#elhidegülés

[mokhosz]

erről a kibaszott kovidról, a kínaikról, meg a vuhani piacról nekem már mindig csak ez fog az eszembe jutni

editke: a cikkről meg az, hogy csodálkoznék, ha véletlen lenne a whistleblower felbukkanása és kína "duplapszeudó-triplacsavar" hibáztatása a amerikai-kínai elhidegülés eszkalációja idején. ami persze egyáltalán nem zárja ki, hogy a vuhani laborból jött a vírus. (az én viszonyom már akkor is elég hűvös volt a kínaiakkal, úgyhogy nekem 3 éve sem kellett kétszer mondani, hogy egészen pontosan ez történt.)

WASHINGTON — Staff on the Select Subcommittee on the Coronavirus Pandemic and Permanent Select Committee on Intelligence have heard testimony from a whistleblower alleging that the Central Intelligence Agency (CIA) offered six analysts significant monetary incentives to change their position on COVID-19’s origin. The whistleblower, who presents as a highly credible senior-level CIA officer, alleges that of the seven members assigned to the CIA team tasked with analyzing COVID-19 origins, six officers concluded that the virus likely originated from a lab in Wuhan, China. The CIA, then however, allegedly offered financial incentives to six of the experts involved in the investigation to change their conclusion in favor of a zoonotic origin.

[dalszoveg-planet]

Olyan érzés, mintha óceánok választanánk el egymástól

Adele - Love In The Dark

[szavaktengereben]

Ha a közeledben vagyok távol tőled, az minden kínnál gyötrőbb.

Vavyan Fable

[ertednyilt-viragok]

És nekik valószínűleg eszükbe se jutok. Eszükbe se jut az hogy milyen közel álltunk egymáshoz, mennyi emléket szereztünk együtt és hogy most mennyire más az egész. Én vagyok mindig az, aki a megromlott barátságokon sír és nehezére esik feldolgozni azokat. Elegem van már ebből.

[son1cthehedgeh0g]

@pajjorimre Ott a pont. Én sem hibáztatom a lányt,csak mi,mármint a barátai, nem értjük,hogy nem láttuk már korábban,hogy nincs minden rendben közöttük. Amikor együtt voltunk,mindig kedvesek és figyelmesek voltak egymás iránt,nem mutatták az elhidegülés jeleit.

Az egyik közeli barátom akiről úgy tudtam,hogy atomstabil és boldog párkapcsolatban él,bejelentette,hogy tíz év után válnak. Kiderült,hogy néhány hete megismerkedett egy lánnyal,miatta borít fel most mindent és már el is költözött a közös otthonukból az édesanyjához.👀

[osszetort-kiskrumpli]

Éreztem, ahogy elmozdul köztünk valami, úgy, mint a föld rejtett lemezei. Azt hisszük, ismerünk valakit, de az a valaki örökké változik, és mi is változunk. Váratlanul rájöttem, mit jelent élni: azt, hogy láthatatlan lemezeink ide-oda csúszkálnak a testünkben, kezdenek összerendeződni azzá a személyiséggé, akivé leszünk.

Ava Dellaira

[jstgrl]

Nem csodálkozom én már semmin.

[whistlermamaja]

látom, megérkeztél az elhidegülés harmadik fázisába, Gabriella, mindezzel együtt erőt tudnál venni magadon, míg elfogyasztjuk Miklós barátom névnapi konyakos kacsasültjét vagy menjünk inkább haza a faszba?

[dalszoveg-planet]

És nem furcsa, hogy ismét idegenek vagyunk?

The Chainsmokers - iPad

[szavaktengereben]

Mostanában néha úgy érzem, mintha a szemem láttára tűnnél el.

Sally Rooney: Baráti beszélgetések

[ertednyilt-viragok]

Közel sem

Gyerekként imádtam az anyukámat, de mióta elmúltam 10 egyre sűrűbben kezdte rajtam, a legidősebb gyerekén levezetni a feszültséget. Ahogy egyre idősebb lettem valamilyen oknál fogva úgy gondolta az idővel párhuzamosan növekedhet a teherbíró képességem hisz mindennaposak lettek a beszólásai, köpködései, rúgásai. Egy idő után a fájdalom és keseredettség, az ahogyan bánt velem elhidegülést eredményezett. Már közel sem szeretem annyira mint gyerekként, sőt sokszor elgondolkozom szeretem-e még egyáltalán azt az embert aki miatt majdnem a legtöbbet szenvedtem ezidáig és egy olyan hellyé formálta az otthonom ahova nem szívesen térek haza.

[alegjobbatremeljuk]

Elhidegülés.

[love-is-pain-beauty-fish]

A szerelmesek mondják, gyakran annyira azonosulnak egymással, hogy átveszik a másik tulajdonságait, megváltozik az ízlésük, átalakul a viselkedésük, másként kezdenek öltözködni, beszélni, a távolabbi ismerősök és a barátaik szinte rájuk sem ismernek már, ezután nem ritka, hogy az azonosulás következtében valóban szerepet is cserélnek, és a szerelem tetőpontja egyben a végét is előrevetíti...Ilyenkor kezdődnek a kisebb-nagyobb bajok.:

Hirtelen veszekedések, sűrű hangulatváltások, megmagyarázhatatlannak tűnő kifogások, kiábrándulás az illatokból, színekből, egymásból...mígnem a lassú elhidegülés, előbb kétségbeeséssé, aztán haraggá válik, ezután szükségszerűen sor kerül az elszakadásra, de már az sem old meg semmit, hiszen még ekkor sem ismerik fel, hogy a másikban önmagukat gyűlölték meg a magukra maradt szeretők.

[executethekittenslove]

Lassan megtanulom, hogy aminek vége, azt el kell engedni…

De azt, hogy mikor kell elengedni, nem minden esetben mi szabályozzuk. Valójában ez a legnehezebb ebben a tanulási folyamatban.

Az egónk kontrollt akar, az egónk azt kiabálja: majd én azt tudom, oké? De ez nem így működik.

Ha valaki szakít veled, vagy véget ér egy kapcsolat, vagy munka, akkor még egyáltalán nincs vége a közös történetnek. A tényleges lezárás, a vég elfogadása ugyanis csak utána kezdődik.

Nagyon ritkán fordul elő, hogy nem éljük meg veszteségként, ha szakítanak velünk.

Ez talán akkor fordul elő, ha már a kapcsolat ideje alatt meggyászoltuk a végét, ha már teljes az elhidegülés. Ilyenkor szinte azonnal tovább tudunk lépni, jöhet az új élet.

De ez a ritkább eset.

Inkább úgy történik, hogy összetörik a szívünk, szomorúak leszünk, és élni sincs kedvünk. Jön az önsajnálat, a hibáztatás, a változó hangulatok, a gyász megannyi érzése, amin át kell mennünk.

Kell? Igen kell. Amíg ugyanis ez a belső munka nem történik meg, valójában nem leszünk túl egy kapcsolaton, egy szerelmen, egy veszteségen.

De aztán, valamikor, a saját tempónkban odaérünk a végéhez. Úgy érezzük kimásztunk belőle, és úgy érezzük, el tudjuk engedni.

Ez pedig fantasztikus érzés. Mintha újra kinyitnának egy ablakot, mintha friss levegő söpörne végig a szobán.

Ezt a folyamatot nem szabad siettetni, hiszen mindenkinél más és más. Viszont ha odaérünk ünnepeljük meg, mert innentől felfelé vezet az út. Ez pedig fantasztikus érzés.

Az érzés, hogy képesek vagyunk elengedni, és az életünk elért ahhoz a ponthoz, hogy el KELL engedni valamit ugyanannyira felemelő, mint amennyire megnyugtató.

Megnyugtat, mert újra rájövünk, hogy mindenhonnan fel lehet állni, bármilyen mélyen is vagyunk, és felemel, mert rájövünk, hogy az élet tulajdonképpen megy tovább.

Nem is akárhogy…

Tele lehetőségekkel…

Tele szépségekkel…

/Goodstuff/

[szeretemaszavakat]

Szia! A barátom Amerikába utazott 2 hónapra, úgy ment el hogy azt mondta nem kell aggodnom kettőnk miatt, értünk teszi. Meg be is konnyezett amikor belegondolt abba hogy massal leszek. Olyan nehéz az egész, mert alig ír napi 13-14 órákat dolgozik. Az elején meg becezgetett is, mostmár az is elmarad. Arról nem is beszélve hogy heti egyszer hallom a hangját, amiért én konyorgok. :( Nem tudom hogy csinaljam ezt végig? Mi van ha elhidegul tőlem?😭😭

Szia! Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy, el tudom képzelni, mennyire nehéz lehet ilyen nagyon távol lenni a szerelmedtől és hogy borzasztóan hiányzik, de két hónap (ha iszonyatosan hosszúnak tűnhet is) még nem a világ vége - én a helyedben nem aggódnák az elhidegülés miatt. Érthető, hogy a barátodnak a sok munka és az időeltérés mellett nem marad sok ideje telefonálni/írni, biztos nagyon stresszes átállni és hozzászokni egy teljesen új környezethez egy idegen kontinensen. Nézd el neki, ha most per pillanat nem olyan figyelmes és lelkes veled szemben. Csak emlékeztesd rá, hogy szereted és támogatod, akkor is, ha nem vagytok folyton jelen egymás napjában. Ezt biztosan értékeli majd és hidd el, ha megpróbálod a körülmények ellenére is élvezni a nyarat, akkor gyorsabban elrepül az a két hónap mint hinnéd. És nem sokára megint itthon lesz és a viszontlátás biztos kárpótol majd ezekért az aggodalmakért💕 Sok sikert és kitartást 🍀

[szivarvanyblog]

Elhidegülés

Fájdalom

Szeretet