#erőltetett menet

[eltortaszilvafa]

ERŐLTETETT MENET

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,

s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,

de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,

s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,

s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,

hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.

Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok

fölött régóta már csak a perzselt szél forog,

hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,

és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.

Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;

ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán

a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,

s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,

és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,

s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, -

de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.

[csakcsiga]

Lemerült az Aksi!

Kb így érzem magam... vagy egy lemerült aksi érzi úgy magát mint én?!?

Már vasárnap délután-estefelé éreztem, hogy valami nem oké és hiába aludtam majd 10 órát hétfőn már nem tudtam kikelni időben az ágyból, hogy elmenjek edzeni. Egész hét egy ilyen erőltetett menet.

Semmi erőm, semmi motivációm semmi célorientáltság, semmi pozitív érzelem. Aludni nem igazán tudok, edzés(kedden bepótoltam a hétfőit) borzasztóan megy. A mait is majdnem kihagytam(úgy megtakart a súly, hogy lehet jobban jártam volna ha így teszek) de aztán csak rávettem magam.

A melóba is csupa szar jön, az egyetlen szerencsém, hogy a kedvenc kollégámmal vagyok most 2 hétig.

Gondolom remekül fogom viselni a holnapi terápiás ülést is.

Tudom, hogy ezek csak ilyen időszakok és majd elmúlik, addig is csinálgatom a dolgaimat több de inkább kevesebb sikerrel, de jó lenne legalább az okát tudni.

Valószínűleg változtatni úgy se tudnék rajta, de legalább értenèm.

[egy-lany-blogja]

Az élet egy sátánszerű apró kacaja a pokol felé tartó,erőltetett menet közepén ...

[szomszedokk]

Radnóti Miklós: November 🖤🕯️

Radnóti Miklós: November 🖤🕯️

A Balaton Szepezdfürdőről 2021.11.09-én Radnóti Miklós élete “Megjött a fagy, siklik a ház falán,a holtak foga koccan. Hallani.S zizegnek fönn a száraz, barna fánvadmirtuszok kis ősz bozontjai.Egy kuvik jóslatát hullatja rám;félek? Nem is félek talán.”

[nkn1]

110 évvel ezelőtt ezen a napon lépett először ember a Déli-sarkra. Roald Amundsen (1872-1928) norvég sarkkutató, felfedező és négy társa (Olav Bjaaland, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oscar Wisting) 1911 december 14-én csaknem egy hónapos erőltetett menettel, szinte esemény nélkül, könnyedén elérte a Déli-sarkot. Amundsen a sarkkutatás egyik legnagyobb alakja, pályája és teljesítménye egészen rendkívüli, egyedi és felülmúlhatatlan. Nemcsak a Déli-sarkot érte el szerencsésen, ő volt az aki 1903-ban Gjoa nevű hajóján sikeresen keresztülhajózott a legendás Északnyugati átjárón amit - főleg a britek -évszázadok óta kerestek. Amundsen nem tudott maradéktalanul örülni a sikerének, mert őt világéletében az Északi-sark tartotta bűvöletében. „Ehelyett ott találtam magam a Déli-Sarkon” – mondta később. Az Északi-sarkra  készülődés közben érte a hír hogy ezalatt Peary elérte az északi sarkot (1909 április 6). Ekkor döntött úgy hogy hogy a Déli-sarkra indul, ezt a tervét pedig titoban tartotta. Amundsen tudta hogy Scott csapata úton van az Antarktiszra, mégis elindult hódító útjára ami sikerült is neki, egy hónappal Scott előtt elérte a sarkot. Többek szerint ez a csalódottság is szerepet játszhatott Scott és négy társának halálában akik szintén elérték a sarkot 1912. január 17-én  de onnan sohasem tértek vissza. Amundsent élesen bírálták versengéséért, Scott pedig a lovagiasság, a hősiesség megtestesítője lett. Nem adta fel az Északi-sarkot. 1926-ban léghajón elrepült a sark fölött, amit légi úton valószínűleg ők tettek meg először. Végzete is itt érte. 1928-ban Umberto Nobile segítségére sietett akinek a léghajója lezuhant a sark felé menet. Amundsent senki nem látta többé. Személye a téma tudósai szerint megosztó volt de tettei felülmúlhatatlanok. A Déli-sarkon azóta sok dolog történt, Amundsenék sátra a Polheim már nem áll de Scott kunyhója ma is ott van minden felszerelésével  csaknem érintetlenül és portalanul.

[habkeinb0ck]

Az egész napos erőltetett menet (10+ km nem túra, hanem anyagbeszerzés) után csináltam magamnak egy jó kis campari szódát az esti chillhez. Szakad az eső. Akkor sem megyek be! 😎

[tobbpenztazembereknek]

1813. május 24-én született Kmety György, az 1848-49-es szabadságharc egyik legvitézebb tábornoka, aki érdemei révén, közkatonai sorból jutott a legmagasabb pozíciókig.

Kmety a felvidéki Gömör vármegyéből származott, egy elszegényedett nemesi család második gyermeke volt. Miután ötéves korában apja elhunyt, nála jóval idősebb bátyja, Pál vette át a nevelését, ő küldte először Györgyöt a késmárki tanodába, majd iskolakerülő magatartása nyomán a fehérvári katonaiskolába. Kmety 1833-tól a 19. gyalogezredben szolgált, majd a szabadságharc előestéjén, 1847-ben Radetzky marsall parancsnoksága alá került, a császári szolgálat során főhadnagyi rangot ért el.

1848 októberében századosként került át a magyar honvédseregbe, a Bécs ellen induló csapatokhoz Győrben csatlakozott. Kmetynek jelentős szerepe volt a győri 23. zászlóalj megszervezésében, majd csapatai élén vitézül harcolt az 1848. október 30-án elveszített schwechati ütközetben. Ezután zászlóaljparancsnokként, majd alezredesként tevékenykedett a nyugati területeken, majd Windisch-Grätz ellentámadása során a Felvidéken vonult vissza.

Dembinski hibás szervezése folytán Kmety György nem vehetett részt az 1849. február 26-27-i kápolnai ütközetben, a vereség után azonban mezőkövesdi győzelmével megmentette a visszavonuló honvédsereget a bekerítéstől. A tavaszi hadjáratban Kmety főleg elterelő feladatokat teljesített, egyedül az isaszegi csatában vett részt (itt ezredesi rangot is kapott Görgei javaslatára), majd Buda sikeres ostrománál tüntette ki magát.

A budai diadal után már hadosztályt irányító Kmety június 13-án, Csorna mellett aratta legszebb győzelmét, mely ütközet során Pápa felől előrenyomulva bekerítette és megsemmisítette Wyss vezérőrnagy dandárját. A csornai diadalért június 26-án tábornokká léptették elő, az orosz intervenció következtében megforduló hadiszerencse azonban ekkor már Kmetynek sem kedvezett.

Az osztrák túlerővel szemben már június 27-én vereséget szenvedett Ihász mellett, elszigetelődött Görgei felvidéki erőitől, így jobb híján a Délvidék felé vonult vissza. Kmety az erőltetett menet ellenére lekéste a háború utolsó magyar győzelmét (július 14-én Guyon Richárd megverte Jellasicsot Kishegyesnél) és a fősereghez már csak a reménytelen augusztus 9-i temesvári csatában tudott csatlakozni.

A szabadságharc utolsó reménytelen ütközetei után Kmety Vécsey tábornokhoz csatlakozott, majd elhagyta az országot. Hasonlóan Bem tábornokhoz, az erdélyi sereg vezéréhez, ő is a török Portán próbált szerencsét, ahol szívélyesen fogadták az oroszok ellen harcoló tehetséges magyar tiszteket. Az emigráns tábornokot I. Abdul Medzsid szultán (ur. 1839-1861) hamarosan tábornoki rangban alkalmazta seregében, és az 1853-ban kirobbanó krími háború során birodalma keleti végébe, a Kaukázusba küldte.

Kmety György ekkor már Iszmail pasa néven harcolt, legvitézebb haditettét pedig 1855-ben, Karsz váránál vitte végbe: az erődöt ostromló Muravjev tábornokot kicselezve bejutott a várba, hosszú hónapokig helytállt a túlerővel szemben, majd a védők megadása után kitört a cári erők ostromgyűrűjéből.

Kmety tettéért számos kitüntetést kapott a Portától, és később egyike lett azoknak a hadvezéreknek, akiket az 1860-as drúz felkelés leverésére küldtek. Itt összekülönbözött tiszttársaival, és belefáradva az Oszmán Birodalomban állandóan szövődő politikai intrikákba, és a visszavonulás mellett döntött.

A tábornok ezután Londonba költözött, és 1865 áprilisában bekövetkező haláláig itt élt. Kmety hosszú, kalandos pályafutása egészét katonai közegben töltötte, sohasem házasodott, gyermekei nem születtek, így a vitézségéről híres tábornok nevét bátyja családja vitte tovább.

Forrás: Tarján M. Tamás • Rubicon Kalendárium

Napi tanulságos magyar történet. :/

[bestdamnfans]

Szerelem, zene, lemez

Mod Sun legutóbbi interjújában (természetesen online, Avril házából) elég sokat beszélt a Flames hátteréről (aminek a klipje már több, mint 4 millió megtekintéssel büszkélkedhet a Youtube-on), valamint az énekesnővel közös munkáról.

"Varázslat volt, színtiszta varázslat. A beszélgetés, a zenéről való társalgás egy pillanat alatt összekötött minket. Imádja a zenét, tisztában van a jelenlegi történésekkel és belehallgatott az én számaimba a barátomon, Machine Gun Kellyn keresztül.

Még kimondani is nehéz, mert hát ő Avril Lavigne, de azt mondta, tetszik a zene, amit csinálok, és azt kérte, küldjek még neki. Elküldtem a Flamest, úgy körülbelül 2 hónappal ezelőtt. Így történt hát, ilyen gyorsan. Elküldtem, és nagyon tetszett neki, de nem mertem rákérdezni, hogy beszállna-e ő is a dalba. Először meg kellett, hogy érjen bennem a dolog.

Aztán végül felbátorodtam, és azt mondtam, úgysem szerepel senki más a lemezemen, és nagyon szeretném, ha ő lenne az egyetlen, aki feltűnik rajta mellettem, és hát ugye azt mondta, a Flames nagyon tetszik neki.

Rajongója vagyok. Imádom a zenét, és felnézek azokra az emberekre, akik csinálják ezeket a zenéket. Ő meg küldött nekem egy hangüzenetet, amin azt mondta, "imádom ezt a dalt, nagyon tetszik".

Avril eljött a stúdióba, és gyakorlatilag elsőre felénekelte a részeit. A vokálok, amiket a dalban hallunk, szinte mind elsőre sikerültek. Ennyire jó.

Egy egészen új arcát mutatta meg így ezzel a dal. A Flamest egyébként is kissé befejezetlennek éreztem, mielőtt Avril beszállt a munkába. Aztán megjelent, és ahogy felénekelte, sokkal jobban megértettem az egész számot. Megértettem, hogy ez egy jó dal. Nem mindig tudod elsőre... elég nehéz úgy hozzáállni, hogy "ez az a dal, amivel sikerülni fog, ez az, amivel majd berobbanok". Van, hogy megfordul a fejedben a potenciálja, de sokszor azt sem tudod, mit csinálsz, amikor csinálod.

Nem mindig megy ilyen flottul a dolog. Lehet, hogy van két ember, akik egyenként elképesztő tehetségek - de attól még együtt nem biztos, hogy működnek. Ez nagyon gyakran előfordul. Sokszor születnek erőltetett duettek, és ezek a végeredményben is leplezhetetlenül észrevehetőek, főleg abban, hogy hiányzik a kémia. Ez viszont maga volt a varázslat. Meg sem értettem igazán a dalt egészen addig, amíg végig nem hallgattam a kész verziót. Aztán meg elámultam, hogy ne már, ez Mod Sun dala? Mi a szar történik? Szóval igen, egy csoda volt."

Mod megemlítette egyébként, hogy nem a bőrnaci, a drogok meg az alkohol teszik a rocksztárt rocksztárrá, és elmondta, hogy ilyen dolgokról nem énekel a február 12-én megjelenő lemezén.

Amellett, hogy Avril és Mod (polgári nevén Derek) mind a stúdióban, mind azon kívül folyamatosan együtt lóg, a minap megjelentek a BOA Steakhouse-ban is, Avril egyik kedvenc éttermében. A rajongók szerint erősen megrendezett jelenet volt, hogy felkorbácsolják az érdeklődést Mod közelgő albumával kapcsolatban. Az esemény után hihetetlenül gyorsan megjelent egy cikk, amelyben egy közeli ismerős azt állítja, hogy az énekesnő és az énekes nagyon közel kerültek egymáshoz, és a kapcsolatuk túlmutat a munkán és a barátságon.

Az ET Online-on megjelent cikk szerint Avril követi a sémát, amit láttunk tőle az utóbbi években. A paparazzifotókon látszik, hogy Mod Sun magára tetováltatta Avril nevét, amely szintén megszokott menet az énekesnő kapcsolati metodikájában. A meg nem jelölt forrás a következőket nyilatkozta a lapnak:

"A közös munka nagyon közel hozta őket egymáshoz, és Avril egyébként is híres arról, hogy belezúg azokba, akikkel dolgozik. A zenei kreativitásuk miatt szeret beléjük. A munkakapcsolatai gyakran fordulnak romantikus irányba. Nagyon sok időt töltenek együtt és egyre jobban megismerik egymást."

Forrás: metro.co.uk, etonline.com

Fordítás: niki

2021. 02. 06. 19:40

[oszodi-beszedeim]

Kurva ironikus, hogy bár Manót nem láthattam az évadzárón, de hazafelé menet azért össze kellett futnom زوزوval. Mondhatni az arcomba kaptam szemből, szóval nem volt hova bújni. Viszont lehányni sem volt kedvem, szóval egy erőltetett mosollyal mindketten megpróbálkoztunk. Hiszen végülis azalatt a nagyon rövid kapcsolatunk alatt egész normálisan elvoltunk.

Addig a pontig, amikor elkezdte kiverni, mialatt hozzábújtam.

Tessék, végre leírtam.

De legalább nem erőszakolt meg.

[foulchildtiger]

HEGEDÜS EMESE· verse

Egy másik világ

Május van, de nem volt meleg idő eddig,

Ábrándosan nézek a felhős egekig,

Ott a felhőkön túl az arany nap nevet,

Ő is, angyalok is ismerik a neved.

Ott ülsz kávézóban bécsi habos mellett,

Vidám szerelemről készül az új versed,

Körötted társaid, hősei Nyugatnak

Mosolyogva isszák édesét szavadnak.

Szólal a gramofon, lassú, sanzon zene,

Cigarettád füstje keringőzik vele.

Másra haragudna ezért tulaj néni,

De neked, nagy költő, még ezt is elnézi.

Írod e világban a szép eclogákat,

Amik most valahogy könnyedek, vidámak,

Megérdemled, hiszen mutattad, hogy kellett

Embertelen korban maradni embernek.

Régi emlék csupán fogság, munkatábor,

Erőltetett menet, rettegés haláltól,

Fegyverek, fegyőrök, fogcsikorgás: „Tarts ki!”

Mindezt feledteti bájoló lány Fanni.

Verstől, novelláktól hangos ez az asztal,

Készül a sütemény rózsás málnahabbal,

Elbúcsúzok halkan, tovább nem zavarlak,

Maradj meg örökké nagy halhatatlannak.

kép forrása: http://pszeudo.hu/view.php?a=nyomtat...

[masochistbaby]

Erőltetett menet

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,

s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,

de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,

s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,

s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,

hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.

Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok

fölött régóta már csak a perzselt szél forog,

hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,

és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.

Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;

ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán

a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,

s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,

és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,

s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, -

de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

[s-z-e-d-b-o-j]

Hogy mi lenne életem könyvének a címe? Talán erőltetett menet.

[antonioandolini-blog1]

ERŐLTETETT MENET

Bolond, ki földre rogyván      fölkél és újra lépked,

s vándorló fájdalomként      mozdít bokát és térdet,

de mégis útnak indul,      mint akit szárny emel,

s hiába hívja árok,      maradni úgyse mer,

s ha kérdezed, miért nem?      még visszaszól talán,

hogy várja őt az asszony      s egy bölcsebb, szép halál.

Pedig bolond a jámbor,      mert ott az otthonok

fölött régóta már csak      a perzselt szél forog,

hanyattfeküdt a házfal,      eltört a szilvafa,

és félelemtől bolyhos      a honni éjszaka.

Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon;

ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandán

a béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár,

s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen,

és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt,

s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, -

de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!

Radnóti Miklós

[bdpst24]

BRÉKING! Friss fotók a Déli- sarkról!

Kompromisszumok és megalkuvás nélkül!

Rakonczay Gábor 44 nap és 4 órányi erőltetett menet után hétfőn, magyar idő szerint késő délután elérte a Déli-sarkpontot. A szárazföld, vagyis az Antarktisz széléről indulva, brutális fagyban, napi 8-10 órát húzva egy eleinte több, mint kilencven kilós szánt – szembeszélben, 917 kilométer hosszan. Távol a családtól, a barátoktól, távol mindentől, amit eddig…

[matekonkol]

2017 FILMNAPLÓ (link)

#50: BLADE RUNNER 2049

olyan rosszra számítottam a trailer és az eredendő reboot-félelem miatt, hogy nem csak pozitívan csalódtam, hanem kifejezetten tetszett.

SPOILEREK LEHETNEK

"egy napon K. úr arra ébredt, hogy replikánssá változott..."

Ryan Gosling teljes mértékben alkalmas egy ilyen szerepre, inkább, mint Ford volt régen. örülök nagyon, hogy nem lett az újkeletű Ford-sploitation filmek (Indiana Jones 4, Star Wars 7) újabb darabja, a minimálisra redukálták a játékidejét, ami így van jól. ne értsetek félre, imádom a palit, de a két franchise-zal szemben ebben nekem fura, másrészt ez Gosling nyomozó sztorija volt, és ez így volt rendben.

annyira, hogy igazából a Deckarddal találkozásig sokkal erősebb volt a film, a saját identitása után kutató replikáns, a megváltó-komplexus, az első hazugságok. a hologram-barátnő uncanny valley-jével pedig a Her és az Ex Machina is visszaköszön valamennyire, de előbbihez egy érdekes adalék csak, utóbbinál pedig szerintem szimplán jobb. amikor el kell varrni a szálakat Deckarddal, a gépek lázadásával (sic) és a Weyland-társasággal (sic sic), már kicsit erőltetett a menet, és az esőben verekedő szekvencia lógott ki stilisztikailag is a legjobban a filmből.

az eredeti Blade Runner stílusát egyébként szerintem egész alaposan tanulmányozták, és habár a 2017-es is saját korának mementója, m��gis meg voltak a folyamatosan változó, kívülről jövő különleges fények és az absztrakt díszletek. a füstöt köd, a 35mm-t digitália, a maketteket CGI, a noir világítást szórt fények váltották sajnos, és világépítésben is szegényesebb az új darab, azonban ha nem is Vangelis a zene, Zimmer alázattal vitte tovább az általa megkezdett stílust.

nagyon jó volt Ana de Armas, Mackenzie Davis és Robin Wright játéka és karaktere is egyaránt, Jared Letonál pedig igyekeztem David Bowie-t odaképzelni, az eredeti elképzelés szerint. (Letoval sincs bajom, de így, itt komolyan vehetetlen volt nekem.)

ritkán lehet ilyet mondani, de jó, hogy elkészült ez a reboot, a 2049 érdekes kérdéseket vet föl ügyesen, Villeneuve ugrotta a lécet, és kíváncsivá tett az Arrival-ra, ez volt ugyanis az első filmje, amit láttam.

(ennél a filmnél minden spoiler, kifejezetten neheztelek azokra, akik nem csak azt mondták el, hogy K replikáns, hanem, azt is, amit aztán elkezd nyomozni)

[nemzetinet]

Sztereotípiákkal színezte ki a Bánk bánt Vidnyánszky Attila

Már az első pillanatok rosszat sejtetnek az operaház Erkel-beli évadnyitó premierjén: Himnuszt ritkán játszanak ilyen unottan. Az évnyitók kötelező jellege, unalmas és erőltetett atmoszférája mintegy előrevetíti az előadás elmaradt katarzisát is. A Bánk bán történetét mindenki ismeri. Olvassuk középiskolásként, aztán számtalan rendezésben látjuk életünk során mind a színművet, mind az operát. Maga Vidnyánszky Attila is alapos ismerője a történetnek, hiszen sorra készülnek az újabb és újabb rendezései. Idén a prózai verzióval is hamarosan debütál a Nemzetiben, de nem először dolgozik az Erkel-művel sem.

Régóta fut az ősváltozat és a Nádasdy-féle átdolgozás létjogosultsága közti zenetörténeti vita, ami nem független a darab dramaturgiai problémáitól sem, de hogy a rendező vagy az Opera vezetése döntött-e ezúttal a baritonváltozat mellett, nem tudjuk. Bár a hivatalos szórólap szerint ezt a verziót Kodály maga is támogatta, ez azonban kissé sántít. Nem titok ugyanis, hogy az 1940-es baritonváltozat abból a prózai okból kifolyólag született, hogy egyszerűen nem volt akkoriban az Operának megfelelő hőstenorja erre a szerepre, volt viszont egy olyan kiváló baritonja – Palló Imre –, aki a mélyebb fekvésben is hiteles Bánk bánt teremtett. Persze ezt zeneileg is szükséges volt indokolni a bariton sötétebb tónusával, de hogy a döntés mennyire nem erről szólt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amint újabb tenorok jöttek (különösen, amikor megjelent a színen Simándy József), a baritonváltozatot gyorsan elfelejtették, és egészen mostanáig nem is nagyon került szóba. Ezúttal ráadásul ötvözték az ősváltozattal, pontosabban szövegében, zenéjében mindenhonnan válogatva hoztak tető alá egy még újabb variánst, tovább bonyolítva a Bánk bán különböző verziói közötti eligazodást, ugyanakkor továbbra sem oldva meg az azokat életre hívó dramaturgiai problémákat.

Kétségtelen, hogy Molnár Levente bariton Bánkja súlyosabb, sötétebb karakter, mint a tenorok bármelyike, ráadásul magányosabb is, amit tovább mélyít a tény, hogy ebből a változatból kimaradt a Petur bánnal közös kettőse is. Ez csak azért fontos, mert így a merénylet tervéről hivatalosan nem értesülhet, s ezáltal kissé úgy alakul a cselekmény, mintha a királyné megölése Bánk bán egyszemélyes döntése lenne, amit elsősorban a privát bosszú szül. Persze ettől még működhetne az előadás, ha zeneileg megfelelő volna, csakhogy a Kocsár Balázs vezette zenekar lomhán követi csak a drámai folyamatokat, az énekesek egy része pedig az énekhangjával küzd. A címszereplő Molnár Levente érdes és remegő, a Melindát alakító Szemere Zita erőtlen, a magas hangoknál bántóan éles, Balczó Péter Ottójának falzett udvarlása pedig feltűnően gyenge. Őket utólag az sem igazolja, hogy a közönség több népszerű áriát megpróbált menet közben visszatapsolni, ez a lelkesedés ugyanis inkább a dallamok közismertségének vagy a cselekmény romantikus pillanat��nak szólt, mint az előadás színvonalának. Így történhetett meg, hogy Molnár és Szemere sokkal nagyobb tapsot kapott, mint az előadás valóban értékes énekesi teljesítményei: Bakonyi Marcell (II. Endre), Haja Zsolt (Petur bán), Kováts Kolos (Tiborc), Geiger Lajos (Biberach) vagy Komlósi Ildikó (Gertrúd).

A rendezés biztosra megy: a legkevésbé sem próbál a jelenlévőkhöz szólni. Vidnyánszky Bánk bánja unalmas, sztereotípiákat sulykoló történelmi tabló, amely a kötelező olvasmányok dohos hangulatát juttatja eszünkbe: bár tudjuk, hogy a cél nemes, ami a színen történik, a legkevésbé sem szólít meg bennünket. A díszlet (díszlettervező: Olekszandr Bilozub) egy ódon várfal előtti és egy üvegfal mögötti tér kettőse. Az egyik oldalon hatalmas prémek, varkocsok, honfoglalás kori jelmezek, tarsolylemezek, kokárdák, és előkerül egy legújabb kori tüntetési kellék, a horgászbotra erősített piros-fehér-zöld lobogó is. A másik oldalon, élükön a Madame-nak öltözött Gertrúddal, az idegenek, akik csodaszarvast vacsoráznak, kihívó ruházatuk, viselkedésük homoszexualitást és prostitúciót sejtet, szemben a szigorú és darabos mozgású magyar urakkal (jelmeztervező: Nagy Viktória, koreográfia: Könczei Árpád). Klisék sora bukkan fel: Bánk bán az élet nagy kérdésein egy hamleti koponyával a kezében mereng el egy útjelző tábla alatt, jóval a vízbe fulladás előtt látványosan behozzák a két koporsót, Szent Erzsébet már kislányként is rózsákkal sétál, Gertrúd pedig egy jól látható tőrrel a derekán érkezik a Bánkkal közös jelenetre – tudják, mint az a bizonyos puska, amelyik úgyis el fog sülni.

Vidnyánszky legújabb Bánk bánja ezzel együtt sem botrányosan rossz, inkább csak érdektelen marad: egy helyben toporog, így aztán nem is hozhat igazi katarzist.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.12.

Sztereotípiákkal színezte ki a Bánk bánt Vidnyánszky Attila a Nemzeti.net-en jelent meg,