#Royal Vezet

[ilbioeconomista]

Avantium and Royal Vezet collaborate on PEF-based packaging trays for Albert Heijn’s salad bowls

Avantium N.V., a leading company in renewable and circular polymer materials, started a collaboration with Royal Vezet, Europe’s largest fresh food company specializing in convenience vegetables, fruits, salads, and fresh meals. Together, Royal Vezet and Avantium will work closely to implement Avantium’s PEF for packaging of salad bowls. These PEF-based trays will be used by Albert Heijn, the…

[itspetraveler]

Kuala Lumpur, Malajzia, Ázsia

Ebben az évben azt a döntést hoztam, hogy szeptember közepén megyek a hosszú két hetes nyári szabadságra, amikor már szinte mindenki más visszatért dolgozni.

Régóta terveim között szerepel egy bemelegítő Ázsiai utazás és most eljött az ideje, hogy megvalósítsam. Az útiterv a következő: Kuala Lumpur-i nagyvárosi felhőkarcolós kezdés, Bali-n természeti és tengerparti folytatás, majd Szingapúri modern városi, állami levezetés.

Szeptember utolsó két hetét megkezdve egy hétfői napon repültünk el Dohai átszállással Kuala Lumpurba, Malajzia fővárosába. A repülőút Doháig 5 óra, majd onnan további 7 óra volt. Nagyon nagyon hosszú! Film, sorozat, ebéd, vacsi, alvás és rengeteg ülés a felhők felett.

Helyi idő szerint kedd reggel fél 9-kor szállt le a gépünk Malajziában. 6 óra az időeltolódás a Magyarországi időzónához képest.

Nagyon nagy szerencsénk volt, mert a hotelbe 11 órakor értünk oda és mivel volt szabad szoba, így el tudtuk foglalni délután 3 óra helyett.

A hotel közel helyezkedett el Kuala Lumpur leghíresebb épületéhez, a Petronas toronyhoz. 4-5 óra pihenés után arrafelé mentünk el sétálni.

A tornyot körbejártuk, átmentünk a torony középső-alsó részén található plázán, majd megnéztük a KLLC parkban a vízesés és fényjátékot. Elkezdett esni az eső és villámlani, igy eltettük magunkat másnapra.

Szerdán a napot a Batu barlangoknál kezdtük, mely egy hindu szent hely a város szélén. A helyet én úgy írnám le, hogy egy szentély komplexum, melynek főbb ismérvéi: a barlang előtt egy nagy hindu istenképmás szobor áll, a barlang belsejéhez kb. 200 színes lépcső vezet fel, a lépcsőn vigyázni kell, hogy az ott élő majmok ne lopjanak el semmit tőled, a szentélyekbe csak mezítláb lehet bemenni, a barlang teteje lyukas. Érdekes látvány, főleg egy európai ember szemének. Az is fura, hogy a lépcsőn nem mehettem úgy fel, hogy a táskám ne lett volna eltakarva teljesen.. a majmok miatt talán?!

A barlang után egy festő-batikoló műhelybe mentünk, ahol ki is próbálhattam az anyag festését. Bár nem voltam annyira ügyes, mint a képen látható festőművész, de a próba tetszett.

A szervezett fél napos túra keretében az utolsó programpont a Royal Selangor nevű óngyártó vállalat gyárlátogatása volt. Közelről tudtuk megnézni a műhelymunkákat, a gyárat és a boltban meg lehetett vásárolni a különböző tárgyakat, mint: ékszerek, tányérok, filmes-mesés ónszobrok, sportesemények korábbi díjai.

Délután fel akartunk menni a 421 méter magas KL tv-toronyba és megszerettük volna nézni a város közepén lévő Eco parkot, de annyira eleredt az eső, hogy mindkettőt csak érintettük sajnos.

A torony le is volt zárva a heves eső miatt, az Eco park pedig nem tűnt jó ötletnek szintén az idő miatt.

Az eső elállta után este ismét a Petronas toronynál tettünk egy kisebb sétát. A torony éjszakai fényekben szerintem sokkal tündöklőbb mint nappal.

Kuala Lumpur megismerésére, vagy inkább betekintésére 1,5 napot szántam ennek az utazásnak a keretében. Egyetlen fix célom volt: felmenni a Petronas torony tetejére. Csütörtökön reggel a célt elértem.

A torony a legmagasabb ikertorony a világon, a maga 452 méter magasságával. A tornyot a Petronas olajtársaság építtette 1998-ban, az épület betonból, acélból és üvegből épült. A két toronyból álló felhőkarcolót 170 méter magasan egy acélhíd köti össze. A híd és a 86. emeleten lévő kilátóterasz látogatható mindenki számára.

A torony látogatása után még volt egy kis időnk és kimentünk a Titiwangsa névre hallgató 235 hektáros parkba, ahol több mint 50 százalékban tó található. Sajnos az idő itt sem kedvezett, így csak egy rövid sétát tettünk, majd indultunk a repülőtérre.

A Malajziai kezdés jó betekintés volt az ázsiai létbe, kicsit hasonló módon, mint korábban Dubai. Bali előtt még jól esett kicsit nagyvárosban sétálni, élvezni annak minden előnyét-hátrányát. Remélem még visszatérek ebbe az országba egy másik Ázsiai utazás keretében.

[idestova-blog]

Hold

Lassacskán homokba fullad a csapás. A föveny durva fűféléi szelíd engedelmességgel, derékban adják meg magukat. Egymáshoz hajolnak a viseltes, de valahogy mégis kortalan szarvasbőr bakancs óvatos, puha léptei alatt. Szeptember végéhez képest metsző, szinte tapintható az enyhén sós, hűvös levegő. A part felé botorkáló sudár, már-már nyúlánk nőalakot azonban úgy tűnik, ez egy cseppet sem zavarja. Kedélyesen ringatja kecses nyakát a sötét lódenkabát gallérjának ölelésében. A gesztenye árnyalataiban játszó, kisfiús, huncut fürtök ütemesen simogatják a túlzóan hosszú és széles gyapjúsál hanyagul egymásra dobált rétegeit. A csontfehér, kopár dűnék takarásából végre előtűnik az apály csendjében mozdulatlanul pihenő Balti-tenger rideg acélpengéje. Egyszerre elfogy az ösvény és megtorpan. Szomorkás, zöldesbarna szemét megfürdeti az álmos nap narancssárgájában, arcán mégsem érhető utol bánat. Elereszti pilláit és hagyja, hogy képzelete elkeveredjen a csérek szólamai között. – Vogel… – szüremlik át egy kósza gondolat a pillanatnyi légürességen.

*

Ahogy maga mögött hagyja a gyér jegenyeligetet, már sűrűbben szőtt tölgyes törzsei között vezet az útja. Határozott, megfontolt léptekkel halad, lényéből éteri nyugalom sugárzik. Keze az erdei sás szálaival babrál. Engedi, hogy egy-egy kalász körbefonja a törékeny, fakó ujjperceket, de ugyanazzal a mozdulattal el is ereszti a növényzet ölelését. A távolban régi ismerősként tűnik elő a falu sziluettje, tekintete azonban még mindig a fák sűrűjét kémleli. Léptei nem ritkulnak, mégis feszülten figyel. Valahol a távolban harkály farag. Egy lehulló makk tönköt talál és tompán koppan. Megélénkül a szél és zörget egyet a cserjék száraz levelein. A lódenkabát ujja halkan megcsuszamlik a toklászok érintése nyomán. – Wald… – fut át rajta egy meghatározhatatlan érzés, és érik halvány félmosollyá, miközben félresimítja az arcába hulló tincseket.

*

Az út végén barátságos nádtető púposodik. A hívogatóan kedves parasztház ablaktábláin langyos fény pislákol, átütve a szürkület foszladozó kontúrjait. Utolsó lépés a küszöbig, utolsó falat a vidék nyugalmából. Otthon. Hála. Egy babonás mozdulat még: gyengéd simítás a névtáblán, a kesztyűs ujjak rutinosan járják végig a patinás véset árkait – Graal – betűzi a felirat. Meghitten kattan az ódon rézkilincs. Kályhameleg és leves illata csapja meg a tengeri levegőtől pirosra csípett, kissé hosszúkás, de északi jellege ellenére is valószerűtlenül lágy női arcot, amint előbújik a sál fogságából.

A konyha irányából egyszer csak érces férfihang érdeklődik:

– Tökéletes az időzítés, pont most lett kész a leves. Szedhetek, Christine?

– Már megint főzöl? De hát mondtam, hogy pihenj nyugodtan. A hűtőben reggel még láttam sajtot meg paradicsomot, nekem az bőven elég lett volna... – próbálja szerénységével leplezni végtelen boldogságát a nő, hogy valaki ilyenkor is gondolt rá.

A vastag kőfalak rejtekéből hanyagul borzas, barnaságában azonban mégis végzetesen megnyerő férfiüstök tűnik elő. Széles mellkasát kötény keretezi, feltűrt farmeringje tetovált alkart és dagadó ereket enged láttatni. Rosszallóan összefonja karjait és az ajtókeret nyers vörösfenyő tábláinak támaszkodik. Szakállas ábrázata alól ekkor gyengéd, kihívó mosoly villan.

– Kanalazzál csak szépen. Vagy azt hitted, pont turné után foglak száraz kenyéren és vízen tartani?

– Annál azért tényleg jobban el szoktál látni, ha erre jársz, Denjiel – veszi fel a szabadabb hangnemet Christine – lesz repeta is, ha kóstolás közben rám törne a farkaséhség?

–  Ha vacsora után fel tudsz még állni az asztaltól, elégedetlen végképp nem leszel. De ha az összes fogásomról előre tájékoztatnálak, akkor a desszertnek talán már helyet sem hagynál… – indított meg egy sokat mondó pillantást Christine irányába a férfi.

– Neked elhiszem. De remélem megjegyezted, hogy kolbászból már unom a bajort. – viszonozta a kacér pillantást Christine – olyan íztelen és sápadt. Mondjuk az már akkor nyilvánvaló volt, amikor a Versailles-i Opéra Royale-ban lekísértél, hogy ha improvizációról van szó, akkor nem csak a konyhában csíp, amit összedobsz… – és ezzel egy félszeg lépést tett a férfi irányába.

– Várj, Christine… – mímelt döbbenetet, miközben mindenre elszánt arcának baltával pattintott, kőkorszaki vonásait próbálta szőnyeg alá söpörni Denjiel – a színpadi produkcióra gondolsz, vagy a különszámra az öltözőben? – kérdezte naivan, és gyújtótávolságba lépett.

– Nyilván az öltözőre, te marh… – fegyelmezett volna Christine. Mielőtt azonban befejezhette volna a mondatot, Denjiel határozott, de mégis féltő gonddal kivitelezett mozdulattal, karcsú derekánál fogva megragadta a tekintélyes magasságú Christine-t, aki a váratlan mozdulat varázsa alá kerülve majdnem összefejelt a maga 186 centiméterével alacsonynak éppen nem mondható Denjiellel. A kelet-európai masztodon azonban ennél gyakorlottabb volt, és másik tenyerének – Christine fülétől a nyakának rejtett zugai felé indított – simításával lágyította a várható becsapódás erejét. A fennmaradó, felesleges mozgási energiát pedig lányosan vastag és puha (de cserzett arcával együtt megfigyelve mégis a tesztoszteron elapadhatatlan forrásának tűnő), cseresznyepiros ajkaival hárította – és engedte, hogy Christine selymes nyelve kedve szerint utat találjon magának.

Ahogy egymásnak estek, az egyensúly visszanyeréséért (és a csókcsata folytatásáért) vívott vad küzdelemben a sütő fogója, vagy egy tucat bögre, a csaptelep, és Christine egyik önarcképe halt az első öt másodpercben hősi halált. Denjiel lélekjelenlétének – és testi fölényének – köszönhetően azonban a nappali irányába helyeződött át rövidesen a frontvonal. Az ölébe kapva elhurcolta Christine-t, és a csókok özöne közepette felültette az elektromos orgona billentyűire (Christine ugyanis a keresztényi erkölcsöknek élő szobra talán nem, de világhírű kántor azért mégis volt. Apró, helyi kolumbáriumoktól kezdve, egészen lélegzetelállító koncerttermekig bármilyen méretű eseményt megtöltöttek kísérleti, elektronikus zsoltárinterpretációi).

Christine karcsú, végtelenbe nyúló lábait Denjiel kerekded férfifeneke köré fonta, és úgy húzta közelebb magához a – domborzati viszonyait tekintve – az alföldi parasztlegény ideáljától már meglehetősen messze álló férfit. Denjiel a szűkülő köztes teret arra használta ki, hogy nyelve a forrófejű fräulein füle töve alatt pár centivel terpeszkedő, hiperérzékeny területen (ezt a  versailles-i öltözőben már kitapasztalta) kezdjen foglalatoskodni. Harcedzett ujjai mindeközben Christine combjának belső éle mentén fejtettek ki türelmet nem ismerő nyomást, és haladtak kínzó lassúsággal, de rendületlenül felfelé…

[atokzsindelyez]

Hold

Lassacskán homokba fullad a csapás. A föveny durva fűféléi szelíd engedelmességgel, derékban adják meg magukat. Egymáshoz hajolnak a viseltes, de valahogy mégis kortalan szarvasbőr bakancs óvatos, puha léptei alatt. Szeptember végéhez képest metsző, szinte tapintható az enyhén sós, hűvös levegő. A part felé botorkáló sudár, már-már nyúlánk nőalakot azonban úgy tűnik, ez egy cseppet sem zavarja. Kedélyesen ringatja kecses nyakát a sötét lódenkabát gallérjának ölelésében. A gesztenye árnyalataiban játszó, kisfiús, huncut fürtök ütemesen simogatják a túlzóan hosszú és széles gyapjúsál hanyagul egymásra dobált rétegeit. A csontfehér, kopár dűnék takarásából végre előtűnik az apály csendjében mozdulatlanul pihenő Balti-tenger rideg acélpengéje. Egyszerre elfogy az ösvény és megtorpan. Szomorkás, zöldesbarna szemét megfürdeti az álmos nap narancssárgájában, arcán mégsem érhető utol bánat. Elereszti pilláit és hagyja, hogy képzelete elkeveredjen a csérek szólamai között. – Vogel… – szüremlik át egy kósza gondolat a pillanatnyi légürességen.

*

Ahogy maga mögött hagyja a gyér jegenyeligetet, már sűrűbben szőtt tölgyes törzsei között vezet az útja. Határozott, megfontolt léptekkel halad, lényéből  éteri nyugalom sugárzik. Keze az erdei sás szálaival babrál. Engedi, hogy egy-egy kalász körbefonja a törékeny, fakó ujjperceket, de ugyanazzal a mozdulattal el is ereszti a növényzet ölelését. A távolban régi ismerősként tűnik elő a falu sziluettje, tekintete azonban még mindig a fák sűrűjét kémleli. Léptei nem ritkulnak, mégis feszülten figyel. Valahol a távolban harkály farag. Egy lehulló makk tönköt talál és tompán koppan. Megélénkül a szél és zörget egyet a cserjék száraz levelein. A lódenkabát ujja halkan megcsuszamlik a toklászok érintése nyomán. – Wald… – fut át rajta egy meghatározhatatlan érzés, és érik halvány félmosollyá, miközben félresimítja az arcába hulló tincseket.

*

Az út végén barátságos nádtető púposodik. A hívogatóan kedves parasztház ablaktábláin langyos fény pislákol, átütve a szürkület foszladozó kontúrjait. Utolsó lépés a küszöbig, utolsó falat a vidék nyugalmából. Otthon. Hála. Egy babonás mozdulat még: gyengéd simítás a névtáblán, a kesztyűs ujjak rutinosan járják végig a patinás véset árkait – Graal – betűzi a felirat. Meghitten kattan az ódon rézkilincs. Kályhameleg és leves illata csapja meg a tengeri levegőtől pirosra csípett, kissé hosszúkás, de északi jellege ellenére is valószerűtlenül lágy női arcot, amint előbújik a sál fogságából.

A konyha irányából egyszer csak érces férfihang érdeklődik:

– Tökéletes az időzítés, pont most lett kész a leves. Szedhetek, Christine?

– Már megint főzöl? De hát mondtam, hogy pihenj nyugodtan. A hűtőben reggel még láttam sajtot meg paradicsomot, nekem az bőven elég lett volna... – próbálja szerénységével leplezni végtelen boldogságát a nő, hogy valaki ilyenkor is gondolt rá.

A vastag kőfalak rejtekéből hanyagul borzas, barnaságában azonban mégis végzetesen megnyerő férfiüstök tűnik elő. Széles mellkasát kötény keretezi, feltűrt farmeringje tetovált alkart és dagadó ereket enged láttatni. Rosszallóan összefonja karjait és az ajtókeret nyers vörösfenyő tábláinak támaszkodik. Szakállas ábrázata alól ekkor gyengéd, kihívó mosoly villan.

– Kanalazzál csak szépen. Vagy azt hitted, pont turné után foglak száraz kenyéren és vízen tartani?

– Annál azért tényleg jobban el szoktál látni, ha erre jársz, Denjiel – veszi fel a szabadabb hangnemet Christine – lesz repeta is, ha kóstolás közben rám törne a farkaséhség?

–  Ha vacsora után fel tudsz még állni az asztaltól, elégedetlen végképp nem leszel. De ha az összes fogásomról előre tájékoztatnálak, akkor a desszertnek talán már helyet sem hagynál… – indított meg egy sokat mondó pillantást Christine irányába a férfi.

– Neked elhiszem. De remélem megjegyezted, hogy kolbászból már unom a bajort. – viszonozta a kacér pillantást Christine – olyan íztelen és sápadt. Mondjuk az már akkor nyilvánvaló volt, amikor a Versailles-i Opéra Royale-ban lekísértél, hogy ha improvizációról van szó, akkor nem csak a konyhában csíp, amit összedobsz… – és ezzel egy félszeg lépést tett a férfi irányába.

– Várj, Christine… – mímelt döbbenetet, miközben mindenre elszánt arcának baltával pattintott, kőkorszaki vonásait próbálta szőnyeg alá söpörni Denjiel – a színpadi produkcióra gondolsz, vagy a különszámra az öltözőben? – kérdezte naivan, és gyújtótávolságba lépett.

– Nyilván az öltözőre, te marh… – fegyelmezett volna Christine. Mielőtt azonban befejezhette volna a mondatot, Denjiel határozott, de mégis féltő gonddal kivitelezett mozdulattal, karcsú derekánál fogva megragadta a tekintélyes magasságú Christine-t, aki a váratlan mozdulat varázsa alá kerülve majdnem összefejelt a maga 186 centiméterével alacsonynak éppen nem mondható Denjiellel. A kelet-európai masztodon azonban ennél gyakorlottabb volt, és másik tenyerének – Christine fülétől a nyakának rejtett zugai felé indított – simításával lágyította a várható becsapódás erejét. A fennmaradó, felesleges mozgási energiát pedig lányosan vastag és puha (de cserzett arcával együtt megfigyelve mégis a tesztoszteron elapadhatatlan forrásának tűnő), cseresznyepiros ajkaival hárította – és engedte, hogy Christine selymes nyelve kedve szerint utat találjon magának.

Ahogy egymásnak estek, az egyensúly visszanyeréséért (és a csókcsata folytatásáért) vívott vad küzdelemben a sütő fogója, vagy egy tucat bögre, a csaptelep, és Christine egyik önarcképe halt az első öt másodpercben hősi halált. Denjiel lélekjelenlétének – és testi fölényének – köszönhetően azonban a nappali irányába helyeződött át rövidesen a frontvonal. Az ölébe kapva elhurcolta Christine-t, és a csókok özöne közepette felültette az elektromos orgona billentyűire (Christine ugyanis a keresztényi erkölcsöknek élő szobra talán nem, de világhírű kántor azért mégis volt. Apró, helyi kolumbáriumoktól kezdve, egészen lélegzetelállító koncerttermekig bármilyen méretű eseményt megtöltöttek kísérleti, elektronikus zsoltárinterpretációi).

Christine karcsú, végtelenbe nyúló lábait Denjiel kerekded férfifeneke köré fonta, és úgy húzta közelebb magához a – domborzati viszonyait tekintve – az alföldi parasztlegény ideáljától már meglehetősen messze álló férfit. Denjiel a szűkülő köztes teret arra használta ki, hogy nyelve a forrófejű fräulein füle töve alatt pár centivel terpeszkedő, hiperérzékeny területen (ezt a Versailles-i öltözőben már kitapasztalta) kezdjen foglalatoskodni. Harcedzett ujjai mindeközben Christine combjának belső éle mentén fejtettek ki türelmet nem ismerő nyomást, és haladtak kínzó lassúsággal, de rendületlenül felfelé…

[nonquebecoisayul]

Adieu et merci!

Elmentek a dobozok. Itt ulok egy ures lakasban, ami jo 3 evig az otthonom volt. Azert konnyunek erzem magam, orulok, hogy most ket honapig nem kell latnom felhalmozott javainkat (ahogy emelgettek itt a koltoztetok a sulyos dobozokat, megint folmerult bennem a kerdes, mi ertelme van a fogyasztoi tarsadalomnak, de ez messzire vezet, ne bolygassuk most:). Mar majdnem kesz a takaritas is: keszen allunk az atadasra, ami holnap az utolso pillanatban fog tortenni a tervek szerint.

Kanada onmagahoz hiven int bucsut nekunk: ma es holnap hoval es esovel vegyitett vihar erkezik, igy ha ki is erunk a repterre idoben, attol meg siman keshet vagy torolhetik a gepunk. Meglatjuk, de az tuti, hogy autentikus Isten hozzad van kilatasban:)

Ez a poszt azert szuletik, hogy megkoszonjem Kanadat es a Montrealban toltott kozel 3,5 evunket. Koszonom az oszi szineket es a kifogyhatatlan juharszirup-utanpotlast. Koszonom a hanyattvagoan csodalatos es lelegzetelallito termeszeti csodakat, a vegelathatatlan hegyeket-vizeket-sikokat, a geometria minden formajat. Koszonom a nyaresteket es a naplementeket, a Mont Royalt, a Petite Italie-t, a Festival Transamerique-et, a bobeszedu nemzetkoziseget, az elfogadast, a turelmet, a tengermelleki emberek baratsagossagat. Koszonom, hogy itt lehettem, hogy ha kicsit is, enyem lehetett ez a hatalmas orszag a frankofonokkal, az angol ajkuakkal es a temerdek allophone-nal (szigoruan nincs fontossagi sorrend:).

Talan koszonetet lehetne mondanom a soha veget nem ero teleknek, a meteres havaknak, a felejthetetlen hoviharoknak, a metszo keleti parti szelnek, a kilatastalan -30 fokoknak es az iztelen helyi kulinarianak is: hiszen ezek nelkul valoszinuleg nem ertekeltem volna a fentieket ennyire, nem estem volna platoi szerelembe az osz irant es nem izleletem volna a nyar minden egyes percet olyan hevvel es odaadassal. A poutinok fantaziatlan vilagat meg boven ellensulyozta a draga Rozsika, az olaszok es a portugalok foztje, nem beszelve brazil barataink kerti partijairol.

Epp egy hete volt az itteni bucsubulink: ugyan kozel nem voltak annyian, mint negy eve az A38-on, de a vegere igy sem emlekszem, eleg jol sikeredett:) Bizarrnak hagzik, de valahol jo latni, hogy tenyleg szomoruak az emberek, hogy elmegyunk. Nehez palastolni, hogy en amugy annyira nem, mert var az orok nyar a tropusokon, de persze hianyozni fognak ezek a kedves arcok, kellemes estek es kozos programok, ahogyan hianyoznak meg mindig a tieitek es a veletek toltottek.

A vilag panikban van a koronavirustol, de nekunk mennunk kell. A ket poszt kozotti idot a jol bevalt es imadott Portugaliaban toltjuk, igy holnap ismet nekilendulok az Atlanti-oceannak. Remeljuk, csak elkeruljuk mind a nyavalyat, mind a karantent; de ha nem, hat akkor ez volt megirva. En tele vagyok elmenyekkel, erzelmekkel, ket valosag kozott ingok ismet, nincs semmim, csak ket borondom ruhakkal, a fontosabb iratokkal, amik a bevandorlashoz meg az utazashoz kellenek meg nehany ajandek az en kis csaladomnak odahaza, mert ha minden terv szerint halad, Lisszabon csaladegyesitesi helyszin lesz a hugommal es a sogorommal. A let elviselhetetlen konnyusege, nemdebar?

Adieu, Montréal and see you, Canada! Koszonok mindent. Amicalement, ton Pierre

[nemzetinet]

Akiken sokat lehet nevetni

Nehéz megmondani, hogy ki a legkomikusabb magyar politikus. Nagyon sok esélyes van erre a kitüntetésre, de Fekete-Győr András feltehetően mindenkinek eszébe jut ebben a tekintetben.

Fekete-Győr András. Ő az, aki nem tud egy nyolcadik kerületi utcát mondani, ő nem tudja, mennyi egy liter tej ára, ő regélt még a régi, Kálmán Olga-féle Hír TV-ben egy francia barátnőről, ő képtelen felsorolni elméletileg saját bejáratú, önnön öt pontját (amit ha elmondanának egy azon pillanatban az összes magyar televízióban, elsősorban a Comedy Centralon, akkor azonnal lemondana a kormány). Ő bohóckodik füstbombával, ő akar játszótereket takaríttatni nyugdíjasokkal. Ő mondja, hogy a Momentum lesz a Fidesz fő ellenfele az uniós választásokon (jó, igaz, ezt még akkor mondta, amikor még nem derült ki, hogy lesz közös listája lesz a balliberális oldalnak és a Jobbiknak). És ő tört be az Origóba, mert nem tetszett neki, hogy a pénzügyi ügyeskedéseikről írtunk. És ő is kullogott el gyorsan, mihelyt meglátott egy biztonsági őrt.

És ha már Origo: a választások előtti napokban – éjfél felé, amikor már biztosak lehettek benne, hogy nincs forgalom, legfeljebb egy-két ügyeletes riporter lehet csak a szobájában – párt- , harcos- és eszmetársai halált megvető bátorsággal megközelítették az Origó épületét. Aztán a bejárat elé a járdára egy festékszóróval az ellenzék ismert vezetőit szidalmazó mondatokat festettek. Igen, az ellenzék vezetőiről. Na de micsoda fondorlat volt ám emögött! Így ironizáltak a csúnya, általuk kormánypártinak tartott médiumok ellenzéki vezetőkre vonatkozó jelzőin. Így artikulálták, hogy milyen abszurd, amit mondjuk az Origo is állít egy-egy ellenzéki politikusról.

A trükk a következő volt – mert hát nincs Momentum-akció valami trükk nélkül –: Fekete-Győr nevét is felfestették, mintegy jelezve, hogy ő is számít, ő is létezik. Most ne is beszéljünk a kormány politikusairól, csak az ellenzékről. Még közéjük is hogy jön ez a szerencsétlenkedő fiatalember? Nem képviselő, nem volt miniszterelnök, nem polgármester, nem vezette az akkor legnagyobb ellenzéki pártot (jó, rendben, azóta már se Jobbik, se Vona, de ez most mindegy). Fekete-Győr meg… hát, ő Fekete-Győr, és nehéz ennél diffamálóbb dolgot állítani róla. És ezzel nem ért véget ravasz akciójuk. Míg Botkáról meg a többi ellenzéki politikusról a nem ellenzéki médiumok valóban kemény állításait firkálták, festették fel, Fekete-Győrről ezt írták saját maguk, mint ellenzéklejárató, rémséges rágalmat: álomgyilkos. Úúúúú… Ez már olyan sértés, ami után ennyi és ne tovább! Úgy akarja megmutatni, hogy milyen csúnyaságokat írtak róla, hogy természetesen egy teljesen ártalmatlan (és valószínűleg sohasem mondott, leírt) jelzővel illeti saját magát. Csak beleolvasgattam, hogy hogy jellemezték Fekete-Győrt különböző médiumokban: mondták nevetségesnek, hülyének (igen), tarhálónak, írták róla, hogy segget csinált a szájából, s a többi, s a többi. Szerinte a legborzalmasabb, amit róla állítottak, hogy álomgyilkos. Csak meg ne bántsa saját magát.

Ha nézzük a Hír TV és az Echo TV beszélgetős műsorait, Fekete-Győr tényleg az az ember, akin mindenki csak nevet. Durvábban: röhög. De most megjelent egy újabb momentumos. Egy Hajnal nevű. Eddig is tudtuk, kicsoda, ő az a startupos ügyeskedő a huss, elillanó 12 millió forinttal, ő az, aki szigorúan próbálgat vicsorogni. Nem néztük vissza annak idején a biztonsági kamera felvételeit, hogy ki firkálta össze az Origo épülete előtt a járdát, főleg azért, mert egy órával később jött egy eső és munkájukból az lett, amennyit ér, amennyit érnek, de az egyik riporterünk mintha Hajnalt látta volna egy-két haverjával festegetni.

Hajnal megirigyelte egy jobbikos kiabáló szánalmas bohóckodását a Hír TV-ben, így nagyjából hasonló szerencsétlenkedést produkált az Echo TV-ben. Ha lehet ilyet mondani: még a jobbikosnál is nevetségesebb volt. Hajnal ugyanis egy számára kellemetlen téma miatt volt a stúdióban. Már megint azok a csúnya momentumos pénzügyek. Ejnye. ÁSZ-vizsgálat, hiányzó jelentések, elszámolási rosszcsontságok. Aki rossz fát tett a tűzre, az legalább maradjon csendben, magyarázkodjon, esetleg érveljen. De egy olvashatatlan papírt mutogatni, majd megtámadni a műsorvezetőt, szánalmasan visszaélni a vendégjoggal, aztán kicsattogni a stúdióból – ez tényleg ellenállhatatlanul komikus.

Az ellenzéki politikusok az elmúlt hetekben kicsit megváltoztak. A parlamenti képviselők nem akarnak képviselőként viselkedni; amikor hivatalos ülésnap van, azt nem akarják hagyni; amikor meg nincs, akkor meg akarnak egyet. Az ülésteremben kiabálnak, szelfibotokkal hadonásznak, esetleg sípolnak. Valószínűleg a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik legnyomorúságosabb pillanata volt, amikor Szabó Tímea Párbeszéd-képviselő egy tüntetésen, a néhány száz tüntetőnek, büszkén megmutatta a sípját, amivel sípolt a teremben és várta, hogy megtapsolják. Igazi politikusi eredmény: nem okos hozzászólása volt a parlamentben, nem elfogadták egyik törvénymódosító javaslatát, hanem sípolt. És meg is tudja mutatni a sípját.

Mert az ülésterem helyett utcára mennek hergelni az embereket, vagy bemásznak a köztévébe, ott ki a földön fetreng, ki felmászik a korlátra, ki nekifut az ajtónak, ki szimulál (bocsánat, itt indokolt lenne a többes szám), más meg segédrendezőként dirigálja a többieket.

Amikor meg bemennek egy nem ellenzéki tévébe mint riportalanyok, elkezdenek nem riportalanyok lenni. Nem válaszolnak a kérdésre, bohóckodnak.

Jó néhány évvel ezelőtt láttam az egyik francia televízióban egy feltűnően okos reklámszakembert, ha jól emlékszem, éppen Jacques Séguélát beszélni. (Séguéla találta ki Mitterrand 1981-as kampányához a „Nyugodt erő” kifejezést, de vele győzött a francia szocialista elnök 1988-ban is. Aztán Antall József MDF-jének is adott kampánytanácsokat, sőt, odaadta a Nyugodt erő szlogenjét is. Egyébként sokat bírálták, hogy nincs politikai meggyőződése, hanem egyszerűen munkának tekinti a politikai kommunikációt. Ő maga mesélt arról, hogy 2007-ben a francia elnökválasztás első fordulójában a szocialista Ségolene Royalra szavazott, de két héttel később már a konzervatív Nicolas Sarkozyre, mert Royal rengeteget hibázott a köztes időszakban és kiábrándult belőle.) A reklámtanácsadói munkájáról beszélt. Például az utcai óriásplakátokról. Talán a Decathlonról vagy éppen az Evianról mesélte, hogy milyen visszás úgy tervezni egy óriásplakátot, hogy mondjuk egy üveg vagy egy táska kilóg a plakátról, mert a reklámszakember csak így tudja érzékeltetni, hogy hatalmas az az üveg. Igen, a kereteket át kell hágni, de nem ilyen direkten. A gondolat hiánya úgy érzékeltetni egy sportszer behemótságát, hogy mondjuk a súlyzó két vége kilóg az óriásplakát mindkét oldalán.

Itt tart az ellenzék is. Kimászni az óriásplakátról. Nincs gondolat, nincs támogatottság, már nagyot mondani kevés – most már a forma (szánalmas) felrúgásánál tartanak. Sípolás a parlamentben, fetrengés egy középületben, nem riportalanyként viselkedni egy tévéstúdióban.

És innét csak lefelé vezet az út.

Gábor László | Az Origo főszerkesztője – www.888.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

Akiken sokat lehet nevetni a Nemzeti.net-en jelent meg,

[no-time-to-die-teljesfilm-blog]

"Nincs idő meghalni": megjelenés dátuma, előzetes, szereplők, forgatási részletek és minden, amit eddig tudunk

A Casino Royale óta minden fejezet ehhez vezet, és James Bond nem biztos, hogy élve kijön.

Itt van Daniel Craig utolsó kiruccanása James Bond szerepében. A James Bond- franchise 25. filmje, a Nincs idő meghalni (vagy a Bond 25 , ami a munkacíme volt) végre a képernyőre került.

A várva-várt kémfilmben egy nyugdíjas James Bond (Daniel Craig) fog összeállni egy új 007-es ügynökkel, Nomival ( Lashana Lynch ). A 007 Nincs idő meghalnit Cary Joji Fukunaga rendezte, Fukunaga, Neal Purvis , Robert Wade és Phoebe Waller-Bridge írta .

A 007 Nincs idő meghalni mérföldkőnek számító film lesz a Bond- franchise számára, és (érthetően) magasak az elvárások. Összegyűjtöttünk mindent, amit a 007 Nincs idő meghalni-ről eddig tudtunk , a cselekménytől és a szereposztás részleteitől a forgatási és megjelenési dátumokig, így nyomon követheti a legfrissebb híreket ezzel a mérföldkőnek számító filmmel kapcsolatban.

Előzetesek és előzetesek egész sora jelent meg a 007 Nincs idő meghalni-hez, és fentebb megnézheti az utolsót. Az első előzetes 2019 decemberében jelent meg. Ezt követte a film Super Bowl 2020 TV Spotja , amely 2020 februárjában jelent meg.

A második megfelelő előzetest 2020 szeptemberében adták ki, amit nem sokkal követett a film gonosztevőjét bemutató videó . Az ezt követő következő előzetes 2021. július 26-án jelent meg, az utolsó nemzetközi és amerikai előzetesek pedig 2020. augusztus 31-én jelentek meg.

Mindegyikük között ezek a promóciós videók elég sokat elárulnak a történetről, de valószínűleg van még néhány meglepetés a filmben. Úgy tűnik, hogy az előzetesek erősen előrevetítik Bond halálát, bár hogy ez tényleg így van-e vagy sem, nem tudjuk meg, amíg a 007 Nincs idő meghalni mozikba kerül.

Mikor nincs ideje meghalni a megjelenés dátuma? A 007 Nincs idő meghalni jelenleg a tervek szerint 2021. október 8-án érkezik az amerikai mozikba. Az Egyesült Királyságban a film korábbi premierje várható , 2021. szeptember 30-án. A 007 Nincs idő meghalni világpremierjét tartják szeptember 28-án a londoni Royal Albert Hallban, és ugyanazon a napon a Zürichi Filmfesztiválon is levetítik.

A filmet eredetileg 2019 novemberében kellett volna bemutatni. Először 2020 februárjára, majd áprilisra halasztották, miután az eredeti rendező, Danny Boyle elhagyta a projektet. A COVID-19 világjárvány meghozta a maga részét a késésekből, 2020 novemberére, majd 2021 áprilisára, végül a jelenlegi megjelenési dátumra tolva ki a dátumot.

Kinek nincs ideje meghalni? Daniel Craig lesz (nyilvánvalóan) a 007 Nincs idő meghalni sztárja . Ez lesz az utolsó alkalom, hogy az ikonikus debonair kémet alakítja. Lashana Lynch is a főszereplő lesz, aki Bond helyetteseként jelenik meg az MI6-on.

A filmben Craig és Lynch mellett Rami Malek , Léa Seydoux , Ben Whishaw , Naomie Harris , Jeffrey Wright , Christoph Waltz és Ralph Fiennes is szerepel . Sztárokkal teletűzdelt szereplőgárda, rengeteg díjjal, és régi és izgalmasan új karakterek keverékét fogják játszani.

Kik azok a megerősített karakterek, akiknek nincs ideje meghalni? Rami Malek játssza Lyutsifer Safint, a 007 Nincs idő meghalni főgonoszát . A bosszúálló tervvel készülő veszélyes terroristavezér, Safin úgy tűnik, valamiféle rokonságot érez Bonddal. Nem tették világossá, hogy mik Safin tervei, de tudjuk, hogy ez emberek millióinak megölésével jár. Safinnak is van némi története Dr. Madeleine Swannnal.

Dr. Madeleine Swannt Léa Seydoux alakítja. Madeleine pszichiáter és Bond szerelme, aki először a Spectre-ben jelent meg . Úgy tűnik, hogy Safinnal való kapcsolata a 007 Nincs idő meghalni történetének mozgatórugója .

Lashana Lynch Nomiként, az új 007-esként jelenik meg a filmben. A szolgáltatásban viszonylag újdonságként Nomi és Bond útjai keresztezik egymást, amitől kényelmetlen párkapcsolatot alakítanak ki. Az előzetesek alapján úgy tűnik, hogy az új 007 több lesz, mint Bond párja. Lynch korábban kijelentette, hogy „emberi pörgetést akart dobni” a karakteren.

Christoph Waltz visszatér Ernst Stavro Blofeldként, Bond ősellenségének és a SPECTRE fejének. Az utolsó film eseményei után a börtönben Blofeld továbbra is azon agyal, hogyan bánthatja Bondot. De amikor Safin tudatja jelenlétével, Bondnak és Blofeldnek meg kell érteniük.

Jeffrey Wright Felix Leiter CIA-tisztként, Bond barátjaként fog megjelenni. Wright korábban a Casino Royale-ban és a Quantum of Solace- ben játszotta a szerepet . Ana de Armas játssza Palomát, egy CIA-ügynököt, akinek feladata Bond segítése.

Ben Whishaw játssza Q-t, a Quartermastert, aki felszereli a 00 ügynököt menő kütyükkel és fegyvereikkel. Ez lehet Wishaw utolsó Bond-filmje Q szerepében .

Ralph Fiennes M-ként jelenik meg, az MI6 vezetője és Bond régi főnöke. Naomie Harris játssza M titkárát, Eve Moneypennyt, Rory Kinnear pedig Bill Tannert, az M kabinetfőnökét.

A filmben Dali Benssalah Primo zsoldosként, David Dencik Valdo Obruchev tudósként, Billy Magnussen pedig Logan Ash CIA-ügynökként szerepel.

És végül Daniel Craig játssza az egyetlen James Bondot. Amikor a film beindul, Bond visszavonul a szolgálattól. De egy olyan személy, mint Bond, nem maradhat el örökké az aktív szolgálattól, és hamarosan egy újabb veszélyes művelet kellős közepébe kerül. És nagyon jó eséllyel ez lehet az a küldetés, amely végre megöli James Bondot.

Mikor nincs idő meghalni forgatás? A 007 Nincs idő meghalni gyártását eredetileg 2018 decemberében kezdték volna a Pinewood Studiosban, de Danny Boyle távozása után 2019 áprilisára halasztották. A filmet a világ számos helyszínén forgatták, köztük Olaszországban, Jamaicában, Norvégiában, a Feröer-szigeteken és Londonban.

A gyártás 2019 márciusában kezdődött Norvégiában. A fő fotózás hivatalosan 2019 áprilisában kezdődött Jamaicában. A gyártás során számos elegáns Aston Martin autót használtak, köztük a DB5, DBS Superleggera és Valhalla modelleket.

A forgatáson történt néhány baleset és sérülés. Daniel Craig 2019 májusában Jamaicán bokasérülést szenvedett, és kisebb műtéten kellett átesnie. Később, ugyanazon év júniusában egy irányított robbanás megrongálta a Pinewood Studios 007 színpadát, és a stáb egyik tagja könnyebb sérüléseket szenvedett.

A produkció hivatalosan 2019. október 25-én fejeződött be a Pinewood Studiosban. Néhány további forgatást Fukunaga megerősített 2019. december 20-án.

A 007 Nincs idő meghalni az első Bond- film, amelyben 65 mm-es IMAX filmes kamerákkal forgattak képsorokat. És bár a rendezők változása némi késést okozott, Fukunaga dicséretet kapott az élen végzett munkájáért.

Ben Whishaw Fukunaga rendezői munkájáról beszélt a Collidernek, és azt mondta: "Nagyszerű volt, és tudod, az az elképesztő, hogy kezelte, vagy képes volt megközelíteni, nekem szinte olyan érzésem volt, mintha ez egy független film lenne. Tudod? És elég improvizatív volt... nem sok felvételt csináltunk." Hozzátette: "Nagyon könnyű volt. Néha meglehetősen kaotikus, de nagyon izgatott vagyok, hogy látom, hogyan építette fel a végső filmet".

A 007 Nincs idő meghalni főcímdalát (azonos néven) Billie Eilish adta elő . A társírója és a producere testvére, Finneas O'Connell volt . A dal elnyerte a Grammy-díjat a legjobb vizuális médiára írt dal kategóriában a 63. éves Grammy-díjátadón 2021 márciusában.

A film zenéjét Dan Romer komponálta volna . Végül azonban Hans Zimmer váltotta őt az utómunkálati szakaszban, miután Romer kilépett a projektből. A kottát Steve Mazzaro készítette, Johnny Marrral gitározott.

Mikor nincs idő meghalni? A 007 Nincs idő meghalni öt évvel a Spectre eseményei után folytatódik . Ez idő alatt Bond felhagyott a szolgálattal, és csendes, nyugdíjas életet élt Jamaicán. Igen, ez nem fog sokáig tartani.

Az is olyan régen, hogy az MI6 már továbblépett Bondtól. Amikor a film elkezdődik, Nomi két éve a 00-as ügynök volt, és Bond távollétében felvette a 007-es palástot. Ez egy egészen más világ, mint amit Bond hagyott az utolsó film végén. De aztán megint szabadlábon van egy gyilkos mániás, így bizonyos dolgok nyilvánvalóan nem változnak.

Mi a Nincs idő meghalni története? Az eddig látottak alapján úgy tűnik, hogy a 007 Nincs idő meghalni-ben meglesz a Bond- filmek szokásos összetevői . Lesz összeesküvés, intrika és gyors autók. Lesz benne némi humor és elég sok szív is.

Bond fő érzelmi küzdelme Madeleine titkaival való szembenézés lesz. Bondot mindig is kísértették saját múltbeli démonai. Most neki is meg kell küzdenie az övével.

A 007 Nincs idő meghalni tényleges története azzal kezdődik, hogy Bond szövetségese, Felix Leiter felkeresi, hogy segítsen megtalálni egy eltűnt tudóst. A történet előrehaladtával ez az egyszerű küldetés bonyolultabbnak bizonyul, mint azt Bond várta.

Lépjen be Safin, egy fanatikus gonosztevő, akinek halálos cselekménye van, és még feltáratlan kapcsolatai vannak Madeleine-nel. Lehet, hogy Bondért harcol, de Safin igazi célpontja Madeleine, okok miatt, amint a film megjelenik.

Mindent egybevetve, van egy őrült gazembered, aki rajong a színházakért, egy új MI6-ügynök, akihez Bondnak kényelmetlenül kell igazodnia, egy szerelmi érdeklődésed szörnyű titkokkal, aki szeretett kémünk végét jelentheti, és egy aljas terv, amely milliókat fenyeget. életek. Alapvetően ez egy újabb nap az irodában James Bond számára. Íme a hivatalos szinopszis a film weboldaláról :

„A 007 Nincs idő meghalni-ben Bond otthagyta az aktív szolgálatot, és nyugodt életet él Jamaicán. Békessége rövid életű, amikor régi barátja, Felix Leiter a CIA-tól megjelenik és segítséget kér. Az elrabolt tudós megmentésére irányuló küldetés a vártnál sokkal árulkodóbbnak bizonyul, és Bondot egy veszélyes új technológiával felfegyverzett titokzatos gazember nyomára vezeti.

[hirzilla]

A színes hajú srác, aki menővé tette a videójátékokat http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/godmode/2019/03/31/a-szines-haju-srac-aki-menove-tette-a-videojatekokat/?feed_id=3372&_unique_id=5ca080f3cc2e9 Miért lesz valaki dollármilliomos azzal, hogyvideójátékokkal játszik? – teheti fel a kérdést bárki, aki rendszeresen játszik videójátékokkal és nem dollármilliomos. A felvetés valahol jogos, de a szórakoztatóipar nagy részéhez hasonlóan a streamerek világa is jóval bonyolultabban működik ennél, a sikerhez pedig elszántságra és szerencsére is szükség van. A 27 éves Tyler Blevins, vagyis Ninja a tökéletes példájaennek a jelenségnek: tavaly a Twitch feliratkozói rekordjainak döntögetése mellett majdnem tízmillió dollárt keresett a streameléssel, de ehhez hosszú évek kemény munkája és a csillagok együttállása kellett, az elmúlt egy év alapjánpedig a csúcsról tényleg csak lefelé vezet az út. Szerény kezdetek Az amerikai Tyler Blevins már gyerekként is folyamatosan a legjobb akart lenni, ez pedig a videójátékok esetében is hamar kiütközött: hiába volt csak 10 éves, mikor 2001-ben megjelent a Halo: Combat Evolved, rengeteget gyakorolt, és annyiszor verte rommá két bátyját, hogy egy idő után inkább nem is játszottak veletöbbet. Blevins már ekkor érezte, hogy akár profi szinten is játszhatna, úgyhogy egyre többet gyakorolt, 2009-ben pedig életében először elindult egy orlandói Halo 3 versenyen. Őrületes sikereket itt nem ért el, de a Halo: Reachben már letette a névjegyét, 2011-ben több nagy versenyen is indult, és ebben az évben kezdett el streamelni is a Twitch elődjének számító Justin.tv-n, amivel saját elmondása szerint már akkor napi 100 dollárt keresett. A szülei persze eleinte nem nagyon értették, hogy miért játszik ennyit, de egy idő után eljött az a pont, amikor Blevins annyira sikeres lett, hogy már ők is elfogadták, hogy ennek tényleg van értelme. [embedded content] Ez persze nem egyik pillanatról a másikra történt: egy AngelicNinja nevű korábbi Twitch-moderátor a Kotakunak egy éve arról beszélt, hogy 2014-ben Ninjának ezer feliratkozója sem volt, a streamjét pedig legfeljebb nyolcszáz ember nézte, ami amúgy nem kevés, de a szupersztár státusztól azért elég messze van. A korábbi mod egyébként akkor azt is elmondta, hogy a streamek alapján Ninja személyisége szinte semmit nem változott az évek során, és a munkamorálja is ugyanolyan maradt, ez pedig valószínűleg nagy szerepet játszott abban, hogy be tudott futni. PewDiePie-hoz hasonlóan egyébként Ninja sem hagyott ott mindent, hogy a játékoskarrierjére fókuszáljon. A Halo mellett egyetemre járt, focizott és dolgozott is, tavaly pedig a CNBC-nek arról beszélt, hogy a profi videójátékozás egyáltalán nem való mindenkinek. A fiataloknak azt tudom mondani, hogy nem dobhatnak el mindent, hogy a profi karrierre fókuszáljanak. Jelenleg ez egy rendkívül kompetitív szcéna, úgyhogy fontos, hogy az ember ezen kívül is bebiztosítsa a jövőjét – mondta, hozzátéve, hogy szerinte mindenkinek érdemes kiterjesztenie az érdeklődési körét és a képességeit is. A battle royale bajnoka Blevins egészen az ötödik részig kitartott a Halo-széria mellett, utána viszont előbb átnyergelt a battle royale műfajt népszerűségbe katapultáló H1Z1-re, aztán a PUBG-vel is játszott, végül pedig a Fortnite-nál kötött ki. A népszerűségén már az első két játék is sokat dobott, de a dolgok a Fortnite-tal indultak be igazán. Blevinsnek ekkorra már megvolt az a törzsközönsége, akiket érdekelt a műfaj, így simán tört az élre az éppen akkor berobbanó Fortnite nézettségi listáján, ezzel pedig egy csomó olyan embert is be tudott vonzani, akik addig nem ismerték őt, de meg akarták nézni, hogy mégis mi ez az új őrület. [embedded content] Blevins ezekben a játékokban is elég tehetséges volt ahhoz, hogy a legjobbak közé emelkedjen, de a sikerében legalább ugyanekkora tényező volt az, hogy folyamatosan olyan meghökkentő megoldásokkal állt elő, amikre mások még csak nem is gondolnak játék közben. Emellett a személyisége sem elhanyagolható faktor, rajongói szerint egyrészt mindig nagyon komolyan veszi a saját teljesítményét, másrészt nagyon szenvedélyes és mindig őszinték az érzelmei, a streamjei pedig jó ideje abszolút gyerekkompatibilisek is. Ennek, illetve a Fortnite óriási sikerének köszönhetően Blevins egészen elképesztő növekedést produkált: 2017 szeptemberében még csak 500 ezer követője volt, de pár hónap alatt kétmillió fölé tornázta ezt a számot, mellette pedig előbb az 50, aztán egy héttel később a 100 ezer fizetős feliratkozós határt is átlépte. Csak hogy kontextusba helyezzük, ennyi feliratkozóval 350 ezer dollárt is lehet keresni egy hónap alatt, és akkor az adományokról, a YouTube-csatornából befolyó pénzekről meg a szponzorokról még nem is beszéltünk. Ez a növekedés példa nélküli volt a Twitch történetében, így nem is meglepő, hogy sokan rögtön arról kezdtek el beszélni, hogy nem lehetett organikus, mert egybeesett a Twitch és az Epic közös promóciójával. Ez a Twitch Prime és a Fortnite összeboronálása volt, amikor hirtelen egy rakás ember tudott ingyen feliratkozni egy hónapra bármelyik streamerre, a kritikusok szerint pedig ezek nagy része Blevinsnél landolt. Sokan amúgy azt is felvetették, hogy sikerült automatizálni a Twitch Prime regisztrációt, amivel lényegében arra utaltak, hogy még csak nem is ingyen cuccokért feliratkozó emberek, hanem botok árasztották el a platform legnépszerűbb streamereit. Akkoriban egyébként több streamer is arról beszélt, hogy irreális mértékű növekedést tapasztaltak, de a Twitch ragaszkodott hozzá, hogy a promóció tényleg ennyire népszerű, ami amúgy a Fortnite szárnyalását figyelembe véve annyira nem is tűnt lehetetlennek. Drake meg a többiek A sztori aztán tavaly március 15-én egészen szürreális fordulatot vett, ekkor történt ugyanis, hogy Drake (igen, a híres kanadai rapper, aki imádja a Toronto Raptors kosárcsapatot) kiírta Twitterre, hogy éppen Ninjával nyomja a Fortnite-ot. Ez érthető módon önmagában is eléggé megdobta Ninja nézettségét, de itt még nem ért véget a dili, hamarosan csatlakozott a rapper Travis Scott, meg a Pittsburgh Steelers amerikaifoci-csapatának egyik játékosa, JuJu Smith-Schuster is. A bizarr közreműködésnek meg is lett az eredménye, Ninja röhögve döntötte meg az addigi nézettségi rekordot, a népszerűsége pedig rakétaként lőtt ki, és még márciusbanelérte a 263 ezer feliratkozót. Ezen valószínűleg nemcsak ő, hanem a Twitch is teljesen meg volt döbbenve, egészen addig ugyanis még a százezres feliratkozószám is képtelenségnek tűnt. Tavaly márciusban Ninjának több feliratkozója volt, mint az utána következő négy csatornának összesen, a celebstream miatt pedig olyanok is megismerték a nevét, akik azt sem tudták, hogy mi az a Twitch vagy a Fortnite.Ninja egyébként később egy interjúban azt mondta, hogy Drake ezzel nemcsak bejuttatta a fősodorba a videójátékokat, de menővé is tette őket. Az egész őrület hatásáraBlevins márciusban a harmadik helyre ugrott a sportolók szociális interakcióit összesítő hookit listáján, áprilisban pedig többek közt Cristiano Ronaldót, Shaquille O'Nealt és Neymart is megelőzve felért az első helyre; eljutott azEllen DeGeneres Show-ba; partnerségbe lépett a Red Bullal; ő lett az első e-sportoló, akivel címlapsztorit futtatott az ESPN; és még a Super Bowl LIII-re készített reklámban is feltűnt egy pillanat erejéig. Érdekes módon Blevins a népszerűség és a rengeteg streamelés ellenére sikerrel kerülte el a hangosabb botrányokat, nagyobb port gyakorlatilag csak az kavart, mikor kijelentette, hogy nem akar nőkkel játszani a csatornáján. Az internet hamar ráugrott a témára, de mint kiderült, Blevinsnek nem a női streamerekkel van baja, egyszerűen csak nem szeretné, ha emiatt olyan pletykák látnának napvilágot, amik beárnyékolhatják a házasságát. Lefelé a lejtőn? Ninja az ESPN-nek tavaly többek közt arról is beszélt, hogy amikor éppen nem játszik, akkor folyamatosan azon aggódik, hogy már elért a csúcsra, úgyhogy legszívesebben mindig csak játszana. Az ő napirendjével egyébként önmagában ez is elég megterhelő feladat: napi tizenkét órát streamel, a csatornája statisztikái alapján pedig csak a Fortnite közvetítésével 4291 órát töltött el úgy, hogy a játék még két éves sincs. Ha kimozdul otthonról, arra általában nyomós oka van, mert minden nem streameléssel töltött óra durván megbosszulja magát. Egy eseményre például csak akkor megy el, ha elég nagy a presztízse, vagy ha fizetnek annyit, hogy megérje a bevételkiesést, csak úgy pedig szinte sosem mozdul ki, mert hamar nagyon fárasztóvá válik, hogy egy lépést sem tud tenni az őt nyaggató rajongók nélkül. Ez az életstílus természetesen a nyaralásokat is kizárja: Blevins az elmúlt nyolc évben csak az esküvője után tartott egy hatnapos szünetet, de erre az időszakra is időzített videókat, hogy a rajongói ne maradjanak tartalom nélkül. Sajnálni mondjuk azért nem kell, havonta nagyjából félmillió dollárt akaszt le a streameléssel, ami több pénz, mint amit egy átlagos amerikai tíz év alatt megkeres. Ezzel együtt az egyértelműnek tűnik, hogy Ninja nem ok nélkül fél attól, hogy már csak lefelé vezet az útja, jelenleg tizedannyi feliratkozója sincs, mint egy évvel ezelőtt, és ha így folytatja, hamarosan a top 10-ből is kiszorul majd. Arról persze egyelőre szó sincs, hogy eltűnne a süllyesztőben– nemrég került elő például az, hogy az EA állítólag egymillió dollárt fizetett neki azért, hogy az ő battle royale játékukat, az Apex Legendset közvetítse–, de egyértelműen sokat vesztett a népszerűségéből, ez pedig a közvetítéseire is rányomja a bélyegét. Azt elég nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mi vezetett idáig: van, aki szerint Ninja túl népszerű lett ahhoz, hogy rizikót vállaljon – bár PewDiePie alapján ez nem feltétlenül visszatartó erő –, így pedig már nem elég izgalmas, amit csinál, mások szerint meg csak azért van lejtmenetben, mert a Fortnite is egyre kevésbé népszerű. Az ugyanakkor teljesen biztos, hogy a követőket tekintve Ninja még most is folyamatosan nő, a streamjeit pedig még mindig több mint 30 ezer ember nézi, úgyhogy ha tényleg így néz ki egy csatorna halála, akkor én is így szeretnék majd haldokolni. (Borítókép:Robert Reiners / Getty Images Hungary.) Köszönjük, hogy olvasol minket! Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

[korkep-blog]

"Ez a játék olyan, mint a heroin" – panaszkodnak a szülők. Egyre több a Fortnite videojáték-függő gyerek

Nyitókép: Game Rant   Amennyiben a szülő akkor hívja a gyereket vacsorázni, amikor az éppen belejött a játékba, kitör a harmadik világháború. A játékot nem lehet csak úgy otthagyni, mert a távozás a verességgel egyenlő.   Debbie Vitany harcot vív a Fortnite-tal, de vesztésre áll. Fia, ...

Nyitókép: Game Rant

  Amennyiben a szülő akkor hívja a gyereket vacsorázni, amikor az éppen belejött a játékba, kitör a harmadik világháború. A játékot nem lehet csak úgy otthagyni, mert a távozás a verességgel egyenlő.

  Debbie Vitany harcot vív a Fortnite-tal, de vesztésre áll. Fia, a 17 éves Carson naponta 12 órán keresztül videojátékozik. Fegyvereket, tartalékokat gyűjt, hogy a poszt-apokaliptikus világban mindenki közül neki sikerüljön a túlélés a leghosszabb ideig. A tanárok arra panaszkodnak, hogy Carson elalszik a tanítási órákon, a jegyei pedig jelentős módon leromlottak.

  „Egy aprócska haladást sikerült elérnünk, mégpedig azt, hogy lefaragtunk abból az óraszámból, amit a számítógép előtt töltött, de egy idő után minden visszatért a régi kerékvágásba“ – panaszkodott az édesanya. „Ezelőtt még soha nem láttam olyan játékot, ami ennyire eluralkodott volna a gyermeki elme fölött“.

  Világszerte küzdenek hasonló problémákkal szülők, tanárok és főnökök egyaránt. Ők mind azzal harcolnak, hogy a videojátékok órákra lefoglalják a játékosokat, s emiatt gyakran háttérbe szorul a többi teendőjük, illetve aktivitásuk. Több mint kétszázmillió ember regisztrált be Fortnite-játékra, ami az Epic Games vállalat konyhájára milliárdos bizniszt hozott. Néhány kétségbeesett szülő viszont kénytelen volt gyógykezelésre küldeni a gyermekét.

  A válás oka: videojáték

  „Ez a játék olyan, mint a heroin“ – mondta Lorrine Marer brit viselkedési szakértő, aki játékfüggő gyerekekkel foglalkozik. „Ha függővé válasz, akkor nagyon nehéz ezt az egészet abbahagyni“.

  Az Epic Games vállalat nem kommentálta a videojáték-függőséggel kapcsolatos problémákat. A videojátékok világában azonban mindez nem számít újdonságnak. A szülők és a tanárok már az Atari viedojáték-konzol megjelenése óta találkoznak függő gyerekekkel. A Fortnite azonban valóságos veszélyt jelent.

  A Fortnite nem csak a gyerekek körében okoz problémát. Egy brit online házassági tanácsadó elmondása szerint idén 200 válási kérelem okaként tüntették fel azt, hogy a házasság a videojáték miatt ment tönkre.

  A gyerekeken kívül a professzionális sportolók is Fortnite rabjai váltak. Például a NHL Vancouver Canucksnak már azzal is problémája akadt, hogy a játékosokat „kirángassa“ egy közös vacsorára, így kénytelen voltak teljesen betiltani a videojátékot. A világhírű Bostonu Red Sox baseball játékosa, David Price májusban azért hagyta ki a New York Yankees csapata elleni mérkőzést, mert a Fortnite játszása közben túlterhelte a csuklóját.

  Randy Kulman gyerekpszichológus elmondása szerint a szülők egyre több olyan gyermeket hordanak hozzá, akik videojáték-függőségben szenvednek. „Volt nálam egy 13 éves srác, aki azt mondta, hogy 300 győzelmet tudhat magáénak a Fortnite-ban. Egy pillanatra meg kellett őt állítanom, mert ki kellett számolnom, hogy mennyi időt fektethetett bele ebbe az egészbe“ – mondta Kulman.

  https://www.youtube.com/watch?v=2gUtfBmw86Y

  A százból csak egy túlélő van

  Michael Jacobus – aki gyermektábort vezet a függőséggel küszködő gyerekek számára  – azt állítja, hogy a táborozó gyerekek kétharmada azért vett részt a táborban, mert tavaly túl sok időt töltött a Fortnite videojáték játszásával. A gyógyulásuk részét képezte az ún. technológiai detox is, ami annyit jelent, hogy elvették tőlük a mobilt, tabletet és a notebookot, helyette pedig elegendő alvást, ételt és csoportos terápiákat biztosítottak nekik.

  A Fortnite azért is vonzó játék, mert a Battle Royale névre keresztelt verzió ingyenesen hozzáférhető, és a telefontól kezdve a játékkonzolokon át mindenhol játszható – mondta Cam Adair, aki 15 évesen játékfüggőségbe esett, ma viszont már iskolákban tart előadásokat a saját tapasztalatairól.

  A Fortnite-ban száz ember küzd egymással, mígnem a végén csak egy ember marad életben. Ezért is nehéz vele leállni, ha az ember egyszer már elkezdte. „Amennyiben a szülő vacsorázni hívja a gyereket, kitör a harmadik világháború, mert amíg elfut enni, addig veszít a játékban“ – magyarázta Adair.

  Annak ellenére, hogy a játék maga ingyenes, az Epic Games több százezer dollárra tesz szert a kiegészítőkből. A játékosok egzotikus fegyvereket és ruhákat vásárolhatnak. „A szülők már rengeteg pénztől estek el amiatt, hogy nem vették észre, a bankkártyájukat a játékkonzollal párosították“ – állítja Marer.

  A probléma egyre nagyobb lesz

  Hasonló felháborodást és feszültséget váltott ki a Grand Theft Auto (GTA) videojáték is, amit a szexuális tartalma és az extrém erőszakossága miatt több országban betiltottak.

  Paul Weigle pszichiáter felhívta a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén júniusban a mentális rendellenességek közé sorolta a videojáték-függőséget, így a szülők visszatérítést kérhetnek a biztosítóktól a gyerekek gyógyítására.

  Weigle azt tanácsolja a szülőknek, hogy a tíz évtől fiatalabb gyerekeket ne engedjék videojátékokat játszani. Az idősebb gyerekekkel pedig egyezzenek meg egy időkeretben, amit a gyerek játszással tölthet.

  „Úgy vélem, hogy a videojáték-játszásból még az eddiginél is nagyobb probléma lesz“ – tette hozzá Weigle.

  Denník N/Körkép.sk

[memoriesofatraveladdictchick]

I have already written that we went on holiday to Bali in 2017. October and we stayed in Ubud. About the Things you can do in Ubud (with a lot pictures) I wrote here: What can you do in UBUD, Bali? But we didn’t see only Ubud, we went on one day to the East of Bali by car, we had a driver, we were picked up from our hotel in Ubud and came back in the afternoon. There are big distances in Bali, it takes a long time to go from one point to another. There are big distances in Bali, it takes a long time to go from one point to another.

Már írtam, hogy 2017. Oktoberében Balin nyaraltunk és Ubudban szálltunk meg. Arról, hogy mit lehet csinálni Ubudban (sok-sok képpel ) itt írtam: Mit csinálhattok UBUD-ban, Bali szigetén? De nem csak Ubudot láttuk, egy nap kocsit béreltünk és elmentünk Bali keleti részére , a sofőr felvett minket a szállodánktól Ubudban , és délután visszahozott. Nagy távolságok vannak Balin, sok időbe telik, hogy egyik pontból a másikba eljusson az ember.

First we went to Pura Lempunyan (on the way you can stop at the Elephant cave and / or the Bat cave too), it took about 2 hours to get there. Pura Lempuyang is one of the key 9 temples on the island. There are 5 temples and there are a lot of steps up to them, i read to go up to the 5th it takes at least an hour. We are not so into steps so we went up to the entrance to the first temple, from where we could see the Agung Vulcano, the one that erupted in December 2017. The view is amazing and you can understand from the photos why it is called the “Gate of Heaven”…

Először Pura Lempunyanba mentünk (az Elefánt barlangnál és / vagy a Denevér barlangnál is meg lehet állni utközben), kb. 2 órát vett igénybe oda érni. Pura Lempuyang a sziget 9 legfontosabb templomának egyike. 5 templom van itt, és sok lépcső vezet fel, azt olvastam, hogy az 5.-ig felmenni legalább egy órát vesz igénybe. Nem vagyunk olyan nagy lépcsőzés szeretők, így mi csak az első templom bejáratáig mentünk, ahonnan láthattuk az Agung vulkánt , amely 2017 decemberében kitört . A kilátás elképesztő, és a fotókból is láthatjuk, miért hívják ezt a ”Mennyek Kapujának“ …

The second stop was at the Tirta Gangga water palace, a former royal palace. It is a maze of fountains and pools decorated with stone carvings and statues. It was such an amazing experience to hop from one stone to another at the pool with the statues. Tirta Gangga means water from the Ganges (Strange name, the Ganges is not even in the area). It was built in 1946 but was destroyed by the eruption of Mount Agung in the 1960s. It has been re-built. You can bathe in the pools for a small charge (we didn’t do it, honestly I didn’t feel the pools were so clean ) and you can feed the fish with fish food that you can buy at the entrance. It was one of my favourite sights in the East.

A második állomás a Tirta Gangga vízipalota volt, egy egykori királyi palota. Ez egy labirintus szökőkutakkal és medencékkkel, díszített kőfaragványokkal és szobrokkal. Oriási élmény volt az egyik köröl a másikra “ugrálni” a medencénél, ahol a szobrok voltak. Tirta Gangga jelentése viz a Gangeszből (furcsa név, a Gangesz még a környéken sincs). 1946-ban épült, de megsemmisült az Agung vulkán kitörésekor az 1960-as években, azután ujra épitették. A medencében kis adomány fejében fürödhettek is (mi nem tettük , őszintén szólva nem tüntek annyira tisztának ezek a medencék), és halat is tudtok etetni haleledellel, amelyet a bejáratnál vásárolhattok. Ez volt az egyik kedvenc látnivalóm Keleten.

On the way to the next spot we stopped at some rice paddy terraces, the postcard-like pictures of rice fields are mostly taken here and not at Tegalalang or Jatiluwih. A következő helyszínre menet megálltunk egy rizsterasznál, ez az a hely ahol a képeslapszerü képeket lövik a rizsföldekröl, nem Tegalalangnál vagy Jatiluwihnál.

After that came the Taman Ujung , another water palace . It is more quiet than Tirta Gangga but in my opinion less beautiful and less exciting. It had been built as a recreation palace. Ezután jött a Taman Ujung , egy másik vízi palota. Csendesebb, mint Tirta Gangga, de – véleményem szerint – egyben kevésbé szép és kevésbé izgalmas is. Nyaralonak épült.

And at last a beach, we chose the Whitesand Beach. I wish we had chosen the Blue Lagoon, because here the path to the beach was so steep, we were afraid we couldn’t go back so we didn’t enjoy the stay much. The beach is very nice tho, there are some cheap restaurants with seafood and tropical fruit cocktails. És végül egy tengerpartot céloztunk meg, a Whitesand Beach-et választottuk. Bárcsak a Kék Lagúnához mentünk volna, mert itt a tengerpart felé vezető út olyan meredek volt, hogy attól féltünk nem tudunk visszajönni, így nem élveztük az ott létet, mert a félelem rányomta a bélyegét a hangulatunkra. A strand maga nagyon szép, néhány olcsó étteremmel, ahol tenger gyümölcseit és trópusi gyümölcs koktélokat lehet kapni.

TIPS for your Bali visit

I had done a lot of research before we left and I think in the East part of Bali these are the sights worth see. I prepared this program based on different tour agencies programs/descriptions, they combine the sights they visit on one day a bit differently. You can also add the Batur volcano and/or another beach near Canda Dusha to your program.

To go on a Tour for 1 person in Bali costs as much as going by car with a driver for 1 day, that is why I recommend to go on your own like we did. Driving here is terrible and it costs also as much as a car with a driver. You pay the driver for 1 day (ca 8 hours) and even some guiding/tour information he can give to you. It depends on your bargaining skills how much you pay, we paid if I remember good 400.000 IDR which is about 25 EUR.

If you want to visit the island and get to know its culture/sights plan maximal 2-3 days on tours if you stay on Bali for 1 week. We went to the East then to the centre and both days were long with a lot of driving. More we wouldn’t have enjoyed.

TIPPEK nyaraláshoz Bali szigetén

 Sok informáciot gyüjtöttem, mielőtt elutaztunk, és úgy gondolom, hogy Bali keleti részén ezek a legfontosabb látnivalók. Ezt a programot különböző ügynökségek programjai / leírásai alapján készítem, ök a látnivalókat egy nap alatt egy kicsit másképp nézik meg. A programhoz hozzáadhatjátok a Batur vulkánt és / vagy egy másik strandot Canda Dusha közelében.

Balin egy személyre egy kirándulás annyiba kerül, mint egy autó vezetővel 1 napra, ezért javaslom, hogy menjetek inkabb úgy, mint mi. Vezetni nehéz, de a kocsival együtt jár a vezetö, akit 1 napra (kb. 8 órára) fizettek és még útmutatást is ad nektek. Hogy mennyit fizettek, attol függ mennyire tudtok alkudozni, ha jól emlékszem mi egy napra 400.000 IDR-t fizettünk, ami kb. 25 EUR.

Ha meg akarjátok ismerni a szigetet, a kultúrat, a látnivalókat akkor maximum 2-3 napra tervezzetek túrákat, ha egy hétig vagytok itt. Ennyi elég. Mi egy napra keletre mentünk, majd a sziget közepére, és mindkét nap hosszú volt, sok kocsiban üléssel. Többet nem élveztünk volna.

Vicky

  Related posts / Kapcsolódó cikkek:

What can you do in UBUD, Bali? / Mit csinálhattok UBUD-ban, Bali szigetén?

How to discover East Bali / Hogyan fedezzük fel Kelet-Balit I have already written that we went on holiday to Bali in 2017. October and we stayed in Ubud.

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Barangolás Skóciában – Edinburgh: Újváros

New Post has been published on https://zarojel.hu/barangolas-skociaban-edinburgh-ujvaros/

Barangolás Skóciában – Edinburgh: Újváros

[vc_row][vc_column][vc_column_text]A skót főváros Újvárosnak (New Town) elnevezett hangulatos utcáin hasonlóan csodálatos sétálni, mint az óvárosi részben. Ez a városrész is sok felfedezni valót tartogat a turistáknak.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBlbHMlQzUlOTElMjBBbGV4YSUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjk0MjQzNzYzODAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][vc_single_image image=”136728″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1500819343275background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Újváros

Edinburgh fő sétálóutcája, a Princes Street gyakorlatilag kettéosztja a fővárost, északi oldalán terül el az Újváros. Főleg a 18-19. században épült, és jellegzetes kör alakú terei teszik igazán különlegessé. Az óvárosi zsúfoltságot kívánták kiküszöbölni egy új városrész megtervezésével és felépítésével. Az Újváros James Craig tervei alapján készült, és ma sokan úgy vélik, hogy ez a világ legszebb György-kori épületeinek tára.  A mintegy 300 hektárnyi területen felépült városrész főutcáját George Streetnek nevezték el, amelynek két oldalán további főutcák épültek: a Princes Street és a Queen Street.

A Princes Street-nek csak az egyik oldalán találhatók épületek, a másik oldala a Várhegy és az alatta elterülő parkos rész, amely már az Óvároshoz tartozik. Ezt a három főutcát számos, ezekre merőleges kisebb utca köti össze, így hozva létre a hálós szerkezetet. Noha az Újváros később épült, mint az Óváros, és teljesen eltérő építészeti stílusirányzatok virágoztak az újvárosi épületek „megszületése” idején, mégsem érezzük azt az utcákon sétálva, hogy más világba csöppentünk volna.  A hatalmas épületek, a csodaszép kertek, az elegáns terek amolyan fennkölt és varázslatos „arcot” kölcsönöznek a városnak, megmagyarázhatatlan és egyben csodálatos az összhang, amit az Óváros és Újváros együttesen nyújt. A két városrész együtt alkot egységet, együtt adják azt a varázst, ami Edinburgh-ot olyan egyedivé és felejthetetlenné teszi.

Edinburgh, a Princes Street (Kép: Postally Yours)

Látnivalók

Az Újváros főbb nevezetességei: a Scott-emlékmű (Scott Monument), a Skót Nemzeti Arcképcsarnok (Scottish National Portrait Gallery), a Virágóra (Flower Clock) és a Királyi botanikus kert (Royal Botanic Garden Edinburgh).

A Scott-emlékmű a skót irodalom vitathatatlanul egyik legnagyobb alakjának, Sir Walter Scott írónak állít emléket, élete és munkássága előtt tisztelegnek az alkotással vagy inkább építménnyel. Az emlékmű neogótikus stílusban épült, templomtornyot formáz, ívei alatt több szobor is felfedezhető Sir Walter Scottról, illetve műveinek alakjairól. A 60 méter magas torony tetejére 287 lépcsőfok vezet, amit ha megmászunk, jutalmul az egész várost minden irányból beláthatjuk. Egy rövid séta után a közelben, megnézhetjük Sir Walter Scott házát, ahol élt és alkotott (39 Castle Street). Ha a Princes Street Gardens mellett sétálunk, megcsodálhatjuk a Virágórát, amely a világ első, 1903-ban megalkotott virágórája; kerülete 10,8 méter, átmérője 3,5 méter. (forrás: Wikipédia)

A Scott emlékmű (Kép: Wikimedia Commons)

Robert de Bruce-tól egészen Anna királynőig a Stuartok 12 generációjának története tárul fel a Skót Nemzeti Arcképcsarnokban. A Galériában több mint 30 ezer (!) festmény látható, számtalan nemzetközileg is elismert alkotással. Emellett mintegy 6 ezer fotóból álló állandó kiállításnak is otthont ad, a fotóművészet úttörőinek számító művészek és kortárs tehetségek munkáit egyaránt felvonultatva. Ugyancsak itt tekinthetjük meg Mária, a skótok királynőjének ékszereit is.

A Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden Edinburgh) az Újváros északi peremén helyezkedik el. Több mint 28 hektáros területről beszélünk, amelyet eredetileg 1670-ben két orvos, mint gyógynövénykertet hozott létre. A gyűjtemény századokon át tartó, folyamatos bővülésének eredményeként az arborétum ma már további három kertből áll. Nem csak a világ egyik legnagyobb rododendron kultúráját mondhatja magáénak, de a Skóciában honos növényfajokon kívül, a világ minden tájáról származó különlegességeket is bemutat. (forrás: Wikipédia)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBtJUMzJUExc29kaWslMjBBbGV4YSUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjMzNzc4NDI3ODUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”136731″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1500820146955background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_column_text]

West End

West End az elnevezése az Újváros nyugati oldalához kapcsolódó városrésznek, melynek jellemző építészeti stílusa a georgiánus stílus, amit széles utak, tágas terek és György-stílusú épületek jelenítenek meg. Itt szeli át a belvárost a Leith folyó, és természetesen itt is akad bőséges látnivaló köztük a Modern Művészetek Skót Nemzeti Galériája (Scottish National Gallery of Modern Art) és a Dean-galéria (Dean Gallery), a Georgiánus ház, a Skót Állami Levéltár és még hosszan sorolhatnám.

A West End nevezetességei

A Modern Művészetek Skót Nemzeti Galériája (Scottish National Gallery of Modern Art) klasszicista stílusban épült, és 1960-ban alapították. A mintegy 5000 darabból álló gyűjtemény ízelítőt nyújt a 19. század végétől napjainkig terjedő időszak európai és amerikai művészeinek munkáiból. Festmények, bronztárgyak, papírnyomatok és grafikák, valamint kinetikus szobrok is részei a kiállításnak. A galérián belül önálló részt kapott a skót gyűjtemény.

A Modern Művészetek Galériájának testvérintézményeként nyitották meg annak szomszédságában a  Dean-galériát, amely a Modern Művészetek Galériája állandó és időszaki kiállításainak ad otthont, elsősorban dadaista és szürrealista alkotásoknak.

A Georgiánus házat (Georgian House) a georgiánus (György-korabeli) stílus egyik kimagasló példájaként tartják számon, innen kapta elnevezését is. A Charlotte téren 1792-ben kezdtek építkezni Robert Adam tervei alapján, aki nemcsak az itt álló épületeket tervezte, hanem magát a teret is. Nem mellesleg a tér északi oldalán magasodik Skócia miniszterelnökének hivatalos lakóhelye, a Bute House is.

Az ediburgh-i Georgiánus Ház (Kép: Culture Trip)

A West Endben találhatjuk még a Szent János-templomot (St. John Church) Szűz Mária-székesegyházat (St. Mary’s Cathedral) és a Skót Állami Levéltárépületét (West Register House).

Be kell vallanom, a teljesség igénye nélkül tudtam csak bemutatni vagy éppen csak megemlíteni a sok látnivaló közül az általam legkedveltebbeket, de hozzáteszem Én sem láttam még mindent. Minden alkalommal, amikor Edinburgh-ban járok, azt tapasztalom, hogy újabb és újabb felfedezéseket teszek. Sok meglepetést tartogat, a városokban „csak úgy” bolyongani szerető emberek számára. A skót fővárosban egyszerre van jelen a történelmi múlt, a művészeti irányzatok széles palettája, és noha az ellentétek városának nevezik, mégis harmóniát érzünk és nosztalgikus hangulat fog el az utcáin sétálva. Aki teheti, egyszer sétáljon a városban este is egyet. A város fényei varázsosak, a kivilágított vár csodálatos látványt nyújt. Azt hiszem, bátran megállapíthatom, hogy nemcsak Pest ér meg egy estet! Kellemes barangolást mindenkinek![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBoYXJtYWRpayUyMEFsZXhhJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyNDg1NDU3NTk4OCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

[nonquebecoisayul]

A következő generáció

Az elmúlt héten egzisztenciális szintű kérdésekkel szembesültem. Ezek közül talán egy volt az, ami közvetlenül a saját létezésemre vonatkozott, a többi ennél jóval messzebbre mutatott. Kétségkívül a hét fő eseménye Montréalban a klímasztárjk volt, ami miatt pénteken gyakorlatilag leállt az élet. Az iskolák pedagógiai napot rendeltek el, az egyetemek (az enyém kivételével) szintén szünetet adtak a diákjaiknak. A munkahelyek csoportostul vonultak a fiatalokkal, a tömegközlekedés és a közösségi biciklik ingyenesek voltak aznap. A teljes belváros szinte autómentessé vált, csak rengeteg gyalogos és biciklis flangált jobbra-balra, keresztbe-kasul az így még szélesebbnek tűnő észak-amerikai négyzetrácsos szerkezetű utcákon. Mintha Földanya is tudta volna, egész álló nap szikrázó napsütés és közel 20 fok volt (előtte való nap és ma is szakadó eső).

Apokaliptikus, de egyben végtelenül nyugodt is volt a látvány. A szervezők szerint a montréali eseményen félmillióan vettek részt, de hivatalos adatot nem tud senki sem mondani érthető módon. Mindenesetre amikor a Fridays for Future mozgalmat elindító svéd kamaszlány befejezte az óvárosban tartott beszédét, a vonuló tömeg vége még el sem indult a jó pár kilométerre lévő Mont Royal alatti parkból. “Make the Earth cool again!” volt talán a kedvenc transzparensem. Külön említésre méltó, mennyire odafigyeltek még a táblák újrahasznosítására is a résztvevők: ha valaki elindult haza, átadta a nagyrészt csomagolásból újrahasznosíott kartonpapírra írt üzenetét másnak.

A nagy választási hajrában természetesen az esélyes pártok országos vezetői sem hagyhatták ki az alkalmat: a jóképű miniszterelnök egyenesen Montréalig jött pofonért, amikor kétszemközt osztotta ki a kis szöszi Greta, amiért Kanada nem tesz eleget a bolygónk megmentéséért. Sokatmondó, hogy egyedül a konzervatív párt miniszterelnök-jelöltje nem vett részt egyetlen klímaprotesten sem, helyette épp az olajlobbisták fellegvárában, Albertában kampányol az újabb vezetékek építése mellett. A sors fintora, hogy épp a melegedés miatt gyengülő jet stream és emiatt betörő polar vortex ezen a hétvégén 30-60 centi havat és napokig tartó tartós telet hoz a Sziklás-hegységbe és annak lábához szeptember végén: újabb rekordok megdőlése várható az átlagtól akár 15 fokkal is alacsonyabb hőmérsékletek miatt...

A héten errefelé is sokat esett (szerencsére csak eső), így hosszú hónapok óta először vettem magamnak hetijegyet, lassan vissza kell szoknom a tömegközlekedésre, vége a bringás időszaknak. Útban az egyetemre óriás betűkkel jött velem szembe egy szalaghirdetés az itteni Deák téri metróállomás bejáratánál: ne egyél húst, légy vegán! És cuki képek cuki haszonállatokkal sötétfekete, gyászhirdetésekre hajazó háttérrel. Tegnap este pedig szintén a metrón a mellettem álló langaléta kamaszfiú kabátján a következő üzenet nyomult az arcomba: “Go vegetarian you cowsucking pervert!”

Mik ezek, ha nem egzisztenciális kérdések? Az új generáció kemény kérdésekkel szembesít és a kommunikációs aszteroidadömpingben elsatnyuló figyelmünk, közönyünk miatt olyan agresszívan teszi mindezt, hogy ember legyen a talpán, aki nem inog meg. Érkezik az az idő, amikor minden teória képviselője rád akarja erőszakolni az értékrendjét. Az élet ezen a területén is robbanásveszélyes a közeg!

Végezetül itt egy újabb élmény, ami mindinkább elidegenít kutatásom tárgyától, a társadalomtól, és egyre jobban aggódom, hogy nem fogom érteni, mi a fészkes fene zajlik körülöttem. A McGill egyetem, ahol továbbképzés keretén belül part time student vagyok, ebben a trimeszterben kötelezővé tette valamennyi hallgatójának, oktatójának és adminisztrációs kollégájának - azaz a teljes állományának - egy kb. egyórás, internetes kurzus elvégzését, amely a szexuális érintkezés szabályairól szól. A MyCourses nevezetű kurzustámogató felületen megjelent nekem is a tananyag, amit ha nem végzünk el november végéig, nem lehet vizsgázni (magyarán kötelező feltétel).

A rajzokkal animált alámondásos “felvilágosító” anyag 4 részből áll és mind angolul, mind franciául végighallgatható. Az első részben fogalommagyarázat és elképesztő statisztika van: mi a különbség a szexuális zaklatás és erőszak között, hol történik a legtöbb visszaélés és kik követik el jellemzően kik ellen stb. A második modulban egy konkrét esetet követünk végig, amelynek lényege, hogyan vegyük észre csókolózás közben, hogy rendben van-e, ha beteszem a kezem a másik combjai közé vagy másnap feljelent a rendőrségen. A harmadik részben egy buliban vagyunk, ahol két fiú esne egymásnak, ha hagynánk: bódult állapotban lehet-e hagyatkozni a másik szóbeli megerősítésére a szexuális közeledést illetően. (Itt mondjuk maradt egy kiskapu: mi van akkor, ha mindkét fél KO, így egyik sem tudja, mit csinál...). A negyedik részben a szexuális támadást, erőszakot, zaklatást megélt áldozathoz való közeledést, a megértést, kommunikációt magyarázzák el.

Őszintén szólva, nagyon kíváncsi voltam a programra, hiszen egyrészt valamennyire betekintést nyújt a mostani nemzetközi egyetemisták világába, másrészt pedig én is egy csomó mindent más kategóriába sorolok most, mint azelőtt. Ami nagy tanulság a sztoriból, az az, hogy a fogyasztói nárcisztikus társadalom a jóléti országokban tényleg eljutott az individualizmus olyan fokára, hogy a társas érintkezést (újra) tanulni kell. Montréalban vagy azokban a városokban, ahol nagy hírű, a világ minden tájáról diákokat vonzó felsőoktatási intézmények vannak, a kultúraközi kommunikáció régen nem látott mértékben vált létfontosságúvá.

Mint ahogyan a határokon messze átnyúló klímaváltozás, ezeket is együttesen kell kezelni. A nemzetekben/vallásokban/törzsekben való gondolkodás rövid távon nagyon súlyos következményekhez vezet 7+ milliárd emberi lény koegzisztenciája mellett. Persze az is lehet, hogy már késő: így is, úgy is csúnya kihalásban részesülnek mindazok, akik a héten a jövőjüket féltve az elődeiken kérik számon a XX. századi önfelzabáló jólét következményeit. Patthelyzet szerintem.