#esti gondolatok

[erzesek]

"21:16 Annyira jó lenne, ha szimplán, csak őszintén beszélhetnék arról, amit érzek. De ebből csak problémák lehetnek."

[hianyod-mar-faj]

Tombolnék, törnék zúznék csakhogy enyhíteni tudjam ezt a bennem kavargó fájdalmat.

[kimondatlangondolatokk]

Bárcsak az lettél volna akire szükségem volt..

Teljes szívemből szerettelek az első pillanattól fogva.. Egy rossz gondolatom se volt rólad, és úgy gondoltam hogy te vagy akit én keresek..

Nem akartam elcseszni, de párszor sikerült.. Ennek ellenére te maradtál, és nem adtad fel..

Te voltál az az ember, aki értelmet adott a téli évszaknak.. Eddig mindigis gyűlöltem a telet és a hideget, de miután megismertük egymást már veled kötöttem össze...

Nem volt már rossz.. Hidegnek hideg volt, de elkezdtem újra élvezni.. A pillanat amikor néztük este a várost.. A rengeteg nap és idő amit a két ünnep között találkoztunk..

Az eszméletlen nagy fájdalom amit szilveszter napján okoztál, és a tehetetlenség érzet, amit szenteste okoztál..

Én reménykedtem abban, hogy ezeket a hibákat nem fogod újra elkövetni, de most már sosem tudom meg..

Ekkoriban kezdtem rá jönni arra, hogy te nem az vagy, akire nekem szükségem van..

Egy olyan személyre, aki egyszerre van ott nekem amikor szükségem van rá, és egyszerre tudok ott lenni neki amikor ő neki van rám..

Akkor jöhettél volna amikor csak szerettél volna.. A lehetőséged megvolt rá, és jeleztem neked többször is.. De a barátok és a saját időd fontosabb volt..

Sosem értettem meg, és sosem fogom azt, hogy miért nem tudtál pár óránál tovább maradni.. Mi lehetett annyira fontos otthon, vagy a barátoknál, ami miatt egyszer sem voltál képes estig maradni..

Gyűlöltem az érzést, és sosem éreztem azt, hogy komolyan vennél..

1-2 hetente át jöttél, itt voltál pár órát..

Ritka alkalmak egyikre volt amikor épp csináltunk is valamit.. Néha főztünk, egyszer sütit készítettünk és egyszer a 10 hónap alatt megnéztünk egy darab filmet. Azt is hónapokig hallgattam hogy milyen szar volt, és nem vagy hajlandó másik filmet nézni..

De tiktokon képes vagy eltölteni hosszú órákat.. Amit esetleg a párodra is szánhatnál..

Teret hagytam neked.. Igyekeztem hozzád igazodni.. Próbáltam nem rá tenni a tűzre..

Ahányszor veszekedtünk úgy éreztem hogy a falnak beszélek.. Nem értetted meg a problémát.. A saját magad által kitalált indokot addig védted, ameddig úgy éreztem hogy felesleges vitatkoznom..

Nem az voltál akit kerestem, de én az utolsó pillanatig reménykedtem abban, hogy megfogsz változni..

Tévedtem..

Be kellett látnom, hogy te nem az vagy, akit én elsőre elképzeltem. Te nem az vagy, akire nekem szükségem volt.

Remélem, hogy megtalálod a hozzád illő partnert, mert úgy látszik hogy nem én voltam.

[elveszett-koltono]

Nincs ember a földön tökéletes Sorssal.

[erzestelenerzelemm]

Azt az életet élem amit szeretnék, vagy azt amit mások szeretnének , hogy éljek?

[fuckehmall]

Próbállak elfelejteni, túl lenni rajtad... De tényleg... Egyszerűen csak azt a részét adtam a szívemnek, ahonnan nincs igazán vissza út...

[arcra-festett-mosoly]

Hihetetlen ez a rengeteg szeretet, törődés, figyelem és elfogadás amit kiváltasz belőlem. Mimden este úgy érzem a szívem felrobbanna a szeretettől és a hálától. Köszönöm, hogy ezt miattad élhetem meg.

[maganyoslovas]

- Hogy vagy?

- Létezem.

[oldmacykerenew]

Itt vagyok, 32 multam.

Ma meghalt egy 41 eves no, rakban. Szentesi Eva megint rakos…ismerosi korokben sokan betegek…

Kozelrol lattam a halalt anyunal es apunal is. Apunal vegig is kisertem, es ahogy jon egy ilyen hir, hogy valaki beteg, vagy elment… olyan felelem lesz urra rajtam, hogy iszonyu. Vajon hogy lesz vege? Mi lesz a vegen? Mikor lesz vege?

Tok boldog vagyok, szeretnek elni, elvezni ezeket a napokat. Vajon sikerul? Latom felnoni a keresztlanyom? Lehetek vegre sokaig boldog, “gondtalanul”? Megerdemlem mar, hogy elvezzem is az eletet? Ha igen, meddig?

Kibaszott gaz.

Egyre tobbet jutnak ezek eszembe…

:(

[smlalkzm]

Az emberek egész életükben keresik azt a helyet, ahol megnyugvásra lelnek. Az én helyem a karjaidban van.

[erzesek]

"1:59 Miért nem lepődöm meg? Megint saját magam hoztam nehéz helyzetbe."

[hianyod-mar-faj]

Évekig cipeltem mások terhének súlyát a vállamon, most hogy ledobtam őket, én is el lettem dobva.

[senki-hercegnoje]

És talán pont ez a lényege. Megmutatni egymásnak,hogy igazából mennyit érünk.

[elveszett-koltono]

csak feküdtem az ágyon, és hagytam, hogy elmenjen mellettem az élet. Hagytam, hogy az utolsó ember is lekörözzön, aki le akar körözni. akkor sem adom fel. rájövök, mi a létem titka. kik futtok egész nap, nem tudjátok, azt, hogy, mi, mennyit ér. Vállaltam a szégyent, és megpróbáltatást, hogy szinte meggyűlöljön a társadalom, és már az a kör se akarjon befogadni, ki egykor elfogadó volt velem. Azt hittem, befejeződik életem regénye, elértem a csúcsélményre, innen csak egyenes a halál. Elolvastam az összeset, amit elvileg ti is, s mégsem úgy cselekedtek. Ki akar hát előbb meghalni, mint én? Menjen csak. Egykor én is akartam, hatékonyan érdekében tenni ugyan soha nem tudtam. Valami gátolt, szívem legyőzött.

[isemykal]

Vajon tényleg létezik telepátia vagy minden véletlennek sorozatából áll? Megérezhetjük, ha ránk gondol más? Lehet, hogy ugyan azt a számot ugyan akkor indítja el valaki a bolygó másik részén, mint én? És lehetséges, hogy egy zene ugyan azt az érzést váltja ki két emberből?

Miért van ennyi kérdésem még mindig?

@isemykal

[ahajnalmiatolel]

Őszintén beleuntam már hogy tudom mi a kedvenc színed, meg ebbe a sablonos dolgokba, mert végig játszottam már ezt százszor ha nem többször. Ha jön valaki jön, nem leszek ellene, de ha meg nem akkor így jártam. Azt hiszem szeretem már magam annyira, hogy ellegyek egy életen át...