#benti munka

[homregeszet]

🎄1️⃣9️⃣🎁Mit csinál az, aki bent van?

Megrendelőt megírtad? #aláírta? #jönAkutató #vanEngedélye? #megvan az anyag? #Nándi van? #Gyuri van? #hol fog aludni? #nincs meg? #a Szinvában? #aHangárbannézted? #konténerben nézted? #az 1901-es megvan #1966 Megay? #De Ő már nem élt akkor #Meg van mosva? #nincs megmosva #DJ megmossa #kész lett az anyag #TIG#visszaadási #számla #mekkora autóval jön? #van elég M30-as? #új kölcsönzés? #hunok? #van még trepanált, igen #lejárt 10 kölcsönzés #szóltak? #nem,nem szóltak #válaszolt? #nem #válaszolt? #nem #válaszolt? #felhívott #hosszabbítás, vagy új szerződés? #visszajön a kút #hogy a hétvégén? #hova tesszük?#Nándi #ki pakolja le? #ki fogadja? #hívjuk fel #van töltőd?#nyissunk új mappát #jön a kutató #még egy #de jó, ez is fel lesz dolgozva #hova üljön? #hova terítsen? #leltárkönyvet küldjön a végén #megvan az anyag #az is #itt minden megvan

Horváth Antónia

[katacha]

Az első 3 évben is csomagoltam minden nap tízórait (az alma fix, ezen kívül gyümölcsöt és egészséges nasit, néha gumicukrot), de egyre éhesebben jött haza iskolából, a benti reggelire és uzsonnára elég sokat panaszkodott és leírás alapján én sem ennék heti ötször kenyeret, amire szimbolikusan kennek valami beazonosíthatatlan krémet.

Babalány is lejött a tápszerről, minden reggel hatkor már az etetőszékbe csimpaszkodva könyörög a reggeliért. Ha ő kap finom reggelit, akkor Bandi se maradhat ki, ezért elkezdtem rendes lunchboxot összerakni neki, remélem, gimi végéig megmarad a lelkesedés:

🥚 főtt tojás

🥞 hajdinás amerikai palacsinta

🌭 virsli

🥣 nektarinos zabkása

🥪 melegszendvics (itt éppen marhanyelvvel)

🫐 granola

🌮 quesadilla

🧇 zabos gofri

🍅 pizzás csiga leveles tésztából

🥛 tejbegríz

🍞 bundáskenyér

🥐 fahéjas kardamomos tekercs (éjszakai hosszú kelesztés hűtőben, reggel kevesebb munka volt)

🥓 tojásos quesadillás tekercs muffinformában sütve

[progarden]

BÖRTÖN SZTORI MARGÓJÁRA

Jók az életre szóló élmények, de azért vannak olyanok, amik nélkül az élet elképzelhető lenne. Nekem is vannak hasonlók, mint például az egyházi kóter, ahol két éven át egy elmeháborodott osztályfő már reggel 5-kor ébresztett, hogy fussunk egy kört a falu körül (télen hóban is), majd fejből akarta velünk bemagoltatni az egész Illiászt és Odüsszeiát hexameter verselő stílusban... Ha nem tanultál rendesen, akkor egy lábon ugrálhattál a lépcsőn fel le! Mégsem lett belőlem törvénytisztelő állampolgár az igazságszolgáltatás szemében, mert orvosi kendert fogyasztottam.

Ültem fél évet (a kiszabott másfélből), ami nem sok, de elég arra, hogy megismerd a benti világot és rájöjj, hogy nagy biznisz az egész valakinek és hogy csibészekkel van tele a börtön nem bűnözőkkel. A rendszer, ami minden apróságért bebörtönzi állampolgárait, ami ilyen szinten korlátozva, tiltva szabályoz, amit a többség szó nélkül tűr, birkákat nevel.

Szerencsémre egyszer már sikerült kicselezni a rendszert és nem lettem sorkatona (egy másik nélkülözhető élmény). Most már persze látom, hogy inkább lettem volna sorkatona, mint fogvatartott, mert a katonaságon legalább megerősödsz, itt csak elhízol a sok liszttől és elhülyülsz a semmittevéstől. Amúgy a raboskodás ma már inkább rabszolgatartás, mert dolgoztatnak, amiért jobb esetben pár száz forintot keresel egy órára, amiből levonják a rabtartást, meg egyéb költségeket, majd van egy méregdrága kis üzlet, ahol a kis pénzedet elköltheted a semmire. Ezt is, csak ha jut az idődből, mert csak bizonyos napokon van üzlet, te meg lehet épp ki vagy vezényelve.

Ami a munka körülményeket illeti, volt, hogy 16-18 órát talpon voltunk ebből minden nap oda vissza 1,5 órát utaztunk egy szó szerint vaskalitkába zárva, jobb esetben nem bilincsbe verve. Odafelé, visszafelé kétszer, összesen négyszer, vetkőzés-motozás. Már a procedúra lefáraszt, de ha nem élég, akkor egész nap csinálod amit mondanak, sokszor beton tömböket cipelsz egyik nap A-ból B-be, majd másnap ugyanezt vissza. Hab a tortán, amikor szétfagyva (az ebédet is egy fagyos helységben ettük), ráadásul a vasdoboz által széttörve, visszatértél a börtönbe, és ott jéghideg víz fogadott. Hajnalban meg ismét kezdődött az egész értelmetlen agymenés. Mindezt megfűszerezi neked nap mint nap a felügyelet gondoskodó, magasan intellektuális hangvétele.

Szerintem, vagy ne rabosítsunk minden sz@rért embereket, vagy igenis legyenek a börtönök színvonalas helyek, ahonnan kijöve nem azt kell mondanod, hogy elcseszett idő volt, és jobb emberré sem lettél! A moder büntetés végrehajtásnak figyelembe kell vennie, hogy a fogvatartottak előbb utóbb visszakerülnek a társadalomba és ott helyt kell majd állniuk, jobb esetben jobb (okosabb, használhatóbb) emberként!

Farkas Attila , a Kendertér Social Klub megálmodója.

[myralog]

Meglett Minerva, a varrógép

2024. január 8., hétfő 7:50

Fázós reggel

Terveim:  Bent megmaradni, lézerezni, s olvasni. Nem túl nagyok. :) Ja, gyógyszertárba telefonálni.

Kedvem:  Még mindig agyalok a tegnap olvasottakon, így nagyon más a helyzet.  Meg hideg van, majd megfagyok. A reggeli Divi viszont jó boldogság löketet ad. Meg van rendszer. Kezdem szeretni a mindennapokat. Várom, hogy bele tegyem a varrást is.

Álmom:  Volt, s jó volt. Csak nem emlékszem. A két takaró viszont sok. Megint leizzadtam, vagy újra meg kell szoknom? Nem tudom. Viszont egész pihentető alvás volt. Azt érzem, hogy a munka stressz, a benti légkör...

Címkék: napló, reggel Időjárás: -2 / -5 °C ☀️ Napkelte: 7:38 Napnyugta: 16:15 Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Hely: 47.681461, 17.636479 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 8., hétfő 21:46

HRT 63 nap

Gondolatok: Csak azon, hogy hogyan tovább. Mindig, a napom következő lépésén gondolkodtam. Megörültem, hogy göndörödik a hajam. :D Nem nagyon gondolkoztam, hogy mi történik, vagy lesz majd. Még magamon sem. A napom nem engedte.

Napom: Zűrzavaros volt. Reggel hideg, óké, egész nap hideg volt. Busz előtt még elugrottam a Burdáért, a jutalmam a heti teljesítésért. Munkába beérve, ugyanaz a ridegség, pár perc késéssel. Miután T. megjött megkaptam a feladatot, hogy rakjam rendbe a számlákat, s dobozoljam. Ezt úgy adta elő, mintha lenne választásom. Végül bedugtam a fülem, pár vágással a kezemen nap végére végeztem. Közben, megjöttek a receptek. Gyors telefon, kiderült ma mehetek is értük. Így hát el is jöttem egy órával előbb. Össze is szedtem a gyógyszereket, most 32.740-et fizettem értük (ennyi három hónapra). Folsavat nem kaptam, de kiderült az csak vényre kiadható. Ezután futottam a lézeres szőrtelenítésre, a legkedvesebb csajhoz kerültem, nagyon kedvelem őt. Most kicsit beszélgettünk is. Jól megkínzott, cserébe meg tudtam a nevét. Mirtill.  Ja, előtte még vettem kenyeret, mert annak sosem tudok ellenállni (teljes kiőrlésű Roberto), meg bevállatam a Rice-Up csokiját jutalomnak (96 kalc egy). Lézerezés után megettem a jutalmam, s finom, nagyon. Biztos fogok még venni. Buszmegállóba menet még megpróbáltam, egy gyógyszertárát a folsav miatt, s kaptam. Most minden meg van április végéig minden. :) Itthon anyu lepett meg, jött megölelt, s megköszönte. Nem tudtam mit. Elmondta olvassa a naplót. Várom mit fog szólni hozzá. Több, mint 250 bejegyzés van fent. (50 a valós, de a hetiket külön számolva nagyon sok...)

Testi változások: Göndörödik a hajam. Másról nem is kell beszélni. Ez jó, a szeretem. Várom, milyen lesz ahogyan nő, de nem akarom festeni, vagy kezelni. Sem egyenesíteni, sem jobban göndörré tenni. Legyen önmaga ő is. :)

Libidó (erekció): Egy kicsi volt, vagy van is. Viszont nem vészes, csak fura. Nem tudok még mit kezdeni vele. Aztán ott a para, ha sok lesz az ösztrogén, akkor emelkedhet a tesztoszteron, amit nem akarok. Egyensúly, szeretjük. Nem elélvezünk... :P

Érzelmek: Kijelentem a HRT kezdete óta a legjobb napom volt. Nem tökéletes (itt megadtam az ötöt), de jó volt a bőrömben, és élveztem a mászkálást. Voltak üresjáratok, aztán sütött a nap is, vásárlás is emelte a kedvem. Nem is írtam, de megrendeltem a varrógépet, és vettem egy kabit. Volt itt boldogsághormon bőven. A reggeli Divi is kicsit megdobja...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Értékelés: ★★★★★

2024. január 9., kedd 7:24

Megfagyok

Terveim:  Blogot csinálni kéne. Ha jön csomag azt elhozni. Ja, hajmosi, borotválkozás. Csak a szokásos. :)

Kedvem:  Ma már volt A Lány. Nem tudom mit gondolhat, de semmi olyan gondolatom nincs. Nehéz lenne neki elmagyarázni, s nem is hinné el. Miatta, s a reggel is jó volt. Egész jó kedvem van. A reggeli Divi komoly lökést tud adni.

Álmom:  Ha volt is, nem emlékszem. Az óra viszont inkább felriasztott, mint keltett. :D

Címkék: napló, reggel Időjárás: 0 / -7 °C ☀️ Napkelte: 7:37 Napnyugta: 16:16 Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Hely: 47.68141, 17.636546 Értékelés: ★★★★☆

2024. január 9., kedd 20:29

HRT 64 nap

Gondolatok: Nehéz lenne megmondani milyen is volt a napom. Ez is, az is. Jól indult a reggel, aztán egyre inkább kezdem agyalni. Nem is igazán a mind volt a lényeg. Minden ott motoszkált a fejemben. Az sem segített, hogy csiga lassúsággal telt a nap. Közben rájöttem, hogy A Lányra, mint lányomra tekintek. Szeretném megismerni, de nem akarok csalódni. Meg az életbe se magyaráznám el neki a helyzetet. Nagyon hiányzik a napsütés, nagyon szeretnék kimenni valamerre. Nagyon hív most a természet. Annyit érzek, hogy valahol zöld, valami kék, sok nyugalom. Ezt a helyet keresem. Ott szeretnék kicsit pihenni. Talán márciusban Fonyódon.

Napom: Nem volt semmi a hidegen kívül. Egy átlagos délelőtt volt. Kaja után szinte végig unatkoztam, de arra is rájöttem, nem akarok már ott dolgozni. Mi miatt, azt még nem tudom. Szerintem minden: az áruk, az vevők, a kollégák... Munka után el kellet hoznom a tíz kiló rongyot is, hogy tudjak varrást gyakorolni. Na, az kihívás volt, főleg a DM-ben. Azért haza értem, ettem meg ettem. A karamellás Rice-Up szelet nekem nem jött be. A sima csokis, viszont kedvenc. :)

Testi változások: Észrevettem, hogy négy cicim van. o.O Az igazság, hogy a régi műtétnél ahol a csövek voltak, besötétedtek. Fene tudja miért. A körmöm, meg törik, a rövidebbek. :D

Libidó (erekció): Nem volt semmi, nem is igazán éreztem vágyat semmire. Hullámvölgy, szerintem.

Érzelmek: Néha annyira tudom utálni magam, néha jó tükörbe nézni. Aztán nézem a fejem, hogy semmit nem változott. Közben tódul felém a szürkeség, lehúz a mélybe. Fuldokolva keresem a napfényt, hogy tudjak mosolyogni. Mikor kisüt végre kicsit a nap, látom is ott a szögletes kocka mögött a vidám lányt. Sokszor ezek a pillanatok segítenek, ha sokáig nincsenek is meg. Pár perc, és jön újra az a toxikus méreg, a férfiasság. Én menekülök, keresem újra a napfényt, keresem a lányt, ott a színfalak mögött.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 10., szerda 7:23

Hideg reggel van

Terveim:  Rendet rakni a varrógépnek. Más nincs. Fürcsi lesz, meg talán beszélek Zsuval.

Kedvem:  Közepes, olyan meglátjuk milyen napom lesz. Fix pontom is volt, jól kezdődött a nap. Elvileg a könyv is megjön.

Álmom:  Nem volt, de alakulok 2:30-kor ébredtem meg. Csak így az óra inkább felriaszt, mint keltene. :D

Címkék: napló, reggel Időjárás: 1 / -8 °C ☀️ Napkelte: 7:37 Napnyugta: 16:17 Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Hely: 47.681782, 17.636722 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 10., szerda 20:50

HRT 65 nap

Gondolatok: Fura de fáradt vagyok. Nagyon nem agyaltam, hagytam had teljen a nap. Mostanában, nincs úgy időm gondolkodni. Vagy várok valamit, vagy csinálok valamit. Akkor még nem is nyúltam a PS-hez. Most kicsit sok lett a tennivaló.

Napom: Reggel megkérdeztem G.-t miért nem szólnak hozzám. A válasz beszélj T.-vel, s nincs is témánk.  T.-vel is beszélnem kellet. Mondta, ha máshol jelzem elmegyek, már kirúgtak volna. Igaz ők jelezték, hogy nekem kell majd mennem. Meg zavarja, hogy nem mondom el meddig maradok.  Legjobb, hogy nem akar HR dolgokkal foglalkozni, de szóljak ha valami van. Ja, meg nincs baj velem, de kirúghatna. Utána, természetesen nem tőle, tudtam meg, hogy szabin lesz, így én nyitok. A nap végül csak eltelt, a csomagom is megjött a pontra. Félelmetes volt, mert életem legdrágább dolgát vettem. Viszont nem bánom, már pár ferde vonalat csináltam is. Hozok ide is képeket. Holnap már több időm lesz talán.

Testi változások: Már nem tudom mit írhatnék, mert most nem változom. A szaglásom brutálisan erős lett, nem tudom akinek mindig ilyen jó, hogyan bírja. Van, hogy futnék az ember mellől. Már parfüm miatt is volt, pasin. Enni, most is jó, de még mindig sietek. Pedig akarattal lassítok. Sajnos, nem eszek annyit mint kéne. Lehet ez látszani is fog, de... Ezt majd máskor. De ígérem leírom.

Libidó (erekció): Nincs, s nekem így jó. Majd hétvégén, mert az érzés jó. Agyban akkor úgy is máshol vagyok. Semmi nem mozgat meg igazán. Bár amilyen pasikat látok a boltban... A bolt jellegéből adódóan pasik járnak, s nem mindig a higiénikusak. Valószínűleg ezért nincs vágyam. Nincs mi megmozdítsa...

Érzelmek: Megint a napsütésig szarul voltam. Utána jobb lett a kedvem, viszont nem érzem hullámozna. (Mennyi lehet az ösztrogénem?) Kezdem megszeretni a napot, napozni. Ma egyáltalán nem zavart, hogy melegített. Lehet csak kimerült vagyok, vagy védekezem a munka miatt, s ezért nem nagyon vannak érzelmeim. Mikor egyedül vagyok akkor szoktam táncolni, s rengeteg zenét hallgatok. Mégis, mintha víz alatt lennék. Semmi nem jut el hozzám. Semmit nem engedek ki...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 11., csütörtök 7:23

Egészen jó reggel

Terveim:  Varrni tanulni, hajmosi, borotválkozás, szemét ki... Mást mára nem terveztem. Hétvége lesz sűrűbb.

Kedvem:  Egészen egybe van. Nem lesz T., így az áru átvétel rám marad, elleszek vele. Eltelik majd a nap. G. milyen lesz nem tudom. Nem nagyon tervezek vele beszélni. Egyedül is elvagyok.

Álmom: Volt ez biztos, de már ébredéskor sem emlékeztem. Viszont volt merevedésem. Biztos vagyok, hogy mindig van, csak nem mindig veszem észre. Nem az a durva, csak keményebb, nem is áll. Bár tucking mellet meglepne, ha fel tudna állni.

Címkék: napló, reggel Időjárás: 1 / -8 °C ☀️ Napkelte: 7:37 Napnyugta: 16:19 Holdfázis: 🌑 Újhold Hely: 47.681439, 17.636551 Értékelés: ★★★★☆

2024. január 11., csütörtök 22:02

HRT 66 nap

Gondolatok: Szokásokon, és a varráson gondolkodtam. Találtam egy alkalmazást, ami érméket ad, ha teljesíted amit kitűztél magadnak. Aztán ezekért vásárolhatsz azt, amit magadnak beraksz. Már ez előtt is csináltam magamnak, ilyen jutalmakat, de ez tetszik. (Kemény 500 forint volt az app.) Így most a tennivalók egyik appban vannak, a szokások (a számolandó kivételével) ebben. A tennivalók is inkább a hosszútávú dolgokra kell gondolni, amik akár hetek múlva lesznek. A szokások minden ami az adott héten, vagy rendszeres. Rutin van a "játékban". A tennivalós program a ticktick, a szokások a LifeUp. A varrásról csak az járt a fejemben, hogy fog ez menni. :D Kiderült rosszul. Lásd a képet. Nagyjából ennyi két nap után. Nagyon nem érzem még. A tempóját igen, de az anyagtovábbítót még nem. Majd meglesz az is, ahogy néha még furcsán viselkedik a gép a kezemben.

Napom: Meglepően jó volt. Nem volt T. Én nyitottam, minden jól ment. G. is normális volt, sőt a nap végén egy jót beszélgettünk. Persze "nincs közös téma". Mindegy. Én vettem át, átlagnál kevesebbet kb. két óra alatt megvolt. Ki majd holnap pakolom, inkább pihentem ma. Délelőtt úgyis meglesz. Ja, meg jött egy kabi, furán jó szerintem a szabása, egyenlőre csak áll rajtam, de szerintem jó lesz. Itthon, senki, ettem, majd néztem a fejemből, kentem Divit. Beértek Zsuék, gyors ebéd készítés. Spenótos, fetás rántotta lesz holnap. Nagyon finom lett. Fürdés, és mehetek is aludni...

Testi változások: Úgy hiszem nő a mellem, de visszaálltam a normál dolgokba. Vagyis inkább az új lett, a normál. Kezdem megszokni az ízeket, a szagokat. Abban egyre biztosabb vagyok, érzem a pasik szagát. A testem szerintem vágyta az ösztrogént, most boldog élvezzük minden pillanatát.

Libidó (erekció): Nincs, szerencsére. A merevedés persze megvan, de az biológiai. Szerintem még a tesztoszteronhoz sincs köze. Mindenki kanos álmában, biokémia. Vagy ha nincs heréd, akkor nincs... Érdekelne, mert 0,7-es tesztoszteronnal én akkor furcsállom...

Érzelmek: Szokásos sírás határ, nem átlépős. A napfény viszont egyértelműen hatással van rám. Még nem tudom, hogy a tél, vagy hosszútávú-e. Néztem, a házi naptárunkban már Emese név van kiírva. Jól esik látni...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌑 Újhold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 12., péntek 7:23

Mindig van a címbe reggel 

Terveim:  Csak plazma, meg varrni. Fontos, ma már kell mosnom! Szerettem volna a hátit megvenni, de esélytelen még. Ki kell mennem, mert lehet EdenRedre is. :)

Kedvem:  Közepes, nincs sok kedvem kipakolni. Talán majd lesz valahogy. Megint inkább pasis csajnak érzem magam. Nem szeretem ezeket a reggeleket. Nehezen jövök helyre.

Álmom:  Nem volt semmi, emlék sem. Éjjel egyszer keltem wc-re. Akkor vettem észre, valóban van merevesésem, de annyira gyenge, hogy mire az ágyból kikeltem Odinon át, már el is tűnt.

Címkék: napló, reggel Időjárás: 2 / -3 °C ☀️ Napkelte: 7:36 Napnyugta: 16:20 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681486, 17.636679 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 12., péntek 21:55

HRT 67 nap

Gondolatok: Nem is tudom min gondolkoztam. Ma jó napom volt, az én tudatom egészen passzolt a test tudattommal. Bármennyire is bő ruhában voltam, s uramoztak, jól esett a bőrömben. A varrás szokott a fejemben járni, de inkább az, hogy jó lenne csinálni. Egyenes vonal kell, gyerünk. Aztán haza érek, s fáradt vagyok, így csak egy félórára marad idő.

Napom: Reggel rendben nyitottam, utána kipakoltam. Közben jöttem rá, az emberek nem látják a lehetőségeket amik ott vannak az orruk előtt. T. lusta konditerembe menni. Ám, heti kétszer jön árú, ha azt mindig kirakná, nem hiszem kéne a kondi, meg rendbe tartana mindent. Van termék, ami 30kg. Ezeket általában én pakolom el, a 62kg csajszi. :D Így lehet hatásosan fogyni (meg keveset kell enni. :P ). Délután plazma volt. Mikor oda értem, nem ment a rendszerük, de szerencsére gyorsan bekerültem. A plazma (29-61-92-100%) nagyon gyorsan lement. Bár tudnám, mi változott a véremben. Itthon Zigi, és öcsém várt. (Erről, majd később mesélek.) Én gyorsan kentem, majd kimentem enni a kis csajjal. Kaja után egy fél órát varrtam, mérni kéne...

Testi változások: Vékonyodik a bőröm, már majdnem minden meglátszik ami karcol. Mást most nem figyeltem meg. Változik is valami, most lassan.

Libidó (erekció): Jók ezek a napok, mert annyikat írok, hogy semmi. Nem bujkált, nem vágytam. Vezetni kellene erről valami, mert érdekel periodikus-e. Akkor a hold is kell. Hmm... Kitalálom majd.

Érzelmek: Jól megvoltam ma, kezdem azt érezni van egy rutinom. Ott van az a rendszeresség, amit én annyira szeretek. Meg persze, ha úgy van eltérni tőle. Engem, ezek a dolgok tartanak egyensúlyba. Mikor reggel, ugyan az történik, a kaja kiszámítható, amikor ott a Lány. Az, hogy tudom a munka milyen, hogy ott stabilan vagyok, bár ez most nem igaz. Haza jövök, akkor sorban tudom tenni a dolgaim. Ezek miatt tudom kipihenni magam. Igen, tudom. Kontroll mániás vagyok. Szeretem, ha én irányítom a napom. Tudok spontán lenni, de ne az legyen minden nap...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 13., szombat 19:17

HRT 68 nap

Gondolatok: Már elkezdem dolgozni a két hónapos poszton. Azt még nem tudom, hogyan fog össze állni, mert sok minden történt, pedig azt hittem semmi lényeges. Holnap a bloggal rengeteget kell foglalkoznom, bár csak akkor fogok változtatni a sablonon, ha meglesz az új. Valamikor. A posztok, viszont felmennek, mert nagyon le vagyok maradva ott. Szerencsére nagy bejegyzés nem hiányzik, csak a két hónapos. 

Napom: Reggelem jól kezdődött, csak korán kellet kelnem. A délelőtt csak eltelt, semmi nem volt. Pihentem, majd porszívóztam egyet, meg mosogattam is. Ah, ezek a szombatok ilyenek. Nyugisak. Nem nagyon tettem semmit.  Azt álmodtam, hogy menstruáltam. Kórházban kerestem tampon gépet. Este még varrtam, egy jó fél órát. Vagy többet, nem tudom. Kezdem érteni a gépet kicsit.

Testi változások: Bár nem érzek változásokat, vannak. Ma megmutattam Anyunak a melleim. Nem nagyon érdekelte, de közölte tényleg A-s méret már. Hihetetlenül örülök. Pont emiatt, úgy döntöttem, hogy kicsit engedek - már ez is nagy szó, 100 kalc az napiból. Szeretném, ha tovább változna a testem, többet kell majd engedem, de ez egy hosszú út.

Libidó (erekció): Elélveztem ma, már tudom, ez így kell nekem. Jó volt az út, és a vég is. Jó, csak várni rá. Az viszont nehezebb, hogy egy nap csak egy, de nincs túl nagy vágy még egyre, inkább csak a út.

Érzelmek: Emberek! Elsírtam magam. Nem mondom, hogy a gátnak annyi, de egy lépéssel előbbre. A története, hogy Zigi kapott egy társas szerűt, a Körvonalak Kids-et. Volt benne egy kérdés, hogy "Kivel veszekszel a legtöbbet és miért?". Én válaszom adta magát Gábris. Biztosan tudo, hogy sejtelmes sincs mennyire szeretem őt, s mennyire örülök, hogy mindig itt van, s mindig segít. Számomra, ez nagyon fontos. Néha, nem is látom a fix pontokat, mert annyira közel vannak. A család is egy ilyen. Nyugalmat, s biztonságot ad. Menedék a kegyetlen világban...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 14., vasárnap 21:06

HRT 69 nap

Gondolatok: Nem tudom sikeresnek tekinteni a mai napot, de a hátizsák miatt megérte. A mindennapokba is jó, és ha túrázok, vagy Odinnal megyek is jó lesz. Tetszik nekem, s Ruby is belefér, sajnos annyira nem vastag a táska, ezt az hibáját tudom most felhozni. Egyre jobban megy a varrás, látom még van hátra jó pár lap, mire az anyagokig eljutok. Aztán ott is még csak az egyenes varrás lesz. Van még idő, mire megcsinálhatok bármit is. Ó, kézi varrásba is bele kellene kezdeni.

Napom: Kaotikus volt. Reggel időben keltem, s jól is kezdődött. Zigivel is játszottam, közben megbeszéltem vigyenek ki Dechlaton-ba. Egy Zigi hiszti, végül nem is öltözött el úgy indultunk. Vacogott is a kocsiban. Elsőnek voltam Gönyűn. Nem szeretem, nekem nem jó a kisugárzása. Bár lehet a sok kutya, a rossz hangulat miatt volt. Összességében sem éreztem a melegséget ott. Mielőtt eljöttünk, Zigi megint rosszat csinált (gyerek, szokott). Tesóm felesége a karjánál fogva vitte be a szobába. Lehet túl erőszakos volt, lehet nem. Ő a nevelője. Erre Zsu teljesen kiakadt, nagyon magába zuhant. Persze, ez csak az utolsó csepp volt. Őcsémék meg egy köszönömöt sem mondani, pedig rengeteget tettek értük. A nap végül nyugodtan ért számomra véget, még pihentem is. Két és fél órát, látszik megérzem a kori kelést.

Testi változások: Nem is mondtam, hogy az anyajegyek és bizonyos műtéti hegek sokkal sötétebbek lettek. A mellem viszont csak "AA". Csak hat centi a különbözet, a duplája kellene. Optimistán, egy hónap alatt lett ekkora, akkor nem lehetetlen, hogy meglegyen. :) Más testi dolog nincs, az arcom kipattogott, de nem tudom mi miatt. Lehet a hormon, de lehet más apróság. 

Libidó (erekció): Elélveztem, jó volt, de nem annyira mint tegnap. Azt érzem, hogy a fétisem másképp van meg. Nem kivetítve, hanem rajtam, a kontroll elvesztése.  

Érzelmek: Az a gát megremegett tegnap. Nem tudom, hogy a repedések megmaradnak, vagy idővel, újra kemény leszek-e. Az ajkam viszont, végre hosszúidő után újra inkább mosolyog.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Értékelés: ★★★☆☆

[csacskamacskamocska]

Voltam már

párszor szarul lelkileg és/vagy fizikailag, de ez az elmúlt pár nap ez mindent vitt. Vasárnap délután hazaérkeztem egy vidéki tréningről és olyan érzés volt, mintha minden egyszerre szakadt volna a nyakamba. SOHA TÖBBET nem lesz az ami volt. Nem lesz közös munka, se együttgondolkodás, se küzdelem, se összenevetések, se harcok, se sértődések, se erőnfeletti megpróbáltatások. Nem lesz az a valami amitől ugyan szabadulni akartam, de mégiscsak meghatározója volt az elmúlt hat évnek. Jöttünk hazafelé Logannel, és a kocsiban ahogy beszélgettünk... az az érzés messze túl volt a számomra megnevezhető dolgokon. De ha egy pszichológusnak el kéne mondanom, hogy mikből állt ez az érzés... mintha ezer éve házasok lennénk és rácsodálkoznék, hogy még mindig vonzónak tartom és még mindig tudom szeretni.

Korábban azt mondtam Logannek, hogy már nem vagyok szerelmes belé. Mert tényleg nem. Már nem gondolom, hogy valaha is bárhogyan is magam felé tudom fordítani, és ezért bármit is tudnék tenni. És vasárnap rám szakadt, hogy minden kapaszkodót elengedtem. Logant, a közös munkát, a társaságot, anyámat, a gyerekeimet, a keresztanyámat. Pár óra alatt végigsöpört rajtam az elmúlt hónapok veszteségérzete, a magány, a feladatok, az értelmetlensége az egésznek és persze az alkalmatlanság érzés, az öregség és az egész színház amit életnek nevezek miközben attól tartok, hogy ez nagyon nem az. Aztán hétfő volt a valódi összeomlás, szétesés. Rájöttem, hogy ami leginkább rémülettel tölt el az annak az érzésnek az emléke amikor elkezdek küzdeni ezek ellen az érzések ellen. Amikor elkezdem építeni a következő világot kétségbeesetten menekülve a magányérzet elől. Másik társaság, más emberek, más célok, de mindig mindig ugyanaz. Valamin nagyon dolgozok, hogy megmutathassam magam annak reményében, hogy szeretni fogják azt, aki vagyok. De nem szeretik. "Megeszik, megisszák" amit kapnak, elégedetten hátradőlnek aztán arról beszélgetnek az asztalnál, hogy a másik étterem jobb és hogy nekik mint vendég mennyi tisztelet jár. Kb. Mondhatod, hogy "de hát te nyitottál éttermet". És most nyissak egy másikat? Megint kezdjem előröl ugyanezzel a befejezéssel?

Aztán elindultam. Gyalogoltam, mert annyira kívántam a gyaloglást, hogy magam is meglepődtem rajta. Csak mentem. Azt hiszem sírtam is, nem tudom, felötlött bennem, hogy a gyászmunkát nem ússza meg az ember. rengeteget aludtam. Aztán a felszabadult időt meg energiát elkezdtem beleforgatni a jelenbe. Nekiálltam elintézni a függőben levő dolgaimat, próbálok a benti munkámra koncentrálni (kibaszottkurvanehezen megy, mert rohadtul nem érdekel) és elkezdem megélni azt ami van. Aztán persze, megint építek valamit.

[nonquebecoisayul]

Encantado avagy legek délről

Van egy kifejezés, ami ugyanúgy van spanyolul és portugálul is: encantado. Különösen a sapnyol kiejtéséért rajongok, mert abban annyi szenvedély van; a portugálban a szó végi ‘o’ mindig ‘u’-vá válik, és így kicsit keményeben hangzik. Szóval encantado, azaz el vagyok bűvölve, ragadtatva. És ami ezt okozza így az ötödik, karanténban töltött hónapunk végén, az a természet, ami körülvesz. És mivel ma van az én drága egyetlen kishúgomnak a születésnapja, ennek örömére ma csak a természetről és legekről fogok írni.

Pont a héten olvastam, hogy több mint 70 napja egy csepp eső sem esett a brazil fővárosban. Ezen a héten még pulcsit is kellett magamra vennem, a napi középhőmérséklet számításaim szerint alulról súrolták a 20 fokot, a gyakorlatilag nem szigetelő ablakok miatt pedig kicsit kellemetlen a benti hőmérséklet (persze hol van ez a véget nem érő kanadai telektől!). Viszont odakint minden virágzik, elképesztő, színpompás kreációk nyílnak jobbra-balra, fent és lent. Nekem mindig az van a fejemben, hogy a napsütés mellé kell az eső, hogy minden szépen virágozzék. Itt meg pont nem ez történik. Sőt hihetetlen, de az erkélyünk előtt magasodó mangófa elvirágzott és szinte naponta észlelem, hogy nőnek a kis zöld mangókezdemények: Anyós szerint augusztus végén indul a mangószezon. Pedig rendszeres eső itt október előtt nem várható. Nem hihetetlen ez: mindenféle csapadék nélkül a hat emelet magasságú fa félkilós méretű gyümölcsöket terem?!

Nem beszélve a korábban már képes posztban bemutatott ipékről, amik júniustól októberig virágzanak, olyankor, amikor alig van szálló rovar pangó víz hiányában. Az ipékről már régóta tartozom beszámolóval, úgyhogy egy következő adag szemvakító képsorozathoz jövök vele.

A mai posztban azonban két legről szeretnék beszámolni elsősorban. Az első a világ leghosszabb villámairól szól. Bő egy hónapja a Meteorológiai Világszervezet publikálta az eddig valaha regisztrált legkiterjedtebb villám adatait - vélhetően nem véletlenül az International Lightning Safety Day előtt (mert van ilyen is:). Szóval a világ leghosszabb villámja 709 km-en át vágta keresztbe Dél-Brazíliát Argentína északkeleti csücskétől egészen az Atlanti-óceánig 2018-ban Halloween napján, pont akkor, amikor hazafelé tartva késő este Montréalban épp felettem adta meg magát az a recsegő-zizegő lámpa (milyen jó, hogy van ez a blog:). Wow!

Az eddig mért, időben leghosszabb villámot is most hitelesítették szintén Latin-Amerikában: a 16,73 másodpercig tartó villanás Argentínában történt tavaly március 4-én. Ez a korábbi, franciaországi csúcs több mint kétszerese ugyanúgy, mint a brazil rekord az azt megelőző oklahomainak!

A csúcs kapcsán két brazil tudományos intézet egyéb részleteket is közölt: a hatalmas dél-amerikai ország területén évente 78 millió villám csapkod, aminek az a szomorú eredménye, hogy az elmúlt két évtizedben több mint 2000 brazilt vitt el a ménkű. A halálesetek negyede a vidéki térségekben történik, ötöde(!) a lakásokban, és csak 9-9%-a vizek illetve fák közelében. Nem is gondolnánk, de a karanténidőszak első szakaszában 20%-kal esett vissza a villámok gyakorisága a megapolisz Sao Paulóban csak azért, mert egyszerűen eltűnt az autóforgalom jelentős része, és így a járművek nem szennyezték a légkört.

A villámlással kéz a kézben jár a mennydörgés. Egy tavaly októberben publikált tudományos munka azt állítja, sikerült beazonosítani a világ leghangosabb madarát az Amazonas vidékén. Az araponga-da-amazonia (magyarul állítólag csombókos harangozómadár - ah, az a páratlan magyar nyelv!) hím egyede párzáskor gyakorlatilag egy, a  mennydörgésnek megfelelő erősségű hangot ad ki magából, ami eléri a 125,4 decibelt! Itt a videó, érdemes rákattintani. Az éneknek alig, inkább robothangnak nevezhető madárdal a nőstény elcsábítására szolgál természetesen. Ahogy a vicces hangvételű cikk, amit olvastam portugálul, megállapítja: igen, kérem, mindenre van vevő. Még arra is, hogy valaki 4 méter távolságról gyakorlatilag a Metallicát megszégyenítő hangerővel szerenádozzon neki:) És ami még furább, minél közelebb jön a nőstény, annál erősebben nyomja az aktuális slágert a hím csombókos harangozómadár. Látva a madár apró termetét, bizony be kell látnunk, hogy nem lényeg a méret:) A felfedezést köszönjük a University of Massachusetts és az Instituto Nacional de Pesquisas da Amazónia lelkes kutatóinak.

Reggelente és naplemente előtt úgy kb. 2 órával rendszeresen úgy érzem magam a karanténban, mintha egy kisállat-kereskedésbe csuktak volna be. És gyakorlatilag minden héten felfedezek valami új, valami addig nem hallott hangot, trillát, búgást, csiripelést, ordítást - fantasztikus! Remélem, ez még nem az őrület jele, ezek a madarak tényleg ott vannak valahol a körölüttünk lévő óriás fák gallyain:) Végezetül egy tisztem maradt: Isten éltessen, drága Húgom!

[u1n2knownsoldi3r]

- Dargo közelében a hegyek belsejében volt egy kis védett ház, oda vert tábort a 14 fős csapatom a vezetésemmel. Mivel a srácok minden napi edzésben voltak velem ellentétben így egy fél hetet kértem, hogy egy picit belemelegedjek megint a dolgokba. Segítsegemre voltak, hiszen a legtöbbet beálltak velem a feladatokat csinálni így a hét végét már munkával kezdhettük. A közeli nagyvárosba hajtottunk. Civil ruhát viseltünk (természetesen alkalmazva a régi CIA-s trükköt) egy szál pisztoly volt mindenkinél. Megfigyeltünk egy sztriptizbárt. A legjobb része a feladatnak azokat érintette, akik bent figyeltek meg, mert a KravMaga mesterrel én egy kocsiból néztem a feladatokat két emberem meg a szemben lévő épület padlásáról figyelt. 2 nap telt el mozdulatlanul egyedül a benti embereket cseréltük, hogy ne legyen feltünő. A 2 nap vége felé 3 hatalmas Toyota terepjáró érkezett amiben kétajtós vétbeli kisgengszterek és egy igen alacsony bácsika ült ő volt a vezető. Fehér öltönyében betotyogott a bárba. Majd rá 5 perccel egy lövést hallottunk. És láttam ahogy a két emberem a civilekkel együtt kijön. Mindenki beszállt a kocsiba, hogy úgy kövessük őket távolról majd. Szerencsére nem sokba tartott és indulhattunk. A 3 nagy dög útnak indult és meg sem állt egy igen kieső helyig, ahol egy hatalmas ház volt telis tele őrrel.

Mordultam fel magamban. Ez nem egy csapatos munka lesz! Így minimum 11 ember jön majd velem vissza, hogy kivonjuk a forgalomból ezt a köcsögöt. És mindezt maximum 15-20 perc alatt kell megtegyük..

Két embert hátrahagyva egy közeli családi házban kiszabtam, hogy figyeljek 10 napig legalább a házat, hogy mikor mit csinál az öreg, és deritsenek fel mindent napi jelentéssel. :) Így tértem vissza az alaptáborba.

[kacsanova]

Szomi közszolg

Egy 5 éves, jó egészségnek örvendő ivartalanított (szigorúan benti) kancicát szeretnék elajándékozni, mivel nagyon pici lakásba kerültünk, tehát mozgástere sincs sok, plusz iskola (és munka) mellett kevés időm van szegénykére. Nehéz döntés volt, szóval egy olyan megoldásnak nagyon örülnék, ha meglátogathatnám néha-néha.

Cicáról:

Benő a neve, de a cicára hallgat inkább. Más állatokat nem igazán kedvel, eddig csak lánycicával jött ki jól (ivartalanítás után). Oltásai megvannak, az egészségével kapcsolatban annyi talán a fontos, hogy speciális (fressnapfban kapható struvitos) tápot kell kapnia egy előző betegség miatt, újabb kialakulásának megelőzése végett. Ebből kevesebbet eszik, mint egy rendes tápból, tehát az alap kaja költsége csak kicsiben (1-2000) változik havonta egy basic cicatáphoz képest.

Ha valaki tágasabb otthont tudna neki nyújtani és több időt tudna rászánni, vagy tud ilyesvalakiről, légyszi szóljon!

[pipacsos]

munka +/- közösség

Valahol ennek a csíki "gárdának” pont az az erőssége, hogy sokan vagyunk sokfélék. Van egyéni kedvenc területünk, másképp értünk szót a nőkkel, más kivizsgálás mániánk van, más tapasztalatunk, különböző “benti” alapemberünk és a magánéletünk apró zöngéi mellett más a gyengénk. Így minden területet és elvárást le tudunk fedni, minden nőt ki tudunk szolgálni, hiszen egyiknek ez a jó, a másiknak amaz. Win-win.

Vagy egyáltalán nem. Kicsit paranoiás lévén tudtam, nem bízhatok mindenkiben, hiszen gyarló emberek vagyunk mind. A nőgyógyászok amúgy sem híresek a csapatszellemről.

Aztán eltelt pár hónap és év, a közösen megoldott nehéz helyzetek meg a kollegiális viszony hozta a bizalmat, igaz volt helyzet, amit egy barátságban nem lehetne kimagyarázni. Így nem lettünk és soha nem leszünk barátok, de volt, hogy egy asztalnál boroztunk is.

Kár, hogy nem a rend lett a mániám, mert akkor mindenben irtó precíz lennék, csupa erste klasse ultrahangos képekkel (amiket lehoz a Nature), Csík vármegye legkomplexebb szülészeti adatbázisával (amire a megyei tisztiorvosi szolgálat alapozza a prevenciós programok finanszírozását), vagy a “személyzet” tevékenységéről készült nagyon átfogó kimutatással (ki miben nem teljesíti a normát), beszerzéshez kapcsolódó részletes elemzéssel, satöbbi satöbbi.

Fontosabb mánia lett a véresen komoly korrektség, ami, mivel nem mérhető és banálisan naív, rengeteg kellemetlenségre ad lehetőséget. “Ahogy velem szeretném, hogy viselkedjenek, úgy viselkedem én is mással”. Így aztán ma megint dühös lehettem magamra (többször is), amiért naiv voltam (többször is), amiért nem úgy viselkedett velem egy szülész, ahogy nekem természetes lett volna.

Ameddig mind frusztráltak vagyunk valamiért (kevesebb hatalom, kevesebb hírnév, kevesebb szülőnő, kevesebb pénz, vagy esetemben kevesebb tudás), addig nincs ahogy korrektek legyünk egymással. 

N.b. Egyedül kell legyőznöm a saját sárkányom. 

[lefutomafelmaratont]

Szoval hogy mi is a legnagyobb kihivas szamomra a fogyasban?

Nem a heti 3-4-5 edzes, nem is az, hogy sokszor kurva faradt vagyok es nincs kedvem edzeni. Nem is mindig a fozes, meg a valtozatos kajak kitalalasa, mindezek idoben beillesztese a napi/hetirendembe. Nem az, hogy az edzesek miatt egy csomo programra nemet kell mondanom. Es meg csak nem is az, hogy sokszor reggeltol estig nem vagyok otthon, es mindenhova dobozokkal felpakolva kell mennem, elore gondolkodva, hogy mikor, mibol, mennyit vigyek magammal.

Hanem az, amikor a munkahelyemen karnyujtasnyira vannak tőlem az otthonrol behozott maradek csokik, a szulinapi sutik, a "csak ugy sütöttem nektek, mert volt kedvem" sütik, az egy kilos manner schoko banana zacskok, a "birlak, ezert hoztam neked egy szaloncukrot"-ok, meg persze a menzan a finomabbnal finomabb falatok (amiket jobb napokom kivedek azzal, hogy a menusoron végig se megyek, hanem hatulrol surranok be az asztalokhoz, igy nem kell vegigneznem az aznapi valasztekot). Meg persze a hazaerkezes utani 4-5 ora azokon a napokon, ha nincs munka utan dolog, mert csak popcornt es csokit zabalva fekudnek a jobaratok előtt, ha tehetnem. Hetvegen ugyanez pepitaban, hat kilo tesztaval megfuszerezve.

Meg a vendégsegek. Baratok, csaladtagok, akik nem fogadják el, hogy "köszönöm, nem kerek". Emberek, akik ilyenkor azt mondják, hogy "de hat azert csinaltam, mert tudom, hogy szereted!", vagy hogy "Naaa, egy picike biztos nem art meg!"

Ezek az emberek nem tudjak, hogy nalam az, hogy "egy picike", az nem letezik. Vagy a totalis elhatarolodas van, vagy az, hogy onnantol kezdve a kezem folyamatosan a tal/zacsko és a szam kozott feluton, es hanyasig zabalom magam.

Tudom miert teszem. Tudom, hogy stresszelnek a vendégsegek, ezert zabalom magam hanyasig. Tudom, hogy munkaban is a stresszt probalom kezelni azzal, hogy neha az egesz napos etkezesemet lefedik a benti sutik, csokik. Mar csak azt kellene valahogy megertetnem az agyammal, hogy a zabalas kurvara nem fogja megoldani se a problemamat, se a stresszhelyzetet.

Meg kell tanulnom hatvanadszorra ia türelmesen elmondanom azt egymas utan, hogy nem kerek, koszonom, mert nem kivanom. Mert nekem igy tetszik. Mert en igy szeretnem. Mert hiaba mondod, hogy szerinted nincs mibol fogynom, szerintem meg van. Ezzel engem kerdojelezel meg. Fogadd el, hogy szeretnek valtoztatni valamin, amin konnyen lehet, es tudok is. Ne mondd el, hogy a szomszed Juliska mit evett meg mit nem, ahhoz, hogy 10 kilot fogyjon harom nap alatt. Nem erdekel. Megvan a sajat modszerem, ezt szeretném kovetni. Ez volt az en döntésem, a rendelkezesemre allo infok alapjan hidd el, hogy a legjobbat valasztottam magamnak.

Puszi.

[nzrunawayblog]

A farm ahol élünk

Végre újra elkezdünk dolgozni. Az áprilist egy Christchurchtől 50kmre lévő farmon töltöttük Vaughan és Ange, más néven a gazda és a gazdasszony társaságában. Mostani állásunk nem klasszikus munka, hanem woofing, ami azt jelenti, hogy pár óra munkáért cserébe szállást és kaját kapunk munkaadóinktól. Viszont mivel rengeteg a munka a ház körül és a fennmaradó plusz óráinkat kifizetik, mégis csak illeszkedik a munka fogalmába. A farmon 700 tehénnel osztozunk, akik bevételt és állandó elfoglaltságot adnak gazdánknak. Egyébként mint megtudtuk nem is a tehenészés a főnök fő biznisze, hanem maga a föld értékének növekedése az igazán jó befektetés. A környék klímája száraz, de az utóbbi években óriás beruházások történtek a régió csatornázásával és az öntözésével kapcsolatban. Emiatt a földek értéke jelentősen növekedett Vaughan legnagyobb örömére.

A világtól kicsit elzárt, fizikai munkával teli mindennapokkal ellentétben korábban mindkét munkaadónk izgalmas életet élt. Vaughan 10 évig egy londoni banknál dolgozott, Ange pedig Franciaországban jachtokon volt séf.

Az első két hétben besegítettünk a ház felújításába, ajtókat festettünk, szőnyeget raktunk le, segítettünk a pakolásba. Mivel Ange elutazott egy kis időre, a konyhában is volt feladatunk, mi készítettük el a vacsorát a főnök segítségével. Végre hasznát láttuk a masterchef műsorában tanult technikáknak és nyomás alatt ismeretlen receptekből ehető ételeket sikerült előállítanunk.

A hónap másik felében pedig végre kiengedtek a szabadba, és a kert rendbetételével foglalkozhattunk. Sok ��vvel ezelőtt állítólag olyan gyönyörű kert volt itt amelynek csodájára jártak a környéken, de mivel közel húsz éve nem nyúltak hozzá, nekünk csak az elvadult dzsungellé vált árnyékához volt szerencsénk. Miután kiszedtük nagyjából annyi halott fát és a letört ágat ami egy közepes magyar falu fűtéséhez elegendő lett volna, nekiláttunk elrendezgetni a terepet az új növényeknek.

A durva munkához megfelelő munkaruhát is biztosítottak, a kék-zöld kezeslábast gumicsizmával koronáztuk meg. A ház körül álló erdősáv mögött a vidékre jellemző sík mezőgazdasági területekre nyílt kilátás, háttérben a Déli-Alpok havas vonulatával, előtérben pedig a komótosan legelésző haszonállat-állomány látványával. Az utolsó héten kicsit közelebbről is megismerkedhettünk a bocikkal, közéjük merészkedve céklát szeleteltünk nekik ásóval, a könnyebb fogyasztás érdekében.

A kinti kemény, koszos munkát ellensúlyozta a benti környezet. A nappali közepén egy kályhában égett a tűz. A tágas lakásban új-zélandi szokás szerint, és a mi aktív közreműködésünkkel padlószőnyeg terült el. Ange szerencsére nem csak a munkahelyére szorítkozott a főzésben és sokszor báránycombot, szarvasragut vagy a kinti bbq-n sütött húsokat készített vacsorára, amelyekhez Vaughan megkereste a legjobban illő bort.

Szerencsére csak hétköznapokon dolgoztunk, hétvégén szabad foglalkozás volt a házban. A pihenést tovább segítette, hogy gazdáink, ha lehet utazgattak a szabadidejükben, üresen hagyva a birtokot. Mivel cserébe nekünk sem tartogatott annyi izgalmat a hacienda, a negyedórára lévő faluban pedig összesen egy lazacszobor nyújtott érdekességet, kétszer is ellátogattunk Christchurchbe, ahol egy kicsit közelebb kerülhettünk a külvilághoz. Bár az első napokban néhány ciklon söpört át az országon, elárasztva több települést, egy idő után visszajött a jó idő és hűvös reggeleket tavaszias naps��tés követte. Élve a lehetőséggel, Christchurch mellett Eni még szörfözni is bement a híres Taylor’s Mistake hatalmas hullámai közé.

Christchurch az ország második legnépesebb városa, a Déli-sziget igazi központja. Legtöbbeknek a város nevéről a 2011-es földrengés ugrik be, amely óriási pusztítást végzett a településen. Ez az esemény jelentősen befolyásolja a városképet. Egyrészt még mindig sok romos épület viseli a földmozgás erősségének nyomait, másrészt az újjáépítés során különleges alkotások is létrejöttek. A 6,3-as földrengés utáni 61 napban konténerekből felépítettek egy központi részt boltoknak és kereskedelmi egységeknek, miután a legnagyobb bevásárlóközpont súlyos sérüléseket szerzett. A város közepén álló templom elkerítve áll, illetve csak félig áll, tornyától és néhol falaitól mentesen, ezt kompenzálandó kartonból, és más újrahasznosított anyagokból egy kisebb templomot emeltek a közösség számára.

A városban szokás szerint betértünk egy múzeumba és a művészeti központba is, amelyek hozták a magas (nekem sokszor már túl magas) színvonalat.

A dunedini rögbimeccsen fellelkesedve megnéztük az ország egyik legjobb játékosaival rendelkező christchurchi Crusaders meccsét is, akik a dél-afrikai csoportvezető Stormerst fogadták. A stadionban fantasztikus hangulat uralkodott, bár a játék nem okozott nagy izgalmakat, a hazaiak nagyon simán nyertek, 57-24-re.

Ahogy munkánk lassan a végéhez közeledett elkezdtünk jelentkezni új állásokra, amivel kitölthetjük a júniusban kezdődő nelsoni komlózásunkig az időt. Általában elég egy emailt írni a hirdetésekre, de azért van ahol külön oldalon százkérdéses jelentkezés és hosszú motivációs levél is szükséges. Mindezt egy rövidtávú szobatakarításhoz. Mivel utolsó napunkig nem találtunk semmit, így komótosan elindultunk a Tasman-öböl felé, hátha személyesen majd több szerencsével járunk, és legalább addig nyugodtan kirándulhatunk és nézelődhetünk, nem sürget senki.