#gyertyatartók

[ultramegatroutman]

ultimét indusztriál midcentury dizájn: Zsolnay gyertyatartók vázák porcelánszigetelők a '60-as évekből

[nagyoncringe]

Isten nem élt ebben a templomban, ezek a szobrok a semmi faragott képei voltak. Én voltam a természetfölötti ebben a székesegyházban. Én voltam az egyetlen emberfölötti lény, aki tudatosan állt e fedél alatt! Magányosság, magány, amely már az őrülettel határos. Látomásomban összeomlott a székesegyház, a szentek a porba zuhantak. Patkányok falták az oltáriszentséget, és a küszöbfákban tanyáztak. Egy hatalmas farkú, magányos patkány addig rángatta és rágta a foszladozó oltárterítőt, amíg a gyertyatartók leestek, és az iszap fedte köveken gurultak ide-oda. Én álltam mozdulatlanul. Érintetlenül. A halál nem fogott rajtam. A Szent Szűz gipszkeze után nyúltam hirtelen, és láttam, amint összetörik a kezemben, tenyeremben tartottam a szétmálló gipszet, és az a hüvelykujjam szorításától porrá őrlődött.

Anne Rice

[nemmondommegannacska]

Hullámvasút

2020.03.02 Hétfő 

 A mai nap nagyon hullámzó volt – mármint hangulatilag. Hisztisen keltem, a 6-os jóga rendben volt, Tara Ji tartotta, a fehér ruhás csillogó szemű herceg (itt mindenki úgy néz ki, mint ha valami meséből lépett volna ki) az első pránajámánkat Mohan Ji tartotta, a fekete öves (na jó, fekete ruhás) jóga oktató, aki úgy elkápráztatott tegnap. (tegnap? Ja nem, tegnap szabi nap volt….). Olyan akcentusa van, hogy alig érteni, amit mond, viszont akkora átéléssel és komolysággal beszél,  hogy nagyon hiteles és figyel a visszajelzésekre, ha valamit nem értünk elmagyarázza még pontosabban.  

Szóval a pránajámán egy ponton iszonyatosan mérges lettem….. a légzés fontosságát, a tudatos légzést tanuljuk. Engem baromira zavar a szmog, továbbra is érzem, nyilván nem olyan vészes, mint Delhiben, de a levegő nem tiszta, és kész. Valszeg az se segít sokat, hogy egy giga nagy aggregátor van a folyosónk előtt a kertben és az is néha pöfög, néha elmegy az áram.

Szóval ezt a konfliktust sehogy se tudom feloldani magamban, hogy eljövünk a dzsuvába, hogy arról tanuljunk, hogyan tisztítsuk meg a testünket meg a lelkünket, eljövünk órákig tanulni arról, hogy hogy szívjuk be a mérgező levegőt, Mohan Ji a legnagyobb átéléssel és a legprofibb technikával magyarázza mutatja a dolgokat, majd felpattan a mocijára gondolom, mert itt alig van bicikli (miért?) alig vannak csónakok a Gangeszon (pedig elég nyugodt folyó, városon belül simán közlekedhetnének azzal….)

Nagyon fura helyzetben van a generációnk, és ez az egész szitu, ha kívülről, vagy, ha a leendő unokáim szemével nézem nagyon fura. Néhány generáción belül kinyírjuk az egész kibaszott bolygót, ha nem változtatunk. Ahelyett, hogy azon dolgoznánk, hogy hogyan fordítsuk vissza a károkat és hogyan mentsük meg, ülünk itt és meditálgatunk, ommozunk, és a saját üdvünkért fejlődésünkért teszünk. Nem tartom értelmetlennek, hogy itt vagyunk, hogy ezt csináljuk, de visszás.

Nyilván a fáradtság és mindenféle stressz és diszkomfort és hiány is most jön ki, óra végére eléggé belepörgetem magam a hisztibe, aztán ki akarok menni a kávézóba netezni, de nincs net – áram is csak hébe-hóba, puffogok, csapkodok, aztán azon dühöngök, hogy mosni kell – mégpedig kézzel.

Pár napja elmentünk a szállás mellett lévő laundry-ba, ahol nem hittünk a szemünknek: már a besétánál azt mondtam Gábornak, hogy ez tuti nem az, szerintem nem erre mutatott a nyíl, ez egy putri, szemét, göthös kutyák, omladozó ház, de ő csak megy tovább magabiztosan. Befordulunk jobbra, belátunk a „mosodába”: két csávó épp egy kupac kiborított ruha fölött vasal, vagy nem tudom mit csinál, ül a földön, a döngölt földön, mosógép nincs, vizet melegítenek, kifőzik, kézzel mossák a ruhákat.

Peter is pont velünk együtt lép be, próbálunk kérdezgetni dolgokat, mennyi egy mostás, ilyesmi, nem beszélnek angolul, nem is akarnak semmire válaszolni, 20 rupia egy mosás (= 80 Ft) ennyit tudtunk meg.

Peter teljesen ki van akadva, nem hisszük el, hogy nincs egy kurva mosógép sehol, pedig ez aztán a turistás rész, ide mindenki tanulni jön, érthetetlen…..

Szóval puffogva mosom a bugyikat, a víz hol leéget, hol hideg, szappan, kicsavar, kiterít…..nagyon fáradt vagyok, ahelyett, hogy aludnék….végemet járom. 

Gábor kérdezi, hogy tud-e segíteni, de hát ez egyemberes, ledől inkább. Az nagyon király, hogy imádja, amikor idegállapotban vagyok, illetve akkor is imád, amikor vérben forgó szemekkel „valakit ma még megölök” felkiáltással a sírás határán őrjöngök. Nem akar lenyugtatni, nem mondja azt, hogy minden rendben lesz, nem akar csitítani, megkérdezi, hogy tud-e segíteni és ha igen, akkor megoldjuk együtt a bajomat, ha nem, akkor bátorít, hogy nyugodtan toljam neki az érzelmeket, neki aztán hisztizhetek, gyerünk, ő elbírja.

Arra mondjuk kifejezetten figyelek, hogy ne rajta töltsem ki a mérgem. Attól még, hogy NEKI kiadhatom a mérgemet, nem boxzsák. Mondjuk rá nagyon ritkán vagyok mérges, ha valami nem tetszik, akkor azonnal mondom, de legtöbbször kérés formájában. És azonnal megcsinálja, vagy jobban odafigyel. Megoldás orientált és nem fél az érzelmeimtől.

Szerintem ez a fő oka annak, hogy sose veszekszünk, hogy odafigyelek, ne azt mondjam: már megint szanaszét hagytad a taknyos zsepiket és nem bírom ezt a kupit,olyan rendetlen vagy! Stb… hanem megmondom, hogy rendet szeretnék rakni mert zavar, hogy elharapódzott a káosz és a dzsuva és megkérdem, hogy segítsen összerántani a lakást.

Szóval teregetés után mellé bújok, átölel és csak simogat, hagyja, hogy pár könnycsepp formájában kijöjjön a feszkó. Simogatja az arcomat, de nem akar meggyugtatni, nem akarja elmulasztani a rosszkedvet, csak hagyja, hogy legyen, ami VAN.

 Zene óránk lesz, a szitár tanárral nem tudom mi van, de most mi ketten tablázni fogunk a Dzsini vezetésével. Na tessék, hát nem úszom meg. Nem is baj J Kicsit aggódom, hogy ilyen érzékeny lelkiállapotban vagyok, de végül is maximum szétverem a dobot :D : D

Nagyon jó tanár, a hangszer kezelése pedig nem is olyan egyszerű, így minden figyelmemet és koncentrációmat igénybe veszi a gyakorlatok sora. Nem mondom, hogy teljes sikerélmény, de alapvetően élvezem, segít kioldódni a rossz hangulatból.

Ebéd szünetben már jó a kedvem, kisétálunk a telefonoshoz. Talán azért is vagyok kicsit feszültebb, mert nagyon szép idő van, süt a nap és nem lehetek kint, hanem az épületben kell senyvedni.

Filozófián meg mantra órán is túlmozgásos vagyok, mint egy hiperaktív gyerek,nem tudok sehogy se ülni, ez a földön ülés is kikészít, nyűgösködök.

Aztán a második jóga óránk alatt lemegy a nap és Tara Ji nagyon nagyon jó, a témák, amikkel foglalkozunk: grounding, founding  - a stabilitás. A súly elosztása egyenletesen a két lábon. Trikonászanánk, fa pózon keresztül gyakorlunk, a belégzés-kilégzés (milyen póznál miért fontos, hogy épp be, vagy ki lélegezzünk) – kipróbáljuk élesben is, milyen, amikor egy fekvésből felállást belégzésre, vagy épp kilégzésre csinálunk, teljesen más érzés.

A testmozgás és a fókusz most nagyon helyretesz, ez is a Zsolt-féle vonal, a mélyen megértős, imádom! Ujjongok megint, újabb és újabb megerősítése annak, amit már tanultam és néhány újabb ismeret, amire rácsodálkozom.

A Raga órán skálázunk, éneklünk, az jól megy, bár egy ponton kicsit unom a sa-re-ga-ma-t, mikor hetvenedszer ismételjük. Óra végén viszont van egy olyan mantra meditáció, amit sötétben végzünk, egy szál gyertyát körbeülve és nagyon bevisz. Teljes figyelmem a testemen, most először sikerül ellazított combbal ülnöm és tök egyenes háttal, Gáborra sandítok, ő is látom, hogy keményen dolgozik a tartásán és gyönyörűen egyenesen ül, hátra forgatott vállakkal, teljesen tónusban van, nagyon jól áll neki a jógiság érzem, hogy megtaláltunk ma mindketten valamit, miközben zengetjük, hogy Namaha.

Benne maradunk ebben a meghitt áhitatban, vagy az áhitat marad bennünk…..Ma van az 5. évfordulója G édesapja halálának. Már tegnap mondta, hogy szeretne valami kis szertartást csinálni. Akarunk venni kishajót, de az végül kimarad, gyertyával és öngyújtüval felszerelkezve irányba vesszük a Gangeszt.

Beszúrja a gyertyát az iszapba. A kövek közt valami furaság van: először azt hiszem, hogy nagy, vaskos fém anyacsavarokat mosott a víz az homokba, Gábor meg talán műanyag biszembaszomoknak hiszi, de ahogy közelebbről szemügyre veszem kicsi agyag gyertyatartók. Valószínűleg egy másik szertartás nyomai. Lemosok egyet, beleállítjuk a gyertyát. Meggyújtja. Nézzük a folyót.

G kéri, hogy énekeljük el a „krokodílus a Gangesz partján”-t, mert azt apukája szokta volt, hülyéskedésben nagyon ott volt az öreg. Elkezdem, bekapcsolódik, kiszáll, a végén potyognak a könnyei, rázza a zokogás és csak ölelkezünk. Jajj, olyan jó ez, olyan fájdalmas. Én is sírok. Nagyon szeretem!

A gyertyára pillantunk, meglepődök: ikerlánggal ég. Ezek szerint dupla kanóca van? Vagy az egy kanóc összepödört madzagja vált volna ketté?  �� Mint valami fura üzenet, szimbolika táncol a két külön lángocska egymással az egy szál gyertyán, mi pedig ölelkezve forrunk egy lánggá. Könnyeinket elmossa a Szent Folyó vize.

Kicsit kiülök még a kávézóba, de nincs net – helyette a finn lánnyal beszélgetünk.

A gyertyát ott hagyjuk, de, hogy megőrizzek valamit ebből a túlcsordulásból, felszedek két cserép gyertyatartót és hazaviszem emlékbe – átjárta a Gangesz vize, pórusaiban őrzi a Gangesz iszapját.

Megosztom vele a mai élményeimet, hogy milyen fura mérges hangulat uralkodott el rajtam a pranayama alatt, az egész India belső harcomat.

A sztorihoz még hozzá tartozik, hogy Zsolt, a magyar srác küldött vasárnap egy FB eseményt: szemétszedési kampány, menjünk ki vasárnap, az egyetlen szabad napunkon, hogy a Gangesz partját megtisztítsák a hulladéktól. Őrület. A turisták szedjék össze a helyiek szemetét, a helyiek után, akik teljesen leszarják, hogy hova dobják a szarjukat? Milyen hülye világ ez?!

Magdalena teljesen megérti, amit mondok, és meleg boci szemeivel, bájos mosolyával egy teljesen új nézőpontot ad:

Ezek az emberek itt a napi betevő falatért, a gyerekük napi kenyeréért dolgoznak vagy koldulnak. Sok a bántalmazott, sok a feszültség, a fájdalom, a szenvedés. Az életükért küzdenek, amit mi föl se fogunk a jólétünkben. Őket nem menti meg az állam, a segély. Nincs olyan orvosi ellátás, mint nekünk. Az, hogy mi jólétben élünk javarészt annak is köszönhető, hogy őket kizsákmányoltuk. Ez egy nagyon összetett probléma. A környezetvédelem szintén. Azok tudnak érdemben tenni a Földért, akik jólétben élnek, amíg a napi táplálék a tét, addig senki nem tud messzebbre nézni.

Szeretetteljes, megértő, elfogadó és együttérző ez a lány. Bennem is átfordulnak az érzések, úgy érzem, hogy a belső konfliktusom oldódik, a Gangesz szeánsz után én is hasonló lelkiállapotban vagyok, átrezeg teljesen, amit mond.

Vizsgálom, hogy milyen gondolatok hatására milyen érzések változnak bennem: a felelősségvállalás, a saját részvételem, vagyis már nem érzem úgy, hogy teljesen kívülállok, kintről nézem a dolgokat…. a hála, hogy milyen jó helyre születtem…..

 És igen, itt van kultúra, tapintható, indiai zene szól mindenhonnan, a vallásosság átleng mindent, van itt tradíció, látszik a ruhákon, a viselkedéseken, az ételeken és nagyjából mindenen. És van értékrend is. Más, mint amit megszoktam. Az érték is, meg a rend is. 

Egy korábbi (pránanadi) mesterem, Adrásy Zoli mondta: amikor másra mutatsz, akkor 3 ujjad a szíved felé, magad felé mutat. 

Magdaléna szavaira megkönnyebbülök. 

Az elutasítást felváltja az elfogadás.

A másra mutogatást a saját felelősségem és gyarlóságom felismerése. 

A köz��nyt az együttérzés, a félelmet és aggodalmat a hála. 

Még csak 5 napja vagyok itt, de olyan, mint ha fél év lenne. 

Aludnom kell. Szerencsére zár a kávézó, különben hajnalig folytatnánk a beszélgetést. 

Jó, hogy itt mélység és kötöttség és mégis szabadság és megengedés van. Arról szól a jóga és arra biztatnak a tanárok is, hogy figyelj oda magadra. Hogy szegd meg a szabályokat. Hogy alkoss. Alkosd meg a sajátodat. Fejlődj, tanulj, A tanulás nem azt jelenti, hogy információkat hallgatsz, olvasol és magadévá teszel, hanem, hogy kipróbálod, átereszted magadon, megéled és levonod a saját, egyéni tapasztalataidat és igazságodat. Az a tudás. 

Jó, hogy ez a lány és úgy általában mindenki megéli és megosztja az érzéseit. Minden OKÉ. Ha sírsz, ha aggódsz, elmeséled a reggelinél, hogy 3. napja minden jógán potyognak a könnyeid, oké. Ha elégedetlen vagy a szállással, a kajával, vagy valamelyik órával, tanárral, oké. 

Ha nem jössz be órára, ha késel - oké. De utána mindig megkérdezi mindenki, hogy hol voltál, mi a baj....

Ha külön asztalhoz ülsz, mert nem akarsz senkivel beszélni kaja közben - oké. 

Senki senkit nem ítél el, vagy ítél meg. Senkitől a társára eddig egyetlen bíráló, becsmérlő szót vagy kritikát nem hallottam. Olyat igen, hogy a jóga óra lehetne ilyenebb vagy olyanabb, lehetne több ez vagy kevesebb az, lehetne....

Ha beszélgetsz, oké. Ha a telefonodat nyomkdod, oké. 

Mi vagyunk az egyetlen pár, mindenki más egyedül jött. Nagyon irigylem magunkat :D

Összenőttünk eléggé :) Sülve-főve. 

Kaja, 

Majom háború

Elefánt, tigris

hova menjünk majd? 

SPA, hangfürdő, Mango tree café

Stockholm

Koronavírus

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/ujabb-reszleteket-tartak-fel-a-dombovari-varbol/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/ujabb-reszleteket-tartak-fel-a-dombovari-varbol/

Újabb részleteket tártak fel a dombóvári várból

Újabb részleteket tártak fel a régészek a dombóvári várban most zajló, idei ásatáson, amelyen felszínre került az épület két, újonnan felfedezett belső tornya közül az egyik maradványa is. Az öt éve folyó kutatás eredményeit szeptemberben Budapesten, konferencián mutatják be.

A Gólyavár néven ismert lelőhelyen több, tavaly megnyitott szelvényben folytatták a feltárást, elsősorban az egykori déli épületszárny területén, valamint a keleti várfalak mentén. Az előbbinek feltárták a várudvar felőli, többször átépített bejáratát, míg az utóbbinál megtalálták a külső fal építéséhez használt állványzat nyomait és az építés során keletkezett omladékréteget – közölte az ásatást vezető Berta Adrián, az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatói ösztöndíjas munkatársa az MTI-vel.

Fotó: regeszet.u-szeged.hu

A vár alaprajzát és építési periódusait már korábban sikerült rekonstruálni: a Kapos menti erősség 14. század végi vagy 15. század eleji építésekor egy kissé szabálytalan téglalap alaprajzú, 44 méterszer 24 méteres épület volt, az északi és a legújabb kutatások alapján a déli oldalán egy épületszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. Valószínűleg a Zsigmond kor végi, második periódusban építették hozzá a kaputornyot és bővítették ki a vár déli oldalán álló palotaszárnyat, amelyet támpillérekkel is megerősítettek. Az egyik ilyen pillér teljes magasságában ma is látható a lelőhelyen. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy pilléreken és konzolokon támaszkodó függőfolyosót, amely összekötötte a déli és az északi épületszárnyat, végül egy reneszánsz átépítés során, feltehetően az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat. A Dombai család vára a 16. század elejére összességében egy 50×32 méter alapterületű várkastély lett. A török az 1540-es évek a végén foglalta el, az egykori főúri rezidenciából végvár lett, amelyben elsősorban délszláv eredetű várkatonaság állomásozott. A várat a 18. század első éveiben romboltatta le a bécsi Udvari Haditanács. A mostani kutatáson földradarral sikerült tisztázni két, eddig megválaszolatlan kérdést: a vár saroktornyainak pontos elhelyezkedését, alakját és a várudvaron feltételezett építmények meglétét – emelte ki Berta Adrián.

A saroktornyokról két, 17. század végi ábrázolás alapján a feltárók azt feltételezték, hogy kerek alakúak lehettek, a geofizikai kutatás során azonban kiderült, hogy hatszögletűek voltak. A középkori erősségről fennmaradt egyetlen ismert, 1692-ben készült leírásban az szerepelt, hogy az északi épületszárny udvari homlokzata előtt két torony állt. A földradaros vizsgálat során most mindkét építmény alapfalai megmutatkoztak.

Az öt év alatt előkerült leletanyag legnagyobb része török kori, a várkatonasághoz köthető használati tárgyak darabjait – puskagolyókat, fegyvereket, baltákat, házi és díszkerámiák töredékeit – tartalmazza. Kisebb mennyiségben találtak a török kor előtti időből származó leleteket is, ezek között a pénzek és a kályhacsempék fontos szerepet játszhatnak az építési periódusok keltezésében. Felszínre kerültek fémtárgyak, szegek, fúrók, lat – a középkorban használt víz- és súlymérték -, gyertyatartók, könyv- vagy ládaveretek is, illetve velencei üvegedény-töredékek, ablakszemek. Értékes a feltehetően a várkápolnából származó, a 16. század elejére keltezhető templomi füstölő, amely egy feltárt kürtőalapozás aljáról került elő.

A terepen végzett munkában és a leletek feldolgozásában az ország sok pontjáról vesznek részt önkéntesek, régész és történész kollégák – jegyezte meg Berta Adrián. A dombóvári vár régészeti kutatásának eddigi eredményeiről szeptember 25-én Budapesten, az MTA Régészeti Intézetének szervezésében rendeznek konferenciát.

[korkep-blog]

Gorka Géza keramikusművészről Losoncon

„Gorka Géza nemcsak magyarországi, de európai viszonylatban is a legkiválóbb keramikusok közé tartozik. Közel három évtizedes jelentős működése alatt számtalan hazai és külföldi elismerést szerezett“ – írta a Losonci Hírlap 1944. áprilisában.

„Gorka Géza nemcsak magyarországi, de európai viszonylatban is a legkiválóbb keramikusok közé tartozik. Közel három évtizedes jelentős működése alatt számtalan hazai és külföldi elismerést szerezett“ – írta a Losonci Hírlap 1944. áprilisában.

  A Háziipart bemutató füzet címlapja. Forrás: Puntigán József digitális gyűjteménye

  Habán kerámiaváza. Forrás: magyarkeramia.hu.

  A később Kossuth- és Munkácsi Díjas keramikus művész röviddel korábban azért jött Losoncra, hogy bekapcsolódjon  a Palóc Háziipar tevékenységébe. A német megszállás, a világháború felgyorsult eseményei miatt ugyan csak alig fél évet tölthetett el ott, de ez is elég volt arra, hogy egyedi alkotásaival maradandó nyomot hagyjon maga után.

  Szabó Lilla. Felvétel: Puntigán József.

  Erről és a művész életének számos egyéb pillanatáról szólt Szabó Lilla budapesti művészettörténész losonci előadása, aki azt a nem kis feladatot vállalta magára, hogy feldolgozza Gorka Géza életét. Losoncra is kutatni jött, ennek részeként osztotta meg az eddig szerzett ismereteit a helyi érdeklődőkkel.

  Szarvasos falitál. Forrás: magyarkeramia.hu.

  Annak ellenére, hogy Gorka Géza néhány alkotása megtalálható a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria gyűjteményében, nem mondhatnánk, hogy helyi szinten az ismert alkotók közé tartozik. Annak viszont megvan az esélye, hogy néhány alkotása ott lehet családok polcain, szekrényeiben, s talán még olyanok is akadhatnak, akiket személyes emlékek fűznek hozzá, Az előadó minden bizonnyal erre is gondolt, amikor arra kérte a jelenlévőket, hogy ha vannak ilyen ismerőseik, emlékeik, alkotásaik, akkor azt osszák meg vele.

  Korabeli bemutató füzet lapja. Forrás: Puntigán József digitális gyűjteménye.

  Gorka Géza a Palóc Háziipar részeként nyitotta meg helyi műhelyét. Az előadásban elhangzottak szerint meghívásában fontos szerepet játszott Koltai Ernő, a város polgármestere, aki a közel 500 embert foglalkoztató Palóc Háziipar igazgatója is volt. Ezen feladatkörében aktívan kereste azokat a személyeket és lehetőségeket, melyekkel bővíthette a háziipari tevékenységét és hírnevét. Megmaradt a Koltai Ernő és Gorka Géza közötti levelezés, amely arra utal, hogy a már akkor neves keramikus nem véletlenül érkezett a városba.

  Háromnyakú váza. Forrás: magyarkeramia.hu.

  A Losonci Hírlap 1941. szepteberi számának írása szerint „a losonci házipar komoly méretekben fejlődik… Koltai Ernő polgármester a háziipari mintatelepet játékkészítő, kosár-, szalma-, háncsfonó, kerámiai és egyéb üzemekkel kívánja bővíteni … a már elkészített áruk a lipcsei és budapesti kiállításon is nagy sikert arattak. Németország mintegy 150.000 pengőért rendelt játékokat…”.

  Zöld ülő nő. Forrás: magyarkeramia.hu.

  A losonci háziopar telephelye a város határában felépített Dohánygyár egykori épülete, mintaboltja a mai Masaryk utcában volt.

  A dohánygyár épülete. Forrás Puntigán József gyűjteménye.

  A Palóc Háziipar története egyelőre nincs feldolgozva. Az ismert részleteket Böszörményi István, nyugalmazott tanár foglalta össze. A helyi és országos lapokban illetve a néhány kiadványban közzétett írások és adatok szerint a Nógrádi Palóc Háziipari tevékenységet Soldos Béla a vármegye egykori főispánja alapította 1931-ben.

  Irányítását 1940-től a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet vette át, s annak háziipari osztályaként működött tovább. A szövetkezet elnöke Neográdi Horváth Sándor a vármegye alispánja volt. A házipari munkákat két központból, Balassagyarmatról és Losoncról irányították. Utóbbi Losoncon és Gácson működtetett telepet.

  Böszörményi István. Felvétel: Puntigán József.

  A Nógrádi Palóc Háziipar fonással, szövéssel, hímzéssel, fűz, gyékény- és kukorica háncs feldolgozásával, csipkekészítéssel, gyermekjátékok előállításával, kerámiával, vas-, fa- és bőr dísztárgyak készítésével foglalkozott.

  Minisztériumi látogatás a Palóc Háziipar műhelyében. Forrás: Tolnai világlapja 1939.

  Egyik törekvése az volt, hogy a feldolgozásra kerülő nyersanyagok (kender, len, gyapjú, fűzfavessző stb.) termesztésével is foglalkozzon. Termékeinek nagyobbik részét a közszállítások részére biztosította, állandó szállítója volt több közkórháznak és közintézménynek, de szállított pl. a honvédség egyik losonci alakulata részére is.

  Parasztfiú. Forrás: magyarkeramia.hu.

  Jelentős volt a külföldi kivitele, ami meghaladta az évi több millió pengő forgalmat. Több, mint 1000 család találta meg benne a megélhetését.

  Korabeli fényképek. Forrás Pesti Hírlap, 1941

  Termékei között megtalálhatók voltak a teljesség igénye nélkül vásznak, szőttesek, függönyök, női ruhaanyagok, gyapjú szövetek, takarók, csipkék, fűz- és gyékény kerti bútorok, kosarak, díszdobozok, szalmából és kukoricaháncsból készített használati tárgyak lámpák, fényképalbumok, gyertyatartók, népi fafaragások, népi korsók kerámiai tányérok, dísztárgyak, stb. Gorka Géza az utóbbiak választékát bővítette egyedi készítésű alkotásaival.

  Szignó. Forrás: magyarkeramia.hu.

  Szabó Lilla elmondta, hogy Gorka Géza minden alkotásába bekarcolta a nevét és jelét. Ez egy háromszög az N és V (Nógrádverőce) és a G betűkkel (Gorka). A losonci kerámián ott van a Losonc megnevezés is. Az alkotó lakhelye és fő műhelye Nógrádverőcén volt, s nagyon valószínű, hogy az idő rövidsége miatt nem tudta, nem is akarta a műhelyét Losoncra helyezni, azt a verőcei kihelyezett telepének tekintette. Valószínű, hogy a losonci kerámiái készítéséhez környékbeli, gácsi agyagot használt, ahol még a 2. világháború befejezése után is aktívan dolgoztak fazekasok.

  A losonci mintabolt épülete (középen a szálloda mellett). Forrás: Puntigán József gyűjteménye.

  Losoncon Gorka Géza a helyi és környékbeli szőttesek mintázatait kereste és azokat vitte rá a kerámiáira ornamentikaként, díszként. Vannak csak speciálisan Losoncon készült formái is, beleértve a színeit. A Losonci Háziipari Szövetkezet Gorka által vezetett Kerámia Műhelye valószínűleg egy svájci kereskedelmi cégnek dolgozott. Ez lehet az oka annak, hogy Magyarországon csak kevés losonci gorka kerámia található.

  Felvétel: Puntigán József.

  Gorka Géza Nagytapolcsányban született 1894-ben. Édesapja erdőmérnök, aki Nagytapolcsányban kapott állást, ahol házasságot kötött Branstenstein Jozefinával, aki egy galgóci építőipari kereskedő leánya volt. Részt vett a Tanácsköztársaságban, annak bukása után el kellett hagynia Magyarországot. Németországban két kerámiaműhelyben dolgozott, ezek egyike a máztechnikáról, a másik a formakincsről volt ismert.

  Halas falitál. Forrás: magyarkeramia.hu.

  1923-ban Nógrádverőcére költözött, ahol a Floris bankház megbízásából megalakította a Keramos részvénytársaságot, annak műszaki vezetője lett. Az üzem 1927-es tulajdonos váltása után kilépett a cégből és létrehozta saját műhelyét. 1928-tól kezdve rendszeresen kiállít az Országos Iparművészeti Társulat hazai és külföldi kiállításain.

  Halas tál. Forrás: magyarkeramia.hu.

  Korai termékei főleg használati cikkek voltak esztétikai, dísztárgyak, napi kis kerámia formák – pl. táncoló párok, népi ihletésű figurák magyaros jelleggel. Kísérletező művész volt, bonyolult és összetett máztechnikákat alkalmazott. Egyik leghíresebb találmánya az ún. „repesztett máz“ volt, ami világhírnevet hozott számára. Alkotásait ettől kezdve a világ számos pontján értékként keresték.

  Felvétel: Puntigán József.

  Az 1930-as esztendő egyik legtöbbet kiállító művésze, alkotásai ott voltak pl. az 1934-es brüsszeli, az 1937-es párizsi, és az 1939-es New York-i világkiállításokon. A többi keramikustól eltérően sorozatgyártásba is kezdett. Nem nagy mennyiségben, de jelzett és értékes darabokkal.

  Kezdeményezte, hogy az alkotásokat ne csak kiállítsák, de árusítsák is. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal folytatott levelezésében elmondta, hogy az országnak is érdeke, hogy eladhasson. „Ettől nagyobb a hírünk és többet jelent, mint csak részt venni egy világkiállításon. Modernül és rentábilisan gondolkodott, s ez az egyedi szemlélete nem csak Magyarországon, de a nyugati és amerikai világban is helyet és teret kapott. Tudta, hogy csak így lehet piacot építeni. Munkásságát 1955-ben Munkácsy-díjjal, 1963-ban a Kossuth-díjjal jutalmazták.

  Puntigán József

[nemzetinet]

Üvegbe zárt indiai kobra a piacon, ahol minden hrivnya számít

„Tessék csak, vigyék, nálunk mindent megtalál!” – sejtetik a végtelen sorok, biztatnak a földön kuporgó idős nénikék és a portékájuk mellett strázsáló férfiak. Bőrcipők, Zsolnay porcelán, használt ruhanemű, nagyszüleink korabeli konyhai mérleg, kerékpártartozékok, kopott edények, szentképek, gyertyatartók, bizsuk, házinyúl, üvegbe zárt indiai kobra.

Ha a legkülönösebb dolgokat kezdjük keresni a sínek között, megleljük azokat a nagyszőlősi árusok valamelyikénél.

http://mno.hu/

A várostól 16 kilométerre, Feketepatakon szálltunk föl a keskeny nyomtávú Borzsa-völgyi kisvasútra – ahogy a környékbeliek emlegetik, Zsuzsira –, amely évtizedeken át az egyetlen tömegközlekedési eszközük volt a vasúti főútvonaltól félreeső települések lakóinak. A Kárpátalján, sőt egész Ukrajnában kuriózumnak számító szerelvénynek megvan a maga romantikája, ám az 1956-os gyártmányú dízelmozdony lassúsága, és a jobb időket megélt kocsik kényelmetlensége miatt egyre kevesebben választják Zsuzsit mint alternatívát. A vasút megmentésén szorgoskodó civil kezdeményezés jóvoltából egy hónapja már turistavonatként is üzemel a Borzsa-völgyi csoda, amely így több érdeklődőt vonz a környékre, ám a törzsutasok többsége nem örül feltétlenül az újításnak.

http://mno.hu/

„Korábban hétfőn, csütörtökön és vasárnap járt a kisvonat” – meséli útitársunk, egy virágokkal és táskákkal felpakolt salánki asszony. „Csütörtökön és vasárnap a piac, hétfőn az egyetemisták miatt indították. A turistajárat óta pénteken, szombaton és vasárnap közlekedik, így a csütörtöki piacra ki sem tudunk menni. Ráadásul az első két nap a turisták privilégiuma, árusokat fel sem engednek, így csak a vasárnap marad. Kevesebbet utazunk, mint korábban” – panaszolja a nő.

http://mno.hu/

Bő fél óra zötykölődés után befutunk a nagyszőlősi piacra, ahol már javában zajlik az élet, hiszen az árusok többsége a hajnali járattal érkezett. A több tucat árus begyakorolt mozdulatokkal húzza félre portékáit a sínekről – mert ott árusítják holmijaikat –, amíg kényelmesen elcammog mellettük a szerelvény. Utána rutinos visszapakolás következik, és folytatódhat a zsibvásár.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

Először kissé bizalmatlanul fogadnak bennünket az árusok, nem örülnek a kérdéseknek és a fényképezőgépnek sem. „Többen is firkáltak arról, hogy milyen veszélyes körülmények között árulunk. Ezután mindig el akartak kergetni minket, de eddig még nem jártak sikerrel” – magyarázza a távolságtartás okát egy férfi, aki lassan mégis barátságos hangnemre vált, és a többiekkel is oldódik a hangulat.

http://mno.hu/

Pár perc nézelődést követően újra találkozunk vonatos útitársunkkal. A virágokon kívül pokrócok kerültek elő a táskáiból. „Magam szőttem őket – mondja büszkén, miközben a mellette lévő használt ruhás „standon” válogat. – Alapanyagnak kellenek, máshol nem jutok ilyen olcsón hozzá. Amíg szezonjuk van, a virágokat árulom. Télen maradnak a pokrócok. Néha tejet, túrót, tejfölt is hozok a szomszédtól. Eladom, és mindketten jól járunk.”

A legtöbb árus nyugdíjaskorú. Az otthon megtermelt gyümölcsöt, zöldséget, takarmányt próbálják értékesíteni, hogy megteremtsék a kenyérre valót.

„Havi ezerkétszáz hrivnyából nem lehet megélni – panaszolja a 74 éves Misa bácsi Beregszászról, aki használt konyhai eszközöket, különböző csavarokat és dekorációs tárgyakat árul, amelyek dédszüleink idejében lehettek divatban. – Kedvezményesen járok a vonattal heti kétszer. Az árut kéztől veszem otthon, helybéliektől, ráteszek pár hrivnyát, úgy próbálom eladni. Persze nem mindig éri meg kijönni. Ma még egy szelet zsíros kenyér árát sem kerestem meg, de egy kis pluszt akkor is össze kell kaparni valahonnan. Negyven évet dolgoztam, hogy most tízezer forintnyi hrivnyából tengődjek havonta. Magyarországon az utcaseprő többet keres ennél. De nincs mit tenni. Próbálunk életben maradni.”

http://mno.hu/

„Nem vagyunk mi mindig így elkeseredve – pirít Misa bácsira a hatvan év körüli Frigyes. – Van, amikor azt érzem, kedvtelésből járunk ki ide a Beregszászi és a Nagyszőlősi járás településeiről. Van, aki horgászik, mások gombáznak, mi meg ide jövünk embereket nézni, ismerősökkel találkozni, beszélgetni. Persze igyekszünk valamit eladni is abból, amit épp magunkkal hoztunk.”

A piac szélén sátrakban új holmikat: ruhaneműt, tanszereket, bútorokat, függönyöket árulnak. A széles választék és az alacsonyabb árak miatt messzebbről is megéri egy-egy bevásárló körutat csapni – állítják a helyiek. Lábunk belesüpped a kaviccsal felszórt talajba. Odébb szakadt cipőben, foszlott ruhában hegedül egy vén muzsikus. Mintha egy elvarázsolt városrészen járnánk, ahol – még a kárpátaljai viszonyokhoz képest is – évtizedekkel ezelőtt megállt volna az idő.

http://mno.hu/

Miután lerázzuk magunkról a nosztalgiát, visszaténfergünk a sínek közé, ahol egy porcelánáruson akad meg a szemünk. Hollóházit, Zsolnayt, gyönyörű kerámiákat árul hihetetlenül alacsony áron. Az ukrán férfi csak nevet rajtunk, amikor arról érdeklődtünk, honnan szerzi be a tárgyakat. „Örökölte – mondja végül, majd hozzáteszi: – sok minden rejtőzik az emberek padlásán. Bár nem dőlünk be a mesének, vásárolunk az örökölt portékákból.”

http://mno.hu/

Egy másik férfi pár méterre tőle hatszáz hrivnyáért, hatezer forintért szeretne „narkózis alatt lévő veszélyes indiai kobrát” ránk sózni, de itt már kevésbé érzünk késztetést rá, hogy a pénztárcánk mélyére nyúljunk.

http://mno.hu/

Délben mozgolódni kezdenek az emberek, Éledezik Zsuzsi is. A kisvonattal érkezők összepakolják megmaradt portékájukat, felkapaszkodnak a járatra. Akik még maradnak, szabaddá teszik az utat a szerelvény előtt. A mozdony oldala néhol súrolja a kirakodott ruhákat, egy-egy árus vállát, de nincs sem harag, sem fennakadás. Egy darabig sétálunk a vonat mellett, eljátszunk a gondolattal, hogy gyalog kísérjük el az autónkig, de aztán felpréselődünk az utasok közé, és nagyon vigyázunk rá, hogy ne törjük darabokra a becses porcelántányérjainkat.

http://mno.hu/

Üvegbe zárt indiai kobra a piacon, ahol minden hrivnya számít a Nemzeti.net-en jelent meg,

[biborvarazs]

🍂 Pumpkin decors 🍁 🍂 Tökös díszek 🍁 🍃 🍃 🍃 🍃 www.facebook.com/biborvarazs www.biborvarazs.meska.hu www.biborvarazs.etsy.com #ősz #fall #pumpkin #tök #handpainted #handmade #etsy #etsylove #etsygifts #etsyhunter #magyartermek #kézműves #vegyélhazait #gifts #art #design #instalike #instacool #instagram #instadaily #instapic #inspiration #follow #meska.hu #meskakincs #autumn #falldecor #őszidekor #candles #gyertyatartók https://www.instagram.com/p/CGDPOH_hea5/?igshid=iubweeqzkyz1

[biborvarazs]

🌹 Köszönöm, hogy vagy nekem.🌹 🌹 I'm glad, you are existing.🌹 www.facebook.com/biborvarazs www.biborvarazs.etsy.com www.biborvarazs.meska.hu #decoupageart #decoupage #rose #rosedecor #rosefan #roselover #rosecandle #rosecandlecollector #handpainted #biborvarazs #freeship #díjmentesszállítas #freeship #etsy #meska.hu #rózsa #rózsaimádó #rózsagyertya #mothersdaygift #nőnapra #meskakincs #meskaboltomvan #meskaalkoto #meskánvettem #candleholder #gyertyatartók #etsyfind #etsygifts #mothersdaygifts #giftforher #etsyhungary https://www.instagram.com/p/B9MamWGh9W8/?igshid=1spokvmfk3siz

[biborvarazs]

🎄 Candles in silver 🎁 🎄 Gyertyák ezüstben. 🎁 www.facebook.com/biborvarazs www.biborvarazs.etsy.com www.biborvarazs.meska.hu #silverdecor #xmasdecor #homedecor #tabledecor #tabletop #centerpiece #handmade #handpainted #shabby #chic #vintage #gyertyatartó #ezüstgyertyatartó #silvercandle #biborvarazs #etsy #meska #freeship #díjmentesszállìtás #egyediajándék #kézművesajándék #etsygiftsforher #christmascountdown #candles #gyertyatartók #gifting #birthdaygift #giftidea https://www.instagram.com/p/B5Mo-BjBfNq/?igshid=14t3gy2qq4ydw

[biborvarazs]

🖤 Tealight candle holders black 🖤 Fekete gyertyatartók.🖤 www.facebook.com/biborvarazs www.biborvarazs.etsy.com www.biborvarazs.meska.hu #blackdecor #falldecor #fall #homedecor #tabledecor #tabletop #centerpiece #handmade #handpainted #shabby #chic #rustic #vintage #gyertyatartó #teamécses #halottaknapja #mindenszentek #tealightcandle #feketegyertya #feketedekor #biborvarazs #etsy #meska #freeship #díjmentesszállìtás https://www.instagram.com/p/B4FjRvKhODh/?igshid=1ihhttofqsifs