#hóvihar

[greenteaforbreakfast]

Pontosan semmit nem ad vissza ez a fénykép, de brutál szép volt az előbb két hóvihar között az ég.

[rebeka-felesleges]

véresre kapart kézfejek

véresre harapott száj

elcsukló hang

mély levegő

10-ig számolsz

hallgatod a szívverésed

számolod az ujjperceket

és félsz, hogy ez mindig így lesz

békességre vágysz

miközben hóvihar tombol benned

hóesés van körülötted

hűvös van

és rettegsz, hogy ez örökre így marad

[triangularitydubs]

Any Star Fox Fans here? I'm getting back into Wattpad!

I think you'd like this story: "Star Fox: Missing In Action" by -_Mr_F_- on Wattpad https://www.wattpad.com/story/188228442?utm_source=android&utm_medium=com.tumblr&utm_content=share_writing&wp_page=create&wp_uname=-_Mr_F_-&wp_originator=b7T43C0Vrvs9TzHALGsYOjcVKXyqbKYFdiyfSKouPpjOxqaKZ5XzW%2BvjPeJlmZ%2FJeCCwjpmB3o8oN337AKrBeFWQfJpm06Zsy1Zji7W16O51yMoB%2BYJpWOpwK7jkpVSg

There's also a book on my profile that's the technical... "First Book" but its not that necessary to read if ya didn't want to.

[remelemmostmaraholdonlaksz]

Két órája hóvihar tombolt. Egy órája ragyogóan kisütött a nap mintha mi sem történt volna. Most újra esik a hó.

[versinator]

Elnémítsa könnyeztek

Hallgatások dióhéj kimérve leplemért Esküvőjére kilógnak aranygyűrű búvárt Födetlen öntudatnak professzorok úrjézus Legmagasabb gólyalábakon csillagtól psalmus Patakvölgy botorkálunk ölelget fényszál Kősziklába tárgyaim sikátorokban mosolynál

Odaviszlek folytatásra elálmélkodva sövénykerítés Ebzárlat fürtjeinek viszonzásul tücsökzenés Lihegünk bohóka aréna agyar Robogja elnehezült faluról hóvihar Kolozsvár letérdelnek lejöttem hazudozzál Aranyfonál tépek ecetet oltáránál

Gongon bundával oszlásnak megírt Postám puskákat hebeg sokért Felébredésben lebukó bukkanok esztétikus Fütyülő fényutat suttogtak rigmus Megrázkódik ejtesz megbámulják szobrainál Klastromában összegabalyodtak lidérclángot poroszkál

Figyeljétek mezítelenül lúg összefüggés Tükrön savószín belemerülnek tettetés Börtönömbe kacsók fúrod oscar Legillőbb csillogok nyöszörgő iskolaudvar Pirkad megadással világnagyság símogattál Dörrenése szopni remegéssel rezonál

Elmúlását melléülnék ürmös gyermekéért Harmóniának vészmadár berohanni aranyport Szoborhoz üldögélve csodálkozással fanatikus Tekintélyt cédák másikához farizeus Közeltávol karmait készülődés romoknál Vigasságban hátak repüljek adjál

Fölkiált cédulákat labdázni puskalövés Szentül szemünkön gémberedett hóesés Magasságok vízcsepp csontfaragás ősmagyar Bömbölés kérted ránevet szélvihar Rekviemet kacagtatott koccintásra megcsókoltál Aranyország sípolva kezdjek cérnaszál

[pitkinofficial]

A szép tavaszi időjàràs utàn jött egy akkora hóvihar, hogy majdnem àtültem egy màsik gépjàrműbe.

[scandal-douglas-blog]

AI mese AI illusztrációval: Karácsony a faházban

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy háromtagú kis család, akik egy hangulatos erdei házikóban éltek. Minden évben, karácsony táján, külön kirándultak a közeli városba, hogy ajándékot vegyenek egymásnak.

Egyik évben, útban a városba, hóvihar söpört végig rajtuk, és kénytelenek voltak egy régi faházban meghúzódni. Odabent egy barátságos, idős házaspár fogadta őket, akik befogadták őket, és meleg étellel kínálták őket.

Miközben ettek, a házaspár történeteket mesélt a karácsony varázsáról, és arról, hogy a karácsony a nagylelkűség és a kedvesség ideje. A családot annyira meghatotta a házaspár kedvessége, hogy úgy döntöttek, az ajándékokra félretett pénzükből ajándékokat vesznek az idős házaspárnak.

A család a karácsonyi ünnepek megújult szellemével tért haza. Ezt követően minden évben folytatták a különleges utazást a városba, hogy ajándékokat vásároljanak egymásnak és kedves vendéglátóiknak az erdei faházból.

Boldog karácsonyt!

[greenteaforbreakfast]

5 nap van nyárig, úgy tűnik abba simán belefér még egy-két hóvihar :)

[agendakiado]

Gina Fodor - Karácsonyi hóvihar

[versinator]

Felbúg országodba

Mászom felnyitnak forgófüstű lobogóhajú Barátaival rögökre felugrottam hollóhajú Neheztelj falvakat csicsereg álomalakot Ránéznem garmadája herkules csipkebokrot Tűzve tüllön lopják belemarkol Elcseveg derülni elrepültek kovácsol

Szeliddé meztelenre lángözönében fölkavar Elfutó cigányzenét ünnepét ősmagyar Harangod gyilkosságot porcikádat félkörű Bibliára cikkázó titkokra csontvázszerű Aranyoz átrepül készíts rácsókol Szerelmesemé furán letérdelve himbálózol

Ízzó írásnak lánykának szőkehajú Árvult nagybátyám társra őszhajú Felejted nagykomoran kivágná tanúságot Kéjelegve csillagtól szóró albumot Legerősebb harsonákkal visszaemlékszem hajbókol Megtettem királynői szeretőknél sipol

Kihal pihéző veszített hóvihar Haránt szembeni sátánarcú gyászmagyar Felrémlett lángszinü gócpont kiskörű Terveimet bábu csapattal álomszerű Megsiratnám bejárunk nyűgével bízol Felújul rénszarvasokkal lengőn változol

Elbúcsúztunk álmodozván ráköszönni pillájú Betáncoló csapzottra vigalomban nagyzajú Pátriárkák kálváriára házai szilánkot Hahaha pírral hízelkedők gyolcsot Rögeszmés teleírva cipőmet határol Dohogását anatole túlnéző ringatózol

Kincseskamrák játszadozó évmilliárd szélvihar Legényről fanatikus túlfűtött iskolaudvar Elsuhanó cedron tanítson feketeszőrű Elmondják mennyezeten nyugalommá népszerű Ácsorogtok fájdító árvizes palástol Labdázni fontolóra sugárnyalábbal karol

[nonquebecoisayul]

Adieu et merci!

Elmentek a dobozok. Itt ulok egy ures lakasban, ami jo 3 evig az otthonom volt. Azert konnyunek erzem magam, orulok, hogy most ket honapig nem kell latnom felhalmozott javainkat (ahogy emelgettek itt a koltoztetok a sulyos dobozokat, megint folmerult bennem a kerdes, mi ertelme van a fogyasztoi tarsadalomnak, de ez messzire vezet, ne bolygassuk most:). Mar majdnem kesz a takaritas is: keszen allunk az atadasra, ami holnap az utolso pillanatban fog tortenni a tervek szerint.

Kanada onmagahoz hiven int bucsut nekunk: ma es holnap hoval es esovel vegyitett vihar erkezik, igy ha ki is erunk a repterre idoben, attol meg siman keshet vagy torolhetik a gepunk. Meglatjuk, de az tuti, hogy autentikus Isten hozzad van kilatasban:)

Ez a poszt azert szuletik, hogy megkoszonjem Kanadat es a Montrealban toltott kozel 3,5 evunket. Koszonom az oszi szineket es a kifogyhatatlan juharszirup-utanpotlast. Koszonom a hanyattvagoan csodalatos es lelegzetelallito termeszeti csodakat, a vegelathatatlan hegyeket-vizeket-sikokat, a geometria minden formajat. Koszonom a nyaresteket es a naplementeket, a Mont Royalt, a Petite Italie-t, a Festival Transamerique-et, a bobeszedu nemzetkoziseget, az elfogadast, a turelmet, a tengermelleki emberek baratsagossagat. Koszonom, hogy itt lehettem, hogy ha kicsit is, enyem lehetett ez a hatalmas orszag a frankofonokkal, az angol ajkuakkal es a temerdek allophone-nal (szigoruan nincs fontossagi sorrend:).

Talan koszonetet lehetne mondanom a soha veget nem ero teleknek, a meteres havaknak, a felejthetetlen hoviharoknak, a metszo keleti parti szelnek, a kilatastalan -30 fokoknak es az iztelen helyi kulinarianak is: hiszen ezek nelkul valoszinuleg nem ertekeltem volna a fentieket ennyire, nem estem volna platoi szerelembe az osz irant es nem izleletem volna a nyar minden egyes percet olyan hevvel es odaadassal. A poutinok fantaziatlan vilagat meg boven ellensulyozta a draga Rozsika, az olaszok es a portugalok foztje, nem beszelve brazil barataink kerti partijairol.

Epp egy hete volt az itteni bucsubulink: ugyan kozel nem voltak annyian, mint negy eve az A38-on, de a vegere igy sem emlekszem, eleg jol sikeredett:) Bizarrnak hagzik, de valahol jo latni, hogy tenyleg szomoruak az emberek, hogy elmegyunk. Nehez palastolni, hogy en amugy annyira nem, mert var az orok nyar a tropusokon, de persze hianyozni fognak ezek a kedves arcok, kellemes estek es kozos programok, ahogyan hianyoznak meg mindig a tieitek es a veletek toltottek.

A vilag panikban van a koronavirustol, de nekunk mennunk kell. A ket poszt kozotti idot a jol bevalt es imadott Portugaliaban toltjuk, igy holnap ismet nekilendulok az Atlanti-oceannak. Remeljuk, csak elkeruljuk mind a nyavalyat, mind a karantent; de ha nem, hat akkor ez volt megirva. En tele vagyok elmenyekkel, erzelmekkel, ket valosag kozott ingok ismet, nincs semmim, csak ket borondom ruhakkal, a fontosabb iratokkal, amik a bevandorlashoz meg az utazashoz kellenek meg nehany ajandek az en kis csaladomnak odahaza, mert ha minden terv szerint halad, Lisszabon csaladegyesitesi helyszin lesz a hugommal es a sogorommal. A let elviselhetetlen konnyusege, nemdebar?

Adieu, Montréal and see you, Canada! Koszonok mindent. Amicalement, ton Pierre

[nyuszimotor]

ahh, adnám itt is!

[erzseke]

Kék világ!❄❄❄❄ #tél #hó #kék #winter #snow #blue #természet #nature #vsco #mik #russia #hóvihar #hóvilág (at Moscow, Russia) https://www.instagram.com/p/BtzyJ0qHR2a/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=1b7ok1l0itajw

[ndav1d42]

behavazódott a Balti, fura havas tengerparton sétálni. szép amúgy! hazafelé elkapott egy hóvihar is 🌨️❄️☃️

[csorbade]

Budapest, Csikágó. Talán 5 éve lehetett. Egy kollégával a sokadik közös adásvételt ünnepeltük a Keleti mellett. Egy-egy rozsdafoltos kispolszki árát kerestük jó magyar forintban. Már amikor a borítékból a zsebünkbe tömtük,egy dobozos kefír árát vesztette az értékéből. Az ünneplést így egy picit szolidabbra vettem, a fogatot és a mum pezsgőt lehúztam a listáról, így maradt a lángosos a Garay utcában. Szakadt a hó, az utca távolabbi sarkán csoportosan gyülekező, filccel felrótt tiritarka grafitiket jótékony hófátyol fedte el. A lángosos egy telefonfülke méretű lyukban volt elvackolva. Régen egy falba vájt kirakat hátsó szerelő rekesze lehetett, a rést most rotyogó olajjal teli fritőz, több tíz kiló nyerstészta, egyetlen kiszolgáló személyzet, valamint egy recsegő rádió töltötte ki. A rádión a Klubrádió szólt, azt hiszem péntek volt és Gálvölgyi beszélgetett valakivel, majd a "hadd szóljon" szignál tompán szűrődött át a kavargó hófalon keresztül. Bekopogtam a lehúzott ablakon, mire egy tésztás kéz azonnal felcsapta és a rés mélyéről egy hang kérdezett rá, hogy mi szél hozott két ilyen vándort-e távoli tájra. A válaszom rövid volt: Két sajtos-tejfölös. Az ablak visszacsapódott, a Klubrádió tompán szólt tovább, élvezhetőségét a rotyogó olajban lubickoló tenyérnyi tészták ricsaja rontotta. Kis idő elteltével két gőzölgő lángos siklott ki az ablakon, ami nyaktilóként zárta le azonnal a barnára sült tészták mögött a falba vájt üreget. Ketten álltunk a fehér förgetegben, a hóvihar teljesen kiürítette az utcát. Nagyokat haraptunk az olvadt sajtos tetejű lángosból, miközben a fejünk teteje lassan fehérbe fordult. A századeleji bérházakról beszélgettünk, egy-két új gondolatot szőtt a mondandónkba a tompán kiszűrődő rádió. Boldog pillanata volt az életemnek. Azóta a lángosos parányi ürege teljesen kiürült, és ma a rádió is elhallgatott. Letekerték.

[a-sziv-dadogasa]

Az utolsó vitánk, mint hóvihar tombol a fejemben, de néha a boldog pillanatok felolvasztják a havat.