#joseph kosuth

[brgzmpff]

CCB - Belemi Kulturalis Kozpont

ha már Belem, valamelyik szavazáson a világ legjobb cukrászdájának szavazták meg a híres lisszaboni cukit, ahol esőben is 30-50 méteres sor állt, férfival viszont érkezéstől számítva 10 percen belül az orrunk előtt voltak a sütik, kávék az asztalon.

A cukiban félkarú pincérrel is találkoztunk, a durva tömeg és a 250+ fős pálya kiszolgálása mellett a pultosok önfeledten mosolyogtak és kedvesek voltak. Nem tudom, hogy mikor láttam derűs vendéglátóst itthon, pláne olyat, aki full teli pályánál is vidám lett volna. Ez azt hiszem egy erős különbség.

Nem csak a cukiban volt félkarú pincér, a CCB, ami kábé a helyi Ludvigra emlékeztet, több siket host, hostess volt, ami iszonyúan meghatott. Itthon ha alkalmaznak is sérült embereket, többnyire el vannak dugva a közönségtől.

Míg tavaly pl Berlinben azt láttuk, hogy a pultok mögött többnyire migránsok voltak, Lisszabonban inkább a helyi erők, és nem láttam olyan melókat, ahol jellemző lett volna a migránsoknak jó lesz hozzáállás.

Szóval a CCB első termében a szembefalon egy Picasso a nyitás, amikor kipislogod magad, akkor jobbra egy Modigliani szobor.

Hajtás után sok képes múzeumos beszámoló :)

Külön öröm volt a Mondrian mellett egy Huszár Vilmos és egy jó Kassák Lajos.

A két váratlan figuratív Rothko nekem óriási élmény volt.

Franz Kline nevével sem találkoztam, de az egyik kedvenc képem a kiállításról.

Pierre Soulages képet sem láttam még élőben és elemi hatása van, egy kicsit szeretnék egy Soulages képet. Őt hívják amúgy a fekete nagy mesterének, és hát jogos is és teljes szívemből megértem, hogy miért csak a fekete. Mindig dünnyögök kicsit magamban, hogy én hiába tartom a fekete képeimet sokkal erősebbeknek a többinél, egyszerűen a piac, a kereslet azt mondja hogy lófaszt. Festem, festem őket, és utána kerülgetem. Talán 3 fekete kép talált valaha gazdára, és itt olyan jó volt látni a feketéket mindenkitől, ebben a múzeumban látva ezt az anyagot sokkal kevésbé érzem magányosnak magam a feketéim miatt.

A Vasarelly-jük nem rossz, de pont pár hete ámultunk és bámultunk az óbudai Vasarelly múzeumban, és portugálom nagyon kíváncsi volt, hogy vajon lesz-e, volt:

Eléggé all stars érzésem volt, amikor a Warhol szoba után egy hatalmas Roy Lichtenstein mellett egy szerény Cy Twombly bújt meg.

Peter Stampfli nekem tök új, gondolom jó nagy hatása van a munkáinak Pulpbrotherre:

Egy Henry Moore az udvaron...

Na és a Joseph Kosuth.

Joseph Kosuth (born January 31, 1945, Toledo, Ohio, U.S.) is an American artist and theoretician, a founder and leading figure of the conceptual art movement. He is known for his interest in the relationship between words and objects, between language and meaning in art.

Magyar apa, amcsi mama. Rokona Kossuthnak. A koncept art úttörője. Sokkal többet szeretnék tudni róla és nagyon szeretnék megismerkedni vele. És hát nyilván nagyon szeretném, ha csinálna egy neon tárgyat a galéria kirakatába.

A két szürkén hangosan felröhögtem, annyira jól esett, mert mire ideértünk már nagyon-nagyon telítődtem a mindenekkel.

Annyira elfáradtam mire ideértünk, hogy nem volt erőm folytatni a további termekben bóklászást.

Amit még ide kell fűznöm, az az, hogy nagy öröm volt látni, hogy az egyes korszakoknál, nem csak a klasszikus nyugati híres művészek voltak, még ha ide nagyjából csak azokból válogattam, hanem rengeteg eurázsiai alkotót is egyenrangúként állítottak ki. Fontos az is, hogy állítólag ez a gyűjtemény egy adócsalásnak köszönhetően került a város tulajdonába. A tartozásait a gyűjtemény átengedésével törlesztett magánember az egyik legnagyobb Portugál borászat tulajdonosa továbbra is, bár talán az ítéletét várja, erről talán @diogenesz2020portugal többet hall a hírekben :)

Szóval ide egy napot érdemes tervezni és össze lehet kötni egy sütizéssel, és akkor is jó program, ha szakad a kurva eső és gondolom akkor is, ha dögvész meleg van :)

[thinkingimages]

Joseph Kosuth | Quoted Use #5, 2019. Albert Einstein’s Music Stand (ca.1915). Stained & waxed maple. 125-150 x 50 x 50 cm.

[pepryll]

An Odyssey of Efforts (3/4 Long Live the Replica) (2022)

Part 1B: The Craft Mentality Interlude: Replica & Pace

[gregdotorg]

How many Marcel Duchamp shovels are there, where are they, and will another one be sold in my lifetime?

[twixnmix]

Leo Castelli and his artists celebrating the 25th anniversary of the Leo Castelli Gallery at The Odeon in New York City, 1982.

Standing: Ellsworth Kelly, Dan Flavin, Joseph Kosuth, Richard Serra, Lawrence Weiner, Nassos Daphnis, Jasper Johns, Claes Oldenburg, Salvatore Scarpitta, Richard Artschwager, Mia Westerlund Roosen, Cletus Johnson, and Keith Sonnier

Foreground: Andy Warhol, Robert Rauschenberg, Leo Castelli, Ed Ruscha, James Rosenquist, and Robert Barry

Photos by Hans Namuth

[jinsei-pika-pika]

Joseph Kosuth - "One and Three chairs"

[sesiondemadrugada]

Joseph Kosuth.

[jordi-gali]

Agnosia an Illuminated Ontology by Joseph Kosuth at Sean Kelly Gallery features 40 works dating from 1965 to today. The exhibition shows how Kosuth used neon to explore the role of language and meaning in art. by @cultureisland_

[granstromjulius]

Joseph Kosuth

[sculpturegallery]

joseph kosuth

[thetremblingroofbeam]

Joseph Kosuth ‘One and Three Chairs’ 1965

[pepryll]

An Odyssey of Efforts (2/4 Long Live the Replica) (2022)

Part 1A: Dismantle Value

[paulcamell713]

"Muitas vezes usei cores, mas só como forma de construir um significado, como um código, ou para estabelecer diferenças, como nos trabalhos em néon. Se não há razão para cor, então o trabalho é sem cor. Arte não é sobre beleza, embora um trabalho, uma pessoa ou uma mesa possam ser belos. É um aspecto possível, mas não essencial. Se queremos que a obra seja importante para nosso tempo, não podemos fazer arte decorativa ou simplesmente entretenimento visual."

Joseph Kosuth

[eg0nschiele]

[marcogiovenale]

"isou's not dead": exhibit @ garage cosmos, bruxelles

ISOU’S NOT DEAD20 avril – 25 août 2023 – EXPOSITION au GARAGE COSMOS Avec : Art & Language, Jacques André, Ben Vautier, Antoine Boute et Jeanne Pruvot-Simonneaux, Marcel Broodthaers, Anne Catherine Caron, Henri Chopin, Guy Debord, François Dufrêne, Jean-Pierre Gillard, Raymond Hains, Yves Klein, Joseph Kosuth, Maurice Lemaître, Gabriel Pomerand, Dominique Rappez, Roland Sabatier, Alain Satié,…

[isobelmccarthy]

Joseph Kosuth