia, MONSTRA Festival, Magyar Mozgókép Fesztivál 2021, Primanima, Animakom, KAFF, Imaginaria, Linoleum Kyiv, Kyiv ISFF, Monstrale, Big Cartoon, FIEC Uruguay, Fancine Málaga, Alexandre Trauner ART/Film Festival, Sardinia Film Festival, Macau International Short Film Festival, Linea D'Ombra Vedo Animato, KuanDu Film Festival, Sweaty Eyeballs, Zoom Zblizenia Film Festival, Mecal Pro, Flatpack Film Festival, Animocje, Mediawave Gathering, Animatricks, Zlín Film Festival, La Guarimba, Animist, We like'em short, Rooftop Films NYC, PiterKIT 2021, Hungary Live NYC, Vertigo Film Festival, Castrovillari Film Festival, dotdotdot Vienna, Festival Cartón, Festiwal Spektrum, Desenzano Film Festival, GIRAF 18 Calgary, Interfilm Berlin, Animasivo Mexico City, Sottodicotto Festival, Budapest Architecture Film Festival, Brighton International Animation Festival

FILM CREW

Director: Éva DARABOS Producer: József FÜLÖP Editor: Judit CZAKÓ Script Advisor: Rita DOMONYI Tutor: Réka GACS Music: Dávid V. BODNÁR Sound Designer: Dávid V. BODNÁR Production manager: Eszter GLASER Visual concept: Éva DARABOS Backgrounds: Éva DARABOS, Lili KORCSOK

Animation: Domonkos ERHARDT, Éva DARABOS, Bálint HALASI,Vivien HÁRSHEGYI, Bence HLAVAY, Melinda KÁDÁR, Katalin SÁRDI Clean -up, Coloring : Luca Kata ÁBRÁNYI, Domonkos ERHARDT, Éva DARABOS, Eszter GLASER, Bálint HALASI, Vivien HÁRSHEGYI, Bence HLAVAY, Melinda KÁDÁR, Péter KÁLMÁN, Mays MAHMOUD DWEIRI, Sára SOMOGYI, Anna TŐKÉS, Bori ZÉTÉNYI

Thank you everyone!

[tobbpenztazembereknek]

És azóta is ezt csinálják az elvtársak ha ők vannak, ennyit tudnak. Sikernek előadva - a külföldi hiteleket!

KÖTELESSÉGSZERŰ HAZAÁRULÁS Az előző részekben a szocialista Magyarország „emberkereskedelméről” olvashattak, amellyel a pártállami vezetés keményvalutát szándékozott szerezni, és már a Kádár-kormány hatalomra jutásának elején Fekete János irányította a „műveletet”. A hírhedt bankár ekkor még csak az MNB devizaigazgatóságának helyettes vezetője volt és „Lektor” fedőnéven az állambiztonság ügynöke. Karrierjét azonban nem kizárólag az államvédelemnek köszönhette, hanem a szovjet NKVD-nek is. (A KGB elődje, a szovjet titkosrendőrség szervezete.) Fekete a második világháború idején hadifogságba esett és már ekkor beszervezte őt a bolsevik terrorszervezet. Erről így beszélt visszaemlékezésében:

"…az a lényeg, hogy kötöttem egy megállapodást az oroszokkal. Eszerint én ott dolgozom, és leírom, amiket tudok."

A megállapodása meglehetősen eredményes volt, hiszen az első hadifogoly-szállítmánnyal – a vonat parancsnokaként – érkezett vissza Magyarországra 1945 októberében. (Ez a hadifogoly-szállítmány csak jelképes gesztus volt a szovjetek részéről. Tudjuk, hogy 1953 után kezdődött csak meg a hadifoglyok tömeges elengedése, de 1945-ben, a novemberi nemzetgyűlési választások előtt a kommunista kampányt kívánták ezzel a propagandaértékű eseménnyel megsegíteni. No meg hazatelepítettek egy NKVD-ügynököt…) Ne higgyük, hogy Fekete a későbbiekben megszabadult szovjet elvtársaitól, a rendszer nem így működött. Hogy mennyire nem, arra bizonyság saját beszámolója. Még az 1999-ben készült életinterjújában is büszkén emlegeti kollaborációját a megszállókkal:

"– És a KGB nem találta meg újra? – De, mindig megtalált. Én viszont a magam módján soha nem csináltam semmit. Nekem elveim vannak! Nem kell, hogy fenyegessenek, mondjam el, hogy valaki ellenséges tevékenységet folytat velünk szemben. Magamtól is elmondom. Az, hogy engem megbízzanak bármi ilyesmivel, az nem ment. De ha valaki nem tetszett, én mentem, hogy nézzétek meg az ürgét, valami rosszban töri a fejét. A mi rendszerünket, ahol lehetett, védtem – ilyen egyszerű. De, hogy ezért valamit adjanak, az vérlázító. Jött egy pofa, hogy adnak külön prémiumot… Elmész a fenébe!"

Tehát nem pénzért, hanem – a korabeli frazeológia szerint – „hazafias alapon” árulta el a hazáját. Micsoda emberi nagyság, ugye?

ÁVÓS ISKOLA Ilyen háttérrel nem meglepő, hogy villámgyorsan emelkedett a ranglétrán. 1948-ban a gimnáziumi érettségivel rendelkező Feketét a szarvasi takarékpénztárból felhozatták Budapestre, és először az MNB-be, majd a Pénzügyminisztérium Nemzetközi Főosztályára került közvetlenül a vezető, Száberszky József alá. Száberszky a minisztériumba kerülése előtt államvédelmi ezredes volt, Péter Gábor helyettese, aki már a politikai rendőrség megszervezésénél is jelentős szerepet játszott, és egészen 1949-ig a terrorgépezet egyik meghatározó tagja volt – csak a pénzügyekhez nem értett semmit. Kiváló „mentora” volt tehát az ifjú Feketének, aki bár az államközi pénzügyletek rejtelmeibe nem tudta kegyencét beavatni, de az ÁVH-nál remek összeköttetései voltak. Ekkor kezdődött a későbbi bankvezér ügynöki karrierje, a rendkívül frappáns „Sötét” fedőnéven.

[foulchildtiger]

Nem minden fiú büszke az apjára, nem minden apa dicsekszik félresikerült utódjával. Szülők néha kitagadják a tékozló fiút, olykor az utód tagadja meg szégyellt életű felmenőit.

Becsületes emberek a múltjukban is rendet teremtenek.

Három évtizede megjelent könyvet lapozgatok: Ötvenéves a Párt. Írta és szerkesztette: Csatári Dániel és Esti Béla. Kossuth Könyvkiadó, 1968. Tizenötezer példány. Képeskönyv: sok kép, kevéske eligazító szöveg. Nagyon gyenge nyomdai kivitel, de a hófehér, kemény borítótáblán aranybetűkkel ragyog a cím.

Ma már ötvenéves fotó: a Bem József tér, a szobor, hatalmas tömeg a fényképésznek háttal, a szobor talapzatán szónokok, néhány címer nélküli, de még nem lyukas nemzeti zászló.

Újra és újra elolvasom a képaláírást: „Az ellenforradalom nyitánya: tüntetés a Bem téren 1956. október 23-án.”

Lapozgatok a múltban. Kádár János 1956. november 1-jén: „Bátran elmondhatjuk: ennek a felkelésnek eszmei és szervezeti vezetői a ti soraitokból kerültek ki. A magyar kommunista írók, újságírók, egyetemisták… az első sorokban küzdöttek a Rákosi-féle önkényuralom és kalandorpolitika ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok…” (Népszabadság, 1956. november 2.)

Szóval Kádár elvtárs 1956. november 1-jén büszke arra, hogy a kommunisták szervezték meg az „ellenforradalom nyitányát”, és az első sorokban küzdve álltak helyt a fegyveres felkelésben. Amelyet néhány nappal korábban még reakciós ellenforradalomnak nevezett, és Andropov elvtárstól, Mikojan elvtárstól, Szuszlov elvtárstól további szovjet katonai segítséget kért az ellenforradalmi lázadás leveréséhez.

Három nap múlva, november 4-én aztán ismét ellenforradalomnak ítélte a fegyveres felkelést, a hátunk mögött hagyott tizenkét nap történetét, és elvtársait, akikre november 1-jén még büszke volt, sorban küldte bitófára. És 1968-ban, a „párt” kiadványában már a Bem téren, 1956. október 23-án délután, a kommunista belügyminiszter által engedélyezett, a kommunista ifjúsági szervezet, a DISZ által is támogatott demonstrációt az ellenforradalom nyitányának ítéli a kommunista párt (értsd: a Párt!) kiadványa.

Ötvenéves a Párt. Melyik? Az 1968-ban megjelent kiadvány szerint 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt ötvenéves történetét ünnepli az 1968-ban megjelent kötet.

A Kommunisták Magyarországi Pártja néha álnevet öltött magára, hogy a gyanútlanok ne vegyék észre, báránybőrbe bújt kommunistákkal van dolguk. 1925. április 14-én például megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Kommunisták Magyarországi Pártjának fedőszerve. Az MSZMP nevéből eltűnt a kommunista jelző, a pártba belépők közül nagyon sokan álmukban sem képzelték, hogy egy (titokban) kommunisták által irányított párt tagjai lettek. 1943 nyarán a párt vezetősége – taktika! – elterjesztette: feloszlatták a Kommunisták Magyarországi Pártját. Aztán megalakult a Békepárt. A Központi Bizottság titkára Kádár János. 1944 szeptemberében megint újjáalakul a párt, most már Magyar Kommunista Párt a neve. Választási csalással, megfélemlítéssel, rágalomhadjárattal és a moszkvai elvtársak hathatós (értsd: erőszakos) segítségével 1948. június 12-én sikerül a kommunistáknak magukba sorvasztani a Szociáldemokrata Pártot. A kommunista farkasok ismét báránybőrrel álcázták magukat: a párt nevéből újra eltűnik a kommunista jelző, megalakul a Magyar Dolgozók Pártja. 1956. november 1-jén újra újjáalakulnak, a régi-új név Magyar Szocialista Munkáspárt. 1989. október 6-án ismét újjáalakulnak, akkor születik a régi, de mindig új nevű kommunista pártból a Magyar Szocialista Párt. Az elvtársak pártja két év múlva tehát már kilencvenéves lesz.

Jól bevált kommunista praktika: új nevet adunk a régi pártnak – amire a régiből szükségünk van (pártvagyon, kapcsolati tőke, hatalombirtoklás stb.), az a miénk, ami terhes (általunk kivégzett elvtársaink, az ország kirablása, a haza elárulása stb.), az a régi vezetőség hibája.

És kezdődik minden elölről.

Apró Antal és Kádár János 1956-ban megsiratta a kommunisták által kivégzett Rajk Lászlót és társait. Szórták fejükre a hamut: Soha többé! Aztán két év múlva bitófára küldték kommunista elvtársaikat, Nagy Imrét és elvbarátait.

Kádár János néha büszke volt arra, hogy kommunista elvtársai vezették 1956-ban a fegyveres felkelést, máskor fölakasztatta kommunista elvtársait ellenforradalmi gaztetteikért.

Három évtized múltán a kommunisták rehabilitálták a kommunisták által kivégzett kommunistákat, és elsőként a kommunista vezetők – például a politikusnak álcázott szigorúan titkos tiszt Medgyessy Péter – álltak díszőrséget Nagy Imre és társai koporsója mellett.

Neki már szerencsésebb sors jutott – finomodnak a kommunista módszerek is –, elvtársa, tanácsadója, Gyurcsány Ferenc páros lábbal őt már csak a hatalomból rúgta ki. És Gyurcsány Ferenc, Kádár elvtárs KISZ-lakája, a hajdani kommunista ifjú, aki maga vallotta be, hogy két évtizede még megvetette az apját, mert az forradalomnak nevezte mindazt, ami 1956-ban Magyarországon történt, 2006. október 23-án krokodilkönnyeket hullatva térdelt az ötvenhatos mártírok emlékére általuk emelt – a köznyelvben máris vaskefének csúfolt – emlékmű előtt.

A kommunisták mindig imádták a nagy parádékat. De a régi kommunisták tudták, hogy a parádé akkor parádé, ha a megfélemlített nép ott ujjong a magasban trónoló nagy vezető előtt. Gyurcsány Ferenc lelke mélyén talán szomorúan és irigykedve gondolt elődeire, tanítómestereire – a vezényszóra elvonuló sokaságnak a dísztribünről mosolyogva integető Rákosi Mátyásra, Kádár Jánosra –, mert neki már csak a kiürített, zord rendőrkordonnal körülzárt, néma tér jutott.

És a Köztársaság téri öreg pártházat is 2006. november 4-én sokszoros rendőrkordon vette körül, mert a kommunisták (Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, Horn Gyula és társai soha nem mondták, hogy semmi közük a kommunista gyilkosokhoz, csak megsértődnek, ha bárki becstelen kommunista múltjukra emlékezteti őket!) pontosan tudják: az emberek emlékeznek arra, hogy a mostani hazudozó, hazaáruló, erkölcstelen szocialisták azoknak a hazudozó, hazaáruló, erkölcstelen kommunistáknak az utódai, akik soha nem tagadták meg a múltjukat, és elvből nem kérnek bocsánatot elkövetett gaztetteikért. És éppúgy, mint elődeik, ha kell, becstelen hazudozás, fékevesztett rendőrterror, nemzet- és hazaárulás árán is ragaszkodnak a csalással, hazudozással megkaparintott, bitorolt kizárólagos hatalomhoz.

November 4-e hazánkban gyásznap. A magyarság 2006-ban Magyarország szovjet megszállásának napjára emlékezett, az országra ötven éve rázúduló bolsevik terrorra. A Köztársaság téri szocialista pártház előtt marcona rendőrhad ezért védi a kommunista gyilkosok utódait, akik most éppen – mert pillanatnyi érdekük így kívánja – együtt (de elkülönülve, féltve óvott rendőrkalitkába zárva) gyászolnak az ország népével.

Kádár János büszke volt 1956. november 1-jén a felkelést vezető, a fegyveres harcban az első sorokban küzdő kommunistákra. Fordult a kocka: a hozzá hasonlóan hazaárulásra rá nem bírható elvtársait bitófára küldte.

Ezt nevezik kommunista elvhűségnek.

Ülök a televízió előtt, nézem a 2006. november 4-én kiürített Köztársaság teret, a rendőrgyűrűvel körülzárt, kommandósokkal védett szocialista pártházat.

Nádas Péter drámája villan eszembe, a Találkozás. Az ávós pribékek által megcsalt, meggyötört, megkínzott, bűntelenül bűnössé alázott Mária a kommunista gyilkosok börtönében döbben rá a szörnyű igazságra: „Ugyanabban a házban vagyunk. Ugyanabban a házban. Fáj a ház.”

Meddig még?

Szigethy Gábor

[ein-bleistift-und-radiergummi]

Sigismond Kolos-Váry Serigraph ‘To Bartók - Hommage á Bartók Budapest-Paris.’

Kádár József Paper Cut ‘To Bartók - Hommage á Bartók Budapest-Paris.’

Schöffer Nicolas Lithograph ‘To Bartók - Hommage á Bartók Budapest-Paris.’

(Homage to Bartók, Budapest-Paris, 1978-1979. An album containing 31 plates by various artists (mainly Hungarian) including Bálint Endre, Barcsay Jenô, Csohány Kálmán, Kass János, Korniss Dezsô, Martyn Ferenc, Nicolas Schöffer, Szemethy Imre and Vasarely Victor.)

(via ebay.de - dr.bruckner-antiques)

[magyarkulturfoleny]

Antiszemita atrocitások, gyilkosságok, pogromok a fehérterror időszakában

 pogromok a fehérterror időszakában

írta: Kádár Gábor –Vági Zoltán

(szerkesztette: Dancs István)

 

 

A korszakról  írt összefoglalót lásd itt

 

1919.08.05. Kemeneshőgyész

A zavargások során sok zsidót összevernek, egyet meggyilkolnak.

1919. augusztus 5-én pogrom robbant ki Kemeneshőgyészen. Ennek során súlyosan bántalmazták a zsidókat, a rokonlátogatóban ott tartózkodó 30 éves Winkler Rózát pedig meggyilkolták. Másnap megérkeztek a csendőrök, rendet tettek, de a gyilkost nem tartóztatták le.

Forrás: „A Friedrich-kormány működése.” Egyenlőség, 1919. 11. 02., 1−2. o.; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 14−15. o. 

1919.08.07. Budapest

Lincselési kísérlet egy lakóházban.

1919. augusztus 7-én a délutáni órákban Baumgarten József kereskedősegéd, első  világháborús veterán belépni készült a Drégely utca 7. számú  házba, melynek III. emeletén lakott. Az épület előtt álló házmester elüvöltötte magát: „Itt jön a zsidó”. Ekkor többen Baumgartenre rontottak, aki felrohant a III. emeletre, de lakását zárva találta, ezért Farkas nevű szomszédjához futott be. Az üldözők azt hitték, hogy Baumgartennek sikerült bejutni a saját lakásába, melynek ajtaját betörték. Ott találták Baumgarten anyját, és bátyját, Zsigmondot. Az asszonyt akasztással fenyegették, a férfit többször megütötték, de ő kitört a támadók közül és bemenekült Rotling Béla lakásába. A tömeg Putnik János napszámos vezetésével ide is behatolt. Baumgarten Zsigmond ezután tisztázatlan körülmények között az udvarra zuhant és szörnyethalt; vagy lehajították, vagy maga ugrott. Farkaséknál lapuló öccse a zajra kirohant rejtekhelyéről, mire a tömeg őt is összeverte.

Forrás: Baumgarten József bejelentése a PIH Jogsegítő Irodáján. 1920. január 19. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.   

1919.08.10. Lepsény

Hiába kérnek a zsidók segítséget a hatóságoktól, végül el kell menekülniük a településről.

Lepsényben 1919. augusztus 10-én a tömeg zsidóellenes szitkozódások közepette betört egy zsidó tulajdonú vendéglőbe. A lármára megjelent a 7. huszárezred egy századának parancsnoka és rendet teremtett. A továbbvonuló tömeg útközben behatolt egy öreg házaspár lakásába. Megvertek egy 75 éves öregasszonyt, egy kereskedőt pedig megfenyegettek, hogy megölik, ha családjával együtt még az éjszaka folyamán nem hagyja el a községet. Közben Molnár István tartalékos hadnagy zsidóellenes beszédet tartott és másnap estére gyűlésre hívott össze. Augusztus 11-én a helyi zsidók telefonon kértek segítséget a vármegye alispánjától, aki kivezényeltetett Enyingről 30 huszárt. A katonák a rend helyreállítása után visszatértek állomáshelyükre. 12-én a zsidók a járási főszolgabíróhoz fordultak védelemért. Másnap azonban megérkeztek Prónay különítményesei és elkezdtek akasztani. Elsőként egy zsidó állatorvost végeztek ki, aki a vád szerint szerepet játszott a kommunista diktatúrában. A zsidók hamarosan elmenekültek a faluból.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból.” Egyenlőség, 1919. 09. 11., 11−14. o; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 20. o.; Prónay 1963, 117. o.

 

1919.08.19-20. Tolnaozora

A különítményesek zsidókat gyilkolnak, majd megölik az atrocitások ellen fellépő  helyi gazdát is.

1919. augusztus 19-ről 20-ra virradó éjszaka Prónay különítményesei szállták meg Tolnaozorát. Reggel „Kiszórni a zsidókat!” feliratú plakátok jelentek meg a községben. A tisztek korbácsukat suhogtatva járták az utcákat. Gábor József volt kommunista termelő-biztos vezetésével egy csoport betört Weisz Bernát házába. A zsidó férfit falhoz állították, majd szíven lőtték. Weisz fia saját testével akarta védeni apját: ő is súlyosan megsebesült. Ezután a meggyilkolt vejéhez, Weisz Hermannhoz mentek, akit szintén agyonlőttek. A kegyetlenkedések hírére Turós György gazda a községházára sietett és felháborodottan tiltakozott az ellen, hogy a fegyveresek felhatalmazás és ítélet nélkül sorra végzik ki a község lakóit. Amikor Prónay erről tudomást szerzett, Turóst lóhoz köttette, és Felsőnyék határáig húzatta. A különítményesek itt agyonverték a férfit, holttestét pedig egy közeli kútba dobták.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” Egyenlőség, 1919. 09. 25., 3−6. o. 

1919.08.21. Alap

A különítményesek által megszállt község jegyzője nem hajlandó  kijelölni a kivégzendő zsidókat. Az izraelita lakosság elmenekül.

1919. augusztus 21-én Alap községben megjelent két fehér tiszt, és fölszólították a zsidó hitközséget, hogy fizessen nekik egy nagyobb összeget. Thiringer alhadnagy ezután megparancsolta a jegyzőnek, hogy jelöljön ki két zsidót, akiket fel fognak akasztani. A jegyző megtagadta a kérést, és az izraeliták megkímélését kérte. A tiszt erre eltávozott, de kijelentette, hogy vasárnap több társával együtt visszatér és leszámol az összes zsidóval. Mikor ezt megtudták, a község zsidó lakosai mind elmenekültek.

Forrás: „A Friedrich-kormány működése.” Egyenlőség, 1919. 11. 02., 1−2. o.;A PIH Jogsegítő Irodáján felvett jkv. (Weisz Simon, Weisz Sándor, 1919. 08. 25.) MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.  

1919.08.21-30. Szilvásbalhás

A tisztek által felhergelt tömeg megrohanja a zsidók házait, akik végül elmenekülnek a faluból.

1919. augusztus 21-én Szilvásbalháson cédulákat ragasztottak a zsidók házainak kapujára, amelyeken ez volt olvasható: „48 órán belül távozz zsidó a faluból, mert életeddel játszol!”. Augusztus 28-án népgyűlést tartottak, ahol katonatisztek a zsidók kiirtására szólították fel a helyieket. A tömeg ezt követően megtámadta az izraeliták házait. Az ablakokat betörték, sokakat felszólítottak, hogy azonnal távozzanak Palesztinába, majd összeverték őket. A rabbinak és több más zsidónak a hátára batyut köttettek, és ki akarták őket űzni a településről. A további atrocitásokat a csendőrség megakadályozta. 30-án délután a falu orvosa bizalmas értesítést kapott, hogy a különítményesek hamarosan visszatérnek. Erre az összes zsidó elmenekült.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” Egyenlőség, 1919. 09. 25., 3−6. o. 

1919.08.23. Celldömölk

Egy különösen brutális pogromban legalább hat zsidót gyilkolnak meg.

A Celldömölkön lakó  mintegy 140 zsidó családból senki sem vett részt a kommunista diktatúrában. 1919 augusztusában mégis véres pogrom tört ki a városban. Egy népgyűlést követő éjjel a fejszékkel, dorongokkal és fütykösökkel felfegyverkezett tömeg saját háza előtt agyonverte Hoffmann Miksa 73 éves kereskedőt. Segítségére siető vejét ólmos bottal leütötték. Behatoltak Ungárék portájára, a családfő karját eltörték, fejét bezúzták. Fleischner Márton hadkitüntetéses századost, Celldömölk díszpolgárát, valamint Német Márkus kereskedőt fejszékkel gyilkolták meg. Gergely zászlóst súlyosan megsebesítették. A két Heimfer testvért és Weisz István hadnagyot agyonverték. Schönthal tojáskereskedőt felesége és kisgyermekei szeme láttára lefejezték. Felelősségre vonás nem történt az ügyben. A csendőrségre beidézett összes potenciális gyanúsítottnak volt alibije. Az ügyet hamarosan le is zárták.

Forrás: „A Friedrich-kormány működése.” Egyenlőség, 1919. 11. 02., 1−2. o.; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 5−6. o.; Katona 2008, 159. o.  

1919.08.26. Cece

Három zsidót megölnek, három másikat megkínoznak a különítményesek.

1919. augusztus 26-án Cecén egy tiszti különítmény vezetője Pollák Samut, Leiter Samut és Lóbel Henriket a községi iskola épületébe hívatta, majd nekik szegezte a kérdést: „jordánok-e”? A főhadnagy természetesen arra volt kíváncsi, hogy zsidók-e. Az igenlő válasz után véresre verték őket. Miután Leiter nem volt hajlandó azt mondani, hogy hisz Jézusban, fojtogatni kezdték. Később a cecei főtéren két zsidó hadnagyot és egy házalót agyonlőttek. A három elhurcolt férfit is fel akarták akasztani, de a családjuk által értesített Szluha Pál volt képviselő erélyes fellépésének köszönhetően megmenekültek.

Forrás: „A Friedrich-kormány működése.” In: Egyenlőség, 1919. 11. 02., 1−2. o.; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 6.o.

 

1919.08.27-29. Marcali

A különítményesek megkínoznak és meggyilkolnak két tucat embert, köztük számos zsidót. Az elmenekült izraeliták házait kifosztják.

1919. augusztus elején a járási szolgabíró körülbelül két tucat kommunistát és zsidót tartóztattatott le. Augusztus 27-én délután megérkeztek Prónay különítményesei. Másnap a járásbírósági fogházba mentek, és elkezdték kínozni a letartóztatottakat. Egy szemtanú szerint „volt, akinek a fejbőrét elevenen megnyúzták, volt, akit megégettek és […] furkós és tüskés botokkal verték őket”. Hamarosan megkezdődtek a kivégzések, agyonverések: „vérük és agyvelejük a fogház falára és mennyezetére is szétspriccelt”. Prónay minderre úgy emlékezett, hogy „a népítélet végre lett hajtva”.

A különítményesek még 27-én este beállítottak Sonnenfeld Jakab gépszíjgyároshoz. „Tudod-e zsidó, hogy pogrom van?” – kérdezték, majd a férfit, feleségét és leányát husángokkal ütlegelni kezdték. Innen Rückländer Jakabhoz mentek, akitől pénzt csikartak ki, de mivel kevesellték az összeget, véresre verték és rugdosták őt és feleségét. Augusztus 29-én az összes zsidó elmenekült a településről. A különítmény erre feltörte és kifosztotta lakásaikat és az üzleteiket. Ugyanaznap 17 ember, köztük 7 zsidó tetemét találta meg egy kutya a téglagyár mellett. A holttesteket a felismerhetetlenségig eltorzították a kínzások. A házkutatásokban és gyilkosságokban a helyi polgárság egy része is szerepet vállalt. A községi elöljáróság és a hatóságok semmit nem tettek az erőszak ellen.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” Egyenlőség, 1919. 09. 18., 1−5. o.; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 8−9. o.; Gold Márton visszaemlékezése. 1949. december 22. Nemes 1953, 176-178. o.; Prónay 1963, 126.o.  

1919.08.27-29. Esztergom

Katonai egységek három nap több tucatnyi zsidót összevernek, számos lakást kifosztanak, egy embert meggyilkolnak.

1919. augusztus 27-én egy tisztekből és közlegényekből álló csoport razziázott az esztergomi vasútállomáson. A Pestről és Almásfüzitőről  érkező vonatok utasai közül kiválasztottak 17 esztergomi zsidó férfit és nőt, majd véresre verték őket. Aznap éjjel kirabolták hét másik zsidó házát és üzletét. Kálmán Ignácot tizenegy szúrással kivégezték. A bekötözött sebeivel hazafelé tartó Hirsch Gyulát lakása előtt, az utcán megállította Waldvogel alezredes, a vármegye egyik katonai vezetője, és „Te büdös zsidó vagy!” kiáltással ráemelte revolverét. Hirschnek sikerült beugornia a kapun. 28-án reggel egy tiszti csoport kiment a Pestre induló szerelvényhez, és nem engedte felszállni a zsidókat. A fővárosból az esti vonattal érkező izraelitákat összeverték. 29-én éjjel kirabolták négy zsidó lakos üzletét és lakását. Spiegel Ármin főrabbi a hatóságokhoz akart védelemért fordulni, de be sem engedték a megyeházára.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” Egyenlőség, 1919. 09. 18., 1−5. o. ; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 7. o.

1919.08.29. Vörösberény

Különítményesek elűzik a falu zsidó lakosságát  és kivégzik Reimund Ignác mészárost.

1919. augusztus 29-én Vörösberényben különítményesek jelentek meg. Vezetőjük közölte a községházára rendelt zsidókkal, hogy 24 órán belül hagyják el a falut. Később ugyanez a hadnagy megjelent Reimund Ignác zsidó mészáros lakásán, és felszólította, hogy jöjjön vele. Reimund engedelmeskedett, mire kivitték a falu határába és agyonlőtték. A mészáros semmilyen kommunista tevékenységben nem vett részt, sőt ellenforradalmárként letartóztatták a Tanácsköztársaság alatt.

Forrás:„A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” In: Egyenlőség, 1919. 09. 25., 3−6. o.; .; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 22. o.

 

1919.08. Rácalmáskulcs

A felfegyverzett helyiek megkínoznak két zsidót, egyet felakasztanak.

1919. augusztus végén a rácalmáskulcsi Stern Adolf és Klein Lipót kereskedőket felfegyverzett parasztok Dunaföldvárra hurcolták. Kleint egy ló farkához kötve vonszolták. Sternnek epilepsziás rohama volt, őt fel akarták akasztani, de egy katonatiszt ezt megakadályozta. Házaikat távollétükben kirabolták. Strasser Ármin borkereskedőt Rácalmáskulcson felakasztották.

Forrás: Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 21. o.; „A dunántúli fehér terror halottjai.” Pesti Élet, 1919. 10. 10., 3. o. 

1919.08. Simontornya

Prónay akasztásai után népítélettel űzik el a zsidókat a faluból.

Simontornyát Prónay különítménye szállta meg. Mire a parancsnok megérkezett, emberei már kiválasztották a kivégzendő személyeket. „Ezeket nyomban összefogattam, és a legközelebbi akácfákra felköttettem” – emlékezett Prónay – „Köztük igen sok zsidó és terrorfiú akadt”. Dolga végeztével a különítmény Ozorára indult.

Simontornyán 1919. augusztus 29-én gyűlést tartott a helyi Keresztényszocialista Párt. Ezen azt a határozatot hozták, hogy a község zsidó lakosságának szeptember 1-jéig el kell hagyni a települést. Éjjel több zsidót kifosztottak. Klein Jakab kántor felkereste a községi bírót, és kérte, hogy mivel három évtizede a faluban lakik és hat gyereke van, hadd maradhasson Simontornyán. A bíró megígérte, hogy megteszi, amit tud. Másnap azonban a fokozódó feszültségre és a „népítéletre” hivatkozva azt közölte Kleinnel, hogy csak a saját felelősségére maradhat a községben. A kántor így végül családostul Budapestre menekült.

Forrás:„A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.” In Egyenlőség, 1919. 09. 25., 3−6. o.; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 21. o.; Prónay 1963, 114. o.  

1919.08-09. Berhida

Miután a katonaság megszállja a falut, sok zsidót kifosztanak és megvernek.

Berhidán 1919. augusztus 16-án három katona kidobta otthonából Scheiber Adolfot és családját. A falu lakossága ezután teljesen kifosztotta Scheiberék üzletét  és lakását. Kenyeres József budapesti lakost ok és magyarázat nélkül elhurcolták. A faluban látogatóban lévő Schwarz Lászlót megbotozták, kifosztották és kizavarták Berhidáról. Szeptember elején kirabolták Freudenberg Miksa 80 éves kereskedőt és özv. Ney Sándornét, akinek családja már két évszázada a faluban élt.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból.” Egyenlőség, 1919. 09. 11., 11−14. o.; „A Friedrich-kormány működése.” Egyenlőség, 1919. 11. 02., 1−2. o.

1919.08-09. Sátoraljaújhely

Egy karhatalmi század véresre ver közel kétszáz zsidót.

1919 augusztus−szeptemberében Sátoraljaújhelyen az utazási igazolvány hitelesítésére fenntartott helyiségben egy karhatalmi század rendszeresen inzultálta a zsidókat. A katonákból és csendőrökből álló egység tagjai számukra teljesen ismeretlen, ártatlan férfiakat és nőket vertek véresre. A bántalmazás előtt sokszor revolvert szegeztek áldozataik fejéhez. Löw Wolf helyi lakos szeptember 9-én a Pesti Izraelita Hitközség panaszirodájában elmondta, hogy tudomása szerint addig 180 embert vertek meg. Dr. Székely Albert ügyvéd néhány ilyen esetet átadott az ügyészségnek, az azonban a csendőrséget bízta meg a nyomozással. A vizsgálat minden bizonnyal eredménytelenül zárult.

Forrás:„A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)”  Egyenlőség, 1919. 09. 25., 3−6. o. 

1919.08-1920.04. Erzsébetfalva

A falu zsidóit egy éven belül kétszer is összeverik.

1919 augusztusában az erzsébetfalvai rendőrség letartóztatott mintegy húsz zsidó  polgárt, bár semmit sem követtek el a kommün alatt. Összeverték, majd három napon át étlen-szomjan fogva tartották őket. 1920. április 20-án megint behívták a községházára a zsidókat. Itt megismétlődtek az augusztusi brutális jelenetek. Özv. Krausz Samuné üzletét távollétében feltörték, lakását pedig elrekvirálták.

Forrás: „A zsidóüldözések.” Egyenlőség, 1919. 09. 11., 2. o.; A PIH Jogsegítő Irodáján 1921. 06. 10-én felvett jkv. (Özv. Krausz Samuné) MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.   

1919.09.01. Nagyszokoly

A falu zsidó  lakosait megbotozzák, majd kiűzik.

1919. szeptember 1-jén 16 katonatiszt érkezett Nagyszokolyra. Összegyűjtötték és a községi fogdába zárták az falu összes zsidóját és kommunistáját. Másnap délelőtt a községi bíró, az elöljáró és egy százados kihallgatta a letartóztatottakat. A zsidókat mind kommunizmussal vádolták, kivéve Pick Mór földművest, akinek a „bűne” árdrágítás volt. Délután összedobolták a község lakosságát, és kihirdették az ítéleteket: 25, 30, 50 bot, férfiaknak és nőknek egyaránt. A bíró az ítéletek végrehajtása után megkérdezte, akarja-e a nép, hogy 48 óra alatt kihajtsák az összes zsidót Nagyszokolyról. Miután az összegyűltek igennel feleltek, az elöljáróság határozatot hozott a kiűzetésről. Este a verés miatt betegen fekvő Pick Mórt kirángatták az ágyából, és kényszerítették, hogy másnap reggel 9-ig áron alul adja el az összes portékáját. Ezt – a katonák botütései és szidalmai közepette - meg is tette.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” Egyenlőség, 1919. 09. 25., 3−6. o.

 

1919.09.06-08. Balatonszemes

Felfegyverzett egyetemi hallgatók elkergetik a zsidókat a faluból.

1919. szeptember 6-án  éjjel Balatonszemesen az ott nyaraló egyetemi hallgatók Iszer János vezetésével, fegyverrel a kézben szólították fel a zsidókat, hogy a községet a legelső vonattal hagyják el. Az izraeliták nagy része másnap el is ment. Az ottmaradottakat 8-ára virradó éjjel újra felverték és megfenyegették: ha nem távoznak azonnal, vérfürdő lesz. A község vezetése augusztus 8-i ülésén elhatárolódott az eseményektől.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból.” Egyenlőség, 1919. 09. 11., 11−14. o. 

1919.09.09. Diszel

A véres pogrom során kilenc zsidót lemészárolnak, tucatnyi házat kirabolnak.

1919. szeptember 9-én elterjedt a hír a faluban, hogy pogrom tört ki a szomszédos Tapolcán. Ez Diszelen is elszabadította az indulatokat. Az éjszaka a lakosság a zsidókra támadt. Mivel a diszeli körjegyző ismételt és kétségbeesett kérése ellenére sem érkezett Tapolcáról rendfenntartó alakulat, a bíró fegyvert osztott a polgárőröknek, hogy helyreállítsák a rendet. Azok azonban – most már fegyveresen – inkább csatlakoztak a támadókhoz. A csőcselék Melkovics ácsmester és Juhász Kálmán földműves vezetésével megrohanta a zsidó házakat. Gartenraun Gyulát és Löwinger Edét családtagjaik szeme láttára verték és lőtték agyon. Korein Dezső földbirtokostól pénzt követeltek. Amikor kiderült, hogy nincs nála a tárcája, a tömeg a lakására kísérte. Útközben a feldühödött Juhász a társaira kiáltott: „Mit ceremóniáztok Korein Dezsővel, végezzünk vele!” Ezután puskatussal agyonverték, házát kirabolták. Singer Mór vendéglőst kifosztották, borát kiöntötték, és amikor tiltakozni merészelt, agyonütötték. Két lánya erre az udvarban lévő kútba ugrott, és szörnyethalt. Özv. Singer Zsigmondné fiát, Sándort a támadók agyonütötték, házukat kirabolták, és minden ingóságukat elvitték. A Breuer család a szőlőbe menekült, de utolérték őket, és puskatussal összeverték majd agyonlőtték az öreg Breuert. Végeztek feleségével is. A 17 éves Flórát hárman is megerőszakolták. Kiss Ernőt katolikus tanítót zsidónak nézték, ezért kirabolták és véresre verték.

Aznap éjjel a csőcselék  összesen kilenc diszeli zsidót mészárolt le, köztük egy nőt (Breuerné  Kohn Bertát) és egy értelmi fogyatékos fiatalembert. Végül csak Juhász Kálmán került a vádlottak padjára. A bíróság enyhítő körülménynek találta, hogy a férfi négy évig volt a fronton, illetve, hogy „a kommunizmust bűnösen felidézett népfaj ellen országosan megnyilvánuló közgyűlölet” miatt követte el rémtetteit.  Így a főkolompos mindössze 12 évet kapott. Társai kormányzói kegyelemmel szabadultak a vizsgálati fogságból.

Forrás:„A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.”) Egyenlőség, 1919. 09. 18., 1−5. o.; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 6. o.; Breuer Flóra kihallgatási jegyzőkönyve. 1919. szeptember 12. Németh-Paksy 2004, 87-88. o.; A zalaegerszegi kir. törvényszék ítélete és indoklása. 1922. október 20. Németh-Paksy 2004, 89-92. o.; Halstead ezredes távirata Bandholtz tábornoknak. 1919. szeptember 18. Nemes 1953, 188-189. o.  

1919.09.14. Győr

A csendőrök zsidókat kínoznak a vasútállomáson.

1919. szeptember 14-én a győri vasútállomáson a csendőrök nyolc, vonatra várakozó  zsidót behurcoltak egy irodába. Itt kifosztották, majd több mint három órán keresztül verték őket. Pajeszukat kitépték, Goldschmied Izidort a hajánál fogva húzták a földön, ütötték, rúgták. Ezután csak azzal a feltétellel engedték el a szerencsétlent, ha egyenesen Bécsbe utazik, és többet vissza sem jön.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” Egyenlőség, 1919. 10. 03., 4. o. 

1919.09.22-23. Vízvár

Az antiszemita népgyűlés után a zsidó lakosság mindenét hátrahagyva menekül Vízvárról.

1919. szeptember 22-én délután két darutollas tiszt jelent meg a Somogy megyei Vízváron. Népgyűlést hívtak össze, ahol a zsidók ellen uszították a jelenlévőket. A demonstráció után helyi suhancok „Üsd a zsidót!” kiáltásokkal randalíroztak az utcán. Este néhány különítményes betört K. Ignác kocsmároshoz.  A férfi az ablakon keresztül elmenekült, de a katonák utolérték és puskatussal összeverték. K. valahogy talpra tudott állni és a csendőrlaktanyában kért menedéket. A parancsnok hosszas könyörgésre megengedte, hogy a halálra vált férfi ott töltse az éjszakát -  egy bőröndön guggolva. Másnap a község zsidó lakossága elmenekült.

Forrás: „A zsidókat nem üldözik.” Népszava, 1919. 10. 08., 4. o. 

1919.10.06. Kisbér

A megszálló  román hadsereg kivonulása után helyi lakosság kirabolja a zsidókat.

A román uralom alatt álló Kisbéren a megszállók több magyar értelmiségit letartóztattak. A helyiek egy része emiatt a zsidókat hibáztatta. Október 4-én kivonult a román hadsereg, két napra rá pedig kitört a pogrom. Kohn Lipót kereskedő lakását kirabolták. Róna Manó rövidáru-kereskedő raktárkészletét, ágyneműit, ruháit és cipőit elvitték. A randalírozók kifosztották Eislitzer Mór és Kovács Samu borkereskedők készleteit is, és hajnalig tivornyáztak. A zavargások idején sem a csendőrség, sem a másodjegyző nem mutatkozott. Csak a kollektív rablás végeztével doboltatta ki a kisbíró, hogy az eltulajdonított javakat vissza kell vinni a községházára. A tettesek közül azonban senkit nem tartóztattak le.

Forrás: „A Friedrich-kormány működése.” Egyenlőség, 1919. 11. 02., 1−2. o.;  Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 20. o.; „A dunántúli zsidóüldözés.” Népszava, 1919. 01. 09., 3. o. 

1919.11.09. Budapest

Támadás a Pesti Izraelita Hitközség székháza ellen.

1919. november 9-én egy rendőrökből és civilekből álló csoport hatolt be a Pesti Izraelita Hitközség Síp utcai székházába azzal az ürüggyel, hogy fegyvereket keresnek. Több irodát feldúltak, dokumentumokat vittek el és antiszemita jelszavakat írtak a falakra. A Dohány utcai zsinagógába is be akartak nyomulni, de erről végül letettek.

Forrás: Jegyzőkönyv. 1919. november 10. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz 

1919.11-12. Abony

Az átutazó zsidókat rendszeresen letartóztatják  és összeverik a városházán.

1919. november 23-án a Jászkarajenőről Budapestre utazó Wég Mihályt és Wég Bélát az abonyi állomáson egy tiszt leszállítatta a vonatról. A községházára vitték, kirabolták és reggelig ütötték-verték őket. A bántalmazást azzal indokolták, hogy az áldozatok galíciai zsidók és bizonyára „Kun Béla barátai”. Csak 29-én engedték őket szabadon. Egy hónap múlva hasonló eset történt. December 28-án a nagyváradi Mózes Móric és rokona, Kleinhappel Mária átutazóban bementek az abonyi nagyvendéglőbe. Itt egy részeg törzsőrmester ordítva a vallásuk iránt érdeklődött, és a városházára vitte őket. Kleinhappel útközben megszökött, de Móriczot több napig fogva tartották, éheztették és rendszeresen véresre verték. Csak január 9-én bocsátották szabadon.

Forrás:A PIH Jogsegítő Irodáján 1919. 12. 02-án felvett jkv. (Wég Mihály, Wég Béla). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.; A PIH Jogsegítő Irodáján 1920. 01. 12-én felvett jkv. (Mózes Móric). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.  

1919.11-1920.05 Kecskemét és környéke (Izsák, Orgovány)

Héjjas Iván tiszti különítménye zsidók tucatjait végzi ki különös kegyetlenséggel.

Héjjas Iván tartalékos főhadnagy 1919 nyarán azt a feladatot kapta a szegedi ellenforradalmi kormánytól, hogy Kecskeméten és környékén szervezzen karhatalmi alakulatot. November közepére a még román megszállás alatt álló térségben már egy tekintélyes méretű egység (egyes források szerint több száz fő) felett rendelkezett. Célja a kommunisták és zsidók (számára a kettő nagyjából egyet jelentett) „megbüntetése” volt. Amint a megszálló hadsereg november 15-én kivonult Kecskemétről, Héjjasék akcióba lendültek.

November 15-éről 16-ára virradó éjszaka a különítményesek revolverrel fenyegetőzve elhurcoltak 18 embert, főleg zsidókat, akik a Tanácsköztársaság idején nem töltöttek be jelentős pozíciót. Sőt egyikük, Fritz Rezső kecskeméti ügyvéd annak idején ellenforradalmi mozgalmakban is részt vett, ezért két öccsével együtt menekülnie kellett a kommunisták elől. Több vagyonos zsidót, például Fuchs Samu nagykereskedőt és Gonda Izidor kenyérgyárost is el akarták hurcolni Kecskemétről, nekik azonban sikerült elmenekülni. A letartóztatottakat, többek között az említett Fritz Rezsőt, Hegedűs Rezső tanítót, Deutsch Imre banktisztviselőt és Fekete Adolf kereskedőt összekötözték, kocsikra tették, és ismeretlen helyre hurcolták. Fritz Rezső eltűnt, a másik három férfi borzalmasan megcsonkított hulláját később az orgoványi erdőben megtalálták.

November 16-án  éjjel Izsákon is lecsapott a különítmény. Három zsidó kereskedőhöz is betörtek pénzt követelve. Schmidt Árpádtól kaptak is 10 ezer koronát, ennek ellenére a férfit magukkal hurcolták. Pánczél Zoltántól mintegy 160 ezer koronát raboltak el. A kereskedőt meztelenre vetkőztették, lábon lőtték és bajonettekkel döfködték. Ezután Beck Sándorhoz törtek be. Fiát és feleségét lelőtték, őt kirabolták és elhurcolták. A három kereskedőt egy kocsira hajították. Az izsáki önkéntes polgárőrség felfigyelt a zajra. Erdős István polgárőr igazolásra szólította fel a ház előtt várakozó különítményeseket. Erre egyikük az iránt érdeklődött, hogy Erdős zsidó-e, mert ha igen, akkor ő is a többiek sorsára juthat. A polgárőrök ezután jobbnak látták elvonulni. A három kereskedőt Orgovány határába vitték. Itt szemüket kidöfték, fülüket levágták, majd felakasztották őket. Ezekben a napokban több tucat további gyilkosságot követtek el Héjjas emberei Kecskeméten és a környező falvakban (Páhi, Kerekegyháza, Soltvadkert, Csengőd, stb.)

November 19-én betörtek a kecskeméti törvényszéki fogházba, és elhurcoltak onnan 36 kommunizmussal gyanúsított foglyot. Ólmosbotokkal összeverték, majd az orgoványi erdőben változatos módszerekkel (akasztás, élve eltemetés, trágyalébe fojtás) kivégezték őket.

November 21-én  éjszaka Pataki Nándor főhadnagy, Francia Kiss Mihály tiszthelyettes, M. Kiss József, Jenei József, Sutus Mihály és Zana László  pótcsendőrök a Kecskemétről Lajosmizsére induló vonatról leszállíttatta a zsidókat: Neubauer Izidor gyufagyári vezérigazgatót, Nemes Gusztáv főreáliskolai tanárt, Wertheimer Jenő tanulót és Fleischmann Zsigmond szabót. Lajosmizsén ugyanez a csoport letartóztatta Fodor Zsigmond kereskedőt. Nemest, Wertheimert, Neubauert és Fodort egy Kecskemét melletti tanyán fejszével agyonverték. (Ahogy a kormányzói amnesztia miatt az eljárást végül megszüntető csendőrségi ügyészség fogalmazott: „Fejükre mért fejszecsapásokkal addig ütötték [őket], amíg haláluk bekövetkezett”)

A kecskeméti rendőrség tehetetlennek bizonyult a terrorral szemben, a főkapitány beadta lemondását. Ugyan az áldozatok hozzátartozói már november 16-án reggel jelentették az éjszaka történteket, a rendőrségen csak jegyzőkönyvet vettek föl, és semmit sem tettek az ügyben. Ezért az érintettek közül többen az amerikai misszióhoz fordultak, aminek nyomán antant-bizottság utazott a városba. Ez több tucat hullát talált az erdőben. Egy részük még a fákon lógott. A többi, fejszecsapásokkal megcsonkított holttestet a földből ásták ki.

A nyomozást ezután Budapestről leküldött detektívek vették át. 1920. február 22-én egy magát megnevezni nem kívánó hölgy az Szociáldemokrata Párt Jogvédő Bizottságának elmondta, hogy négy hónappal azelőtt Kecskeméten lakott, és ott többször is találkozott Héjjassal, Molnár Pál hadnaggyal és Nagy zászlóssal. Állítása szerint Héjjas elmondta neki, hogy igazából nem 80, hanem 200 embert öltek meg. Az asszony beszámolt arról is, hogy Héjjas kijelentette: nekik semmi bajuk nem történhet, mert Horthy mellett állnak, és mindent a kormány parancsára tettek. Egy ideig csendben lesznek, de később majd hallatnak magukról. A vallomástevő nőnek arról is tudomása volt, hogy Héjjasék gyakran megfordulta Budapesten, ahol a Britannia szállóban laktak.

Bár a terror alábbhagyott, nem szűnt meg teljesen. Amint a novemberben szintén elhurcolt Faragó János az SZDP Jogvédő Irodájának május 17-én elmondta, a Héjjas-csoport néhány tagja még ekkor is Kecskeméten tartózkodott. A különítményesek, például Francia Kiss Mihály, Danics János és Mihály tiszthelyettesek napközben fényűző életet éltek, éjjelenként pedig gyilkoltak és raboltak. Nem sokkal azelőtt négy gazdag zsidót hurcoltak el és végeztek ki. Előtte egy táblát akasztottak a nyakukba, miszerint „így jár minden zsidó, aki nem megy Palesztinába.”

Az áldozatok hozzátartozóit és a néhány túlélőt még sokáig zaklatták. Az előbb említett Faragó Jánost például rendőri felügyelet alá helyezték. A kecskeméti tömegvérengzésből megmenekült, általa ismert további hat férfit is letartóztatták. Pánczél Zoltánné a gyilkosságok után elmenekült Izsákról. Távollétében üzletét kifosztották, ingóságait elvitték.

A tömeggyilkosságok ügyében 1922 júliusában zajló hadbírósági tárgyaláson a Héjjas-féle karhatalom addig kézre kerített embereit azzal vádolták, hogy elhurcoltak és kivégeztek Kecskemétről 56, Izsákról 15, Orgoványról 8 és Lajosmizséről 1 embert. A tárgyaláson tettesek mindegyike azzal védekezett, Héjjas parancsára cselekedtek. Héjjas Ivánról viszont kimondta a bíróság, hogy tetteit „önzetlen hazafiság” vezérelte. Végül a katonai törvényszék július 11-én hozott ítéletében a főhadnagy embereit fölmentette a gyilkosság vádja alól, és csak rablásért ítélte el őket. Zbona János hét év, Danics Mihály hat év, Juhász István öt év, Tóth Ambrus és Tóth Imre három-három év, Csabai Tóth Gyula pedig két év börtönbüntetést kapott. A bíróságról elvonuló elítélteknek tányérsapkás ébredők álltak sorfalat, megéljenezték őket, és fehér szegfűt dobáltak feléjük. Héjjas kormányzói amnesztiában részesült, és különítménye több gyilkos tagja (Pataki, Francia Kiss, M. Kiss, Jenei, Sutus, Zana) ellen is megszüntették a nyomozást Horthy kegyelmi rendeletére hivatkozva.

Forrás:„Mi történik az Alföldön?” Népszava, 1919. 12. 11., 4. o.; „Mi történt Kecskeméten?” Népszava, 1919. 12. 12., 3. o.;„A kecskeméti vérfürdő.” Népszava, 1919. 12. 13., 3. o.;„A kecskeméti mészárlás újabb részletei.” In: Népszava, 1919. 12. 14., 4. o.; „A kecskeméti tömeggyilkosság.” Népszava, 1919. 12. 17., 3. o.;„A kecskeméti borzalom részleteiből.” Népszava, 1919. 12. 16., 4. o.;„A kecskeméti események.” Népszava, 1919. 12. 19., 2. o.; „Az alföldi zsidó mártírok.” Egyenlőség, 1919. 12. 23., 4−6. o.; „Az alföldi zsidó mártírok.”  Egyenlőség, 1919. 12. 24., 5. o.; A PIH Jogsegítő Irodáján 1919. 11. 17-én felvett jkv. (Dr. Fritz Imre, Dr. Fritz Miklós). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.; Az SZDP Jogvédő Bizottságának irodájában 1919. 12. 06-án felvett jegyzőkönyv (Feldmann Sámuel). PIL 658. f., 10. á., 3. ő. e.; Az SZDP Jogvédő Bizottságának irodájában 1919. 12. 10-én felvett jegyzőkönyv (Dr. Fritz Imre). PIL 658. f., 10. á., 3. ő. e.; Az SZDP Jogvédő Bizottságának irodájában 1920. 02. 22-én felvett jegyzőkönyv. PIL 658. f., 10. á., 3. ő. e.; Az SZDP Jogvédő Bizottságának irodájában 1920. 05. 17-én felvett jegyzőkönyv (Faragó János). PIL 658. f., 10. á., 3. ő. e.; A PIH Jogsegítő Irodáján felvett jkv. (Kasztenbaum Adolf). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. ; A PIH Jogsegítő Irodáján 1921. 09. 05-én felvett jkv. (Krausz Izidor). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.; Izsák. Rövid összefoglalása a 21 jegyzőkönyvnek. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. ; A PIH Jogsegítő Irodáján 1921. 07. 11-én felvett jkv. (Özv. Schmidt Árpádné). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.; A PIH Jogsegítő Irodáján felvett jkv. (özv. Pánczél Zoltánné). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. ; A PIH Jogsegítő Irodáján felvett jkv. (Pick Dávid). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. ; A PIH Jogsegítő Irodáján 1921. 07. 08-án felvett jkv. (Böhm Lajos). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.  ; „A tizenkilenc izsáki eset.” Egyenlőség, 1922. 07. 01., 2. o.; „Izsáki idill 1921-ből.” Egyenlőség, 1922. 07. 01., 13. o.; „Héjjas István parancsára… Csak zsidókat gyilkoltak… vagyis: raboltak.” Múlt és Jövő, 1922. 07. 14., 1−2. o.; Világ cikkei az orgoványi mészárlásról (1922. 07. 09., 4. o.; 1922. 07. 7., 4. o; 1922. 07. 11., 7. o.); PIL 685. f., 10. á., 3. ő. e., I. kötet; Csendőri ügyészségi határozat a különítményesek ügyében. 1923. november 17. Nemes 1953, 271-276. o.; Markovits 1964, 64-74. o.

 

1920.02.05. Felsőgalla

Három zsidó  fiatalt letartóztatnak, megvernek és megaláznak a katonák.

Szerényi Béla, Kohn Lipót és Kohn Ilona 1920. február 5-én Komárom megyébe utaztak, hogy élelmet szerezzenek. Felsőgallán katonák igazoltatták  őket. Irataikat nem találták megfelelőnek, ezért mindhármukat letartóztatták és a Komáromban lévő katonai különítményhez kísérték. Közben a két fiút megverték. Kohn Ilonát ezután visszaengedték Budapestre, Szerényit és Kohn Lipótot viszont fogva tartották és többször brutálisan bántalmazták, megalázták. Ájulásig verték, puskatussal ütötték őket, hajukat meggyújtották. Táncoltatták a fiúkat, és harmincszor elénekeltették velük az „Erger, Berger, Schossberger” kezdetű antiszemita nótát. Ezután azt kellett ismételgetniük, hogy „kutyából nem lesz szalonna, zsidóból nem lesz magyar”. Később egymást kellett felpofozniuk. Szerényit aztán elengedték, de Kohn Lipótot, aki verés közben bevallotta, hogy vörös katona volt a Tanácsköztársaság alatt, továbbra is fogva tartották. Az ütlegelések hatására azt a koholt vádat is elismerte, hogy agyonlőtt egy hadnagyot a Lenin laktanyában.

Forrás: Az SZDP Jogvédő Bizottságának irodájában 1920. 02. 07-én felvett jegyzőkönyv (Kohn Rezsőné, Kohn Marika). PIL 658. f., 10. á., 3. ő. e.

 

A különítményesek összevernek egy zsidó veteránt.

Klein Endre, frontszolgálatos világháborús veteránt 1920. június 4-én a Szondy utca és a Teréz körút sarkán egy tiszti különítmény tartóztatta le. A szokásos verés és kifosztás után egy tucatnyi, szintén fogva tartott zsidóval együtt a Duna felé terelték. A Visegrádi utcánál Klein futásnak eredt és elmenekült.

Forrás: Klein Lipót bejelentése a PIH Jogsegítő Irodáján. 1920. június 8. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 

1920.07.14. Budapest

Tisztek megvernek, szexuálisan bántalmaznak, majd megrágalmaznak egy gyermekét védő anyát.

1920. július 14-én Fischer Mária Ernő nevű gyermeke azzal tért haza anyja Attila úti lakásába, hogy a Vérmezőn egy tiszt (mint később kiderült, Taby Árpád főhadnagy) megállította és a vallása iránt érdeklődött. A kisfiú elárulta, hogy zsidó, mire a főhadnagy odahívta a többi gyereket és megverette velük Ernőt. Másnap az asszony és gyermeke a Vérmezőn átvágva találkozott a tiszttel. Fischer Mária kérdőre vonta Tabyt az előző napi incidens miatt. Erre a különítményes őt és gyermekét is felvitte a Várban lévő laktanyába. Itt ismeretlen katonák az asszonyt brutálisan megverték és szexuálisan bántalmazták. Ezután olyan tartalmú jegyzőkönyvet vettek fel, amely szerint Fischer Mária elismerte, hogy szidalmazta Tabyt, a Nemzeti Hadsereg tisztjét. A dokumentumban az is szerepelt, hogy senki sem bántalmazta az asszonyt. Ennek aláírására újabb veréssel kényszerítették Fischert, majd – miután neki és gyermekének meg kellett csókolnia egy tiszt kezét – végre elengedték.

A megkínzott asszony feljelentést tett a katonai rendészeti hatóságoknál. A csendőrség felügyelőjének ügyésze által lefolytatott „vizsgálat” megállapította, hogy Fischer Mártát valóban lefogták és a laktanyába hurcolták. A kínzással kikényszerített tanúvallomásra hivatkozva a határozat szerint erre azért került sor, mert Fischer megsértette a Nemzeti Hadsereget. Azt elismeri a dokumentum, hogy az asszony által benyújtott orvosi látleletek brutális bántalmazásról árulkodnak, de nem látta bizonyítottnak a letartóztatás és a sérülések közötti kapcsolatot. Ráadásul, koronázta meg érvelését Dr. Schmitz ezredes, hadbíró-ügyész, bármi is történt, az úgy is a Horthy-féle közkegyelem alá esik, a különítményesek tehát nem büntethetőek.

Forrás: A Fischer-ügy iratai. 1920-1922. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.

 

1920.09.21. Budapest

Antiszemita gyilkossági kísérlet a Klauzál téren.

1920. szeptember 21-én este 7-kor Beihilf Jenő kereskedősegéd a Klauzál téren vágott át. Három ismeretlen civil ruhás férfi „Ez is zsidó!”  felkiáltásokkal megtámadta. Beihilf ellenállt, de mellkason szúrták. Több járókelő is a segítségére sietett, mire két támadó elmenekült. A harmadikat egy Klein nevű kocsmáros elfogta és ��tadta a kiérkező rendőröknek.

Forrás: Beihilf Jenő bejelentése a PIH Jogsegítő Irodáján. 1920. szeptember 23. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.   

1921.08. Kerekegyháza

Civilek beverik a zsidók ablakait, katonák megerőszakolnak egy lányt.

1921 augusztusában a kerekegyházi izraeliták folyamatos zaklatásoknak voltak kitéve. 17-éről 18-ára virradó éjjel beverték több zsidó lakos ablakát. A csendőrség már másnap elfogta a tetteseket (Czarból Ferenc községi tanítót és három másik férfit), de később szabadon engedte őket. Ezután sűrűn ismétlődtek a hasonló esetek a községben. Werkner Aranka ablakait például heti rendszerességgel zúzták be. A hónap közepén egyenruhások lepték el Mannheim malomtulajdonos udvarát, ketten behatoltak a házába is. Ott pisztolyt szegeztek a Mannheim lányára, és a szülők szeme láttára megerőszakolták. A lány beleőrült a tortúrába. Az apát megfélemlítették, nem mert bűnvádi eljárást kezdeményezni.

Forrás:A PIH Jogsegítő Irodáján  1921. 08. 25-én felvett jkv.  (Gombos Adolf). MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.; Dr. Dombóváry Géza levele a királyi főügyésznek, 1921. aug. 30. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz.  

Helyszínek listája:

Abony

Alap

Balatonszemes

Berhida

Budapest

Cece

Celldömölk

Diszel

Erzsébetfalva

Esztergom

Felsőgalla

Győr

Kecskemét és környéke (Izsák, Orgovány)

Kemeneshőgyész

Kerekegyháza

Kisbér

Kunszentmiklós

Lepsény

Nagyszokoly

Rácalmáskulcs

Sátoraljaújhely

Simontornya

Solt

Szilvásbalhás

Tolnaozora

Törtel

Vízvár

[hopefultheories]

1957

Fortepan / Kádár József

[libirk]

Méltányosan távozni a közéletből

Ahogy Orbánt elnézem ezeken a képeken, jócskán elkopott, leamortizálódott az elmúlt tizenkét évben. De ezen nem lehet csodálkozni, mert ennyi idő az ország élén, bármekkora talentummal rendelkező vezetőt is elkoptat. Különösen ha az a vezető autoriter hajlamú: senkiben sem bízik, így (majdnem) mindenről egy személyben dönt. Éppen ezért nem véletlen a sok országban csak max. két ciklust tölthet ki egy személy.

Méltányosan távozni a közéletből, ez nem sikerült se Ferenc Józsefnek, se Horthynak, sem pedig Kádárnak!

Ferenc József: Mindent jól meggondoltam, mindent jól megfontoltam, és a Monarchiának annyi lett, meg egy bambi.

Horthy Miklós: ahogyan öregedett, már nem tudta a jelen eseményeit feldolgozni. Don kanyar, a béna kiugrási kísérlet, az oroszokhoz képtelen volt átállni (pedig még a finnek is átálltak), és Erdély egy részét is visszakaptuk volna.

Kádár a forradalom leverése utáni húsz évben konszolidálta az országot, (éppen mint Bethlen István harminc évvel korábban). Aztán elment mellette is az idő, de ő görcsösen kapaszkodott a hatalomba, emlékszünk az utolsó pártkongresszusi, zavaros, kínos beszédére.

Ha Orbán is megvárja, amíg teljesen leépül, az nem jó Magyarországnak. Nem lehet mindenben győzni, a mérhetetlen választási költekezés, a gyorsan emelkedő infláció közepette, az erkölcsi nihilizmus, az elmúlt tizenkét év alatt a keleti diktatúrákhoz való dörgölőzés-előnytelen üzletek velük, új, friss erőért kiáltanak. A régi, indulatos ellenség-kereséssel nem lehet megoldani a ma problémáit!

[sokasebi]

A Központi Bizottság tagjai (1985)

Aczél György – az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója.

Antalóczy Albert – az MSZMP Komárom megyei bizottságának első titkára,

Apáti Nagy Gábor – a nagyszénási Október 6. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökhelyettese

Apró Antal – az Országgyűlés nyugalmazott elnöke

Baranyai Tibor – a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára

Benke Valéria – a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke

Berecz Frigyes – a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója

Berecz János – az MSZMP KB titkára

Bónyai István – a Volán 4. sz. vállalat hatvani üzemegységének autófényező-mázolója

Borbény Gábor – az MSZMP budapesti bizottságának titkára

Borbély Sándor – a munkásőrség országos parancsnoka

Brutyó János – az MSZMP KB nyugalmazott elnöke

Burgert Róbert – a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója

Csehák Judit – a Minisztertanács elnökhelyettese

Cserháti István – a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora

Cservenka Ferencné – az MSZMP Pest megyei bizottságának nyugalmazott első titkára, az Országgyűlés alelnöke

Czinege Lajos – a Minisztertanács elnökhelyettese

Deák Gábor – az MSZMP Budapest, XIII. kerületi bizottságának első titkára

Deák László – a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára

Duschek Lajosné – a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke

Faluvégi Lajos – a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke

Fejti György – az MSZMP Borsod megyei bizottságának első titkára

Fock Jenő – a Minisztertanács nyugalmazott elnöke

Fodorné Birgés Katalin – a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető titkára

Gáspár Sándor – a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke

Géczi János – az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára

Glanz Lászlóné – a felsőszölnöki általános iskola igazgatója

Grósz Károly – az MSZMP budapesti bizottságának első titkára

Gubicza Ferenc – a balatönfüredi Csopak Tája MGTSZ elnöke

Gyebrószki Andrásné – a Budapesti Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója

Gyöngyösi István – az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Havasi Ferenc – az MSZMP KB titkára

Hámori Csaba – a KISZ KB első titkára

Hárs István – a Magyar Rádió elnöke

Herczeg Károly – a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Hollán Zsuzsa – az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgató főorvosa

Hoós János – az Országos Tervhivatal államtitkára

Horn Gyula – külügyminisztériumi államtitkár

Horváth Ede – a Rába Magyar Vagon és Gépgyár vezérigazgatója

Horváth István – az MSZMP KB titkára

Horváth József – a Csepel Autógyár gépkocsiszerelője

Huszár István- az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója

Jókay Endre – a Villamosszigetelő és Műanyaggyár szerszámkészítője

Juscsák György – a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója

Kamara János – belügyminiszter

Kapolyi László – ipari miniszter

Karakas László – az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője

Katona Imre – az Elnöki Tanács titkára

Katona István – az MSZMP KB irodájának nyugalmazott vezetője

Kádár János – az MSZMP főtitkára

Kállai Gyula – a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke

Kánya Erzsébet – a Székesfehérvári Könnyűfémmű műszakvezető-főművezetője

Kárpáti Ferenc – honvédelmi miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök

Kiss István – szobrászművész

Klenovics Imre – az MSZMP Somogy megyei bizottságának első titkára

Kornidesz Mihály – a Magyar Televízió elnöke

Korom Mihály – az MSZMP KB nyugalmazott titkára

Kótai Géza – az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője

Kovács László – a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Lakos Sándor – a Pártélet felelős szerkesztője

Lázár György – a Minisztertanács elnöke,

Losonczi Pál – az Elnöki Tanács elnöke

Lukács János – az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára

Marjai József – a Minisztertanács elnökhelyettese

Maróthy László – a Minisztertanács elnökhelyettese

Méhes Lajos – a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára

Mód Péter – a Magyar Népköztársaság UNESCO mellett működő állandó képviseletének vezetője

Mórocz Lajos – honvédelmi minisztériumi államtitkár

Nemes Dezső – az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének nyugalmazott igazgatója

Németh Károly – az MSZMP főtitkárhelyettese

Nyers Rezső – az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója, tudományos tanácsadó

Oláh István – honvédelmi miniszter

Osztafi Béla – az Ózdi Kohászati Üzemek kohásza

Óvári Miklós – az MSZMP KB titkára

Pál Lénárd – az MSZMP KB titkára

Péter János – nyugalmazott külügyminiszter, az Országgyűlés alelnöke

Pónya József – a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója

Pozsgay Imre – a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára

Rajnai Sándor – a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete

Rényi Péter – a Népszabadság főszerkesztő-helyettese

Révész Ferenc – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott igazgatója

Romhány Pál – az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára

Sarlós István – az Országgyűlés elnöke

Sikula György – az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára

Szabó István – a nádudvari Vörös Csillag TSz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke

Szabó István – az MSZMP jászberényi városi bizottságának első titkára

Szakali József – a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke

Szépvölgyi Zoltán – Budapest Főváros Tanácsának elnöke

Sztameniczky István – a SZÖVOSZ elnöke

Szűcs Ferenc – a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese

Szűcs Istvánné – az MSZMP KB V. kerületi bizottságának első titkára

Szűrös Mátyás – az MSZMP KB titkára

Takács Imréné – az Ajkai Üveggyár technológusa

Tétényi Pál – az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke

Tóthné Kiss Mária – a Minőségi Cipőgyár nyirbátori gyáregységének személyzeti vezetője

Tömpe István – az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnöke

Trombitás István – a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezérigazgatója

Vajda György – a Villamosenergetikai Kutató Intézet igazgatója

Varga László – a magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára

Varga Péter – az MSZMP KB közigazgatási és adminisztrációs osztályának vezetője

Váncsa Jenő – mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Várkonyi Péter – külügyminiszter

Veres József – nyugalmazott munkaügyi miniszter

Veress Péter – külkereskedelmi miniszter

[coffeenewstom]

Baross Ètterem - das Bahnhofscafé vom Budapest Keleti pályaudvar

Baross Ètterem – das Bahnhofscafé vom Budapest Keleti pályaudvar

Budapest Keleti pályaudvar – der Ostbahnhof der ungarischen Hauptstadt – ist der wichtigste. Denn hier fahren die internationalen Fernzüge ein, wie die Railjet-Verbindungen aus München, Zürich oder Wien. Errichtet im Neorenaissancestil und 1884 eröffnet galt er lange Zeit als einer der modernsten Bahnhöfe Mitteleuropas. 1998/99 wurde der Bahnhof restauriert und ans Metro-Netz angeschlossen.

Etwa…

[budapestbug]

″At dawn today, Soviet forces began an attack on our capital, obviously with the aim of toppling the legal, democratic Hungarian government,″ Nagy said in the speech broadcast again Saturday. His voice trembling with emotion, he said: ″Our troops are fighting. The government is in place. I am making this fact known to our people and the whole world.″ At 4:15 a.m., November 4, 1956, Operation Whirlwind was launched with the explicit intent of quashing the revolution of 1956 in Hungary with overwhelming Soviet military might. Shortly after 5 a.m., a radio broadcast aired with János Kádár announcing the new Hungarian Worker-Peasant Government. The revolution had devolved into a “fascist uprising,” Kádár said. The name of his new government carried no small irony, considering the fact that the two largest segments of Hungarian society that had risen up against communism were the workers and peasants. In response to the Soviet invasion, Imre Nagy addressed the nation on the radio in a speech declaring that the Soviets had invaded Hungary to overthrow the legal and, in his words, democratic government. The speech was then replayed in a loop and read out in various languages, including English and German. Nagy and his associates took refuge in the Yugoslav Embassy, since Yugoslavia, although communist, was not part of the Warsaw Pact. The intent was to not provide the Soviets with ammunition that he had become a Western puppet. Cardinal József Mindszenty also took refuge, but he went to the American Embassy, where he stayed until 1971. The revolutionary groups returned to the streets and resumed the heroic fight. To put the extent of Operation Whirlwind in proper perspective, the Soviets sent 17 additional divisions to boost the five divisions already occupying Hungary – enough troops to occupy East Germany – to capture the city of Budapest! Although the fighting resumed (and some of the courageous freedom fighters continued their resistance for weeks), the Hungarians were vastly outgunned and Soviet military might prevailed. While the 1956 Revolution was put down, it was not the end of the story.