#fák

[lovasoklonelkul]

#948_24.03.27_Budapest

[the-bagira]

keserédes visszatérés

[malexalexa]

[bdpst24]

A FÁK SZIVACSVÁROSA

A növények, de elsősorban a fák a városok légkondicionáló rendszerei. Árnyékolnak, hűtenek, párásítanak, segítik a nyári hőséget elviselhetővé tenni a városban lakó élőlények számára. Sajnos az újonnan telepített fák egyre kisebb százaléka éri meg a felnőtt kort, megbetegszenek és elveszítjük őket. Az éghajlatváltozás növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai mellett a fapusztulás fő oka a városi…

[fecskemacska]

i think my biggest red flag is that i unironically like szájber gyerek

[homregeszet]

Mit súgnak nekünk a fák?

A fa felhasználásának története majd kétmillió évre nyúlik vissza, a kőeszközökön vizsgált növényi maradványok alapján. Tüzelőként több százezer éve használjuk és az építészetben és eszközgyártásban is széleskörben használt anyag. Ebből fakad, hogy számos régészeti lelet anyagát alkotja, melyek különböző módon konzerválódtak az évezredek vagy századok során.

1.kép: Szenült gerenda maradványa egy vaskori épületben

A fa leletek megőrződhetnek kiszáradás útján, ami jellemzően sivatagos területeken fordul elő vagy épületeken belül.[1] Elszenült maradványok formájában, mint ahogy egy korábbi bejegyzésünkben említettünk egy vaskori házhoz tartozó gerenda maradványt bükkábrányi ásatásaink sorából (1. kép) vagy zárt vizes környezetben, ahol a szükséges feltételek a lebomláshoz nem teljesülnek, mint például kutak alján, ahol azt egy korábbi posztunkban láthattátok Onga-Állami gazdaság területén végzett ásatásunkról (2. kép). Speciális esetekben szubfosszilis vagy fosszilis formában is fennmaradnak fából készült tárgyak vagy maradványok.[2]

2.kép: Famaradványok egy Árpád-kori kútban

A felsorolt tárgyak mind hordozzák magukban az alapanyaguk történetét, mivel minden fa hordozza életének történetét az évgyűrűi által. Ez a szerkezetéből fakadó információ úgy jön létre, hogy a kambiumban található szaporítósejtek évről évre új réteget hoznak létre, de ugyanakkor a szíjács belső része is elhal és a geszt részévé válik, így a szíjács folyamatos évgyűrű számmal rendelkezik, miközben a geszt növekszik (3. kép).[3]

3.kép: Faszerkezet

Az így kialakult évgyűrűk sorából, mint azt a nevük is jelzi kiszámolható egy fa életkora, valamint a gyűrűk vastagságából az adott évben ért környezeti hatásokra is következtethetünk, melyek a fát érték legyen az szárazság vagy csapadékbőség, hideg vagy meleg éghajlati hatások stb.

 Ezt az összefüggést felhasználva jött létre a dendrokronológia, mely módszertana azon az elven alapszik, hogy

„a mérsékelt égövön egy adott földrajzi térségben élő azonos fajú fák azonos környezeti hatások miatt hasonló vastagságú évgyűrűket növesztenek. Az évgyűrűsorozatok leméréseiből kialakított adatsorok alapján olyan, évre pontosan keltezett, úgynevezett kronológiák készíthetők, amelyekben minden egyes évgyűrű keletkezési ideje ismert. Ezek segítségével az ismeretlen korú fa régészeti leletek (pl. dorongút, kút elemei), illetve faszerkezetek (fedélszerkezetek, harangállások) és fatárgyak (stallum, táblakép, kazettás mennyezetek) olykor fél évre pontos keltezése is lehetséges, így a dendrokronológia a ma ismert legpontosabb keltezési módszer”[4].

4.kép: Dendrokronológia

Ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű mintára van szükség, hogy az évgyűrűk sorának átlapolásából létrejöhessen egy abszolút vagy keltezett kronológiai sorrend (4. kép). Emellett léteznek lebegő mintasorok, melyek nem köthetőek naptári évhez, de segítségükkel relatív keltezés alkalmazható, azaz a megállapítható, hogy a vizsgált minta a meglévő mintasor, mely elemével azonos korú.[5]

 Hazánkban Grynaeus András munkásságának köszönhetően jött létre egy a római kortól napjainkig tartó mintasor, melynek köszönhetően a megfelelő mintával akár évre pontosan datálhatóak a fatárgyak.[6]

[1] Lev-Yadun, S. (2007) 141-142.[2] Lev-Yadun, S. (2007) 141-142.[3] Grynaeus (2004) 87.[4] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 1.[5] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 2. [6] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 2.

Fölföldi Boldizsár

Felhasznált irodalom Lev-Yadun, S. (2007): Wood remains from archaeological excavations: A review with a Near Eastern perspective. In: Isr. J. Earth Sci. 56. 139–162. p.

Grynaeus András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései. In: F. Romhányi Beatrix – Grynaeus András – Magyar Károly – Végh András (szerk.): „Es tu scholaris”. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. 87–102. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2004.

Tóth Boglárka – Grynaeus András – Botár István: Dendrokronológiai kutatások Erdélyben In: Magyar Régészet Online Magazin, 2013 Ősz. 1-5.

[magyarfilmekatolcettig]

...hogy szaladnak a fák - 1966. Rendezte: Zolnay Pál. Főszerepben: Iglódi István, Kiss Manyi, Pap Éva, Szirtes Ádám, Haumann Péter. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[critterofthenight]

ty for the tag @vvanillavveins! (´,,•ω•,,)♡

rn i'm listening to

I DON'T WANT TO START ANY BLASPHEMOUS RUMOURS // BUT I THINK THAT GOD'S GOT A SICK SENSE OF HUMOUR // AND WHEN I DIE I EXPECT TO FIND HIM LAUGHING

and i'm pretty sure that it's gonna stay in my head for quite a while

tagging @h-0-n-3-y-d-3-w @blood-loving-leech @unscrupulousfucker @unholyasshole @hexedvampire + anyone <3

reblog w the song lyrics in your head NOW. either stuck in yr head or what yr listening to

[prologusblog]

Peter Wohlleben & Fred Bernard - A ​fák titkos élete

Nagyjából hasonló véleménnyel voltam a könyv regényváltozatáról mint a Sapiensről. Nagy a hype körülötte, érdekel is, de nem vagyok az a tudományos beállítottságú személy, nem annyira érdekelnek a száraz szövegek, ha olvashatok egy jó kis fantasyt is helyette. Azt gondoltam, hogy ez biztos nem nekem való. Mármint fák? Tényleg? Mit lehet ennyit írni róluk? Viszont idén nagyon sok képregényt…

[babalanyka]

[lovasoklonelkul]

#985_24.12.21_Bóny

[the-bagira]

[szepkerekkocka]

Szántó Gábor likes this.

[borharisnya]

Tegnap hazaküldték a kisfiamat az iskolából, mert nem volt jól,  az autóban ért a hívás, és félre kellett állnom, hogy megnézzem a buszmenetrendet, hogy melyik buszra rakhatják fel, és aztán meg felhívott sírva, hogy egy kutya van az utcában és nem mer továbbmenni, én még 40 km-re voltam, és alig értettem, amit mond, és nem éreztem semmit, csak hogy talán nem néz ide az isten, nem néz ide senki és nem veszik észre, talán nem derül ki, hogy milyen tehetetlen, és gondatlan vagyok,  és a szomszéd néni  kiment végül a kisfiamért és hazakísérte, és még fel sem hívtam újra azóta, hogy megköszönjem. Aztán a lányom is hazáért jóval előttem, és mikor hazaértem a Kicsi összehányta a kanapét, a vécét, és az odáig vezető helyiségeket végig és sírdogált közben.  Mellettem aludt az éjjel, szörtyögött, horkolt, ivott, pisilt, bújt és  simogatott. Aludni akartam és megszakadt a szívem. Hajnalban keltem, hogy legyen időm egyetem előtt, és olyan nehéz volt a fejem, hogy félő volt, hogy elhúz, a kávé zamatos és forró,  sánta homeless az idő, a reggel, mint egy olcsó zuhanyfüggöny,  tapad. Egy idióta a seggembe áll, mikor a Hondikának helyet keresek. Azzal a tanárral kezdünk ma, aki még a legkevésbé gáz ezen az egyetemen, jóképű, jólöltözött, a hangja simogató, mint egy meleg, fahéjas illat, kürtőskalács, körbejárja a termet. Tetszik nekem. Figyelni kell és bár sokszor ismétli magát és néha túlbeszéli a dolgokat és toporgunk!, úgy érzem, állunk! és dobbantani kéne, dobbantani volna jó, hogy hajrá, szedd össze most magad, indulni, menni kell!, de csak kényelmetlenül érzem magam, és sajnos a faszi túl okos ahhoz, hogy elengedhessem, amit mond, és a szexuális fantáziámban elmerülhessek.

Ma reggel 8-tól este 8-ig tart az egyetem, és sírva hív a délelőtti óra szünetében a kisfiam, hogy a karate zsákját az iskolában, a pad mellett felejtette. És hiába nincs jól, és biztos, hogy a holnapi verseny így kimarad, de nem akarom, hogy azt érezze, hogy rajta múlt, és nincs remény. A szünetekben az iskola portáját, meg a gyerekeimet hívogatom felváltva, hogy engedjék be őket, illetve, hogy van-e közülük valaki a városban, aki elmenjen érte. És a tízpercekből az órákba bukdácsolok vissza, egyik sem túl unalmas, de nem is túl érdekes, lehetne az, lehetne ezt máshogyan, de így józan paraszti ésszel belátható dolgok sora, a tudomány lógó ujjú kabátjába tömve. Aztán egy későbbi szünetben - ez az óra sem rossz, ez a nő furcsa, mint egy kék bogár, egyszerre szép és undorító, de nézni kell, és a téma jó -, a házak mögött már lebukott a nap és a fák nyugtalanul ránganak az ablak mögött a szélben, a folyosóról fölhívom a volt férjemet, mert rájövök, hogy elfelejtettem, hogy ne jöjjön ma a Kicsiért, mert nincsen jól, de amúgy se jött volna, mondja, mert a mai naptól két kollégája ment el tartósan táppénzre, egy meg nyugdíjba, így mostantól kábé egyfolytában dolgozni fog, és nem is tudja, mikor tudna eljönni érte újra. Még szerencse, hogy a karácsonyi beosztást elfelejtette elküldeni, mert most úgyis újra kell majd az egészet írni. Még ugyanebben a szünetben hazaszólok a nagyoknak, hogy jól vannak-e, ők igen, de a Kicsinek a lábára ráhúzták véletlenül a hálószoba ajtót, felkunkorodott a körme,  de nem vérzik már, hidd el, anya, már jól van.

A fejemben néma a sötétség, csak mintha neoncsíkok berregnének benne középen egy vonalban az orrhátamtól a tarkómig egészen,  és nem állok a Hondikával messze, és az este fényes, a szél, mintha slagból locsolnának, nem fáztam még idén ennyire, csak feküdni volna jó, csak takarók alatt, csak összekucorodva,  csak meztelen, csak a hasam selymét akarom érezni, csak a mellemhez simuló térdemet, csak lenne minden langyos és kerek, csak hadd húzzam a takaró alá a fejem, csak ne lenne ilyen hideg.

[pajjorimre]

Azok a fák

talán a tekeresi faiskolából kerültek oda, talán a @hofstatterbela nál is apróbb pajorblog koromban, még 7 águk volt összesen, kb 26 levéllel. Őrület hogy azóta mennyi minden történt, fél méterre meg 17.000 km-re is eltávolodtunk, a pad valahogy, valamikor lett, talán pont mikor a Changin próbáltam levegőt venni a teraszon a 38 fok-100% páratartalomban. Szépen megnőttünk azóta mind a hárman.

#szabadi-sóstó #sóstó