#kutatók

[homregeszet]

🎄1️⃣9️⃣🎁Mit csinál az, aki bent van?

Megrendelőt megírtad? #aláírta? #jönAkutató #vanEngedélye? #megvan az anyag? #Nándi van? #Gyuri van? #hol fog aludni? #nincs meg? #a Szinvában? #aHangárbannézted? #konténerben nézted? #az 1901-es megvan #1966 Megay? #De Ő már nem élt akkor #Meg van mosva? #nincs megmosva #DJ megmossa #kész lett az anyag #TIG#visszaadási #számla #mekkora autóval jön? #van elég M30-as? #új kölcsönzés? #hunok? #van még trepanált, igen #lejárt 10 kölcsönzés #szóltak? #nem,nem szóltak #válaszolt? #nem #válaszolt? #nem #válaszolt? #felhívott #hosszabbítás, vagy új szerződés? #visszajön a kút #hogy a hétvégén? #hova tesszük?#Nándi #ki pakolja le? #ki fogadja? #hívjuk fel #van töltőd?#nyissunk új mappát #jön a kutató #még egy #de jó, ez is fel lesz dolgozva #hova üljön? #hova terítsen? #leltárkönyvet küldjön a végén #megvan az anyag #az is #itt minden megvan

Horváth Antónia

[bdpst24]

Bécsi kutatók szerint a kiállítások nyitottabbá és érzékenyebbé tesznek

Bécsi kutatók szerint a kiállítások nyitottabbá és érzékenyebbé tesznek

A Bécsi Egyetem nemzetközi kutatócsapata a Dóm Múzeummal karöltve bebizonyította, hogy egy múzeumlátogatás után az ember egy héten keresztül bizonyítottan körültekintőbb, empatikusabb és segítőkészebb.  A kutatócsoport a bécsi Dom Museum Wien “Mutasd a sebed” című kiállításának látogatóit vizsgálta, amelyet Johanna Schwanberg és Klaus Speidel kurátorok rendeztek. A kiállítás a kortárs és…

[nemzetikonyvtar]

A nemzeti könyvtár digitalizálta a Kaufmann-haggádát

2025. január 14-én újabb páratlan kultúrkincs érkezett digitalizálásra a nemzeti könyvtár műhelyébe: a középkori zsidó kéziratosság egyik legbecsesebb darabja, a Kaufmann-haggáda. A XIV. századi Katalóniából származó, világhírű kéziratot Kaufmann Dávid (1852–1899) vallásfilozófus-történész vásárolta meg gyűjteménye számára, amely halála után a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került.

A digitalizálási munkálatokat az MNMKK OSZK Digitalizáló Osztályának tapasztalt fotósai végezték el, akik Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkját használják, amellyel 2024-ben több mint 14 millió oldalt világítottak le. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ és a nemzeti könyvtár együttműködésében megvalósult projekt lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók és az érdeklődők szerte a világon megismerkedhessenek a Kaufmann-haggáda korábban elképzelhetetlenül magas minőségű digitalizátumával.

[chimie]

Egy kis helyzetjelentés Zemplénből

"Ernő jelezte, hogy megkapta, de őt nem érdekli sem a mi kérésünk, sem a Csotunéé, sem a gyerekek. Őt csak az érdekli, hogy a következő egy évben, a nyugdíjig polgármester maradjon, és ezt el fogja érni minden áron."

Ismerős FB posztja, hosszabb a szokásosnál, de az elképesztő helyi viszonyok miatt úgy gondoltam, itt is hadd menjen egy kört.

Önsorsrontás a gyerekeink kárára

„Petra néni és Ales bátya” – ahogy a regmeci gyerekek szólítanak minket – rajongva szeretjük a Hegyközt, s annak lakóit. Ales bátya a gyerekkori boldog élményeiért, ami egy életre összeköti őt a hegyközi testvéreivel. Én a páratlan szépségű tájat, a hegyeket, az erdőt, a csendet szerettem meg először. És az itt élőket: a kedvességet, az odafigyelést, a gondoskodást.

2024 tavaszán eldöntöttük, hogy egy kis parasztházat veszünk Kovácsvágáson, Aladár nagymamája falujában, és ha a hegyközi cigányság igényt tart a több évtized alatt megszerzett tudásunkra, örömmel részt vállalunk a gondjaik enyhítésében, egy élhetőbb élet megteremtésében.

Április végén viszonylag olcsón megvásároltunk Vágáson egy istállóból, garázsból és nagy telekből álló ingatlant, és belekezdtünk annak felújításába, átalakításába.

Augusztustól november elejéig (amíg Vágáson beköltözhetővé vált a kis házunk) Felsőregmecen szálltunk meg, a volt iskolaépületben. A polgármester, Horváth Ernő, ezzel segítette a hegyközi otthon-teremtésünket. Nem kért szállásdíjat, mi pedig természetesnek tartottuk, hogy ne csak aludni járjunk Regmecre, hanem a szabadidőnkben ismerkedjünk a családok, főleg a gyerekek helyzetével, és amit nyújtani, segíteni tudunk, azt megtegyük.

Amikor meghívásunkra a budapesti Digitanodás szakemberek foglalkozást tartottak a gyerekeknek Vágáson, július 8-án, a mobiltelefon helyes használatáról, és a gyerekekre leselkedő veszélyek elhárításáról, másnap, július 9-én Regmecre is elvittük a programot. A regmeci gyerekek közül 21-en vettek részt lelkesen és aktívan az alkalmon. Az okos, csillogó szemű gyerekek a folytatásra kértek bennünket. Érezhető volt, hogy nincs kellő odafigyelés sem az iskolai teljesítményre, sem a szabad idejük hasznos eltöltésére!

Június 28-án, amikor Kovácsvágáson tartottunk Családi Napot, labdarúgó mérkőzést rendeztünk, ahol Kovácsvágás serdülő csapata a felsőregmeci csapatot fogadta. A gyerekeket a regmeci polgármester szállította a falubusszal. A meccset közös ebéd zárta. Ekkor megígértük, hogy lesz folytatás.

Erre nem is kellett sokat várni, mivel augusztus 24-én Felsőregmecen, a Falunap keretében újra játszott a vágási csapat a regmeciekkel. Ugyanezen a napon a Hegyközi Roma Közösségi Házban kiállításmegnyitót is tartottunk a Roma Parlament festménygyűjteményéből. A képek azóta is díszítik az addig üres falakat.

Az eseményen Aladár beszédet mondott, Horváth Mária énekelt, Balog Jázmin pedig táncolni tanította a gyerekeket. A megnyitó után a volt iskola udvarán, a színpadon egészen naplementéig tartott a Mari és Jázmin által vezetett Kimittud, valamint ének- és tánctanítás a gyerekeknek. Nagy örömmel és elégedettséggel zártuk a napot. Jó hangulat volt, este 9-re mindenki hazasétált, nem volt egy hangos szó sem.

Úgy éreztük, ha a falu vezetése is mellénk áll, komoly esély kínálkozhat egy lendületes falufejlesztő programra.

Szeptember első hetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakembereivel érkeztünk a két faluba, hogy szakmailag megalapozzuk a közösségfejlesztő munkát. Napközben Vágáson dolgoztunk, de reggel és délután-este Regmecen is körbenéztek, beszélgettek, tájékozódtak a kutatók. Megbeszéltük a polgármesterrel is, hogy 2025-ben ebben a faluban is megcsináljuk a teljes kutatást.

Ahogy beállt az ősz és a hűvösebb napok, világos volt, hogy nem sokáig maradhatunk szabad téren, és bár eddig is dolgoztunk azon, hogy legyen klubhelyiségünk, innentől ez volt a legfontosabb feladat. Regmecen azt tapasztaltuk – amit a szülők meg is erősítettek –, hogy a gyerekek sétálgatnak az utcán, próbálnak játszani a néhány rozsdás csonkból álló “játszótéren”, a focipályát felveri a gaz, így esetleg az iskolaudvarra járnak be focizni, és senki nem foglalkozik velük szervezetten. Ráadásul ősszel, télen még nehezebb, mert hideg van az utcán, beszorulnak a házakba, nem nagyon történik velük semmi, ami előre vinné őket. Több szülővel beszélgettük, akik egyöntetűen megfogalmazták, hogy nagyon szeretnék, ha a gyerekekkel foglalkoznánk, játszanánk velük, tanítanánk őket.

Eközben egyértelművé vált, hogy míg Vágáson sincsen szervezett gyerekklub, mégis több a lehetőségük az ottani gyerekeknek.

Elmondhatatlanul örültünk, amikor a polgármester rábólintott, elkezdhetjük a munkát a Közösségi Házban. November közepén szerettük volna elkezdeni, de sajnos a Facebook-oldalt nem olvasó gyerekek nem értesültek róla időben, így csak két héttel később indult be a program, akkor már jó előre értesítettünk mindenkit, hogy szóljon a gyerekeknek.

Felsőregmecen november 30-án került sor az első klubfoglalkozásra. Ezen nyolc gyerek vett részt. Miután a közösségi házba nem fűtöttek be, a polgármester fölajánlotta, hogy menjünk a hivatalba, a tárgyalóba. Ő is részt vett az egész alkalmon. Karácsonyi dalokat tanítottunk, gyertyát gyújtottunk, társasoztunk, játszottunk.

A következő alkalommal, december 14-én kb. 20 gyerek jött el a klubba. Ekkor már sikerült előre befűteni a közösségi házat, így bőven elfértünk. A gyerekklub után 8-10 felnőtt is eljött a “Családfa-klubba”, amelynek keretein belül a falu történetét szeretnénk megrajzolni, tehát ténylegesen magát a családfát, és a hozzá kapcsolódó történeteket, lehetőleg sok-sok fényképpel. Ezen az alkalmon, illetve előtte-utána a polgármesterrel, a képviselőtestület tagjaival, és a résztvevőkkel is egyeztettünk arról, hogy öt évre bérleti szerződést kötnénk a hosszú évek óta üresen álló iskolára.

Teljes egyetértéssel és örömmel támogatták a tervet, amit aztán december 16-án, a testületi ülésen egyhangúlag meg is szavaztak. Tehát testületi döntés született arról, hogy öt évre térítésmentesen átadják nekünk használatra az iskola épületét, udvarát, a melléképülettel együtt. Cserébe mi felújítjuk az épületet, játszóteret és sportpályákat hozunk létre, fákat ültetünk, és dolgozunk a gyerekekkel, felnőttekkel. Tehát állami, önkormányzati feladatokat veszünk át, melyekért cserébe nem kérünk pénzt!

Ennek fényében kezdtünk el január első hetében aktívan dolgozni a pénzgyűjtésen. Az Adjukössze portálon futó adománygyűjtés mellett ehhez a projekthez komoly támogatókra, eltökélt szövetségesekre van szükség. És nem csak anyagi, de szakmai partnerekre is.

Civil barátaink kapcsolatokat, tárgyi adományokat, szaktudást ajánlottak fel. Jelentkezett olyan ismerősöm, aki gyógypedagógus-tanító, és önként vállalja, hogy segít az olvasástanításban, értékes könyveket ad hozzá, és bármikor rendelkezésünkre áll szakmai tanácsadásra. Van, aki gimnazista diákokat hozna egy mentorprogramba. Vannak, akik étel-, játék- és ruhaadománnyal segítették és segítik a munkánkat, vannak, akik füzeteket, könyveket, írószereket gyűjtenek. Budaörs vezetésével arról egyeztettünk, hogy esetleg játszótéri tereptárgyakkal támogatja az iskolaudvar fejlesztését. Bojár Iván Andrással és a 10 millió fa közösségével megállapodtunk egy március 1-jei faültetési akcióról. A Független Színháznál megpályáztuk, hogy térítésmentesen hozzák el a gyerekeknek szóló foglalkozásukat.

Január 8-án kaptuk a hírt (nem Ernőtől, ő valamiért nem tartotta fontosnak, hogy jelezze nekünk), hogy egy bizonyos Csotuné 9-ére falugyűlést hívott össze, mert ő szeretné megszerezni az iskolaépületet. Lázít ellenünk és rosszindulatú pletykákat terjeszt. Aladár felhívta a jegyzőséget Mikóházán. Ebből a telefonból, illetve a későbbiekből az derült ki, hogy az aljegyző nem hogy nem készítette ez a szerződést a nekünk megszavazott iskolaépület bérléséről, de napirendre veszi a következő testületi ülésen az iskola bérlésének kérdését, hogy az épületet Csotuné kaphassa meg. Innentől elugrottunk a realitástól, és számomra teljesen felfoghatatlan (bár nem követhetetlen) események indultak el.

9-én megérkeztük a jéghideg kultúrházba, ahol Csotuné néhány családtagja meg kb. 3-4 érdeklődő fagyoskodott mellettünk. Valamint a polgármester, aki előre elmondta nekünk, hogy egy büdös szót sem fog szólni, mert ha őt meneszti a testület, és új választást írnak ki, neki kell a Csotu-család 12 szavazata, így nem tervez állást foglalni. Kisjenda (az egyik “ellenzéki” képviselő) csak annak adott hangot, hogy a testület (így ő maga is) hiába szavazta meg decemberben, “amíg a papír nem ér fel Miskolcra, nem ér semmit”. Magyarán szólva “hölgyeim és uraim, íme a számból készült segg”. Csotunétól meghallgathattuk a saját szakmai programunkat gyenge kivitelben, ami a szervezete jóvoltából kiegészült néhány disznóval meg veteményessel, gitárral meg cigány nyelvtanfolyammal. De ő csak az iskolában tud dolgozni a programján. A közösségi ház, amit felajánlottak neki, nem jó, mert előtte gyülekeznek a közmunkások és az ételosztás is onnan megy (ha-ha!). Azt is elmondta, hogy ő már hosszú ideje dolgozik a gyerekekért, egyszer Budapestre is elvitte őket (6-ot a 125-ből, polgármesteri támogatással), meg nyáron egy lufidurrogtató programot is csinált nekik. Az egy másik kérdés, hogy sem diplomája, sem szakmai csapata nincs a munkához, soha nem csinált ilyet, rövid ideig dolgozott az óvodában, ennyi a tapasztalata a közösségben végzett munkával. Kérdésemre, hogy mégis - ha ennyire fontos neki a falu, és ilyen közel állnak egymáshoz a programjaink - miért nem ülünk le egyeztetni, hiszen a feladat rengeteg, és bőven elkélne itt két szervezet is, összefogva, egymást támogatva, annyit válaszolt, hogy ő nem hajlandó velünk leülni, itt ő képviseli a falut, és pályázni fog, amiket meg is fog nyerni. Milyen érdekes - szerinte -, hogy mi pont akkor jövünk, amikor ilyen jó pályázati lehetőségek vannak, és ezt nem fogjuk elvenni előle. Hiába mondtuk, hogy minket semmilyen állami pályázat nem érdekel, mi a minket értő-tisztelő magánemberek támogatására számítunk, így pont szuper lenne két irányból hozni a pénzt a faluba, ő csak ragaszkodott ahhoz, hogy nekünk mennünk kell. Én akkor is, most is csak annyit tudok mondani, hogy aki ennyire ellenséges más, támogató szervezetekkel, és hallani sem akar közös munkáról, az csak eszköznek használja a gyerekeket, és valójában nem szeretne segíteni rajtuk. A nekünk szóló személyeskedéseket már csak Aladár hallgatta, mert én mentem át az iskolába, hogy kinyissam a gyerekeknek, akiket ötre vártunk klubba. Tíz gyerek tudott eljönni. Újra csodálatosak voltak, Bari Károly verset tanítottunk, muzsikáltunk, játszottunk, beszélgettük, elrepült megint két gyönyörű óra.

Január 11-én, szombaton délután háromra beszéltük meg a gyerekekkel az újabb klubot. Én annyira szomorú és fáradt voltam a háttérben folyamatosan zajló események miatt, hogy csak a gyerekeknek tett ígéretemből merítettem erőt, hogy el tudjak menni. Nem hittem a szememnek, amikor elkezdődött. Csak jöttek és jöttek a gyerekek (és a felnőttek is). A végén 28 gyerekkel és vagy 12-15 felnőttel zajlott le az alkalom. Megrendítően szép és tartalmas volt. A gyerekek nyúztak, hogy kezdjünk el végre olvasni tanulni. Többen csináltak “házi feladatot” is csütörtök óta: leírták kézzel a Bari Károly-verset. Megbeszéltük, hogy 22-én lesz az első olvasás-klub.

Január 16-ára meghirdették a testületi ülést. Ezen elvileg 9. napirendi pontként tárgyalták volna az iskola bérlésére benyújtott új „megkeresést”. Ernő utána őrjöngve és vádaskodva telefonált, hogy Aladár összejátszik az ellenségeivel. Akikről azt mondta, hogy miután az ülésen megszavazták a tiszteletdíjuk felemelését, leléptek. Őt innentől nem érdekli sem a Csotunéé, sem a mi kérelmünk, ő befejezte!

Másnap Guszti arról számolt be, hogy a három „ellenzéki képviselő” megszavazta, hogy a polgármestertől el kell venni minden jogkört, de hogy végrehajtják-e abban bizonytalan, mert az aljegyző csöndben maradt. Ő, a hármuk nevében kezdeményezte, hogy az iskola ügyét vegyék előre, de a polgármester verte az asztalt, hogy ők ne ugráljanak, mert ő itt az atyaúristen. (Karcsi, Kisjenda megígérték, hogy ha választani kell a két „megkeresés” között, a miénket fogják támogatni. De mivel nem került sor több napirendi pontra, így az iskola kérdésére sem.)

Aladár reggel kereste a jegyzőt, aki nem volt benn, az aljegyző tárgyalt valakivel, így a titkárnőt, Csizmár Magdolnát kérdezte arról, hogy a december 16-i ülés jegyzőkönyvét megküldené-e nekünk. A hölgy elárulta, hogy még nem gépelte le, mert másik három falu ügyeit is viszi, nem jutott erre idő, ahogy a bérleti szerződés sincs még készen. Még a 10.30-kor kezdődő testületi ülés előtt elküldött Aladár egy hivatalos panaszt a jegyzőnek és polgármesternek, melyben nehezményezi, hogy még a jegyzőkönyvvel sem készültek el december közepe óta, azonban napirendre vesznek egy a semmiből előkerült ingatlanbérlési kérelmet ugyanarra az épületre, amelyet egy hónapja megszavazott a felsőregmeci önkormányzat. Vajon mi lehet a jegyzőség célja ezzel a politikai manipulációval?

Ernő jelezte, hogy megkapta, de őt nem érdekli sem a mi kérésünk, sem a Csotunéé, sem a gyerekek. Őt csak az érdekli, hogy a következő egy évben, a nyugdíjig polgármester maradjon, és ezt el fogja érni minden áron.

Ma, január 20-án a regmeci testület újratárgyalta a december 16-án egyszer eldöntött ingatlanbérlési ügyet. Ernő, a boltos Espán és Kisjenda leszavazta a december 16-i döntését, arra hivatkozva, hogy a rezsiköltségeket nem vállaltuk magunkra. Ezzel szemben december 16-án (és a korábbi egyeztetés folyamán) természetesen szóba került a rezsi kérdése. Ernő állította, hogy ez olyan szerény költséget jelent, hogy ezt továbbra is tudja vállalni az önkormányzat. A jelen levő képviselők pedig egybehangzóan azt mondták, hogy miután fontos közösségi feladatot végzünk, ez a minimum, amit a falu megtehet a gyerekeiért, így nem is kérdés, hogy a rezsit az önkormányzat állja.

Ehhez képest ma Guszti az ülésről azzal a kérdéssel hívta fel Aladárt, hogy vállaljuk-e a rezsit, mert a jegyző meg a polgármester ezt kifogásolja. Aladár elmondta, hogy erről ugyan döntött a testület decemberben, de ha ez a feltétel, beszéljük meg. Danyi Zsuzsa, a jegyző szavaiból világossá vált, hogy a korábbi döntés visszavonásához keresett kifogást. A polgármester egyenesen azt volt képes mondani, hogy nem áll szóba Aladárral. Ha a rezsiről érdemben egyeztetnek velünk, természetesen álljuk a működéshez szükséges víz-, és villanyszámla kifizetését. A gyerekek és a vállalt küldetésünk érdekében. De nevezettek nem voltak hajlandók megállapodni. Az ő számukra valamiért nem lett fontos a fél éve folyó munka, a gyerekek jövője, a falu sorsa. Marad a kilátástalanság gettólét, a nemzedékeken átöröklődő méltatlan nyomor és a rossz politikusok okozta reménytelenség.

Kedves Regmeci Szülők! És legkedvesebb Gyerekek, akik esetleg látjátok, halljátok a szüleitektől ezt a levelet! Rettenetesen sajnálom, a szívem szakad meg, de nem tudjuk folytatni a munkát. Írunk nektek külön is, de szeretném itt és most is megerősíteni: nagyon megszerettünk Benneteket. Csodálatosak vagytok, okosak, szépek, ügyesek és bátrak. „Küzdjetek magatokért”! Kedves Szülők, segítsétek a gyerekeiteket, hogy magabiztosan tudjanak írni, olvasni, számolni, hogy jó középiskolába kerülhessenek, jól fizető szakmájuk legyen, és egy élhetőbb életet mutathassanak meg a gyerekeiknek!

Szeretettel, Dr. Verebics Éva Petra"

[paleobiogeografia]

Kutatók éjszakájára készítettem ezt a két csudálatos feladványt. Kíváncsi vagyok, hogy a tisztelt nagyérdemű meg tudja-e fejteni. Mind a két képen 4-4 halat kell megtalálni

(bónusz kérdés pluszpontért a másodikhoz: a négy közül melyik invazív faj?)

[csacskamacskamocska]

Breadcrumbing

Egészen addig nem hiszed el, hogy létezik narcisztikus forgatókönyv, amíg nem látod legalább kétszer. A második ismétlődésnél csak fura dezsavű érzésed van, a harmadiknál már az, hogy: nem-hiszem-el-ez-tényleg-létezik!

A narcisztikusnak szüksége van forrásokra. Elsődleges forrásra és másodlagosra, biztosítékokra, hogy ha átmenetileg vagy végleg megszűnne a figyelem és a rajongás az irányába, (vagy gyűlölet, neki mindegy), akkor legyen mihez nyúlni. Mindig több vasat tart a tűzbe, de ezek nem nyílt dolgok. (aki nem járatos a témában, azoknak mondom, hogy az emberek nyíltak a kapcsolataik, barátságaik, emberi viszonyaik tekintetében. Szívesen felvállalják, megnevezik, egyértelműek és őszinték. A narcisztikus titkolózik, kavar, összeugraszt, elbizonytalanít, de ezekben a dolgokban te leszel a hülye, mert ő megindokolja, megmagyarázza, hogy miért van igaza. Mindig igaza lesz, mert logikus, és mert ismeri a gyenge pontjaidat.)

A vágy A narcisztikus horgokat dob be. Egyes kutatók azt mondják, hogy az erős, érdekes emberekre vadászik, mert őket "tönkretenni" élvezetesebb, erőteljesebb és hosszabb ideig ad izgalmat, de más kutatók szerint elsősorban az empatikus emberek vannak veszélyben mert ők könnyebben manipulálhatók. (itt mindenki felhörren, hogy na, ő nem! De ez a baj, hogy azt gondoljuk, hogy nem. Pedig de. Manipulálhatóak vagyunk.) A vágy: neki hogy hiányzik az életéből vagy a jelenlegi párkapcsolatából valami. A gyengédség, a csókolózás, az ölelés, összebújás, amikor megkenik egymásnak a reggeli vajaskenyeret, stb, stb. Sosem a szex. Az túl konkrét és nem a megfelelő emberek akadnak a horogra.

A segítő Azért lenne jó, ha Valaki (valójában neked szól) lenne neki, mert akkor támogatná őt, megtenné neki, kvázi segítene rajta/neki. Ez már kicsit célzottabban támadja a jószándékú, segítőkész embereket. Ha lenne valakim, akkor könnyebben emelnénk együtt a lófaszt a magasba. Vagy ő biztos segítene kontroll alatt tartani "valami tevékenység"-et.

A magány Egyedül fogok megdögleni. Már megírtam a végrendeletem, úgy sem lesz soha senkim. Ha infarktust kapnék, azért döglenék meg, mert senki nem keresne napokig. Én nem beszélek, beszélgetek senkivel Nincsenek barátaim. Nincs senkim.

Ezzel a három dologgal már biztosan van kapása. Érzelem és feladat, az összes empatikus megmentő már horogra is akadt, már csak a válogatás jön.

A narcisztikus nagyon jó emberismerő De nem úgy, ahogy mások, az ő fejében egy exceltábla van, amin kizárólag a gyenge pontjaid és a hibáid vannak felsorolva.

Szerelembombázás Érezni fogod az egymásra hangoltságot, az elismerést, a megerősítést. Nagyszerűek, okosnak, kivételesnek fogod érezni magad. Soha senki nem értette meg őt úgy, ahogy te. Sajnos az exe egy hülye/őrült. (aki ezt csinálta meg azt – ezzel bebiztosítva, hogy ezeket soha ne tedd/ne várd, akkor se, ha ezek amúgy alap dolgok).

Leértékelés Na, azért álljon meg a fáklyásmenet! Ő azért okosabb, ezt azért tudd, azért te ezt meg azt sem csinálod jól. Csak azért mondja, hogy fejlődj. Még olyan szakmai dolgokban is leértékel, amit évtizedek óta tanulsz/művelsz. Amiben korábban akár tanácsot kért tőled vagy elismerte a nagyszerűségedet. Lehobbizza, devalválja az összes tevékenységedet a cipőkötéstől a freskófestésig. Mindent.

Morzsázás Én összezavarásnak neveztem eddig, de a morzsázás nagyon jó kifejezés. Időszakos megerősítés a szakmai megnevezése. Random kapsz dicséretet/megerősítést és ezzel függővé tesz. Mert a szerelembombázás alatt az égben jártál, a leértékelés alatt a pokolban és a morzsázás alatt az életedet kitölti, hogy valahogy visszakerülj a szerelembombázás eufórikus állapotába, és mintha ennek az útját jelölné ki, amikor dob valami érzelmi alamizsnát. Majd mindjárt jó lesz... így kell csinálni, és akkor jó lesz minden. De ugyanaz a dolog két nap múlva felháborodást, hisztit kelt. Ugyanaz a dolog. Amikor ki akarsz szállni, dob egy nagyobb morzsát.

Hitegetés A morzsázással párban a hitegetés megerősít abban, hogy van mire várni, csak alkalmazkodnod, változnod kell, és akkor majd lesz minden. Elviszlek ide meg oda, majd együtt ezt meg azt csináljuk, jó lenne majd..., csak veled tenném/csinálnám, most nincs időm, de majd... Ha rajongsz a búvárkodásért, akkor a körül forog a hitegetés. Ha lószart gyűjtesz vödörbe, akkor a körül. Mintha egy közös álom valósulna meg, majd hamarosan.... Csakhát, soha. De te ezt nem tudod. (eldobás és hoovering (visszaporszívózás) ezt most nem fejtem ki, annyit csak, hogy a narcisztikus addig rángat, amíg el nem vágsz minden kapcsolatot vele. Mert minden kapcsolatát örökre használja a céljaira)

Ha látod is a forgatókönyvet, akár ismered az áldozatot, ne szólj neki. Ott, ahol ő van, amiben ő van, ott nincs értelem. Nem hinne neked. Csak azt bizonyítanád, hogy az exe egy őrült. Minden tetted bizonyítja az igazát. MIND.

Hogy miért? Mert ezeknek a dolgoknak egy része valami módon normálisan is megjelenik a kapcsolatokban. Az ember magányos, vágyakozik, elképzel, elgondol dolgokat. A kapcsolatok először a megismerésben vannak, a "te is én is" időszakban és a kapcsolatokat ép��tik a közös tervek, közös jövőkép. A kapcsolatokban őszinték vagyunk, megmondjuk, ha valami nem tetszik, ha változtatni szeretnénk. Néha jobb, néha rosszabb napokat élünk meg együtt. Alkalmazkodni és várni is kell.

Miben különbözik akkor? Egy nap arra jössz rá, hogy az egész életed a narcisztikus körül forog. Várod, hogy jelentkezzen, várod, hogy örüljön, várod az elismerését, összetör a vita, a nézeteltérés, alakítod magad, hogy neki megfelelj, kontroll alatt tartod magad, nehogy lebasszon valamiért, elbizonytalanodsz a saját értékeidben, közben akarod, hogy végre igazán jó legyen vele, ahogy volt valamikor és amivel kecsegtetett és aminek te vagy az akadálya. Csak te.

És most azt gondolod, hogy ez veled nem történhet meg. Ha olvasod ezt a blogot, akkor de. Akkor te empatikus, érdeklődő és támogató típus vagy és ezeken keresztül manipulálható egy narcisztikus számára. Ott van melletted. Most várod az üzenetét.

[stickalittle]

Gondolom, az űrkutatás fejlődését most ennél csak az dobhatná meg jobban, ha kiéhezett meztelen nőket találtak volna a Merkúr felszíne alatt.

[hicapacity]

Megmondanád erről az emberről itt, hogy pszichiáter és a Harvard Egyetem professzora? Gondolom nem. A képen egyébként Robert Waldinger látható, a Zen tanítók (roshi) hagyományos öltözékében. Aki történetesen tudományos kutató és Zen tanító egyben. Számára a tudományos szigorral végzett kutatómunka és a spirituális fejlődés nem zárja ki egymást - tudja mindkettőt a helyén kezelni.

Mi több, ő a világ legrégebbi boldogság-kutatásának vezetője (Study on Adult Development). Ami 80 éve követi nyomon embereknek ugyanazt a csoportját, hogy megállapítsa: vajon kikből lesznek boldog és egészséges emberek?

Aki azt gondolná, hogy a boldogság titka a pénz és hírnév, vagy hogy az egészség titka az, ahogy mit eszik vagy mit sportol valaki - az téved. Na jó, persze, természetesen ha valaki állandó egzisztenciális gondokkal küzd, az nem lehet elégedett az életével. És aki folyton junkfood-ot zabál és alig mozog, az nem lehet egészséges.

De a kutatók találtak egy olyan tényezőt, ami még ezeknél is jóval fontosabb és döntőbb tényezőnek bizonyult mindkét szempontból. Az, hogy milyen jó kapcsolatokat ápol az illető más emberekkel. A kutatók persze számítottak arra, hogy akinek jó a párkapcsolata, erős a szociális hálója, az elégedettebb az életével. De ami őket is meglepetésként érte, az, hogy mennyire döntők a tartós, kielégítő emberi kapcsolatok (ezen belül is a párkapcsolatok) akár az olyan nagyon is fizikai funkciók alakulásában, mint például, hogy valakinek van-e szívbetegsége, cukorbetegsége vagy éppen magas vérnyomása.

Korunk valódi népbetegsége: az elmagányosodás. Ami persze történhet kapcsolatban, családban is, ha az kiüresedik és formálissá válik.

A kutatás egyik legfontosabb kérdése, ami nagyban megkülönböztette a boldog és a kimondottan boldogtalan embereket: "Kit hívnál fel az éjszaka közepén, ha bajban lennél?" A kimondottan boldogtalan emberek senkit vagy alig valakit tudtak megnevezni erre a kérdésre. Van valaki, akivel biztonságban érzed magad? Akire számíthatsz? Ez egy nagyon fontos összetevője az emberi egészségnek. Ez az igazi gazdagság.

Szóval kezeld mindig egy csipet kétellyel a reklámokat, amik szerint nem lehetsz boldog ember, hacsak nincs menő autód, házad, kütyüd, kocka hasad stb. És persze azokat az egészség-gurukat és megmondóembereket is, akik szerint nem lehetsz egészséges, ha nem veszed meg az ő táplálék-kiegészítőjüket, csodaszerüket, ápolószerüket, vitaminjukat, kütyüjüket, ha nem iratkozol be az ő tanfolyamukra, kezelésükre, ha eszel/nem eszel húst/glutént stb., ha nem nézel ki 50 évesen úgy, mint egy 20 éves és a többi. Ha túl sokat aggódsz ezeken a dolgokon, miközben elhanyagolod a legfontosabb, legbensőségesebb emberi kapcsolataid építését, akkor tévúton jársz.

[pokmajom]

ATTENTION: Avoid funding from your EU grant to Hungarian entities affected by Council Implementing Decision 2022/2506

A fenti tárggyal kapott ma egy automatikus emailt minden, az Európai Unió kutatás fejlesztési portálján regisztrált kapcsolattartó. Ezek nem csak kutatók, hanem rengeteg cégvezető, kutatási menedzser, kb mindenki aki az Európai tudásiparban dolgozik. Fasza kis országmarketing.

Gyakorlatilag arról szól a levél, hogy eszükbe ne jusson magyar egyetemeket bevonni a projektjeikbe, mert azok úgyse kaphatnak támogatást. Mindezt azért, mert a magyarországon a hatalmat jelenleg birtokló szűk csoport, az egyetemeken keresztül akar állami vagyont kimenteni magának és még több EU támogatást megszerezni.

Nem érdekelte őket, amit előre tudtak, hogy az EU ezért ki fogja zárni a magyar egyetemeket az Európai innováció és gazdaságfejlesztés egyik motorját jelentő programból, ahol talán nem is a pénz a legfontosabb, hanem a konzorciumokban kialakítható kapcsolatrendszer Európa leginnovatívabb cégeivel és vezető egyetemeivel. Szerintem nem túlzás azt mondani, hogy beáldozták a magyar innováció jövőjét. Mindezt, ismétlem, egy szűk csoport gazdasági érdekeiért.

Nem nagyon tudnék konkrétabb definíciót mondani a hazaárulásra.

[homregeszet]

🎁1️⃣5️⃣🎄

Ebben az évben nyitottuk meg Régészeti Látványraktárunkat a Tímármalom utcai Raktárbázisunkon. Ahol nemcsak a leletek kerülnek bemutatásra, hanem láthatóvá válik ,,életük” a raktárban, és számos múzeumpedagógiai foglalkozás során ismerhetik meg az iskolások rajtuk keresztül történelmünket is. Ennek keretében egy homokozó is érkezett hozzánk, mely azonban ,,kincseket” rejt. Látható a képeken, ahogy kollégákkal, megkeressük a helyét, majd a Múzeumi Tábor alkalmából az ifjú kutatók belevetik magukat a feltárásba. Végül a rossz idő beköszöntével várja a következő ,,ásatási idényt”, hogy a fiatal régészek feltárják a benne kialakított objektumokat, és felszínre hozzák azok leleteit jövőre.

Bárdos Nándor

[nyuszimotor]

na!

[bdpst24]

Kutatók Éjszakája a Magyar Nemzeti Múzeum két helyszínén is!

Kutatók Éjszakája a Magyar Nemzeti Múzeum két helyszínén is!

Idén két helyszínen is várjuk a látogatókat a Kutatók Éjszakáján: a Magyar Nemzeti Múzeum főépületében és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Daróczi úti telephelyén is. Szeptember 29-én pénteken számtalan ingyenes programmal készülünk a gyerekek és a felnőttek számára is! A Múzeumban a fiatalabbaknak délelőtt többek között kincskereső programmal, diák-tárlatvezetéssel és…

[fovarosiblog]

„Havi albi: 200 ezer, havi fizu: 217 ezer” – tudományos dolgozók tüntettek főnökeik és külföldi vendégeik előtt

Szégyen.

"Gerő tovább sorolta a számokat: csak az átnevezésre elköltöttek 17 millió forintot, a stratégiai workshopokra eddig 87 milliót, az átvilágításra 135 millió forintot. „Ez valószínűleg bőven fedezte volna az elbocsátott kollégáink bérét.” "

[trilliannnn]

Ez kemény

[klimavaltozas]

"A kutatók azt állítják, hogy miközben a „globális mezőgazdasági alapanyag-túltermelési válság és a klímaváltozás olyan külső tényezők, amelyekre a magyar agrárszektor alakítóinak nincs, vagy alig van hatása”, az egyetlen ésszerű alkalmazkodás helyett viszont a magyar agráriumban „a klímaváltozásnak leginkább kitett és a (…) válságban érintett gabonafélék és olajos növények részarányának a növekedését látjuk”."