#cserhát

[quietshutterrelease]

[madarashirek]

Rabul ejtették a madarak a borsodi természetfotóst | Sokszínű vidék

[stukkeruva2000]

Eu-s cserhát... mondjuk akik a tengerszint alatt laknak... azoknak a népeknek egy godolloi dombsag is kihivas.. :D

Megvan rólunk a véleménye.

[videkma]

Fotók - Árokba hajtott és kiszakadt egy kereke az autónak Karcagnál

Fotók – Árokba hajtott és kiszakadt egy kereke az autónak Karcagnál

Olvasónk arról írt Vidék.MA hírportáluknak, hogy Karcag határában baleset történt. (more…)

[orsventurer]

Day 37/38: Cserhátszentiván - Mátraverebély - Mátraháza (24,4 km/33,1 km) 1-2: View of the hills 3: Oak 4: Church of Nagybárkány 5: Abandoned stone mine 6-7: Evening/Morning 8: Observatory at Galyatető 9: View from Galyatető

[sumanachen]

#andezit túra. BTHE szervezi ezt a túrát Mátrabérc másnapján. Én ma bejártam, instant túra gyanánt. Az első rész Galgaguta - Vanyarc - Bér kőfejtő. Miután 40 percet vártam Becskén a buszra inkább vissza futottam gutára. Sok emlék kavarog mindig a #Cserhát túrák alatt a fejemben. Most lesz a harmadik alkalom, kíváncsi vagyok mi változott. A túra első felében mezőn csodás kilátás mindenhol, sok nyílt terep várt. Apró hullámzó útvonal Vanyarcon most a megkövesedett fákat nem tudtam megnézni, de amúgy van ott egy magán kiállítás. Közeledik a kedvenc részem a #bériandezitoszlopok #nagyhegy egykori bánya hely. Tele sok és millió kővel és ezzel a csodás formával. Bejártam a szokásos, már rég nem használt turista út nyomait. Meglestem a #feketekokorcsin csodás csokrait (mióta nem mennek a tetőre fel a turisták egyre szebb és több van itt. Szóval kéretik rájuk (is) vigyázni. Persze #nogradiropi kell a Nógrád megyei túrához. És a sokat megélt #hokamafatespeed2 jöttem. 2018 óta már biztos megvan, és még mindig kényelmes. #hike #hiking #turafuggo #túra #teljesitmenytura #hokarunnershungary #charitymiles #everymilematters #keepgoing #ismerdmeghazádat #tavasz #spring #stravahike #trail #amasingplaces #naturelove #csodasmagyarorszag #Cserhát #szikla #hill #stones #andezit #vulkan #oldtimes #sunnyday (helyszín: Cserhát) https://www.instagram.com/p/COD8XTWhCtg/?igshid=dmm7o6cf1lll

[ndav1d42]

őszinégynapos / 1. nap (17.09.16.) – Nagybárkány - Mátraverebély (OKT19)

tavaly szeptember elején jártam végig a cserháti kék szakasz ...illetve nem teljesen sikerült, Nagybárkánynál minden erőm elfogyott, hazajöttem. (tényleg sok lett volna aznapra még az a plusz táv). ennek az a hátránya volt, hogy ebből a világvégi kis faluból nem volt egyszerű hazajutni. cserébe most az az elő... haha, előnye semmi nem volt, most újra odajutni ugyanolyan körülményes (najó, egy átszállással, de a késés miatt nem sokon múlt a csatlakozás) és hosszú volt :D

na de délután egykor végre nyomhattam a pecsétet a még ki se nyitott kocsma mellett (egy kávé jól esett volna azért), aztán pár száz méter után már a falut is elhagytam. dombok, napsütés némi felhővel, nyugis szakasz. át Sámsonházán, tovább Mátraverebély felé az erdőben, igazából sok izgalom nem volt. a szentkút környéke látványos. előtte jó néhány, mindenfelé szentekről elnevezett, gondolom mindent gyógyító forrás és az ezeket látogató nyugdíjascsoportok mentén vezetett az út, majd az utóbbiakkal ugyancsak telített szabadtéri oltár mellett. itt némi tanakodás (belefér-e időbe. bőven belefért) után felmentem a barátlakásokhoz. érdekes, érdemes! persze geoláda is van, az volt a másik ösztönző erő.

a szentkutat elhagyva kanyargó ösvényen, erdőben, kék jelzéssel ellátott sírkő mellett, rétekeen visz az út verebélyig. a település roma kisebbség által telítettsége igen magas, de csak egy kiscsaj akart lehúzni kétszáz forinttal, de elutasítás után le is lépett. a buszmegálló a főúton van, a pecsétig viszont muszáj volt elmentem a vasútállomásig, majd vissza. meg jó, hogy volt egy egész órám a buszig. alig 12-13 km volt ez a kimaradt rész, gyorsan letudtam, ez csak a bemelegítés volt úgyis a következő napokra, végre ez is kipipálva! alkonyatra értem a városba, ahol még várt némi séta a szállásig.

külön panziórész várt saját fürdővel, teljesen korrekt, célnak megfelel,amúgy sincsenek nagy igényeim ilyenkor. na meg nem mintha Putnok annyira bővelkedne a szállásokban, hogy válogathassak is, szinte ez volt egyedül a belvárosban tűrhető (ehh-eh) áron. legalább volt étterem része, a vacsora kellett is a szervezetnek, meg aztán – gondoltam – ki tudja, mikor jutok legközelebb meleg ételhez. (mint kiderült, a négy nap alatt ezen kívül nem sikerült). este tízkor már aludtam is. reggel korán akartam kelni... folyt.köv.

[csirimoja-blog]

Őszi lombhullatós a Cserhátban... #fall #cserhát #weekend #familytime #ősz #lombhullató #énidő #családihétvége https://www.instagram.com/p/B33uqUZDYc-/?igshid=17qjoyyfnr0zo

[quietshutterrelease]

[scavengedluxury]

Cserhát restaurant, Pásztó, 1980. From the Budapest Municipal Photography Company archive.

[extraordinarymreast]

Amennyit a magyar választók értenek a világból:

"Kedves Veszprémi Polgárok! Most lehet írni a város vezetésének, hogy a Cserhát étterem jogutódjaként létesítsen egy magyaros éttermet a belvárosban, azzal a nyitvatartással (!) azokkal az árakkal (!) Kis- és nagy adagokkal (!) és olyan kedves, családias légkörrel, DOLGOZÓKKAL !! Előre is köszönjük! (A Panoráma étterem ételei nagyon finomak, az adag ár-érték arányban nem megfelelő, és kinek van arra ideje -munkaideje- hogy 11.30-kor végig állja a sort? Ha 13-14 órakor mész éhesen, talán az edény aljáról még nehezen összekaparnak egy kisebb, de mégis "egész adagra" valót .. 😌😔"

[eugeniovonsavoy]

Olvasom Erdei Ferenc Futóhomokját

és egyszer csak azt veszem észre, mintha magamat hallanám, ahogy rentelek a kelet-pesti és azon túl állapotokon.*

Előtte rajzocska, mit is ért Erdei Pestvidék név alatt:

“Pestvidék nagykiterjedésű (760.000 kat. hold) és népes (448.000 lélek) területe nem egyöntetű vidék. A monor-ceglédi vonaltól északra a Cserhát-Mátra és Bükk lankái húzódnak s rajtuk aprófalvas, nagyrészben törökelőtti eredetű település helyezkedik el: egészben a magyar felvidék pitvara ez a rész; délfelé pedig a jellegzetes duna-tiszaközi alföldi táj terül el, homokbuckákkal, szikes tavakkal és törökutáni nagyfalvas, tanyás településsel. Mégis a két táj azonos sorsra jutott: Budapest árnyékolja be egyformán az életüket. 

A félkörhöz hasonlítható terület legyezőszerűen övezi Budapestet. Kilenc vasútvonal fut sugarasan a főváros felé s ebből a kilencből hat kettősvágányú; s még több az országút: összesen tizenkettő, melyekből hat elsőrendűen kiépített fővonal. De a kisebb utak is s a falvak utcái úgy fordulnak Budapest irányába, mint a vaspálcikák a mágnes felé. S amit a külső keretek mutatnak, annak megfelelő a társadalom egész élete: Budapest határozza meg elsősorban. 

A főváros az ország távolabbi környékét csak egy-egy szálon köti magához, csak a fővonalak futnak be hozzá, Pestvidékről minden út Budapestre vezet. A közigazgatás és törvénykezés minden ágában már másodfokon is a fővárosba visznek az ügyek. Csak járási székhelyek, járásbíróság s néhány adóhivatal van helyben, megyeszékhely és minden egyéb igazgatási központ Budapesten. A gazdasági összekapcsolódás pedig 100%-os. Ez a vidék Budapest piacára termel: termelésének legkisebb szervezeti egységeit is ez a viszony szabja meg s ugyanez írja elő a termelés ágait is. Pestvidék beszerzési piaca természetesen ugyancsak Budapest. Teljes a kultúrközlekedés is: iskolába, előadásokra, színházba Budapestre járnak Pestvidékről, a budapesti napilapok abban az órában olvashatók, amelyben Budapest határát elhagyták; éppen ezért nem is alakulnak ki komoly helyi orgánumok. 

Minden összefüggés összefut abban a meghatározásban, hogy Pestvidéknek Budapest a városa. Az ország többi részei csak másod- vagy harmadfokon kapcsolódnak a fővároshoz, Pestvidék közvetlenül és elsőfokon. Ezért nem is keletkezhetett más város e 60 km-es körzeten belül.* A járási székhelyek mind kisded városkák vagy éppen falvak. Ráckeve, Alsódabas, Gyömrő, Monor, Nagykáta tisztára falvak, még csak mezővárosoknak sem mondhatók. Gödöllő ahogy királyi nyaralóhely volt ezelőtt, úgy nyaralóhelye most is Budapestnek, de nem önálló város. Egyedül Aszód és Vác városi központjai úgy félig-meddig egy-egy vidéknek, részint a Budapesttől való távolság, részint központi fekvésük révén. Aszód nem volt igazi város soha, Vác pedig csak volt, abban az időben, amikor még Pesttel konkurrált. 

Minden összetartozandóság ellenére azonban nem ennek a vidéknek a városa Budapest. Nem Pestvidék szülte Budapestet, de még Pestet sem, hanem egy ország nevelte a fővárosát naggyá s úgy került a megnőtt városnak az árnyékába Pestvidék. Az európai városok mintaképei, a délnémet és svájci városok mind egy-egy szűkebb vidék erői által jöttek létre s legföljebb később járultak növekedésükhöz országos erők. Kezdetben piachelyek, iskolavárosok vagy erődítmények voltak, melyeket a környék népe gondozott a saját termékeinek értékesítésére, saját kultúrája emelése és saját védelme végett. München pl. már régóta ilyen város volt, amikor a bajor fejedelmek egy ország energiáit vezették bele. Budapest nem így keletkezett. A vízparti német falu-városka nagyon szűk körnek volt a centruma s a pestvidéki városépítő erők nem úgy indultak, hogy nagyvárost hozzanak létre. 

Budapestet szűkebb vidékének a megkerülésével alapította a reformkorszak országos lendülete és építette ki a kiegyezés utáni kapitalizálódó korszak. A várossá fejlődés idején Pestvidék még embert és anyagot sem tudott az elvárható arányban szállítani; csak tűrte, hogy nagyváros épüljön a feje fölé és azon vette észre magát, hogy árnyékba került. Budapest pedig - mely nem szűkebb vidékéből nőtt ki, nem helyi ízek sűrűsödéséből, nem hosszabb-rövidebb történelem lerakódása során - maga sem kereste a kapcsolódást a vidékével. Egy elképzelt birodalom arányaihoz és szükségleteihez kívánt igazodni s erőit is erről, a birodalomnak hitt területről merítette. Lenézte és leigázta a környékét. A környék, ha már kiesett a várost szülő és nevelő szerepből, legalább kiszolgáló vidék akart lenni s úgy ahogy fölzárkózott Budapest mögé. Idomult hozzá s karjai közé futott, ha szükségletei támadtak. A távoli erőkből hirtelen nőtt város s a mostoha sors után nehezen fölemelkedő vidék: minden technikus összekapcsolódás és minden igyekezet ellenére két külön világ. Ahhoz, hogy összeforrjanak, mindkettőnek igen-igen komolyan át kellene formálódnia. 

Nagy-Budapest határain belül, ha szörnyűködnie kell is szüntelen, még civilizációnak a szagát érzi az ember, de mikor kívül ér rajtuk, hamarosan pusztai szél csapja meg. Ha délfelé indul, Soroksárnál még ragyogó európai agrikultúrát és gondosan tiszta falut talál, de Kiskunlacházánál már nádtető és leigázatlan mezők veszik át az uralmat, Kunszentmiklósnál mocsár, szik, vízállás és kopasz mezőség fogadja a meglepett utast: ez már Ázsia s a raffinált budapesti zsivajt vízimadarak szava váltja föl, a duzzadó városi jólét és a komplikált városi szegénység helyén pedig rideg gazdamód és még ridegebb zsellérnyomorúság ásít. Keleti vonalakon még annyira sem kell menni. Ócsán és Alsódabason már olyan parasztokat szemlélhet az ember, akiknek termelése nem sokkal elébbvaló, mint egy századdal ezelőtt. S ha Gödöllő felé igyekszünk kifelé Budapest köréből, Aszód után már alig érintett parasztfalvakat lelünk. Turán, Boldogon színes paraszti viseletben járnak az emberek és paraszti világképük minden zavaró hatás ellenére sem rendült meg. 

Pestvidékre árnyékként borul Budapest közelsége, de egymáshoz való viszonyuk végelemzésben sokkal komplikáltabb, semhogy ilyesféle hasonlítás kifejezhetné. Egy primitív civilizáltságú paraszti vidék indult itt el 1700 körül a fejlődés útján. Magára hagyva bizonyára eljutott volna ezidőre odáig, ahol ma a Három Város van: kifejlesztett volna néhány centrumot és a maga módján polgárosodott volna. E helyett az történt, hogy rajtakívül álló erőkre támaszkodva egy nagy város épült a centrumába, s a magasfokú civilizáció s a pezsgő kultúrélet, melyet a nagyváros teremtett, befejezett tények elé állította vidékét. Az nem tehetett mást, mint behódolt. Hozzáidomult a város szükségleteihez, bekapcsolódott a város által kínált civilizációba és kultúrába. Ahol valami ok miatt kiesett egy-egy rész e fejlődésből, az végkép kiesett és Ázsiának marad, ha maga nem segít magán. 

Nem újság az ilyen jelenség Magyarhonban. Van néhány tornyunk jól-rosszul megépítve s körülötte egy-egy kis udvar, de azontúl pusztaság, amelyre nem sok ügyet vet a torony és udvara. 

Ez Budapest és ez Pestvidék.”

*IRL tevékenységem, tumblira ritkán szűrődik át.

[korankelo]

Csővár, Nézsa - Cserhát

[budapestbug]

Zagyva Valley separating Cserhát and Mátra hides a building complex with an exhibition displaying works of renowned Tibetologist Sándor Kőrösi Csoma, a teahouse, the largest Buddhist temple of the country and a stupa. Philologist and orientalist Sándor Csoma Kőrösi (1784-1842) encountered Tibetan language and culture while searching for the ancient home of Hungarians in Asia. He devoted most of his career to study and present Tibetan culture and is considered the founder of Tibetology. His work is greatly appreciated by Buddhists and in 1992 Kőrösi Csoma Sándor Peace Stupa was built near Tar by the Hungarian Karma Kagyüpa Buddhist Community to commemorate the 150th anniversary of his death. The same year it was inaugurated by the Dalai Lama himself. The bright white building with its golden dome may be an unusual sight in Cserhát, despite two of the seven stupas in Hungary were built in Nógrád County (the other is the Enlightenment Stupa in Becske). The stupa is a traditional Buddhist building with a layout determined by Buddha himself 2500 years ago. They are usually built to counterbalance inner and outer destructive powers of the world. The steps symbolize spiritual development as a gradual progress towards enlightenment. It contains sacred relics, symbols and writings. As a sign of respect visitors are expected to follow the ancient tradition of clockwise circumambulation (going around) as well as make offers, such as donation or burning incenses. Right next to the stupa Kőrösi Csoma Sándor Memorial Hall was built in Tibetan sacral architectural style, which displays a thematic exhibition on his adventurous life. The park opened in 1995. In 2011 the community built a 3-storey Tara Temple (Mother of Liberation Temple) in traditional Tibetan/Mongol style named after the female Buddha, the symbol of universal female power and perfected wisdom. Programs and meditations in the mornings and evenings are open to the public. It is closed during daytime. Although the park nicknamed as Little Tibet is located near the busy Road 21 it is said to be an island of peace. Besides sacred buildings a teahouse and a shop also await visitors. The park and the porch of the teahouse offers a beautiful view over Cserhát and Mátra.

[kekturanaplo]

OKT-XX | Gondolatok a vége után

Nagymaros -> Hollóháza: 607 km  | Írott-kő -> Hollóháza: 1382 km

Érzések, gondolatok a 2. évről

A: Ez a keleti oldal azt kell mondjam, jobban tetszett nekem. Magashegységesebb érzetet adott (különösen a Bükk), és igazán ismeretlen helyeket járhattunk be, ahova lehet, hogy sosem jutottunk volna el amúgy. Például a Cserehátba, ami pont így őszre esett, és igazából a sok csupasz szántóföld miatt nem volt olyan kellemes, mint a Cserhát, pedig nem csak a nevük hasonló. Ki tudja, talán legközelebb fordítva alakul, és itt fulladhatunk bele a búzába. Ha már Cserhát, ne feledjük, hogy az adta az egyik legszebb kilátást!

A börzsönyi rész is tetszett, annak ellenére, hogy sajnos nem tudtuk hóban végigjárni, de a második fele már májusban volt, és a zöldellő fák is elég jól tudnak esni. A Mátrára (és Sirokra!) mindig örömmel gondolok, már említettem, hogy azt eléggé sikerült bejárnunk, a kéken kívül is. 

Azt nem tudom, hogy errefelé (minél keletebbre Pesttől) ennyivel nyitottabbak-e az emberek, vagy éppen mi lettünk sokkal nyitottabbak feléjük?

A Zemplén meg hát valami csoda, imádom! Mondtam is K-nak, hogy ha megéljük a nyugger kort (ne adj isten együtt!! :D ), akkor ideköltözünk az egyik kis faluba (igen, el tudnám engedni a Lázbérci-víztározót), lehetőleg a Kék útvonalára, és nyitunk egy kis vendégházat egy régi, tájház jellegű épületben, ha addig képesek leszünk ezeket megőrizni az utókornak.

K: Remek évet zártunk ismét, márciusban féltem, hogy a nagy ���covidos maradjotthon” keresztülhúzza majd az idei terveinket, de szerencsére sikerült még így is befejeznünk. Ha csak magát a tájat, vidéket nézem, akkor a keleti fele nekem is jobban tetszett kicsit, viszont idén sokkal többször szívatott meg az időjárás, sokszor volt nyomasztó felhős idő, dagonya, és ezek kicsit levontak az adott részek élvezeti értékéből, no meg volt pár falu, ahova nem kifejezett örömmel mentem be. :D Ettől függetlenül ismét csak azt tudom mondani, hogy bőven pozitív irányba billen a mérleg, nem bántam meg egy túrával töltött napot sem (bár van egy pár, amit szívesen újracsinálnék szép időben).

A Bükköt és Zemplént én is kiemelném, ide még sokszor vissza kell majd látogatni a jövőben.

Összességében

Igazából nem is biztos, hogy össze kell vagy lehet hasonlítani a két oldalt, a két évet, mert mindenhol voltak nagyon szép, és mindenhol voltak kevésbé izgi részek. Említettem, hogy a beérkezéskor nem nagyon éreztünk semmit, de pár nappal később, mikor megírtam a Facebook postot, és leválogattam a képeket, és megláttam a videónkat, akkor azért gombóc lett a torkomban. Nem tudom, K átélt-e ilyesmit, hmm K?

K: Nekem a vége előtt ütött be az érzés, amikor először átmentünk még kocsival Füzérkomlóson hajnalban, és eszembe jutott, hogy úristen, ez már a legutolsó szakaszon lesz, mindjárt végzünk és így kicsit lepörgött, hogy az elmúlt két évben mennyi felé jártunk és mekkora utat megtettünk és mennyi mindent átéltünk, láttunk.

Bár még hátravan az AK és a DDK, de már várom, hogy egyszer majd elinduljunk és megcsináljuk fordított irányba is az OKT-t. :)

Így zárásképpen pár kiemelt pontot említenék csak:

A - Néhány szubjektív kedvenc és kevésbé kedvenc:

Kedvenc tájegység: Zemplén

3 kedvenc kilátás: Kalica-tető, Badacsony, Nagy-Péter-mennykő... és a Látó-hegyet is muszáj bevennem, mert ez a 4 volt számomra a legszebb. A sorrend random!

Kedvenc nap: Bódvaszilas-Tornabarakony

Egy kedves emlék: a Gömöri Múzeumban tett látogatásunk

Egy nem igazán kedvenc szakasz: Baktakék-Boldogkőváralja

Egy megterhelő szakasz: Ősagárd-Becske

___________

K - Néhány szubjektív kedvenc és kevésbé kedvenc:

Kedvenc tájegység: Börzsöny, Bükk

3 kedvenc kilátás: Kalica-tető, Látó-hegy (Naszály), Kerek-kő (Zemplén)

Kedvenc nap: Velem - Írott-kő - Kőszeg

Egy kedves emlék: ahogy hullámzik a fű a szélben a Balatonhenye előtti réteken

Egy nem igazán kedvenc szakasz: Tornabarakony - Baktakék (rossz évszak - rossz időjárás számlájára)

Egy megterhelő szakasz: Istvánkúti vadászház - Nagy-nyugodó (a 15 kilós hátizsák miatt)

Számok

Tehát a teljes táv végül 1382 km lett, összesen 26511 m-t emelkedtünk, 26981 m-t ereszkedtünk, saját mérés (iPhone SE) alapján.

Félelmetesen sokba került így kimondva, egyben látva: ~ 730 000 Ft-ba, ami átlagosan 24 hónapra kivetítve ~31 000 Ft-ra jön ki. Ebből 200 000 Ft kb a kaja, amit akár le is vonhatunk, hiszen máskor is kell enni, bár valószínűleg kevesebb étterem lenne.

51 túranap alatt jártuk végig, a bakonybéli szakasz sajnálatos feladása miatt nem lett szép kerek 50 nap.

A keleti oldalon 3 fő tartott velünk 1-1 szakaszon, így összességében 10 barátunkat sikerült néha elcsábítani.

3775 kép készült... Ez van, ha fotós van a családban. :)

7 nap esett az eső, pedig sokkal többnek tűnik. Az is igaz, hogy a hétből 6x idén.

A videó

Készítettünk (na jó, leginkább K érdeme) egy kis videót, amiből a vágott verziót itt megnézhetitek:

Tervek

Természetesen nem állunk meg, tavasszal valamikor haladunk tovább a Körön, ahogy azt kell, egy irányban folytatólagosan, tehát megyünk az Alföldre. Kicsit tartok tőle, vajon unalmas lesz-e vagy élvezhető, de azt mondják, megvan a maga bája. És hát valószínűleg sátorral csináljuk, így elég szabadon tudunk dönteni, mikor menjünk, bár azért arrafelé is igyekszünk megnézni mindent majd, így még előfordulhatnak további őszülések, tavaszolások.

[orsventurer]

Day 35/36: Becske - Cserhátsurány - Cserhátszentiván (15,4 km/32,6 km) 1-2: Morning and mud 3: Angry or shy? 4: Dew and grasshopper 5: 14th century Church of Cserhátsurány 6: Eyes 7: Fields 8: Country house in Nógrádsipek 9: Catholic Church of Hollókő (World Heritage village) 10: Manhole lids in Hollókő