#PFSZ

[hettie]

a keffije nem palesztin nepviselet hanem eloszor a PFSZ es azota a hamasz tamogatasanak a szimboluma. ha kozben megis nepviselette valt akkor elnezest. izrael nevenek kicsillagozasa egyertelmuen az elobbire utal egyebkent, szivecske ide vagy oda. a palesztin zaszlo tiltasa viszont egyaltalan nem okes. Szerintem inkabb azt viselhesse es akkor nem kell a keffije. azert megnezem az o dalat is es leszavazok ra ha az tetszik a legjobban.

[izraelinfo]

Oroszország a palesztin egység helyreállítását sürgeti

Oroszország a palesztin egység helyreállítását sürgeti

A palesztin egység mielőbbi helyreállítását sürgette a közel-keleti rendezés előmozdítása érdekében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor kedden Moszkvában fogadta a palesztinközi párbeszéd részvevőit.

Az orosz diplomácia vezetője a Fatah, a Hamász, valamint más rivalizáló palesztin pártok és mozgalmak képviselői előtt azt hangoztatta, hogy a közöttük való megosztottság ürügyet teremt…

[emitter-of-learjets]

Hvprkdprh, kar ufr tav prfs trmm fer kar pvhk ofsxrevnh. D ftvjr tdka f gvmk kv ydkla imfljsrhh, mzdsx vs kar lvmo rfekaz xevnso tdka sdxak fde imvtdsx vqre pr. Tdka pz udehk pvqrprsk, D urmk evnxa udireh idsodsx pz afsoh fso mrxh kvxrkare, fso hvpr jdso vu imdsouvmo tefyyro fevnso pz uflr. D hkenxxmro uefskdlfmmz uve f pvprsk, vsmz hkvyydsx vslr D hpfljro pz arfo fxfdshk f evlj. Kafk odo hvprkadsx kv lnk kar hafey yfsdl kafk tfh umvvodsx pz rskder irdsx. D kvvj f orry, hanooredsx ierfka, fso kedro kv lfmp ovts fso kadsj kaevnxa tafk tfh afyyrsdsx.  Tafk kdpr tfh dk? Tarer tfh D? Tafk tfh kar mfhk kadsx D erprpirero ovdsx? Svkadsx.

D kedro kv hlerfp uve army ink vsmz pfsfxro kv mrk vnk f oez, lavjdsx hvi. Vu fmm kar kdprh kv svk ir fimr kv uvelr hvnso vnk vu pz kefdkvevnh kaevfk, kadh tfh fs fpfcdsx vsr. Unlj. Tafk kar unlj tfh afyyrsdsx? D azyreqrskdmfkro iedrumz. D afo f udsfm rwfp D tfh hnyyvhro kv ir fk edxak svt. Vu fmm kar dsfsr kavnxakh kafk lvnmo afqr yvyyro dskv pz arfo, kadh vsr tfh hneyedhdsxmz xevnsodsx. Fmm vu f hnoors, kar larpdhkez D tfh hkenxxmdsx kv mrfes zrhkreofz odos'k hrrp afmu fh kreeduzdsx fh dk tfh kars. Svkadsx mdjr irdsx fionlkro fso fifsovsro kv ynk kadsxh dskv yrehyrlkdqr, D xnrhh. D kvvj f orry ierfka. Vj. Kar… hknoz xevny. D tfh tdka lmfhhpfkrh, lvnmos'k erprpire tav. Nyvs erumrlkdvs, dk hrrph mdjr yreafyh karz trer svk pz uedrsoh. Karz trer kfnskdsx pr uve xvdsx svs-qreifm, tadla D xnrhh hkdmm afos'k tves vuu. Tdka kar fpvnsk vu hkerhh D tfh nsore, svk hneyedhdsx. Fukre kafk, tfmjdsx avpr, kfjdsx f haveklnk kaevnxa kar xevqr rqrezvsr htver tfh afnskro (inmmhadk), fso D hprmmro hvprkadsx svwdvnh… fso kars svkadsx. Kafk odos'k army pr pnla, kavnxa dk odo uvelr pr kv kfjr hvpr ierfkah fso kadsj kadsxh kaevnxa. Svt kafk D tfh kadsjdsx fxfds, lfmmdsx uve army odos'k hvnso mdjr kafk xerfk vu fs dorf, lvshdoredsx D afo sv dorf tafk kar armm tfh afyyrsdsx. Tfh kadh hvprvsr'h dorf vu f gvjr? Kreeduz kar hknydo fnkdhkdl xdem tav ovrhs'k irmdrqr ds xavhkh? Unlj kafk. Tfh kadh irlfnhr D odos'k nhr f edodlnmvnh sdljsfpr mdjr rqrezvsr rmhr? Dk kvvj pr mvsx rsvnxa kv mrfes vsr hrk vu feidkefez enmrh uve irafqdve, mdjr unlj tfh D xvdsx kv hyrso fmm pz rsrexz fognhkdsx kv kadh trdeo hnilnmkner. Sv pfkkre tafk tfh xvdsx vs, kezdsx kv udxner dk vnk tvnmos'k army pr svt. D urmk fevnso iradso pr tdka pz afsoh, kezdsx kv urrm avt pz mrxh trer kdro kvxrkare. Mzdsx vs kar xevnso mdjr kadh D lvnmos’k erfla fsz jsvkh, fso karer tfh sv avyr vu uveldsx pz fladsx mrxh kv irfe pz trdxak ve haduk pz afsoh fevnso. Kar ruuvek tfh yevifimz unkdmr ds fsz lfhr. Rqrs du iz hvpr pdeflmr D pfsfxro kv uerr pzhrmu, D ovnikro D lvnmo udxner vnk tarer D tfh, mrk fmvsr uvelr pz ivoz kv rhlfyr tdkavnk pz lfsr kv army. D gnhk afo kv avyr kafk kadh tfh hvpr jdso vu aveedimr yefsj fukre fmm. D hkfekro kv hanoore tdka hdmrsk krfeh fxfds. Karer tfh sv tfz uve pr kv krmm avt mvsx afo yfhhro. Pz krfeh afo oedro vs pz uflr fso pz mdpih afo xvsr snpi. D tfh gnhk mzdsx karer, hkfedsx imfsjmz dskv kar evnxa ufiedl yerhhro fxfdshk pz rzrh. D urmk f afso vs pz srlj. D hkdmm lvnmos'k hlerfp, sve afo D fsz dorf avt kv udxak iflj. F gvmk vu urfe efs kaevnxa pr fh pz pnhlmrh hkduursro kars hkfiiro tdka yfds uevp kar flk vu pvqdsx. "Aaaaaaaaalaaj" tfh fmm D lvnmo uvelr uevp pz pvnka. Xerfk. Fk kar hpfmm hvnso, kar afso tdkaoert. Pver afsoh xefiiro fk pr evnxamz, oefxxdsx pr nyedxak fso mrfsdsx pr fxfdshk tafk urmk mdjr f kerr. D tadpyrero tdka yfds (fso urfe) fh kar ydsh fso srromrh havk kaevnxa pr fxfds. Karer pnhk afqr irrs fk mrfhk ktv yrvymr kv afqr xefiiro pr fmm vqre mdjr kafk. Kavhr hfpr afsoh kver kar idsodsxh vuu pz mrxh fso feph, ink fmm D lvnmo ov tfh lmdsx trfjmz kv kar kerr kafk D afo irrs ymflro srwk kv. F urt ierfkah, fso svkadsx rmhr kvnlaro pr. Tdka hafjdsx feph, D erflaro ny fso nsodo kar jsvk kafk tfh avmodsx kar ufiedl kv pz arfo. Fh dk urmm kv kar xevnso fmm kavnxakh vu mdpydsx ftfz fifsovsro pr. Karer tfh vsmz vsr kadsx ds uevsk vu pr, fso dk tfh fihvmnkrmz svk anpfs. Dpyvhhdimz kfmm fso kads, dk afo uvne feph domz htfzdsx fk dkh hdor. D uvnso pzhrmu udwfkro vs kar afsoh kafk afo gnhk xefiiro pr, afsoh tdka qfezdsx fpvnskh vu (kvv mvsx!) udsxreh, rsodsx ds lmfth ve vkaretdhr hafey yvdskh. Dkh hjds tfh kar xerrs vu mdqdsx tvvo, qrdsro tdka xvmo fso krwknero mdjr ifej. Dk tfh trfedsx f hjdek vu tvqrs mrfqrh lvslrfmdsx dkh mrxh, fso svkadsx rmhr. Dk tfh lneqro hmdxakmz mdjr f tvpfs, tdka ktv ofej xerrs ldelmrh erhrpimdsx fervmfh vs dkh hpfmm larhk. Lfhlfodsx ovts uevp tafk tfh yerhnpfimz dkh arfo tfh f levts vu kads lnemdsx mrfqrh, lvpymrkrmz vihlnedsx dkh uflr. Odo dk rqrs afqr f uflr? D tfh irxdssdsx kv urrm odccz. Tafk…? Pz mrxh xfqr vnk irsrfka pr. D tfh erxfdsdsx urrmdsx ds karp, tadla prfsk D lvnmo urrm avt pnla karz anek. D tfskro kadh kv hkvy. Fk kar hnoors pvkdvs vu pz lvmmfyhr, kar kerr-mdjr irdsx ds uevsk vu pr hnexro uvetfeo fso ydljro pr ny fxfds tdka fmm uvne vu dkh feph, ydssdsx pr iflj fxfdshk kar kerr. D mrk vnk fsvkare hpfmm hbnrfj vu urfe. Tdka dkh mvtre ktv feph hkdmm avmodsx pr nyedxak, dk nhro kar vkare ktv kv ormdlfkrmz lferhh pz uflr fso rwymver pz ivoz, kdmkdsx dkh arfo lnedvnhmz fh dk odo hv. Dk knxxro fk pz lmvkadsx fso hlefklaro mdxakmz flevhh pz hjds. Fmm D lvnmo ov tfh hkfer uvetfeo fk kar lerfkner irsk vqre pr, dkh arfo ds uevsk vu pdsr, mrfqrh kdljmdsx pz uflr. D hsrrcro. Hadk. Kar xrskmr kvnla vs pz uflr knesro hafey fh f lmft onx pvprskfedmz dskv pz hjds fso hlefklaro f xefcr karer. D lvnmo urrm imvvo trmmdsx ny ds kar hafmmvt lnk. Dkh arfo tdkaoert pvprskfedmz, iruver mrfsdsx iflj ds lmvhre kafs rqre. D hbnrrcro pz rzrh hank fh dkh mrfuz afde rsqrmvyro pz arfo, fso - nxa - hvprkadsx lvfehr fso trk, mdjr f lfk'h kvsxnr, oefxxro dkhrmu flevhh kar lnk, ktdlr. D afo xdqrs ny vs efkdvsfm kavnxak fk kadh yvdsk. D tfh hv fuefdo, fso hv nsirmdrqfimz kdero. Pz mrxh xfqr vnk fxfds, fso D urmm uvetfeo dskv kar tfdkdsx feph vu kar ymfsk-lerfkner. Dk lfnxak pr, tefyyro fmm uvne vu dkh feph fevnso pr, fso lfeedro pr f havek odhkfslr kv f ynuuz hyvk vu xefhh, tarer D tfh oryvhdkro hneyedhdsxmz xrskmz. D odos'k jsvt avt kv irxds kv nsorehkfso fsz vu kadh, fso D gnhk lnemro ny dskv f ifmm fso ledro. D ovs'k erflk trmm kv srt hdknfkdvsh tars karz'er pnsofsr, fso kadh tfh fszkadsx ink pnsofsr. D urmk f kvnla vs pz arfo, fso D tfh kvv vnk vu dk kv rqrs hkfekmr. D gnhk mfdo karer, krfeh hmvtmz mrfjdsx uevp pr, fh hrqrefm afsoh irxfs kv lferunmmz ens kaevnxa pz afde, lvpidsx dk tdka mdxak kvnlarh vu pfsz udsxreh. Dk tfh hvvkadsx, fso uve f tadmr kadh pfor pr lez pver kafs fsz qdvmrslr tvnmo afqr. Rqrsknfmmz D tfh fimr kv xrk favmo vu pzhrmu fxfds. D tfdkro uve kar afsoh kv tdkaoeft uevp pz afde iruver hmvtmz, lferunmmz knesdsx fevnso fso hdkkdsx ny. Kar lerfkner tfh karer ds uevsk vu pr, pdpdljdsx pz yvhr. D hkdmm afo kv kdmk pz arfo iflj hmdxakmz kv hrr dkh arfo, rqrs tdka nh ivka vs kar xevnso.  Dk yvdskro fk pr tdka dkh ktv edxak afsoh. Fhyrs? D'p svk hner avt, ink D jsrt dk tfh lvpdsx uevp kar lerfkner. D kvvj f orry ierfka, fso pfsfxro kv hknkkre vnk "z-z-zrfa. Ka-kaakafk'h p-pz sfpr." D kvvj fsvkare ierfka, mflro pz afsoh dskv pz (kfsxmr-uerr) afde, fso tadhyrero "a-army pr?" Fh D pfor kadh xrhkner, dk lvydro pr rwflkmz, kvy ktv afsoh feladsx ny kv erhk vs dkh arfo. D arfeo tafk hvnsoro mdjr pz qvdlr lvpdsx uevp dkh arfo. "A-army z-z-zvn?" D svooro, arhdkfskmz. Dk fyyrfero kv lvshdore kadh uve fs fxr, uevcrs ds yvhdkdvs. Udsfmmz, dk svooro fh trmm. D tfhs'k hner tafk kadh tfh hnyyvhro kv prfs, ink D avyro dk tfh xvvo. Dk mrfsro ds lmvhr fxfds, erfladsx tdka fmm uvne afsoh kv lny kar iflj vu pz arfo. Iruver kvnladsx pr kadh kdpr, dk hkvyyro fso kdmkro dkh arfo kv kar hdor. D svooro ds erhyvshr, avydsx D tfh ovdsx kar edxak kadsx. Dk xrskmz dskrektdsro dkh udsxreh dskv pz afde, knxxdsx vs dk xrskmz kv kdmk pz arfo iflj fso xndor dk nytfeoh. Tadmr ovdsx hv, dk mrfsro uvetfeo, mrkkdsx pz uflr yfhh kaevnxa kar kdljmz qrdm vu mrfqrh fevnso dkh arfo. Kadh kdpr, D urmk hvuk mdyh yerhh fxfdshk pz vts. D lmvhro pz rzrh. Uve fmm kafk D afo sv unljdsx dorf tafk tfh afyyrsdsx, dk tfh f xvvo jdhh. Kar lerfkner mrfsro ftfz, fso fyyrfero kv erxfeo pr uve f pvprsk. Udsfmmz, har tdkaoert are afsoh uevp pz afde fso xndoro nh ivka kv vne urrk. Fh har odo, D urmk fmm vu kar yfds fso urfe oefds vnk vu pz ivoz, fso D ierfkaro f hdxa vu ermdru. D hkvvo karer fso mvvjro fk are, tfdkdsx uve tafkrqre tvnmo afyyrs srwk. Are afsoh erknesro kv pz ivoz fso irxfs kv erpvqr pz lmvkarh. D trsk fmvsx tdka dk, sv mvsxre erfmmz lfedsx tafk tfh afyyrsdsx. Dk urmk mdjr har afo pz irhk dskrerhkh fk arfek, fso D tfh tdmmdsx kv uvmmvt are mrfo. Dk tfh f nsdbnr urrmdsx irdsx nsoerhhro iz f lerfkner tdka uvne mvsx feph. Har xndoro pz vts feph ny tdka ktv afsoh tadmr ynmmdsx pz hadek vuu tdka kar vkareh. Havrh, hvljh, yfskh, nsoretrfe, kar erhk vu dk uvmmvtro fh har mrk pr mrfs fxfdshk are. D domz keflro f afso flevhh are hjds, urrmdsx are fh har afo urmk pr. Are hjds tfh hv hvuk, uve fmm kafk dk mvvjro evnxa fso ifej-mdjr. Dk tfh fs nssreqdsx krwkner, ink har urmk hvmdo fso erfm ds f tfz kafk har havnmos'k afqr. Udsfmmz, har knxxro fk pz ief ds f urt oduurersk oderlkdvsh, fh kavnxa har tfhs'k bndkr hner tafk kv ov tdka dk. D nslmfhyro dk uve are fso mrk dk ufmm kv kar xevnso tdka kar erhk. Kar lvmo sdxak fde ierrcro flevhh pz hjds, ink D urmk tfep. D ynk pz afsoh vqre pzhrmu erumrwdqrmz, ink D tfhs'k qrez hrmu-lvshldvnh. Har xndoro pz feph iflj kv pz hdorh xrskmz ink udepmz. D tdxxmro pz kvrh ds kar rfeka, nshner tafk tfh xvdsx kv afyyrs srwk. Kar lerfkner'h flkdvsh odo svkadsx kv erhvmqr pz lvsunhdvs: har erflaro dskv f yvljrk ds are hjdek fso ynmmro vnk f hrro. D lvnmos'k krmm tafk jdso dk tfh, ink dk tfh fivnk kar hdcr vu f odpr. Har hkryyro lmvhre fxfds, avmodsx kar hrro irktrrs ktv udsxreh ds vsr vu are afsoh. Vsr pver hkry, fso har tfh hkrfozdsx pr tdka kar vkare kaerr afsoh. D tvsorero taz. Pz bnrhkdvs tfh hvvs fshtrero fh har kvvj kar afso avmodsx kar hrro, fso ymnsxro dk dskv pz larhk. Fh qdvmrsk fh kafk flkdvs hrrpro, karer tfh sv dpprodfkr yfds. Pz ierfka lfnxak ds pz kaevfk ds havlj fh D mvvjro ovts fk kar fep hkdljdsx vnk vu pz larhk. F hmdxak kedljmr vu imvvo trmmro ny ds pz pvnka fso oedyyro ovts pz lads, ink karer tfh svsr fk kar hdkr vu kar dsgnez. D hkvvo karer, xfhydsx uve ierfka kafk tvnmos'k lvpr, uve tafk hrrpro mdjr fs rkresdkz fh har fognhkro are udsxreh dshdor vu pr. Udsfmmz, har tdkaoert are afso, mrfqdsx sv qdhdimr tvnso, hafjdsx f urt reefsk oevyh vu pz imvvo uevp are udsxreh. Kar hrro tfh dshdor pr svt D kvvj f orry, hanooredsx ierfka - fso kars kar yfds lfpr. Dk mfslro fk pz lver tdka rqrez irfk vu pz arfek, kaeviidsx, kaeviidsx. D hlerfpro fso lmnklaro fk pz larhk, hlefiimdsx fk hjds fh kavnxa D lvnmo krfe kar hrro vnk. Dk tfh aveeduzdsx uve f pvprsk, iruver kar yfds irxfs kv urrm odhkfsk, irfefimr. D mvvjro ds fk kar lerfkner ds havlj, mrk pz feph ufmm kv pz hdorh. Har gnhk jryk avmodsx pr, evljdsx pr xrskmz fso erhkdsx are lads vs pz arfo. Pz ierfkah hmvtro, fh odo kar tdmo irfkdsx vu pz arfek. Tadmr kar yfds mrhhrsro, dk tfh hyerfodsx kaevnxavnk pz larhk fso irzvso, mdjr hvprkadsx tfh lafsxdsx tdkads pr. D mrfsro tveomrhhmz fxfdshk are. Tfh kadh tafk ozdsx urmk mdjr? Dk tfhs'k hv ifo, D xnrhh. D ierfkaro ds. D lvnmo ifermz urrm pz arfek fszpver. Svt kafk D kavnxak vu dk, D lvnmos'k urrm pz mrxh fxfds rdkare - ink kadh kdpr karer tfh sv ydsh fso srromr hrshfkdvs. D ierfkaro vnk. D ierfkaro ds. D mvvjro ovts, fso D afo sv mrxh. Pz kvehv umvtro oderlkmz dskv tafk mvvjro mdjr f kerr kensj. Pfzir karer tfh fs dpyerhhdvs vu tarer pz mrxh tarer? Ink sv hrshfkdvs, sv pvqrprsk. Kar tvvors hjds tfh lerrydsx ny pz ivoz, snpidsx pr fh dk hmvtmz xert. D ierfkaro vnk. Pz sfpr dh Tdmmvt. D ierfkaro ds, fso Tdmmvt lrfhro are rpieflr. Har efdhro pz feph fivqr pz arfo. Dk urmk mdjr karz trer pvqdsx kaevnxa tfkre, fso D urmk sv srro kv ynk karp iflj fukre har afo yvhro pr. Har hkryyro ftfz uevp pr, tdka vsr mfhk lferhh vu pz uflr. D urmk kar kdsxmdsx vu are kvnla mvsx fukre har afo tdkaoefts, fh kavnxa fmm vu pz hrshrh trer prmkdsx fso hadukdsx. D ierfkaro vnk. Zvn fer hfur svt. D ierfkaro ds. D lvnmos'k haduk pz kvehv svt, lvnmo ifermz pvqr pz srlj. Kadh tfh udsr, D kavnxak. Kadh dh vj. D ierfkaro vnk. D lfs yevkrlk zvn arer. Svkadsx srro anek zvn. D ierfkaro ds. Hfurkz. D ierfkaro vnk.

[szonikuscsavarhuzo]

Ó van erről egy kurva jó könyv, legalábbis egyik szereplőjéről Abu Nidalról. Ha sikerül megszerezni mindenképp ajánlott olvasnivaló.

https://moly.hu/konyvek/patrick-seale-abu-nidal-a-bergyilkos#

Kritikusok ​a szerzőről és Asszad- élet rajzáról: „Patrick Seale izgalmas történettel, tankönyvvel és egyben történelmi művel ajándékozott meg bennünket.” (John le Carré) „Patrick Seale kivételes képessége, hogy be tudja világítani az arab politika áttekinthetetlen labirintusát, és élvezetes, közérthető beszámolót tud írni róla.” (Sir Antony Parsons, The Spectator) „Részletesen dokumentált, hátborzongatóan mindentudó könyv… lenyűgöző olvasmány.” (Edward Said professzor, The Observer) Bizonyára minden magyar emlékszik még az 1985. december 24-én, szenteste napján elkövetett véres római és bécsi repülőtéri merényletekre s 1988. július 11-én az athéni City of Poros kirándulóhajó kézigránátos-géppisztolyos megtámadására. Mind a bécsi, mind az athéni esetnek voltak, sajnos, magyar áldozatai is. Aki ezekért az aljas akciókért felelős: Abu Nidal, az arab világ egyik legkülönösebb terroristavezére, talán az egyetlen a palesztin gerillaparancsnokok között, aki nem elvekért – hanem legtöbbször pénzért öl. Természetesen ő azt állítja, hogy igenis az elvek vezérlik. Azt állítja, hogy 1974-ben azért vált ki a PFSZ-ből, mert az megalkuvó békére törekedett Izraellel. Azt állítja, hogy ő a palesztin haza legfőbb bajnoka, Izrael legelszántabb ellensége. Ezzel szemben: százakra tehető áldozatainak legnagyobb része arab, palesztin. Az izraeli állam ellen sohasem hajtott végre támadást, s ha orgyilkosai Európában zsidókat is öltek, Izrael ezt sosem próbálta megtorolni, noha már arab terrorszervezetek esetében mindig megtette. Ezzel szemben: félmilliárd dollárra rúgó magánvagyonát többnyire gazdag arab államok megzsarolásával szerezte. Ezzel szemben: az Öböl-háború hajnalán, 1991 januárjában Tuniszban megölette Arafat egyik helyettesét, a PFSZ hírszerzőfőnökét, Abu Ijadot. Kicsoda hát Abu Nidal, ez a legrejtőzködőbb terrorista, aki ’80-as évtized elején éveket töltött Lengyelországban, aki 1986-ra európai műveleteinek központját Belgrádból Budapestre tette át, s aki különben is gyakran vakációzott Magyarországon? Abu Nidal életútját ismerhetjük meg ebből a mintaszerűen megírt, izgalmasan informáló könyvből, de ennél jóval többet is – a Közel-Kelet utóbbi három évtizedének egész politikai világa elevenedik meg előttünk, és meggyőző érveket kapunk arra vonatkozóan is, mi lehetne az izraeli-palesztin viszály egyetlen, tartós megoldásának módja.

mik ki nem derülnek

[nemzetinet]

15 millió dollár készpénzt kapott Katartól a Hamasz

&nbspHosszú sorokban várták a köztisztviselők pénteken Gázában, hogy megkapják a katari finanszírozású bérüket. Az elszegényedett területeken és azok környékén dúló feszültségek enyhítésére irányuló erőfeszítéseket azonban a Palesztin Hatóság nem nézte jó szemmel, a készpénzt szállító küldöttet egyenesen “gengszter”-nek és “csempész”-nek kiáltotta ki.

A hatóságok szerint a hat havi elosztásban érkező összesen 90 millió dollárt elsősorban a palesztin övezetet szabályozó Hamasz iszlamista szervezetnek dolgozó tisztviselők fizetésének fedezésére fordítják.

A készpénzt három bőröndben Katar gázai küldötte, Mohammad al-Emadi vitte be Izraelen keresztül csütörtök éjszaka az övezetbe egy gázai kormányzati forrás szerint.

Katar azt is közölte, hogy 100 dollárt fog adni az övezetben élő 50ezer szegény család mindegyikének és jelentősebb összeggel fogja támogatni a határ menti összecsapások sérültjeit.

Az izraeli jóváhagyással történt pénzszállítmány valószínűleg része egy megállapodásnak, mely szerint az övezetre kivetett blokád enyhítéséért cserébe a készpénz szűkében lévő Hamász véget vet a határokon átnyúló, gyakran erőszakos tiltakozásoknak.

A palesztin arabok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász erőszakkal megszerezte magának a Gázai övezetet Mahmúd Abbász elnök Fatah pártjától, azóta Abbász csak az autonóm területek irányítására jogosult (Ciszjordániában.

A Hamászt azonban nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.

Izrael a blokáddal akadályozza meg, hogy az iszlamista szervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe kerülnek ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják a biztonsági kockázat elhárítását követően.

A megállapodás ellenére pénteken mintegy 12000 gázai vett részt a Hazatéréss Menete tüntetéseket a határnál. Egy alkalommal a tüntetők kövekkel dobálták a határ területre látogató al-Emadi konvoját.

Az izraeli hadsereg könnygázzal és más tömegoszlató eszközökkel reagált. Legalább egy tüntető meghalt, 37 megsérült a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint.

Ahmed Majdalani a Palesztina Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezető tisztviselője a Palesztin Hatóság nem tetszésének adott hangot, amikor azt mondta, Emadi, mint egy gengszter, bőröndökben csempészte be a pénzt Gázába.

“A PFSZ nem egyezett bele, hogy a Hamász ilyen módon jusson pénzhez,” nyilatkozta az AFP-nek.

Avigdor Liberman védelmi miniszter is kritizálta a pénz beengedését Gázába.

“Ez behódolás a terrorimusnak, Izrael a pénzzel gyakorlatilag rövid távú nyugalmat vásárol, miközben súlyosan aláássa a hosszú távú biztonságot,” idézte a védelmi miniszter szavait pénteken a Yediot Aharonot újság.

Egyiptom és az ENSZ közvetett tárgyalásokat folytat egy hosszú távú fegyverszünet megkötése érdekében Izrael és a Hamász között.

A pénteki tüntetéseken megjelent a Hamász vezetője, Yahya Sinwar is, aki tagadta, hogy megállapodás született volna Izraellel, ugyanakkor elmondta, hogy az iszlamista szervezet együttműködik az ENSZ-szel, Egyiptommal és Katarral a blokád megszüntetése érdekében.

Újkelet nyomán

15 millió dollár készpénzt kapott Katartól a Hamasz a Nemzeti.net-en jelent meg,

[kavinton-munkalap-blog]

Arcvonalak | Beszámoló a 12. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválról

.

2015 minden bizonnyal a menekültkrízis éveként kerül be Európa történelemkönyvébe. A kontinens határain túl zajló háborúk és forradalmak sújtotta vidékekről a nyugati civilizáció demokratikusnak hitt, a tisztes megélhetés mellett nyugodt hétköznapokkal kecsegtető országai felé irányuló népvándorlás ugyanakkor évtizedek óta létező probléma.

In: FILMVILÁG, 2016. január

A célországok, főként Nyugat-Európa jóléti társadalmai azonban a bevándorlás-politikára vonatkozó megoldási módozatok kidolgozását is elodázták, mindaddig, amíg lángba borult a ház és kiderült, hogy tömlő sincs a tűzoltáshoz. Fentiek alapján nem is lehetett kérdés, hogy a 12. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál kiemelt figyelmet szentel a témának, külön szekcióba sorolva a migránsok helyzetével foglalkozó dokumentumfilmeket.

.

Nyitófilmként kitüntetett helyet kapott a Szíriai love story, amely - túl azon, hogy betekintést nyújt a menni vagy maradni esetenként családokat is szétszakító dilemmájába -, a fesztiválon bemutatott alkotások jó részére jellemző, egyre markánsabbá váló alkotói attitűd kiváló példája. Az eseményeket éveken át követő, a bemutatott szereplők sorstársává, kis túlzással családtagjává váló riporter napjaink dokumentarizmusának egyik legmeghatározóbb „eleme” lett. Ennek oka a filmkészítők azon tudatos szándékában keresendő, hogy a lefilmezettek körében eltöltött minél hosszabb idő olyan fokú bizalmi viszonyt eredményez a kamera két oldalán állók között, amelynek köszönhetően a lehető legintimebb közelségből kaphatunk pózoktól mentes, hajszálpontos képet a megjelenített sorsokról, életekről.

.

Az Asszad-rezsim eltökélt ellenfele, a már az Arab Tavasz előtt bebörtönzött Raghda (nem mellékesen a szír kulturális elit tagja) és férje, az alaviták által toronymagasról lenézett, palesztin Amer szerelmének történetét mintegy öt éven át követő Sean McAllister olyannyira aktív részese lett az eseményeknek, hogy néhány napra maga is rácsok mögé került egy damaszkuszi tüntetés után. Az elkobzott kameráján talált, Raghdát, Amert és gyermekeiket ábrázoló felvételek miatt a családnak menekülnie kellett, akik először egy libanoni táborban kötöttek ki, majd (a rendező közbenjárásának köszönhetően) lehetőségük nyílott rá, hogy Franciaországba költözzenek.

A folyamatos megpróbáltatások, illetve a nő fanatizmusba hajló politikai aktivizmusa miatt megromlott házasság végül teljesen meghasadt: Amer és a szemünk előtt felnövő és egyre érettebbé váló gyerekek a Nyugatot választották, míg Raghda a Törökországban tevékenykedő szír ellenzéki kormány tagja lett. A kesernyés végkifejletben ugyan egyik fél sem zárja ki az újrakezdés lehetőségét, de a fél évtizednyi folyamatos harc és menekülés okozta sebek helyén eltüntethetetlen heg marad, bármit is hozzon a jövő.

.

Témáját illetően hasonló alapokra épül az izraeli Nurit Kedar és Yaron Shani munkája. A fesztivál egyik legfontosabb tanulságát nyújtó végkifejlet, a származásbeli vagy vallási különbségekből adódó szemellenző végtelenül kártékony hatása egy zsidó anyától és palesztin apától származó fiatal férfi, Nimer alakján keresztül csúcsosodik ki.

Az Életfogytiglan főszereplőjének sorsába kódolva van a tragédia, ami egy brutális felismeréssel szakítja szét a családot. Napvilágot lát ugyanis, hogy Nimer apja a hatnapos arab-izraeli háborút követően nem pusztán a PFSZ politikai szárnyának aktivistája lett, hanem az arab világban köztiszteletnek örvendő terrorista, aki számos, Izraelben elkövetett merényletben vett részt. A traumatizált fiú először Kanadában próbál új életet kezdeni, háta mögött hagyva ortodox zsidó anyja és börtönbe zárt apja „örökségét”, de hosszú távon egyiket sem képes megtagadni. Állást foglalni viszont semmiképp nem akar, hiszen tudja jól, hogy egyik félnek sem adhat igazat.

Nimer naiv humanistaként, a „cselekedj mindig úgy, ahogy azt másoktól is elvárnád magaddal szemben” elve alapján próbálja élni az életét, otthonra viszont - kitaszítottsága nyomán - sehol sem talál. Talán egy másik bolygón nyugalomra lelne, mondja, ahol a minden mást kizáró téveszmékkel átitatott vallások nem vették még el az ott élők eszét.

.

A filmek szereplőihez, ez által a feldolgozni kívánt témához a lehető legközelebb kerülni szándékozó, fentebb említett módszerre a Magyar vagy a Nemzetközi panoráma válogatásában is akadt remekbe szabott példa. Hörcher Gábor Driftere egy Balaton-felvidéki, félig roma nagykamasz mindennapjait és reménytelennek tűnő álmai megvalósításért folytatott küzdelmét követi nyomon éveken át, eredményeként közel kétszáz órányi rögzített anyaggal.

A román Toto és nővérei rendezője, Alexander Nanau még lejjebb viszi szereplője korát: a 12. Verzió egyik legerősebb filmje egy szülők nélkül maradt, alig tízéves kisfiú és két nővére kálváriáját mutatja meg már-már zavarba ejtő közelségből, a bukaresti szegénynegyed és a börtönbe került anya Totóék szobakonyháját drogtanyaként használó rokonság árnyékában. A két film a feldolgozás módján kívül az ábrázolt karakterek jellemét tekintve is hasonlóságot mutat: Ricsi és Toto egyaránt elképesztő erejű élni akarásról és keménységről tesznek tanúbizonyságot az őket körülvevő anyagi és szellemi pusztaság kellős közepén.

.

Vitathatatlan: a menekültek, migránsok vagy bevándorlók (a különböző fogalmak valódi jelentését övező tudatlanság Meggyes Krisztina Azok című rövidfilmjében köszön vissza elkeserítően) számának robbanásszerű megemelkedése komoly próba elé állította Európa lakosságának toleranciaküszöbét és emberségét. A jelenség kitűnő indokot adott a nemzeti kormányoknak, hogy országuk állampolgárainak védelmére hivatkozva könnyedén söpörjék le az asztalról az alapvető, demokratikus szabadságjogokat.

Ez az aggasztó helyzet adta a Verzió másik meghatározó témáját: a totalitárius módszerek egyre gyakoribb és kendőzetlenebb alkalmazását a válsággal összemosott terrorizmustól tartó országok megfigyelési, hírszerzési, rendfenntartó vagy épp katonai tevékenységében. A kapcsolódó filmek arra a veszélyre próbálták meg felhívni a figyelmet, amikor az elvben az adott ország lakóinak biztonságára vigyázó titkosszolgálatok a gyakorlatban kontrollálhatatlan hatalommá válnak, gátlástalanul visszaélve személyes adatainkkal, és az állampolgárok privát szférájába betüremkedve élesben tesztelik az orwelli disztópia béta verzióját.

.

A fenti gyakorlat elleni küzdelem egyik közismert élharcosa Edward Snowden, a Citizenfour című paranoia-mozi főszereplője, aki hacker-tudására támaszkodva évek óta figyeli az amerikai információs hivatal, az NSA, vagy az állam az államban státuszú CIA által elkövetett törvénytelenségeket. A titokban tartott helyszíneken, hotelszobákban rögzített, nagyrészt Snowdennel készített interjúkból felépített filmjével Laura Poitras rendező nem először foglalkozik a világ első számú szuperhatalmának kormányzati szinten elkövetett törvénytelenségeivel.

Más eszközökkel, az interjúk készítése mellett tetszetős, ismeretterjesztő jelleget kölcsönző animációkkal teszi ugyanezt a norvég Drónok című film, amely (egy leszerelt drónpilóta vallomásán keresztül) továbbmegy, és többek között teljesen indokolatlan pakisztáni légicsapásokkal, a civil lakosság gondatlanságból, vagy a légierőnél dolgozók puszta embertelenségéből elkövetett megtizedelésével vádolja az Központi Hírszerző Ügynökséget.

.

A fesztiválon vetített filmek jelentős része a felvetett témák ábrázolása mellett élesen világítottak rá a dokumentarizmus filmnyelvének folyamatos változására is. Úgy tűnik, az alkotók nem elégednek meg a manapság legdivatosabb, játékfilmes dramaturgiát használó „kreatív dokumentumfilm” nyújtotta lehetőségekkel. Az ok az elitizmusban is kereshető: a televíziós valóságshow-k vagy trash reality-k tulajdonképpen ugyanezen szerkesztési elvek mentén működnek, és aki szeretné magát távol tartani e módszertől, két utat választhat: visszatér a sokak által ódivatúnak tartott, „beszélő fejes” formához, interjúkra és archív felvételek inzertjeire támaszkodva, vagy a kísérleti filmben rejlő végtelen lehetőségekkel színesíti a vásznat, végképp kiradírozva ezzel az alapműfajok közti, tradicionális választóvonalakat (Arctalanul; Akiket megperzsel a föld). 

Előbbit persze az ábrázolni kívánt téma is indokolhatja: Nagy Dénes Sebének interjúalanyai olyan fiatal nők, akik az őket ért gyermekkori traumák, a szülők részéről tapasztalt testi-lelki erőszak nem múló folyományaként pengével vagdossák magukat a berögzült fájdalom újraélése végett. A három, letaglózó sors bemutatására keresve sem találhatnánk megfelelőbb eszközt a film nagy részét kitevő, statikus kameraállásból rögzített interjúztatásnál, az arcok rezdüléseire vagy a szemek villanásaira irányított fókusznál.

.

Ugyanez viszont nem működik egy másik hazai munka, a Meleg férfiak, hideg diktatúrák esetében. A rendszerváltást megelőző idők meleg közösségének egyébként izgalmas (és visszatekintve már sokszor humoros) története az irányított szituációknak vagy a színes, változatos helyszíneknek köszönhetően válik mégis élvezetessé, de a szereplők puszta elbeszélései amolyan sztorizgatós jelleget kölcsönöznek a filmnek, jócskán tompítva annak élét.

A migránskérdés vagy a Nagy Testvér egyre fenyegetőbb jelenlétének bemutatásán túl tehát más, az emberi jogok körébe tartozó témák is helyet kaptak a gombamód szaporodó hazai fesztiválok egyik legfontosabbjának kínálatában. A Verzió tizenkettedik alkalommal is időben figyelmeztetett a még csak a pincében meglapuló, vagy már a nappali szőnyegét sáros csizmával taposó barbárságra.

Címlapon: Sara Najafi (Ayat Najafi: Dalok senkiföldjéről. 2014)

[peterbreuerblog]

A Trump-kormány pénteken visszavonta döntését a palesztinok washingtoni irodájának bezárását illetően

Az Egyesült Államok “tájékoztatta a PFSZ-irodát, hogy korlátozza tevékenységeit   (more…)

[vilaglato]

Dráma és döbbenet az ENSZ-ben: A Hamasz alapító fia beolvas a palesztin elitnek (magyar felirattal)

Az ENSZ Emberi jogi tanácsában előbb a demokratikus mintaországok, úgymint Szíria, Venezuela, Észak-Korea, Irán, Katar és a PFSZ elmondják szokásos gyűlölet paneleiket a “rasszista, csecsemőgyilkos, földfoglaló stb” Izraelről, majd drámai pillanat következik. Megadják a szót egy...

A teljes cikket itt találod ...

[izraelinfo]

Benyújtotta lemondását a Palesztin Hatóság kormánya

Benyújtotta lemondását a Palesztin Hatóság kormánya

Hivatalosan benyújtotta lemondását kedden Mahmúd Abbász palesztin elnöknek Rámi Hamdalláh, a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság kormányfője és kormányának összes minisztere – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap. 

“Rámi Hamdalláh és kormányának minden minisztere lemondott” – közölte Ahmad Sami, Hamdalláh egyik szóvivője a lappal, és hozzátette, hogy Mahmúd Abbász…

[izraelinfo]

Trump az izraeli-palesztin válság kétállami megoldását támogatja

Trump az izraeli-palesztin válság kétállami megoldását támogatja

Trump szerdán kijelentette, hogy támogatja az Izrael és a majdani palesztin állam együttes létezését biztosító kétállami megoldást a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet washingtoni nagykövete szerint viszont az amerikai kormány cselekedetei tönkreteszik a kétállami megoldás kilátásait.

Az amerikai elnök Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel az…

[izraelinfo]

200 millió dollárral csökkenti az USA a palesztinoknak szánt segélyeit

200 millió dollárral csökkenti az USA a palesztinoknak szánt segélyeit

Donald Trump amerikai elnök utasítást adott a külügyminisztériumnak, hogy irányítson át Ciszjordániának, illetve a Gázai övezetnek szánt több mint 200 millió dollár segélyt más programokra – közölte a külügyi tárca egyik névtelenséget kérő tisztségviselője pénteken.

„Felülvizsgáltuk a Palesztin Hatóságnak, valamint a Ciszjordániának, illetve a Gázai övezetnek szánt amerikai támogatásokat, hogy…

[izraelinfo]

A palesztinok befagyasztanak minden kapcsolatot az amerikai kormányzattal

A Palesztin Hatóság befagyaszt minden kapcsolatot az amerikai kormányzati tisztviselőkkel, mert Washington a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) ottani irodájának bezárásával fenyegetőzött – közölte az izraeli média.

“Az Egyesült Államokban működő palesztin képviselettel gyakorlatilag befagyasztottak minden találkozót, és mi ezt hivatalossá tesszük” – indokolta a lépést bejelentő Rijád…

[izraelinfo]

A Hamász szerint a Moszad ölte meg drónszakértőjüket Tunéziában

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad végzett 11 hónappal ezelőtt Tunéziában Mohamed Zavahrival, a palesztin Hamász drónszakértő mérnökével – jelentette be csütörtökön Bejrútban a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista szervezet.

A ynet híradása szerint a libanoni fővárosban tartott sajtótájékoztatóján a Hamász közölte, hogy nyomozásuk eredménye szerint a gyilkosságot a Moszad boszniai…

[nemzetinet]

36 éve történt a Sabra-i és a Shatila-i mészárlás (képek)

36 éve ezekben a napokban zajlott az a mészárlás sorozat, melyet Izrael és libanoni szövetségesei követtek el civilek ellen.

1982 szeptember 16. és szeptember 18. között közel 3500 palesztin és libanoni civilt gyilkoltak meg Izrael parancsára és a cionisták közreműködésével az Izrael-barát libanoni milíciák. Az áldozatok számát azonban vannak azok akik 5000-re teszik.

Izrael 1982 júniusában támadta meg Libanont, hogy támadást intézzen az ott tartózkodó Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) ellen. A PFSZ alakulatai azonban néhány hét harc után elhagyták Bejrút térségét és egy nemzetközi egyezmény értelmében egy időre tűzszünetet kötöttek.

Az Izrael szövetségeseként működő ún. Szabad Libanoni Hadsereget azonban a cionisták arra használták fel, hogy a tűzszünetet megsértsék és okot szolgáltassanak a további harcokra. Az izraeli hadsereg 1982 szeptember 16-án bekerítette a Bejrút városához tartozó Sabra és Shatila lakónegyedeket és lezárták az összes onnan kivezető utat.

.

Ezek után a cionistákkal szövetséges libanoni milíciák bevonultak a két lakóövezetbe és gyilkolni kezdték a többnyire palesztin menekültek és libanoni síiták lakta városrész civil polgárait. A városrészek korábbi lezárása miatt azonban a civileknek esélyük sem volt elmenekülni ugyanis a menekülőkre az izraeli hadsereg nyitott tüzet.

A három napos vérengzésben 3500-5000 civil vesztette életét. A cionista hadsereg pedig, mivel a keresztény falangista milíciát használta fel az akcióra megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy ez csupán a libanoni háború egyik eseménye, melynek oka a keresztény-muszlim ellentét. Azonban aki a parancsot ténylegesen kiadta az az izraeli hadsereg egyik tábornoka volt, akit Ariel Sharon-nak hívtak és aki később Izrael miniszterelnöke lett.

Orientalista.hu – Al-Isfahani

36 éve történt a Sabra-i és a Shatila-i mészárlás (képek) a Nemzeti.net-en jelent meg,

[izraelinfo]

Elhunyt Uri Avneri, az izraeli békemozgalom alapítója

Elhunyt Uri Avneri, az izraeli békemozgalom alapítója

Kilencvennégy éves korában, szélütés nyomán elhunyt Tel-Avivban Uri Avneri újságíró és békeharcos, volt parlamenti képviselő, az első izraeli, aki személyesen találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetőjével – jelentette a helyi média hétfőn.

A már hetven évvel ezelőtt palesztin állam alakítását szorgalmazó Avneri alapította meg a Gus Salomnevű…

[izraelinfo]

Hírszüret - Vasárnap

Hírszüret – Vasárnap

A Hamász kész átadni a fegyvereit a PFSZ-nek

A Hamász – bizonyos feltételekkel – hajlandó felszámolni a fegyveres szárnyát, és átadni fegyvereit a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek. Egyik vezetőjük közölte, hogy a Hamász akkor fegyverzi le magát, ha képviseletet kap a PFSZ Központi Tanácsában – melynek közeli ülésére két napja meghívót kaptak. A szervezet lehetőségnek tekinti, hogy…