#Várgede

[feri1985]

Fotósorozat, 1. rész:

Az első résszel jelentkezem.

Úgy gondoltam, az első pár részben a Felvidékre, Szlovákiába kalauzollak el benneteket. Fogadjátok szeretettel.

2015. szeptember 19-én, néhány cimborámmal útra keltünk, hogy a Felvidéken, Szlovákiában készítsünk fényképeket vasúti témában.

Utunk első állomása Feled (Jesenské) volt, amely a 160-as számú, Zólyom-Kassa (Zvolen-Košice) fővonalon található. Innen ágazik ki a 174-es, Feled-Breznó (Jesenské-Brezno) vasútvonal.

Feled állomás felvételi épülete:

740.810-es Kocúr Feleden:

Ezután Losonc (Lučenec) felé vettük az irányt.

Útközben Várgede-Balogfala (Hodejov-Blhovce) között egy íves szakaszon sikerült elkapni a 757.019-es Búvárt az R931 sz. gyorsvonat élén:

Losoncról két vasútvonal ágazik ki. Az egyik, még a mai napig is használt kiágazó vonal a 162-es, amelyen egészen Újantalvölgyig (Utekáč) tudunk utazni, míg a másik, sajnos már nem használt vonal a 161-es (Losonc-Kalonda-Ipolytarnóc).

Losoncon a személyvonatokon kívül a fővonalon közlekedő gyorsvonatok is megállnak, valamint elég jelentős teherforgalom is akad ezen a részen.

Losonc állomás felvételi épülete:

Ideérkezésünk után nemsokkal futott be a 6212-es, Fülek-Zólyom (Fiľakovo-Zvolen) személyvonat a 757.013-mas remot Búvárral az élén. Az alábbi képen utascsere után indul tovább Zólyom felé:

Losoncon ezenkívül találkoztunk még:

a 742.326-os Kocúrral:

a 746.004-es és 746.005-ös ZSSK Cargos gépekkel:

valamint 812-es Bz-vel (fotón a 812.059) és 813-mas iker Bz-vel (fotón a 813.001) is:

Losonc után Zólyom állomás felé vettük az irányt... de erről majd a következő részben...

[korkep-blog]

Ajnácskői könyvbemutatón a gömöri fürdőéletről Kerényi Éva történésszel

Kevés, gyakorlatilag elenyésző esély van arra, hogy az ajnácskői fürdő újjáéledjen. A múltját azonban legalább most már behatóan ismerjük.

A Csemadok Ajnácskői Alapszervezetének vendége Kerényi Éva, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum történésze volt, akivel Farkas Ottó beszélgetett. Témája a történész összefoglaló köteteként tavaly megjelent gömöri fürdőélet, melyről beszámoltunk portálunkon is.

    Mikó Alexandra, a Csemadok Ajnácskői Alapszervezet elnökének bevezetője után Farkas Ottó elmondta, hogy Kerényi Éva a könyvében komplexen mutatja be a gömöri fürdőéletet, azok keletkezését, fénykorát, és a megszűnését is. Hatalmas anyag, sok információval, melynek nemcsak gömöri viszonylatban van értéke.

  Kerényi Éva

  A „Kíváncsiságból vagy más okból nyúltál ehhez a témához?“ kérdésre válaszolva a szerzőnő elmondta, hogy családi vonalakban is kötődik a tájhoz. Édesanyja almágyi, édesapja pedig péterfali származású. Maga a téma szoroson kapcsolódik az első könyvéhez (Az akácdombos város, 2013, Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület), amely Rimaszombat társas életével foglalkozik. Ennek anyagát még 2006-ban kezdte el gyűjteni.

  Kutatása elsődleges forrásanyagát a korabeli gömöri vármegyei sajtó alkotta, melyet át kellett lapozni.  Akkor tűnt fel neki, hogy ezekben már az 1870-es évektől nagyon sok olyan hirdetés jelent meg, melyek a fürdőzéssel, az ásványvizekkel, vagy éppen az Anna bálokkal foglalkoztak. „Gyakorlatilag nem volt olyan szám, amelyben ne lett volna csízfürdői, várgedei vagy éppen ajnácskő hirdetés“ – mondta.

  Akkor fogalmazódott meg benne az az elhatározás, hogy a rimaszombati társasélettel kapcsolatos kutatás lezárása után visszatér a fürdőélethez, amely egy teljesen feltáratlan téma volt. Ismeretlen terület, melyet eddig senki sem kutatott, s nem jelent meg róla egyetlenegy összefoglaló munka sem. A tényleges kutatást 2011-ben kezdte el. Szívügyévé vált! Egy teljesen ártatlan szemináriumi munkának indult és egy doktori disszertáció lett belőle.  A fürdőéletet bemutató könyv ennek átdolgozott, könnyedebb stílusú változata.

    A legnagyobb nehézségeket a forrásanyagok hiánya okozta. Mint az többször elhangzott, a fürdőkről gyakorlatilag semmilyen levéltári anyag nem maradt fenn, sőt, még a máig működő Csízi fürdő sem rendelkezik történeti dokumentumokkal – 99,99 %-ban itt sem található korabeli levéltári anyag. Nem jobb a helyzet máshol sem, mert e tekintetben úgy magyarországi, mint szlovákiai viszonylatban  csak egy nagyon gyér anyagot sikerült találnia.

  Az anyaggyűjtés öt év kemény kutatómunkát jelentett, ingázást a források után. Hozzátéve, hogy Gömör-Kishont Vármegye levéltári anyaga mintegy 80 %-ban feldolgozatlan, ily módon nem is kutatható.

  Ennek tükrében kiemeltebb jelentőséget kapott a korabeli sajtó, amely mindig jelentős véleményformáló jelentőséggel bírt. Az első nyomtatott gömör-kishonti vármegyei sajtótermék 1870-ben jelent meg. A lapok folyamatosan közöltek híreket, beszámolókat a fürdőéletről. A források másik nagy csoportját az országos magyarországi fürdő szakirodalom alkotta, melybe éppúgy beletartozik a sajtó, mint a fürdészeti szaktanulmányok, folyóiratok, tanulmánykötetek, fürdőkalauzok, brosúrák  stb. melyek nagy részét orvosok, fürdőtulajdonosok, orvosdoktorok írtak.

  Az információk nagy részéhez így csak közvetve, másodlagos információként, sajtón keresztül tudott hozzájutni. Ezeken keresztül lehetett rekonstruálni a korabeli fürdőéletet.

  A fürdőzési kultúra már az ókorban kialakult, s gyakorlatilag a mai napig él. Magyarországi viszonylatban mérföldkőnek számít a 18. század vége, amikor Mária Terézia, az Osztrák Magyar Monarchia teljes területén  elrendelte az ásványvizek, gyógyforrások összeírását. Kötelezővé tette –  Gömörben is – hogy a vármegyék minden orvostudora írja össze és vizsgálja meg a területén található ásvány- és forrásvizeket.  Ennek köszönhetően az 1700-as évek végén Gömörben is megszülettek az első, még latinul írott ásványvíz elemzések, statisztikák. A szerzők közül Keszler Antal, Pillmann István, később Marikovszky György végeztek jelentős kutatásokat.

  A felmérések, kutatások vezettek oda, hogy a fürdőzés jelentős gazdasági forrást képezhet. Ezt erősítette meg később II. József is, még inkább felkarolta a fürdőügyet, az ásványvizeket palackozása tekintetében is. „Szabadidő, gyógyulni vágyás, pihenés, kikapcsolódás” – Magyarországon, beleértve kedvező éghajlati viszonyokat minden adott volt ahhoz, hogy a fürdőzés teret hódítson az országban, és adott ma is.

    A különböző társadalmi rétegekből először a felsőbb rétegek és az arisztrokácia kezdett hódolni a fürdőzésnek, s csak a későbbi időszakban lett a szélesebb értelemben vett nagyközönségé.

  A gömöri fürdők közül hivatalosan csak a csízi és rozsnyói fürdők voltak gyógyfürdők. Ennek feltétele volt, hogy a fürdőnek orvossal kellett rendelkeznie. Ennek a többi gömöri fürdőhely, közöttük az ajnácskői nem tudott megfelelni. Hozzátéve, hogy a fürdőorvosi mesterség másodrangúnak kezelt mesterségnek számított. Annak ellenére, hogy fürdők paciensek ezreit vonzották magukhoz. Csízen és Várgedén palackozták is a gyógyvizet, melyek országos szinten is megmérettették magukat.  Ajnácskőn is voltak olyan tervek, hogy palackozzák a vizet, de a savanyúvízből (csevicéből) hamar elpárolgott a szénsav, így ezek a tervek nem valósultak meg.

  A fürdőket rendszeresen járták az országos közegészségügyi biztosok, akik ellenőrizték a azok állapotát. A gyógyfürdői minősítéshez szigorú feltételeknek kellett eleget tenni. Kezdve a víz minőségétől, a tisztaságon keresztül egészen az orvosi ellátásig.

    Az ajnácskői fürdő miniszteri, báró Kemény Gábor tulajdonában volt, aki számára elsősorban pihenőhelyeként, rezidenciaként szolgált, találkozó és szórakozóhelye volt. A gyógyításnak itt csak másodrangú szerep volt, a miniszternek nem volt érdeke, hogy e tekintetben a helyet felfuttassa. A környező lakosoknak, az itteni paraszti közösségnek ez így megfelelt, szívesen jártak, amit a korabeli „parasztfürdő” megnevezés is jól jelez.

    Az ajnácskői fürdőt főleg mozgásszervi bajok, idegbántalmakban és főleg női bajokban szenvedő betegek választották gyógyulásra. Voltak neves vendégei is, pl. itt kezeltette magát Tompa Mihály felesége, de Budapestről is érkeztek páciensek.  Kedvelt szórakozási helyszín volt. Losoncról, Rimaszombatból és máshonnan is jártak ide zenekarok, volt olyan is, hogy kettő volt itt egyszerre. Sőt, a fürdővendégek is gyakorta felléptek a színpadra.

    Fénykorát az 1880-as évek első felében élte meg, amikor a látogatottság meghaladta a 200 vendéget.  Általánosságban véve állandó vendégnek azt tekintették, aki legalább 5 napot töltött el a fürdőben. Egy átlagos fürdői polgár ebben az időszakban 4-6 hétre ment fürdőbe. A Csízi fürdőnek a fő szezonban a századfordulón 1000 – 1200 vendége volt. Ebben az időben az ajnácskői fürdő már csak emlékezetben élt.

  A fürdőről csak rajzok, metszetek, újságcikkek maradtak meg, fürdői tárgyak, poharak, üvegek nem. Visszaemlékezések, fürdői levelek viszont igen, melyek pontosan leírják, hogy hogyan mozogtak a fürdőben, hogy néztek ki az épületek.

    Kerényi Éva elmondta, hogy sem a fürdő létrejöttére, sem a megszűnésére nincsenek pontos adatok. 1850 körül már voltak itt kezdetleges épületek, egy 1898-es térképen még be vannak jelölve az épületek, 1893-ban már nem nyitotta meg a kapuit, 1894-ben pedig „Úgy látszik, elzengette a hattyúdalát”  jellemezték. 1907 körül, az ide kiránduló rimaszombati diákok már nem találtak ott fürdőt. A legidősebb lakosok emlékezetében, akiket a szerzőnek sikerült megszólítani  (1920 körül születtek) sem emlékeznek rá.

  Nem volt egyedüli eset. A csízi és várgedei fürdőt leszámítva valamennyi fürdő hasonló sorsra jutott.  Mi okozta a vesztüket? „…ha egy szóval kellene kifejezni, akkor azt mondanám az igénytelenség… ha bővebben, akkor a pénzhiány, tőkehiány, gyenge infrastruktúra…az adott közeg nem igényelte a fejlődésüket” – mondta ezzel kapcsolatban Kerényi Éva.

    Kevés, gyakorlatilag elenyésző esély van arra, hogy az ajnácskői fürdő újjáéledjen. Arra viszont van remény, hogy legalább a cseviceforrások és környéke megújuljon. A helybéliek egy lelkes csoportja célul tűzte ki, hogy az egykori fürdő megmaradt forrásait kitisztítják, és rendbe teszik annak környékét is.

  Puntigán József

[korkep-blog]

Programok Nógrádban és környékén

Heti programajánlónk a Losonci járásból:

Heti programajánlónk a Losonci járásból:

  május 11. (péntek), 17.00 óra, Fülek, Városi Könyvtár

Író-olvasó találkozó Durica Katalin fiatal írónővel.

  május 12. (szombat), 15.00 óra, Losonc, Köztársaság tér

  Egy mérföld az anyáért (Míľa pre mamu) 2018 A Losonci Jahôdka anyasági központ (Materské centrum Jahôdka) és Losonc városa közös rendezvénye. családi délután, amely az anyák megbecsülése érdekében a világ számos helyszínén emberek ezreit köti össze korra, fajra, nemre, vallási hovatartozásra és időjárásra való tekintet nélkül. A résztvevők ezen a napon hangsúlyosan szeretnék kimondani azt az egyszerű mondatot „Köszön��m, hogy anya vagy”!

  A rendezvény résztvevői az anyák iránti tisztelet jeléül egy szimbolikus mérföldet tesznek meg. A kísérőprogramban gyermekműsorok és felnőtteknek is szóló koncert (PETER CMORIK UNPLUGGED) várják az érdeklődőket.

  május 13. (vasárnap), 15.00 óra. Losonc, Zsinagóga

Szív a tenyéren

A The Chamber Choir énekegyüttes ünnepi koncertje az Anyák Napja alkalmából. A koncert előtt a losonci római-katolikus, evangélikus, baptista és református (magar nyelven) egyház képviselői mondják el az naphoz kapcsolódó gondolataikat.

május 26. (szombat), 8.00 – 16,00 óra, Fülek – Korlát – Várgede

Vezetett gyalogtúra

  A Novohrad-Nógrád Geopark J.SZ.T. és a füleki Nógrádi Turisztikai és Információs Központ tisztelettel meghívja Önöket a Fülek – Korlát – Várgede – Ajnácskő – Fülek útvonalat bejáró vezetett gyalogtúrára, melyre 2018. május 26-án (szombat) kerül sor.

  A találkozó helyszíne és időpontja: 8.00 órakor a füleki Városi Művelődési Központ előtt. Jelentkezés és további információk: Nógrádi Turisztikai Információs Központ irodája (Fülek, Várfelső utca 14., tel.: +421 (0)47-43-82-016, e-mail: ntic@filakovo.sk) vagy a Geopark Novohrad-Nógrád J.SZ.T. irodája (Fülek, Várfelső utca 14., mobil: +421 (0)917 646 551, e-mail: geopark.filakovo@gmail.com.

  Összeállította: Puntigán József

[korkep-blog]

Programajánló Nógrádból és Medvesaljáról

A héten két érdekes programmal várja az érdeklődőket a Losonci járás. Mutatjuk!

Nyitókép: Körkép.sk/kpa

  A héten két érdekes programmal várja az érdeklődőket a Losonci járás. Mutatjuk!

  Január 3., 18.00 óra

Gömörpéterfala, Almáspuszta, A Völgy

  Vecsernyícsek a “magyarosításról”.

  Szász Péter előadása.

  Avagy miért romlott meg valójában a jó palócok és tót atyafiak viszonya?

  …tények a sokat szidott LEX Apponyiról, valamint arról, hogy Srobár, Hlinka és a többi olyan “elnyomás” alatt élt, hogy az államnyelvet sem kellett tanulnia az elemi iskolában.  A LEX Apponyi is csak annyit kért, írt elő, hogy bocsánat, a gyerek 10 éves koráig konyhanyelven (alapfokon) legyen szíves megtanulni az államnyelvet. Minden egyéb tantárgy nemzetiségi nyelven ment!!!

    január 5., 8:40 óra

  Nógrádi Turisztikai és Információs Központ, Fülek

  Vezetett gyalogtúra a Fülek – Várgede – Guda – Szárkő – Gortva – Ajnácskő útonalon.

  Túravezető: Illés Zoltán, Farkas Zoltán

Találkozó: Fülek, Vasúti állomás

    Összeállította: Puntigán József

[korkep-blog]

Programok Nógrádban, Egyházasbáston és a Völgyben

Programajánló a Losonci járásból.

Programajánlónk a Losonci járásból.

  május 18. (péntek), 10.00 óra, Losonc, Nógrádi Könyvtár, Ringató program.

  A mozgás, a beszéd és értelem összefüggései csecsemő korban – Porkolábné Szaniszló Mária és Czakóné Koós Krisztina foglalkozása.

  “Az életem a mozgásról szól. Gyermekkorom óta aktívan és rendszeresen sportolok. Már gyermekkoromba észrevettem, hogy a mozgás gyógyít. A kezdetektől foglalkozom gyermekek oktatásával, tanításával. Sokszor tapasztaltam olyan figyelmi, magatartásbeli vagy megértési akadályokat, amiknek okát nem értettem, az összefüggéseket akkor még nem láttam. Megoldásokat kerestem, s így jutottam el a mozgásterápiákig. Amikor megtapasztaltam, hogy milyen mérhetetlenül egyszerű, kézenfekvő mozgások segíthetnek egy gyermeken, úgy döntöttem, ezzel fogok foglalkozni. Meglévő kompetenciáimat egybe fűztem és újakat szereztem és mindezeket a gyermekek fejlesztő programjaiba építem.”

    május 18. , 9.00-16,00, Péterfala – Almáspuszta, A Völgy – Ősi Tudás felvidéki országos döntő

  Néhány információ:

  A jelentkezők száma 2018-ban 158 volt, ezért – örömünkre – most is három körzeti döntőt kellett rendeznünk, amelyekből egyenes ágon a korosztályonkénti három első helyezett, valamint azok a vetélkedők jutottak tovább, akik a 4. és az 5. helyen végezve hibapontjuk száma nem haladta meg a 10-et. Ne feledjük: az országos rovásírás-vetélkedőn a résztvevő diák gyarapodik tudásban, gazdagodik tapasztalatokban, remélhetően élményekben részesül, ezért a rovásírás-vetélkedőnek csak nyertesei lehetnek.

  Önmagában ez a vetélkedő nem cél, csak keret ahhoz, hogy a felvidéki magyar kis és nagy diákok megismerjék sorstársaikat, barátságok szövődjenek köztük ősi műveltségünk ékes bizonyítéka, a magyar rovásírás által.

  Az országos döntő hangos olvasási és átírási feladatai az A és B korosztályúaknak, valamint mind a négy korosztály számára a magyarító feladatlap PaedDr. Salgó Gabriella munkája, a C, D korosztályúaknak a hangos olvasási és írásbeli feladatok szövegeit, melyek kapcsolódnak a felvidéki magyarok kitelepítése 71. évfordulójához, valamint mind a négy korosztály számára a rovásírás-emlékeinket tartalmazó feladatlapot PaedDr. Patassy Sándor készítette. A magyarítás és a rovásírás-emlékek alapanyaga a Felvidéki Rovók honlapján (www.felvidekirovok.hu) tanulmányozható.

  Üdvözlő beszéd: Szabó Klaudia háziasszony a Medvesalja Polgári Társulás képviseletében, köszöntőt mond Köböl Gyula polgármester, Gömörpéterfala Foglár Gábor dalköltő, versmondó ünnepséget köszöntő zenés műsora. Szalagkötés a vándoroszlopra: PaedDr. Salgó Gabriella rovásírás-oktató, tanító és PaedDr. Patassy Sándor rovásírás-oktató, grafikus. Tájékoztatást nyújt: Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke.

    május 19. (szombat), 16.00 óra, Losonc, Nógrádi Múzeum és Galéria – Múzeumok éjszakája.

  A programban alkotóműhelyek (üvegtárgyak festése, ökológiai játékok), tárlatvezetés (Üvegvariációk Nógárdból és a Polyána aljáról) és elsősorban az üvegiparral kapcsolatos előadások és színházi bemutató szerepelnek.

    május 19. (szombat), 16.30 óra, Fülek, Füleki Vár, Múzeumok éjszakája

  A programból:

  Városi Honismereti Múzeum

16,30 „Hazavár-lakk” – Egy katona emlékei a Don-kanyarból.

17,30 – 22,00 Füleki archív felvételek vetítése

  Várfelső utca

17,30 A Füleki vár új díszkapujának átadása

18:00 „Fülek 1938-1945” – a várhegy alatti folyosókban berendezett kiállítás megnyitása

  Bebek-torony

18:45 „Gésa és szamuráj”. A prágai Nemzeti Múzeum – Náprstek Múzeum kiállításának megnyitója

  19:30 – 22:00 Kisérőprogramok (handpan eléoadás, fegyver- és harcművészeti bemutató, koncert)

  A Füleki Vármúzeum  11. alkalommal csatlakozik a Múzeumok és Galériák Éjszakája elnevezésű összeurópai rendezvényhez.  A füleki vár új, történelmi eseményeket ábrázoló, bejárati díszkapuval gazdagodik. A legizgalmasabbnak a várhegy oldalában található, földalatti légoltalmi óvóhelyek megnyitása ígérkezik.

  A Füleki Vármúzeum új, „Fülek 1938 – 1945“ c. kiállításán az érdeklődők betekintést nyerhetnek a második világháború történéseibe városunkban. A régi fotók, katonai egyenruhák és a háború tanúinak emlékei segítségével felidézzük a 20. század első felének embert próbáló eseményeit.

    május 20. (vasárnap), 15.00 Losonc, Szűz Mária látogatása, katolikus templom – Énakkari hangvereseny

  Közreműködik a Zoboralja Zsérei Női Kar

  Ezt megelőzően a délelőtti szentmiséken is hallhatóak leszenk.

    május 19. (szombat), Egyházasbást, Kerti-party Pethő Tomival.

  Egy evős, beszélgetős laza kerti party a Bed&More Pogányvár fogadó hátsó udvarán. A street-food bemutatón a finom szendvicseké, a mégfinomabb limonádéké és a jó hangulaté lesz a főszerep.

  május 26. (szombat), 8.00 – 16,00 óra, Fülek – Korlát – Várgede – Ajnácskő, Vezetett gyalogtúra.

  A Novohrad-Nógrád Geopark J.SZ.T. és a füleki Nógrádi Turisztikai Információs Központ tisztelettel meghívja Önöket a Fülek – Korlát – Várgede – Ajnácskő – Fülek útvonalat bejáró vezetett gyalogtúrára, melyre 2018. május 26-án (szombat) kerül sor. A találkozó helyszíne és időpontja: 8.00 órakor a füleki Városi Művelődési Központ előtt.

  Jelentkezés és további információk: Nógrádi Turisztikai Információs Központ irodája (Fülek, Várfelső utca 14., tel.: +421 (0)47-43-82-016, e-mail: ntic@filakovo.sk) vagy a Geopark Novohrad-Nógrád J.SZ.T. irodája (Fülek, Várfelső utca 14., mobil: +421 (0)917 646 551, e-mail: geopark.filakovo@gmail.com.

    Összeállította: Puntigán József