#Mede Ferenc

[korkep-blog]

Mede Ferenc: Az MKP összefossa magát a Stockholm-szindrómától (Videó)

Felvidék részleges visszacsatolásának 80. évfordulója van, és egyetlen felvidéki magyar pártnál, látszólagos érdekképviseletnél sem látom azt, hogy erről megemlékeznének.

Baráti jobb. Amíg Horthy 80 évvel ezelőtt baráti jobbot nyújtott a visszacsatoláskor a mondhatjuk úgy, hogy a halálos ellenségeinek is, addig Benešék a fizikai likvidálására szólítottak fel, és ezt meg is tették.

  A Felvidék részleges visszacsatolásának van most a 80. évfordulója, és egyetlen felvidéki magyar pártnál, értsd látszólagos érdekképviseletnél sem látom azt, hogy erről megemlékeznének.

  Hogy megemlékeznének Horty emberségéről, korrektségéről, a magyar szellemiségnek teljesen megfelelő álláspontjáról és a magyar érdek védelméről.

  Semmi jelét nem mutatják ennek.

  Sajnos ki kell mondani, és leszámítva azt az MKDSZ-t, vagy MFM-et, vagy Most-Hidat, igazából az MKP az, amelyik ezt megtehetné. És élhetne is ennek a taktikai előnyével, de nem meri.

  Összefossa magát a Stockholm-szindrómától. (…)

  Lesüllyednek arra a szintre, amelyet Benešék szabtak meg, és Benešék szellemiségére (…) és ezt nagyon rossz megélni nap mint nap.

  Főleg úgy, hogy közelednek az önkormányzati választások, ahol azért az emberek bíznának abban, hogy hátha mégis, hátha valahonnan, akár infúzióval is, de lesz vér a pucájukban.

  De nincsen. Nincsen. És ez baj. Nagy baj.

    Mede Ferenc: Facebook

[nemzetinet]

A Szent Korona tisztelete

A magyar államiság legjelentősebb szimbóluma a Szent Korona eredetével, misztikumával szerkezetével, történetével, a hozzá kapcsolódó legendákkal sokan foglalkoztak, s feltehetően még foglalkozni is fognak. A már évszázadok óta tartó kutatások számos kérdést vetettek fel, melyek közül talán a legnagyobb vitát az kérdés váltotta ki érintette-e vagy sem Szent István fejét a korona.

Szántai Lajos, népmesekutató, művelődéstörténész a péterfalvi almáspusztai Völgyben  (azelőtt Baranta-völgy) megtartott „A magyarság megmaradásának két pillére, a Szent Korona tisztelete és Szent István országának felajánlása a Szűzanyának“ c. előadásában többek között azt a véleményét osztotta meg a hallgatósággal, hogy igen.

Az „ellentábor“ egyik bizonyítéka, hogy a koronán egyik képe Dukasz Mihály (1059-1090 körül), római azaz bizánci császárt ábrázolja (felirata: Mihály, a rómaiak császára, a Dukász) jobb kezében jogarral, bal kezében karddal. A meglehetősen gyenge császár Szt.  István után került trónra azt bizonyítja, hogy maga a korona is későbbi származású.

Ezt cáfolja munkájában Révay Péter (1568-1622) , turóc megyei főispán, koronaőr.  1608-tól, miután Mátyás királyt  magyar királlyá koronázták  a korona őrzési helyéül  Pozsony várát jelölték ki, koronaőrré pedig Révay Pétert és Pálffy Istvánt jelölték ki.   Révay Péter a koronáról 1613-ban írt munkájában    (De sacrae coronae regni Hungariae ortu, virtute, victoria, fortuna, annos ultra DC clarissimae brevis commentarius. Augsburg) azt írja, hogy a koronát teljes egészében II. Szilveszter küldte I. Istvánnak, s azon akkor  Dukasz Mihály  képe helyén eredetileg Szűz Mária képe volt látható. Azaz az egy cserélt kép.

Révay a munkáját később átdolgozta és kibővítette. A magyar államról és a magyar szent koronáról című műve 1659-ben jelent meg.

Az elhangzott előadás  egy további része is erre a műre a alapozódott. Révay az idézett  munkájában kifejtette az ún. Szent Korona – tant is, amely szerint az ország felett valójában a Szent Korona uralkodik, az minden hatalom és jog forrása, és a megkoronázott király ezen hatalmat a koronától nyeri, mintegy annak meghatalmazottja. „Amíg létezik a Szent Korona, addig fennáll a magyar állam is, a szuverén államiság minden jogával. Ahogy a szerző fogalmaz: Ahol a korona, ott van Magyarország.” –olvasható a kötet egyik 2010-es kiadásának jellemzésében.

Az elhangzottak szerint, Papp Gábor, művészettörténészre való hivatkozással a magyar korona  három szintből áll.  Felső – a kereszt, a középső – a teste (ennek két része van: az alsó rész  korona créda, a görög korona, a felső, a keresztpánt, a korona latina), az  alsót pedig  a függők. „Ez a hármasság olyan világrendet ír elő, amely a legősibb rendek közé tartozik.“

Szántai Lajos részletesen szólt a koronázási koronák típusáról is. Eszerint van nyitott és zárt korona., melyek lényegesen különböznek egymástól, és   a hatalom viselésében van jelentőségük. A magyar korona a zárt koronákhoz tartozik, „azaz nincs felette semmilyen világi és egyházi hatalom sem“, azaz  a magyar király felett sem, s amikor  őt koronázzák a magyar királyság felett sem.

A korona történelmi részéből szó esett arról is, hogy a Habsburg Frigyestől (aki azt  23 évig birtokolta) 1440.ben  Mátyás király óriási összegért (80 ezer arany) szerezte vissza. Az erről szól megállapodásnak volt egy titkos záradéka, mely szerint ha Mátyás királynak törvényesen házassági kapcsolatból nem származik  fiú utódja, akkor Habsburg  igényt tart az ország területére.

Az elhangzottak szerint Mátyás volt az utolsó olyan király, akit teljes értékűen koronáztak meg.   Ennek négy szabálya van. Fehérváron a Nagyboldogasszony templomban  kell koronázni, csak az esztergomi érsek koronázhat , vagy a helyettese a kalocsai érsek, s  annak nagy ünnepen kell megtörténnie. Az előadás záró részében  szó esett  arról is, hogy Fehérvár nem azonos a koronázó városnak tekintett mai Székesfehérvárral.  Az Esztergom közelében volt, a Duna és a Garam találkozásánál volt. Erről az érdeklődők pl. itt is hallhatnak.

Mátyás király megkoronázásának bemutatása mellett szó esett arról is, hogy a király utód nélkül maradt és halálos ágyán 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel. „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

A találkozón, melyet Mede Ferenc  vezetett be, bemutatásra került Szántai Lajos „A mindenséggel mérd magad! 24 óra mitikus magyar történelem Nimródtól napjainkig 16 részes előadássorozata is“, mely az előadó honlapján is elérhető és megtekinthető.

Szántai Lajos előadássorozata a Völgyben 2018 márciusában ill. szeptemberében folytatódik.

Puntigán József

A Szent Korona tisztelete a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Feredő épült kalákában az Egyházasbást melletti Mogyoróskútnál

Elkészült Medvesalja, s egyben a Felvidék első feredője azaz erdei fürdője. Az Egyházasbást melletti Mogyorós-kútnál egy hét keresztül, kalákában, több mint 50 önkéntes dolgozott a felépítésén.

Elkészült Medvesalja, s egyben a Felvidék első feredője azaz erdei fürdője. Az Egyházasbást melletti Mogyorós-kútnál egy hét keresztül, kalákában, több mint 50 önkéntes dolgozott a felépítésén.

  Egy, az  múlt év végén Egyházasbáston, a Bed&More Pogányvárban megtartott, a feredőket, azok építését bemutató előadás után Mede Ferenc, a Medvesalja Polgári Társulás elnöke a Körkép.sk kérdésére elmondta, hogy az ötlet székelyföldi példák nyomán vetődött fel, ahol az elmúlt két évtized alatt már több mint 20 ilyen létesítmény készült el.

„Mint egyesület reméljük, hogy az ilyen típusú mozgalom nálunk, a Felvidéken is létrejön. Kifejezetten örömünkre szolgálna, ha ez itt, a Medvesalján indulna el. Itt tudnánk felmutatni az első példákat, ami mintaként szolgálhatna más helyeknek is“ – mondta akkor Mede Ferenc, s a remény mára valósággá vált.

Egyházasbást környékén több helyszínt is kijelöltek, melyekből a budapesti Ars Topia Alapítvány vezetője, Herczeg Ágnes a Mogyorós-kutat választotta ki. Mint azt az építkezésen aktívan részt vevő Sonkoly Csilla, Egyházasbást polgármesterasszonya elmondta, az Egyházasbásti Úrbéri Erdőtársulás elnöke Nagy István már évekkel ezelőtt felvetette azt, hogy a helyi lakosok és a turisták által is kedvelt helyszínnel valamit kezdeni kellene. Ezért is fogadta nagy örömmel a mostani kezdeményezést.

A Mogyorós-kút és a felette lévő Pogányvár régebben kedvelt, kiránduló helye volt a helybélieknek. A községtől mintegy 3 km-re lévő forrás vizének nem kevesen gyógyerőt tulajdonítottak. Az utóbbi években azonban elgazosodott, lepusztult, talán el is felejtődött.

A mogyorós-kúti feredő terveit az idei év első felében tájépítészek készítették elő, miután a szakemberek bejárták a területet. Ezt komoly, tapasztalattal rendelkező tájépítészek, mérnökök, építészek készítették úgy, hogy teljes mértékben szolgálni tudja az ideérkező látogatókat. Alapvető feltétel, hogy az egyes részek szervesen beépüljenek a tájba, tetszetős legyen, eleget tegyen a természetvédelmi feltételeknek, biztosítsa, hogy az építkezés ne jelentsen durva beavatkozást a természetbe.

Ennek megfelelően a fürdő egyes részei kizárólag természetes anyagokból készülnek, épülnek fel. Nincs betonozás, olyan technológiai lépés, ami természetvédelmi szempontból problémás lenne. Olyan szakemberek láttamozzák és készítik a terveket, akik tudják, hogy mire kell odafigyelni a tervezésnél.

  Zselenszky Tamás

  Mogyorós-kútnál merülő medence, öltöző, hidak és lépcsők készültek el, beleértve a források környékének rendezését, kövezett sétányok elkészítését. A tervezők – mint minden ilyen helyszínen – arra is gondoltak, hogy megóvják a patak partján, a domb elkészült medencét a dombról esők esetén lezúduló víztől, főleg annak hordalékától. A mogyoróvesszőkből készült fonott „kerítés“, azaz a támok nemcsak óvnak, de nagyon esztétikusak is.

A merülő medencével szemben a domboldalban készült el a filagória, ahol a turisták, kerékpárosok, az ide sétáló, gyermekek és felnőttek is megpihenhetnek, eső esetén menedéket találhatnak. De mást is, hiszen a környező réten számos gyógynövény is nő, melyeket gyűjteni lehet. Megjegyezve, hogy a feredő építői közül is többen éltek ezzel a lehetőséggel.

A tényleges fizikai munka mellett a feredő elkészítésének kiemelt értéke a közösségi munka. Herczeg Ágnes  eddig egyetlen feredő építéséből sem maradt ki. Beszélgetéseink során többször is hangsúlyozta, hogy a kalákáknak jelentős közösségformáló erejük van. Ezt bizonyította, hogy a helyi fiatalok és idősebbek mellett Erdélyből és Magyarország szinte egész területéről érkezettek önkéntesek a Mogyorós-kúthoz. Voltak közöttük tapasztalt kalákázók, de olyanok is, akik először vettek részt feredő építésében.

  Utóbbiak közül sokan még sohasem jártak Medvesalján. De eljöttek, mert vonzotta őket a közösségi élmény, az érzés, a tudat, hogy itt hagyják munkájuk kisebb nagyobb szeletét. Azért jöttek, hogy a köz számára teremtsenek valami újat, s tették ezt hittel, szívvel.

Az időjárás nem minden nap fogadta a kegyeibe őket. A hét közepén a hajnali eső után volt olyan helybéli, aki azt mondta, ma nem lesz munka, mert vízben sárban nem lehet kimenni. A távolabbról érkezettek viszont azt mondták, nem pihenni, de dolgozni jöttünk. S így a reggeli után a traktor aznap is elindult, hogy kiszállítsa a kalákázókat a helyszínre. A munkák koordinálását az Ars Topia Alapítvány vállalta magára, az önkéntesek  csapatát Meszesán Péter, az Ars Topia Alapítvány tagja irányította.

A munka reggel után kezdődött és kora este ért véget. Az egyes munkákat (fürdő építése, sétányok, öltöző, filagória stb. csoportok végezték. Nem volt különbség a lányok  és fiúk munkája között. A lapátot, a fúrikot, azaz talicskát a lányok is éppúgy tolták és húzták, mint a fiúk. Megjegyezve, hogy az utóbbiak lényeges kisebbségben voltak. Talán csak a motoros fűrész és használata volt kivétel, hisz ahhoz kell némi gyakorlat. A filagória szerkezetének összeállítása is igényelte az ácsok szakmunkáját.

A „Kalakázni jó …“ c., „közösségépítő kaláka“ történetét összefoglaló, már két kiadást is megélt könyv bevezetőjében Herczeg Ágnes fogalmazta meg az alábbiakat:

  Herczeg Ágnes

  „…nem kell sok a boldogsághoz, egy valami mindenképpen, nyitottság, tettrekészség, szabad akaratból való elhatározás, hogy közösen és önkéntesen munkálkodjunk táji örökségünk éltetéséért és egymásért. Jókedvünkben. …. Az építkezésnek ez csak a fizikai oldala, a munkában rejlő együttműködés tanulása, tapasztalása, a munka-kapcsolat, a másik belső munka. A kalákák során értettem meg, hogy mit is jelent tanítóimtól annyit hallott állítás, hogy a művészet legmagasabb foka a szociális élet művészetté emelése. Ezt intellektuálisan felfogni nagyon nehéz. És nagyon könnyű, ha szerszámot fogunk, forrásokat tisztítunk, fülig sárosan és iszaposan merülünk a földi valóságba, és közösen, nyitott szívvel megvalósítjuk elképzeléseinket. Sokan megkérdezték tőlünk: miért kalákáztok? Egyszerű a válasz, mert kalákázni jó.“

  Mede Ferenc és Ádám Sándor

  Nos igen! Szebben ezt aligha lehetne elmondani. A már említett múlt évi előadás és beszélgetés után többekkel beszélgettem arról, hogy látják-e egy ilyen önkéntes munkát vállaló közösség kialakításának a lehetőségét Medvesalján. Nem mondhatom, hogy az optimizmus jellemezte volna a válaszokat. Nem kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán nem bíztak abban, hogy összejön az a közösség, mely felépíti a mogyorós-kúti feredőt. Jó elmondani, hogy tévedtek!

  Annak ellenére sem, hogy volt pozitív példa. A terület kiválóan ismerő Ádám Sándor természetőr türelmes utánajárással elérte, hogy engedélyezték számára az ajnácskői várhegy vár alatti részének megtisztítását. A hivatalos ügyintézés több hónapig tartott. Maga is kíváncsian várta, hogy a személyesen és az interneten közzétett felkérésének – jöjjenek segíteni a várhegy megtisztításra – jelentkeznek-e egyáltalán.

  Jó elmondani, hogy igen. Az első évben kevesebben, a második évben már többen. S találtattak önkéntesek, elhivatottak arra is, hogy megtisztuljanak az Ajnácskő melletti egykori fürdő csevice forrásai is. A gömöri fürdőket bemutató, a kalákásoknak megtartott egyik beszélgetésen elmondta, hogy a közös munkának köszönhetően megtalálták és kitisztították a harmadik csevice kutat is.

  A fürdömedencében rekedt rákok és rákfiókák is megmenekültek

  Tereprendezés

  Ha tehát van akarat, akkor van eredmény is. Természetesen ehhez az kell, hogy legyen legalább egy olyan ember, aki hisz abban, hogy lehet. A feredő elkészítésében sokan vettek részt. Az egyének mellett meg kell említeni a budapesti Ars Topia Alapítványt, a házigazda egyházasbásti önkormányzatot és a Medvesalja Polgári Társulást, valamint az egyházasbásti Úrbéresi Erdőtársulat, a Bed&More Pogányvár Fogadót, a péterfalai Völgyet, az Abai Attila király gimnáziumot.

  Az öltöző

  A medence

  A kalákák hagyományainak megfelelően a kalákások számára biztosítva volt a szállás, az étkezés, s az esti programok is.  Böszörményi István, nyugalmazott tanár Észak-Nógrád építészetét mutatta be, a szombathelyi Zselenszky Tamás gitáros estet tartott, Ádám Sándor volt a beszélgetőpartnere Kerényi Évának, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársának, melyen 19. századi gömöri fürdőéletet mutatták be. Balázs Csaba, ökológus a terület növényi és állatvilágáról tartott előadást, Herceg Ágnes pedig a táji örökségvédelemről és a feredők építéséről szólt. A sorozatot  hangulatos táncház zárta.

  A feredőt a hét végén, vasárnap délután adták át a rendeltetésének. Az elvégzett munkát Mede Ferenc és Sonkoly Csilla köszönték meg a kalákosoknak, a támogatóknak, a helyi segítőknek, a távolról érkezetteknek egyaránt. A kalákás szokásoknak megfelelően mindannyian emléklapot kaptak, melyeket Meszesán Péter adott át. „Felszentelték“ a fürdőmedencét is, melynek 10 fokos vízében többen megmártóztak.

  Puntigán József

[korkep-blog]

Ősök Sarja Ünnepén a Völgyben, hatodszor - Képriport

A szervezők igényes programot állítottak össze, melyben kiemelt szerepet kapott a szablyavívás és nagyobb teret és helyet kaptak a régió csoportjai és szólistái.

Hagyományos időpontban, hatodik alkalommal rendezték meg az Ősök Sarja ünnepét, a Gömörpéterfala melletti Almáspusztán lévő völgyben. A rendezvény a megszokott szerkezete mellett több változást is magával hozott.

  Az elmúlt évtől a Baranta Völgyből egyszerűen csak Völgy, a rendezvény fő szervezője pedig a Medvesalja Polgári Társulás lett. A szervezők igényes programot állítottak össze, melyben kiemelt szerepet kapott a szablyavívás és nagyobb teret és helyet kaptak a régió csoportjai és szólistái.

  Mede Ferenc

  A rendezvény látogatottsága viszont elmaradt az előző évektől. E tekintetben elsősorban az elmúlt évben felszínre tört ellentétek, viták, a Felföldi Baranta Szövetség és Kopecsni Gábor elköltözése éreztette a hatását.  Nem  kevesen vannak olyanok,  akik úgy érzik, ez a Völgy már nem az a Baranta Völgy, s ezért nem jöttek el. Minden bizonnyal el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy rendeződjenek a viták következményei, s a most otthon maradók ráérezzenek arra, hogy az érték akkor is érték, ha más háttérrel, más formában van átnyújtva.

  Simonics Tímea, műsorvezető

  A Völgy több pozitív változáson ment keresztül. Folyamatosan zajlanak benne a programok, igényes előadások, melyekről Mede Ferenc, a Medvesalja Polgári Társulás elnöke, s nem mellékesen a Völgy megálmodója, fenntartója  a köszöntőjében is szólt.

    „… amellett, hogy itt a Völgyben futnak az előadásaink, aktuálpolitikai, őstörténeti, régészeti, akár az elmúlt száz évvel összefüggésben is, melyeken olyan információkkal lehetnek műveltebbek, hiszen az előadóink hordozzák a magyar szerves műveltség csíráját, vagy akár ilyen ünnepségeken, mint ez .. és  e mentén hangsúlyoznám azt ki, hogy az itt megjelent hagyományőrző, vagy inkább hagyományélők, akár a huszárokról, akár az íjászokról legyen szó, mind,  mind valamilyen őrzők is egyben.

  Őrzik azt, ami az örökségük, vigyáznak rá és meg is élik. Ez éven a hagyományőrzők bemutatói mellett mi a magunk, ill. a magam részéről annyit tudtam ehhez hozzátenni, hogy a Kövér Gyurka barátommal készítettünk egy szobrot, amely a könyvtárépület előtt látható és sokan megkérdezték, hogy ez vajon ki. Ez  a szobor a rajta élő jelképekkel, motívumokkal kezdve a székelykapus védő mintázattól a történelmünkben egészen vissza az asszír időkig különféle egymással összhangban lévő őrző motívumokat tartalmaz.

  Erre a szoborra azt mondjuk, hogy ez az őrzőszobor és úgy éreztem,, hogy nekünk is magyaroknak a műveltségünk tekintetében, annak a tekintetében, amit is művelünk akár szellemi, akár testi vonatkozásban szükség van egy ilyen jelképes őrzőre is. … Figyeljenek, figyeljék a részleteket , nagyon sok múlik a részleteken. A mai világ nagyon, nagyon csak felszín, s ezáltal nagyon felszínes. Nézzék a ruhák, a mozdulatok részleteit , az előadásban a sorközöket. Figyeljük azt is, amit nem mondunk ki, de ott van.  Mert ott van a csírája, a magja annak, amitől emberek leszünk, amitől magyarok leszünk.”

  Az őrzőszobor

  A kétnapos rendezvényt egy új szobor átadásával, a „Az Élet vize, s egyben a Völgy őrzőjének vigyázó tekintetével indítottuk“. A szimbólumokkal ellátott szobor Kövér György (Gidófalva) alkotása, melynek tekintete ezentúl valamennyi, a Völgybe érkező látogatót fogadja majd.

    A programok több helyszínen, a színpadon, a mellette lévő szabad téren, az előadóteremben, a földházban, egy előadói sátorban, a játszótéren és a SZER dombon zajlottak. Nem hiányoztak a kézművesek, az árusok sem, akiknél valóban szép és értékes tárgyakat lehetett megtekintetni és emlékként elvinni.

      A kísérő programok között volt játszótér, lehetett lovagolni, csodálni Kosec Andrea ajnácskői kovácsmester munkáját, volt könyvbemutató és könyvvásár,  csontkovácsolás (Péntek Gábor) és számmisztikus lélekgenetika (Sipos Veronika), a helyszín különböző pontjain számos alkalommal volt hallható és látható Kováts Marcell, népzenész.

  Magtamás Csilla

  A műsort mindkét nap két fiatal tehetséges leány nyitotta meg. Magtamás Csilla a füleki nyolcosztályos gimnázium tanulója, a „Hallottad-e már hírét“ regionális népdalverseny négyszeres aranysávosa Medvesaljai népdalokat énekelt. Az ajnácskői Chovan Lilla, gitáros a Gömöralmágyi Alapiskola tanulója. Tehetségére már óvodás korában felfigyeltek. Szűkebb közege a „palócok gyöngye“ jelzővel illette meg.

  Chovan Lilla

  A teljesség igénye nélkül szemezgetve a rendezvény kulturális programjaiban bemutatkozott a feledi Boglárka Gyermek Néptáncegyüttes, amely 2001 szeptemberében alakult meg. Legfőbb feladatuknak a gyermekek népi hagyományokkal, néptánccal, mondókákkal, népdalokkal, népi mesterségekkel történő megismerését tartják. A losonci Folk Lc családi zenekar a magyar népzene autentikus világát próbálta közvetítetni. Kíséretükben volt hallható Fekete Emma, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulója, népdalénekes.

  Boglárka Gyermek Néptáncegyüttes

  A 2016-ban megalakult füleki Mese Figurák Csoport, Figura bábszínház a (mese)sátorban fogadta a gyerekeket, ahol a két tagja, Bódi Andrea és Gyetvai Viktória  interaktív mesékkel hódította meg a gyermekszíveket.

    A hagyományőrző csoportok közül a 2012-ben Magyar Szablyavívó Iskola mutatkozott be, amely több iskolát tart fenn, ahol a Magyar Szablya használatát tanítja. A tervek szerint a közeljövőben Völgyben is megnyílik egy iskolájuk.

    A  Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület 2015-ben alakult. Tagjai már jóval előbb, 2006 óta vesznek részt a hagyományőrzésben. Az egyesület A 8. Coburgi huszárezred hagyományainak ápolója. A csoport minőségét mutatja, 2017-ben részt vehettek a Nemzeti Vágtán, a 100 huszár karuszelben és a fáklyás felvonulásban, valamint a vágta előfutamainak felvezetésében.

    A Borsodi Huszárbandérium nem először vett részt a rendezvényen. 1997-ben alakultak a „Mert tűzben, vérben, virtusban égve, ezer csatából egyenest az égbe száguldott egykor a magyar huszár“ gondolat jegyében. Tagjai a huszárság hagyományainak, szabályainak, erkölcsi alapjainak életben tartását vállalták fel. Egyenruhájuk és fegyverzetük a császári és királyi 3. Estei Ferdinánd Huszárezred viselete alapján készült.

      A füleki Szarvasűzők, történelmi íjászcsoport 2002-től dolgozik. 2008-ban Nomád néven alakítottak polgári Társulást. Bemutatóikon az ősmagyar törzsek életét idézik fel, kiemelt hangsúlyt helyezve az íj használatára, megmutatva, hogy lehet azt a földről és lóhátról használni, álló és mozgó célokra lőni.

    Egyénileg érkezett Dr. Hidán Csaba, Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, régész, történész, harcművész oktató, az aranyszablya Történelmi Vívóiskola oktatója. 27 éve foglalkozik a nomád magyar harcmodorral és harcművészettel, gyakorlati bemutatókkal színesített előadásában ebből adott ízelítőt.

    Az előadók közül Zetényi Csukás László búvároktató a rövid életet megélt Szent István csatahajóról, annak tragédiájáról és megtalálásáról tartott előadást.

  http://www.korkep.sk/cikkek/tortenelem/2018/06/10/visszajatszuk-tortenelmet-az-s-m-s-szent-istvan-kalvariaja

  1994 szeptemberében egy osztrák-német expedíciós csapat tagjaként hat alkalommal merült le a hajóhoz, hogy feltárja annak titkait.

  Historica. Felvétel: Kovács Roman.

  Az ugyancsak hagyományosnak mondható szombati koncert főszereplője a Historica zenekar volt. A csoport 2001 novemberben kezdett formálódni, 2010-ben vette fel a nevét. Saját dalaikat játsszák, melyekben a magyar történelem eseményeit dolgozzák fel.

      A programot az idén  SZERtartás zárta, mely ezúttal a tűzugrás hagyományát újította meg Bernád Ilona szülésznő, természetgyógyász, néprajzos, szakíró közreműködésével. Erdélyben, Kis-Küküllő mentén született, ahol a a családjában ismerkedett meg a népi orvoslással, melyet azután több mint 50 ország magyar közösségében, rokon népeknél  kutatott.

    A tűzugrás hagyományairól írta:

  „Kétezerben Zoboralján, Zsérén gyűjtöttem az életet tovább vivő, szerelemvarázsló, párosító, gyermekhalált gyógyító, egészségvarázsló, a gyógynövények erejét fokozó, és határóvó SZER-tartást! Június 21-én, az év leghosszabb napján, a csillagászati nyár kezdetén a faluközösség összegyűlt és egész nap ünnepeltek. A lányokat, fiúkat, akik egymással rokonszenveztek, vagy akik már egymást szerették, összeénekelték.

    Naphoz kapcsolódó, valamint a Magyar Ilona és a Vetekedik velem háromféle virág című énekeket dalolták. Szent János és/vagy Szent Iván napi tűznek is nevezik.

Sok népi gyakorlatunk van a 4 természeti elemmel és a világfával, köztük a tűzzel is, ezt szeretnénk szakralitásunkba, szellemiségünkbe, mindennapi életünkbe visszahozni. Gondoljunk, a szerelem, a szeretet, a család, a gyermek létrehozásában arra is, hogy ősiségünkben háztűznézni mentek, amikor feleséget kerestek, majd azt mondták a házasulandókra, hogy ez az első tisztességes napjuk. Ipolyi Arnold püspök (Magyar mythologia) szerint ez a tűztevésből ered, mert amikor vitték a menyasszonyt jövendő otthonába, akkor a szekérről szalmát hullattak folyamatosan, s azt gyújtogatták“.

    A fellángoló tűzből lett parázshalom mellett ezt ismertette a jelenlévőkkel, ahol a hagyományok felelevenítése (a megfüstölt gyógynövények, a cseresznyeszemek, a víz),  a tényleges kívánságokhoz köthető  tűzugrás mellett, hallható volt Kováts Marcell népzenész játéka,  Magtamás Csilla éneke és ősi dobok mellett ősi magyar dallamok is.

  Puntigán József

[korkep-blog]

A Szent Korona tisztelete

Szántai Lajos, népmesekutató, művelődéstörténész a péterfalvi almáspusztai Völgyben (azelőtt Baranta-völgy) megtartott „A magyarság megmaradásának két pillére, a Szent Korona tisztelete és Szent István országának felajánlása a Szűzanyának“ c. előadásában többek között azt a véleményét osztotta meg a hallgatósággal, hogy a korona érintette Szent István fejét.

A magyar államiság legjelentősebb szimbóluma a Szent Korona eredetével, misztikumával szerkezetével, történetével, a hozzá kapcsolódó legendákkal sokan foglalkoztak, s feltehetően még foglalkozni is fognak. A már évszázadok óta tartó kutatások számos kérdést vetettek fel, melyek közül talán a legnagyobb vitát az kérdés váltotta ki érintette-e vagy sem Szent István fejét a korona.

  Forrás: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6e

  Szántai Lajos, népmesekutató, művelődéstörténész a péterfalvi almáspusztai Völgyben  (azelőtt Baranta-völgy) megtartott „A magyarság megmaradásának két pillére, a Szent Korona tisztelete és Szent István országának felajánlása a Szűzanyának“ c. előadásában többek között azt a véleményét osztotta meg a hallgatósággal, hogy igen.

  Az „ellentábor“ egyik bizonyítéka, hogy a koronán egyik képe Dukasz Mihály (1059-1090 körül), római azaz bizánci császárt ábrázolja (felirata: Mihály, a rómaiak császára, a Dukász) jobb kezében jogarral, bal kezében karddal. A meglehetősen gyenge császár Szt.  István után került trónra azt bizonyítja, hogy maga a korona is későbbi származású.

  Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem

  Ezt cáfolja munkájában Révay Péter (1568-1622) , turóc megyei főispán, koronaőr.  1608-tól, miután Mátyás királyt  magyar királlyá koronázták  a korona őrzési helyéül  Pozsony várát jelölték ki, koronaőrré pedig Révay Pétert és Pálffy Istvánt jelölték ki.   Révay Péter a koronáról 1613-ban írt munkájában    (De sacrae coronae regni Hungariae ortu, virtute, victoria, fortuna, annos ultra DC clarissimae brevis commentarius. Augsburg) azt írja, hogy a koronát teljes egészében II. Szilveszter küldte I. Istvánnak, s azon akkor  Dukasz Mihály  képe helyén eredetileg Szűz Mária képe volt látható. Azaz az egy cserélt kép.

  Szántai Lajos. Felvétel: Puntigán József.

Révay a munkáját később átdolgozta és kibővítette. A magyar államról és a magyar szent koronáról című műve 1659-ben jelent meg.

  Az elhangzott előadás  egy további része is erre a műre a alapozódott. Révay az idézett  munkájában kifejtette az ún. Szent Korona – tant is, amely szerint az ország felett valójában a Szent Korona uralkodik, az minden hatalom és jog forrása, és a megkoronázott király ezen hatalmat a koronától nyeri, mintegy annak meghatalmazottja. „Amíg létezik a Szent Korona, addig fennáll a magyar állam is, a szuverén államiság minden jogával. Ahogy a szerző fogalmaz: Ahol a korona, ott van Magyarország.” –olvasható a kötet egyik 2010-es kiadásának jellemzésében.

  Felvétel: Puntigán József.

  Az elhangzottak szerint, Papp Gábor, művészettörténészre való hivatkozással a magyar korona  három szintből áll.  Felső – a kereszt, a középső – a teste (ennek két része van: az alsó rész  korona créda, a görög korona, a felső, a keresztpánt, a korona latina), az  alsót pedig  a függők. „Ez a hármasság olyan világrendet ír elő, amely a legősibb rendek közé tartozik.“

  Szántai Lajos részletesen szólt a koronázási koronák típusáról is. Eszerint van nyitott és zárt korona., melyek lényegesen különböznek egymástól, és   a hatalom viselésében van jelentőségük. A magyar korona a zárt koronákhoz tartozik, „azaz nincs felette semmilyen világi és egyházi hatalom sem“, azaz  a magyar király felett sem, s amikor  őt koronázzák a magyar királyság felett sem.

  Felvétel: Puntigán József.

  A korona történelmi részéből szó esett arról is, hogy a Habsburg Frigyestől (aki azt  23 évig birtokolta) 1440.ben  Mátyás király óriási összegért (80 ezer arany) szerezte vissza. Az erről szól megállapodásnak volt egy titkos záradéka, mely szerint ha Mátyás királynak törvényesen házassági kapcsolatból nem származik  fiú utódja, akkor Habsburg  igényt tart az ország területére.

  Felvétel: Puntigán József.

  Az elhangzottak szerint Mátyás volt az utolsó olyan király, akit teljes értékűen koronáztak meg.   Ennek négy szabálya van. Fehérváron a Nagyboldogasszony templomban  kell koronázni, csak az esztergomi érsek koronázhat , vagy a helyettese a kalocsai érsek, s  annak nagy ünnepen kell megtörténnie. Az előadás záró részében  szó esett  arról is, hogy Fehérvár nem azonos a koronázó városnak tekintett mai Székesfehérvárral.  Az Esztergom közelében volt, a Duna és a Garam találkozásánál volt. Erről az érdeklődők pl. itt is hallhatnak.

  Felvétel: Puntigán József.

  Mátyás király megkoronázásának bemutatása mellett szó esett arról is, hogy a király utód nélkül maradt és halálos ágyán 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel. „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

  A találkozón, melyet Mede Ferenc  vezetett be, bemutatásra került Szántai Lajos „A mindenséggel mérd magad! 24 óra mitikus magyar történelem Nimródtól napjainkig 16 részes előadássorozata is“, mely az előadó honlapján is elérhető és megtekinthető.

  Felvétel: Puntigán József.

Szántai Lajos előadássorozata a Völgyben 2018 márciusában ill. szeptemberében folytatódik.

Felvétel: Puntigán József.

Puntigán József

[korkep-blog]

Patthelyzet a Futball Akadémia körül Rimaszombatban. Mi van a háttérben?

Auxt (MKP): A polgármester és az alpolgármester elkövetett egy hibát, hogy sajnos tegnap kiutaztak Budapestre tárgyalmi az MLSZ-el.

A Rimaszombati képviselőtestület ma délelőtt soron kívüli ülésen tárgyalta a Futball Akadémia létrehozásáról szóló társasági szerződés-javaslatot. Dűlőre viszont nem jutott.

  Jozef Šimko polgármester és helyettese, Rigó László tegnap tárgyalásokat folytattak Budapesten a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) illetékeseivel. A tárgyaláson kiderült, hogy a társasági szerződés-javaslat körül még mindig több pontatlanság van, amit a polgármester véleménye szerint ki kell küszöbölni.

  Érvelését elfogadta a képviselőtestület, az ülést félbeszakították és megegyeztek, hogy azt július 25-ig folytatják. Addig a szerződés-javaslat minden pontját teljes értékűvé fogják tenni.

  Viliam Vas képviselő (KDH) – Tizenkét hónapja forgunk körbe-körbe, de előre nem jutottunk. Sajnos a polgármester és megbízottjai nem tudták elénk terjeszteni a pontos szerződést. Az én érzéseim azt sugallják, hogy valaki nem akarja az akadémiát.

  Cziprusz Zoltán képviselő (MKP) – Szomorú vagyok, hogy egyesek a város részéről ilyen kicsinyesen állnak hozzá az akadémia kérdéséhez. Nem arról van szó, hogy a magyarok elviszik a futball létesítményeket Rimaszombatból, hanem adni szeretnének a városnak.

  Auxt Ferencz képviselő (MKP) – Kialakult megint egy csavaros helyzet. A polgármester és az alpolgármester elkövetett egy hibát, hogy sajnos tegnap kiutaztak Budapestre tárgyalmi az MLSZ-el. Olyan információkat hoztak, amelyek megkérdőjelezik az eddigi tárgyalások eredményeit. Így a tárgyalások folytatódnak. A helyzet nagyon zavaros: mindenki akarja az akadémiát, ennek ellenére egy csomó akadály került elő, amit el kell távolítani. Úgy látom, hogy ha eltávolítjuk ezeket a „vélt” akadályokat, a folytatásban meglesz a szükséges 12 pozitív képviselői szavazat. Nem volna szabad kihagynunk ezt a történelmi lehetőséget, jó célt akar szolgálni az akadémia.

  Szabó Tamás – a magyar fél megbízottja – Olyan érzésem van mintha mi innen el akarnánk vinni pénzt, nem pedig hozni. Egy éve tárgyalunk már Rimaszombattal az akadémiáról, ami a gyerekek számára tényleg egy nívós, huszonegyedik századi létesítmény lenne. Úgy vélem, most is született egy lépés a befejezés irányában. Remélem, néhány héten belül le tudjuk zárni a tárgyalásokat és döntésre kerül a sor. Amennyiben a képviselőtestület elveti az együttműködést, másokhoz fogunk fordulni. A magyar kormány határozata értelmében ugyanis mindenképpen akadémiát kell létrehoznunk ebben a régióban.

  Nos, így vélekedtek a résztvevők az ülés után.

  Itt az ideje tehát dönteni. Dönteni arról, hogy kell-e Rimaszombatnak Futball Akadémia és így egy „egészséges irigység” tárgya lesz, vagy pedig nem kell és így „közröhej” tárgyává válik Rimaszombat a szomszédos városok szemében.

  Mede Géza

Nyitókép: rimava.sk

[korkep-blog]

Luntner és a Besztercebánya megyei magyar képviselet a Körképnek: A déli területekre is oda fogunk figyelni

Ján Luntner mellett nyilatkoztak portálunknak a megye magyar képviselői is.

Besztercebánya megye alakuló ülésén a Körkép.sk az újonnan megválasztott megyefőnököt, Ján Luntert kérdezte elképzeléseiről a magyarok által lakott területek fejlesztési lehetőségeiről. Nyilatkoztak portálunknak a megye magyar képviselői is.

  Javulhat a helyzet az eddigiekhez képest? Tervek, elképzelések, ígéretek, formálódó erőviszonyok Besztercebánya megyében.

  Ján Lunter megyeelnök (független):

  A legfontosabb a lobbizás az R2-esért, a „Dél utakat kér” jelszó szellemében. A jobb úthálózat egyben a foglalkoztatottság növelését is jelenti. Üresek az ipari parkjaink, erős beruházókra van szükség. További fontos dolog, hogy intenzívebbé tegyük az akciótervek kihasználását.

  Szeretnénk támogatottságot biztosítani a mezőgazdaságban dolgozóknak. Nem tartom szerencsésnek, hogy míg egy farmer jelenleg csak 13 000 euró támogatást kaphat, addig egy vállalkozó akár 200 000 eurót. Ki kell használni a termőföldet, a monokultúráról át kell térni a több munkaerőt foglalkoztató kultúra termesztésére.

  Az úthálózat felújítása nagyon fontos, jóval több pénzre lenne szükségünk, meglátjuk, mire lesz elég a jelenlegi keret. Nagyon fontosnak érzem a kommunikációt a kormánnyal, annak javulásától sokat remélek.

  Ján Luntner, Besztercebánya megye megyefőnöke. Kép: Facebook

  Auxt Ferenc (MKP):

  Legfontosabb prioritásnak érzem, hogy stabilizálni tudjuk érdekeltségünket a középiskolákon. Maradjanak meg az iskolák, ne kelljen mindig harcolni az osztályok számáért. Úgy érzem, ebben van a megmaradásunk legnagyobb jelentősége.

  Szeretnénk hozzányúlni a szociális otthonaink fejlesztéséhez, és természetesen nagyon fontosnak érzem az úthálózatunk felújítását.

  A megyén belüli pozíciónkról jelenleg is folynak a tárgyalások, úgy érzem, nem a legjobban állunk, de még nem dőlt el semmi.

  Rigó László (MKP):

  Prioritásaink a munkahelyteremtés, az úthálózat rendbetétele, a határátkelők fejlesztése, a kórház kérdésének a megoldása. Az új megyeelnökkel és a képviselői klubokkal folynak a tárgyalásaink. Talán egy kicsit könnyebb helyzetben leszünk, mint eddig voltunk.

  Cziprusz Zoltán (balja) és Rigó László (jobb oldalt) Kép: CZZ Facebook-oldala

  Cziprusz Zoltán (MKP):

  A legfontosabbnak most azt tartom, hogy az MKP képviselőcsoportja a lehető legjobb pozíciót harcolja ki a megyében. Folytatjuk a tárgyalásainkat a többi képviselővel.

  Agócs Attila (Most-Híd):

  Remélem, hogy ebből a pozícióból többet tudok segíteni a városomnak és a régiómnak, mint eddig tudtam. Rendet kell teremteni az útjaink kezelésében és a középiskolák programjaiban.

  Szeretnénk Füleken egy integrált egészségügyi központot kialakítani.

  Reményeim szerint benne leszek a Lunter megyeelnök körül kialakuló képviselői csoportban, aminek egyelőre húsz tagja van. A többit a későbbiekben meglátjuk.

  Mede Géza

További ajánlott írások:

  http://www.korkep.sk/cikkek/regio/2017/12/06/kotleba-ment-luntner-jott-unnepelyes-megyegyules-rimaszombatban-kepek

[korkep-blog]

Agócs Ildikó Almágyból Csemadok-dijat kapott - Interjú

Ezt a tevékenységet szívből csinálja az ember, de nagyon szükséges, hogy időszakonként legyen sikerélménye is, ami feldobja.

Az almágyi Csemadok olyan közösség, amely a Medvesalja vonzáskörzetében nagyon komoly munkát végez. Teszi a dolgát, méghozzá olyan időszakban, amikor bizony ez már egyáltalán nem divat. Néphagyomány, ének, tánc és minden egyéb, ami kell. Kívülállóként ki merem jelenteni, hogy öröm nézni őket. Ezek az emberek komolyan gondolják, amit csinálnak.

  A Csemadok szervei időszakonként értékelik a közösségek munkáját. Kritikusan figyeljük ilyenkor, hogy vajon értékeléseik megfelelnek-e annak a társadalmi elvárásnak, hogy vajon a tényleg az arra érdemesek kapják-e a kitüntetéseket?

  A Csemadok Országos Elnöksége a Magyar Kultúra Napja alkalmából immár hagyományosan ez évben is díjazta azok munkáját, akik hosszú évek során eredményesen tevékenykednek a szövetségben. Ebben az évben az Almágyi Csemadok Helyi Szervezete vezetőjeként Agócs Ildikó is elismerésben részesült.

                           Megérdemelte!

  Agócs Ildikóval, az Almágyi Helyi Szervezet elnökével beszélgetek.

  Agócs Ildikó

  Ildikó, elmondaná nekünk, hogy hogyan érintette a siker?

  Meglepetés volt a számomra, de mindenképpen kellemes meglepetés. Ezt a tevékenységet szívből csinálja az ember, de nagyon szükséges, hogy időszakonként legyen sikerélménye is, ami feldobja. Úgy gondolom, hogy ez motiváló, az ember nagyobb felelőséggel fordul a jövő felé.

  Hogyan kezdődött?

  A kultúra iránti szeretetem gyerekkorom óta tart. Péterfalai nagybátyám kulturális tevékenysége nagyon mélyen megmaradt bennem. Így, amikor 2011-ben változott a helyi szervezet vezetősége, elvállaltam az elnöki tisztséget. Emlékszem, az első tevékenységem egy pályázat megírása volt a Bethlen Gábor Alaphoz. A pályázat sikeres volt, el lehetett kezdeni a munkát. Akkor rendeztük meg először a Gortva-völgyi Hagyományőrző Ünnepséget, amelyet azóta is szervezzük.

  Látom, hogy mára a tevékenységük köre jócskán kibővült.

  Igen, fokozatosan bővül. A kezdeti sikereken felbuzdulva megszerveztük a Mesterségünk címere – hagyományőrző fesztivált gyerekeknek, amely kétévenként váltja a Gortva-völgyi ünnepségünket. Egy új rendezvényünk is van, Favilla, fakanál, fatányér néven hagyományőrző nyári tábort szervezünk a gyerekeknek, az idén immár harmadik alkalommal.

    Ezen kívül az almágyi falunapnak állandó szereplői vagyunk. Részt veszünk rendezvényeken idegen szervezetek meghívására, nagyon jó a kapcsolatunk például a magyarországi Bagjasalja községgel és annak kultúr-csoportjával. Az új rendezvényeink közül meg kell említenem még az Együtt a kultúráért magyar-roma kulturális ünnepélyt, amivel sikerült megmozgatnunk a helyi romákat. Az ünnepélyen több roma csoport is fellépett.

  Csaknem minden héten van valamilyen rendezvényük. Szembetűnő a csoportjaik lelkesedése. Jól látom ezt?

  Alapszervezetünknek 80 tagja van. Mindenki önkéntes alapon dolgozik. Több aktív hagyományőrző csoportunk van, ezen kívül szólisták, népdalénekesek, mesemondók. Van tehát a fiatalabb asszonykórus, ők az Almágyi Népdalkör, van a Piros Rózsák asszonykórus és a férfikórusunk és egy citera-együttesünk. Ez a szólistákkal együtt körülbelül 25 ember.

  A két női csoportot szakmailag Agócs Márta irányítja, a fiatalabbakat Agócs Iveta vezeti. Hála istennek lelkesek, jönnek, dolgoznak. Igen, majdnem minden hét végén van mozgás, fellépés, vagy próba. Úgy gondolom, jól jön ez az embereknek, kell egy kis kikapcsolódás az egész heti munka után.

  Ez nagyon nagy szervezőmunkát igényel. Van segítsége is a szervezésben?

  Van segítség is, de ez egy jóval kisebb csoport, főleg pedagógus kollégákra tudok támaszkodni. Nekik is, de minden aktív tagunknak szeretném ezúttal is megköszönni azt a munkát, amit a szervezetben elvégeznek.

  Almágy

  Anyagilag ki támogatja Önöket?

  Az említett Bethlen Gábor Alapon kívül a Kulturális minisztérium támogat, de leginkább a polgármester és az önkormányzat az, amelyre támaszkodhatunk. Ezt is szeretném ezúton megköszönni nekik.

  Olvasom, hogy aktívan tevékenykedik a rimaszombati területi választmányban is. Hogyan látja a Csemadok tevékenységét járásunk területén?

  A területi választmánynak 2012 óta vagyok tagja, három éve alelnöke. A tevékenység sokrétű, elsősorban a Tompa Mihály országos versenyen vagyok szervezőbizottsági tag. Hogy hogyan látom a Csemadok tevékenységét? Hát bizony a kulturális tevékenység lehetne jobb is. Úgy gondolom, hogy erre kihatással van az általános passzív hozzáállás a néphagyományhoz és a fiatalok más irányultsága.

  Almágyi férfikórus

  Mik a tervei?

  A közönségünk köre állandóan bővül, gondolom ez annak is köszönhető, hogy mi is bővítjük a tevékenységünket. A terveink között szerepel egy színjátszó kört létrehozni, gyerekekkel és felnőttekkel. És természetesen folytatni, folytatni a megkezdett munkát a kultúra területén.

  És végül?

  Napok óta bennem él egy Molnár Ferenc idézet, amelyet mottóként szeretnék ismertetni az olvasóközönséggel, kapcsolódva a Magyar Kultúra Napjához is:

  „Minden kis viaszgyertya megtanít arra, hogy egy kis melegért, fényért érdemes tövig égni, mert a kis dolgok fénye az, ami bevilágítja életünket.”

    Arad

    Köszönjük a beszélgetést és nagyon sok sikert kívánunk!

  Mede Géza

Képek a szerző felvétele, Facebook

[korkep-blog]

Mede Ferenc: A mai szlovákiai "államünnep" a magyarok 100 éve tartó irtásának "ünnepe"

Gyilkosok közt cinkos, aki néma

2018.10.30., avagy egy terrorállamünnep végbélszéljegyzete:

  Szóval, aki nem tudná, annak elmondom: a mai szlovákiai “államünnep” a magyarok 100 éve tartó irtásának, deportálásának, beolvasztásának, azaz mindmáig tartó felszámolásunknak az “ünnepe”, mindez EU-harmonizáltan, “összhangban” az emberi alapjogi és szabadságjogi chartával.

  Dettó Csehország (V-4 fanoknak).

  A libsi oldal ezt jól tudja, sőt besegít az irtásunkban…, sőt (!) anno az ő felmenőik találták ki ezt a “felforgatókönyvet”.

  “Na základe Košického vládneho programu niektoré dekréty boli vydávané po dohode so Zborom povereníkov alebo Slovenskou národnou radou. Platnosť týchto dekrétov aj na Slovensku je nepochybná. Najneskôr však Zákon č. 57/46 Zb. o dodatočnom schválení dekrétov (tzv. ratihabícia) odstránil všetky pochybnosti o zaradení Benešových dekrétov do československého právneho poriadku. Dekréty zostali súčasťou československého právneho poriadku až do zániku ČSFR 31. 12. 1992. Slovenská republika však prevzala podľa čl. 152 Ústavy SR právny poriadok ČSFR a tak sa stali Benešove dekréty aj súčasťou právneho poriadku Slovenskej republiky. Súčasťou právneho poriadku Slovenskej republiky sa stala aj Listina základných práv a slobôd, prijatá Ústavným zákonom č. 23/1991 Zb. Podľa § 6 ods. 1 Listiny,”

  (gyilkosok közt cinkos, aki néma.)

  Mede Ferenc: Facebook

Nyitókép: history.hnonline.sk (A túrócszentmártoni deklaráció aláírói)

[korkep-blog]

Úgy látszik, „lőttek” a Futball Akadémiának Rimaszombatban

Az akadémia körül Rimaszombatban bonyolódik a helyzet. A feszültséget érezni lehet a városban is.

Rimaszombat városi képviselőtestületének szeptember 25-i ülése a Futball Akadémia ügyében igen érdekesen alakult.

  A testület először elutasította a programpontot, amely szerint az akadémiáról szóló szerződés-javaslatot kellett volna tárgyalni. A képviselők levették az ülés programjáról, mivel úgy ítélték meg, hogy a szerződés-javaslat nem tartalmaz semmilyen újdonságot. Nem tartalmazza azokat a változtatásokat, melyekben a felek időközben megegyeztek.

  Mint arról olvasóinkat informáltuk, Rimaszombatban a Futball Akadémiáról az év elejétől folynak a tárgyalások. A megbeszélések értelmében a Magyar Kormány megbízásából a Miskolci Borsodsport Invest (BSI) Futball Akadémiát építene ki Rimaszombatban. A Városi Futball Klub (MŠK) partnereként 4,5 millió euró értékben építené át a futball teljes infrastruktúráját a városban, amelynek értéke 2 millió euró. Közös céget alapítanának, Városi Futball Akadémia (MFA s.r.o.) néven, melyben a magyar félnek (BSI) 51%, a városnak 49% részesedése volna.

  A Futball Akadémia tervrajza. Kép: Facebook

  Az akadémia létrehozásának célja a fiatal futballisták szakszerű képzése és nevelése a jövő futballja számára.

  A képviselőtestület mindenesetre levette a programról a két fél közötti szerződés-javaslatot. Úgy látszik, döntésük elhamarkodott volt, mivel az általános vita keretén belül visszatértek az akadémia ügyéhez és arról két órán keresztül tárgyaltak.

    A vitát Auxt Ferenc (MKP) képviselő indította el, aki felvetette, hogy ezt így nem szabad hagyni, mert azt jelenti, hogy Rimaszombatban nem lesz akadémia. Elmondta, hogy nagyon sok az olyan gyerek, akik szüleikkel együtt új körülményeket szeretnének a tevékenységükhöz. Szerinte rajtuk kívül sokan mások is akarják az akadémiát, megítélése szerint a lakosok 90%-a. Bűn lenne egy ilyen lehetőséget eldobni. Arra kérte a polgármestert, hogy folytassa a tárgyalásokat a magyar féllel.

    A vita további részében több képviselő felszólalt. Vádolták a polgármestert, hogy nem tudta kitárgyalni az akadémia megfelelő feltételeit a magyar féllel. Pedig a magyar fél hajlandó volt az engedményekre.

  Kép: Körkép.sk

  A polgármester a késést azzal indokolta, hogy menet közben új problémák jelentkeztek, amelyeket meg kell oldani. Az egyik a szlovák Monopol-Ellenes Hivatal (MEH) véleményezése, amelyet a napokban kell megkapnia a városnak, a másik pedig a licensz (versenyengedély) kérdése. Eszerint az új klub (MFA) csak úgy folytathatja a felnőtt futballt a Szlovák Ligában, amennyiben teljesíti a Szlovák Labdarúgó Szövetség ide vonatkozó feltételeit (licensz). Szerinte ez is tárgyalásokat kíván a magyar féllel.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/09/18/a-rimaszombati-polgarmesternek-jobban-tetszene-az-olyan-focitamogatas-amilyet-a-komaromiak-kapnak

  A „Mi legyen?” kérdésre Vas Vilmos adta meg a választ határozati javaslatával, amely kötelezi a polgármestert a tárgyalások folytatására. A polgármester hozzátette, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a MEH véleményezése pozitív lesz. Kérte azt is, hogy a személyéhez adjanak még négy képviselőt. A képviselők ezt jóváhagyták, a tárgyalásokat tehát a polgármester mellett a következő képviselők fogják folytatni: Bitala, Tóth, Vas, Auxt.

  Az akadémia körül tehát Rimaszombatban bonyolódik a helyzet. A feszültséget érezni lehet a városban is. Az emberek morognak, legtöbb esetben nem tudják, hogy hol az igazság, kinek higgyenek. Bonyolítja a helyzetet, hogy választások előtt vagyunk, az érintettek indulnak a választásokon.

  Bonyolítja a helyzetet, hogy választások előtt vagyunk, az érintettek indulnak a választásokon. Kép: Körkép.sk

  Természetesen érdekes a magyar fél álláspontja is a kérdésben. A közösségi hálón szerdán az akadémia ügyében érintett „rs futbal” ezt közölte:

  Ma Attila Domik, az MŠK Rimavská Sobota igazgatója a következő értesítést kapta telefonon:

  „A Borsodsport Invest kft. Tulajdonosa megbízta Szabó Tamást, a DVTK kft. ügyvezetőjét, hogy kezdjen tárgyalásokat más városokkal Dél-Szlovákiában futball akadémia létrehozása céljából a fiatal futballisták számára. Amennyiben megfelelő partnert találnak, Rimaszombat városával a továbbiakban nem számolnak. Amennyiben viszont a más szubjektumokkal való tárgyalások a novemberi választásokig nem hoznak eredményt, hajlandóak tárgyalni Rimaszombatban is az akadémia ügyében az új polgármesterrel.”

  Korábbi cikkeink a témában itt olvashatók

  Mede Géza

Nyitókép: Facebook

[korkep-blog]

Programok és szórakozási lehetőségek a Rimaszombati járásban szeptember 30-ig

Minden kedves olvasónknak nagyon jó pihenést és szórakozást kívánunk!

Ezen a héten vígjáték, kiállítás és őszi vásár lesz Rimaszombatban, majd szombaton Rimaszécsen, Balogfalán, Tornalján és Gömörpéterfalán szórakozhat kedvére. Minden kedves olvasónknak nagyon jó pihenést és szórakozást kívánunk!

  Szeptember 25-én (kedden)  19:00 órától Rimaszombatban a Városi Művelődési Központban vígjáték a Vidám Színpad előadásában

                                           Meg tudom magyarázni címmel.

  Vaszary Gábor vígjátéka neves színészekkel, a Vidám Színpad előadásában, a Music Art közvetítésében jut el Rimaszombatba szeptember 25-én, kedden 19.00 órától. Jegyek elővételben már kaphatók a rimaszombati Tompa Mihály Könyvesboltban.  

  A Vidám Színpad előadásában – amelyet Straub Dezső rendezésében láthatnak –, Böröndi Tamással, Götz Annával, Harsányi Gáborral, Pusztaszeri Kornéllal, Straub Dezsővel és a frissen Kossuth-díjas Esztergályos Cecíliával is találkozhatunk.

    Szeptember 26-án (szerdán)  17:00 órától Rimaszombatban a Városi Galéria (Főtér 5.)

                      MaliART – Rónai Péter festő- és videó-művész kiállítása.

  Rónai Péter festő- és videó-művészkiállítását nyitja meg a rimaszombati Városi Galéria (Fő tér 5.) szeptember 26-án, szerdán 17.00 órától.

  A tárlat november végéig látogatható munkanapokon 09.00 és 17.00 óra között. 

  Festő-, videó-művész. Tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat. Mesterei Kocsis Imre és Blaski János voltak-

    Szeptember 27-28-án (csütörtök-péntek) Rimaszombat városa immár 36. alkalommal rendezi meg a

                                              Gömör-Kishonti Vásárt.

  A két nap során számos izgalmas kísérőprogrammal is várják az érdeklődőket:

  Szeptember 27-én, csütörtökön 09:00 órától a már hagyományos gyümölcs- és zöldségkiállítással veszi kezdetét a vásár, amely a Városi Művelődési Központban aznap, sőt délig szombaton is látogatható lesz. 11:00 órától a Városházán kerül sor a legszebb erkélyek és legszebb kiskertek kiértékelésére.

  13:00 órától pedig a Gömöri Hírlap és a Gemerské zvesti 50 éves jubileumi fogadására kerül sor egykori szerkesztők és munkatársak részvételével. A Fő téri szabadtéri színpadon (rossz idő esetén az Orbis moziban) folyamatosan váltják egymást az előadók.

  09:30 órától a gyerekeket várják a Varázsol a bohóc című műsorral, 11:30 órától az RS 6 együttes húzza a talpalávalót, 14:00 órától az Elán forever követi őket. 15:30 órától a Relax Szabadidőközpont csoportjai adnak ízelítőt a tudásukból, 17:00 órától a Buta Kubo című előadást láthatják a Havran Színház tolmácsolásában, 18:00 órától Jadranka lép fel, őket 20.00 órától a 3+2 koncertje követi, s az első napot a Niečo navyše rockegyüttes koncertje zárja.

  Másnap, pénteken 09:30 órától a rimaszombati Tánczenekar lép fel, őket 11:00 órától a Bluetrend countryzenekar fellépése követi.

  Az idei vásár kísérőrendezvényeként rendezik meg a biztonságos közlekedés hetét is szeptember 24. és 29. között. 

    Szeptember 29-én (szombaton)  09:00 órától Rimaszécsen a Vállalkozói és Polgári Szövetség p.t. lovasnapot szervez

                       Szent Hubertus lovas nap Rimaszécsen

  A Rimaszécsi Vállalkozói és Polgári Szövetség Polgári Társulás szeptember 29-én, szombaton 9.00 órai kezdettel szervezi meg a Szent Hubertus lovas napot a rimaszécsi sportpályán.

  A részletes program:

9.00 Gyülekező a sportpályán

10.00 Ünnepélyes sorakozó

11.00 Hubertusi lovaglás és kulturális program

17.00 Tombola

    Szeptember 29-én (szombaton)  14:00 órától Balogfalán a Fénix p.t. megrendezi a

  Balogfalai Roma Fesztivált.

  A rendezvényen a házigazda Fénix Tánccsoport mellett fellépnek a helyi óvoda és iskola diákjai, a Fürtöcskék Asszonykórus, a Rakottyási Tánccsoport, Váradi Paulina, a Benjamin Band és a Fuko Band. A program sztárvendége Olasz lesz, aki 17.00 órakor lép közönség elé.

Belépő 2 €

    Szeptember 29-én (szombaton) 17:00 órakor Tornalján a Városi Művelődési Központban

                                              Kórustalálkozó lesz.

  A Csemadok Területi Választmánya és a Csemadok Tornaljai Alapszervezete közösen szervezi meg szeptember 29-én, szombaton 17.00 órai kezdettel a kórustalálkozót a tornaljai Tompa Mihály Városi Művelődési Központ mozitermében.

  Az Andante Kórus vendégei: a Kazinczy Ferenc AI Kórusa – Tornalja; Blaha Lujza Vegyeskórus – Rimaszombat; Pro Korona Vegyeskar – Pelsőc; Művelődés Háza Kamarakórusa Sárospatak – Magyarország.

    Szeptember 29-én (szombaton)  20:00 órakor Péterfalán a Palóc Kocsmában

                                                  Kárpátia

  Adjon Isten! Ne feledjétek szeptember 29-én a Kárpátia dalai fognak zengeni a Palóc Kocsmában! Mert Gömörpéterfalán mindig történik valami.

    Összeállította:  Mede Géza

Nyitókép: körkép.sk/kpa

[korkep-blog]

Mede Feri: Ovi, szégyen és gyalázat...

Egy átadón sem láttam magyar jelképeket. Magyar zászlót, címert, bármit, ami arra utal, hogy itt magyar emberek magyar embereknek adományoztak valamit.

Éppen szégyenkezem, nézem a felvidéki óvodák fokozatos átadásait a felújítás, rendberakás után.

  Teljesen jó, oda vonzza a gyerekeket. Dicsérhetném még hogy miért jó. De egy elképesztően keserű szájízt hoz magával az egész.

  Mede Ferenc. Kép: reprofoto (Facebook)

  Mégpedig ha megnézem, akkor egyetlen egy átadón sem láttam magyar jelképeket. Magyar zászlót, címert, bármit, ami arra utal, hogy itt magyar emberek magyar embereknek adományoztak, ajándékoztak valamit. Konkrétan magyarországi adófizetők pénzét a magyar kormány közvetítésével a felvidéki magyar emberek, sőt, mi több, a magyar gyermekek számára úgy hasznosították, hogy az előremutató lehetne.

  De, ha ennél nem tudatosítjuk mi, felvidéki magyarok, hogy ez honnan jött, kitől jött, és ehhez mi kapcsolódik, milyen szellemiség, eszmeiség, amit igenis a magyar nemzeti jelképek egyértelműen képviselnek, akkor azért nagyon szánni való a történet.

  Akkor itt meg kell gondolnunk, hogy akkor mi tényleg magyarok vagyunk? Vagy valami szlovmagyok. Valami takony. Ki kell mondani, mert egy történet, egy tudat nélküli taknyos massza. Mert ez kőkemény szégyen, hogy sehol nem merik, nem akarják, gyávák, töketlenek.

  Mit mondjak? Rettenetes.

  Mede Feri: Facebook (vlog)

[korkep-blog]

Egy lépésnyire került a Rimaszombati Futball Akadémia jóváhagyása

Rimaszombat városa a futball akadémia létrehozása terén ismét előbbre jutott egy lépéssel. A városi képviselő testület keddi ülésén, június 26-án ismét terítékre került az akadémia kérdése, a képviselők megerősítették szándékukat annak létrehozásáról. Ennek érdekében megállapodtak az eddigi egye...

Rimaszombat városa a futball akadémia létrehozása terén ismét előbbre jutott egy lépéssel. A városi képviselő testület keddi ülésén, június 26-án ismét terítékre került az akadémia kérdése, a képviselők megerősítették szándékukat annak létrehozásáról. Ennek érdekében megállapodtak az eddigi egyezség részletesebb kibővítésében a magyar féllel.

  Amint arról már beszámoltunk a szomszédos Diósgyőr futballvezetése a közelmúltban megszólította Rimaszombat városát egy közös Futball Akadémia létrehozására. Az akadémia célja a futball utánpótlásának magasabb szintű biztosítása a városban. A modern szakmai és műszaki háttér kiépítéséhez ők biztosítanának anyagi hátteret. Nem kis összegről, négy millió euróról van szó. Ez a városnak és vonzáskörzetének nagyon sokat jelentene.

  A város vezetése, fotó: MG

  Magyarország nemzeti kormányának az ilyen irányú igyekezete nem új keletű. Nemcsak Magyarországon folyik a futball támogatása, hanem átnyúlik Erdély területére és a Felvidékre is. Minden arra vall, hogy a magyar politika megelégelte a futball-sport gyenge teljesítményét és a nemzettel egyetértésben annak előmozdítására törekszik.

  Tesz is érte. Most, a választások után Orbán Viktor meg is erősítette a kormánynak ezt a szándékát a Pellegrinivel folytatott tárgyalásán, ahol Komárom futballjáról is beszélt. Valószínű, hogy ennek a megbeszélésnek az eredménye az is, hogy Rimaszombat városa is előbbre léphetett. A testületi ülés eredeti programjában nem is szerepelt az akadémia kérdése, csak pár nappal az ülés előtt tették bele.

  A városi képviselő testület, fotó: MG

  A képviselők a márciusi szándéknyilatkozat jóváhagyása óta nagy munkát végeztek. Elkészült az Együttműködési megállapodás-javaslat, és elkészült a Társasági szerződés javaslata. Ezek értelmében egy kft-t hoznak létre a felek, Városi futball akadémia Kft. néven (VFK Kft). Tagjai magyar részről a Borsodsport Invest Kft lesz 51% részvétellel és Rimaszombat városa 49% részvételi arányban.

  A tervezetek értelmében

  – az új Kft a Szlovák futball szövetség keretén belül fog működni

– átveszi a rimaszombati felnőtt „A” csapatot és finanszírozni fogja a működését

– átveszi az ifjúsági csapatokat, működtetésük és fejlesztésük további céljából

– átveszi a Városi futball klub alkalmazottait, és kibővíti azok létszámát további alkalmazottakkal, főleg szakértőkkel

– a magyar fél 4 millió eurót fordít beruházásként a rimaszombati futball infrastruktúra kiépítésébe, illetve felújításába

– Rimaszombat városa a meglevő futball-ingatlanjait adja az új Kft-be 2 millió euró értékben

– az építkezési munkák a jövő tavasszal kezdődnek és 2020-ban végződnek úgy, hogy közben a futball működése a városban zökkenőmentes legyen.

  Miroslav Bitala képviselő, a javaslat előterjesztője, fotó: MG

  Az építkezés egyes szakaszai a következők lesznek:

Egy új füves futballpálya építése

A meglevő műfüves pálya teljes felújítása

A meglevő futballpálya felújítása

Egyéb épületek

  A szerződési javaslatok szólnak a működési költségekről is. Az új Kft 250 ezer eurót fog erre fordítani évente. Rimaszombat városa évi 150 ezer euróval, a magyar fél évi 100 ezer euróval támogatja a VFK Kft-t.

  A képviselőtestület a tervezeteket két órán keresztül vitatta meg. Láthatóan felkészülten, minden képviselő elmondta a véleményét. Elmondta támogatási szándékát, elmondták a kifogásaikat, javaslataikat is, mit hiányolnak a tervezetekből.

  Szabó Tamás, a magyar fél képviselője (a tolmáccsal), fotó: MG

  Leginkább hiányolták a biztosítékot a magyar fél részéről arról, hogy a pénz a rendelkezésükre áll. Fontosnak tartották azt is, hogy ne csak a magyar fél részéről legyen ügyvivője a Kft-nek, hanem a város részéről is. Kérték még azt is, hogy az építkezések ütemterve legyen részletesebben kidolgozva.

  Többen nyomatékosították, hogy ezeket az észrevételeket kérik beledolgozni a Társasági szerződés-javaslatba. Amennyiben ott lesz, jóvá fogják hagyni.

  „Ha már eddig vártunk, várhatunk még két hetet” hangzott el a vita végén.

  A szavazás teljes mértékben tükrözte a vitában elhangzottakat. A Társasági szerződés-javaslat az eredeti formájában értelemszerűen nem lett elfogadva, de az Együttműködési szerződés-javaslatot, amelyet kibővítettek a fenti észrevételekkel, a képviselők nagy többséggel jóváhagyták.

  Zárszóként Jozef Šimko polgármester biztosította a képviselőket, hogy át fogják dolgozni a Társasági szerződés-javaslatot.  Július 15-ig pedig rendkívüli képviselőtestületi ülést hív össze, ahol végérvényesen dönthet a testület az akadémiáról.

  http://www.korkep.sk/cikkek/regio/2018/04/03/futball-akademia-epul-rimaszombatban

  A Körkép.sk megkérdezett több képviselőt hogy elégedett-e az eredménnyel:

  Štefan Baláž (Smer)    „Nem vagyok elégedett, elő lehetett volna készíteni az ülést jobban is.”

  Auxt Ferenc  (MKP) „Jobban is sikerülhetett volna, de hála Istennek van remény.”

  A Körkép.sk megkérdezte Szabó Tamást, a magyar fél jelen levő képviselőjét is, hogy neki mi a véleménye?

  „A képviselők tették a dolgukat. Észrevételeik, amelyek az esetleges kétségeikből fakadnak, helytállóak. Úgy vélem, ezek megoldhatóak  és időben nyélbe tudjuk ütni az üzletet, amellyel mindkét fél csak nyerhet.”

  Mede Géza

Képek: a szerző

[korkep-blog]

Programok és szórakozási lehetőségek a Rimaszombati járásban július 1-ig

A következő hét jó szórakozást és aktív pihenést ígér Egyházasbáston azoknak, akik szeretnének aktívan, szórakozva pihenni a Mogyorós kút melletti szép erdei környezetben. A hétvége a Balog-völgyé. Lesz rock-fesztivál és népies, parasztos szórakozási lehetőségek. No, és már kezdődnek a falunapok...

A következő hét jó szórakozást és aktív pihenést ígér Egyházasbáston azoknak, akik szeretnének aktívan, szórakozva pihenni a Mogyorós kút melletti szép erdei környezetben. A hétvége a Balog-völgyé. Lesz rock-fesztivál és népies, parasztos szórakozási lehetőségek. No, és már kezdődnek a falunapok is. Ezúttal Szentkirályon.

  Minden kedves olvasónknak jó szórakozást és kellemes pihenést kívánunk!

június 25 – július 1- én (hétfő – vasárnap), Egyházasbáston egész hetes programot szervez a Medvesalja turizmus polgári társulás

FELVIDÉKI FÜRDŐ- ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ KALÁKA, Egyházasbást

    Szeretnél nyárra egy programot, ahol megismerkedhetsz új emberekkel? Szeretnél úgy megismerkedni, hogy közben hasznosan töltöd a napot? Szeretnél 5 napon keresztül szórakozni?

Ha valamelyik kérdésre igennel felelsz akkor ott a helyed az I. Felvidéki fürdő- és közösségépítő kalákán Egyházasbáston (Újbást).

Ha szeretnéd, hogy a Mogyorós-kút, amely az elmúlt évszázadban a környék fontos kirándulóhelye volt, idén új arculatot kapjon, csatlakozz hozzánk!

Természetesen a napközben esedékes tevékenységeken kívül a nap végén a szórakozásé, a kikapcsolódásé lesz a főszerep. Az esti programok:

Június 26: Böszörményi István előadása 

Június 27: Egygitáros est Zselenszky Tamással

Június 28: Kerényi Éva könyvbemutató

Június 30: Topor Feri táncház 

  Hogyan tudsz csatlakozni?

Írj: medvesalja(kukac)gmail.com Hívj: +421911615896

Kezdeményezésünket anyagbeszerzéssel és két kezű munkával is lehet segíteni, mint kalákázó, ahol egy jókedvű csapatban dolgozhatsz azon, hogy legyen hova járni hűsölni a meleg nyári napokon.

Kedvcsinálónak tekintsétek meg Zajti Ferenc filmjét:

  https://vimeo.com/78191469

  Bővebb információ: https://www.facebook.com/events/1416173145154415/

  Június 29 – 30-án (péntek-szombat)  a Nagybalogi futballpályán lesz megrendezve

                                VIII. Balogvölgyi Rock-fesztivál.

    Bővebb információ: http://rockerek.hu/iden_ujra_balogvolgyi_rockfesztival_ez_mar_a_nyolcadik.html

  Június 29 – 30-án (péntek-szombat) a Rakottyás-i Paraszt Udvar polgári társulás

                                V.Gömöri Túrá – t rendez.

Szeretettel várunk mindenkit az idén már 5. alkalommal megrendezett Gömöri Túrára. Ebben az évben a csodálatos Vály-Völgyét látogatjuk meg. Ha nincs lovad az se baj! Gyere biciklin, hívd el ismerőseidet! A részvétel ingyenes!

    Bővebb információ: https://www.facebook.com/events/648176198851692/

  Június 30-án (szombaton)  Sajószentkirály községe

                                           F a l u n a p –ot rendez.

  Délután sok érdekes programmal, este utcabállal várjuk a község lakosait és a többi kedves érdeklődőt.

    Összeállította:  Mede Géza

Nyitókép: körkép.sk/kpa

[korkep-blog]

Kotleba ment, Luntner jött. Ünnepélyes megyegyűlés Rimaszombatban - Képek

Hétfőn, december 4-én került sor a Besztercebánya Megyei Önkormányzat ünnepélyes alakuló ülésére Rimaszombatban.

Hétfőn, december 4-én került sor a Besztercebánya Megyei Önkormányzat ünnepélyes alakuló ülésére Rimaszombatban. A megyét eddig vezető Marian Kotlebát a független, ellenzéki támogatással induló Ján Luntner váltotta. A ceremónián a megye magyar nemzetiségű képviselői is letették az esküt.

  A Körkép.sk ott járt. Mede Géza képei.

  Gyülekeznek a képviselők és a vendégek

  Ján Lunter új megyeelnök készül az ülésre

A rimaszombati MKP-s képviselők sora

Szerény kultúrműsor a kezdés előtt

A képviselők várják az ülés megnyitását

Himnusz

Jozef Simko Rimaszombat polgármestere, képviselő üdvözli az alakuló ülés résztvevőit

Az elnök és a képviselők esküjének a szövege

Rigó László alpolgármester, képviselő magyarul üdvözli a résztvevőket

Marian Kotleba, leköszönő elnök beszéde

A losonci járás képviselői

A nyilvánosság

Marian Kotleba átadja a megyeelnöki funkciót Ján Lunternek

Ján Lunter átveszi a megyét

Ján Lunter aláirja az esküt

A képviselők esküje

A képviselők aláirásukkal pecsételik meg az esküt

Marian Kotleba képviselő esküje

Ján Lunter ifj. képviselő esküje

Agócs Attila füleki polgármester , képviselő esküje

Auxt Ferenc rimaszombati képviselő esküje

Michal Bagacka, nyústyai polgármester, képviselő esküje

Cziprusz Zoltán rimaszombati képviselő esküje

Juhász Péter rimaszombati képviselő esküje

Rigó László rimaszombati képviselő esküje

Jozef Simko rimaszombati polgármester, képviselő esküje

Jámbor László nagykürtösi képviselő esküje

Az új elnök rövid beszédet mond és berekeszti a gyűlést

  Körkép.sk/Mede Géza

[korkep-blog]

Dolgozni is tudunk, nem csak seperni - járdák átadása Gesztetén

Gesztete község a Rimaszombati járás déli részén fekszik, félúton Feled és Péterfala között. Az Ajnácskő várának uradalmához tartozó községet 1332-ben említik először az írások „Gezeche” néven. 1890-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melyben a templommal együtt az egész község leégett. M...

Gesztete község a Rimaszombati járás déli részén fekszik, félúton Feled és Péterfala között. Az Ajnácskő várának uradalmához tartozó községet 1332-ben említik először az írások „Gezeche” néven. 1890-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melyben a templommal együtt az egész község leégett. Ma 1033 lakosa van, melynek 70%-a munkanélküli.

  Gesztetében idén járdákat építettek a temetőben, ezek kerültek most átadásra. A község által szervezett kisebb ünnepségen a képviselőtestület mellett részt vettek a környező községek polgármesterei, a helyi plébános, de büszkén álltak itt a munkások is, akik a munkát elvégezték. Jelen volt JUDr. Lívia Koósová, a Járási Munkahivatal igazgatónője is. A hivatal ugyanis tulajdonképpen az akció fő szponzora volt.

    Rácz Ferenc polgármester elmondta, hogy a Rimaszombati járásban a munkanélküliség 20 százalék fölötti, ami a járás déli, magyarok által lakott részén még magasabb. Mára már az is biztosra vehető, hogy ide nagy befektető nem fog jönni. Arra számíthatnak csak, amit a „kicsik” – amibe beletartoznak a helyi vállalkozók és községek – kialakítanak.

  Gesztete község tíz munkahelyet hozott létre. Áprilisban elkezdték az út burkolóelemeinek és szegélyeinek gyártását. Egyszerűen elmentek Magyarországra, a közeli Putnokra, megnézték, hogy ott hogyan csinálják, és nekikezdtek. A munkálatok befejeztével elmondható, hogy a polgárok örülnek, mert szép, kedvükre való akció kerekedett ki az egészből.

    Az akción a Járási Munkahivatal segítségével 10 ember dolgozott két csoportban, napi nyolc órás műszakban. A bérek 95%-át adta a Munkahivatal, 5% az önrész, amit a község fizetett a költségvetéséből. A munkásokról örültek a munkának.

  „Egész évben nagy kedvel és lendülettel dolgoztak. És jól. Olyannyira, hogy gyakran meg is kellett őket dicsérnem. Érdekes, de volt olyan eset is, hogy pénteken azt mondták nekem, hogy bárcsak már hétfő lenne. Most viszont kicsit szomorúak, ugyanis a hónap végével befejeződik az akció, visszamennek a Munkahivatalhoz. Nagyon jó lenne, ha a jövő évben folytatni lehetne a munkát, ideális esetben ezekkel az emberekkel. Ők már beváltak. Büszkén mondják, hogy tudunk mi dolgozni is, nemcsak seperni. A gépek is megvannak már, azt pedig tudjuk, hogy hol kellene még a községben járdákat építeni”

  – mondja a polgármester.

    A gépek vásárlására és az anyagra Ausztriából kaptak pénzt. „Egy szervezet segélyez bennünket már nagyon régóta. Erre az akcióra a tervezetünk alapján 9500 eurót adtak, amit csak megköszönni tudunk nekik” mondja a polgármester.

  „Köszönettel tartozunk a helyi katolikus gyülekezetnek és a plébános úrnak is, hogy beleegyeztek a munkálatok elvégzésébe a templom körül és a temetőben.”

  Lívia Koósová a Körkép.sk kérdésére elmondja, hogy nagyon elégedett a látottakkal. Úgy gondolja, hogy ez egy nagyon hatékony módja az állami pénzek felhasználásának. A járásban a lehetőséggel sok önkormányzat él. Nagy számban alkalmaznak helyi lakosokat. Ennek is köszönhető, hogy októberben a járásban is már húsz százalék alá csökkent a munkanélküliség.

  „Sajnos, még így is magas. Csak biztatni tudom az önkormányzatokat, hogy a községeik szépítésére, vagyonuk gyarapítására használják ki az állam adta lehetőségeket.”

    Itt Gesztetében az elvégzett munkákkal meg van elégedve és bízik abban, hogy a munkák jövőre is folytatódhatnak.

  Mede Géza fotók: a szerző felvételei