#fák

[lovasoklonelkul]

#948_24.03.27_Budapest

[the-bagira]

keserédes visszatérés

[mambo68]

Trees.Görbehalom.(Bogelriegel)

[malexalexa]

[bdpst24]

A FÁK SZIVACSVÁROSA

A növények, de elsősorban a fák a városok légkondicionáló rendszerei. Árnyékolnak, hűtenek, párásítanak, segítik a nyári hőséget elviselhetővé tenni a városban lakó élőlények számára. Sajnos az újonnan telepített fák egyre kisebb százaléka éri meg a felnőtt kort, megbetegszenek és elveszítjük őket. Az éghajlatváltozás növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai mellett a fapusztulás fő oka a városi…

[fecskemacska]

i think my biggest red flag is that i unironically like szájber gyerek

[homregeszet]

Mit súgnak nekünk a fák?

A fa felhasználásának története majd kétmillió évre nyúlik vissza, a kőeszközökön vizsgált növényi maradványok alapján. Tüzelőként több százezer éve használjuk és az építészetben és eszközgyártásban is széleskörben használt anyag. Ebből fakad, hogy számos régészeti lelet anyagát alkotja, melyek különböző módon konzerválódtak az évezredek vagy századok során.

1.kép: Szenült gerenda maradványa egy vaskori épületben

A fa leletek megőrződhetnek kiszáradás útján, ami jellemzően sivatagos területeken fordul elő vagy épületeken belül.[1] Elszenült maradványok formájában, mint ahogy egy korábbi bejegyzésünkben említettünk egy vaskori házhoz tartozó gerenda maradványt bükkábrányi ásatásaink sorából (1. kép) vagy zárt vizes környezetben, ahol a szükséges feltételek a lebomláshoz nem teljesülnek, mint például kutak alján, ahol azt egy korábbi posztunkban láthattátok Onga-Állami gazdaság területén végzett ásatásunkról (2. kép). Speciális esetekben szubfosszilis vagy fosszilis formában is fennmaradnak fából készült tárgyak vagy maradványok.[2]

2.kép: Famaradványok egy Árpád-kori kútban

A felsorolt tárgyak mind hordozzák magukban az alapanyaguk történetét, mivel minden fa hordozza életének történetét az évgyűrűi által. Ez a szerkezetéből fakadó információ úgy jön létre, hogy a kambiumban található szaporítósejtek évről évre új réteget hoznak létre, de ugyanakkor a szíjács belső része is elhal és a geszt részévé válik, így a szíjács folyamatos évgyűrű számmal rendelkezik, miközben a geszt növekszik (3. kép).[3]

3.kép: Faszerkezet

Az így kialakult évgyűrűk sorából, mint azt a nevük is jelzi kiszámolható egy fa életkora, valamint a gyűrűk vastagságából az adott évben ért környezeti hatásokra is következtethetünk, melyek a fát érték legyen az szárazság vagy csapadékbőség, hideg vagy meleg éghajlati hatások stb.

 Ezt az összefüggést felhasználva jött létre a dendrokronológia, mely módszertana azon az elven alapszik, hogy

„a mérsékelt égövön egy adott földrajzi térségben élő azonos fajú fák azonos környezeti hatások miatt hasonló vastagságú évgyűrűket növesztenek. Az évgyűrűsorozatok leméréseiből kialakított adatsorok alapján olyan, évre pontosan keltezett, úgynevezett kronológiák készíthetők, amelyekben minden egyes évgyűrű keletkezési ideje ismert. Ezek segítségével az ismeretlen korú fa régészeti leletek (pl. dorongút, kút elemei), illetve faszerkezetek (fedélszerkezetek, harangállások) és fatárgyak (stallum, táblakép, kazettás mennyezetek) olykor fél évre pontos keltezése is lehetséges, így a dendrokronológia a ma ismert legpontosabb keltezési módszer”[4].

4.kép: Dendrokronológia

Ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű mintára van szükség, hogy az évgyűrűk sorának átlapolásából létrejöhessen egy abszolút vagy keltezett kronológiai sorrend (4. kép). Emellett léteznek lebegő mintasorok, melyek nem köthetőek naptári évhez, de segítségükkel relatív keltezés alkalmazható, azaz a megállapítható, hogy a vizsgált minta a meglévő mintasor, mely elemével azonos korú.[5]

 Hazánkban Grynaeus András munkásságának köszönhetően jött létre egy a római kortól napjainkig tartó mintasor, melynek köszönhetően a megfelelő mintával akár évre pontosan datálhatóak a fatárgyak.[6]

[1] Lev-Yadun, S. (2007) 141-142.[2] Lev-Yadun, S. (2007) 141-142.[3] Grynaeus (2004) 87.[4] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 1.[5] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 2. [6] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 2.

Fölföldi Boldizsár

Felhasznált irodalom Lev-Yadun, S. (2007): Wood remains from archaeological excavations: A review with a Near Eastern perspective. In: Isr. J. Earth Sci. 56. 139–162. p.

Grynaeus András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései. In: F. Romhányi Beatrix – Grynaeus András – Magyar Károly – Végh András (szerk.): „Es tu scholaris”. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. 87–102. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2004.

Tóth Boglárka – Grynaeus András – Botár István: Dendrokronológiai kutatások Erdélyben In: Magyar Régészet Online Magazin, 2013 Ősz. 1-5.

[magyarfilmekatolcettig]

...hogy szaladnak a fák - 1966. Rendezte: Zolnay Pál. Főszerepben: Iglódi István, Kiss Manyi, Pap Éva, Szirtes Ádám, Haumann Péter. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[critterofthenight]

ty for the tag @vvanillavveins! (´,,•ω•,,)♡

rn i'm listening to

I DON'T WANT TO START ANY BLASPHEMOUS RUMOURS // BUT I THINK THAT GOD'S GOT A SICK SENSE OF HUMOUR // AND WHEN I DIE I EXPECT TO FIND HIM LAUGHING

and i'm pretty sure that it's gonna stay in my head for quite a while

tagging @h-0-n-3-y-d-3-w @blood-loving-leech @unscrupulousfucker @unholyasshole @hexedvampire + anyone <3

reblog w the song lyrics in your head NOW. either stuck in yr head or what yr listening to

[babalanyka]

[lovasoklonelkul]

#960_24.06.21_Solymár

[the-bagira]

[szepkerekkocka]

Szántó Gábor likes this.

[teklakonyvei-blog]

Fájdalom, olyan sok fájdalom volt mindenhol és mindenkiben. A különbség csak abban rejlett, hogy valaki képes volt elrejteni, és valaki többé már nem.

Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete 

[pajjorimre]

Azok a fák

talán a tekeresi faiskolából kerültek oda, talán a @hofstatterbela nál is apróbb pajorblog koromban, még 7 águk volt összesen, kb 26 levéllel. Őrület hogy azóta mennyi minden történt, fél méterre meg 17.000 km-re is eltávolodtunk, a pad valahogy, valamikor lett, talán pont mikor a Changin próbáltam levegőt venni a teraszon a 38 fok-100% páratartalomban. Szépen megnőttünk azóta mind a hárman.

#szabadi-sóstó #sóstó