#Csemadok Losonci Alapszervezete

[korkep-blog]

Karácsonyi Jazzy Bach – Varnus Xavér koncertje Losoncon

Valamivel több, mint egy év után újra megtelt a losonci zsinagóga, ahová tömött sorokban érkeztek a nézők Varnus Xavér, orgonaművész és társai losonci koncertjére, melynek műsorán ezúttal Bach művek szerepeltek jazz stílusban.

Valamivel több, mint egy év után újra megtelt a losonci zsinagóga, ahová tömött sorokban érkeztek a nézők Varnus Xavér orgonaművész és társai losonci koncertjére, melynek műsorán ezúttal Bach-művek szerepeltek jazz stílusban.

    A hangverseny egy hasonló, de mégis más változatát 2011 novemberében a rimaszombati református templomban hallhatta a rajongó közönség. Akkor a gödöllői Talamba Ütőegyüttes kísérte el, most  zongorán Kiss Petra, valamint Kőhalmi Csaba (ütős hangszerek), Barca Horváth József (nagybőgő) kísérték.  Újra látható és hallható volt a persi Fazekas Bence (hegedű) is, aki a tavalyi koncert meglepetésvendége volt. Jelenléte most már nem volt meglepetés, de hiányzott volna, ha nincs. De volt, s újra sikert aratott.

    A zsinagógának nincs saját orgonája, így a művész ezúttal is a saját (koncert) orgonáját hozta magával. Szokatlan módon nem cipőben, de zokniban játszott. „annyi történt, hogy kivettem önmagamtól egy fél év szabadságot. S ez alatt a fél év alatt kizárólag a házi orgonámon, otthon játszottam … ahol az ember többnyire slamposan zokniban szokott orgonálni. Ez alatt a fél év alatt úgy elszoktam a cipőben való orgonálástól … hogy az első koncertjeimen a lipcsei Tamás templomban is így játszottam.” – árulta el a közönségnek.

    A koncert bevezetőben mondta el, hogy bármilyen formában is hangzik el, „Bach annyira az emberiség egyetemes zenéjének és zenei gondolatainak a tudója, őrzője és letéteményese, hogy bármikor is megszólal, mindenki aki odaér hirtelen nagyobb méltósággal ül ott”.

    Természetes részét képezték a saját életéből átvett és a zeneművekhez főzött magyarázatok és történetek. „Az elmúlt pár hónapban az a rendkívüli szépsége volt az életemnek, hogy jelentős részben Lipcsében laktam, néhány lépesnyire a Tamás templomtól“, ahol J.S. Bach az élete utolsó 22 évét eltöltötte. Némi szomorúsággal hozzá téve, „hogy nem mintha ez a lipcseiknek olyan sokat számítana … A Tamás templom hátsó falától kb. 15 m-re van egy kolbászsütöde. … ennek a tulajdonosnőjét már a rendszerváltás óta ismerem … bólogató viszonyban voltunk egymással. Nem olyan régen egy vizsgálatot végeztem, beálltam a sorba … az előttem álló, német anyanyelvű barátom a kérésemre a következőt kérdezte meg. Meg tudná-e mondani, hogy hol van Bach sírja? Olyan zavarba került a hölgy, mintha egy koporsó üzletben libamájat kértek volna. … Megrázta a fejét és mondta, az nem itt van, Lipcsében. … mondja, miközben a rendszerváltás óta ott süti a kolbászt 15 m-re Bach sírjától“.

    „… a templomban ugyanakkor az ember ott van Bach földi porhüvelyével kettesben, átértékelődik a világ, egyszerűen azt hiszem ott, abban a csodálatos épületben, egy ilyen szellemi kisugárzás közvetlen közelében  az ember nem tud nem nemesen játszani“.

    Elmondta azt is, hogy gyermekkorának legkedvesebb könyve a Tamás templom karnagya c. mű volt, mely Johann Sebastian Bach életének regénye. Hozzátéve, hogy ez egy olyan idealisztikus képet alakít ki  Bachról, mintha egy szent ember lett volna. A könyvet olvasva kialakult benne egy olyan romantikus kép, hogy a lipcsei Tamás templom nagyorgonájánál ott ül Bach,  viseltebb szalonkabátjával, az utolsó garasai csörögnek a zsebében és a gyertyák fényében  játssza a „d moll toccata és fúgát“. „Én így szerettem volna látni Bachot“. Ehhez képest a történelmi valóság némiképpen másabb. J. S. Bach bárminek mondható volt, de szegény embernek nem. A hagyatéki leltár alapján egy kifejezetten módos ember volt. Az utolsó éveiben részvényei voltak, rengeteg hangszere, hatalmas kottagyűjteménye.

    Bach ugyanakkor a lipcsei 22 éve alatt egyáltalán nem ült le a Tamás templom orgonájához, a templom karnagya volt, ha orgonálni támadt kedve, akkor átment a lipcsei egyetemi templomba, s ott játszott. A templom történetének tragikus vége, hogy az épületet, „a csodálatos gótikus templomot, benne az eredeti Bach orgonával, amin játszott 1968-ben egyetlen gombnyomással szó szerint felrobbantotta a rendszer”. Egy nagy parkolót akartak építeni …

    A kutatások megállapították azt is, hogy a „d moll toccáta és fúga” művet nem Bach írta. Megtalálták egy Bach életétől korábbi,  80-90 évvel öregebb kéziratát, melynek eredeti hangszerelése egy szál hegedű volt. Ebben a változatában is csodálatosan szól a templomi térben. Bach érdemesnek tartotta a művet arra, hogy átírja orgonára.

    A dzsesszel kapcsolatban mesélte el, hogy ez azon műfajhoz tartozik, melynek nagyon sok improvizációja van. „A dzsessz muzsikusok … abban a percben lesznek igazán boldogok, amikor becsukják előttük a kottát, mert akkor felszabadulnak, s onnantól kezdve elkezdődik az a csodálatos zenei burjánzás, ami a létüket adja. Van amelyikük elviseli a kottát, ez egy olyan keserű kötelesség, mint úgy 30 évvel ezelőtt az orosz nyelv tanulása volt.” Hozzáfűzve, hogy más zeneszerzők műveivel ezt nem nagyon lehet megcsinálni.

    „… azt az épületet, ahol Bach egykori lakása volt, régi Tamás iskola, 1903-ban lerombolták, akkoriban a műemlékvédelem még nem létezett a mai formájában. .. a megdöbbentő az, hogy Bach komponáló szobája, ahol életműve jelentős részét komponálta egy szinte kamraszerűen pici helyiség, ami azért érdekes, mert oda semmifajta hangszer nem fért be … tehát az az elképesztő életmű ebből a fejből kipattant gyakorlatilag az Isten, az abból leképzett velőállomány  és a kéznek a munkája volt. Semmifajta hangszeres kontrollra nem volt szüksége”.

    „A D moll partita Bach egyik legmonumentálisabb műve, egyszerű egy szál hegedűre írt hangszereléssel. Ennek megírása a zenetörténészek szerint összefügghet az első feleségének a halálával. Ez legmonumentálisabb gyász, amely valaha született a történelemben”.

    A koncerten többek között a „d moll toccáta és fúga, a H moll hegedű partia, Lucien Bach átiratok, D dúr szvit ária tétele (Fazekas Bence kíséretében), D moll partita orgonára és zongorára átírt változata, a ráadásként a közönség bevonásával közösen eljátszott francia induló” hangzott el.

    Varnus Xaver 27 országban több mint háromezer hangversenyt adott. Nevéhez, személyiségéhez kötődik a zenetörténet egyetlen négyszeres platina orgonalemeze, amelyet a SONY a Művészetek Palotájának nagyorgonáján játszott fel. YouTube felvételeit több millióan nézték és nézik meg.

    A Berlinben élő orgonaművész az idén egy féléves szabadságot vett ki magának.  Komoly gyomorfekélyműtéten esett át, s nagyapa lett. A Kanadában élő fiának Nicknek nyáron született meg kislánya Ava. „Roppantul örültem első unokám hírének, ráadásul ritka kincs a Varnusoknál egy kislány. És mivel jó lenne, ha néhány év múlva nem egy reszketeg öregember vagy egy urnányi hamu lenne az unokám nagyapja, elhatároztam, hogy orvosaim tanácsára életmódot váltok. Kevesebbet koncertezem, alig netezem, étrendet változtattam, sokat gyakorlok és bringázom, meditálok, és elkezdtem írni életem történetét is”  – nyilatkozta egy akkori interjúban.

    Az  idei óévbúcsúztató orgonakoncertjét december 29-én a gödöllői Művészetek házában tartotta meg.

    A losonci koncertet a Csemadok Losonci Alapszervezete készítette elő, egyik ötletadója ezúttal is a szervezet elnöke Demecs Andrea volt.

    Puntigán József

[korkep-blog]

Adventi forgatag Losoncon, negyedszer

A példamutató helyi összefogás sikerét talán az jelzi a legjobban, hogy több mint 250-en vettek részt rajta. A csecsemőktől kezdve a óvodásokon és tanulókon, szülőkön, és nagyszülőkön keresztül a helyi magyar közösség tagjaiig bezárólag.

Nyitókép: A szerző felvétele

  A losonci magyar szervezetek (a Phoenix Lutetia Polgári Társulás, a Csemadok Losonci Alapszervezete, a Kármán József Alapiskola és óvoda mellett működő Szülői Szövetség, a Pitypang Polgári Társulás) a Losonci Anziksz,  a Szlovák Nemzeti Kisebbségek Alapja (KULTMINOR), a Ringató és Princ József vállalkozó támogatásával a karácsonyvárás jegyében negyedik alkalommal szervezete meg az Adventi Forgatagot.

    A példamutató helyi összefogás sikerét talán az jelzi a legjobban, hogy több mint 250-en vettek részt rajta. A csecsemőktől kezdve a óvodásokon és tanulókon, szülőkön, és nagyszülőkön keresztül a helyi magyar közösség tagjaiig.

    Az iskola tantermeiben és tornatermében kézműves foglalkozások, mézeskalácssütés, sportversenyek várták a gyerekeket, akiket szép számba elkísértek a szülők, hogy besegítsenek a karácsonyi díszek, ajándékok elkészítésébe.

    Az idén másodízben kapott helyet a programban a Ringató, ahol a legkisebbeket és szüleiket várták. A program havi rendszerességgel sokak örömére kapott és kap helyet a város magyar közösségének életében. A mostani találkozót természetesen az ünnepvárás hangulata hatotta át.

      A Forgatagról az idén sem maradtak el a kulturális programok, melyen az iskola csoportjai és meghívott előadók mutatkoztak be. A Ráday teremben először az iskola drámacsoportja lépett fel, akik a betlehemezést mutatták be. Színpadra lépett a Galáris Együttes, amely színvonalát jelzi, hogy a közelmúltban két értékes nívódíjat is szerzett. A műsor ezen részét az iskola énekkarának koncertje zárta. Az énekkarban az iskola valamennyi évfolyama képviseltette magát, így a jelenlévő szülők számára igazi ünnep volt a bemutatkozásuk.

      Visszajáró vendégként érkezett a rendezvényre a Miskolci Illés Emlékzenekar, akik ajándékként magukkal hozták a Helikoffer Együttest is. Utóbbi koncertje a gyerekeknek szólt, a kulturális műsort, de magát a rendezvényt is a Illés Zenekar koncertje zárta.

    A résztvevőknek idén sem kellett éhezniük. A Csemadok Losonci Alapszervezetének „konyhájában“ töltött káposzta készült, pörköltről Princ József vállalkozó, sült kolbászról az iskola igazgatósága gondoskodott. Utóbbi forralt bort is kínált, a karácsonyi puncsot hagyományosan a Phoenix Lutetia Polgári Társulás és a Csiribiri Játszóház tagjai készítették el.

      Az előző évekhez hasonlóan idén is volt cipősdoboz akció, mely az „Adni jó!“ gondolat jegyében valósult meg. A szép számban összegyűlt ajándékok hamarosan Böjte Csabához, Erdélybe kerülnek.

    A népszámlás adatai alapján a szórványmagyarság határán mozgó losonci magyar közösség az idén, köszönhetően főleg a fentebb felsorolt civil szervezeteknek tartalmas, eseményekben gazdag évet tudhat maga mögött.

  A  Csiribiri Játszóház, a Ringató, a városnéző séták, a Kármán Napok, az Őszi Kulturális Napok rendezvényei mellett Csemadok bál, előadások, színházi bemutatók, koncertek és kirándulások várták a közösség tagjait.

    Puntigán József

Képek: A szerző felvételei

[korkep-blog]

Barangolás a klasszikus zene világában - Íme, a komolyzenei tehetségeink

Kedvelt, visszajáró vendége lett a losonci Szabó Gyula Emlékháznak Fazekas Bence fiatal, tehetséges zenész és hegedűs, aki barátaival közös koncerten mutat be egy komolyzenei összeállítást.

Kedvelt, visszajáró vendége lett a losonci Szabó Gyula Emlékháznak Fazekas Bence. A fiatal, tehetséges zenészt és hegedűst legutóbb Varnusz Xavér koncertjének vendégeként, a losonci zsinagógában  láthatott és hallhatott a losonci közönség. Ott és akkor született meg az ötlet is, hogy barátaival közös koncerten mutat be egy komolyzenei összeállítást.

Fazekas Bence

  A jelenlévőket Szabó Kinga köszöntötte, annak szereplőit pedig a Csemadok Losonci Alapszervezetének elnöke. A koncertre a losonci Őszi Kulturális Napok keretében került sor. Mint elhangzott, nem ez az idei utolsó, ilyen jellegű rendezvény, december folyamán még egy meglepetés koncertre is kerül majd sor.

  Szabó Kinga

  Demecs Andrea

  A műsorban Vivalditól Gershwinig tehetett egy zenés utazást a közönség, amely teljesen megtöltötte az emlékház termét. Hallhatóak voltak Vivaldi, Schumann, Tschaikovsky, Verai, Shostakovich és Gershwin művei is. A fiatal művészek szó szerint elvarázsolták a jelenlévőket.

    A Perséről érkezett Fazekas Bence (1994) a füleki zeneiskolában kezdett hegedülni Hilda Jureceková osztályában. Tanulmányait a kassai konzervatóriumban folytatta, ahol hegedűt és zongorát tanult. Közben aktívan foglalkozott kamarazenével, vonósnégyesével 2013-ban megnyerte a Szlovákiai konzervatóriumok versenyét. Tagja volt a Kodály Zoltán ifjúsági világzenekarnak, amellyel Európa több országában is fellépett. Bejutott a Snétberger Ferenc által jegyzett zenei tehetséggondozó programba, ahol Balázs János Liszt díjas zongoraművésztől, Lakatos György hegedűművésztől tanulhatta a mesterségét.

    Főiskolai tanulmányait Pozsonyban kezdte el, ahol doc. Alexander Jablokov diákja volt, jelenleg Milán Pala hegedűművésznél tanul Besztercebányán. 2014-ben a kassai Állami Filharmónia legfiatalabb tagja lett, egy évvel később pedig a kassai Állami színházé, ahol a mai napig működik. Szóló-, kamara-, valamint zenekari előadóként számos jelentős művésszel együtt szerepelve Európa különböző országaiban és Ázsiában is fellépett.

  Lukáš Šustek

  Lukáš Šustek (1993, hegedű) a Zsolnai konzervatóriumban és a pozsonyi Zeneművészeti főiskolán tanult, jelenleg a zsolnai Állami kamarazenekar tagja. Zenei tanulmányait Mgr. art Hana Hrochová, valamint Mgr. art Róbert Marecek ArtD irányítása alatt végezte, számos kamarazenei és  szóló hegedű versenyen is bemutatva tudását.

    Rendszeres koncertezik, fellépett szólistaként a zsolnai kamarazenekarral és a zsolnai konzervatórium szimfonikus zenekarával is. Koncertmesterként szerepelt a csehországi „Moravsko-slezská sinfonieta’ zenekarban, a zsolnai konzervatórium zenekarában és a pozsonyi Zeneművészeti főiskola kamarazenekarában. Tagja volt a Szlovák rádió zenekarának. Aktív zenekari játékosként fellépett többek közt Németországban, Belgiumban, Kínában és Dél- Koreában is. Jelenleg saját vonósnégyest is vezet.

  Lenka Polláková

  A koncert minden számában szerepelt Lenka Polláková (1997, zongora) a lőcsei zeneiskola, valamint a kassai Állami konzervatórium1 végzettje. Utóbbi helyen Mgr.art Janette Katinová-Singerová, Mgr.art Magdaléna Ondicová valamint Erik Jámbor diákja volt.

    Sikerrel szerepelt különböző versenyen, szólistaként a kassai Állami filharmonikus zenekarral lépett fel, koncertet adott Varsóban a Szlovák Intézetben is. A konzervatóriumi tanulmányait 2018-ban recitállal fejezte be, ahol az Év legjobb abszolvensének titulálták. Rendszeres résztvevője zongoraművészek, többek közt Ivo Kahánek, Artúr Jaroné fellépéseinek. Jelenleg a pozsonyi Zeneművészeti főiskola elsőéves hallgatója doc. Jordana Palovicová ArtD zongoraosztályában.

  Lea Demeková

  Egyedi, csengő hangjával varázsolta el a közönséget Lea Demeková (1998, ének), aki öt éves kora óta foglalkozik énekléssel. Tanulmányait Szepesújfalun (Spisská Nova Ves) kezdte, majd a kassai Konzervatóriumban tanult Michail Adamenko és Michaela Várady növendékeként.

    Kora fiatalságától részt vesz részt énekversenyeken, 12 évesen a Szlovák televízió Minitalent műsorában is látható és hallható, de nemzetközi szinten is megmérette magát (Imrich Godin nemzetközi énekverseny (Vráble) 3. hely, Antonin Dvorak nemzetközi énekverseny (Karlovy Vary) 2. hely, Szlovákiai konzervatóriumok versenye 2. és l. hely, Rudolf Petrák nemzetközi énekverseny (Zsolna) 2. hely. Jelenleg a pozsonyi Zeneművészeti főiskola diákja Lubica Rybárska szopránénekes vezetése alatt.

    Puntigán József

[korkep-blog]

Programok Nógrádban és a Völgyben

2018. szeptember 12.–november 4., Pozsony, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Brämer-kúria (Žižkova 18.)   Gyurkovits Ferenc, losonci festőművész emlékkiállítása.   A tárlat november 4-ig látogatható.     2018. szeptember 21.–november 15., Fülek, Vármúzeum, Bebek-torony &n...

2018. szeptember 12.–november 4., Pozsony, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Brämer-kúria (Žižkova 18.)

  Gyurkovits Ferenc, losonci festőművész emlékkiállítása.

  A tárlat november 4-ig látogatható.

    2018. szeptember 21.–november 15., Fülek, Vármúzeum, Bebek-torony

  Tűzben született szépség. Üvegkiállítás Ladóczky Vilmos műgyűjtö gyűjteményéből.

  A Füleki Vármúzeum szezonzáró kiállítása ezúttal az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták termékeit mutatja be a 18. század végétől egészen a 20. század elejéig, különös tekintettel a nógrádi üvegműhelyekre. A tárlat Ladóczki Vilmos magyarországi magángyűjtő egyedi válogatását tárja a látogatók elé. A gyűjtemény egyes darabjai, melyek egyszerűségükben szinte önálló művészi alkotások, azt bizonyítják, hogy a magyar üvegművesség az európaitól független, egyéni formavilágot teremtett az említett korszakban. A kiállítás kiegészítő részét képezik a Mgr. Kautman Ján üveggyűjtő kollekciójából származó üvegek fotói.

    2018. október 13., 8.30 óra, Novohrad-Nógrád Geopark

  Találkozó helyszíne és időpontja: 8.30 órakor a füleki Városi Művelődési Központ előtt.

  Útvonal: Fülek–Tajti diatréma–Nagy pince–Gortva patak–Tajti-tó–Tamáshegyi kilátó–Tajti–Fülek útvonalat bejáró vezetett gyalogtúrára.

Túravezetők: Ádám Sándor, Kovács Roland.

  Jelentkezés és további információk: Nógrádi Turisztikai Információs Központ irodája (Fülek, Várfelső utca 14., tel.: +421 (0)47-43-82-016, e-mail: ntic@filakovo.sk) vagy a Geopark Novohrad-Nógrád J.SZ.T. irodája (Fülek, Várfelső utca 14., mobil: +421 (0)917 646 551, e-mail: geopark.filakovo@gmail.com.

    2018. október 19., 18.00 óra, Fülek, Kállai borozó

  Verséneklő együttesek 10. országos fesztiválja

  Szervezők: Csemadok Nógrádi Területi Választmánya, Csemadok Losonci és Füleki alapszervezetei, Nógrádi Művelődési Központ

  Zenés est

  Fellépők: Tóbisz Tinelli Tamás (Magyarország), Csillagvirág Együttes (Rimaszombat)

    2018. október 20., 18.00 óra, Fülekpüspöki, Kultúrotthon

  Zenés est

  Fellépnek: Kelemenék (Losonc), Kasman-Saróka Lilána (Farnad), Molnár Ibolya (Farnad).

    2018. október 21., 16.30 óra, Losonc, Zsinagóga

  Fesztiválgála

  Fellépnek: Kelemenék (Losonc), Csillagvirág (Rimaszombat), EndORFin (Rozsnyó), Aranymetszés (Dunaszerdahely), Kasman-Saróka Lilána (Farnad), The Töpörtyűk (Gúta), Sipos Dávid, Vadkerti Imre, Zsapka Attila.

    2018. október 18., 18.00 óra, Péterfala, Almáspuszta, A Völgy

  Medvesalja Polgári Társulás

  Aradi Lajos: Árpádházi Szent Kinga tündöklő csodái

  Előadás: IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő legidősebb gyermeke volt Kinga, aki 1224-ben született. Az anya kevéssel a szülés előtt egyszer egy égi szózatot hallott: ,,Ne félj, Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet.”

      Összeállította: Puntigán József

[korkep-blog]

Évértékelés és tervezés a Csemadok losonci alapszervezetében

Eseményekben gazdag évet hagyott maga mögött a Csemadok Losonci Alapszervezete. Vezetősége igyekezett olyan kínálatot adni, melyben a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki megtalálhatta a számára érdekes programot.

Eseményekben gazdag évet hagyott maga mögött a Csemadok Losonci Alapszervezete. Vezetősége igyekezett olyan kínálatot adni, melyben a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki találhatott a maga számára érdekes programot. Ezt segítette elő az is, hogy a szervezetnek új tagjai is lettek. Igyekezett és sikeresen tudott együttműködni az aktív losonci magyar szervezetekkel, egyensúlyban tudta tartani a költségvetését, s megvan annak a reménye, hogy ez az idei évben is így lesz.

  A kellemes hangulatú találkozót Böszörményi István vezette: „Örülök, hogy a viszonyainkhoz képest ilyen szép  számban megjelentek,  hogy megtiszteltek a jelenlétükkel a 2017 évet lezáró, és a 69. Csemadok évadot kezdő taggyűlésünkön“ – fogalmazott.

  Böszörményi István és Demecs Andrea

  A hagyományoknak megfelelően először az alapszervezet elmúlt évben elhunyt tagjairól emlékeztek meg. Gulyás Sámuelné Sárai Sarolta a szervezet  egyik leghűségesebb tagja volt, aki „hóban-fagyban“ még betegen is eljárt minden rendezvényre. Annak idején a Csemadok hőskorában tánccsoport vezetőként is jeleskedet. Ardamica Gabriella hosszú betegség után tért vissza a teremtőjéhez.

  Köszöntötték az alapszervezet jubiláns tagjait is. Közöttük Csák Etelkát, a szervezet első életműdíjjal kitüntetett tagját, aki betöltötte a 90. életévét, valamint Hahné Duray Évát, akit a Magyar Kultúra Napján a Csemadok Országos Választmánya az idén életműdíjban részesített. Csák Etelka és Böszörményi István után ez a harmadik életműdíj, melyet a losonci alapszervezet tagja kapott.

  Duray Éva

  „Ez most már a harmadik év és évzáró, ahol életműdíjast köszönthetünk. Szerintem az országban alapszervezetként már vezetünk az életműdíjasok tekintetében … gondolkodtam rajta, hogy ez jó nekünk vagy nem jó … Jó azért, mert már három életműdíjasunk van, nem jó azért, mert az életműdíjat általában akkor szokták adni, amikor az ember sok mindent megélt (finoman szólva) … úgyhogy lehet, hogy öregszünk, de talán majd jönnek fiatalok, akik majd 20-30 év múlva kapnak életműdíjat“ – mondta ezzel kapcsolatban az alapszervezet elnöke.

  Demecs Andrea.

  Az elmúlt év értékelését és az ide terveket Demecs Andrea, a Csemadok Losonci Alapszervezetének elnöke mondta el, bevezetőként elszavalva Ábrányi Emil: Él a magyar c. versét.  Mint az elhangzott, többek között azért ezt, mert az idei Március 15-i ünnepség egyik vendége Vikidál Gyula lesz, aki ezzel a verssel fogja zárni ünnepi műsorát.

  Csák Etelka nevében fia, Csák István vette át az emléklapot.

  „Úgy érzem, hogy egy nagyon jó évet zártunk, azt hiszem évről évre egyre jobbat. Talán gazdaságilag is, talán kulturális szinten is, események szintjén, talán tudunk nyitni a fiatalok, a gyerekek felé. Úgy próbáljuk összeállítani a programokat, hogy a különböző életkori kategóriákból mindenki el tudjon jönni. A Phoenix Lutetia Társulással együttműködve a Csiribiri Játszóházban már láttuk, hogy a saját gyerekeink ott már itt-ott elvonulnak, ami azt jelenti, hogy „anya ez már ciki, erre talán mi már nem ...“.

    Az idén külön örömöt jelentett, hogy Fekete Virág Fanni már csoportot vezetett benne. Át tudta adni azt a tudást, amit eddig megtanult. „Erre építve az idén volt egy félig sikeres pályázatunk, ami alkotóműhely volt.“ Ebben születtek meg azok a festmények és fényképek is, melyet a résztvevők a helyszínen is megtekinthettek. Mint az elhangzott, amennyiben arra lehetőség nyílik, a kezdeményezést folytatni szeretnék. Az egyik, s talán az egyik legfőbb cél az, hogy a fiatalok is eljárjanak a szervezet által előkészített rendezvényekre.

  Az a tapasztalat, hogy az előadásokon főleg a „középréteg, a harmincasok rétege hiányzik … tehát vannak a gyerekeink, mert azokat már behoztuk és azután vannak az ötven-hatvan évtől felfelé“. Meg kell keresni azokat a városban élő magyar lakosokat, akik nem járnak a magyar rendezvényekre.

    Az elmúlt év  rendezvényei közül  a legnagyobb sikert  Varnus Xavér  koncertje ért el, melyen több mint hétszázan vettek részt. Volt Operett gála, Csemadok bál, voltak operett és színházi bemutatók. Pályázati támogatásokkal sikerült megvalósítani a Kármán Napokat és az Őszi Kulturális Napokat. Mindkét rendezvénysorozat az idei programban is szerepel.  Sikeres volt a Phoenix Lutetia Polgári Társulással közösen rendezett Csiribiri Játszóház és az évet záró Ádventi Forgatag. Utóbbin sokan adakoztak a Kárpátaljai családok részére, mely adományokat Hajdók Hajnalka és férje, Fekete Tamás személyesen juttatott el hozzájuk.

  A szervezetnek sikerült úgy gazdálkodnia, hogy beleértve a támogatásokat is, nincs adóssága. Ezt az idei évben is meg szeretnék tartani, feladatként kitűzve a Magyar Kulturális Központ jobb kihasználását is.

    Az évzáró/évnyitó rendezvény állófogadással ért véget, melyen élőben Korponai István zenélt.

  Puntigán József

[korkep-blog]

Ádventi forgatag Losoncon

A szombat délelőtti időpont ellenére sokan voltak kíváncsiak a losonci Ádventi Forgatag rendezvény műsoraira, amelynek vannak ezúttal is voltak visszatérő, de új részei is. Az előbbihez tartoznak a kézműves foglalkozások, melyeken ezúttal karácsonyi díszek, ajándéktárgyak készültek, s mint mindig finom mézeskalácsok.

Hagyománnyá vált, hogy a losonci magyar szervezetek december elején tartják meg évzáró műsorukat, az Ádventi Forgatagot.

  Az elmúlt évhez hasonlóan  a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda termeiben és belső udvarán megtartott rendezvényt a Phoenix Lutetia Polgári Társulás, a Csemadok Losonci Alapszervezete, a Kármán József Alapiskola és Óvoda mellett működő Szülői Szövetség a Pitypang Polgári Társulás valamint a Losonci Anziksz készítették elő.

  Felvétel: Puntigán József.

  A szombat délelőtti időpont ellenére sokan voltak kíváncsiak a losonci Ádventi Forgatag rendezvény műsoraira, amelynek vannak ezúttal is voltak visszatérő, de új részei is. Az előbbihez tartoznak a kézműves foglalkozások, melyeken ezúttal karácsonyi díszek, ajándéktárgyak készültek, s mint mindig finom mézeskalácsok. Illatuk bejárta az egész iskola épületét, s így nem lehet csodálkozni azon, hogy az utolsó darabig elfogytak. Volt játékbörze és karácsonyi vásár, a tornateremben pedig focibajnokság.

  Felvétel: Puntigán József.

  Sok kisgyermekes anyuka látogatta meg a Ringató foglalkozását, mely első ízben volt része a Forgatagnak. Annak, aki esetleg most nem tudott eljönni, elmondható, hogy a losonci Nógrádi Könyvtárban rendszeressé váltak ezek a foglalkozások, s azokra várják a kisgyermekes családokat.

  Ringató. Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  A Ráday teremben a Csiribiri Játszóházban és az Alkotóműhelyben készült művekből nyílt kiállítás. A Játszóházra évente négyszer kerül sor, szervezője a Phoenix Lutetia Polgári Társulás, vezetője Hajdók Hajnalka. Az egyes találkozóknak a Kármán József Alapiskola és Óvoda ad otthont, s azokon a játékok mellett különböző foglalkozásokra kerül sor. Az idén felelevenítették például a húsvéti és karácsonyi hagyományokat, készítettek tárgyakat az őszi termésekből, karácsonyi díszeket, rajzoltak, festettek képeket.

  Felvétel: Puntigán József.

,

Felvétel: Puntigán József.

  Elmaradhatatlan részét képezte a rendezvénynek a sütés-főzés. Készült puncs, káposztaleves, kétfajta pörkölt, volt forralt bor, s természetesen voltak az  ehhez tartozó baráti beszélgetések és jókedv.

  Kispitypang. Felvétel: Puntigán József.

  Pitypang. Felvétel: Puntigán József.

  Újdonságként hatott az iskola Karácsonyi gálaműsora, melyre teltház előtt a Ráday teremben került sor. Ezen az Oláh házaspár vezette Kispitypang és Nagypitypang néptánccsoportok, a közelmúltban XI. Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőn kiemelt aranysávos minősítést szerzett (ezzel bejutottak a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe), Varga Lia vezette Galáris Énekegyüttest, a Kovács Gabriella irányításával működő drámacsoport, valamint az Erdélyi Gabriella vezette iskolai énekkar mutatkozott be.

  Galáris. Felvétel: Puntigán József.

  Iskolai énekkar. Felvétel: Puntigán József.

  A zárórendezvény vendégei a Török Testvérek Együttes volt, akik Budapestről érkeztek Losoncra. Röviden így jellemzik magukat: „A délvidéki gyökereikhez máig kötődő Török Testvérek fontosnak tartják a tiszta forrásból vett zenei anyanyelvünk megismerését, ápolását és továbbadását, ugyanakkor ezt saját egyéni elgondolásaikkal fűszerezik. Zenei repertoárjuk felöleli a magyar népzene széles skáláját, továbbá céljukként tűzték ki a keleti testvéreink népzenéjének felkutatását és annak magyar dallampárhuzamba állítását. Hitvallásuk, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, ami őstől fogva az övé, tulajdon népzenéjének megismeréséhez”.

  Török Testvérek. Felvétel: Puntigán József.

  Olyan mesterterektől tanultak, mint Hodorog András, Legedi László István, Mandache Aurél, Tímár Viktor és Tímár János, Pál Pista bácsi, valamint nagytudású és elismert magyarországi tanároktól.

  Török Tilla. Felvétel: Puntigán József.

  Török Flóra. Felvétel: Puntigán József.

  Számos hazai és külföldi rendezvény fellépői voltak. 2010-ben jártak először a tengerentúlon, akkor egy Észak-amerikai turnén vettek részt. 2015-ben és 2016-ban képviselték Magyarországot Közép-Ázsia legnagyobb világzenei fesztiválján, Kazahsztánban a The Spirit of Tengri-n. 2017 júniusában részt vettek a kazahsztáni Nomad Way Fesztiválon, majd azután egy hónapos gyűjtőútra indultak, hogy feltérképezzék keleti testvéreink népzenéjét.

  Török Ádám. Felvétel: Puntigán József.

  Ez év augusztusában már második alkalommal kaptak meghívást a Lake Hope-on megszervezett ITT-OTT Találkozóra, ahol minden évben az amerikai magyar értelmiség találkozik. Az azt követő koncertturnéjukon bejárták egész Amerikát, New Jersey, Florida, Oklahoma, Nevada, Kalifornia, Washington, Illinois, Ohio államokban adtak nagyszabású koncertet.

  Felvétel: Puntigán József.

  Török Tilla munkásságát 2012-ben Prima Primissima Junior díjjal jutalmazták. A Bonyhádi Országos Népzenei Versenyen mindhárman kiváló minősítésű népzenész címet szereztek.  Jelenleg új lemezük anyagán dolgoznak, amely a jövő év elején jelenik meg.

  Felvétel: Puntigán József.

  Koncertjükön magyarországi, határon túli dalokat énekeltek, melyeket egy ádventi népdalcsokorral zártak le.

  Felvétel: Puntigán József.

  Puntigán József

[korkep-blog]

Ünnepváró Écsi Gyöngyivel és Kovács Marcellel

Écsi Gyöngyi „Meséi nemcsak a legkisebbekhez szólnak, hanem nagyon a felnőtt társadalom részére is üzenetet hordoznak, ahogy az a meséknek eredetileg szerepük volt.“ Ezt láthatta és érezhette a losonci Szabó Gyula Emlékházban megtartott előadásának közönsége is. A bibliai alapokon nyugvó, ma közegbe ültetett meséi, Kovács Marcell zenei játéka feltöltötte a lelket és szívet.

Écsi Gyöngyi „Meséi nemcsak a legkisebbekhez szólnak, hanem nagyon a felnőtt társadalom részére is üzenetet hordoznak, ahogy az a meséknek eredetileg szerepük volt.“ Ezt láthatta és érezhette a losonci Szabó Gyula Emlékházban megtartott előadásának közönsége is.

  A bibliai alapokon nyugvó, ma közegbe ültetett meséi, Kovács Marcell zenei játéka feltöltötte a lelket és szívet.

  Écsi Gyöngyi és Szabó Kinga. Felvétel: Puntigán József.

   A jelenlévőket Demecs Andrea, a Csemadok Losonci Alapszervezetének elnöke üdvözölte. Az vendéglátó Szabó Kinga rövid köszöntőjében egy az esthez nagyon illő gondolatot idézett „A fény csak abban válik áldássá, aki másoknak is ad belőle“.  A gondolat szerzője Hamvas Béla, amelyet a Láthatatlan történet c. munkájában fogalmazott meg. Érdemes idézni az idézni annak további mondatait is.

  Felvétel: Puntigán József.

“A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsájtó Hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod.

Felvétel: Puntigán József.

Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.”

  Écsi Gyöngyivel az előadás után beszélgettem.

Felvétel: Puntigán József.

Mit jelent Neked az ádvent, a karácsony?

  Olyan ünnepelést, amely számomra sokkal korábban kezdődik, mint általában a többiek számára, mert elkezdem készíteni az egész eszköztárát, ami az ádventhez hozzátartozik. A sötét, egy gyertyaillat, a magunkba való zárkózottság, az elcsendesedés – ez az idő arra, hogy kikapcsoljuk egy kicsit a külső dolgokat és beinduljon egy belső lelki gondolkodás, lelki működés. Számomra az ádvent azt az alkalmat jelenti, hogy ez sikerülhessen.

  Felvétel: Puntigán József.

  Nagyon könnyű dolgom van, mert ádventkor nagyon sok műsort lehet adni, tehát nagyon nagy igény van az elcsendesedésre. Ezen egészen meg vagyok lepődve, hogy a pedagógusok, az intézmények szervezői, vezetői ugyanezt a hiányt érzik, hogy ebben a nagy sötétben nekünk kell valami, meg kell etetnünk a lelkünket, mert egyszerűen olyan lelki éhség van.

  Az ádvent számomra azt jelenti, hogy ezt az „ennivalót” elkezdjük készíteni. Az ennivaló pedig nem más, mint a megszólaltatott igehelyek, mert végül is akármilyen tréfásan, de igéket mondok végig. De amikor ezek és a régi ősi énekeink megszólalnak, akkor elkezdenek működni is. Nagy söprést csinálnak, lelki takarítást, rendezgetést, igényt arra, hogy mindent tegyünk vissza a maga helyére. Ha azután rend van, akkor elkezdünk készülni valamire.

  Felvétel: Puntigán József.

Ki jobb befogadó a gyerek vagy a felnőtt?

  Attól függ, hogy milyen lehetőségeket kapott az elcsendesedésre. Tehát, hogy úgy nevelték-e őt, hogy észrevegye, hogy van benne valami, amin gondolkodik, amit érez, tehát, hogy  érezze hogy van lelkem, van eszem, van szívem. Ha nem úgy neveljük a gyermeket, hogy meg tudja különböztetni a dolgokat, akkor egyszerűen nem fogja meghallani azt. Mert ez egy másik síkból szól, az ádventi üzenet egy másik dimenzióból szól.

  Felvétel: Puntigán József.

  Nagyon látod a szülőknek, nagyszülőknek, a pedagógusoknak a munkáját. Légy egy kicsit csendes, figyeld meg, hogy ki lakik benned. Ahol minden csak a hajsza, a sikerélmény, hogy legyek első, ki lesz az első, az egy borzalmas versenyszellem, ami uralkodik. Nagyon látom azt, hogy a gyermekekben kinyílik-e a figyelem erre, hogy megnézik-e a másik dimenziót.

  Kovács Marcell. Felvétel: Puntigán József.

  Az ádventi műsor, minden ádventi koncert, játék  arra jó, hogy láthatatlanul beterelgessük őket a küszöbre … hogy azon átlépve megérezze … ahá itt nem egy valamilyen koncert volt, valami más dolgok is történtek, valami megszólalt bennem … lehet egy kicsit  óvatosabban, csendesebben kell élni és kevésbé kellene félni, szorongani, itt titkok vannak.

  Ha egy műsor elősegíti a rácsodálkozást ezekre a titokra, az egy boldogság.

Felvétel: Puntigán József.

A felnőtt? A nagymama?

  Én azt gondolom, hogy a nagymama nagyon hiányolja az életéből a gyerekkort. Azt a bizonyos,  kecskefejős gyerekkort, amikor még gyertyák voltak a karácsonyfán és vigyázni kellett, hogy le ne égjen. Amikor még a dédi ott ült a sarokban, mert nem volt az öregotthonba téve. Azt gondolom, hogy az igazi a szent dolgok ezzel összefüggenek és ő számára ez szent és nagyon igényli.

  Felvétel: Puntigán József.

  Vannak kifejezetten felnőtt koncertek, amelyet ugyanilyen mesében mondom el, mint a gyerekeknek, mert a felnőtt ugyanúgy szeret kacagni, nevetni. Azt gondolom, hogy a  szent dolgok igazán akkor szentek, ha egy öröm van bennünk. Nem egy félelem, egy bezárkózottság. Az örömöt magunkban kell megtalálni! A sötét csak akkor múlik ha a fény bejön!

  Felvétel: Puntigán József.

Mint megtudtuk pár nappal ezelőtt még Argentínában voltál, ott szolgáltál!  Ez ott is adventi időszak?

  Sokadik alkalommal  voltam ott. Mindegyik alkalommal, így most is az első ádventen még ott szolgáltam.  Az ottani református gyülekezet meghívásának teszek eleget, akik az 1946-os év után kezdtek el oda kimenekülni: a vezetők, orvosok, mérnökök, az akkori hadsereg tisztikara. De azt  is mondhatnám, az a réteg, akinek mindenét elvették, a kastélyait, a birtokait, akiket mindenből kiforgattak és jogfosztottként elüldöztek. A nemesség, sőt az arisztokrácia. Ezeknek ott vannak a családjaik és nagyon erősen ragaszkodnak ahhoz, hogy ők magyarok. Külön magyar iskolájuk három magyar tánccsoportjuk, magyar öregotthonuk, magyar versklub, magyar kórusuk. Törekszenek!  Persze … a negyedik generáció már töri a magyart.

  Felvétel: Puntigán József.

  Mindig volt saját lelkészük,  az egyik 30 évig, másik 30-ig. Tehát már 60 éves a református egyház. Miután elfogytak a lelkészek próbáltak hozni Magyarországról, de ezt nem tudják úgy biztosítani – sok nekik, hogy valaki ott legyen évekig.

  Felvétel: Puntigán József.

  Én gyakorlatilag egy ötvasárnapos evangelizációs sorozatra megyek el. Erre készülnek az evangélikusok, a katolikusok, együtt a két gyülekezet, mert már nagyon-nagyon kevesen vannak, a gyerekeket ugyanúgy nem tudják templomba vinni, s így mindenki együtt van. Együtt veszünk úrvacsorát, tehát ez abszolút felekezeten felüli az együttlét. Egy olyan közösséget ismertem ott meg, amilyet még soha sehol nem láttam.

  Felvétel: Puntigán József.

  Ők nem élték meg az előző rendszert, nem tudnak szorongani, nem tudnak félni, nem tudják, hogy halkítsd le a hangodat, mert mit fognak szólni…  Tehát annyira egyenes tartású nemes lelkületet látok, ami bennünk már megnyomorodott

  Felvétel: Puntigán József.

  Az istentisztelet után mindig közös ebéd van, senki nem rohan haza, mindig megbeszélik, hogy mit fognak enni, honnan hozzák vagy ki főzi. Két órát eltöltenek együtt, csevegnek, énekelnek. Olyan feladatokat kapok  tőlük, annyira szorongatja őket az éhínség az ige és magyarázatai, a tudás és igazság iránt, hogy állandóan lelki és szellemi munkát végzek.

  Felvétel: Puntigán József.

Milyen üzeneted lenne a portálunk olvasóinak?

  Legyenek csendben, adjanak hálát, s ha hálát adnak ha ráérnek a csendben hálát adni akkor utána tudnak majd mosolyogni.

  Puntigán József fotók: a szerző felvételei

[korkep-blog]

Varnus Xavér koncertje Losoncon

Varnus Xavér orgonaművész és társai október 6-án a losonci zsinagógában egy olyan bemutatót tartottak, amely bizonyosan hosszú időn keresztül megmarad a zeneszerető közönség, a Losoncról és környékéről érkezett mintegy 700 rajongó emlékezetében. Talán még az épület megnyitóján sem jöttek el annyian a zsinagógába, mint ezen az estén.

Maradandó élmény! Egy koncert, amelyre már napokkal ezelőtt elfogytak a jegyek.  Varnus Xavér orgonaművész és társai  október 6-án a losonci zsinagógában egy olyan bemutatót tartottak, amely bizonyosan hosszú időn keresztül megmarad a zeneszerető közönség, a Losoncról és környékéről érkezett  mintegy 700 rajongó emlékezetében.  Talán még az épület megnyitóján sem jöttek el annyian a zsinagógába, mint ezen az estén.

  Belépés a koncertre. Felvétel: Puntigán József.

  „A mai este az orgonatörténet három korszakát toltuk itt össze. Legelőször volt a nagy sípos orgona, amely a nyugati kereszténység hangszere volt, amelynek története a római korra a vízi orgonákhoz nyúlik vissza  … a második csodálatos, izgalmas korszaka a 19. és 20. század fordulója volt, amikor megjelennek az első mozgófilmek, de azoknak nem volt hangsávja, s ezen borzasztóan egyszerűen segítettek.

  A három orgona … Felvétel: Puntigán József.

  A zenei kíséretet a nagy amerikai mozikban úgy adtak a filmek mellé,  hogy a vászon mögé be volt építve egy-egy hatalmas sípos orgona, amely látszólag olyan volt mint a templomi testvére, de bizonyos beállítások miatt egészen különös új hangzásokat is ki lehetett belőle hozni … A harmadik tulajdonképpen ebből az orgonából fejlődött ki az ún. Hammond orgona volt, amely a harmincas években kezdte meg világturnéját … és nagyon gyorsan egy önálló fejlődésbe kezdett és egy egészen újfajta műfaj kerekedett ki belőle …  A mai napon ennek a három orgonatörténeti pillanatnak, a találkozásának  lesznek a tanúi …“ – mondta többek között a koncertet bevezető gondolataiban Varnus Xavér.

  Varnus Xavér orgonája. Felvétel: Puntigán József.

  A hivatalos nagykoncert még februárban október közepére lett meghirdetve, de  „Demecs Andrea kedvessége elé vágott az eseménynek és így tulajdonképpen a bemutatóval együtt lesz a bemutató”. Így a losonciak most átélhették azt az élményt, amire a budapestieknek még néhány napot várnia kell.

  Felvétel: Puntigán József.

  A koncertet az egyik hírportálunk így hirdette: „Ezúttal egy különleges válogatással érkezik Felvidékre, Losoncra. A Cinemusic címet viselő orgonahangversenyen a mozifilmek világából merít az orgonakirály, hogy megmutassa a jól ismert klasszikusok milyen jól szólnak orgonán is. És mindezt igazán különleges módon teszi. A művész a legtehetségesebb fiatal orgonistákkal egyszerre három orgonán játssza a XX. század kultikus filmzenéit. Ebben lesz partnere Barnkopf Balázs moziorgonán és Elischer Balázs Hammond orgonán.”

  Felvétel: Puntigán József.

  A koncert negyedik szereplője Szitha Miklós (ütőshangszerek) volt, aki a Talamba együttes tagja.  Az együttes kísérte Varnus Xavér  2011. november 6-án a rimaszombati református templomban megtartott teltházas koncertjét.

  Felvétel: Benedek Viktória.

  A losonci első zenei blokk előtt további belső titkokat is elárult: „Ez a mai koncert az utolsó pillanatban majdnem meghiúsult egy  egészen elképesztő dolog miatt, ami tulajdonképpen az én figyelmetlenségem. Mivel október 15-én lesz a nagykoncert a Dohány utcai zsinagógában … az utolsó napokban próbáltunk és lemezt készítettünk a művekből … Amikor tegnap reggel kitűnő orgonaszállítóink megérkeztek, hogy a moziorgonát ill. a Hammand orgonát elhozzák teljesen váratlan dolog cuppant bele az életünkbe. Kiderült hogy egy nappal korábban elkezdődött a zsidó sátoros ünnep és a rabbinátus megtiltotta,hogy bármifajta fizikai munkát végezzenek a templomban, ezért nem lehetett kihozni az orgonát … tegnap reggel arról értesültem, hogy egyházi lefoglalásba került  a két orgona… ezek után teljesen csodálatos módon találtunk Európában még két szabad állapotú orgonát, úgyhogy ez a két hangszer nem az, mint amire eredetileg számítottunk.”

  Felvétel: Puntigán József.

  A filmzenei blokkok közé befért Bach zenéje. „És ha most megbocsájtják, akkor néhány percig Johann Sebastian Bachot fogok játszani. Van nekem egy régi elképzelésem, hogy amióta emberi faj él a Földön, azóta Isten háromszor szólalt meg bizonyíthatóan, ember által. Az első megszólalása az Jézus volt, a második megszólalása az William Shakespeare és a harmadik Johann Sebastian Bach. Akik rajtuk kívül beszéltek, azok vagy ugyanazt mondták mint ők, vagy hazudtak. Harmadik megoldás nincsen! Johann Sebastian Bach zenéje egyszerűen az Isten zenéje. Minden hang olyan tökéletesen van megalkotva benne, mint maga a teremtés…“

  A koncert talán legnagyobb meglepetése a Spilberg Schindler listája c. filmje zenéjének részletének bemutatója volt. A színpadra ugyanis nem a plakátokon meghirdetett neves hegedűművész állt fel, hanem a régió szülötte, a jelenleg Pozsonyban tanuló ifjú hegedűművész,  persi (Prša) Fazekas Bence.

  Fazekas Bence. Felvétel: Benedek Viktória.

  „… amikor Spilberg elkészítette Schindler listája forgatókönyvét, akkor megkereste a régi barátját John Williamset, s megkérte,  hogy írja meg a zenéjét. Ő miután elolvasta a forgatókönyvet, felhívta Spilberget azt mondta, én ehhez a filmhez, ehhez a hatalmi drámához túl kevés vagyok, nem tudom megírni a zenéjét. Mire Spilberg azt mondta neki, ebben telejesen igazad van, de akik jobban meg tudták volna írni már 100-120 éve halottak. Így lett végül is ő a zeneszerzője, s írta meg a csodát. A zenetörténetben talán nem volt olyan mű, ami ilyen gyorsan beivódott volna a köztudatba a közgondolkodásba.”

  Felvétel: Benedek Viktória.

  A világhírű orgonaművész és a karrierje kezdetén álló hegedűművész együttes játéka a koncert talán legszebb pillanata volt, melyet V. Xavér egyszerűen így zárt le: „Ha tudnák hegedülni, akkor így szeretnék hegedülni“.

  Nem kevésbé volt megható vallomása, melyet megosztott a jenlévőkkel. „Nemcsak ő (Fazekas Bence) helyi, hanem bizonyos szinten én is kötődöm ehhez a tájhoz. Kb. 15 évvel ezelőtt Rimaszombatban koncerteztem és anyukám is eljött velem a hangversenyre. A püspök úr vacsorán vendégül látott minket ..anyám egyszer csak odafordult hozzám vacsora közben és azt mondta öcsi kérdezd meg legyél kedves valakit, hogy hol van Dobóca .. a Te nagyapád , az én apukám ő Dobócán született s onnan telepítették le őket … bár nagy utazó vagyok és végigjártam az egész világot .. ehhez a keleti részhez mindig erős érzelmek kötnek ..“

  A 2011-es rimaszombati koncerten. Felvétel: Puntigán József.

  Ezzel kapcsolatban jegyezném meg, hogy Varnus Xavér 2004-ben az egyik kezdeményezője, s ezzel együtt főszereplője volt annak a jótékonysági koncertnek, amelynek bevételével a rimaszombati református egyházközség elkezdhette a templom ill. a 2010-ben százéves orgonájának a felújítását, amelyet a rimaszécsi származású Vass Lajos végzett el. „… nem is az anyagi támogatás, a jótékonysági koncert bevétele volt a legfontosabb, hanem az az erkölcsi támogatás, amit nyújtott nekünk. Eljött egy világhírű orgonaművész a mi kis városunkba, templomunkba, megnézte az orgonánkat, s azt mondta, hogy segít nekünk. Erkölcsi kötelességünk volt magunknak is segíteni, elindítottuk a gyűjtést.” – foglalta össze a 2011-es koncert köszöntőjében Bán Zoltán, a Gömöri Egyházmegye főgondnoka.

  A rimaszombati 2011-es koncerten. Felvétel: Puntigán József.

A koncert több, mint 20 perces záró blokkját filmzenék alkották.  „Az utolsó húsz percből 18-at hazafelé dúdolni fognak … két perc az egész és szeretni fogják“ – mondta Xavér, s leült az orgonájához.

  Felvétel: Puntigán József.

  Nem kell különösebben kutatni azt, hogy ez valóban így volt-e. A közönség vastapsa mindent elmondott! S ezt a ráadásként elhangzott, közönséggel közösen eljátszott francia induló csak megerősítette. Xavér ezt követően nem vonult az öltözőbe, de kijött,  hogy helyet adjon arra, hogy beszélgessen, hogy rajongói mellé álljanak, hogy dedikáljon.

  Felvétel: Puntigán József.

  A koncertet a Csemadok Losonci Alapszervezete készítette elő, ötletadója a szervezet elnöke Demecs Andrea volt.  Mint kérdésemre elárulta, Xavér „istenien” érezte magát Losoncon.

  Felvétel: Puntigán József.

  Varnus Xavér 1964-ben Budapesten született. A Kőbányai Zeneiskolában tanult zongorázni, az orgonával való kapcsolata a Ihász utcai református templomban kezdődött. 1977 óta több mint  háromezer koncertet adott. Legendává vált a Művészetek Palotájában 2006. június 4-én adott hangversenye, amellyel a palota világviszonylatban is legkorszerűbb orgonáját avatta fel. A koncertre már négy hónappal korábban elfogyott minden jegy, s még aznap éjjel hanglemezt készített, melyet 2007 elején a Sony BMG jelentetett meg, s amellyel hanglemeztörténelmet írt. Egy év alatt négyszeres  platinalemez lett! „…nagy megtiszteltetés számomra, hogy első előadója lehetek e csodálatos orgonának, amely még akkor is zenélni fog, amikor mi már rég nem leszünk.”  – mondta akkor.

  Lemezdedikálás. Felvétel: Puntigán József.

  A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének (2004) és Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének birtokosa (2010). Ezzel kapcsolatban nyilatkozta: „Kitüntetéseim tekintetében szeretném megjegyezni, hogy pártnak tagja soha nem voltam. Önmagamat liberális humanistának tartom. E kitüntetéslista mögött sem tehát sem párthűség, sem pedig lakáj-alázat nem húzódik, csakis az adott pillanatban talán túlértékelt hétköznapi munka.”

  Ifjú rajongók… Felvétel: Puntigán József.

Nyitókép: Benedek Viktória.

  Puntigán József

[korkep-blog]

Programok Losoncon és a Vögyben

Heti programajánlónk a Losonci járásból és a Völgyből.

Heti programajánlónk a Losonci járásból és a Völgyből.

  Április 12. (csütörtök), 17.00 óra, Losonc, Szabó Gyula emlékház

  A Salgótarjánban megjelenő irodalmi folyóirat, a Palócföld bemutatkozása – Idei 2018/1. számában Szabó Gyula emlékházról jelent meg írás. A folyóiratot a lap főszerkesztője,  mutatja be. Ezt követően Szabó Kinga és Kele Szabó Ágnes művésztanár, a Palócföld munkatársa Szabó Gyula munkásságáról beszélgetnek. A találkozó részeként a Költészet Napja alkalmából Kelemen Gábor énekel megzenésített verseket.

    Április 14. (csütörtök), 18.00 óra, Losonc, B.S.Timrava Színház

  A Pesti Művész Színház bemutatója „Egy csók és más semmi“ – zenés vígjáték, két részben. Rendezte: Straub Dezső.

    Április 14. (csütörtök), 18.00 óra, Péterfala, Almáspuszta, a Völgy

  Szombathelyi Tibor: Jövőkép, minta – ÉletIskola – előadás

Az előadó bevezetőjéből:

  “Van egy elképzelésem, hogy hogyan teremthetünk ÉLHETŐBB VILÁGOT közösen mindazokkal, akik ezért tenni is hajlandóak… Egy olyan országos mozgalom elindításán dolgozom, ami alulról szerveződve, a példamutatáson keresztül a bizalomra épül… Ennek keretein belül, megszeretném teremteni a feltételeit, hogy az azonos értékrendet követő ökotudatos emberek, csoportok, közösségek, szakmai szervezetek egymásra találhassanak… Hogy képességeiken, szolgáltatásaikon, termékeiken, fogyasztásukon keresztül megélhetéshöz és mindennemű valóságos emberi kapcsolódásokhoz segíthessék egymást…”

    Összeállította: Puntigán József

[korkep-blog]

1848 emlékezete Losoncon

„… A magyar embert éljen bár ilyen-olyan határokon, Ipolyon, Dunán, Tiszán, Lajtán innen vagy túl az is megkülönbözteti a többi nemzet tagjától, hogy számára a tavasz március 15-ét és az a dátum a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét jelenti, Petőfi hallhatatlan sorait Talpra magyar hí a haza juttatja az eszébe, s nem csak az eszébe juttatja de talán büszke is erre. Függetlenül attól, hogy hol, hogyan ünnepel az ember, zászlót lobogtat vagy csak kokárdát tűz, koszorúz vagy éppen tapsol itt egy kis felvidéki város kis magyarjait látva a színpadon.

A március 15-én kora este, Losoncon megtartott megemlékezésen szinte teljesen megtelt a város legnagyobb nézőtere az Apolló moziban. Az ünnepi műsor első részében a losonci Serly kamarakórus, a Galáris énekegyüttes, valamint a Folk Lc zenekar léptek fel javarészt a szabadságharchoz kötődő dalokkal.

  Serly kamarakórus

  Galáris énekegyüttes

  Színes, látványos volt a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulóinak táncos-zenés műsora, melyben az iskola csaknem minden tanulója részt vett. Szavakban, versekben, dalokban, táncban idézték fel a korabeli forradalmi eseményeket.

  Az ünnepi beszédet Böszörményi István, nyugalmazott tanár mondta el.

Böszörményi István

  „… A magyar embert éljen bár ilyen-olyan határokon, Ipolyon, Dunán, Tiszán, Lajtán innen vagy túl az is megkülönbözteti a többi nemzet tagjától, hogy számára a tavasz március 15-ét, valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét jelenti; Petőfi hallhatatlan sorait Talpra magyar hí a haza juttatja az eszébe, s nem csak az eszébe juttatja de talán büszke is erre. Függetlenül attól, hogy hol, hogyan ünnepel az ember, zászlót lobogtat vagy csak kokárdát tűz, koszorúz vagy éppen tapsol itt egy kis felvidéki város kis magyarjait látva a színpadon.

    Számunkra, a kisebbségben élő magyarok számára több mint 9 évtizede március 15-e az oszthatatlan magyar nemzethez való szükségszerűen mindig dacos kötődés meg-megújításának kifejezése. Ó szabadság hagy nézzünk szemedbe, oly sokáig vártunk Rád epedve – írta Petőfi Sándor március 15-én, élete legszebb napján. Ami a világszabadság, de legalább is az európai szabadság jelképe lehetne az viszont csak magyar ünnep, a mi ünnepünk. Pedig 170 éve 1848 március 15-én Pesten egy ugyanilyen esős napon európai ügy kezdődött, a Párizsban, Milánóban, Lipcsében, Prágában, Bécsben elvetélt ügy folytatódott. Ha rövid időre is, de ma európainak mondott eszmék valósultak meg. Megkezdődött a feudális viszonyok tényleges felszámolása. közteherviseléssel, törvény előtti egyenlőséggel, sajtószabadsággal, a polgári társadalom alapjainak lerakása és így a forradalom és szabadságharc nem csak magyar ügy volt.

    Petőfi kortársa egy német forradalmár, költő Henrich Heine írta a következőket: Ha e szót hallom magyarok szűknek érzem német mellényem, lelkemben tenger kavarog, mintha trombiták köszöntenének. Bizony jogot formálhatnánk március 15-ének, mint a szabadság napjának európai ünnepére. Annyiféle világnap van ma már! A nagy francia forradalmat világszerte emlegetik, tanítják, pedig arra igencsak véres árnyékot vet a giotin, a nyaktiló nyakra-főre való véres alkalmazása.

    A mi márciusi békés forradalmunk a világ első vértelen, ha úgy tetszik bársonyos forradalma volt. Egy csodálatos hungarikum, amihez mi magyarok foggal-körömmel ragaszkodunk ideát és odaát egyaránt. Pedig a mai Európában nem trendi, sőt inkább divatjamúlt az, ami nemzeti. Legyen az egy ünnep, vagy bármi más nemzeti ihletésű megnyilvánulás. Nekünk viszont a megmaradás, az identitás, végső soron az anyanyelv megőrzését jelenti a nemzeti ünnep, mint ahogy minden emlék, emlékezés. Nem öncélú múltba menekülés, hanem erőt adó lelki táplálék.

    Vörösmarthy Mihály írja “Emlékek nélkül népeknek híre csak árnyék”. Bizony emlékek nélkül az Európa Unióban még inkább fenyeget az elszürkülés, a feloldódás, a gyökértelenség a globalizáció veszélye. Az, hogy Madách Imre rémálma a falanszter, a számokkal megjelölt gépies lények lehetnénk. De nem leszünk! Az, hogy most itt vagyunk már megint, még mindig, hogy összehozott minket ezen az esős délutánon is a nemzeti ünnep. Megfogyva bár, de törve nem. Élünk, vagyunk, együtt vagyunk, különböző korosztályok képviselői, de mindnyájan magyarok. Ez bizony biztató, erőt adó jelenség bizonyítéka annak, hogy nem csak voltunk, de vagyunk és leszünk is magyarok. Itt Losoncon!”

  Vikidál Gyula

A megemlékezés második részében Vikidál Gyula, ismert énekes műsorát hallhatta és láthatta a közönség.

„Az a helyzet hogy nem szeretem látni, amikor mindenki ilyen szomorú. Tény, hogy 170 évvel azelőtt történt valami, amit ma ünnepelünk. De nem ünnepelhetnénk boldogan és mosolyogva, hogyha valami akkor nem történt volna meg, ami ma is példa. Legyünk tehát boldogok azért, mert magyarok vagyunk” – vezette be dalösszeállítását a 70 éves művész.

  „Ébredj nemzet, Az élet szép, Fogd a kezem, Szerencse kell, Dobó esküje, Költő vagyok, Kell a magyar szó …”. Az ismeretlen és ismert zenei dallamokat Ábrányi Emil: Él a magyar c. verse, a megemlékezést a Magyar himnusz közös eléneklése zárta.

    Puntigán József

[korkep-blog]

Évértékelés a Csemadok Füleki Alapszervezetében

Gazdag tevékenységről adott számot be a Csemadok Füleki Alapszervezete az idei évzáró közgyűlésén.  Az elnöki beszámolót Szvorák Zsuzsanna, az alapszervezet elnöke tartotta meg.

Gazdag tevékenységről adott számot a Csemadok Füleki Alapszervezete az idei évzáró közgyűlésén. A hangulatos, kulturális programmal színesített programot Eibner Róbert, a szervezet alelnöke vezette, az elnöki beszámolót Szvorák Zsuzsanna, az alapszervezet elnöke tartotta meg.

  „Büszkék lehetünk arra, hogy ilyen gazdag programmal kedveskedtünk  a füleki és környékbeli lakosoknak.”

  – mondotta többek között.

  Hagyománnyá vált, hogy az év a Magyar Kultúra Napja megemlékezésről szólt, melyet a füleki Városi Kulturális Központtal együtt rendeztek meg. Vendége az Ifjú Szívek Táncegyüttes volt, s ezen adták át a Nógrád Közművelődéséért Díjakat is. Akkor sajnálatosan kevesen jelentek meg a rendezvényen, az idén már sokkal többen.

  Szvorák Zsuzsanna. Forrás: Csemadok Füleki Alapszervezete.

  Az ünnepi műsorok  sorát, ugyancsak hagyományosan a március Idusa alkalmából tartott megemlékezés nyitotta meg. Telt ház előtt, a Pásztóról érkezett vendégek jelenlétében. A Magyar Költészet Napját a tereken versmondásokkal valamint Bandor Éva és Olasz István Szerelem+ez c. színházi előadásával ünnepelték. A sort október 6-án az Aradi vértanúk megemlékezés zárta, melyet a szervezet évek óta a Koháry klubbal együtt szervez meg.

  Kiemelt sikereket  értek el a Csemadok alapszervezet által is támogatott csoportok (Apropó Kisszínpad, Zsibongó Kisszínpad). Ebben az évben minden lehető díjat megnyertek Szlovákiában.

  A Zsibongó Dunaszerdahelyen a Gyémánt-díjat érdemelte ki. Hozzátéve, s nem is kis büszkeséggel, hogy a másik Gyémánt-díjat (amit még soha nem adtak ki) a füleki származású, Komáromban élő Laboda Róbert csoportja kapta meg.  A fülekpüspökiek pedig aranysávot kaptak. Az Apropó színpad a Jókai Napokon kapott nívódíjat.

  Szvorák Zsuzsanna

  A Palóc Napok alatt megtartott ünnepségen a polgármester díját a – a Csemadok Alapszervezet mellett tevékenykedő Zsibongó Kisszínpad kapta meg. S hogy teljes legyen a sor, novemberben, a Szepsi Színházi fesztiválon a fődíjat az Apropó Kisszínpad érdemelte ki. Részt vett  rajta a füleki Zsákszínház is.

  Az Apropó  Kisszínpad júliusban  meghívást kapott és fellépett a Gombaszögi táborban, ahová mellettük  egy busznyi fiatal is elutazott. A Zsibongó a Zselízi Népművészeti Fesztiválon mutathatta meg a tudását. A két csoport fellépett az Őszi színházi napok kéthónapos rendezvény-sorozatában is.

„Nagy boldogság … a város és a környéke is büszke lehet arra, hogy ilyen tehetséges csoportjai vannak ” – mondta ezzel kapcsolatban Szvorák Zsuzsanna.

  Eibner Róbert

  Emlékezetes maradt az augusztusi VárLak Fesztivál, melyen a füleki Ifjúsági Csoport előadása mellett két helyszínen gyermekprogramok, íjásztatás, játékok várták az érdeklődőket. Mint az elhangzott, nagyon sok család érkezett a rendezvényre, ami egyértelműen azt jelzi, hogy nagy szükség van olyan rendezvényekre, ahol a generációk együtt vesznek részt.  A fülekiek aktívan részt vettek a fülekpüspöki Szt. István szobor (Katona István alkotása) felavatásán is.

  Forrás: Csemadok Füleki Alapszervezete.

  Az egyéb programok mellett a szervezet legjelentősebb eseménye a Magyar Ház felújítása volt. A ház 2011-ben nyitotta meg kapuit, az akkori polgármester megjegyezte, hogy „helynek kicsi, de fenntartásnak nagy”. Tényleg kicsi és tényleg drága – hangzott el.

  A szervezet 2001-ben és 2003-ban kapott nagyobb pénzcsomagot a szervezet munkájára, valamint 2017-ben. A budapesti  Emberi Erőforrások  Minisztériuma 9 millió Ft-tal támogatta a Felvidék legaktívabb házának, a Füleki Magyar Háznak a felújítását. Ehhez Fülek városa 1000 EUR-val járult hozzá. A ház új külsőt kapott, beleértve a hőszigetelést. Le lett cserélve az összes fűtőtest,  a szobákat is rendbe tették. Két szobát berendeztek, ennek eredményeként ki tudják elégíteni az ideérkezők igényeit.

  Az évet az adventi és karácsonyi műsorsorozat zárta. A Füleki Gimnázium előtti téren kapott helyet az óriási városi ádventi koszorú és betlehem. A karácsonyig terjedő időszakban minden vasárnap egy-egy gyertya gyulladt fel, melyet helyi csoportok (Broslevél együttes, Melódia Női kar, Pro Kultúra Férfikar, Matica slovenská helyi szervezete) műsora tett emlékezetessé.

  Az ünnepi műsorokból nem maradt el az Örvendezzünk Ünnepváró Fesztivál, mely új helyen, új köntösben Szvorák Zsuzsanna rendezésében a Füleki Gimnáziumban valósult meg. Ezen bemutatkozott a  MESEFIGURÁK bábcsoport is, amelyet a Csemadok támogatásával indított útjára Gyetvai Viktória és Bódi Andrea.

  Galcsík Károly, a Csemadok losonci Területi Választmányának titkára hozzászólásában azt fejezte ki, hogy a Felvidéki magyarság büszke azokra a szervezetekre, beleértve a fülekit is, akik tényleg, szó szerint áldozatos munkával tevékenységet folytatnak a felvidéki magyarság kultúráját, közéletét, azonosságtudatát erősítve.

  Galcsik Károly. Forrás: Csemadok füleki Alapszervezete.

  Ez a tevékenység mesze felülmúlja azokat az igényeket, melyeket 70 évvel ezelőtt az előző generáció elindított. Merőben más körülmények között kell dolgozni, megnőttek az igények. Csak az tudja ezt, aki naponta csinálja, hogy micsoda feladatokkal kell megküzdenie a vezetőknek, az irányító embereknek.

  „Meg kockáztatni, hogy a Csemadok egyfajta önkormányzati, autonóm rendszerben működik, hiszen az 50 ezres taglétszámmal a hátunk mögött Szlovákiában az egyik legnagyobb olyan szervezet, amelyik rendszeres munkát folytat … azt is meg merem kockáztatni, hogy eddig sajnálatos módon Szlovákiában nem akadt olyan kormányzati tényező, akik felfigyeltek volna azokra a civil szerveződésekre, akik akár már intézményesített formában is végzik azt a feladatot, amit egy társadalomban egy civil szerveződés végez és jelen pillanatban még mindig méltatlan helyet kap a Csemadok ebben a rendszerben.”

  Elmondta azt is, hogy jelenleg 13 olyan szervezet van a losonci járásban, amely értékel, tervez, beszámol, programokat, ötleteket valósít meg és vannak olyan községek is, ahol megújul a szervezet.

  Azért is jó folyamat ez, mert látják, hogy erősítjük egymást. Tehát ha látják, hogy Füleken eredményes munka van, akkor próbálkoznak, és egy közös családi program jön ki belőle.

  Agócs Attila. Forrás: Csemadok Füleki Alapszervezete.

  Agócs Attila, Fülek város polgármestere kifejezte azon örömét, hogy depolitizálódott a kisebbségi kultúra, s van remény arra, hogy az újfajta önkormányzati alapon felálló kuratóriumi rendszer nagyobb teret ad majd mindenkinek. Ezt jelzi, hogy a kuratóriumokban helyet kapott Hornyák István, a Csemadok részéről illetve a közép-keleti régiónak is van képviselője Zsélyi Katalin személyében.

  Megvolt a veszélye annak, hogy a nyugat-szlovákiai tömbmagyarság nem juttat be oda palócföldieket, ungvidékieket, bodrogközieket.

  Egy tervezett előadás kapcsán szó esett a Barantásokról is. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy a szevezet(ek) azokra a hagyományokra próbáljanak összpontosítani, amelyek reálisak.

  „Nem vagyunk rászorulva olyan kitalált, illuzorikus, hipotetikus hagyományokra, mint a Baranta. Amíg a gyerekeink az iskoláinkban nem ismerik Bacskai Béla művészetét, Mocsáry hagyatékát, az áttört palóc faragást, a  környékbeli palóc falvak bezes főkötőit, addig nem vagyok biztos abban, hogy ilyen ősi illúziókba kell belemennünk (…). Amikor lehet, a reális hagyományokra fókuszáljunk, van érték, fel van tárva, azt kell megmutatni.”

  Polgármesterként nagyon örült annak, hogy a szervezet ilyen gazdag tevékenységet folytat, és

  „tényleg megdöbbentő, hogy ilyen kevés pénzből ilyen sokat tud csinálni. Nagyon fontosnak látom azt az integráló szerepet, amit a teljes magyar kulturális térfélen betölt Füleken is a Csemadok és külön öröm, hogy a Városi Művelődési Központtal is megtaláljuk a közös rendezvényeket, amik a teljes városi kulturális teret gazdagítják. Legyen az a közösen megszervezett Magyar Kultúra Napja, a közös ádventi koszorú. Azt is nagyon fontos gesztusnak látom, hogy a szlovákság felé is van egy nyitás, hiszen a két ház a Csemadok és Matica párhuzamosan működik… ezt próbáljuk a javakkal valamilyen szinten honorálni, elismerni. Legyen az a szimbolikus javak terén a Zsibongó díjazása, vagy az az anyagi támogatás, amit minden évben oda tudunk adni. (…) Tudom, hogy ezek nem hatalmas összegek, de azért úgy gondolom, hogy 1-3 ezer euró is segít, ezt garantálni tudjuk a jövőben is.” – mondta

  Nôta Gabriella. Forrás: Csemadok füleki Alapszervezete.

  Az alapszervezet egyik legismertebb rendezvénye a Ringató és Cseperedő, melyekről annak vezetője, Nôta Gabriella számolt be.

  A Ringató foglalkozás  Magyarországról indult, alapítója  Dr. Gállné Gróh Ilona a Kodály elvek és Kodály Zoltán  tanítványa Forrai Katalin működése nyomán alakult ki. Sok-sok évvel ezelőtt a Csemadok füleki Alapszervezete hozta el a városba.

  „A Cseperedő program Berki Angelika vezetésével 2014-ben a jött létre, aki a Felvidéken működő Ringató foglalkozásokat felölelte és azokat kicsit kiszélesítette”. A Ringató a 0-3 éves korosztály programja. Emellett az idei évtől működik az óvodák zenei programja is, melynek célja, hogy az óvoda előtt álló gyerekek bejöjjenek az óvodába és ott együtt játszanak, énekeljenek, kicsit megkönnyítve a beilleszkedésüket az óvodába.

  A harmadik program a Szülők Iskolája, ahová szakembereket hívnak előadásokat tartani a szülőknek, ahol azok  meg tudják mondani, osztani a problémáikat, kérdéseiket. A Ringató minden szerdán, az óvodai programok csütörtökön délután a füleki Štúr utcai óvodában, a Szülők Iskoláját a Magyar Házban rendezik meg havi rendszerességgel.

  Puntigán József

[korkep-blog]

Programok Losoncon és a Völgyben

Programok és előadások Losoncon és a Péterfala melletti Völgyben

Ssorozatunkban a magyarlakta régió széles érdeklődésre igényt tartó kulturális és egyéb programjait ajánljuk, mutatjuk be a következő hét napban.

    2018. február 15. A völgy, Péterfala – Almáspuszta

  Raffay Ernő: 19.századi migráció a Magyar Királyság irányába, előadás

  Szervező: Medvesalja Polgári Társulás

  A rendezvényről:

  “Nemzetvesztő történelmi események és aktuálpolitikai vetületeik. Félelmetesen  pontos hasonlatok, és mindez hiteles forrásból.”

    Losonc,Szabó  Gyula Emlékház, 2018. február

  Tesáskanna kiállítás

  A Ház állandó és a Csend hallgatása tárlat mellett egy megterített asztal és egy teáskanna kiállítás várja az érdeklődőket

  A rendezvényről:

  “A tea Ázsiából került Európába. Előzőleg, kb. 2568 évvel ezelőtt vitték Japánba az első zöld tealeveleket. A japánok fölismerve a belőlük készíthető ital jótékony hatását rendkívüli figyelmet szenteltek neki és fokozatosan szinte vallásos szertartássá fejlesztették a készítését. A meghívás egy teaszertartásra nagy megtiszteltetésnek számított. A nemes anyagból készült edények használata és a tea-etikett betartása tarthatott egy óráig, vagy akár 4 óráig is.

Az európai országok közül Nagybritanniában tartják be mai napig a rendszeres teaivás szokását – nyilván az indiai gyarmat adta az alapot. Egyébként alig tulajdonítunk fontos szerepet ennek a nemes folyadéknak. S amióta az üzletekbe került a zacskós csomagolás, már szinte élvezni se tudjuk az italt (s nem is tudjuk, pontosan mi van a zacskóban). A kis teáskanna-kiállítás az előző generációk teakészítését juttatja eszünkbe. A különböző formájú, anyagú kannák különböző korokból származnak – még formatervezési szempontból is érdekesek.”

  február 18. Losonc, Slovan Szálló

  A Csemadok losonci Alapszervezetének hagyományos bálja, amelyaz egyetlen magyar nyelvű bál Losoncon

A rendezvényről:

  2018-ban is megszervezzük hagyományos magyar bálunkat Losoncon. Az előző évekhez hasonlóan az idén is két zenekar “húzza” majd a talpalávalót. Az idén is örülhetünk kedvenc zenekarunk, a Mr Sam Band jelenlétének, akik az idén mindent megtettek azért, hogy velünk lehessenek ezen az estén. Természetesen nem feledkeztünk meg Mogyiról és zenekaráról sem, akik szintén nagy kedvenceink évek óta. Hegedű, cimbalom, nagybőgő, tárogató, harmonika… lesz itt minden. A műsor is fergeteges lesz, hiszen tovább szemezgetve a műfajok között, a 2016-os musical és a 2017-es operett után, most a magyar nótáé a főszerep, és abban is a már ismert Jenei Gáboré és Ujvári Marikáé. “

  Összeállította: Puntigán József

[korkep-blog]

Harminc éves a losonci Kármán Színház

A harminc éves évforduló alkalmából a csoport jelenlegi legaktívabb tagjai könyvben foglalták össze a színház történetét.

Néhány hetes egyeztetés, előkészületek után harminc évvel ezelőtt, 1989 augusztusában alakult újra a mai Kármán Színház, mely akkor a Csemadok alapszervezet mellett működött mint színjátszó csoport.

  A sors kedves játéka, hogy ennek kiváltó oka az volt, hogy 1969-ben került színpadra Kármán József-Szabó Magda: Fanni hagyományai c. műve, melynek egyik szereplője a losonci származású Horváth Lajos volt, aki 1988-ban ismert színházi rendezőként tért vissza Losoncra.

  Elvállalta ugyanezen darab rendezését, s így a losonci magyar közösség 1989. március 6-án közel 20 év után újra saját színjátszóit láthatta a színpadon.

    A harminc éves évforduló alkalmából a csoport jelenlegi legaktívabb tagjai könyvben foglalták össze a színház történetét. Alapját a színház alapító tagjának, Erdélyi Attilának színháztörténeti visszaemlékezései jelentették, melyek a Tóth Éva által vezetett Losonci Anziksz c. blog oldalain lettek közzétéve. Jelen esetben nem mellékes, hogy ő is aktív tagja a Kármán József Színháznak.

    A könyv összeállítása közel egy évet vett idénybe. Felelős szerkesztője Csák István, szerkesztője Tóth Éva. Kiadását Losonc város és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Magyar és szlovák nyelven jelent meg, a magyar szöveget Tóth Éva fordította. Bevezetőjét – prológusát Böszörményi István írta.

  Erdélyi Attila

  A könyv elkészítésének történetét a szerző, Erdélyi Attila, a társulat oszlopos tagja, a Kármán Színkör első bemutatójának főszereplője  mutatta be. Elmondta, hogy ezzel a társulat vezetőjének, Csák Istvánnak egy álma valósult meg, aki már a 25. évforduló alkalmával felvetette az ötletet. A könyvbe az a blogon közzétett írások átszerkesztett szövegei, a fotók mellett bekerült néhány sajtóvisszhang, a rendezők rövid bemutatása, s nem maradhatott ki a szereplők és a színház működését támogató szponzorok listája sem.

    Mint az az est bevezetőjében elhangzott hasonló jellegű kiadvány a két világháború között, 1931-ben jelent meg, és a losonci Magyar Dalegylet 70 éves történetét foglalta össze.

  A könyvbemutatóra a losonci Vigadó nagytermében került sor. Nem véletlenül, hiszen a társulat számos alkalommal lépett itt színpadra.

    A terem színpadán 1885 és 1930 között nyolcszor hangzott el Madách Imre szállóigévé vált mondata „Ember küzdj és bízva bízzál”, azaz ennyiszer került bemutatásra a Losonchoz sok pontban kötődő Madách Imre műve, az Ember tragédiája.

  Böszörményi István

  A jelenlévőket, egykori és mai tagokat, a színház támogatóit és látogatóit Böszörményi István üdvözölte. Elmondta, hogy a 30 év alatt eljátszott 40 bemutatóért, a 86 különböző produkcióért, azok sikeréért meg kellett küzdeni. Szereplőket, rendezőt, próbatermet, díszletet, kosztümöt, fellépési lehetőségeket kellett biztosítani. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy „bízva bíztak“, hogy minden összejön. Bíztak a névadó gondolatában, „Van erő, van tehetség a mi klímánk alatt is“.

  Csák István

  Az egykori és mai tagoknak, a nézőknek, a szponzoroknak Csák István mondott köszönetet. Közben videofelvételekről a sikeres előadások pillanatait elevenítették fel. Kár, hogy nem élőben, az ünnepi alkalom fénye még ragyogóbb lett volna.

    A jelenlévők megemlékeztek az elhunyt tagjaikról is, aki már csak az égi páholyukban ülve nézhették és hallhatták a  megemlékezés pillanatait.

    Losonc városa nevében Alexandra Pivková polgármesterasszony üdvözölte a jelenlévőket, aki ígéretet tett arra, hogy a város továbbra is támogatni fogja a Színház tevékenységét.

  Tóth Éva

  A bemutató est számomra legérdekesebb része egy „nézői“ levél felolvasása volt Tóth Éva alakításában. Ez részleteiben, nem kevés humorral fűszerezve, remek előadásban érzékeltette az elmúlt harminc év eseményeit, előadásait. A Társulat első előadása a már említést nyert Fanni hagyományai, az utolsó a Bingó c. vígjáték volt.

  „…Most pedig izgatottan várom, hogy ünneplitek meg az elmúlt 30 évet. Mert nagyon jó dolog a könyv, de még jobb, amikor tapsolni lehet nektek a színpadon, meg együtt örülni a szomszédokkal, barátokkal a nézőtéren… Köszönök mindent, legyetek továbbra is jók – ha tudtok! Maradok tisztelettel: Kármán Jóska, egy hűséges nézőtök.“ – volt hallható a levél záró gondolatában.

    A Kármán József Színház egyedisége volt, hogy félprofi és profi színházi emberekkel dolgozott. Rendezői között találjuk Horváth Lajos, Vladimír Sadílek (a mágus), Krizsik Alfonz, Máté Krisztián, Énekes István, Szinovál Gyula, Szabó Árpád, Jankovits Jenő, Peter Cibula, T. Pataki László neveit, de a színház néhány tagja is vette a bátorságot ahhoz, hogy előadást rendezzen: Csák István. György Norbert, Tóth Éva és Erdélyi Gábor. Utóbbi jelenleg a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház aktív tagja.

    A színháznak eddig 154 tagja volt, összesen 126 előadást tartott, 583 fellépése volt. A színházi versenyeken 3 fődíjat, 10 nívódíjat szerzett, tagjainak alakítását 22 alkalommal díjazták a legjobb férfi/női alakítás, legjobb epizódszerepért járó díjjal. A bemutatók minőségét jelzi az is, hogy hat alkalommal hozták el a legjobb rendezéséért járó díjat.

    A Kármán Színház legnagyobb elismerését 2011-ben kapta meg, amikor átvehetett a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás minisztérium által adományozott állami kitüntetést, a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díjat.

    A kötet zárszavában Csák István megköszönte „az anyukáknak, apukáknak, feleségeknek, férjeknek, gyerekeknek és mindenki másnak azt, hogy megteremtették számunkra (a játszók számára) azt a hátteret, amely nélkül nem működhetett volna ez a ragyogó társulat.“

    „…azt kérem, támogassátok továbbra is törekvéseinket, hisz nincs még vége. Bízom benne és hiszem azt, hogy a Kármán József Színház szekere továbbra is sikeresen fog haladni a műkedvelő színjátszás rögös útjain“.

    Ennek első állomása 2019. március 6.-án lesz, amikor egy emlékműsorral lép színpadra a társulat.

    Puntigán József

[korkep-blog]

"Nekünk így kerek a világ" – rakoncások Losoncon

Idén a losonci B.S. Timrava Színház adott otthont a füleki Rakonca Néptáncegyüttes év végi gálaműsorának, melyen barátaik közreműködésével az utóbbi időszak műsoraiból mutattak be válogatást.

A megszokott hagyományoktól eltérően az idén a losonci B.S. Timrava Színház adott otthont a füleki Rakonca Néptáncegyüttes év végi gálaműsorának, melyen barátaik közreműködésével az utóbbi időszak műsoraiból mutattak be válogatást.

      Bár a csoport és barátaik nem először jártak Losoncon, ez volt az első alkalom, hogy ezt a nagyon népszerű, 2010-től bevezetett programjukat itt mutatták be.

      A műsort Brusznyai Erik koreográfiája, az „Amikor jólesik“ c. magyarszentbenedeki táncokat felelevenítő hangulatos, a kinti esőbe hajló időjárást is felidéző hangulatos produkció nyitotta meg. Ezt követően „Járnám én es ékesen“ címmel moldvai táncok voltak láthatóak a Kis Rakonca előadásában. A táncokat Varga Lia és Varga Norbert tanították be.

     A közelmúltban több elismerést is szerzett losonci Galáris Énekegyüttestől népdalcsokrot hallhattunk. Nem először szerepelnek a műsorban, s akik látták a korabeli fellépéseiket, azt is láthatták, hogy milyen fejlődést tudhatnak maguk mögött. A csoport fenntartója a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda, valamint a Csemadok losonci Alapszervezete. Munkájukat Varga Lia, a Rakonca Néptáncegyüttes egyik vezetője és Demecs Andrea, a Csemadok losonci alapszervezetének elnöke irányítják.

    A csoport a Bíborpiros szép rózsa népzenei országos vetélkedőn aranysávos minősítést ért el, a közelmúltban a budapesti Csepeli Munkásotthonban lezajlott XII. Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjén pedig  kiemelt nívódíjban részesültek.

    Őket ismét egy Rakonca koreográfia követte Visai táncok címmel, Kovács József és Jelínek Emese koreográfiájával.

    A műsor legtávolabbról érkezett vendége a besztercebányai Mladosť Egyetemi Néptáncegyüttes volt, akik kétszer is helyet kaptak a műsorban. A szlovák népi táncok mellett egy hagyományos esküvőt is bemutattak.

    A csoport a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem mellett működik, tagjait az egyetem és a környék elhivatott néptáncosai alkotják. Elsősorban a Garam mente folklórját viszik a színpadra, de megtalálható műsorukban a határon túli szlovákok néphagyománya is.

    Szoros kapcsolatot ápolnak a vajdasági szlovákokkal Az európai országok mellett eljutottak a tengerentúlra, pl. a Fülöp szigetekre és Ausztráliába is. Művészeti vezetőjük Martin Urban.

    A Rakonca ifjú korosztálya a Kis Rakonca Varga Lia és Norbert „Hadd el te kicsike“ c. koreográfiáját, benne Felcsíki táncokat mutatott be. A koreográfia a 9. Eszterlánc Néptáncfesztiválon ezüstsávos besorolást kapott. A „nagy” Rakonca előadásában ezután a Paulus Norbert és Pauluszné Perczel Piroska által koreografált Rimóci táncok voltak láthatóak.

      A műsorból az idén sem maradhattak ki a Rakonca szólótáncosai, akiket ezúttal a legutóbbi országos gyermek néptáncversenyen kiemelt aranysávos minősítést szerzett Molnár Nikolas és Varga Dániel képviselték. A páros sikere ezúttal sem maradt el,  magyarszenderneki és széki férfitáncokat mutattak be.

    Az egy éve alakult Foncsík Énekegyüttes a Galáris Énekegyüttes „füleki párja“. A csoport Varga Lia vezetésével a Rakonca talán legfiatalabb leányaiból állt össze, s  népdalcsokrot mutatott be.

    Nem kisebb sikert aratott a füleki File Banda, mely idén nyáron alakult tehetséges füleki zenészjelöltekből. Az együttest Ifj. Gelencsér János, az est zenei hátterét biztosító Dobroda zenekar prímása vezeti és tanítja. Velük kapcsolatban el kell mondani, hogy a füleki néptánc és népi ének mellett úgy tűnik, a városban a hangszeres oktatás is állandósulni látszik. Köszönhetően elsősorban a füleki központú Hagyományok Háza szlovákiai hálózata és a füleki Művészeti Alapiskola együttműködésnek.

    A Rakonca Húsvét Csaba és Mesterszabó Ágnes által koreografált Kalotaszegi Táncokat bemutató blokk és a Mladosť együttes fellépése után a közel kétórás rendezvényt a Rakonca „Szomszédok – Gömöri táncok“ c. új, Brusznyai Erik által összeállított bemutatója zárta, melyben medvesalji és fennsíki magyar és rimakokavai szlovák táncok párhuzamát láthatta a közönség.

  Puntigán József

[korkep-blog]

Programok és szórakozási lehetőségek a Rimaszombati járásban

Ezen a héten Rimaszombatban kiállítás lesz a legszebb madáretetőkből, a zsidó kultúrával is megismerkedhetnek és kórustalálkozón is részt vehetnek. Minden kedves olvasónknak nagyon jó szórakozást kívánunk!

Ezen a héten Rimaszombatban kiállítás lesz a legszebb madáretetőkből, a zsidó kultúrával is megismerkedhetnek és kórustalálkozón is részt vehetnek. Minden kedves olvasónknak nagyon jó szórakozást kívánunk!

  November 15-én (csütörtökön)  13:00 órától Rimaszombatban a Gomör-Kishonti Múzeumban kerül sor a

  Legszebb Madáretető kiállításra.

  A Gömör-Kishonti Múzeum Rimaszombatban felső tagozatos diákoknak immár kilencedik alkalommal hirdette meg A legszebb madáretető című versenyét, amelynek legjobb és legsikeresebb alkotásait A madarak európai napjai alkalmából egy hónapon át láthatják mindazok, akik ellátogatnak a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumba.

  A díjátadással egybekötött megnyitóra november 15-én, csütörtökön kerül sor 13:00 órától. A legszebb és egyúttal legpraktikusabb madáretetők december 15-ig látogathatók, hogy aztán  kikerüljenek a kertekbe, s eleget tegyenek eredeti küldetésüknek, a madarak etetésének.   

  November 16-án (pénteken)  egész napos rendezvény Rimaszombatban

  Rimaszombat a tolerancia városa  címmel.

  A rimaszombati Zsidó Hitközség a Városi Művelődési Központtal és a Matej Hrebenda Könyvtárral közösen Rimaszombat, a tolerancia városa – מססטו סובלנות címmel november 16-án, pénteken egész napos rendezvényt szervez, amelyen a holokauszt áldozatai előtt tisztelegnek.  

  A műsor 09.00 órakor kezdődik a művelődési központ nagy üléstermében (A bejárat), ahol Tömösváry Annával, Kertész Lili Mindent elnyeltek a lángok című önéletrajzi regényének a szlovák fordítójával beszélgetnek. 10.00 órától a bábteremben (bejárat az E bejáraton át) František Tepper Rimaszombat régi képeslapokon címmel tart előadást. 11.00 órától a 4-es számú klubhelyiségben Extrémizmus és intolerancia címmel Michal Hvorecký író tart előadást. 14.00 órától a zsidó temetőbe tehetnek látogatást Dušan Rybár vezetésével. 17.00 órától a Matej Hrebenda Könyvtár vendége lesz Michal Hvorecký. Az emléknap a művelődési központ színháztermében zárul a Pressburger Klezmer Band koncertjével, amely 19.00 órakor kezdődik.

  Ez utóbbi 5 euróba kerül, a többi rendezvény ingyenes lesz.

    November 17-én (szombaton)  17:00 órától Rimaszombatban a Városi Művelődési Központban

  Gömöri Kórustalálkozó

  Csemadok Rimaszombati Alapszervezete november 17-én, szombaton 17:00 órától kilencedik alkalommal rendezi meg a Gömöri Kórustalálkozót a rimaszombati Városi Művelődési Központban.

  A találkozón a hazai Blaha Lujza Vegyeskórus mellett bemutatkozik a galántai Kodály Zoltán Daloskör, a losonci Ozvena Vegyeskar és a miskolci Hassler Énekegyüttes.

  A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várnak.  

    Összeállította: Mede Géza

[korkep-blog]

Programok Nógrádban

Heti programajánlónk a Losonci járásból.

Programajánlónk a Losonci járásból:

  augusztus 18., 15.00 óra, Fülek, Füleki várudvar

  VárLak családi piknik a Füleki vár udvarán

  Megemlékezés Szent István királyunkról fiatalokkal, gyermekekkel, családokkal. Ünnepi kenyérszentelés, Meseszínház, Bábszínházi bemutató, hinták, játékok, tüzijáték.

    augusztus 18., 19.00 óra, Fülek, Magyar Ház,

  Rockbuli, Az Elektrons és Őrtorony együttesek koncertje. Csemadok Alapszervezet  szervezésében

    augusztus 23.-25. Losonc, Köztársaság tér, Masaryk utca, Kubinyi tér, Városliget

Nógrádi Vásár és VII. Városnapok

  Sörfesztivál, régi autók bemutatója és felvonulása

Meseszínház

Éjjeli szabadtéri tánctalálkozó

Koncertek, a Losonci csatáról írt könyv keresztelője.

Losonci vásár

A jelzett napokon ingyenes városi vonat fog közlekedni a Köztársaság tér – Városliget- Zsinagóga – Városháza  útvonalon

Babgulyás főző verseny

    augusztus 25., 14.00 óra, Salgótarján – Losonc

  3. Nemzetközi Nógrádi Maraton

  A mezőny Salgótarjából indul és a Losonc a Köztársaság téren ér célba

A versenyre augusztus 20-ig lehet jelentkezni

  Augusztus 26. Losonc, Városliget – VI. Losonci legenda

  Lovagok, lovak, csaták, harci bemutatók, középkori konyha, korabeli divat, zene, középkori tábor, római kori gladiátor bemutatók és számos egyéb program.

    Összeállította: Puntigán József