#csókok

[holdkiralylany]

Feltölt minden csókod.

[iamthedevilestfairy]

Mámoros barátok

Össze keveredtünk mi akkor hajnal négykor,

Őszintén nem figyeltem mennyien vannak akkor,

S most mégis azóta csak arra a pillanatra gondolok...

Agyalok...

Tudnom kell mit jelentett az a csók!

Csak be voltál rúgva és bátorkodtál?

Vagy valakihez hasonlítottál?

Esetleg szívedben benne maradtam netán?

Vagy csak simán le smaroltál...?

[orsiisworld]

Nem elég

A buli, az ölelések, a csókok, a szeretet, a pihenés, a kikapcsolódás, a cigi, a nyár, az idő

Sosem lesz elég

[the-fool-who-loves]

tudod nem a szex hiányzik, nyilván az is mert rólad van szó

de az a boldogság, az apró dolgok, a fürtjeid, a mosolyod, a reggeli, az esti filmnézés és kakaózás, az együtt főzés, az üzenetek, a séták, a csipkelődések, a simogatás, a csókok, az együtt alvás, az mikor a mellkasomon aludtál el miközben beszéltem hozzád és majd csak a kis szuszogásodra lettem figyelmes…

[szigetingy]

Végül is nem volt szüksége sokra, nagyon keveset akart: egy kedves szó, őszinteség, friss levegő, tiszta víz, kert, csókok, olvasnivaló könyvek, oltalmazó karok, kényelmes ágy, és cserébe szeretni és szeretve lenni. (Íróiskola – Borzasztót írni könnyű)

[himmelubertirol]

…az érintések tűzként perzselnek, a csókok édesen fájnak.

[drakvuf]

Nagy Ő III/17: Finálé

Nati és Betti jutott a döntőbe az előző részben és most mind a kettő elviheti egy-egy randira a Nagy Őt. A fiatal lány kezdi a mókát.

Elmondása szerint egy álomrandira hozta a férfit. Egy kúrókabinba.

Nem vesztegetik az időt és már repkednek is a csókok.

Nati azt mondja a férfinek, hogy kell neki és a kis szívének is. A lány idehívta a szüleit is, hogy elbeszélgessenek vele, amiért kislányokkal randizgat. Süt pár palacsintát is a jeles alkalomra.

Megérkezik Valika és Dimitri. Zoli zavarba jön attól, hogy a lány szülei egyidősek vele.

Nati gyerekkoráról kérdezi a szüleit a Nagy Ő, amit nem tudnak hova tenni, mert még mindig gyerek. Zoli mentegetőzik és azt hajtogatja, hogy érettebb a lány a koránál. Klasszikus pedo szöveg. Hozza Nati a palacsintákat, amik a nagyi receptje alapján készültek. Aggódik ízleni fog-e Jákobnak. Az csak egy kurva palacsinta, gyermekem. Nem lehet elbaszni.

Elmennek a szülők. Végül egy megfelelő összegért nem bántották a férfit. Tovább romantikázhatnak.

Nagyon jól halad a randi, de a Nagy Ő még mindig bizonytalan, hogy ez hosszútávon működhet-e. Nati azt mondja, hogy amikor meglátta a férfit fürdőköpenyben csorgott a nyála.

Még többet smárolnak. Nem bírom gyerekek. Bepattannak a medencébe. Nati megkérdezi, hogy tetszik-e a férfinek. Igen. Ő is neki.

Jákob elárulja nekünk, hogy ha az eszére hallgat, akkor nagy a korkülönbség. Viszont ha a szívére hallgat, akkor egy mocskos pedofil.

Hál Isten vége a randinak és már a patkánnyal kocsikázunk vidékre.

Betti nagyon minimálra vette a randit. Csak a családjához viszi le a férfit. A lány szülei nagyon megörülnek a férfinek, mert elég csórók. A nő három hete nem látta a gyerekét és nem is akarja, hogy megszokja, hogy itthon van, szóval leszarja.

Betti anyja megjegyzi Zolinak, hogy nincs unokájuk. Ez mi akkor?

És csinálhatna nekik egyet. EZ MI AKKOR?

Szóval Betti családja szerint a nők nem emberek. A nem létező unoka megmutatja a nem létező szobáját Zolinak. Betti szerint a lánya nagyon szégyenlős és az, hogy barátkozni akar a Nagy Ővel jót jelent. Elmeséli a férfinek, hogy annyira csórók, hogy együtt alszik a gyerekkel.

Erre Jákob megosztja velünk, hogy ő is együtt alszik a 16 éves lányával. Mi a fasz. Azt mondja ameddig nincs pasija vele kell aludnia. MI A FASZ. Betti kizavarja a gyereket, hogy smárolhassanak az ágyán a férfivel.

Zoli szeretne már hazamenni, de a család nem akarja elengedni a pénzes zsákot. Azt mondják, még Betti énekelni fog nekik. A nő még rosszabb, mint amikor a Titanicot énekelte.

Ez ilyen belsős poén lehet, de senki nem nevet. Nagyon jó hangod van - hazudja Zoli. Végül egy kisebb összegért elengedik a túszul ejtett férfit.

A kastélyban Zsófi megdicséri, milyen szarul sikerült kiválasztania a döntős lányokat. Szerinte ezen a ponton már ne is gondolkodjon melyik a jobb. Dobjon fel egy érmét.

A lányokkal is beszélget egy kicsit a műsorvezető.

Nati érezte, hogy a döntőig jut. Tele van érzelmekkel és izgul.

A legszebb közös pillanatuk a római randi volt. Elsírja magát.

Betti úgy érzi végre sikerült kifognia a gazdag faszit, akire mindig is vágyott.

Valami körmös rendezvényen pillantotta meg először Jákobot és már 8 éve rá van gerjedve. A legszebb közös pillanatuk a tegnapi volt, amikor énekelt neki.

Eljött a döntés pillanata. Zoli nosztalgiázik arról, milyen volt amikor ideérkeztek. Milyen volt, amikor jobban megismerték egymást. Nati bár okos és intelligens, de nem bölcs, mert még fiatal, ezért Bettit választja. Nati sírva vonul el a kamerák elől.

Betti viszont nagyon boldog, mert végre a szőke herceg kihúzza a szegénységből. Boldogan élnek, amíg vége nincs a műsornak.

Sajnos nem volt meglepetés a vége, mert pár hete az instán valaki elspoilerezte nekem, hogy rohadna meg. Mindenesetre erős évad volt, csupa jó karakterrel. Nagyon remélem, hogy a műsor készítői jövőre Virágot indítják Nagy Őként. Kurva erős évad lehetne.

Köszönöm a figyelmet, ennyi volt az idei Nagy Ő. Külön köszönöm @tidaviminek, hogy javítgatta a helyesírási hibákat meg a fos fogalmazásomat.

[newlifeprojects]

hat nemtudom, hogy csak azert-e, mert mar megint junius van holnap hajnali negykor lesz az ebreszto, vagy a tudat, hogy becsben vagyok, de elmondhatatlanul nincs kedvem most ehhez a koncerthez, de igy semennyirese...

vagy csak megoregedtem.

vagy mindez egyutt.

cukorborsó ízű csókok🫛

[annakomaromi]

néha eszembe jut a szeme, a mosolya, néha az egész lénye.

néha eszembe jutnak a nevetések, a lopott csókok,ölelések.

de az is eszembe jut ahogyan elhagyott, eldobott, hogy egy emlékké váltam.

de tudod kicsiszivem az az emlék örökké benned marad, azt nem fogod tudni elhagyni, eldobni, kitörölni.

az emlékem a te szívedbe is belemart.

[kampeszino]

Babits Mihály: Reggel

Ottkünn a tavasznak napja ég. Jaj, nem tudok én fölkelni még! Lelkemben zsibbad a gyönge vágy bús testemet marasztja az ágy. Bénult akarásom csak kesereg! ó, régi tavaszi reggelek! Madárfütty, tervek, rebbenő szárny friss kávé illata, templomárny diákos friss ész, jó tanulás nagy reggeli séta, elindulás ó, versek, versek víg üteme! ó, játszi munka szent öröme! kedves várása, virágcsokor! reggeli csókok, reggeli bor!  

A tavasz fénye ma oly sivár. Miért keljek föl újra? Mi vár? Kocsizörgés jő az ablakon. Lovak zaja rúgja homlokom - szomszéd szobából korhol a sok könyv, már amit sosem olvasok beíratlan papirlevelek - bénult akarásom csak kesereg: Ó, fáradt, szomoru reggelek!  

Mit álmodhattam? iszonyuat hogy testem ily kimerült maradt. És mit élhettem? rettenetet hogy abból ily álom született hogy szörnyű évek folyama-gyűrt lelkemben ily sár torlasza gyűlt.  

Köröttem fájó haza, beteg nép - de magam már nem szenvedek csak fekszem az ágyon lankatag, mint egy levágott szomoru tag.  

Jöhetsz már, nap, tavasz! - a halott tag meg sem érezi a napot csak férgei kelnek tőle ki - ó, lelkem iszonyu férgei!

[baszokbele]

olyat nem lehetne, hogy minden nap végén a feszültségünket úgy vezetjük le, hogy hazaérünk mindketten és kedves gesztusok; szorító forró karok; csókok és végtelen beszélgetések közepedte megnyugszunk egymás jelenlétében?

vajon hol a faszomban vagy és mit csinálsz most future love? érzem, hogy kint mászkálsz valahol aki pont annyira vagy fura és hozzám hasonló amennyire az ellentétem. mostantól így foglak narrálni.

[erosnekszulettem]

Neki szerelmes reggelek meleg csókok ölelések... és még megannyi más dolog jut egy hétvégére vagy akár hétköznapra...

Nekem pedig marad a hideg acél és reggel a még hidegebb, ridegebb valósággal egybekötve hónapok teltek el azóta... neki mar nem is létezek úgy tesz mintha sosem léteztem volna nem lettem volna az élete része... én pedig azóta sem vagyok képes elfelejteni vagy elengedni őt...

(5:50)

[bukottherceg]

Tüzes, sajg�� seb vagyok, égek,

Kínoz a fény és kínoz a harmat,

Téged akarlak, eljöttem érted,

Több kínra vágyom: téged akarlak.

Lángod lobogjon izzva, fehéren,

Fájnak a csókok, fájnak a vágyak,

Te vagy a kínom, gyehennám nékem,

Nagyon kivánlak, nagyon kivánlak.

Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,

Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,

Adj kínt nekem, a megéhezettnek:

Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess.

Ady Endre - Tüzes seb vagyok

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Alkohol, hangos zene, barátok és a szerelmed, táncolás, csókok, hosszú beszélgetések, ölelkezések, fű, közös baromkodások, egyszóval buli = BOLDOGSÁG

[the-fool-who-loves]

makacs vagy és rideg, mikor elzárkózol; elnyomod az érzéseket, de nem mindig tudod hiszen a hiány, a csókok, az emlékek, a szeretet, ott kopognak bent a szívedben és várják, hogy az agyad is hallgasson rá és felfogja mégis kire van szükséged

de tudod ennek ellenére is tudom milyen vagy, mert ismerlek, mert szeretlek…

[csacskamacskamocska]

Az „Élet” az mi?

Ha valaki felteszi a kérdést, hogy nekem van-e életem, egyből megijedek, hogy nyilván nincs, ha ez a kérdés felmerül. De közben én nem érzem ezt. Szeretem az életem. De a kérdés kapcsán elgondolkodtam, hogy az, aki úgy érzi, hogy nincs élete, az mit gondol a sajátjáról? Hogy nincs ideje lazítani, szórakozni, önmegvalósítani? Vagy valami nincs ami számára az Élet? Ugyanazok a terhek, csak van feleség meg gyerek és vasárnap délután alvósszex? Tegnap egész nap, megállás nélkül toltam a melót, közben filmet néztem és hol esett, hol sütött a nap, láttam, hogy egy ismerősöm épp Szicíliában egy másik meg Firenzében van, ez utóbbit kicsit irigyeltem mert nekem még soha nem volt olyan pasim, aki azt mondta volna, hogy menjünk ide vagy oda, csináljuk ezt vagy azt, az esetek túlnyomó többségében én szeretnék valamit, ők meg vagy szeretnék vagy nem, de valójában a lehetőségem megvan, akár arra, hogy most azonnal becsomagoljak és bárhova elmenjek, ha kedvem van. Szóval a „nincs élet” talán az, amikor nincs is döntési lehetőséged? Vagy amikor nem is vonz semmi, semmit sem tartasz érdekesnek és bármit csinálsz, csak azért teszed mert nincs jobb? Az emberek jórésze szereti a gondokkal terhelt életét mert a jó dolgokkal egy csomó szar is együtt jár, ez van. Ha van lakásod, van hülye szomszéd, meg lakógyűlés, meg felújítás idióta melósokkal. Ha van gyereked akkor van valami kapcsolatod egy másik emberrel aki a gyereked másik szülője, ez vagy jó vagy nem, kell menni mindenféle megbeszélésekre a gyerekorvostól a az érettségiöltönyig, ez borzasztó, és amikor mindez végetér, a gyerek lehet, hogy bár nagyon szeret, de jóideig nem nagyon törődik veled. Vége a rossznak, de vége annak is, hogy valaki naponta hoz egy rajzot az életéről, mert neked akarja elmondani. Néha picit megriadok, hogy ha bánni fogom, hogy ennyit dolgoztam és ilyen keveset... mit csináltam keveset? Azt csináltam többnyire amit akartam, amit kitaláltam, amiben jól éreztem magam. Nem voltam senkivel, és nem csináltam semmit csak azért, hogy az „élet” illúziója meglegyen. Valahol olvastam mostanában, hogy nem az a szabadság, ha azt csinálsz amit akarsz, hanem az, ha nem kell azt csinálnod, amit nem akarsz. Vannak külső kényszerek, idős, gondozásra szoruló szülő, önmagát ellátni nem tudó testvér vagy gyerek, amik nagyon megkötik egy ember kezét abban, hogy kedve szerint éljen. Sokszor itt is megjelennek az önsorsrontó ideálok, amikor többet, sokkal többet tesz a dologba valaki, mint amennyi elegendő lenne és nem tudja a berögzült ideálokat vagy ilyen olyan parancsokat elengedni. Nem mer elutazni egy hétre, mert jajmilesz, nem mer megszervezni egy külső gondoskodót, mert az nem olyan, mert mit mondanak mások, mert mi van ha ez lesz az lesz. És van amikor egyszerűen megfizethetetlen. :( Nincs senki, akinek nincs senkije. Csak az érzés van, amikor nem tartjuk sokra azokat, akik vannak. Az élet piciségekből áll. Valami, ami nem kötelezettség, valami ami nem okos döntés, egy kis lógás, egy kis ÉN, egy kis MÁS. Egy koktél, egy kávé, ücsörgés egy padon, vicces kutyák az utcán, bármilyen utazás, bármilyen változás, akár egy kanapé is, valami amit nem szoktunk, valami amit még sosem csináltunk, valami amit szoktunk és számítanak rá, emberek akik aranyosak, akik bosszantóak, akik inspirálóak, beszélgetések, nevetések, ölelések, csókok és az alacsony villanyszámla. Az „Élet” nem csinálja meg senkinek saját magát. De észre kell venni a napsütést. Tényleg minden napban ott van a lehetőség, hogy vegyél egy új kanapét kiskanalat és örülj.