#Szergej Lavrov

[extraordinarymreast]

Bot a küllők között ‘achievement’ unlocked!

[szepkerekkocka]

14e aláírásnál tartunk, az aHang indított egy mailbombing kanpányt is:

[budapest24news]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

Az Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.

Putyin lehelt bele új életet

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank céljait vesztette, ráadásul a tagállamok egy része, köztük Magyarország és Lengyelország otthagyta az IIB-t.

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal később, 2013-ban pedig arról beszélt, hogy „az IIB tevékenysége segítheti azt az orosz törekvést, hogy létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.

Az IIB nemzetközi szinten kicsi banknak számít, az alaptőkéje 318,96 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró. Az IIB jelentős részben Közép- és Kelet-Európára koncentrál, így ebben a régióban lehet alternatívája a többi nemzetközi intézménynek. A bank megkeresésünkre azt írta, hogy hiteleik 54 százalékát itt helyezik ki és a térségbeli tagállamok adják a bank tőkéjének közel 50 százalékát, a jövőben pedig még aktívabbak szeretnének lenni a régióban.

Orosz szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a bank tevékenysége során az orosz állam információkat is szerezhet. A továbbra is orosz dominanciával működő bank (47 százalékos részesedésével az orosz állam a legnagyobb részvényes) kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben. „Nagyhatalmi érdek, hogy a tagállamok fontosabb projektjeiben részt vegyenek. Ha pedig finanszíroznak egy-egy projektet, akkor arról nyilván mindent tudni fognak” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője.

A kis- és középvállalkozások támogatása mellett a bank főtevékenységei közé tartozik a jelentősebb infrastrukturális projektekben való részvétel is. Az IIB multilaterális intézményként egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra.

Passzol a keleti nyitáshoz

Az IIB delegációja 2014 áprilisában látogatott Budapestre, hogy Magyarország banki tagságának megújításáról tárgyaljon a magyar kormánnyal. Néhány hónappal később a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelentette be, hogy a felek alá is írtak egy erről szóló nyilatkozatot. Ekkorra az orosz-magyar kapcsolatok intenzívvé váltak, többek között annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány 2014 elején az oroszokat bízta meg a többezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés lebonyolításával.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Az NGM most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”, ráadásul 2012 után a bank működését „modern nemzetközi normákhoz” igazították. Kitértek arra is, hogy a csatlakozással jóváírják az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez.

[vnpress]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

Az Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.

Putyin lehelt bele új életet

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank céljait vesztette, ráadásul a tagállamok egy része, köztük Magyarország és Lengyelország otthagyta az IIB-t.

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal később, 2013-ban pedig arról beszélt, hogy „az IIB tevékenysége segítheti azt az orosz törekvést, hogy létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.

Az IIB nemzetközi szinten kicsi banknak számít, az alaptőkéje 318,96 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró. Az IIB jelentős részben Közép- és Kelet-Európára koncentrál, így ebben a régióban lehet alternatívája a többi nemzetközi intézménynek. A bank megkeresésünkre azt írta, hogy hiteleik 54 százalékát itt helyezik ki és a térségbeli tagállamok adják a bank tőkéjének közel 50 százalékát, a jövőben pedig még aktívabbak szeretnének lenni a régióban.

Orosz szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a bank tevékenysége során az orosz állam információkat is szerezhet. A továbbra is orosz dominanciával működő bank (47 százalékos részesedésével az orosz állam a legnagyobb részvényes) kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben. „Nagyhatalmi érdek, hogy a tagállamok fontosabb projektjeiben részt vegyenek. Ha pedig finanszíroznak egy-egy projektet, akkor arról nyilván mindent tudni fognak” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője.

A kis- és középvállalkozások támogatása mellett a bank főtevékenységei közé tartozik a jelentősebb infrastrukturális projektekben való részvétel is. Az IIB multilaterális intézményként egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra.

Passzol a keleti nyitáshoz

Az IIB delegációja 2014 áprilisában látogatott Budapestre, hogy Magyarország banki tagságának megújításáról tárgyaljon a magyar kormánnyal. Néhány hónappal később a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelentette be, hogy a felek alá is írtak egy erről szóló nyilatkozatot. Ekkorra az orosz-magyar kapcsolatok intenzívvé váltak, többek között annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány 2014 elején az oroszokat bízta meg a többezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés lebonyolításával.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Az NGM most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”, ráadásul 2012 után a bank működését „modern nemzetközi normákhoz” igazították. Kitértek arra is, hogy a csatlakozással jóváírják az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez.

[szepkerekkocka]

dikk

⚡️ Ukraine's sanctions on Russia's Lukoil halting oil deliveries to Hungary, Budapest says.

Ukraine's hardened sanctions against Lukoil, Russia's second-largest oil producer, has stopped the company's deliveries to Hungary, Hungarian Foreign Minister Peter Szijjarto claimed on July 16.

[nyuszimotor]

Bros before hoes

[otthonzulles]

igen, majd ők visszafoglalnak majd mindent, csak közben hullahegyek borítják Bakhmutot pl. és kezdődnek a nyavalygások, hogy nincs elég lőszerük

nem vagyok háborús szakértő DE :D szerintem ez az egész béketárgyalásosdi színjáték UKR/USA/NATO oldalon csak annak ágyaz meg, hogy "Tárgyalni nem akartok? OK. Akkor jönnek a valódi csapásmérő fegyverek.". Több üteg légvédelemmel megtámogatva, ATACMS-szal (300km hatótávolságú rakéta), leselejtezett német Leopard tankokkal ki lehet füstölni a maradék ruszkikat Ukrajnából, egy újabb és újabb mobilizációs hullám csak a halottak számát növeli már.

[diogenesz2020portugal]

"A magyar kormány nem járult hozzá a közös európai uniós nyilatkozat elfogadásához, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió megindításának második évfordulóján, február 24-én akartak kiadni. A magyar kormány konkrét magyarázatot nem adott, egy diplomata megfogalmazása szerint a szövegezés „egyszerűen túl erős volt számukra”. A nyilatkozat elítéli az orosz agressziót, megemlíti Mariupol és Bucsa szörnyűségeit, az ukránokat a hazájukat és az európai értékeket védő hősöknek nevezi, illegálisnak mondja ki a Krím tíz évvel ezelőtti megszállását, és kijelenti, hogy az oroszokat felelősségre kell vonni a történtekért. Szerepel a szövegben továbbá, hogy az EU elkötelezett Ukrajna további anyagi és védelmi támogatása mellett." Utolsó szardarab az összes Fideszes. A KDNP-ések még szarabbak. Alja geci oroszbarát az összes. Putyin faszát a Kossuth téren, fényes nappal, az M1 élő kamerája előtt leszopó geciputtonyok. Szijjártó még közülök is kiemelkedik, mert repetából még pro bonó leszopja Lavrovot is.

[fovarosiblog]

Erős az új Direkt36 kontent

"2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte magyar kollégája, Szijjártó Péter öltönyére a Barátságért Érdemrendet. (...) Szijjártó Péter akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is. Egy, a birtokunkba jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot. A külügy kommunikációs csatornáinak orosz feltöréséről többek közt olyan volt állami tisztviselők osztottak meg velünk részleteket, akik az incidenst közvetlenül ismerő tisztviselőktől értesültek azokról. Volt titkosszolgálati tisztek szerint a kibertámadások nyomai alapján a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hackercsoportjai állnak.

[algebraicvarietyshow]

aha, reális esély van egy háborúra, amit ők nem nyerhetnek meg, viszont majdnem biztos, hogy elvesztenek, és mindenképp tökéletesen belerokkannak. kicsit azért üres ez a fenyegetés (amíg nem oroszország területére vagy kormányára irányuló támadást akar elrettenteni)

[felvidek]

"A külföldre szakadt ukránok az orosz speciális hadműveletek miatt jobban fognak élni a fejlettebb nyugati államokban, mint az eredeti lakhelyükön, Ukrajnában valaha" - jelentette ki Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter, aki szerint az orosz hadsereget köszönet illeti az életminőség-javító lépéseik miatt.

[mokhosz]

kezdjük azzal, hogy olyan nincs, hogy orbán elment egy teljesen előkészítetlen, cél nélküli, látvány találkozóra putyinnal. egyelőre még nem orbán a helyi basszájba, és putyinnak is pont arra van szabadideje, amire szeretné, hogy legyen. ha nincs előkészítve a találkozó, akkor ugyan lehet kopogtatni a kreml kapuján, de sajnos pont nem lesz otthon, még a kínai micimackónak sem.

olyan viszont van, és ez is történt, hogy a magyar miniszterelnököt (aki jelenleg az eu soros elnöke, bár nem ebben a pozícióban ment oda, csak egy kicsit ki lett használva a dolog), és delegációját a legmagasabb szinten, személyesen vlagyimir putyin orosz elnök fogadta oroszországban, és a találkozón részt vett szergej lavrov, orosz külügyminiszter is. a kétoldalú találkozón meghallgatták a magyar miniszterelnök a háború befejezésére vonatkozó terveit, majd közös sajtótájékoztatón reagált rá az orosz elnök, amelyben kifejtette a orosz fél elképzeléseit a békekötésről.

egyébként pont ugyanez történt ukrajnában is, ami még rácz bulletpoint andrás szerint sem volt megalázó, pedig orbán ott is pont ugyanazokat a felületes sületlenségeket mondta, majd ott is udvariasan megköszönték és elmondták, hogy szerintük nem így, hanem majd máshogy. és ebben valóban semmi megalázó nincsen, és teljesen mindegy, hogy ki csinálja, ukrán vagy orosz, a diplomácia ilyen műfaj.

a másik: mi a faszért alázná meg putyin orbánt, akivel pont, hogy a jó kapcsolat a cél? nem megalázni, és kinevettetni akarja, hanem pont az ellenkezőjét, növelni a kreditibilitását azzal, hogy maga mellé emeli, és egyenrangú partnerként tárgyal vele a világot jelenleg leginkább meghatározó diplomáciai helyzetről. így sokkal többet ér neki ez az utolsó, áruló, szaros vakond.

[izraelinfo]

Putyinnak fontos Izrael

Oroszország különleges jelentőséget tulajdonít az Izraellel folytatott biztonsági együttműködésnek, különösen a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtök este Szocsiban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt fogadta.

Benjamin Netanjahu és Vlagyimir Putyin Szocsiban – fotó: Amos Ben Gershom / GPO

Putyin szerint Netanjahu személyes…

[korkep-blog]

Lavrov: az orosz és az amerikai elnök nem engedi meg a katonai szembenállást a két ország között

Ők mégiscsak olyan vezetők, akiket népeik választottak meg, és a népek előtt felelősek a békéért és a nyugalomért

Biztos, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök, illetve a két ország katonai vezetői sem engedik meg, hogy katonai szembenállás alakuljon ki a két ország között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Ria Novosztyi hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában.

   “Visszatérve a katonai szembenállás kérdéséhez, száz százalékra abból indulok ki, hogy a katonák ezt nem engedik meg, és ezt, természetesen, nem engedi meg Putyin elnök sem, és meggyőződésem, hogy Trump elnök sem. Ők mégiscsak olyan vezetők, akiket népeik választottak meg, és a népek előtt felelősek a békéért és a nyugalomért”

  – mondta Lavrov azzal összefüggésben, hogy a minapi dúmai vegyifegyver-támadás után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapásokat mért Szíriára, a világsajtó és szakértők pedig azt latolgatták, hogy emiatt fennállhat-e egy amerikai-orosz katonai konfliktus veszélye.

  Az orosz-amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről Lavrov azt mondta: Moszkva abból indul ki, hogy Donald Trump amerikai elnök egy telefonbeszélgetés alkalmával meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Fehér Házba. Lavrov reményét fejezte ki, hogy Trump konkretizálja javaslatát. Vlagyimir Putyin kész találkozni vele – mondta Lavrov.

  MTI

Nyitókép: rt.com

[nemzetinet]

Szkripal-ügy: elítélte a támadást a magyar külügy, két komoly csavarral

Diplomáciai trükközésbe fogott a magyar kormány. Szergej Szkripal egykori orosz hírszerzőtiszt és lánya idegméreggel való meggyilkolásának kísérletét csütörtökön Londonban közösen ítélte el a brit, amerikai, francia és német kormány. Követte őket a legtöbb NATO-szövetséges, így például a történelmileg és kulturálisan oroszbarátnak számító Bulgária, valamint az oroszokkal korábban szintén jó kapcsolatot ápoló Montenegró kormánya is.

A magyar kabinet sem maradhatott ki, ám ügyesen oldották meg az elítélő nyilatkozatot. A Kormány.hu-ra ugyanis csak és kizárólag angol nyelven tették fel azt délután fél egykor, azóta sem hozta a Magyar Távirati Iroda és annak Országos Sajtószolgálata sem. A trükközésnek azonban ezzel még nincs vége:

a szöveg ugyanis egyetlen szóval sem említi meg sem Szergej Szkripal nevét, sem Oroszországot.

Mint írják, „az idegméreggel elkövetett támadás sérti a releváns nemzetközi normákat, mint amilyen a vegyifegyver-tilalmi egyezmény”. Hozzáteszik, NATO-szövetségesként szolidaritásukat fejezik ki az Egyesült Királyság felé és támogatják a brit kormányt abban, hogy teljeskörűen tárja fel a bűneset körülményeit. „Hisszük, hogy a bűnösöket a lehető leghamarabb elszámoltatják” – zárul a közlemény.

Ellenlépések spirálja jön?

Miután Moszkva a London által megadott kedd éjféli határidőig nem válaszolt a Szkripal-ügyben ellene felhozott vádakra, a brit kormány büntetőintézkedéseket jelentett be Oroszországgal szemben. Az árulásért odahaza elítélt, majd egy nagyszabású, 2010-es kémcsere keretében Nagy-Britanniába engedett orosz hírszerzőtisztet, Szergej Szkripalt és lányát másfél hete eszméletlenül találták meg az angliai Salisburyben, s Theresa May brit miniszterelnök hétfőn azzal állt elő, hogy megmérgezésüket szovjet vegyi fegyverrel a Kreml rendelte meg.

May bejelentése értelmében kiutasítanak 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapították, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak, és felfüggesztenek minden tervezett magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezést Oroszországgal, így nem kerül sor Szergej Lavrov külügyminiszter látogatására sem.

http://mno.hu/

Ezt követően a fent említett négy kormány közös nyilatkozatot adott ki csütörtökön Londonban, miszerint „a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet egyetlen hihető magyarázata az, hogy a történtekért Oroszországot terheli a felelősség”. Több jel is arra mutat, hogy stratégiai kommunikációjukban a Szkripal-ügyet összekötik az oroszok támogatta szír kormánynak tulajdonított állítólagos vegyifegyver-támadásokkal, melyeket az utóbbi hetekben ismét emlegetnek.

Oroszország, mely mindvégig tagadta érintettségét, és amely eddig nem jutott hozzá a vádaknak semmilyen kézzelfogható bizonyítékához (például anyagmintákhoz), válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „abszolút felelőtlennek” nevezte a britek lépését. „Annak, ami most történik, az a kvintesszenciája, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem kívánnak beletörődni, hogy dominanciájuk 500 éves időszaka a vége felé közeledik” – kommentálta a történteket Szergej Lavrov külügyminiszter. Úgy véli: hosszú lesz az átmenet „a sokpólusú, demokratikus és igazságos új világrendbe”, és a mostani folyamat fájdalmas azok számára, akik sok száz éve megszokták az uralmat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.16.

Szkripal-ügy: elítélte a támadást a magyar külügy, két komoly csavarral a Nemzeti.net-en jelent meg,