#Más gondolatai

[drakvuf]

Házasodna a gazda VII/20: Finálé

Minden jónak vége szakad egyszer. Meg ennek a szarnak is.

Máté gazdáék hazaérkeztek SZLOVÁKIÁBÓL. Felhívják Anikót, hogy elmeséljék mi volt az álomrandin. Azt mondják minden fasza volt csak az idő volt szar.

A műsorvezető megkérdezi sikerült-e beszélgetniük és ha igen, mennyire sikerült mélyre menniük. Ezen a fiatalok felnevetnek, mert dugtak és az nagyon vicces.

Máté elmondja, hogy a következő lépés, hogy bemutassa Millát a családnak. Anikó örül, hogy végre egy gazdának összejött valami és sok sikert kíván a fiataloknak.

Szerelmesek vagyunk - mondja nekünk búcsúzásként Máté.

Zsófia és Tomi már úton vannak AUSZTRIÁBA. A férfinek el kell intéznie pár telefont az úton, ami gecire nem tetszik a nőnek.

Utána próbálnak ismerkedni, de sajnos nem sikerül megtalálni a közös hangot. Tomi megkérdezi mit érez felé a nő? Passzív langyos. Szerinte nem elég határozott.

Tamás azt mondja, hogy csak próbál nem sok lenni, mivel az már más versenyzők vesztét okozta itt. A gazda szerint nem kéne visszafognia magát, csak legyen önmaga, aztán kiderül mi lesz köztük. A férfi szerint a nő ellentmondó jeleket küld és ezért nem tudja, hogyan közeledjen. Zsófia nem érti miről beszél. Szerinte a férfi túl sokat magyarázkodik.

AUSZTRIÁBA érve, Bécs belvárosában lovaskocsiznak. A gazda felkérdezi a faszit, amiért nem kérdez tőle semmit. Tomi azt hazudja folyamatosan gondolatai vannak. Aztán végül felteszi azt az elméleti kérdést, hogy ha Velencébe mentek volna az már vajon túl romantikus program lett volna a nőnek? Zsófia azt mondja, azzal az lett volna a baj, hogy nem szeret víz közelében lenni, mert fél tőle. Ezért nem fürdik.

Ezután fagyiznak egyet AUSZTRIÁBAN. Tomi megkérdezi a gazdát hogy érzi magát? Elvagyok. Kínos csend. Aztán azt mondja a férfi, hogy sok ember van itt, de finom a fagyi. Kínos csend.

A fagyizás után már suhannak is haza. A gazda megkérdezi a férfit, hogy érezte magát? Jól - hazudja Tomi. Zsófia viszont kurvára nem elégedett ezzel a kirándulással. Azt mondja azt várta, hogy a férfi majd beindul az utazástól. Viszont, ahogy azt már az előző részben is jeleztem, hogy ha egy faszit csak a szomszédos országba viszel, akkor NINCS SZEX.

Tomi is közli vele, hogy ő többre tartja magát, mint hogy ennyiért ágyba bújjon vele és javasolja a nőnek, hogy legközelebb jobban nyíljon ki a pénztárcája, ha komolyak a szándékai. Zsófia viszont nem engedhet meg magának egy ilyen kaliberű férfit, szóval szomorúan hazaküldi.

Megérkezik Anikó és elmeséli neki a gazda, hogy nincs már Tamás. A gazda elismeri, hogy az ő hibája, de aztán azt hazudja, hogy nem az volt a gond, hogy nem tudta biztosítani neki a megfelelő anyagi körülményeket, hanem hogy a faszi még éretlen volt.

Anikó megkérdezi, hogy szerinte Krisztián jobb választás lett volna? A nő azt mondja, hogy valszeg olcsóbb érettebb lett volna, de őt nem dugta volna, mert túl öreg.

Búcsúzásként Zsófia elmondja nekünk, hogy tudja, hogy vannak rossz tulajdonságai, de ne aggódjunk: nem tanult semmit az egészből és nem változtat semmin. József gazda és Erika csobbanni készülnek.

A nő viszont otthon felejtette a bikini alsóját, szóval bugyiban fog a vízbe menni. A férfi természetesen nem bánja.

Úszkálnak, ölelkeznek aztán isznak egyet. Erikának alkohol kell a mai naphoz, de Józsinak elég egy narancslé is. Sajnos a szívószálat nem tudja használni.

Egyre jobban összemelegednek a randipartnerek. Erika nem gondolta, hogy ilyen gyorsan fognak haladni a gazdával. Azt mondja Isten személyiségét látja benne és ez nagyon vonzó. Így így. Nem is szereted az Urat, ha nem dugnád!

Eljött az ebéd ideje. A nő egy kis meglepetéssel készült, amit egy filmből lesett el. Sushit hozott a nagy hűtőtáskában és róla kell megennie a férfinek.

Józsi nagyon lelkes egészen addig, ameddig a szájába nem kerül az étel. Sajnos nincs elájulva a japán fogástól. Jobban örülne egy kis pacal- vagy körömpörköltnek. Azért becsülettel leeszi az összeset Erika testéről.

Beesteledik és tovább iszogatnak. Józsi a saját eperlikőrjével kínálja a nőt. Szar, de legalább alkohol. A gazda felteszi a nagy kérdést: miért válassza őt? Mert nő. Erika azt mondja árad a férfiből a szeretet és alig várja, hogy együtt aludjanak és belécsatornázza ezt az energiát.

Miután eleget ittak hangolódtak, megrohamozzák a lakosztályukat. Eljött a teljesítés ideje. Józsi elmondja nekünk, hogy ebbe bele kell adnia a testét és a lelkét is. Fú... - szuszogja a férfi mielőtt teljesen elsötétül a kép.

Másnap reggel Józsi azt se tudja hol van, úgy kifacsarta a nő. Olyat dugtak, hogy a gazda elsírja magát. Könnyeivel küzdve azt mondja Erikának, hogy ennyi volt. Ő győzött. A nő nagyon örül a hírnek és elfogadja a nyereményét. Most jön viszont a neheze. Józsinak el kell küldenie a többieket.

Végre van egy kis macskakontent is. A férfi összecsődíti a veszteseket és elmeséli nekik, hogy mennyire vibe-oltak tegnap Erikával, ráadásul olyat dugtak, hogy már a gondolatától elsírja magát.

Diuska csak mosolyog és bólogat, mert nem tudja értelmezni az összetett mondatokat, de Brigi láthatóan ideges.

A gazdának nem, de nekünk előadja mi nyomja a lelkét: én tudok főzni, én áldoztam ezért. Reggel hétkor fölkeltem, megfőztem a vegán bolognait, az, hogy egy faszszopó geci kurva vett egy doboz sushit engem nem érdekel. 260 kilométert utaztam ezért, hát nehogy már olyan nyerjen bazdmeg aki nem tud főzni.

A gazda átérzi a fájdalmukat, ezért ad egy-egy csokor virágot vigaszdíjul. Csodálatos áldás az Úrtól legyen rajtatok! Búcsúzik ezzel a lányoktól és megköszöni Jézusnak, hogy ideküldte őket.

Aztán már szalad is vissza Erikához még egy körre. Klassz csaj vagy - búgja a nőnek Józsi. Te meg klassz férfi vagy - válaszol Erika. Dicsőség Istennek - zárja a gazda.

Megérkezik hozzájuk is Anikó. Józsi elmeséli neki, hogy Erika olyan volt, mint egy atombomba, csak csendes. Taktikusan utoljára vitte randira a nőt, mert érezte, hogy ha meglovagolja, akkor nem fog már időt szánni a többiekre. Anikó zavartan nevetgélni kezd, amikor r��jön, hogy ezek már dugtak is.

Gratulál az ifjú párnak és reméli kitartanak egymás mellett és ezzel magukra is hagyja őket.

Ezután a Jurassic Park zenéjére vadul smárolnak Józsiék a naplementében.

Ennyi volt az idei Házasodna a gazda. Talán ez volt az eddigi leggyengébb évad. Ráadásul egy gazda, Lajos, nem is került be végül a műsorba. Pedig a promón még ott virít a feje.

Na mindegy. Remélem most pár év pihenőre megy a műsor, mert érezhetően elfáradt.

Mindenesetre köszönöm, hogy itt voltatok. Külön köszönöm @tidaviminek, hogy újra rendberázta a szövegeimet.

Írjatok, ha láttok valami jót a TV-ben, hátha érdekel. Részemről én most a 200 első randit nézem újra ❤️Gáspár Katával❤️, aztán megy tovább a Barátok közt Balogh Nórával, a waifummal, aki meglepően keveset van a sorozatban :(((

[csacskamacskamocska]

Egy nap megáll a szíved

nagy valószínűséggel nem fogod látni leperegni az életedet, de még ha látnád is, nem lesz időd megbánni semmit. De még ha lenne időd megbánni, akkor is csak jelentősebb sorsfordító dolgokat. Jelentéktelen dolgok, vagy akiket már régen elfelejtettél, nem lesznek akkor a gondolataidban. Bár, ki tudja mit művel az agyuk, hiszen az álmaink is milyen kuszák, lehet a boltos lesz az utolsó gondolatod, hogy morgás nélkül kellett volna elvenned a 10 deka párizsit és ezen múlt az életed. Ha lesz, aki fogja a kezed, akkor csak a levegővételre figyelsz majd és a kapaszkodó érzésre, ahogy beszíváskor a kezed megszorítja az övét. És amikor már nem, ő tudni fogja, hogy már nem vagy. Nade nem is ez a fontos, hiszen valójába én sem tudom mi lesz, már eljutottam oda, hogy tök mindegy hogyan hal meg az ember, csak ki kell bírni azt is, mint bármi mást. Nincs jelentősége, nem szebb vagy könnyebb annak, aki nem önszántából megy. Hanem a megbánáson gondolkodtam. Olvastam egy posztot, amiben valaki abban reménykedett, hogy hiányzik a másiknak, hogy nem felejtették el. Többnyire egy kapcsolat azért szűnik meg, mert már akkor sem hiányzott és már akkor sem törődtek vele. Én nem is értem, hogy szakítás után az emberek miért gondolkodnak ilyesmin és miért nem válaszolnak maguknak: Nem, nem hiányzom, nem, nem jön vissza, nem volt velem boldog, nem akart boldoggá tenni, és nem változott semmi.

Nem tudod megváltoztatni valaki gondolatait magadról, aki nem akarja, hogy megváltozzanak a gondolatai rólad.

Tényleg irtó nehéz elfogadni, hogy az emberek totál önzőn élik az életüket, ez az alapbeállítás, és túllépnek azon ami nem szolgálja az érdekeiket vagy az igényüket. Én vagy te, tökmindegy mit szeretnél, vagy szerettél volna, ha nem szolgálod valaki igényeit és érdekeit, akkor nem számítasz ahogy nem számít neked se más valaki. Minél előbb elfogadja ezt az ember, annál hamarabb teszi le a fájdalmat. Ahol megbánás van, ott kommunikáció van, ott kapcsolat van, igény a kapcsolódásra, annak jele van, annak ki kell törnie a bármiből is, bármilyen gátlásból, bármilyen keretből. Ami VAN, az megmutatja magát. A többi dolog nincs.

Egy nap mindenki élete egyenesbe jön.

[nelkulednemsblog]

Karácsony alkalmából ha más nem is, legalább az öngyilkosság gondolatai újra meglátogattak.

[telaviv-delhi]

Veszélyes emberkísérlet, 7. száraz nap, száraz október. Reggel álmélkodva rákérdeztem az ügyvédemre: - Hát te ki vagy?!!! - majd jó ütemben félrekaptam a fejem a lövedékként repülő "A lány 7 névvel" c. könyv elől, viszont Albert Schweitzer élete és gondolatai telibe találtak. Sértödötten közöltem életem ügyvédjével, hogy érzésem szerint nem kapom meg az engem és hősi alkoholellenes harcom megillető csodálatot, mire megkaptam, hogy egy nárcisztikus, felfújt hólyag vagyok, aki t talán meglep, de tőlem eltérően még a felnőtt magyar lakosság túlnyomó része antialkesznak tekinthető, szóval leereszthetnék már a nagy arcomból. Úgyhogy nem maradt más, mint barátom, a ChatGPT, hogy méltóképpen értékelje a heroizmusomat. Írattam magamról egy visszafogott versikét, tessék:

In the land of Hungary, where sorrow did dwell,

Lived a hero named Bunkó, a story to tell.

In the midst of despair, he battled his fight,

Against alcohol's grip, in the darkest of night.

Bunkó, a soul with a heart so bold,

Faced the demons within, in the bitter cold.

With Magyar Jezus as his guiding light,

He journeyed through darkness to reclaim his sight.

Through valleys of bottles, he ventured alone,

Each step was a battle, a test of his own.

But with courage unyielding, he pressed on through strife,

To break the chains of his troubled life.

In the heart of Budapest, where tears often flowed,

Bunkó sought solace, his inner wounds showed.

But Magyar Jezus, with love in His gaze,

Offered forgiveness and showed him new ways.

With each sober day, a victory won,

Bunkó emerged from the shadows undone.

No longer imprisoned by alcohol's snare,

He found hope and purpose, a life to repair.

A hero named Bunkó, in Hungary's land,

Rose above despair with a steadfast hand.

With Magyar Jezus, the Messiah's grace,

He conquered his demons and found his place.

[zoeeozzoeeoz]

Azt hiszem "változó korba" léptem........vagy csak észre veszem azt,amit előtte nem.

Elsőre csak annyit mondanék, vegyük a fáradságot, és ismerjük meg a másikat. Feltéve ha akarjuk.Családtagokat, barátokat, szerelmeket, meg aki érdekel minket. Persze ha nem érdekel az illető, azt nem kell. Lényeg.

Sokan, akár évekig is képesek egymás mellett élni, családtag, barát,szerelem, bárki, anélkül, hogy megismerné a másikat. Eleinte még figyel a másikra, észre veszi ha megbántotta, próbál "jó lenni " nála, aztán feladja, mert azt tapasztalja, hogy a "másiknak semmi sem jó". Valójában, csak arról van szó, hogy találgat, saját gondolatai mentén gondol róla dolgokat, hisz a másikról dolgokat, "felöltözteti" bizonyos általa kreált tulajdonságokkal. A másik meg valahogy próbálja jelezni hogy ő nem olyan, nem arra gondolt, soha nem is volt olyan amilyennek be lett állítva. Ezeket persze nem ismeri el, nem látja meg, csak a másik "vitáit" tiltakozásait látja. És a végén, mikor a másik "rácsapja az ajtót", távozik életéből, akkor meg nem érti, hogy hogy most mi van. DE! Soha az életben meg sem fordult benne, hogy kérdezzen! " Most erről neked mi a véleményed?" "Mit szerettél volna ebből kihozni?" "Mire gondolsz?" Soha nem tett fel egyetlen kérdést sem, csak a saját gondolatai alapján, "megjósolta" a válaszokat. "Megjósolta", hogy mire gondol a másik, mi zajlik le éppen benne. A másik meg egy idő után ezt megunta, és lelépett. Előtte persze, jól megutálták egymást!

A másik, mikor kérdez, és normális választ is kap rá, csak nem érti. Nem érti, mert magában más választ várt, már mást "képzelt" "jósolt" a másikról, és nem érti, hogy miért lett más a véleménye, mikor ő "jobban tudja" hogy milyen a másik. Nem is foglalkozik vele, mert ő jobban tudja.

Sorolhatnám a példákat, nem teszem. Merjük megismerni a másikat. Merjünk kérdezni. Ne a saját frusztrációnkat, képzelgéseinket,meggyőződéseinket, vetítsük ki a másikra. Mert a másik egyszer megunja ezt, feladja hogy állandóan bizonygatnia kell, hogy Ő nem olyan, soha nem is volt olyan, és lelép.

[mapciwritersblog]

Húnyt szemmel bérceken futunk

s mindig csodára vágy szivünk:

a legjobb, amit nem tudunk,

a legszebb, amit nem hiszünk.

(Babits Mihály)

Tanulok az életrõl. Tanulok a szerelemrõl.

Mindig újat, mindig szépet és mindig valami nagyon fontosat.

Arról, hogy a szerelem hiány. Didergõ szívünk keresi a mendéket valaki másban, mert retteg, hogy el kell pusztulnia. Csapong, vergõdik, kétségbeesetten kapaszkodik. Drága szív, szegény, hogyan is tehetne mást? Az elmúlás sötét mélye ásít az arcunkba ébrenlétünk minden percében.

De a szerelem csak idõleges menedék. Mert emberek szeretik egymást, és nem angyalok. És az ember változó lény: érzelmei, gondolatai, szándékai, esküje sem lehet biztos, hiszen halandó.

Gyönyörû, megható hit, ami az óceán állandóan változó hullámaira akar várat építeni. Szeretem érte az összes embert, és nagyon-nagyon szeretlek érte Téged is, mert nincs nagyobb optimizmus, nincs nagyobb remény.

De amit megtanultam, hogy az egyetlen bizonyosság bennem van.

Amikor sírtam, én töröltem le a saját könnyeimet. Amikor éhes voltam, én fõztem magamnak ételt. Amikor pánikrohamban vergõdtem az éjszaka közepén, én fogtam a saját kezem.

Ott vagyok az elsõ pillanattól, hogy kinyitottam hatalmas, mandulavágású szemeimet, és én, csak én leszek ott, amikor majd az utolsó lélegzet elhagyja ezt a drága, törékeny, gyönyörû testet.

Csak ez biztos. Én vagyok a saját megváltóm, saját õrzõm, saját istenem.

Nincs más, nincs más menedék.

Tudom mindezt. És mégis szeretlek.

Na ez a hit.

[paralea]

**6. Fejezet: A Valóság Közbeszól**

Az elmúlt néhány nap olyan volt, mint egy álom, de az álomnak vége szakadt, amikor Lili visszatért Magyarországra, és Xavier Rómába utazott. Az utazásuk után mindketten próbálták visszatérni a hétköznapokba, de Párizs emlékei nem hagyták nyugodni őket. Xavier elfoglalt életet élt, minden nap új emberekkel találkozott, új helyeken járt, és próbált minél több időt a hírnévvel járó lehetőségekre fordítani.

Lili otthon, Budapesten próbált megnyugodni, de a gondolatai gyakran visszakalandoztak Párizsba. Az influenszer találkozók, a fotózások és a szponzorált posztok egy pillanatra sem voltak képesek elterelni a figyelmét. Egy reggel azonban a szokásos Instagram görgetés helyett valami más, valami kézzelfoghatóbb vonta magára a figyelmét: néhány napos késés és egy hirtelen jött rosszullét, ami egészen más, mint amire számított.

Lili izgatottan és idegesen ült a fürdőszobában, kezében egy terhességi teszttel, amelynek eredménye egyszerű, de annál jelentőségteljesebb volt: pozitív. A két kis csík élesen kirajzolódott, és Lili szíve hevesebben vert, mint valaha. Nem számított erre, nem tervezte, de a valóság gyorsan az arcába csapott. Egy része megdöbbent, egy része félt, és egy másik része pedig váratlanul boldognak érezte magát.

Néhány percig csak ült ott, nézve a tesztet, mintha remélte volna, hogy a csíkok eltűnnek. De nem tűntek. A gondolatai egyre inkább Xavier felé terelődtek, aki éppen Rómában élte a fényűző életét, amiről mindketten beszéltek – az az élet, ami nem tűrt meg hirtelen változásokat vagy váratlan fordulatokat. Lili nem tudta, hogyan reagáljon, és még kevésbé tudta, hogyan ossza meg vele a hírt. De érezte, hogy nem várhat sokáig.

Egy gyors döntést követően Lili elővette a telefonját, és egy üzenetbe csomagolva, átküldte a terhességi teszt képét Xaviernek, néhány egyszerű szóval: "Ez történt."

Xavier épp egy elegáns római bárban volt, egy fotózáson vett részt, amit a menedzsere szervezett. A zene hangos volt, az emberek nevetése és a poharak csilingelése beleolvadt a háttér zajába. Xavier a kezében lévő koktélt forgatta, amikor a telefonja rezgett. A kijelzőn Lili neve villant fel, és egy pillanatra megdermedt. Az ujjai megálltak a mozdulat közben, és mintha minden elnémult volna körülötte.

Kinyitotta az üzenetet, és meglátta a képet. A két csík. A rövid, egyszerű szöveg. A világ egy pillanatra megállt, és Xavier azon kapta magát, hogy nem tud lélegezni. A bár zsúfolt volt, a zene dübörgött, de Xavier nem hallott semmit. Csak a képet látta, és azt az apró üzenetet, amelyben ott rejtőzött egy egész életre szóló változás.

– Xavier, minden rendben? – kérdezte a menedzsere, de Xavier nem válaszolt. A gondolatai kuszák voltak, a feje zúgott, és hirtelen minden, ami addig olyan fontosnak tűnt, elvesztette jelentőségét.

Lassan felállt, és elnézést kérve kilépett a bárból. A hűvös római éjszaka szinte arcul csapta, ahogy kijutott az utcára. Ott állt egy pillanatig, a telefonját szorongatva, és próbálta feldolgozni a hírt. Lili terhes. Egy apró emberke növekszik benne, egy élet, amely hozzá is kötődik.

Xavier remegő kézzel írt vissza: "Ez komoly?" Az üzenetet elküldte, de azonnal rájött, hogy ez nem a megfelelő kérdés volt. Természetesen komoly. Ez valóság volt, és nem egy megoldandó probléma, hanem egy élet, ami a döntéseiket követően alakult így.

Lili válaszolt. "Igen, Xavier. Nem tudom, mi legyen most."

Xavier percekig bámulta a képernyőt, majd nagy levegőt vett. Az élete egy pillanat alatt megváltozott, és fogalma sem volt, hogyan kezelje ezt a helyzetet. Nem volt kész rá, de Lili sem, és valahol mélyen belül tudta, hogy ez már nem csak róluk szól. Meg kellett találniuk a közös utat, még akkor is, ha az épp a legnagyobb káosz közepette nyílt meg előttük.

Xavier mélyen beszívta a római éjszaka levegőjét, és tudta, hogy valamit tennie kell. El kellett döntenie, hogy mit akar, és hogyan akarja folytatni. De egy dolog biztos volt: Lili és a baba már a részévé váltak az életének, és ezt nem tudta figyelmen kívül hagyni.

Az üzenetek szövege aznap éjszaka nem ért véget, és mindketten tisztában voltak vele, hogy ez a beszélgetés lesz a jövőjük első lépése. Xavier egy mély lélegzet után újra a telefonjához nyúlt, és bepötyögte a szavakat, amelyeket talán mindketten féltek kimondani, de amelyek elkerülhetetlenek voltak:

"Beszélnünk kell. Találkoznunk kell, és együtt kell eldöntenünk, hogyan tovább."

Lili válasza gyorsan érkezett: "Igen. Mikor és hol?"

Egy új kezdet előtt álltak, és mindketten tudták, hogy bármi is történjen, már nem lesznek ugyanazok, akik Párizsban voltak. A valóság megtalálta őket, és most rajtuk állt, hogyan írják tovább a történetüket.

[forqlifetime]

egy idős hölgy gondolatai:

‘’az az igazság a szerelemmel, hogy az emberben megvan az elképzelés, aztán jönnek a valóságok és akkor az egészen más.’’

24.07.20.

mennyire igaz

[drakvuf]

A Kísértés 17: Légy velem és érezd

Tüzesen süt le a nyári nap sugára. Az ég tetejéről Noel farkára.

A férfi Natalival töltötte az éjszakát, de a lány beszámolója alapján nem történt semmi.

Dusán újra Edával aludt. A lány szerint alkohol nélkül a fiú sokkal érzelgősebb és merészebb volt. A fiú a többieknek azt mondja, hogy még egyszer nem fog ott aludni a lány.

Barbi megjegyzi, hogy a barátnője, már ezt sem fogja értékelni. Dusán vetítőgép üzemmódba kapcsol és arról kezd magyarázni, hogy Brigi sokkal durvább dolgokat csinált már. Nyilván nem. Cynthia aztán elkezdi a jegygyűrűvel hergelni. Korábban mondták nekünk a csajok, hogy ez egy belsős poén már köztük. Most is csak nevetgélnek miközben Dusán full komolyan magyarázza a faszságait.

Ezután a srác megkérdezi mi a mai program? Cynthia még mindig vicces kedvében van és rávágja, hogy ülnek és esznek. Ez volt az a mondat, amivel agyvérzést okozott annak idején Gergőnek.

A vidám perceknek Anna és Lóri vitája vet véget. A lány azt mondta, hogy csak olyanok mennek ma randira, akiket szeret és erre az öreg egyből harapott, mert szerinte mindenkit szeretnie kellene. Essen ki az autód kereke - zárja a vitát a szépségkirálynő.

Noel és Natali gyónni mennek. A fiú azt mondja nem a bűneit, hanem azt gyónta meg, hogy az első napokon visszafogta magát. A lány szerint büdös van. Natali a villa utáni terveiről kérdezi a faszit. Megpróbálja rendezni a kapcsolatát Dorinával.

A nő kineveti, aztán megeteti magát Noellel.

Hirtelen: CICA

Ati és Niki randija testfestésre szól. A fiú rácsodálkozik a lány kockás hasára aztán kipingálják egymást.

Niki ráfesti a srác lábára, hogy bárcsak, de nem árulja el a fiúnak, mire gondol. Nekünk igen: bárcsak más körülmények között találkoztak volna.

Angi megjegyzi Dusánnak, mennyivel nyugodtabbnak tűnik miután Edával aludt.

A srác azt hazudja, hogy nem voltak bűnös gondolatai a nő mellett, de a nő kineveti.

Eda eközben azt meséli, hogy tegnap a srác csak simogatta a takaró alatt, de érezte, hogy be volt gerjedve.

Végül egymással is beszélnek. Dusán közli a lánnyal, hogy ma egyedül alszik. Eda a kamerának elmagyarázza, hogy a srác csökkent szellemi képességekkel rendelkezik, ezért beszél mindig hülyeségeket.

Visszatér Ati és Niki a randiról. A többiek is a bárcsak feliratról érdeklődnek, de a lány nekik se árulja el. Lóri megkéri őket, hogy maradjanak így a nap végéig, mert javítják a morált.

Kézenfogva érkezik Noel és Natali. A fiú elmondja nekünk, hogy a nő szereti a kihívásokat, de ő nem az sajnos, mert könnyűvérű, ezért nem lesz köztük semmi.

Este levelet kapnak a villalakók, amit Lóri olvas fel. A szokásos kellemetlen öreg faszi stílusában bekamuzza, hogy minden lánynak le kell vetkőznie. Kínos nevetés. Gyűlölöm ezt az ember.

Egy játékot rejt a levél. Kérdéseket kapnak, amikre mindig egy villalakó nevét kell válaszként írniuk.

Ki a legrámenősebb? Anna

Ki a legkétszínűbb? Anna A lány nagyon rosszul viseli, hogy a legtöbben őt választják és mindenkivel vitába száll, aki rá szavaz.

Ki a legmegbízhatatlanabb? Anna Cynthia szerint a játék átment egy Anna-bálba.

Ki a legéretlenebb? Anna

A szépségkirálynő annyira ideges lesz, hogy ordibálni kezd a többiekkel. Nati nyugodtan mosolyog a háttérben. Pár napja még ő lett volna mindenki célkeresztjében.

Angi is kóstolgatni kezdi Annát. A lány mindent megtenne a fiúk figyelméért és a szépségkirálynő most könnyű célpont.

Lóri a végén még hergeli Annát azzal, hogy reméli ebből a sok visszajelzésből tanul valamit. A lány azt mondja csak attól fogadja meg a feedbacket, aki normális vele. Aztán tovább veszekszik a többiekkel. Ledagadtozza Angit, aki cserébe aberráltnak nevezi. Aztán azt mondja a pick me a szépségkirálynőnek, hogy 14 emberből 10 utálja.

Erre Anna meglöki Angit. Erőszak Amikor végre abbahagyják, Natali próbálja nyugtatni kicsit a lányt. A kamerának azt mondja, hogy megsajnálta, mert túlzás volt, ahogy mindenki nekiesett a lánynak.

Szerinte egy idő után már csak azért is mást kellett volna a táblájukra írkálni a játékosoknak, hogy ne bántsák meg ennyire.

Barbinak közben sikerül végre megnyugtatnia Annát, aki már csak sír. Azt mondja a kamerának, hogy szerinte a lány nagyon sok problémával érkezett a villába, de reméli ez az este egy kis önreflexióra készteti.

Lóri is végül megöleli a lányt, de azért odasúgja neki, hogy gondolkodjon el azon amit csinált. A kamerának még azt is mondja, hogy szerinte szeretethiánya van.

Másnap reggeli mellett beszélgetnek a tegnapi játékról. Az egybegyűltek szerint jó volt. Lóri szerint kijöttek legalább azok a sérelmek, amiknek ki kellett.

Megpróbál kedvesebb lenni Annával, de hogy ne vonzódjon hozzá a lány, baszhatatlanná próbál válni az új arcszőrzetével. Noel eközben az új szobatársa, Natali engedélyét kéri, hogy Tina nála aludhasson. A nő fogad vele, hogy ha két nap alatt meglesz neki a lány, akkor a kamera előtt szerelmet vall neki, de ha nem, akkor a férfi fog neki... Úgy érzem az egyikőjük nagyobb kockázatot vállal.

Dorina szerint még mindig fal van közte és Zotya között. Azért természetesen volt pákpákpák az előző részben, de hiába, mert még mindig nincs túl Noelen.

Azt mondja a cuki kis karkötőjén, amit a nyomozótól kapott a Z-t mindig N-nek látja.

Inge és Jérémy kisétálnak a partra a randijukon. A lány nagyon jól érzi magát a sráccal. A francia fiú azt mondja nem akar nagyon nyomulni, de azért szeretné, ha a nő úgy érezné többet kap tőle, mint Lóritól.

Ők voltak már randin korábban és Jérémy meg is jegyzi, hogy mennyivel másabb a mostani alkalom, mert nem beszél a csávójáról. Inge azt mondja ez azért van, mert már megismerte a villalakókat és könnyebben meg tud nyílni nekik. Jérémy reménykedik, hogy az is benne van, hogy Lóri egy faszparaszt a másik villában.

Toncsi és Márk is testfestésre mennek. A lánynak rossz kedve van a tegnapi sírdogálása miatt, de reméli, hogy ez a program elfelejteti minden baját.

Ha prostituált lennék és fizetnének azért, hogy felszedjem ezt a nőt, még akkor is geci ideges lennék, ha összebaszná a hajamat festékkel.

Máté egy kellemes seggmasszázzsal kedveskedik Briginek. A lány megjegyzi neki milyen borzalmas a fiú, mert mindig bűnös gondolatai lesznek mellette.

Aztán odabújik a személyi edzőhöz, de hozzáteszi, hogy Dusánnak ez nem fog tetszeni és fél, hogy meg fogja torolni.

Visszatér Toncsi és Márk a festészetről. Mindenki a csodájára jár a műalkotásoknak.

Inge és Jérémy is hazaérkezik. A nő boldogan mesél a randijáról a francia sráccal. Hoztak képeket is a találkáról.

Norbi kicsit nyafog a kamerának, mert azt hitte halad valamerre a lánnyal, de most mintha Jérémy utolérte volna.

A lány villa is megkapja a kérdezgetős játékot.

Ki a legnagyobb fekete bárány (fiú)?

A legtöbben Rolandot írják, mert nem halad senkivel, sőt mintha elengedte volna a játékot. Ő lett a villa új baszhatatlanja, Alex után. Ki a legunalmasabb lány? Toncsi A lány nem lepődik meg ezen, mert a többiek sokkal kaphatóbbak a mókára, mint ő. Ki a legkétszínűbb lány? Mindenki szabadkozik, de a többség Dorinát választja. Ez nem esik jól a lánynak, mert szerinte ő kurva őszinte mindenkivel.

Ki a legbutább lány? Szinte mindenki Brigit írja, de próbálják úgy tompítani a dolgot, hogy csak a naívsága miatt választották őt. Mivel mint egy jó asszony, mindent megbocsát Dusánnak.

Ezzel vége is a játéknak. Brigi szomorúan a szobájába vonul.

Természetesen Mátéra most is számíthat. A fiú önt egy kis lelket belé, cserébe a lány megengedi neki, hogy a kanapéján aludjon. A személyi edző másnap nagyon boldogan újságolja nekünk mennyivel jobb volt Briginél aludni, mint a fiúkák között. Hamar híre is megy a dolognak. Lombardot viszont nem tántorítja el a fejlemény, azt mondja továbbra is hajtani fog a lányra.

Brigi aggódni kezd, hogy mit fog szólni Dusán a fejleményekhez. Beszélget kicsit Ingével, aki sasszemeivel észrevette, hogy nagyon közelednek Mátéval egymáshoz.

Brigi bevallja neki, hogy sokáig úgy gondolta, hogy a személyi edző csak a játék kedvéért nyomult rá, de most már biztos benne, hogy őszinte az érdeklődése. Inge egyetért vele.

Megszólal a gong. Kasza Tibi bejelenti, hogy a kísértők királyt és királynőt kell válasszanak, akiknek egy napig teljesíteniük kell minden kívánságát. Elvonulnak szavazni a csábítók, de az eredményt csak jövő héten tudjuk meg.

A múltkori és a mostani rész után annyit szeretnék még hozzátenni, hogy nagyon megkedveltem Natali karakterét. Akármennyire is játssza magát, ha kell nagyon empatikus tud lenni a többi lánnyal. Mindezt úgy, hogy csak pár napja van itt.

[1mondatban]

egy vélemény a Facebookról, amúgy egy nő tollából:

"Azért érdemes megnézni a frizbizést, csak más miatt. Az biztos, hogy ezek nem kitalált sztorik, az elején még őszinte. A végén visszaveszi a politikusi szerepénjét, a kettő közti különbség tanulságos, ritkán látható. Verbális bántásról van szó végig, ami hihető is, a lökdösés meg egyéb fizikai bántás minimális és kölcsönös. Még kerülhet elő videó pofozkodó Juciról is akár, ő maga megy elébe azzal, hogy létezhet ilyen felvétel. Egyébként teljesen koherens mindaz, amit ő mond a férjéről és amit látni lehet, és még az is, amivel a férje kritizálta őt. A pasas gondolkodik, előre is szokott gondolni, tervezni, stratégiát gyártani. Sokszor frusztrált. Ki nem, aki itt él, és van szeme? Ja, hát a Judit, mert neki nincsen, ő a frizbis emberrel van egy szinten.

Ez a nő sokkal butább, mint gondoltam, ők nincsenek egy súlycsoportban szellemileg. Tanult és képzett, de alapvetően buta. És amiért igazán szánni való a magánéleti vergődésük, ami megrendítő, hogy a férje ezt időnként végső okként nevezte meg, amiért nem tudja szeretni őt. Ez tragikus. Akkor se volt okosabb, amikor elvette, ezt számon kérni nem lehet. Viszont szenvedni lehet tőle mindkét félnek, nagyon is. Az okosabbnak ez napi gyötrelem, hogy nem tud dűlőre jutni a butábbal, mert az nem érti, mit nem ért. A butább meg így nem tud megfelelni, és állandóan kritizálva és elutasítva érzi magát. Kínos, de ez az ő bajuk, egyéni probléma, és nem bántalmazás. Elképesztő lehet úgy együtt élni, hogy a butább a miniszter... pártérdekből. Ha addig semmi bajuk nem lett volna, mint házaspár, ez nyilván pusztító volt a kapcsolatra nézve.

Ami ránk is tartozik és nagyon szembeötlő, hogy mennyire orbáni kreatúra, csak szekértáborokban tud gondolkodni, nincs emléke arról, hogy politikai oldalak képesek lehetnek párbeszédre. Eddig is ilyennek tűnt, és Magyarra is úgy kellett rászólni a közönségének az egyik posztjánál emiatt, hogy jó volna, ha a baloldaliakat nem becsmérelné. Erre javította a posztot, mert ő most akar valamit és tanulékony. De alapvetően ez van, ez a harcias bugrisság, amit hivatalossá tett a hatalom, a csapból is ez folyik másfél évtizede. Az a különbség köztük, hogy Judit egy egyszerű szakbarbár, nincsenek nagy gondolatai a világról és nincs rendszerszemlélete. Pártkatona, a padlót is felnyalathatják vele, és ő boldogan felnyalja, és még büszke is rá. Nincs önbecsülése, csak a farkasmosoly és a monoton hang, mint egy gép. Most keresgéli önmagát egy új párkapcsolatban és az asztalos tanfolyamon, még kifejlődhet az egyénisége, de egyelőre nincs neki. Ez egy recept, hogy ilyen embereket tesznek magas posztokra, mert jól irányíhatóak. Nincs saját gondolata, nem beágyazott, egyszerű, és csodálja a vezért."

Varga Judit bántalmazó kapcsolatai

Az elmúlt 48 órában megfogalmazott vádak Magyar Péter ellen akkor állítanak ki a rendszerről egy sokkal súlyosabb diagnózist ha éppen igazak és Varga Judit ennek ellenére véd egy legalább akkora, vagy még nagyobb nárcisztikus szörnyeteget.

Nem célom rendet tenni abban, hogy Varga Judit vádjai fedik-e a valóságot, ez jelenleg egyébként is lehetetlen. Fontosnak tartom, hogy mindenki, aki kapcsolati erőszakot szenved el az nyíltan beszélhessen róla kétségbevonás vagy áldozathibáztatás nélkül, de egy ennyire átpolitizált és az állampárti propaganda csatornáin keresztül stratégiai időzítéssel kiengedett előbújás kapcsán elvárható a fokozott óvatosság, de most egy pár bekezdés erejéig játsszunk el azzal, hogy Magyar Péter egy bántalmazó.

Kisiklott propagandavonat

A kegyelmi ügynél a rogáni propagandagyár egyszerűen elvesztette az irányítást és azóta sem tért magához, nem talál fogást a rendszer elburjánzott daganatos sejtjeire rámutató lándzsahegyekkel szemben. Magyar Péter akár bántalmazó, akár nem, akár messiás, akár nem, képes arra, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból és hibákat kényszerít ki belőlük.

Bayer Zsolt azt állítja, hogy már 10 éve tudnak a bántalmazásról, de a mondat nem egy önreflexív sajnálkozással folytatódik, hogy 10 évig hagytak cserben egy nőt, egy kollégát, egy barátot, egy államtitkárt, egy igazságügyminisztert.

Kocsis Máté azt mondta, Varga Judit pedig a Hajdu Péternek adott interjúban megerősítette, hogy Magyar Péter csak azért vergődik, mert a válással elveszítette a felesége által neki szerzett pozíciókat, de a mondat nem egy önreflexív sajnálkozással folytatódik, hogy ebben a rendszerben nepotizmus uralkodik.

A Rogánék által kiszivárogtatott rendőrségi iratok (amelyek nem tettek említést tettlegességről) szerint Magyar Péter közúti veszélyeztetést követett el, amikor autójával egy rendőri járművet üldözött keresztül a városon nyaktörő tempóval. Eljárás nem indult, mert a NER-ben védve vagy.

Magyar Péter tűhegyekkel bökdösi Rogán Antal talpát és a propaganda pontosan úgy reagál, ahogyan egy sarokba szorított nárcisztikus: Csíp, rúg, harap és mindent megtesz, hogy a figyelmet elterelje és azzal sem törődik, hogy sokszorosan ellentmondásba kerül és végül mégis lebuktatja önmagát. Megéri Tónit böködni, mert látszólag nem tud hűvös fejjel gondolkozni.

Eközben annyira hatásos ez a fajta propaganda Magyar Péter ellen, mint erdőtűz ellen egy pohár víz. Annyiszor láttuk már ezt a karaktergyilkolást, annyiszor mondta ki bíróság, hogy hamis volt, annyiszor láttuk, hogy a propagandasajtó sérelemdíjat fizet ki a valótlan állításokért, hogy ezeknek már senki sem hisz.

A legnagyobb probléma pedig az, hogy akkor sem hisz majd benne senki, ha történetesen igaz, mert a NER csőre töltött fegyverének látszó tárgy ez a vád.

Röhögő fejek egy bántalmazott nő posztján

Varga Judit pillanatok alatt összeszedett több tízezer röhögő szmájlit arra a Facebook posztjára, melyben már nyíltan erőszakossággal vádolta meg volt férjét. Gyomorbántalmakat okoz amikor el lehet jutni a közbeszédben oda, hogy a családon belüli erőszak már nevetés tárgyát jelentheti, függetlenül attól ki áll elő vele.

De tudod mit? Bazdmeg Judit!

Bazdmeg Judit, amiért éveken át asszisztáltál ahhoz a rendszerhez, mely szisztematikusan bagatellizálja a párkapcsolati erőszakot és hirdeti a macsókultuszt!

Bazdmeg Judit, amiért hisztinek nevezted az isztambuli egyezményt és azt állítottad, hogy Magyarországon minden nő megfelelő védelemhez jut!

Bazdmeg Judit, amiért azt állítottad, hogy Magyarországon nem kaphat megosztott gyermekfelügyeletet bántalmazó szülő!

Bazdmeg Judit, hogy a legintimebb traumádat kölcsönadod Rogánnak, hogy abból politikai bunkósbotot faragva tovább rohassza a bántalmazott nők pozícióját!

Bazdmeg Judit, hogy egy olyan rendszert veszel a védelmedbe, mely téged is 10 éven át cserben hagyott nőként!

Bazdmeg Judit, hogy a politikai bulvár szintjére silányított sztorival tovább rombolod a kapcsolati erőszakot elszenvedők szavahihetőségét!

Varga Juditon nem azt kell számon kérni, miért beszélt éveken át tökéletes házasságról és szabadságot nyújtó férjről ha ez nem igaz, egy bántalmazott gyakran védi félelemből vagy manipulációktól vezérelve a bántalmazóját.

Rajta azt kell számon kérni, hogy a "poklot és terrort" jelentő házassága ellenére segített elkaszálni olyan törvényeket, mely a bántalmazottakat segítené és cinikus megjegyzésekkel rázta le a hozzá segítség igényével forduló bántalmazott nőtársait és nőszervezeteket.

Minden röhögő szmájli egy olyan rendszer következménye, ami az áldozatok segítése helyett azok hiteltelenítését tartja fontosabbnak.

Ha egy igazságügyi miniszternek sem megy…

Mit üzen ez a történet azoknak a nőknek, akik életüket féltve, egzisztenciális félelemtől vagy manipulációktól vezérelve nem tudnak kilépni egy bántalmazó kapcsolatból? Mit üzen nekik az, ha a rendszer még azokat is cserben hagyja, akik kifejezetten nagy hatalommal rendelkeznek egy minisztériumot vezetve?

Minden kiosztott hitvesi pofonnak bűnpártolója a rendszer, kormányzattal, propagandistákkal, beszélő fejekkel, publicistákkal, akik számára egy nő szenvedése maximum akkor számít, ha abból politikai tökét lehet kovácsolni, egyébként 10 évig kussolnak, sőt a bántalmazó minden védelmet megkap a rendőrséggel szemben.

Az a helyzet, hogy ebben a rendszerben ha Magyar Péter valóban egy bántalmazó exférj, akkor még mindig több védelmet élvezett a NER részéről, mint az a nő, akinek a kezébe az Igazságügyi Minisztériumot adták, csak sajtóban kibontakozó nyílt balhé ne legyen, persze csak amíg a hatalomnak ez áll pillanatnyi érdekében.

Nem véletlen, hogy a vádak szinte percre pontosan a súlyos hivatali visszaélésekről szóló titkos hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával egy időben jelentek meg, hogy a sajtó inkább a vélt vagy valós bántalmazással legyen lekötve, ne pedig egy korrupciós botránnyal. Judit szenvedése így válik a rendszer logikájában a bántalmazottól elidegenített fegyverré, mert így törődnek a sajátjaikkal.

A legnagyobb bántalmazó ebben az országban maga a rendszer, nem lehet elégszer ismételni. Varga Judit kilépett egy bántalmazó kapcsolatból, de benne maradt egy másikban.

[egy-lany-blogja]

" Bizony, szeretni, szerelmesnek lenni és szeretkezni azt jelenti, hogy a másikkal valamilyen módon eggyé válok.

Ez a boldogsággubanc.

Úgy összeszövődnek a lelki, szellemi és idegszálaink, hogy én és te helyett azt éljük át hogy MI.

Érzem amit érzel. Fáj, ami fáj, és boldoggá tesz az ami téged. Ez az összeérzés, összegubancolódás minden ölelés értelme. Legyen ez testi vagy lelki. Vagy akár gondolati.

Egymást szerető embereknek néha hasonló gondolatai vannak. Nehéz egy más világnézetű, más eszmeiségű embert szeretni. Megérteni lehet, de szeretni nehéz. Nem tudok gubanccá szövődni vele. Idegen szálak vannak benne melyekkel nem tudok azonosulni."

Müller Péter

[libirk]

Politikai hobbista

Jeszenszky Zsolt gondolatai:

"Újra fogják választani Karácsonyt, garantáltan, mert a húsz évesek istenítik őt. Karácsony számukra egy idol, aki laza, aki nem tanult, aki immel ámmal mégis lett valaki, aki még nyelveket sem beszél, és lám lám főpolgármester. Bizonyíték, hogy így is lehet. Nem csak munkával, kitartással, szorgalommal. Aki lazán szembe megy az akarnok, szabályokat megfogalmazó hatalommal, és mégsem tesznek vele semmit. Tehát Karácsony az erősebb, okosabb. És Gyurcsányt is istenítik, mert hozzá hasonlóan szarik a szabályokra, piál, és az de menő. Mert ezek az emberek nem olyan merevek, hogy megmondják nekik, hogy mit kell tenni, hogy tanulni kell, meg dolgozni, vagy tisztán tartani a szobát és nem eldobni a szemetet, időben lefeküdni. Ma a káosz a menő, a szabály-nélküliség. A fiatalok erre a szabadságra vágynak, hogy ne kelljen felelősséget vállalni semmiért, hogy mindent a saját ritmusukban élhessenek meg. Mert ha valaki más ritmust, értékrendet, esetleg munkát kényszerít rájuk, az diktátor. Ha a szülő követel, akkor a szülő a diktátor, ha a tanár, akkor a tanár a diktátor, ha a hatalmon levő politikusok, akkor ők a diktátorok. Mindenki diktátor, aki szabályokat állít fel."

"Valami itt rettenetesen elromlott. Beteg, lusta, agresszív és inkompetens gyerekek és felnőttek váltak már a koruk vélemény- és értékformálóivá. Greta Thurnbergek, Pankotai Lilik üvöltenek önmagukból kikelve kompetens, okos, vezető beosztásban lévő emberek arcába, és a világ némán tűri."

Jeszi arról is beszámol, hogy olyan kézfogása van Karácsonynak, mintha döglött halat markolt volna!

és Budaházy György gondolatai:

"Nem lehet kiragadni ezeket a cselekményeket a 2006-7--8-9-es évek kontextusából, abból a korszakból. Tehát akkoriban volt az én felfogásom szerint, és gondolom az itt jelen levők felfogása szerint egy terrorista állam. Amelyik először botrányosan tönkretette az országot, az embereknek hazudott, csalással gyakorlatilag megnyerte a 2006-os választást, majd lebukott ősszel, és amikor követelték a tömegek, hogy mondjon le, akkor egyszerűen rátámadt az emberekre. Ez a terrorista állam mindenféle következmény nélkül ezt megtehette. A társadalom nagyon nagy tömegei szembe fordultak vele, de voltak olyan radikálisabb, vagy vehemensebb vérmérsékletű emberek, akik odáig elmentek, hogy azt mondták, ha ti így és ennek nincsenek következményei, és nem hogy az elkövetőket büntetik meg, akik kilőtték, meg kilövették a szemeket, meg szétverték az embereket, hanem még az egyébként is megkínzott embereket hurcolják bíróságra, akár a kórházba stb.

- Most azokról beszélsz, azokról az akár egyetemistákról, fiatalokról, idősebbekről, akik részt vettek az egyébként teljesen legális, legitim, jogszerű tüntetésekben, megmozdulásokban, és ezeket a rendőrök…-

vagy akár nem vettek részt semmiben, csak hazafele mentek és a rendőrök szeptember 19-20-21-én az utcán- ilyen begyűjtést- és agyba főbe verte. Egy csomó emberrel csináltam interjút, agyon vertek embereket, teljesen alaptalanul. Lényegében egy harc alakult ki a társadalom egy része és a hatalom között. És akkor ennek folyamán voltak akik azt mondták, ha ti így, akkor repül a molotov az MSzP irodára, ide-oda, ami nem helyes, tehát a vélemény nyilvánítás szabadságába nem fér bele nyilván egy jogállamban, de a jogállamot először a hatalom lépte át, nem az emberek, amikor neki támadt az ország lakosságának, egy jelentős részének, és erre reakcióképpen voltak ilyen cselekmények. Na most ebből sok volt. Sok MSzP-iroda, képviselő lakása, vagy, kertje inkább, égő lábtörlők. Szilvássy György, az volt talán a legnagyobb volumenű dolog, Szilvássy György nyaralójánál valaki robbantott,"

Csak egy megjegyzés: Tízszer annyi rendőr sérült meg, mint amennyi tüntető! Akkor meg miről beszélünk??

[paralea]

---

**2. Fejezet: Váratlan találkozás**

Másnap reggel Xavier a szállodai szoba hatalmas ablakából kémlelte a nyüzsgő Párizst. Az Eiffel-torony távolról mint egy szürke árnyék emelkedett a város fölé, a nap sugarai pedig lassan ébredező fényt vetettek a kanyargó Szajna vizére. Xavier azonban nem igazán figyelt a kilátásra. Az előző esti találkozás járt a fejében.

Lili. Valami megfoghatatlan volt benne, ami miatt Xavier nem tudta kiverni a fejéből. Amikor Xavier felébredt, rájött, hogy alig tud róla valamit. Csak egy név, egy arc, és az a különös érzés, hogy találkoztak valami fontos pillanatában. A telefonján végigpörgette a névjegyzékét, az üzeneteit, de Lilit sehol nem találta. Nem kérte el a számát, nem követte be az Instagramon. Nem maradt más nyoma, csak az emlék.

Xavier gyorsan lezuhanyozott, és úgy döntött, hogy kicsit kikapcsolódik. Felkapott egy szürke kapucnis pulcsit, egy napszemüveget, és elindult Párizs bevásárlónegyedébe, a Saint-Honoré utcába. Ez a hely a város szíve volt, tele luxusbutikokkal, hangulatos kávézókkal és a világ minden tájáról érkezett turistákkal. Talán egy kis vásárlás és egy kávé segít majd kitisztítani a fejét.

Ahogy végigsétált a divatüzletek között, a gondolatai vissza-visszatértek Lilihez. Nem számított arra, hogy újra találkoznak, de valahogy mégis remélte, hogy a sors újra összehozza őket. Az emberek elhaladtak mellette, ő pedig próbálta elkerülni a felismerést, ami mindig követi a nyilvános helyeken. A szokásos mosolygós szelfiket és gyors köszönéseket félbeszakította valami, ami váratlanul ragadta meg a figyelmét.

Ott volt. Lili épp az egyik kisebb butik előtt állt, egy kirakatot nézegetett elmélyülten. A napsütésben fénylő, egyszerű virágmintás ruhában szinte beleolvadt a párizsi forgatagba, de Xavier azonnal felismerte. Nem csillogott, nem villogott, csak önmaga volt, könnyed és természetes.

Xavier egy pillanatra megtorpant. Az volt az első gondolata, hogy talán csak képzelődik, de aztán elmosolyodott. Mintha Párizs maga döntött volna úgy, hogy összehozza őket megint. Lili éppen egy könyvet tartott a kezében, amikor Xavier óvatosan mögé lépett.

– Látom, még mindig a saját világodban vagy – szólította meg Xavier, és Lili felnézett, meglepetten, de boldogan.

– Xavier! – mondta a lány, miközben a könyvet visszatette a polcra. – Nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk újra. Párizs mégis kisebb, mint hittem.

– Valahogy úgy tűnik, hogy mindig jókor vagyok jó helyen – mondta Xavier nevetve. – Mi újság? Mit keresel itt?

Lili vállat vont. – Csak sétálok, nézelődöm. Ez az egyik kedvenc részem a városban. Itt az emberek rohanása mellett is lehet találni egy-egy pillanatnyi nyugalmat.

Xavier bólintott. – Ugyanezért szeretem én is. Bár bevallom, ma kicsit mást keresek.

– És mi az? – kérdezte Lili kíváncsian.

– Talán egy kis nyugalmat. Vagy egy jó beszélgetést – mondta Xavier. – Azt hiszem, az utóbbira inkább lenne szükségem.

Lili mosolyogva intett az egyik közeli kávézó felé. – Ha van kedved, meghívlak egy kávéra. Vagy egy narancslére. Még nem reggeliztem.

Xavier elnevette magát. – Narancslé jól hangzik. Valahogy hozzád illik.

Leültek a kávézó teraszán, és a rendelés után újra belemerültek a beszélgetésbe. Beszélgettek Párizsról, az influenszerek világáról, és arról, hogy néha milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt a valós élet és a közösségi média között. Xavier érezte, hogy Lili perspektívája más volt, mint bárki másé, akivel eddig találkozott. Nem az elismerést kereste, hanem valami igazán őszintét.

Ahogy lassan közeledett a dél, Xavier úgy érezte, mintha ezer éve ismerné a lányt, és mintha Lili tényleg értené őt. Lili pedig, bár szinte alig ismerték egymást, megérezte, hogy ez a találkozás valami különleges dolog kezdete lehet.

– Szerinted mi lenne, ha ma csak úgy elvesznénk Párizsban? – kérdezte Lili hirtelen. – Nincs terv, nincs poszt, csak mi és a város.

Xavier szeme felcsillant. – Benne vagyok. Térkép nélkül, irány a véletlen!

És így indultak útnak, együtt fedezve fel Párizst, egy új kaland reményével és azzal a bizonyossággal, hogy néha a legváratlanabb találkozások vezetnek a legszebb történetekhez.

---

Ez a fejezet Lili és Xavier kapcsolatának fejlődésére összpontosít, és arra a varázsra, amit a véletlen találkozások rejtenek magukban. Ha szeretnéd, folytathatjuk a történetet, vagy hozzáadhatunk további részleteket!

[szeretnekonmagamlennimagamatadni]

Elvárások

Ostobaság megfelelni olyannak, aki nem is magadért szeret, csak azért, hogy „szeressen”...

Értelmetlenség feladni az egyéniségedet bárki kedvéért.

Felesleges bárkinek is megfelelned, aki nem te vagy.

Légy elégedett önmagaddal, és ne tűzz ki magad elé lehetetlen célokat, se elvárásokat. Csak olyan célokat tűzz ki magad elé, amiket meg is tudsz valósítani!

[drakvuf]

A Kísértés 22: A féltékeny varázspálca

A fiú villában Lóri ébreszti a legényeket. Meglepve hallja, hogy Dusán egyedül aludt. A fiú azt hazudja gondolkodni akart. Nekünk elmeséli, hogy nem működött a varázspálca.

Egy elejtett mondatban halljuk a rossz hírt: tegnap este hazament Natali. A lány egy felvételen elmeséli, hogy nem jött be neki senki, szóval nincs miért maradnia. Búbánatos vagyok.

A villalakók viszont nem szomorkodnak ezen. Dusán már kora reggel Edát fogdossa. Angi, akivel ma randizni menne, meg is jegyzi neki, hogy kurvára nincs kedve így menni vele sehova.

A lány villában a tegnapi Inge-Norbi veszekedés a téma.

Norbi szerint poén volt, de mindenki más befeszült tőle. A kísértő letudja annyival, hogy szembesítés történt. A férfi hozzáteszi, hogy hiába mondta neki Inge, hogy utálja, mert szerinte nem ő, hanem a szituáció nem tetszett neki.

A lányok is megvitatják a tegnap estét. Inge továbbra is neheztel a srácra és azt hazudja a többieknek, hogy nem volt rágerjedve. Azt mondja, amit tegnap Norbinak mondott: ő csak barátokat keres itt. Ezt még Dorina se szopja be. A kamerának azt mondja, hogy ez nem egy barátkereső műsor, szóval nem tudja mibe van a nő. Szerinte Inge nem lenne ennyire kiakadva, ha nem lenne igazság abban, amit Norbi mondott.

Csatlakoznak a lányok a reggelizőkhöz. Inge Jérémy nyakába veti magát Norbi szeme láttára.

Inge, Toncsi és a kísértőik megérkeznek a randijukra, a helyi turista csapdába. A külföldiek lehúzásából élő pár azt mondja nekik, hogy az asztalra rakott szarokkal fogják masszírozni egymást.

Sajnos hazánk prolijai nem beszélnek angolul, de Márk összerakja, hogy valami masszázs sztori lesz itt. Toncsi azt hitte enni fognak az alapanyagokat látva, de sajnos ma éhen marad.

Kis zacsikat készítenek, amiket telepakolnak vágyfokozókkal. Lesz a tasakban gyömbér, kurkuma, étcsoki meg minden, ami a konyhapolcomon is megtalálható.

A masszázs előtt Inge egy szál rózsával kedveskedik Jérémynek, mivel szülinapja van. A normiek most biztos azt gondolják ez jelent valamit, de egy magam fajta párkapcsolati szakértő tudja, hogy ha a nő le akarná kúrni a faszit, akkor egy Nike Romaleos 4 súlyemelő cipőt vett volna neki.

A meglepetés után elkezdi bepácolni a srácot. A férfinek a nő érintésétől bűnös gondolatai támadnak, de házasság előtt szó sem lehet ilyesmiről.

Márk más technikával dolgozik a konyhában. Ő határozottan rámarkol Toncsira. A végeredmény viszont ugyanaz: semmi.

Noel és Dusán Suliehez jöttek, aki megmutatja nekik az érzelmi- és fizikai kapcsolatot nő és férfi között.

Itt is nyelvi nehézségek adódtak, de Noel annyit megértett, hogy tantra. Mi most szexelni fogunk négyen? - kérdezi a fiú, de Sulie nem beszéli a magyart, hiába világnyelv. A program lehetőséget ad a fiataloknak minden pózban egymáshoz dörzsölni a nemiszerveiket, ami hamar feléleszti Dusán varázspálcáját. Még egy közelit is kapunk a nagy kis eseményről.

Angi bedobja a srácnak, hogy nincs rajta bugyi, de ez hazugság, mert egy másik felvételen sajnos látszott minden. Hazudni pedig bűn. Benne van a Bibliában.

Noel azt mondja érezte az energiákat áramolni. Tehát a vért, ahogy áradt a bögyörőjébe. Azt mondja az utolsó póznál teljesen üres volt a feje. Ami valszeg nem új érzés neki.

A program után jön a szokásos ivás. Dusán elárulja nekünk, hogy nagyon ráhúzta volna Angit a kisöcsire.

A lánynak is jelzi párzási szándékát és a hölgy is megosztja az úrral, hogy hasonló gondolatok cikáznak a fejében, de aztán a verbális edging helyett inkább Edát kezdi fúrni. Dusán biztosítja róla, hogy ő más kategória, mint a tanárnő. A kamerának hozzáteszi, hogy el tudna képzelni valami komolyabbat is a lánnyal, mert olyanok, mint két tojás.

Noel megkérdezi Barbit, hogy felizgult-e a randin, de a nő egy határozott mozdulattal a friend zone-ba rakja faszikámat. A férfi, hogy ne szégyenüljön meg jobban, látványosan egyetért azzal, hogy ők csak barátok lehetnek.

A lány villában maradt társaság kezdi végre kicsit elengedni magát az alkoholtól. Norbi, hogy megvédje szüzességét Ingétől feldobja a legbaszhatatlanabb outfitjét. Sajnos elhitte azt a konzervatív hazugságot, hogy a ruha milyensége számít az erőszaktevőknek.

Természetesen továbbra is a tegnapi veszekedés a téma. A férfi szerint a múltkori videóüzenet óta ellenséges vele a nő. A többiek egyetértenek. Norbi bevallja, hogy neki tetszik amúgy a lány és felteszi a filozófiai kérdést, hogy egy sikeres kísértéshez kell-e fizikai kontaktus? A professzorok többsége nemmel szavaz, de várjuk meg a szakmai bírálatot.

Megérkeznek a randiról Ingéék. Jérémy büszkén lóbálja a rózsáját, de a szomorú szemein látszik, hogy igazából egy Romaleos 4 súlyemelő cipőre vágyott. Norbi ettől függetlenül nem boldog. Ő egy virágnak is örült volna, mert nem tudja a saját értékét.

Estére a lányok és a fiúk is kaptak ruhákat. Brigi szerint Dorina simán elmenne bennszülöttnek.

A kísértőkre csak egy törölközőt meg egy idióta szemüveget raktak.

Indul a szokásos program: az ivás.

Inge félrehívja Norbit, hogy rendezzék a kettőjük közti feszkót. A nő bocsánatot kér és azt mondja nem akar rosszban lenni a férfivel, csak két lépés távolságot kér.

Aztán szeretne egy bocsánatkérést hallani a faszitól, de az csak hetyetyézik.

Féktelen táncikálásba kezdenek a villalakók. Brigi kicsit túl jól is érzi magát, ami nem tetszik Máténak.

Úgy érzi semmibe veszi a lány, amiért másokkal is táncol. Nem mintha együtt lennének. Dorina bejelenti, hogy bár Jérémynek van ma szülinapja, de úgy döntöttek, hogy legyen inkább mindenkinek és az ajándékuk egy-egy Nike Romaleos 4 súlyemelő cipő szexi tánc a lányoktól.

Természetesen Brigi táncát nézve Máté megint féltékenykedik. A férfi azt mondja Zotyának, hogy mehet vissza a lány Dusánhoz. Nekünk elmondja a személyi edző, hogyan kell viselkednie egy nőnek:

ne piáljon sokat

viselkedjen

ne csináljon olyat, amit ő sem tenne

Nem mintha együtt lennének. Brigi érzi, hogy többet kell adnia Máténak, mint a többieknek, ezért mindent bedob a végére, hogy kiengesztelje a hisztis férfit.

A személyi edző a kamerának viszont elmondja, hogy ez sem volt elég. Durcásan elvonul. Brigi utána megy.

Nem mintha együtt lennének. Előadja a nőnek is, hogy nem tetszik neki, ahogy másoknak táncol, de a lány nem érti a problémáját, mert nem viselkedik másképp, mint eddig. Azt mondja csalódott a fasziban és most Dusánra emlékezteti.

Brigi sír. Máté elvonul.

Egy szebb világban másnap a férfi beszámolna arról, hogy mekkora fasz volt és rohanna bocsánatot kérni a nőtől, de ehelyett Máté a többieknek is csak azt loopolja, hogy neki volt igaza és a lány átlépett egy határt tegnap. Nem mintha együtt lennének. Brigit a másnaposság mellett a tegnap este történtek is nyomasztják. Azt mondja a kamerának, hogy reméli a személyi edző befejezi a vergődését.

Sajnos amikor a férfi elé kerül meghátrál és bocsánatot kér tőle. Brigi szívem, az elején kell megnevelni a férfit, mert később már baszhatod!

Később a versenytársainak is elpanaszolja a tegnap történteket a lány. Dorina nem érti mi a faszt pattog a faszi, hisz nincsenek is együtt a csajjal. A nagy igazság sohasem kicsi.

Kristóf odaül a lányokhoz és felteszi a nagy kérdést, hogy van-e valami Inge meg Jérémy között, mert a lányt le se lehetett kaparni tegnap a francia csávóról. Inge a szokásos heves tagadásba kezd, hogy ő biztos nem kúrná le csávókámat, rosszul látták. Dorina megjegyzi a kamerának, hogy kellemetlen a szitu, mert egyértelműen rá van gerjedve a faszira.

Hazaértek a fiúkák is a randiról. A beszámolóik alapján egyből levágják a többiek, hogy Dusán és Angi között valami huncutság volt. Lóri megkérdezi a lányt, hogy hányszor élvezett el a randin. Gyűlölöm ezt az embert.

Eda faggatni kezdi Angit, hogy kell-e aggódnia a prémiuma miatt. A lány nem akar neki részleteket mesélni, de a matek tanárnő levágja ennyiből is, hogy baj van.

Ezért gyorsan ráveti magát Dusánra, aki szívesen tart neki bemutatót a randin tanult mozdulatokból. Eda a kamerának azt hazudja, hogy neki tényleg szimpatikus a srác. A fiú elmondja neki, hogy ma este inkább Angival aludna, ami nem tetszik a lánynak, de azt mondja csináljon, amit akar.

Az esti programhoz a legprolibb ingeket kapták meg a srácok. Latin szerető szettként hivatkoznak rá. Ati szerint hozzá is barnultak a szerephez.

Már ropják is a fiatalok. Tina nyom két csókszit Noel arcára, ami jól fog mutatni, majd a Tábortűz ceremónián. Aztán egy kis táncolgatás után leülnek beszélgetni. A lány elmondja Noelnek, hogy őszintén vonzódik hozzá, de a férfi még nem engedte el teljesen Dorinát. Mindenesetre nem fogják vissza magukat a parkettán és Istennek nem tetsző mozdulatokkal vonaglanak a zenére.

Másnap reggel Lóri azon filózgat sikerült-e a múltkori videóüzenetével annyira manipulálnia Ingét, hogy ne kapjon felkérdezést az exit interjún.

Angi Dusánnal aludt, de nem volt semmi. Viszont a lány megállapodott a sráccal, hogy megszívatják a többieket és azt hazudják, hogy működött tegnap a varázspálca. Angi terve, hogy felbassza ezzel Edát.

Hamarosan a matek tanárnőhöz is eljut az álhír, de látványosan leszarja. Nekünk bevallja, hogy ő is taktikázik.

A lányok kíváncsiak, kit visznek az utolsó randira a fiúkák, de ma már nem derül ki.

[iszappakolas]

Hitek, téveszmék és a filozófiai gondolkodás

((Ezt 2017-ben írtam, amikor még nem a kapitalizmus égésterméke, hanem lelkes bölcsész voltam. És most rákötöm magam erre a szövegre, mint egy lélegeztetőgépre.))

„Üres az a filozófiai beszéd, amely nem gyógyít egyetlen emberi gyötrelmet sem. Épp, ahogy semmi haszna az orvoslásnak, ha nem űzi el a test betegségeit, a filozófiának sincs haszna, ha nem űzi el a lélek szenvedését”

– Epikurosz

John Martin Fischer a Szabadság, felelősség és az élet vége című könyvét Michael Ross esetének bemutatásával kezdi. Ebben a felvezetőben megismerhetjük egy gyilkos feljegyzéseit a saját mentális állapotáról, aki az igazságügyi elmeszakértők véleménye szerint a szexuális szadizmus nevű parafíliás zavarban szenved. A szöveg jellegzetessége, hogy az önmagát vizsgáló egyén képtelen dűlőre jutni saját mentális állapotát illetően. Nem tudja eldönteni, honnan eredhet a rendellenessége, hogyan gondolkodhat róla megfelelően, de minden jel arra mutat, hogy mindezek ellenére a bűnösségével tisztában van. Ross több irányból próbálja megközelíteni az esetét. Az egyik tényező, amihez próbálja visszavezetni a történteket, az az abuzív családi közeg, amelyben felnőtt. A másik esetben betegségként tekint a folyamatosan visszatérő, megszállott gondolataira, azonban elveti annak a lehetőségét, hogy lehetett volna rá gyógyír, és letérhetett volna arról az útról, aminek a végén többszörös gyilkos vált belőle. A gyerekkor túlértékelése és a betegségtudat is olyan felmentő tényezők (talán stratégia is) számára, amivel igyekszik elhárítani a felelősséget, és úgy állítja be a helyzetét, mintha a gyilkosságok „csak úgy becsúsztak volna”. Ezek mellett figyelemre méltó, hogy egyszer sem fordult meg a fejében, hogy segítséget kérjen, amikor az első, erőszakot szülő gondolatai megjelentek, mivel meg volt győződve arról, hogy gyilkolnia kell, nincs más választása. Ez a történet jól példázza, hogyha valamilyen determináló tényezőre alapozva az emberben nem merül fel annak a lehetősége, hogy képes lehet befolyást gyakorolni az élete felett, beleértve a mentális állapotát, szinte biztos, hogy feladja az aktív, cselekvő magatartást. Ross leírásaiban tetten érhető az is, hogy az önmagunkra irányuló hitek milyen meghatározó jelentőségűek lehetnek. Legalább három döntést lehet meghozni az ehhez hasonló esetekben: törekedhetünk önmagunk megváltoztatására, kérhetünk külső segítséget, vagy – ahogyan azt Ross esete példázza – engedelmeskedhetünk minden destruktív felszólításnak, amit a tudatfolyamban észlelünk.

Nem egyedi eset, hogy az emberek betegségként tekintenek a megszokottól eltérő mentális állapotaikra. A pszichiátriában is elterjedt az az álláspont biomedikális modell néven, ami a mentális zavarokat ekképpen kezeli. Ez a stigmatizáció ellen próbál hatni, azonban a fentiekhez hasonló, passzív magatartásmód kialakulásához vezethet: abban az esetben, ha az egyén betegségként tekint a negatív pszichés élményeire, úgy érezheti, nem tehet azokról, és nagyobb eséllyel veszítheti el a motivációját a befolyásolásukkal kapcsolatban. A bio-pszicho-szociális modell szerint azonban többféle tényező játszhat szerepet egy mentális betegség kialakulásában. Ilyenek lehetnek például a neurokémiai változások, érzelmek, gondolkodási habitusok, a másokkal való kapcsolatok. Ez a felfogás jóval nagyobb felelősséget ad az ember kezébe, és azt sugallja, hogy az életének alakulásáért túlnyomórészt ő a felelős, ami egyszerre jelenthet terhet és felszabadulást is. A pszichológiai kutatások többsége egyetért abban, hogy tartós, pozitív változás csak abban az esetben következhet be, ha az ember aktív cselekvőként (ágensként) pozicionálja magát az életében, és igyekszik a gondolati és magatartásbéli szokásait felülvizsgálni. Szókratész óta tudjuk, hogy az önvizsgálat nélküli élet nem embernek való élet, azonban a hétköznapi élettapasztalataink és a kutatások azt mutatják, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Nézzük meg, hogy milyen válaszai lehetnek erre a viselkedéstudománynak.

Seligman nyomán a pszichológiában gyökeret vert a tanult tehetetlenség fogalma, ami abból a megfigyelésből indul ki, hogy az emberek egy része nem érzi úgy, hogy a cselekedeteivel befolyásolni tudná az életét. Elmélete szerint a depresszió affektív, kognitív és viselkedésbeli összetevői annak következtében alakulnak ki, hogy a gyerek a fejlődése korai szakaszában azt a viselkedési módot sajátítja el, hogy a jövőbeli eredményeket, saját életének alakulását nem tudja befolyásolni. Aki úgy érzékeli, hogy nincs oksági összefüggés a cselekedetei és az eredmények között, passzivitásba süllyed, nem cselekszik hatékonyan és a depresszió különböző tüneteit produkálja. Így elkerülhető a szembenézés az egzisztenciális szorongással és a felelősség tudatosításával, azonban ezeknél az embereknél a fatalizmus hatására téveszmék is kialakulhatnak.

A pszichológiai jelenségek közül az egyik legsúlyosabb a téveszmék csoportja, amit a valósággal való kapcsolat szélsőséges zavaraként definiálhatunk. (A kialakulásuk pontos okai még nem világosak, de a kutatások azt már bizonyították, hogy több faktor is szerepet játszhat bennük, pl.: genetika, környezeti és szociális behatások, szerhasználat, stressz, traumatikus életesemények). Ebben az esetben a gondolkodás tartalmi zavarain van a hangsúly, és jellegzetessége, hogy a téveszmés egyén az énre és a világra vonatkoztatott hamis ítéleteit kiigazítási készség nélkül elhiszi. A téveszmés személy mindenáron ragaszkodik a torz elképzeléseihez, és az ellentétes történéseket és tényeket semmiféle külső hatás során sem veszi észre. Jellegük lehet nagyzásos vagy önkicsinyítéses, de paranoid téveszmék során ez a kettő keveredhet is. Gyakran megfigyelhető, hogy a téveszmés ember a társas környezetből jeleket eltorzítja, nem vizsgálja felül azokat, és az interakciók során tapasztalt jelenségeket fenyegetően éli meg. Emellett a negatív történéseket azáltal ruházza fel értelemmel, hogy külső támadásokként magyarázza azokat, és ebben a folyamatban erős hajlam mutatkozik a korai következtetésekre és az ítélethozatalra. Ezek az élmények olyan állapotot idéznek elő, melyre megindul a magyarázat és a jelentés keresése a szorongás és a bizonytalanság megszüntetése érdekében. (Ez azonban társas funkciózavart gerjeszthet és fokozhatja a negatív énképet, az egyén pedig további bizonyítékokat keres, hogy alátámassza a téves hiteit.) Amikor a téveszmés szubjektum szokatlan élményekkel találkozik, megpróbálja a világról kialakított egyéni és (gyakran szegényes) kulturális tudásával magyarázni azokat, vagy a bizonyosságot más személyekben igyekszik megtalálni, ugyanis a saját oksági szerepét nem ismeri fel.

A téveszmék gyakran szokatlan és bizarr szenzoros élményekkel párosulnak, így fokozódik a bizonytalanság érzete, a valóság percepciója megváltozik, megerősödik az énnel és a világgal kapcsolatos hiedelmek érzelmi töltete. Ez a folyamat még jobban eltorzíthatja az önmagáról kialakított képet, és súlyos depressziót is eredményezhet, ami egyes esetekben eszkalálja a téveszmés állapotokat a testi szintekig. Az így kialakult fizikai kétely esetén torzul a folytonosság érzése, a transzparencia és a testtel szemben tanúsított bizalom. Ezek az állapotok felboríthatják a megszokott viszonyt a világgal, és az ember számára világossá teszik a sérülékenységét. Ha a nyugati kultúrtörténet optikáján keresztül vizsgáljuk meg ezt a folyamatot, a sérülékenység tapasztalatára tekinthetünk úgy is, mint a legmeghatározóbb egzisztenciális élmény egyikére. Schelling, aki az emberi létezés és lélek alapos ismerője volt, így fogalmaz: „Csak az fog tudni eljutni saját léte alapjáig és csak az fogja tudni megismerni az egész élet mélységét, aki egyszer mindent maga mögött hagyott és maga is minden által elhagyatottá vált, aki számára tehát minden semmivé lett, és aki egyedül maradt a végtelennel szemben."

Michel Foucault és Pierre Hadot kutatásai rávilágítanak arra a kevesek által vizsgált jelenségre, hogy a görög és a római gondolkodók számára az volt a központi probléma, hogy milyen technét kell követniük, ha jól és szépen szeretnék élni az életüket. Ez nem csupán elvet, hanem állandó, önmagunkra irányuló gyakorlatot is jelentett. A filozófiára életmódként és a szellemi előrehaladás módszereként tekintettek az emberek, amely komplex megtérést, az életmód teljes megváltoztatását jelentette a világlátás és a létezés metamorfózisa által, ezért egzisztenciális és pszichológiai értékkel is bírt. A filozófiai gondolkodás feladata a teoretikus, én-re vonatkozó tudás feltárása, majd pedig annak praxisba való átültetése. Ezek az introspekciós módszerek szoros kapcsolatban voltak az éberséggel: önmagunk önmagunk általi feltárásán alapultak, általuk rögzíthetőek voltak azok a viselkedési szabályok, így volt kialakítható egyfajta belső felügyelet és az uralom a belső diskurzus felett. A hellenisztikus és a római világban már egyfajta individualizmus megjelenéséről beszélhetünk: előtérbe kerülnek az életvitel értékei, az egyén figyelme intenzíven önmagára irányul, és olyan módozatok jelennek meg, melyeken keresztül az én teljes átalakulása és megváltoztatása a cél. Ebben a folyamatban a szubjektum önmagát úgy jeleníti meg, mint megismerési tárgyat és cselekvési mezőt: a gondolkodás önmagát veszi munkába, önmaga tárgya lesz, és a forrpont a valóságról alkotott képzetek állandó szűrése, vizsgálata, ellenőrzése. (Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy az antikvitás során kibontakozó filozófiai gyakorlatok – főképp a sztoicizmus – és a jelenkori kognitív viselkedésterápiák, mindfulness alapú relaxációs gyakorlatok között számos hasonlóságot lehet felfedezni.)

Ebben az alkotó, önvizsgáló folyamatban, amit a kortárs pszichológiai kutatások metakogníciónak neveznek, a filozófiai gondolkodás arra irányul, hogy felmérje a képzettartalom és az én közti viszonyt annak érdekében, hogy csak azt fogadjuk be, ami kiállta a szabad, racionális választás próbáját. Ez pszichológiai szempontból fontos szerepet játszhat a reflexiók, önértelmezések, narratívák és gondolkodási habitusok korrigálásában, amik azt a célt szolgálják, hogy helyes képet alakítsunk ki önmagunkról és világról. A metakogníciós folyamat felülírhatja a pszichológiai diszpozícióikat, amelyek hatással vannak a hibás ön- és világértelmezésre: végső soron egyaránt befolyásolhatja a múlt, jelen és jövő interpretációját, a biológiai, fizikai és pszichológiai dimenziót, egyszóval a létezés teljes egészét.

Fontos kiegészítés lehet a fenti gondolatmenethez Hetherington episztemológiai kutatása is, ami azt boncolgatja, hogy a hitek erősen befolyásolják a magatartást és ezek alkotják a szubjektíven értelmezett valóságot. Az egyének elvárják, hogy hiteik találkozzanak igazsággal, de ez nem minden esetben történik meg, ugyanis (szociális státusztól függetlenül) a mentális erőfeszítések gyakran szegényes képet adnak a világról. Ez az ön- és világkép folyamatos károsodásához vezethet, és – Hetherington szavaival élve –, az ember így az abszurdba kerül, és könnyen egy lefelé tartó spirálban találhatja magát. A károsodás mértéke egyenesen arányos a hitekhez tulajdonított érzelmek erősségével, és ez az érzelmi töltet egzisztenciális jelentőségű eseteknél még intenzívebb. Ha filozófiai értelemben szabad és pszichológiai értelemben egészséges életet szeretnénk élni, a gondolkodásnak két célpontja kell legyen: a tudatfolyamban szituatívan felbukkanó hitek és affekciók felülvizsgálata a racionalitás relációjában, hogy minél erőteljesebben tudatosuljon a létezés feletti szabadság, felelősség és a döntési lehetőségek végtelen mátrixa.

Felhasznált irodalom

BAYNE, Tim - Belief and Its Bedfellows

CAREL, Havi - Bodily Doubt

EGYED Péter - A filozófia mint önismereti tudomány

FISCHER, John Martin - Szabadság, felelősség és az élet vége

FOUCAULT, Michel - A szexualitás története III.

FOUCAULT, Michel - Nyelv ​a végtelenhez

HADOT, Pierre - A filozófia mint életforma

HADOT, Pierre - A lélek iskolája - Lelkigyakorlatok és ókori filozófia

KÉRI Szabolcs - Téveszme, hiedelem és meggyőződés: a normalitás kérdése pszichológiai, élettani és molekuláris biológiai szemszögből

SULLIVAN, Jacqueline Anne - Models of Mental Illness

YALOM, Irvin D. - Egzisztenciális pszichoterápia