#Medvesalja Polgári Társulás | Explore Tumblr posts and blogs

korkep-blog · 6 years ago

Text

Feredő épült kalákában az Egyházasbást melletti Mogyoróskútnál

Elkészült Medvesalja, s egyben a Felvidék első feredője azaz erdei fürdője. Az Egyházasbást melletti Mogyorós-kútnál egy hét keresztül, kalákában, több mint 50 önkéntes dolgozott a felépítésén.

Egy, az múlt év végén Egyházasbáston, a Bed&More Pogányvárban megtartott, a feredőket, azok építését bemutató előadás után Mede Ferenc, a Medvesalja Polgári Társulás elnöke a Körkép.sk kérdésére elmondta, hogy az ötlet székelyföldi példák nyomán vetődött fel, ahol az elmúlt két évtized alatt már több mint 20 ilyen létesítmény készült el.

„Mint egyesület reméljük, hogy az ilyen típusú mozgalom nálunk, a Felvidéken is létrejön. Kifejezetten örömünkre szolgálna, ha ez itt, a Medvesalján indulna el. Itt tudnánk felmutatni az első példákat, ami mintaként szolgálhatna más helyeknek is“ – mondta akkor Mede Ferenc, s a remény mára valósággá vált.

Egyházasbást környékén több helyszínt is kijelöltek, melyekből a budapesti Ars Topia Alapítvány vezetője, Herczeg Ágnes a Mogyorós-kutat választotta ki. Mint azt az építkezésen aktívan részt vevő Sonkoly Csilla, Egyházasbást polgármesterasszonya elmondta, az Egyházasbásti Úrbéri Erdőtársulás elnöke Nagy István már évekkel ezelőtt felvetette azt, hogy a helyi lakosok és a turisták által is kedvelt helyszínnel valamit kezdeni kellene. Ezért is fogadta nagy örömmel a mostani kezdeményezést.

A Mogyorós-kút és a felette lévő Pogányvár régebben kedvelt, kiránduló helye volt a helybélieknek. A községtől mintegy 3 km-re lévő forrás vizének nem kevesen gyógyerőt tulajdonítottak. Az utóbbi években azonban elgazosodott, lepusztult, talán el is felejtődött.

A mogyorós-kúti feredő terveit az idei év első felében tájépítészek készítették elő, miután a szakemberek bejárták a területet. Ezt komoly, tapasztalattal rendelkező tájépítészek, mérnökök, építészek készítették úgy, hogy teljes mértékben szolgálni tudja az ideérkező látogatókat. Alapvető feltétel, hogy az egyes részek szervesen beépüljenek a tájba, tetszetős legyen, eleget tegyen a természetvédelmi feltételeknek, biztosítsa, hogy az építkezés ne jelentsen durva beavatkozást a természetbe.

Ennek megfelelően a fürdő egyes részei kizárólag természetes anyagokból készülnek, épülnek fel. Nincs betonozás, olyan technológiai lépés, ami természetvédelmi szempontból problémás lenne. Olyan szakemberek láttamozzák és készítik a terveket, akik tudják, hogy mire kell odafigyelni a tervezésnél.

Zselenszky Tamás

Mogyorós-kútnál merülő medence, öltöző, hidak és lépcsők készültek el, beleértve a források környékének rendezését, kövezett sétányok elkészítését. A tervezők – mint minden ilyen helyszínen – arra is gondoltak, hogy megóvják a patak partján, a domb elkészült medencét a dombról esők esetén lezúduló víztől, főleg annak hordalékától. A mogyoróvesszőkből készült fonott „kerítés“, azaz a támok nemcsak óvnak, de nagyon esztétikusak is.

A merülő medencével szemben a domboldalban készült el a filagória, ahol a turisták, kerékpárosok, az ide sétáló, gyermekek és felnőttek is megpihenhetnek, eső esetén menedéket találhatnak. De mást is, hiszen a környező réten számos gyógynövény is nő, melyeket gyűjteni lehet. Megjegyezve, hogy a feredő építői közül is többen éltek ezzel a lehetőséggel.

A tényleges fizikai munka mellett a feredő elkészítésének kiemelt értéke a közösségi munka. Herczeg Ágnes eddig egyetlen feredő építéséből sem maradt ki. Beszélgetéseink során többször is hangsúlyozta, hogy a kalákáknak jelentős közösségformáló erejük van. Ezt bizonyította, hogy a helyi fiatalok és idősebbek mellett Erdélyből és Magyarország szinte egész területéről érkezettek önkéntesek a Mogyorós-kúthoz. Voltak közöttük tapasztalt kalákázók, de olyanok is, akik először vettek részt feredő építésében.

Utóbbiak közül sokan még sohasem jártak Medvesalján. De eljöttek, mert vonzotta őket a közösségi élmény, az érzés, a tudat, hogy itt hagyják munkájuk kisebb nagyobb szeletét. Azért jöttek, hogy a köz számára teremtsenek valami újat, s tették ezt hittel, szívvel.

Az időjárás nem minden nap fogadta a kegyeibe őket. A hét közepén a hajnali eső után volt olyan helybéli, aki azt mondta, ma nem lesz munka, mert vízben sárban nem lehet kimenni. A távolabbról érkezettek viszont azt mondták, nem pihenni, de dolgozni jöttünk. S így a reggeli után a traktor aznap is elindult, hogy kiszállítsa a kalákázókat a helyszínre. A munkák koordinálását az Ars Topia Alapítvány vállalta magára, az önkéntesek csapatát Meszesán Péter, az Ars Topia Alapítvány tagja irányította.

A munka reggel után kezdődött és kora este ért véget. Az egyes munkákat (fürdő építése, sétányok, öltöző, filagória stb. csoportok végezték. Nem volt különbség a lányok és fiúk munkája között. A lapátot, a fúrikot, azaz talicskát a lányok is éppúgy tolták és húzták, mint a fiúk. Megjegyezve, hogy az utóbbiak lényeges kisebbségben voltak. Talán csak a motoros fűrész és használata volt kivétel, hisz ahhoz kell némi gyakorlat. A filagória szerkezetének összeállítása is igényelte az ácsok szakmunkáját.

A „Kalakázni jó …“ c., „közösségépítő kaláka“ történetét összefoglaló, már két kiadást is megélt könyv bevezetőjében Herczeg Ágnes fogalmazta meg az alábbiakat:

Herczeg Ágnes

„…nem kell sok a boldogsághoz, egy valami mindenképpen, nyitottság, tettrekészség, szabad akaratból való elhatározás, hogy közösen és önkéntesen munkálkodjunk táji örökségünk éltetéséért és egymásért. Jókedvünkben. …. Az építkezésnek ez csak a fizikai oldala, a munkában rejlő együttműködés tanulása, tapasztalása, a munka-kapcsolat, a másik belső munka. A kalákák során értettem meg, hogy mit is jelent tanítóimtól annyit hallott állítás, hogy a művészet legmagasabb foka a szociális élet művészetté emelése. Ezt intellektuálisan felfogni nagyon nehéz. És nagyon könnyű, ha szerszámot fogunk, forrásokat tisztítunk, fülig sárosan és iszaposan merülünk a földi valóságba, és közösen, nyitott szívvel megvalósítjuk elképzeléseinket. Sokan megkérdezték tőlünk: miért kalákáztok? Egyszerű a válasz, mert kalákázni jó.“

Mede Ferenc és Ádám Sándor

Nos igen! Szebben ezt aligha lehetne elmondani. A már említett múlt évi előadás és beszélgetés után többekkel beszélgettem arról, hogy látják-e egy ilyen önkéntes munkát vállaló közösség kialakításának a lehetőségét Medvesalján. Nem mondhatom, hogy az optimizmus jellemezte volna a válaszokat. Nem kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán nem bíztak abban, hogy összejön az a közösség, mely felépíti a mogyorós-kúti feredőt. Jó elmondani, hogy tévedtek!

Annak ellenére sem, hogy volt pozitív példa. A terület kiválóan ismerő Ádám Sándor természetőr türelmes utánajárással elérte, hogy engedélyezték számára az ajnácskői várhegy vár alatti részének megtisztítását. A hivatalos ügyintézés több hónapig tartott. Maga is kíváncsian várta, hogy a személyesen és az interneten közzétett felkérésének – jöjjenek segíteni a várhegy megtisztításra – jelentkeznek-e egyáltalán.

Jó elmondani, hogy igen. Az első évben kevesebben, a második évben már többen. S találtattak önkéntesek, elhivatottak arra is, hogy megtisztuljanak az Ajnácskő melletti egykori fürdő csevice forrásai is. A gömöri fürdőket bemutató, a kalákásoknak megtartott egyik beszélgetésen elmondta, hogy a közös munkának köszönhetően megtalálták és kitisztították a harmadik csevice kutat is.

A fürdömedencében rekedt rákok és rákfiókák is megmenekültek

Tereprendezés

Ha tehát van akarat, akkor van eredmény is. Természetesen ehhez az kell, hogy legyen legalább egy olyan ember, aki hisz abban, hogy lehet. A feredő elkészítésében sokan vettek részt. Az egyének mellett meg kell említeni a budapesti Ars Topia Alapítványt, a házigazda egyházasbásti önkormányzatot és a Medvesalja Polgári Társulást, valamint az egyházasbásti Úrbéresi Erdőtársulat, a Bed&More Pogányvár Fogadót, a péterfalai Völgyet, az Abai Attila király gimnáziumot.

Az öltöző

A medence

A kalákák hagyományainak megfelelően a kalákások számára biztosítva volt a szállás, az étkezés, s az esti programok is. Böszörményi István, nyugalmazott tanár Észak-Nógrád építészetét mutatta be, a szombathelyi Zselenszky Tamás gitáros estet tartott, Ádám Sándor volt a beszélgetőpartnere Kerényi Évának, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársának, melyen 19. századi gömöri fürdőéletet mutatták be. Balázs Csaba, ökológus a terület növényi és állatvilágáról tartott előadást, Herceg Ágnes pedig a táji örökségvédelemről és a feredők építéséről szólt. A sorozatot hangulatos táncház zárta.

A feredőt a hét végén, vasárnap délután adták át a rendeltetésének. Az elvégzett munkát Mede Ferenc és Sonkoly Csilla köszönték meg a kalákosoknak, a támogatóknak, a helyi segítőknek, a távolról érkezetteknek egyaránt. A kalákás szokásoknak megfelelően mindannyian emléklapot kaptak, melyeket Meszesán Péter adott át. „Felszentelték“ a fürdőmedencét is, melynek 10 fokos vízében többen megmártóztak.

Puntigán József

#Ádám Sándor #Ars Topia Alapítvány #Balázs Csaba #Bed&More Pogányvár #Böszörményi István #Egyhzasbást #Feredő #Herczog Ágnes #kaláka #Kerényi Éva #kiemelt #Mede Ferenc #Medvesalja #Medvesalja Polgári Társulás #Mogyorós-kút #Pogányvár #Sokkoly Csilla #tájépítészet

0 notes

korkep-blog · 6 years ago

Text

"Olyan a felszín, mintha hallgatna a mély" - Körkép.sk interjú Duray Miklóssal

Látszólag nem akarunk semmit. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek fejében nincs megfogalmazva valamilyen elképzelés, de a felszín úgy néz ki, mintha hallgatna a mély.

Duray Miklós az önkormányzatiságról tartott fórumot Medvesalján.

Interjúnkban többek között ezekről nyilatkozott:

– Milyen Magyarország viszonyulása a felvidéki magyarokhoz?

– Tényleg csak 12 napon múlott az MKP parlamenti bejutása 2010-ben?

– Az Együttélésről és a mai politikai valóságról

– A V4-ekről

– A felvidéki magyarság elmúlt 30 évéről

– Milyen önrendelkezési formára lenne szükségünk?

– A szlovák-magyar viszonyról

– Az MKP jelenlegi politizálásáról

– A Magyarországról érkező támogatásokról

A felvidéki magyar közélet talán legismertebb személyisége, Duray Miklós író, politikus volt a vendége a Medvesalja Polgári Társulás és Völgy előadás-sorozatának, melyen az önkormányzatiság kérdéseit elemezték. Annak társadalmi és történelmi összefüggéseivel együtt, több mint 50 éves tapasztalattal a háta mögött.

A társadalmi és a politikai élet már az egyetemi tanulmányai alatt megérintette, az 1960-as évek közepétől politizált. Aktív kezdeményezője volt az akkori klubmozgalmi élet kialakításának (több éven keresztül a pozsonyi magyar főiskolások és egyetemisták József Attila Ifjúsági klubjának elnöke), a nyári ifjúsági találkozók létrejöttének. Nevéhez fűződik az ifjúsági klubokat irányító Módszertani Csoport (1968) kialakítása, majd a Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) megalakítása.

Előadásában ezzzel kapcsolatban elmondta:

„Az 1960-as években százával voltak olyan fiatalok, akik abban gondolkoztak, hogy nekünk úgy kell szervezkednünk, hogy a politikai hatalomtól függetlenek legyünk, a saját normáinknak, elképzeléseinknek megfelelően. Ez 1969-ig nagyon kedvező korszak volt, mert akkor kezdtek a kommunista rendszerek bomlani, átalakulni. Csehszlovákiában már 1963-ban rehabilitáltak… 1968-ban valóban azt hittük, hogy létre tudjuk hozni a demokratikus szocializmust pluralista alapon, mert olyan volt a közhangulat. 1968 áprilisában hoztuk létre a Magyar Ifjúsági Szövetség előkészítő bizottságát, melynek júniusra 20 ezer tagja volt, teljesen függetlenül az állami és politikai hatalomtól. Ezt 1969 novemberében tiltották be … volt egy belső energia.”

Akkor nem csak az ifjúsági szervezetet tiltották be! Duray Miklós lemondott a Csemadoknál betöltött elnökségi tisztégéről, majd kizárták a szervezetből és a közéletből is. Több éves kényszerszünet után 1978-ban megalapította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottságot, melyen keresztül elsősorban a szlovákiai magyar iskolai rendszer felszámolása ellen tiltakozott. Tevékenysége kiváltotta a hatalom ellenszenvét. Megfigyelték, számos alkalommal kihallgatták, házkutatásokat tartottak nála, kétszer be is börtönözték.

Tanulságos volt előadásának azon részlete is, amelyben ezt az időszakot idézte:

„Visszalapozva az akkori időkbe nem lelhető fel annak a nyoma, hogy Magyarország úgy viszonyult volna a határon túli magyarokhoz, mint hatalom. Amikor 1956 után Kádár János először Romániába látogatott Marosvásárhelyen úgy szólította meg a tömeget, ahol szinte kizárólag magyarok voltak:

„Kedves magyarul beszélő román elvtársak”.

Ha ezután marokszám szórta volna szét az aranypénzt a tömegbe, azt hiszem az sem segített volna.

Ha végiggondolom ezeket az éveket, melyeket aktívan éltem meg, akkor csak egyetlenegyszer tapasztaltam olyan magyarországi beavatkozást Csehszlovákiába, melyet pozitív módon éltem meg. 1983 februárjában. Kádár és Husák ekkor találkoztak valahol és abban egyeztek meg, hogy Csehszlovákiában nem fogják tovább feszíteni a magyar iskolák ügyében tett folyamatokat, azaz, hogy megváltozzon az oktatás nyelve és úgy döntöttek, hogy Duray Miklóst szabadlábra helyezik a börtönből. Február 22-én szabadlábra helyzetek. …

1985-ben pedig arról kötöttek egyezséget, hogy a magyarországi fél is foglalkozni fog azzal a kérdéssel, amit Szlovákiában a magyar iskolákkal szemben megfogalmaztak. Nem az, hogy úgy tekint arra, hogy ez nem helyes, hanem hogy foglalkozni fog. De akkor már elindult egy változás a szovjet blokkon belül , s már mindegy volt, hogy foglalkozni fog vele vagy sem. Az államon belüli politikai hatalom a maga mentésével volt elfoglalva.”

A rendszerváltást követően 1990-ben megalakította az Együttélés Politikai Mozgalmat, melynek az MKP megalakulásáig (1998) az elnöke volt. Az egyik legnépszerűbb, legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus volt, aki 1990-ben a csehszlovák, 1994-ben a szlovák parlament képviselője, a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának elnöke volt. A 2010-es parlamenti választások után visszavonult az aktív politizálástól. Ebben az évben fogadták el a Kettős állampolgárságról szóló törvényt, az MKP pedig nem jutott be a parlamentbe.

Valóban csak 12 napon múlott az MKP parlamentbe jutása? – kérdeztem ezzel kapcsolatban.

Menjünk vissza az 1990-es évekre. A kettős állampolgárság kérdése 1996-tól volt napirenden, Patrubán Miklós volt az érdemi szerzője. Meg vagyok róla győződve, hogy a román SEKU sugallatára. Akkor az volt a helyzet, hogy még érvényben voltak azok az államközi szerződések, melyeket az 1960-as években kötöttek, s amelyek kizárták a kettős állampolgárságot. Tehát ha Magyarországon az 1990-es években elfogadnak egy ilyen törvényt, akkor ugyanaz történik Romániában, Szerbiában, Kárpátalján is, ami 2010-ben Szlovákiában megtörtént.

2002-ben jelentették be, hogy Szlovákiában nem fogják alkalmazni ezt a szerződést. Nem azt mondták, hogy megszüntetik, mert Magyarország már érvénytelennek tekintették. Ma meg már teljesen mindegy hogy érvényes-e vagy sem, mert Szlovákiában van törvény. Ez érvényes! A 2004-es állampolgársági népszavazás pontosan ezt a válságot robbantotta volna ki. Ráadásul a magyarországi választó egyáltalán nem volt erre a kérdésre felkészülve.

Ha 2010-ben az állampolgársági törvény megszavazásával 12 napot vár a magyar kormány, akkor az MKP valószínűleg bent marad a parlamentben. A párt csak néhány tizeddel maradt ki a parlamentből, mert sikeresen szembe tudták fordítani a magyarországi állampolgársági törvénnyel a felvidéki magyarokat. Az MKP kérése is volt, hogy legyen ilyen törvény…de!

Akkor is könyörögtem a magyar kormány illetékeseinek, hogy legalább a zárószavazás időpontját halasszák el, hogy Szlovákiában ne lehessen elfogadni egy ellentörvényt. Nem ez történt.

Közel 30 év telt el azóta, hogy 1990-ben bejegyezték Együttélés Politikai Mozgalmat. Hogyan értékeled az akkori elképzeléseket és a mai valóságot?

A 30 évvel ezelőtti állapothoz képest azt kell tudatosítani, hogy a rendszerváltás idején volt egy idealisztikus elképzelés arról, hogy ha megváltozik az egypártrendszer, akkor a demokrácia csodákat fog teremteni a számunkra. Voltak naiv emberek, akik ezt úgy fogták fel, hogy az egypártrendszerben semmit sem volt szabad csinálni, a demokráciában pedig bármit lehet.

Tény, hogy a demokrácia elméletileg tele van lehetőséggel.

De csak annak a lehetőségnek van a társadalom vagy az egyén számára következménye, amely lehetőséggel él az ember vagy a közösség. Ennek következtében a demokráciában az eredményekért dolgozni és küzdeni kell.

Ha egy egypárti uralom után kezd működni a demokrácia, akkor az pontosan azokkal a gyermekbetegségekkel jelenik meg a társadalomban, amit ismerünk. Az a paternalisztikus kapcsolatrendszer, ami az egypárti politikai rendszerben működött az most és ma klientúraként működik.

Ez a demokrácia egyik legrombolóbb eleme – a klientúra, a klientelizmus. A posztkommunista rendszernek ebben látom a legnagyobb buktatóját.

Tehát a pénz, a hatalom, az előnyök világa?

A kommunista rendszerben ez úgy volt, hogy odaszólt valaki a párttitkárnak, hogy tegyen meg valamit….Kialakult egy olyan függőségi rendszer, ami megmaradt a demokráciában is, klientelizmusként.

Ha tehát jól értelmezem, a kommunizmus időszakának generációja örökölte ezt a tulajdonságot és a mai, tényleges demokráciában ezt próbálja más módon alkalmazni?

Igen!

Az előadás után hangzott el az a felvetés, hogy a felvidéki magyarságból a nyugat kisebbséget csinál. Idézem a válaszod:

“Ma már egy német sem érti, hogy került Szlovákiába az ottani magyar, miért települt oda. A politikusnál még könnyebben elhihető az, hogy abszolút semmit nem tud a hosszú évszázadok történelméből.”

Amit nekünk nem szabad elfelejteni, hogy 1920-ban Magyarország határait azért alakították ki úgy, ahogy gyakorlatilag most is van, hogy ha lehet, az akadályozza az új szomszédország, szomszédállam és Magyarország közötti esetleg szorosabb kapcsolatot. Azért, hogy féljenek egymástól. Hogy az új állam attól tartson, hogy a maradék állam el akarja őt foglalni. A maradék állam pedig attól tartson, hogy az új állam még többet akar belőle.

Azért kellett így meghúzni az államhatárokat, hogy feszültség legyen ebben a térségben. S ez a mai napig megvan.

Hiába vannak V4-ek, a feszültség megvan. Talán azzal, hogy megszűnt Csehszlovákia, Csehország és Magyarország viszonya úgy-ahogy rendeződött. Amíg megvolt, akkkor Csehszlovákia és Magyarország között volt a feszültség, akkor is, ha nem beszéltek róla. A cseh ember kicsit másképp viszonyult, ő tudatában volt saját történelmi államiságának, m��g akkor is, ha meg volt csonkítva.

A szlovák államiság Csehszlovákia idejében sem létezett. A szlovák politika a csehben és szlovákban is látta az ellenséget. Ez a mai napig így van. A csehek nem akarnák azt, hogy újból Csehszlovákia legyen, de Magyarország felé úgy is meg van a feszültség, ha jelenleg látszólag nincsenek összeütközések.

Az, hogy 1990 és 2010 között meggyengült a felvidéki magyar közösség, ez ennek is a következménye. 1953-tól, amikor az első olyan összeírás volt, ahol beírták a magyar nemzetiséget, azt jegyezték be, hogy 320 ezer magyar élt az országban. Az 1960-as népszámlálás 517 ezret mutatott ki, attól kezdve az 1990-es népszámlálásig mindig nőtt ez a lélekszám.

Ettől az időponttól kezdve viszont zuhan. De nem úgy, ahogyan a demográfiai görbéből adódna, hanem sokkal meredekebben. Asszimilálódás, elköltözés? Meghasonlás? Nem vallom be?

Annyi nemzetiség nélkülit, mint a legutóbbi népszámláláson volt, még nem írtak össze még Szlovákiában.

Kudarc vagy siker tehát a szlovákiai magyarság számára az elmúlt 30 év?

Az a baj, hogy s szlovákiai, a felvidéki magyar közösséget nem lehet egy az egyben úgy értelmezni, mint egy egészséges társadalmat lehetne. A számbeli kisebbségben élő szlovákiai magyarság nem történelmi fejlődés útján vált kisebbséggé, hanem a politikai döntések következtében került ilyen helyzetbe.

A politikának pedig érdeke fűződik ahhoz, hogy továbbra is ilyen helyzetben maradjon, illetve hogy még inkább kisebbséggé váljon.

A kisebbséget ebben az esetben nemcsak számbeli, de társadalmi kisebbségként, hátrányos helyzetűként értelmezem. Ez a politikai értelemben vett kisebbségre vonatkozik, aki ki van rekesztve a hatalomgyakorlásból, a saját ügyében való döntésekből.

Az MKP tagja voltál és vagy. A párt a már említett időponttól kezdve hosszú idő óta egy, nevezzük így „alsószintű” párt, amely nem tudja átlépni a parlamentbe való bejutás küszöbét. Hogyan ítéled meg ezt, s miben látod a változás lehetőségét?

Anélkül, hogy belemennék a párt helyzetének az elemzésébe, egy dolgot vegyünk figyelembe, és az önmagában is meghatározó jelenség.

A legutolsó parlamenti választás alkalmával a felvidéki magyarok 65%-a nem szavazott senkire.

Mindenféle elemzéstől eltekintve ez önmagában egy tragikus szétesési folyamatnak a következménye, vagy annak a jele. Ennek a kiváltója részben az MKP felelőtlen szereplése a két Dzurinda kormányban és a párt 2009-es szétesése két pártra. Maga a tény, hogy csak 45% vett részt aktívan az utolsó parlamenti választáson, mindent elmond.

Olyan ez, mint amikor ránézek egy beteg emberre. Nem tudom, hogy milyen állapotban van, de fekélyes!

Segítenek a magyarországi támogatások, amelyek egyik legfőbb célja a magyar közösség megerősítése?

Ezek a támogatások fontosak, beleértve a meghatározott célokat is. A baj az, hogy nincs meg a stratégiai hátterük, stratégiai alapja.

Egy államszervezéshez, egy egyszerű közigazgatási rendszer működtetéséhez is stratégia kell. Amikor nincsen saját közigazgatási rendszerünk, olyan közéletünk, amelynek van vertikális áttekintése a társadalmunk felett, akkor abba véletlenszerűen, egymástól függetlenül megérkező támogatások, még akkor is, ha fontosak, ha az elképzelés nagyon jó, akkor sem érik el a társadalomépítő erejüket és hatásukat.

Van esély ebből az állapotból kilépni?

Itt nem is annyira az MPK-nak, mint a felvidéki magyarok társadalmának kellene felépülnie ebből az állapotból. Ez nem csupán egy párt működésétől, szervezettségétől függ. A párt egy olyan felépítmény, melynek állapota kölcsönösségi viszonyban van a társadalom állapotával.

A véleményem az, hogy ha a felvidéki magyar civil életet nem tudjuk egészségesebbé tenni, akkor a politikai élete sem lesz egészségesebb. A kettő összefügg!

Tudatosítani kell, hogy az ember általában civil életet él, de a politikai megnyilvánulása nélkül nem tud bekapcsolódni az állami ill. a közösségi politikába. A civil és politikai életet egyéni szinten úgy kell kölcsönössé tenni, hogy ne politizáljam át az életemet, de egyértelművé tudjam tenni azt, hogy a politikumtól, kitől és hogyan várom el a közösségem figyelembe vételét. Tehát ez nem elsősorban pártpolitikai kérdés, hanem következmény!

Tehát a gyógyulási folyamatban nagyobb szerepet kellene kapnia a civil, a társadalmi szervezeteknek?

Ezeknek a társadalom egészséges működésében van szerepe. De ha a szervezetek között nem jön létre szakmai koordináció, akkor a politikai életet sem lehet megújítani. Ha nem lesz közöttük átjárhatóság, akkor mind a kettő elsatnyul.

Tehát nincs saját közigazgatási rendszerünk, önkormányzatiságunk! Idézném az előadásod néhány gondolatát az önállósági fokozatokról és kihatásaikról.

A legnagyobb önállóság az (állami) önrendelkezés. Minden, ami ezen kívül van, az alacsonyabb fokú (köz)igazgatási forma. Abból kell kiindulni, hogy a mai világot az államok közötti jog tartja olyan egyensúlyban, amilyenben van. Tudatosítani kell, hogy az állam és nemzet két különböző fogalom. Ezt a különbséget azok a nemzetek érzik leginkább, akiknek a területe nagyobb az állam területénél.

Egy államon belül milyenfajta igazgatási, belső önrendelkezési formák léteznek, melyek lehetőséget adnak a területeknek, közösségeknek arra, hogy a saját ügyeiket minél önállóbban tudják rendezni, de összhangban az államon belüli jogrendszerrel. Ha ez nincs így, akkor az valamilyen önkényességhez vezet.

Tehát az önrendelkező egységnek kell meghatároznia azt, hogy az, azon belül milyen belső önrendelkezési formákat enged meg.

Az önkormányzatiság egy terület belső igazgatását szervezi. Ilyen pl. a települési, területi/megyei. Az önkormányzásnak vannak egyéb formái is, pl. a személyi jellegű autonómia, ami szintén egy önkormányzási forma.

Szlovákiában él(t) 500 000 magyar, a zöme a szlovák-magyar határ mentén, de szórványosan máshol is. Itt a személyi jellegű autonómia az egyik lehetséges autonómia forma, amely nem csak a tömbben élőknek, de a szórványban élőknek is ad bizonyos jogokat. Ennek két struktúrája van. A területi, – a tömbben élők választás útján létrehozzák a s saját közigazgatási területeiken pl. járások szintjén az ott élő magyarok választott önkormányzati testületét, de létrehoznak egy országos önkormányzatot is, ahol a szórványok is képviselve lehetnek.

Ez a kétszintű rendszer arra adhat lehetőséget hogy ellenőrizhesse és véleményezze a regionális hatalom intézkedéseit az adott nemzeti közösség viszonylatában, jóváhagyja, véleményezze vagy ellentételezze azokat. Ez nem azonos a területi autonómiával, önkormányzatisággal.

Tehát perszonális autonómia?

A perszonális vagy személyes autonómia a létező közigazgatási szerkezeten belüli speciális igazgatási rendszer, amely kimondottan azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amely az adott közösség közéletét érinti esetleg a lakóterületéhez kapcsolódó kérdéseket próbálja rendezni. Területhez kapcsolódik, de nem területi autonómia. A fennálló közigazgatási rendszernek egy adott közösségre megfogalmazott szerkezete.

Az etnikai alapú önkormányzás?

Ennek két fajtája lehet. Létrehoznak olyan területet, ahol tömbben él az etnikum. Egy ilyen javaslatunk volt 2001-ben Komárom megye kialakítására vonatkozólag, az akkori nagy alkotmánymódosításkor (itt él a felvidéki magyarok kb. 2/3-a, akkor kb. 350 ezer magyar).

A javaslatunk alapján a területen 60-40 % lett volna a magyarok és szlovákok aránya. Ezt nevezhettük volna területi önkormányzatnak, átvitt értelemben autonómiának. Ugyanúgy működött volna, mint a többi megye azzal a különbséggel, hogy itt többségben lettek volna a magyarok. Ez nem területi autonómia lett volna – olyan jogrendszert feltételez a közigazgatási egységen belül, amelyben az adott „kisebbségnek” sajátos jogokat kell kapniuk, mely jogok működtetésével őket kell megbízni.

A „kollégák” viszont nem értették ennek a lényegét. Már akkor, 2000 tájékán nagyon sokukban az az elképzelés rögződött, hogy meg kell szerezni a helyi önkormányzatban a többséget, a polgármesteri széket és az abból adódó anyagi lehetőséget lenyúljuk.

Nem volt ez mindenkire jellemző, de ez az elképzelés sok politikus társban kezdett kialakulni – tisztséget, pozíciót szerezni, hogy egyének csoportok meggazdagodhassanak. Tisztelet a kivételnek!

2001-ben, amikor a szlovák parlament elfogadta a ma is érvényes közigazgatási törvényt, akkor a módosító javaslataink közül egyet sem fogadott el a parlament. Tehát két ok is lehetett volna arra, hogy kilépjünk a kormányból – nem lett volna ok tovább bent maradni.

Ismerek sok olyan polgármestert, akik járták a vidéket és arról próbálták meggyőzni az embereket, hogy isten ments kilépni a kormányból, mert akkor az utolsó évre szóló pénzeket nem fogják tudni megkapni.

Az előadásodban az előbbi meglátásaidon kívül azt is jelezted, hogy a felvidéki magyar társadalom elemeire esett szét, melyben nehéz lenne azt az igény megfogalmazni, hogy autonóm önkormányzatiságot hozzunk létre?

Az 1990-es években ez még lehetséges lett volna, mert olyan volt a közösségi összefogás. Azóta saját magunk romboltuk le ennek a lehetőségét. Azzal hogy nem értettük meg ennek a fontosságát és különböző érdekek okán ennek nem tettünk eleget ennek a célkitűzésnek. Nem tűztük ki ezt célként. Az okok gazdasági érdekek, egyéni érvényesülési érdekek voltak. Ha ezt akkor nem használtuk ki, amikor még érett volt erre a felvidéki magyar társadalom, most amikor szétesőben van, nem tudjuk.

Először újra kell építeni a kapcsolatokat, a kapcsolati rendszert, ellenkező esetben semmilyen közösségi célt nem tudunk úgy megfogalmazni, hogy az a közösségi támogatást megkapja.

Ha lenne lehetőség az önrendelkezésre, hogyan reagálnának az emberek?

Hogy mennyit fizetnek érte? Nem tudnának vele mit kezdeni. Nem is szabad most ezzel megtámadni az embereket, az teljes fiaskó lenne.

Ha összehasonlítod a felvidéki magyarság helyzetét a többi határon túli kisebbség helyzetével, akkor az hol helyezkedik el?

Elég nehéz ezt megtenni. Kárpátalján egy sajátos helyzet van Ukrajna belpolitikai körülményei miatt. Erdélyben nagy különbség van a Székelyföld és a többi terület között, ami Székelyföldön működik az máshol nem biztos, hogy működik. Délvidéken van egy magyar önkormányzati rendszer, amit tévesen autonómiának is mondanak, de úgy látom, hogy megrekedt a közigazgatás egy centralizált szintjén és láthatóan nem tudja működtetni a társadalmi összefogást. Mindenütt más a helyzet.

A kommunista időszak alatt Romániát és Csehszlovákiát lehetett összehasonlítani, Jugoszláviát akkor sem. Ma pedig már egyiket sem, mert annyira szerteágaznak a belső viszonyok. Valamikor volt egy Kisantant.

Amikor a szlovák-magyar szerződést aláírták, akkor román részről tettek egy titkos látogatást Mečiarnál, s megpróbálták őt meggyőzni arról, hogy ne írja azt alá. Ezt megígérte nekik, de azután 1995-ben egy párizsi konferencián mégis aláírta.

Amikor Magyarországon elfogadták az állampolgársági szerződés módosítását, akkor egyesek azt mondták, azért kellett sietni, mert ez ellen összefogott volna a Kisantant. Nem igaz, ma már mások az érdekek. Ez nem azt jelenti, hogy még nem jelenik meg a kisantanti gondolkodásmód, de Romániának, Szerbiának, Horvátországnak, Ukrajnának és Szlovákiának más az érdeke. Az eszme ugyan még megvan, de ennek mentén már nincs összefogás, mert ez szétesett. Tehát ugyanúgy nincs összehasonlítási alap a határon túl élő magyar kisebbségek helyzete tekintetében sem.

A szlovák-magyar viszonyról mondtad az előadásodban: “Ma Szlováki��ban nincs olyan nyílt magyarellenesség, magyar-szlovák ellenállás, mint volt egy időben. Ezek mindig akkor alakulnak ki, amikor valamelyik oldal, valamit túlhangsúlyoz a másik oldal kárára vagy ellenére. Voltak sokkal feszültebb hangulatú hónapjaink, éveink is most.” Miért nincs feszültség?

Azért, mert látszólag nem akarunk semmit. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek fejében nincs megfogalmazva valamilyen elképzelés, de a felszín úgy néz ki, mintha hallgatna a mély.

Én megértem a magyar kormányt amely eléggé nagy külpolitikai elszigeteltségben él részben az EU néhány politikusa okán is. Emiatt szüksége van olyan nemzetközi háttérre, mellyel kompenzálni lehet ezt az elszigeteltséget, amely most úgy néz ki, hogy a migrációval kapcsolatos némi szemléletváltás miatt talán némileg enyhülni fog.

A V4–ek esetében teljesen nyilvánvaló, hogy az összhangot a külpolitikai elszigeteltség ellensúlyozására tartani kell. Ez politikailag érthető, csak arról szabad beszélni ilyen helyzetben, ami nem vált ki feszültséget. Ami kiváltana, arról nem mást kell mondani, de inkább nem kell beszélni. Ez egy klasszikus politikai magatartás. Akik ezt megszegik, vagy akik erre biztatnak, azok vagy nem értenek a politikához, vagy nem érzékelik ennek az esetleges következményét.

A legutóbbi szlovák-magyar sajtótájékoztatót nagyon egyértelműen és durva szavakkal is lehetne minősíteni, de ettől tekintsünk el. Inkább tudatosítjuk azt, hogy valami vagy hozzá nem értés, vagy rossz megítélés történik.

Puntigán József

Képek: A szerző felvételei

#a Völgy #állampolgársági törvény #almáspuszta #demokrácia #Duray Miklós #Együttélés Politikai Mozgalom #Felvidék #felvidéki magyarság #kiemelt #Magyar Koalíció Pártja #Medvesalja Polgári Társulás #MKP #önkormányzás #Patrubán Miklós #perszonális autonómia #Puntigán József #Szlovákia #V4

0 notes

korkep-blog · 6 years ago

Text

Ősök Sarja Ünnepén a Völgyben, hatodszor - Képriport

A szervezők igényes programot állítottak össze, melyben kiemelt szerepet kapott a szablyavívás és nagyobb teret és helyet kaptak a régió csoportjai és szólistái.

Hagyományos időpontban, hatodik alkalommal rendezték meg az Ősök Sarja ünnepét, a Gömörpéterfala melletti Almáspusztán lévő völgyben. A rendezvény a megszokott szerkezete mellett több változást is magával hozott.

Az elmúlt évtől a Baranta Völgyből egyszerűen csak Völgy, a rendezvény fő szervezője pedig a Medvesalja Polgári Társulás lett. A szervezők igényes programot állítottak össze, melyben kiemelt szerepet kapott a szablyavívás és nagyobb teret és helyet kaptak a régió csoportjai és szólistái.

Mede Ferenc

A rendezvény látogatottsága viszont elmaradt az előző évektől. E tekintetben elsősorban az elmúlt évben felszínre tört ellentétek, viták, a Felföldi Baranta Szövetség és Kopecsni Gábor elköltözése éreztette a hatását. Nem kevesen vannak olyanok, akik úgy érzik, ez a Völgy már nem az a Baranta Völgy, s ezért nem jöttek el. Minden bizonnyal el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy rendeződjenek a viták következményei, s a most otthon maradók ráérezzenek arra, hogy az érték akkor is érték, ha más háttérrel, más formában van átnyújtva.

Simonics Tímea, műsorvezető

A Völgy több pozitív változáson ment keresztül. Folyamatosan zajlanak benne a programok, igényes előadások, melyekről Mede Ferenc, a Medvesalja Polgári Társulás elnöke, s nem mellékesen a Völgy megálmodója, fenntartója a köszöntőjében is szólt.

„… amellett, hogy itt a Völgyben futnak az előadásaink, aktuálpolitikai, őstörténeti, régészeti, akár az elmúlt száz évvel összefüggésben is, melyeken olyan információkkal lehetnek műveltebbek, hiszen az előadóink hordozzák a magyar szerves műveltség csíráját, vagy akár ilyen ünnepségeken, mint ez .. és e mentén hangsúlyoznám azt ki, hogy az itt megjelent hagyományőrző, vagy inkább hagyományélők, akár a huszárokról, akár az íjászokról legyen szó, mind, mind valamilyen őrzők is egyben.

Őrzik azt, ami az örökségük, vigyáznak rá és meg is élik. Ez éven a hagyományőrzők bemutatói mellett mi a magunk, ill. a magam részéről annyit tudtam ehhez hozzátenni, hogy a Kövér Gyurka barátommal készítettünk egy szobrot, amely a könyvtárépület előtt látható és sokan megkérdezték, hogy ez vajon ki. Ez a szobor a rajta élő jelképekkel, motívumokkal kezdve a székelykapus védő mintázattól a történelmünkben egészen vissza az asszír időkig különféle egymással összhangban lévő őrző motívumokat tartalmaz.

Erre a szoborra azt mondjuk, hogy ez az őrzőszobor és úgy éreztem,, hogy nekünk is magyaroknak a műveltségünk tekintetében, annak a tekintetében, amit is művelünk akár szellemi, akár testi vonatkozásban szükség van egy ilyen jelképes őrzőre is. … Figyeljenek, figyeljék a részleteket , nagyon sok múlik a részleteken. A mai világ nagyon, nagyon csak felszín, s ezáltal nagyon felszínes. Nézzék a ruhák, a mozdulatok részleteit , az előadásban a sorközöket. Figyeljük azt is, amit nem mondunk ki, de ott van. Mert ott van a csírája, a magja annak, amitől emberek leszünk, amitől magyarok leszünk.”

Az őrzőszobor

A kétnapos rendezvényt egy új szobor átadásával, a „Az Élet vize, s egyben a Völgy őrzőjének vigyázó tekintetével indítottuk“. A szimbólumokkal ellátott szobor Kövér György (Gidófalva) alkotása, melynek tekintete ezentúl valamennyi, a Völgybe érkező látogatót fogadja majd.

A programok több helyszínen, a színpadon, a mellette lévő szabad téren, az előadóteremben, a földházban, egy előadói sátorban, a játszótéren és a SZER dombon zajlottak. Nem hiányoztak a kézművesek, az árusok sem, akiknél valóban szép és értékes tárgyakat lehetett megtekintetni és emlékként elvinni.

A kísérő programok között volt játszótér, lehetett lovagolni, csodálni Kosec Andrea ajnácskői kovácsmester munkáját, volt könyvbemutató és könyvvásár, csontkovácsolás (Péntek Gábor) és számmisztikus lélekgenetika (Sipos Veronika), a helyszín különböző pontjain számos alkalommal volt hallható és látható Kováts Marcell, népzenész.

Magtamás Csilla

A műsort mindkét nap két fiatal tehetséges leány nyitotta meg. Magtamás Csilla a füleki nyolcosztályos gimnázium tanulója, a „Hallottad-e már hírét“ regionális népdalverseny négyszeres aranysávosa Medvesaljai népdalokat énekelt. Az ajnácskői Chovan Lilla, gitáros a Gömöralmágyi Alapiskola tanulója. Tehetségére már ��vodás korában felfigyeltek. Szűkebb közege a „palócok gyöngye“ jelzővel illette meg.

Chovan Lilla

A teljesség igénye nélkül szemezgetve a rendezvény kulturális programjaiban bemutatkozott a feledi Boglárka Gyermek Néptáncegyüttes, amely 2001 szeptemberében alakult meg. Legfőbb feladatuknak a gyermekek népi hagyományokkal, néptánccal, mondókákkal, népdalokkal, népi mesterségekkel történő megismerését tartják. A losonci Folk Lc családi zenekar a magyar népzene autentikus világát próbálta közvetítetni. Kíséretükben volt hallható Fekete Emma, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulója, népdalénekes.

Boglárka Gyermek Néptáncegyüttes

A 2016-ban megalakult füleki Mese Figurák Csoport, Figura bábszínház a (mese)sátorban fogadta a gyerekeket, ahol a két tagja, Bódi Andrea és Gyetvai Viktória interaktív mesékkel hódította meg a gyermekszíveket.

A hagyományőrző csoportok közül a 2012-ben Magyar Szablyavívó Iskola mutatkozott be, amely több iskolát tart fenn, ahol a Magyar Szablya használatát tanítja. A tervek szerint a közeljövőben Völgyben is megnyílik egy iskolájuk.

A Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület 2015-ben alakult. Tagjai már jóval előbb, 2006 óta vesznek részt a hagyományőrzésben. Az egyesület A 8. Coburgi huszárezred hagyományainak ápolója. A csoport minőségét mutatja, 2017-ben részt vehettek a Nemzeti Vágtán, a 100 huszár karuszelben és a fáklyás felvonulásban, valamint a vágta előfutamainak felvezetésében.

A Borsodi Huszárbandérium nem először vett részt a rendezvényen. 1997-ben alakultak a „Mert tűzben, vérben, virtusban égve, ezer csatából egyenest az égbe száguldott egykor a magyar huszár“ gondolat jegyében. Tagjai a huszárság hagyományainak, szabályainak, erkölcsi alapjainak életben tartását vállalták fel. Egyenruhájuk és fegyverzetük a császári és királyi 3. Estei Ferdinánd Huszárezred viselete alapján készült.

A füleki Szarvasűzők, történelmi íjászcsoport 2002-től dolgozik. 2008-ban Nomád néven alakítottak polgári Társulást. Bemutatóikon az ősmagyar törzsek életét idézik fel, kiemelt hangsúlyt helyezve az íj használatára, megmutatva, hogy lehet azt a földről és lóhátról használni, álló és mozgó célokra lőni.

Egyénileg érkezett Dr. Hidán Csaba, Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, régész, történész, harcművész oktató, az aranyszablya Történelmi Vívóiskola oktatója. 27 éve foglalkozik a nomád magyar harcmodorral és harcművészettel, gyakorlati bemutatókkal színesített előadásában ebből adott ízelítőt.

Az előadók közül Zetényi Csukás László búvároktató a rövid életet megélt Szent István csatahajóról, annak tragédiájáról és megtalálásáról tartott előadást.

http://www.korkep.sk/cikkek/tortenelem/2018/06/10/visszajatszuk-tortenelmet-az-s-m-s-szent-istvan-kalvariaja

1994 szeptemberében egy osztrák-német expedíciós csapat tagjaként hat alkalommal merült le a hajóhoz, hogy feltárja annak titkait.

Historica. Felvétel: Kovács Roman.

Az ugyancsak hagyományosnak mondható szombati koncert főszereplője a Historica zenekar volt. A csoport 2001 novemberben kezdett formálódni, 2010-ben vette fel a nevét. Saját dalaikat játsszák, melyekben a magyar történelem eseményeit dolgozz��k fel.

A programot az idén SZERtartás zárta, mely ezúttal a tűzugrás hagyományát újította meg Bernád Ilona szülésznő, természetgyógyász, néprajzos, szakíró közreműködésével. Erdélyben, Kis-Küküllő mentén született, ahol a a családjában ismerkedett meg a népi orvoslással, melyet azután több mint 50 ország magyar közösségében, rokon népeknél kutatott.

A tűzugrás hagyományairól írta:

„Kétezerben Zoboralján, Zsérén gyűjtöttem az életet tovább vivő, szerelemvarázsló, párosító, gyermekhalált gyógyító, egészségvarázsló, a gyógynövények erejét fokozó, és határóvó SZER-tartást! Június 21-én, az év leghosszabb napján, a csillagászati nyár kezdetén a faluközösség összegyűlt és egész nap ünnepeltek. A lányokat, fiúkat, akik egymással rokonszenveztek, vagy akik már egymást szerették, összeénekelték.

Naphoz kapcsolódó, valamint a Magyar Ilona és a Vetekedik velem háromféle virág című énekeket dalolták. Szent János és/vagy Szent Iván napi tűznek is nevezik.

Sok népi gyakorlatunk van a 4 természeti elemmel és a világfával, köztük a tűzzel is, ezt szeretnénk szakralitásunkba, szellemiségünkbe, mindennapi életünkbe visszahozni. Gondoljunk, a szerelem, a szeretet, a család, a gyermek létrehozásában arra is, hogy ősiségünkben háztűznézni mentek, amikor feleséget kerestek, majd azt mondták a házasulandókra, hogy ez az első tisztességes napjuk. Ipolyi Arnold püspök (Magyar mythologia) szerint ez a tűztevésből ered, mert amikor vitték a menyasszonyt jövendő otthonába, akkor a szekérről szalmát hullattak folyamatosan, s azt gyújtogatták“.

A fellángoló tűzből lett parázshalom mellett ezt ismertette a jelenlévőkkel, ahol a hagyományok felelevenítése (a megfüstölt gyógynövények, a cseresznyeszemek, a víz), a tényleges kívánságokhoz köthető tűzugrás mellett, hallható volt Kováts Marcell népzenész játéka, Magtamás Csilla éneke és ősi dobok mellett ősi magyar dallamok is.

Puntigán József

0 notes

korkep-blog · 7 years ago

Text

Programok Losoncon és a Völgyben

Programok és előadások Losoncon és a Péterfala melletti Völgyben

Ssorozatunkban a magyarlakta régió széles érdeklődésre igényt tartó kulturális és egyéb programjait ajánljuk, mutatjuk be a következő hét napban.

2018. február 15. A völgy, Péterfala – Almáspuszta

Raffay Ernő: 19.századi migráció a Magyar Királyság irányába, előadás

Szervező: Medvesalja Polgári Társulás

A rendezvényről:

“Nemzetvesztő történelmi események és aktuálpolitikai vetületeik. Félelmetesen pontos hasonlatok, és mindez hiteles forrásból.”

Losonc,Szabó Gyula Emlékház, 2018. február

Tesáskanna kiállítás

A Ház állandó és a Csend hallgatása tárlat mellett egy megterített asztal és egy teáskanna kiállítás várja az érdeklődőket

A rendezvényről:

“A tea Ázsiából került Európába. Előzőleg, kb. 2568 évvel ezelőtt vitték Japánba az első zöld tealeveleket. A japánok fölismerve a belőlük készíthető ital jótékony hatását rendkívüli figyelmet szenteltek neki és fokozatosan szinte vallásos szertartássá fejlesztették a készítését. A meghívás egy teaszertartásra nagy megtiszteltetésnek számított. A nemes anyagból készült edények használata és a tea-etikett betartása tarthatott egy óráig, vagy akár 4 óráig is.

Az európai országok közül Nagybritanniában tartják be mai napig a rendszeres teaivás szokását – nyilván az indiai gyarmat adta az alapot. Egyébként alig tulajdonítunk fontos szerepet ennek a nemes folyadéknak. S amióta az üzletekbe került a zacskós csomagolás, már szinte élvezni se tudjuk az italt (s nem is tudjuk, pontosan mi van a zacskóban). A kis teáskanna-kiállítás az előző generációk teakészítését juttatja eszünkbe. A különböző formájú, anyagú kannák különböző korokból származnak – még formatervezési szempontból is érdekesek.”

február 18. Losonc, Slovan Szálló

A Csemadok losonci Alapszervezetének hagyományos bálja, amelyaz egyetlen magyar nyelvű bál Losoncon

A rendezvényről:

2018-ban is megszervezzük hagyományos magyar bálunkat Losoncon. Az előző évekhez hasonlóan az idén is két zenekar “húzza” majd a talpalávalót. Az idén is örülhetünk kedvenc zenekarunk, a Mr Sam Band jelenlétének, akik az idén mindent megtettek azért, hogy velünk lehessenek ezen az estén. Természetesen nem feledkeztünk meg Mogyiról és zenekaráról sem, akik szintén nagy kedvenceink évek óta. Hegedű, cimbalom, nagybőgő, tárogató, harmonika… lesz itt minden. A műsor is fergeteges lesz, hiszen tovább szemezgetve a műfajok között, a 2016-os musical és a 2017-es operett után, most a magyar nótáé a főszerep, és abban is a már ismert Jenei Gáboré és Ujvári Marikáé. “

Összeállította: Puntigán József

#Almáspuzsta #Csemadok Losonci Alapszervezet #Főoldal #Gömörpéterfala #Losonc #Medvesalja Polgári Társulás #programajánló #Raffay Ernő #Szabó Gyula Emlékház #tea #tesákanna #Völgy

0 notes

korkep-blog · 6 years ago

Text

Kisboldogasszonyi zarándoklat a Medvesalján - Képekkel

Szeptember nyolcadika Kisboldogasszony ünnepe, Szűz Mária születésének a napja. Ilyenkor a Mária-jelenések helyszínei zarándoklatok célpontjaivá válnak

Szeptember nyolcadika Kisboldogasszony ünnepe, Szűz Mária születésének a napja. Ilyenkor a Mária-jelenések helyszínei zarándoklatok célpontjaivá válnak. A hívő emberek csoportosan, áhítattal betelve elzarándokolnak a kegyhelyhez, imádkoznak, kérik Szűz Máriát, segítse meg őket a bajban.

Így van ez Egyházasbáston is. Az utóbbi években itt is rendszeressé vált a zarándoklat, föl az erdőbe a majd három kilométerre levő Mária-kúthoz. A Mária-kútról tudni kell, hogy a hiedelem szerint egy pásztorembernek megjelent itt Szűz Mária, vizet fakasztott, amely meggyógyította a pásztor beteg fiát.

A zarándoklat Egyházasbástból indult, majd Vecseklőn csatlakozott egy csoport, amelynek tagjai a Medvesalja környező községeiből jöttek. Többen érkeztek a távolabbi Rimaszombatból, de Magyarországról is a szomszédos Cered községből a plébánosukkal, aki a menet élére állt.

Imádkozva, énekelve, zsolozsmázva haladtak. Az úton hét, vagy nyolc megállóhely van kijelölve egy-egy jól látható kék kereszttel. Ezek a megállóhelyek pihenő gyanánt szolgálnak. A zarándokok megállnak és meghallgatják a pap imádságát.

Kellemes nyári idő volt, talán egy kicsit meleg is. Ez különösen az út második felében érződött, amely meredeken vezet felfelé az erdőben. Izzadott is a nép. Az ügyesebbek, jó lábúak ki-kiugrottak az útról, ha gombát láttak meg az út mellett. Fel is szedték.

A Mária kút egy mély bevágás szélén van, amelyben egy erecske csordogál. Viszonylag kevés vizet ad, bizony türelmesen kell várakozni, míg az ember sorra kerül az ivásnál. A kút fölött két kápolnát építettek fel a lelkes, hívő emberek, belsejükben egy-egy Mária szoborral.

A misét Csák András ceredi plébános celebrálta. A figyelmes szemlélő láthatta a mise alatt az emberek arcán az áhítatot. Lehetett látni, hogy ezek az emberek hisznek.

Hisznek a vélt, vagy valós isteni jelenlétben. Hisznek abban, hogy Mária közbenjárásával megszabadulnak vétkeiktől, Szűz Mária megsegíti őket minden bajukban.

A mise végeztével a zarándoklat is véget ért, az emberek elindultak hazafelé.

Tóth Gyula Óbástból jött, rendszeres résztvevője a zarándoklatoknak. A Körkép.sk őt kérdezte, hogy mennyire elégedett a zarándoklattal.

„Elégedett vagyok, jó volt a szervezés is. Az emberek eljöttek. Azzal nem vagyok elégedett, hogy az utóbbi időben akadnak olyanok, akik másfelé is keresik az istenséget itt az erdőben. Hiszen nekünk az istenség a templomunkban van az oltáriszentségben, vagy pedig itt, ezen a Mária-kegyhelyen. Nem értem, miért kell a jámbor katolikus medvesalji embereket félrevezetni és mindenféle pogánysággal összezavarni.“

A zarándoklatot a Medvesalja polgári társulás és a lelkes hívők szervezték.

Mede Géza

Képek: a szerző felvételei.

#Egyházasbást #Főoldal #Kisboldogasszony ünnepe #Mária-kút #Medvesalja #Óbást #Szűz Mária #Szűz Mária születésének a napja #zarándoklat

0 notes

korkep-blog · 6 years ago

Text

Programok és szórakozási lehetőségek a Rimaszombati járásban július 1-ig

A következő hét jó szórakozást és aktív pihenést ígér Egyházasbáston azoknak, akik szeretnének aktívan, szórakozva pihenni a Mogyorós kút melletti szép erdei környezetben. A hétvége a Balog-völgyé. Lesz rock-fesztivál és népies, parasztos szórakozási lehetőségek. No, és már kezdődnek a falunapok...

Minden kedves olvasónknak jó szórakozást és kellemes pihenést kívánunk!

június 25 – július 1- én (hétfő – vasárnap), Egyházasbáston egész hetes programot szervez a Medvesalja turizmus polgári társulás

FELVIDÉKI FÜRDŐ- ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ KALÁKA, Egyházasbást

Szeretnél nyárra egy programot, ahol megismerkedhetsz új emberekkel? Szeretnél úgy megismerkedni, hogy közben hasznosan töltöd a napot? Szeretnél 5 napon keresztül szórakozni?

Ha valamelyik kérdésre igennel felelsz akkor ott a helyed az I. Felvidéki fürdő- és közösségépítő kalákán Egyházasbáston (Újbást).

Ha szeretnéd, hogy a Mogyorós-kút, amely az elmúlt évszázadban a környék fontos kirándulóhelye volt, idén új arculatot kapjon, csatlakozz hozzánk!

Természetesen a napközben esedékes tevékenységeken kívül a nap végén a szórakozásé, a kikapcsolódásé lesz a főszerep. Az esti programok:

Június 26: Böszörményi István előadása

Június 27: Egygitáros est Zselenszky Tamással

Június 28: Kerényi Éva könyvbemutató

Június 30: Topor Feri táncház

Hogyan tudsz csatlakozni?

Írj: medvesalja(kukac)gmail.com Hívj: +421911615896

Kezdeményezésünket anyagbeszerzéssel és két kezű munkával is lehet segíteni, mint kalákázó, ahol egy jókedvű csapatban dolgozhatsz azon, hogy legyen hova járni hűsölni a meleg nyári napokon.

Kedvcsinálónak tekintsétek meg Zajti Ferenc filmjét:

https://vimeo.com/78191469

Bővebb információ: https://www.facebook.com/events/1416173145154415/

Június 29 – 30-án (péntek-szombat) a Nagybalogi futballpályán lesz megrendezve

VIII. Balogvölgyi Rock-fesztivál.

Bővebb információ: http://rockerek.hu/iden_ujra_balogvolgyi_rockfesztival_ez_mar_a_nyolcadik.html

Június 29 – 30-án (péntek-szombat) a Rakottyás-i Paraszt Udvar polgári társulás

V.Gömöri Túrá – t rendez.

Szeretettel várunk mindenkit az idén már 5. alkalommal megrendezett Gömöri Túrára. Ebben az évben a csodálatos Vály-Völgyét látogatjuk meg. Ha nincs lovad az se baj! Gyere biciklin, hívd el ismerőseidet! A részvétel ingyenes!

Bővebb információ: https://www.facebook.com/events/648176198851692/

Június 30-án (szombaton) Sajószentkirály községe

F a l u n a p –ot rendez.

Délután sok érdekes programmal, este utcabállal várjuk a község lakosait és a többi kedves érdeklődőt.

Összeállította: Mede Géza

Nyitókép: körkép.sk/kpa

#Főoldal #Mede Géza #programajánló

0 notes

korkep-blog · 7 years ago

Text

Programok Nógrádban, Egyházasbáston és a Völgyben

Programajánló a Losonci járásból.

Programajánlónk a Losonci járásból.

május 18. (péntek), 10.00 óra, Losonc, Nógrádi Könyvtár, Ringató program.

A mozgás, a beszéd és értelem összefüggései csecsemő korban – Porkolábné Szaniszló Mária és Czakóné Koós Krisztina foglalkozása.

“Az életem a mozgásról szól. Gyermekkorom óta aktívan és rendszeresen sportolok. Már gyermekkoromba észrevettem, hogy a mozgás gyógyít. A kezdetektől foglalkozom gyermekek oktatásával, tanításával. Sokszor tapasztaltam olyan figyelmi, magatartásbeli vagy megértési akadályokat, amiknek okát nem értettem, az összefüggéseket akkor még nem láttam. Megoldásokat kerestem, s így jutottam el a mozgásterápiákig. Amikor megtapasztaltam, hogy milyen mérhetetlenül egyszerű, kézenfekvő mozgások segíthetnek egy gyermeken, úgy döntöttem, ezzel fogok foglalkozni. Meglévő kompetenciáimat egybe fűztem és újakat szereztem és mindezeket a gyermekek fejlesztő programjaiba építem.”

május 18. , 9.00-16,00, Péterfala – Almáspuszta, A Völgy – Ősi Tudás felvidéki országos döntő

Néhány információ:

A jelentkezők száma 2018-ban 158 volt, ezért – örömünkre – most is három körzeti döntőt kellett rendeznünk, amelyekből egyenes ágon a korosztályonkénti három első helyezett, valamint azok a vetélkedők jutottak tovább, akik a 4. és az 5. helyen végezve hibapontjuk száma nem haladta meg a 10-et. Ne feledjük: az országos rovásírás-vetélkedőn a résztvevő diák gyarapodik tudásban, gazdagodik tapasztalatokban, remélhetően élményekben részesül, ezért a rovásírás-vetélkedőnek csak nyertesei lehetnek.

Önmagában ez a vetélkedő nem cél, csak keret ahhoz, hogy a felvidéki magyar kis és nagy diákok megismerjék sorstársaikat, barátságok szövődjenek köztük ősi műveltségünk ékes bizonyítéka, a magyar rovásírás által.

Az országos döntő hangos olvasási és átírási feladatai az A és B korosztályúaknak, valamint mind a négy korosztály számára a magyarító feladatlap PaedDr. Salgó Gabriella munkája, a C, D korosztályúaknak a hangos olvasási és írásbeli feladatok szövegeit, melyek kapcsolódnak a felvidéki magyarok kitelepítése 71. évfordulójához, valamint mind a négy korosztály számára a rovásírás-emlékeinket tartalmazó feladatlapot PaedDr. Patassy Sándor készítette. A magyarítás és a rovásírás-emlékek alapanyaga a Felvidéki Rovók honlapján (www.felvidekirovok.hu) tanulmányozható.

Üdvözlő beszéd: Szabó Klaudia háziasszony a Medvesalja Polgári Társulás képviseletében, köszöntőt mond Köböl Gyula polgármester, Gömörpéterfala Foglár Gábor dalköltő, versmondó ünnepséget köszöntő zenés műsora. Szalagkötés a vándoroszlopra: PaedDr. Salgó Gabriella rovásírás-oktató, tanító és PaedDr. Patassy Sándor rovásírás-oktató, grafikus. Tájékoztatást nyújt: Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke.

május 19. (szombat), 16.00 óra, Losonc, Nógrádi Múzeum és Galéria – Múzeumok éjszakája.

A programban alkotóműhelyek (üvegtárgyak festése, ökológiai játékok), tárlatvezetés (Üvegvariációk Nógárdból és a Polyána aljáról) és elsősorban az üvegiparral kapcsolatos előadások és színházi bemutató szerepelnek.

május 19. (szombat), 16.30 óra, Fülek, Füleki Vár, Múzeumok éjszakája

A programból:

Városi Honismereti Múzeum

16,30 „Hazavár-lakk” – Egy katona emlékei a Don-kanyarból.

17,30 – 22,00 Füleki archív felvételek vetítése

Várfelső utca

17,30 A Füleki vár új díszkapujának átadása

18:00 „Fülek 1938-1945” – a várhegy alatti folyosókban berendezett kiállítás megnyitása

Bebek-torony

18:45 „Gésa és szamuráj”. A prágai Nemzeti Múzeum – Náprstek Múzeum kiállításának megnyitója

19:30 – 22:00 Kisérőprogramok (handpan eléoadás, fegyver- és harcművészeti bemutató, koncert)

A Füleki Vármúzeum 11. alkalommal csatlakozik a Múzeumok és Galériák Éjszakája elnevezésű összeurópai rendezvényhez. A füleki vár új, történelmi eseményeket ábrázoló, bejárati díszkapuval gazdagodik. A legizgalmasabbnak a várhegy oldalában található, földalatti légoltalmi óvóhelyek megnyitása ígérkezik.

A Füleki Vármúzeum új, „Fülek 1938 – 1945“ c. kiállításán az érdeklődők betekintést nyerhetnek a második világháború történéseibe városunkban. A régi fotók, katonai egyenruhák és a háború tanúinak emlékei segítségével felidézzük a 20. század első felének embert próbáló eseményeit.

május 20. (vasárnap), 15.00 Losonc, Szűz Mária látogatása, katolikus templom – Énakkari hangvereseny

Közreműködik a Zoboralja Zsérei Női Kar

Ezt megelőzően a délelőtti szentmiséken is hallhatóak leszenk.

május 19. (szombat), Egyházasbást, Kerti-party Pethő Tomival.

Egy evős, beszélgetős laza kerti party a Bed&More Pogányvár fogadó hátsó udvarán. A street-food bemutatón a finom szendvicseké, a mégfinomabb limonádéké és a jó hangulaté lesz a főszerep.

május 26. (szombat), 8.00 – 16,00 óra, Fülek – Korlát – Várgede – Ajnácskő, Vezetett gyalogtúra.

A Novohrad-Nógrád Geopark J.SZ.T. és a füleki Nógrádi Turisztikai Információs Központ tisztelettel meghívja Önöket a Fülek – Korlát – Várgede – Ajnácskő – Fülek útvonalat bejáró vezetett gyalogtúrára, melyre 2018. május 26-án (szombat) kerül sor. A találkozó helyszíne és időpontja: 8.00 órakor a füleki Városi Művelődési Központ előtt.

Jelentkezés és további információk: Nógrádi Turisztikai Információs Központ irodája (Fülek, Várfelső utca 14., tel.: +421 (0)47-43-82-016, e-mail: [email protected]) vagy a Geopark Novohrad-Nógrád J.SZ.T. irodája (Fülek, Várfelső utca 14., mobil: +421 (0)917 646 551, e-mail: [email protected].

Összeállította: Puntigán József

0 notes