#Lajos és Margit

[diogenesz2020portugal]

Végre szombat! Ma már lehet nyugodtan aludni,

nem úgy, mint a hét előző napjain, mint azt a kitett képek is bizonyítják:

[extraordinarymreast]

Nooormáááális??!?

Gl minden Budapestiek csürörtök estig!!

november 5-én 6 órától november 8-án 24 óráig a Budapest V., VI., VII., XIV. és XV.,

M3-as ki-, bevezető szakaszán a Szilas pihenőhelyen a SHELL benzinkút melletti parkolókban,

M3-as kivezető szakaszának szervizútján a Wesselényi utca és a Szentmihályi út között,

M3-as kivezető szakaszának szervizútján az Obsitos utca és a Vág utca között,

M3-as bevezető szakaszának szervizútján a Széchenyi út és a Rákospalotai körvasút sor között,

Szőnyi úton, a BVSC pálya és a Mexikói út között lévő parkolókban,

Szőnyi úton, a BVSC pálya előtti parkoló teljes területén,

Mexikói úti P+R parkoló felüljáró melletti útszakasz mindkét oldalán,

Kacsóh Pongrác úti felüljáró alatt,               

Kacsóh Pongrác út szervizútján a Hermina út és a Borostyán utca közötti területen,

Széchenyi fürdő kiszolgáló útján mindkét oldalon, a Kós Károly sétánytól 50 méteres szakaszokon,

Széchenyi fürdő előtti félkörív mindkét oldalán,

Paál László sétány Kós Károly sétány felőli félkörívének mindkét oldalán,

Városligeti körút Kós Károly sétánytól 50 méteres szakaszon mindkét oldalon,

Hősök terén,

Andrássy úton és a szervizúton is,

Kodály körönd teljes területén,

Oktogon teljes területén,

Jókai téren az Andrássy úttól 30 méter hosszan,

Liszt Ferenc téren a Paulay Ede utca és az Andrássy út között,

Nagymező utca mindkét oldalán a Paulay Ede utca és a Mozsár utca között,

Hajós utca mindkét oldalán a Paulay Ede utca és a Lázár utca között,

Dalszínház utca mindkét oldalán a Paulay Ede utca és a Révay utca között,

Székely Mihály utca mindkét oldalán az Andrássy út és a Paulay Ede utca között,

Dobó utca mindkét oldalán az Andrássy út és a Révay utca között,

Káldy Gyula utca mindkét oldalán a Révay utca és a Paulay Ede utca között,

Bajcsy-Zsilinszky út mindkét oldalán a Révay utca és a Paulay Ede utca között,

József Attila utca mindkét oldalán,

Hercegprímás utca mindkét oldalán a József Attila utca és a Szent István tér között,

Sas utca mindkét oldalán a József Attila utcától 30 méter hosszan,

Október 6. utca mindkét oldalán a Mérleg utca és a József Attila utca között,

Mérleg utca páros oldalán a Széchenyi tér és a Nádor utca között,

Széchenyi tér teljes területén,

Széchenyi téren a Magyar Tudományos Akadémia előtti nagyparkolóban,

Akadémia utca mindkét oldalán a Széchenyi tér és a Vigyázó Ferenc utca között,

Dorottya utca mindkét oldalán a Széchenyi tértől 30 méter hosszan,

Apáczai Csere János utca mindkét oldalán a Széchenyi tértől 30 méter hosszan,

Eötvös téri le- és felhajtón,

Pesti alsó rakparton a Lánchíd és az Erzsébet híd között,

Dózsa György úton a Lendvay utca és az Ifjúság útja között,

Ifjúság útja mindkét oldalán,

Dózsa György út – Ifjúság útja kereszteződésénél található murvás parkolóban,

Stefánia út Stadion felőli oldalán a XII. kapu és az Ifjúság útja között,

Stefánia út szervizútján a Besnyői utca és a Stefánia út 57. szám között.

november 6-án 6 órától november 8-án 24 óráig a Budapest I., II., V., VI., VII., VIII. és XIII.,

Szabad sajtó úton a hotel előtt,

Március 15. téren az Erzsébet híd alatti parkolóban,

Petőfi Sándor utca mindkét oldalán a Kossuth Lajos utca és a Párizsi utca között,

Mérleg utca páros oldalán a Széchenyi tér és a Nádor utca

Szakaszosan és időszakosan lezárják:

november 6-án 14 órától 24 óráig a Budapest V., VI., XIV. és XV.,

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2 „E” porta – 4. számú főút – M0 autóút – M3 autópálya bevezető – Kacsóh Pongrác úti felüljáró – Kós Károly sétány – Hősök tere – Andrássy út – József Attila utca – Széchenyi tér – Eötvös tér – Pesti alsó rakpart – Március 15. tér – Szabad sajtó út útvonalat.

november 7-én 10 órától 20 óráig a Budapest V., VI., VII. és XIV.,

Szabad sajtó út – Március 15. tér – Pesti alsó rakpart – Eötvös tér – Széchenyi tér – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere – Dózsa György út – Ifjúság útja – Stefánia út útvonalat.

november 7-én 14 órától  24 óráig a Budapest V.,

Pesti alsó rakpartot a Margit híd és a Lánchíd között,

Akadémia utcát.

november 8-án 10 órától 20 óráig a Budapest V., VI., VII. és XIV.,

Pesti alsó rakpart – Eötvös tér – Széchenyi tér – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere – Dózsa György út – Ifjúság útja – Stefánia út útvonalat.

november 7-én 7 órától 24 óráig, valamint november 8-án 7 órától 18 óráig a Budapest V., VI., XIV. és XV.,

Szabad sajtó út – Március 15. tér – Pesti alsó rakpart – Eötvös tér – Széchenyi tér – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere – Kós Károly sétány – Kacsóh Pongrác úti felüljáró – M3 autópálya bevezető – M0 autóút – 4. számú főút – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2 „E” porta útvonalat.

A lezárás idején az útvonalat keresztező útszakaszokat szintén lezárják!

[bdpst24]

Száz éves lappangás után, a semmiből került elő az ismeretlen Tihanyi-remekmű

Száz éves lappangás után, a semmiből került elő az ismeretlen Tihanyi-remekmű

A Tájkép Margit-híddal című festményt a Virág Judit Galéria árverezi el december 16-án Hihetetlen felfedezés: egy eddig teljesen ismeretlen Tihanyi Lajos remekművel bővült a magyar művészet panteonja. A Tájkép Margit-híddal című festmény több mint 100 éves lappangás után került elő, és december 2-tól a nagyközönség is megcsodálhatja. December 16-án kerül árverésre a Virág Judit Galéria téli…

[homregeszet]

Anyának lenni, anyává válni a középkorban

A legtöbb országban az év egy bizonyos napján megemlékezünk azokról, akik életet adtak nekünk és felneveltek bennünket. Nálunk ez az ünnepnap május első vasárnapjára esik, a legtöbb országban azonban egy héttel később köszöntik az anyákat. Kivételek persze mindig akadnak – például Norvégiában február második vasárnapján, az Egyesült Királyságban a nagyböjt negyedik vasárnapján, míg az oroszoknál november utolsó vasárnapján ünnepelnek.

Magyarországon 1925-től köszöntjük az édesanyákat. Az ötlet – mint oly sok minden más is – eredetileg Amerikából származik, ahol 1910-től tartják meg hivatalosan is ezt az ünnepet. Korábban nem köszöntötték állam által megszabott, intézményes módon az anyákat. De akkor hogyan viszonyultak a középkorban a gyermekáldáshoz és az anyasághoz?

A keresztény világban a legnagyobb tiszteletet érdemlő édesanyának vitathatatlanul Szűz Máriát tekinthetjük. Nekünk, magyaroknak azért is különösen fontos a személye, mert Szent István királyunk 1038-ban az ő védelmébe ajánlotta országunkat. Mária tisztelete azóta is folyamatos, többek között számos templomot, kápolnát alapítottak az idők során, melyek az ő nevét viselik. Életének három állomását – a várandós anyát, a kisgyermek Jézust karján tartó nőt és a kereszthalált halt fiát gyászoló asszonyt is – rengeteg képzőművészeti alkotás megörökítette az évszázadok során. Ezek közül az egyik töredékes ábrázolás a diósgyőri Madonna nevet viseli. A 15. század végén készült relief alkotója vélhetően Giovanni Dalmata, megrendelőjének pedig Mátyás királyt vagy Beatrix királynét tarthatjuk. A középső, felmagasított fülkében Mária ül, karján a kisdeddel. Tőlük jobbra és balra egy-egy szent alakja látható.

1.    kép – Diósgyőri Madonna

A 15. század második felétől azonban kézzel foghatóbb módon is találkozhattak a mindennapokban az emberek Mária alakjával. Mátyás király pénzeinek egyik oldalán ugyanis a gyermekét a karján tartó szent látható, körülötte a „Patrona Hungariae” – Magyarok Nagyasszonya – felirat olvasható. Ez az éremkép mondhatni állandóvá vált, egészen a 19. század közepéig szerepelt pénzeinken.

2.    kép  Mátyás király ezüstdénárja a Miskolc-szentléleki pálos kolostorból. Saját felvétel

Bár Mária alakja általános tiszteletnek örvendett, a középkori anyáknak különösebb megbecsülés mégsem járhatott. A ránk maradt forrásokban meglehetősen elenyésző számban találunk gyermekgondozási és -nevelési tanácsokat; a szerzők a nőknek írt művekben inkább azt hangsúlyozták, hogyan legyen a lányokból erkölcsös, jó feleség.

Természetesen ahhoz, hogy valakiből édesanya váljon, előbb meg is kellett foganni. Több ezzel kapcsolatos, beváltnak vélt praktika is ránk maradt ebből az időszakból. Egy 12-15. században használt orvosi könyvből származik az alábbi, ma már igencsak bizarr recept: ha fiút szeretne a pár, akkor a férfi egy nőstény mezei nyúl méhét és hüvelyét szárítsa meg és igya meg, a nő pedig tegye ugyanezt egy hím nyúl nemzőszerveivel.[1] Természetesen nem csak az ilyen csodafőzetek, hanem a szentek ereklyéi is segíthettek a gyermekáldásban. Állítólag 1371-ben Nagy Lajos király felesége, Erzsébet királyné Zárában jártakor meglátogatta Szent Simon ereklyéjét. Titokban levágta a szent kisujját és azt ruhájába rejtette, hogy végre fiú trónörököst szülhessen, ám tette után nyomban rosszul lett. A templomot is csak akkor tudta elhagyni, amikor bűnét nyíltan megvallotta és az ereklyét visszaadta. A levágott kisujj pedig csodálatos módon a visszatétel során ���visszanőtt” eredeti helyére, a szent bal kezére.[2] A királyné később harmadszor is várandós lett, ám ekkor is kislánya született, fiú gyermeket nem adott neki a sors.

A szülés során szinte kizárólag nők segítettek egymásnak. A vajúdó nő mellett a legfontosabb szereplő a bába volt. Az ő tudása tapasztalaton alapult és szájhagyomány útján terjedt. Keveredett ebben a tudomány, a vallás és a mágia. Általános nézet szerint a szülésre gyógynövényes italok fogyasztásával, illatos füvek és aromák (pl. pézsma, menta) szagolgatásával és korallnyaklánc viselésével készült a nő. Egy másik, bizarr javaslat szerint a vajúdás során vízben feloldva kell meginni a sólyom ürülékében található fehér anyagot. Voltak persze olyan, ma is használható gyakorlati tanácsok, melyek között említik azt, hogy a bába lássa el légzési tanácsokkal a nőt vagy az újszülöttet fehér kendőbe bugyolálva tegye a párnára – de semmi esetre se tegye barbár szokás szerint a gyermeket a földre, mert a hideg kő nem tesz jót a picinek![3]

Ereklyék segíthettek a szülés során is. Nálunk elsősorban Antiocheiai Szent Margit övét használták a szülési fájdalmak enyhítésére és a betegségek gyógyítására. Az ő közbenjárását azért tartották szerencsésnek, mert a legenda szerint, amikor a sárkány elnyelte Margitot, ő a kereszt jelével megnyitotta annak oldalát és épségben kilépett belőle. A nagy népszerűségnek örvendő ereklyét a pozsonyi apácák őrizték és adták kölcsön elsősorban a főúri családok számára. [4]

3.    kép – Antiocheiai Szt. Margit. Dominikánus breviárium, 1497

Bábák végezték el a gyermek sürgősségi keresztelését is abban az esetben, ha a szülés után a gyermek életjeleket mutatott, ám olyan gyenge volt, hogy kétséges volt az életben maradása. Fontos esetben különleges megoldásokat is bevetetettek a gyermek érdekében. 1506. július 1-jén született meg II. Ulászló és Candalei Anna kisfia, Lajos. Világra jöttét egy velencei bába, Armelina segítette. A trónörökös koraszülött lehetett, mert a források szerint bőr nélkül született. Életének megóvására egy, a gerincénél végighasított és kibelezett sertésbe tették és abban tartották, amíg a tetem hűlni nem kezdett. Ekkor frissre cserélték azt és a folyamatot addig ismételték, amíg a gyermek meg nem erősödött.[5] Ez a furcsa „inkubátor” jól működött, hiszen az aprócska gyermekből lett II. Lajos királyunk, aki 1526-ban Mohácsnál vesztette életét.

Férfi orvos, sebész vagy borbély csak a nehéz szülés esetén lépett közbe és a legtöbb esetben ő is csak akkor, amikor halott magzatot kellett eltávolítani vagy halott nőn kellett császármetszést végezni.

4.    kép – Császármetszés ábrázolása, Albucasis-kódex, 13. század

Aquinói Szt. Tamás nézetei alapján ugyanis az élő anyán elvégzett császármetszést nem lehetséges gyógymódnak, hanem gyilkosságnak tekintették. Ismerve a nem megfelelő higiéniás körülményeket és magas halálozási arányt, ebben azért volt némi igazság. A 14. században az alábbi módszer szerint végezték el a császármetszést: az anya hasának bal oldalán ejtettek bemetszést, hogy elkerüljék a májat. Műtét közben a terhes nő száját és hüvelyét pedig nyitva kellett hagyni, hogy a magzat lélegezni tudjon.[6] A fenti leírás alapján is sejthető, hogy boncolások híján a korabeli orvosok nem egészen a mai anatómiai ismeretekkel rendelkeztek. Az áttörés ezen a téren a 16. században következett be. A boncolásoknak is köszönhetően egyre jobban megismerték az emberi testet, melynek anatómiailag pontos ábrázolásait is elkészítették. A 16. század elején Leonardo da Vinci is készített meglehetősen jó rajzokat a magzat méhen belüli elhelyezkedéséről.

5.    kép – Leonardo da Vinci magzatot ábrázoló rajza, 1510-1512

1540-ben Cristoforo Baioni mantovai orvos végezte el az első, hivatalosan elismert császármetszést. Az új módszer viszonylag gyorsan terjedt, 1581-ben már orvosi könyvben is közölték.[7] Az operáció minden bizonnyal jó pár életet megmentett, azonban a szülés és az utána gyakran fellépő gyermekágyi láz a 19. századig nagy kockázatnak számított.

A szerencsétlen kimenetelű szülésekkel a régészeti feltárások során is találkozhatunk. Erről mesélhetnek nekünk a csecsemősírok és azok a kettős temetkezések, ahol a nőt magzattal vagy csecsemővel együtt temettek el.

A halálozások miatt gyakran előfordult, hogy egy férfi kétszer vagy többször is újra nősült és ennek eredményeként mostohaanya nevelte gyermekeit. Az új feleség korábbi állapota természetesen vegyes képet mutat. Érkezhettek gyermek nélküli hajadonok, gyermektelen özvegyek is a házasságba, de az is gyakran megesett, hogy az új feleség hozta az előző házasság(ai)ból a gyereke(ke)t. A vizsgált eperjesi, pozsonyi és soproni végrendeletek alapján az örökbefogadás is igen gyakori jelenségnek tűnik.[8]  Ez jelenthette azt, hogy a végrendelkező a házastárs előző házasságából származó gyermek(ek) felnevelését végezte. Előfordult az is, hogy az egyházi előírásoknak megfelelően a keresztszülők gondoskodtak az árván maradt gyermek(ek) eltartásáról. A végrendeletek alapján – a mai állapotokhoz hasonlóan – meglehetősen széles palettán mozgott a mostohaszülő-gyermek viszony. A mesékben is megörökített, gonosz mostoháktól a szeretetteljes kapcsolatokig minden élethelyzetre találunk bennük példát.

Köszönjük meg ezen a vasárnapon az édesanyánknak, hogy a világra hozott bennünket! Nem csak nekik, hanem a nagymamáknak, keresztanyának és az életünkben esetleg jelen lévő mostoha- vagy nevelőanyának is hálásak vagyunk azért, hogy felneveltek, támogatnak és szeretnek bennünket. Legyenek még sokáig jó egészségben mellettünk!

Miskolczi Melinda

Jegyzet:

[1] Draskóczy 2018. 330-331.

[2] Draskóczy 2018, 340.

[3] Draskóczy 2018, 335-336.

[4] Draskóczy 2018, 341.

[5] Draskóczy 2018, 343-344.

[6] Draskóczy 2018, 335.

[7] Draskóczy 2018, 337.

[8] Szende 1997. és 2004.

Felhasznált irodalom:

Draskóczy Eszter: A szüléskísérés elmélete és gyakorlata a középkorban: az itáliai traktátusok jelentősége. Munding Márta, Szovák Kornél, Takács László (szerk.) Techné: A szakképzés módszerei az ókorban és a középkorban. Piliscsaba: Avicenna Kutatási Nonprofit Kft., 2018, 299-344.

Szende Katalin: Családszerkezet és örökösödési szokások a késő középkori Sopronban és Pozsonyban. Levéltári Közlemények 68. (1997), 77-98.  https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_68/?pg=78&layout=s

Szende Katalin: Gyermekek, testvérek, házastársak. Családi viszonyok és örökösödési szokások Eperjesen a középkori végrendeletek tükrében. Történelmi Szemle 46. (2004), 113-140.

 Képek forrása:

1. A diósgyőri Madonna. http://mek.niif.hu/01900/01918/html/index706.html

2. Mátyás király ezüstdénárja a Miskolc-szentléleki pálos kolostorból. Saját felvétel

3. Antiocheiai Szent Margit ábrázolása. http://www.bl.uk/manuscripts/Viewer.aspx?ref=add_ms_18851_fs001r

4. Császármetszés az Albucasis Chirurgia című művében. https://www.eletestudomany.hu/szuleszeti_traktatusok_a_kozepkori_nyugat-europaban

5. Leonardo da Vinci magzatot ábrázoló rajza

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leonardo_da_Vinci_-_Studies_of_the_foetus_in_the_womb.jpg

[katallure]

1956. október 26., Mosonmagyaróvár

Bárdics Tihamér vasesztergályos. Fejlövés. Élt 17 évet. Dannauer Antal gyári munkás. Fejlövés. Élt 40 évet. Domonkos Antal segédmunkás. Fej és mellkas lövés. Élt 27 évet. Dózsa Katalin gyári munkás. Tüdő és haslövés. Élt 35 évet. Demeter János kőműves tanuló. A bal comb és lábszár roncsolt sérülése törésekkel. Élt 17 évet. Fábián József kubikus. Has és láblövés. Élt 19 évet. Ferenczi Lajos főerdész. Gyécsek István erdészeti fogatos. Fejlövés. Élt 35 évet. Hornyák Béla vízvezeték szerelő. Fejlövés. Élt 36 évet. Horváth Gyula főiskolai hallgató. Haslövés. Élt 21 évet. Kardos András kubikus. Mellkas és fejlövés. Élt 51 évet. Kardos Miklós géplakatos ipari tanuló. Tüdőlövés. Élt 16 évet. Kelemen Rezső öntödei munkás. Fej és haslövés. Élt 26 évet. Kemény Márton géplakatos. Fejlövés. Élt 24 évet. Kiss János kubikus. Tüdőlövés. Élt 30 évet. Koloszár Zoltán ipari tanuló. Élt 16 évet. Kovács István kőműves. Haslövés. Élt 41 évet. Kreizer Sándor tűzoltó. Haslövés. Élt 22 évet. Laczkovics Dezső villanyszerelő. Haslövés. Élt 32 évet. Letenyei Ferenc segédmunkás. Tüdőlövés. Élt 24 évet. Meszlényi István műszerész ipari tanuló. Fejlövés. Élt 15 évet. Meszlényi József könyvelő. Fejlövés. Élt 42 évet. Miks József gyári munkás. Fejlövés. Élt 15 évet. Nagy Árpád főiskolai hallgató. Gyomorlövés. Élt 20 évet. Németh Károly kőműves. Gyomorlövés.Élt 31 évet. Neszméri Ernő bádogos. Fejlövés. Élt 37 évet. Neuberger Flóriánné Rácz Margit háztartásbeli. Tüdőlövés. Élt 39 évet. Őri László műszerész ipari tanuló. Koponyaalapi törés. Élt 15 évet. Paár Jenő villanyszerelő ipari tanuló. Haslövés. Élt 16 évet. Pandúr György géplakatos. Fejlövés. Élt 31 évet. Pápai Ferenc segédmunkás. A bal láb roncsolt sérülése és törése miatt halt meg. Élt 19 évet. Pichler Béla géplakatos. Gyomorlövés. Élt 26 évet. Pintér Gizella főiskolai hallgató. Haslövés. Élt 19 évet. Rácz Anna gyári munkás. Haslövés. Élt 26 évet. Rehling Zoltán járadékos sütő. Haslövés. Élt 51 évet. Róbl Ferenc gyári munkás. Fejlövés. Élt 20 évet. Savanyú Józsefné Mátyus Erzsébet gyári munkás. Mellkas lövés. Élt 23 évet. Sípos József árukiadó. Haslövés. Élt 20 évet. Szalai István főiskolai hallgató. Lábtörés, elvérzés. Élt 20 évet. Szimhardt Károly vízvezeték szerelő. Gyomorlövés. Élt 23 évet. Szuchányi József Takács Miklós Ferenc autószerelő. Ágyéklövés. Élt 17 évet. Tolnay László géplakatos ipari tanuló. Has és comblövés. Élt 17 évet. Varga Erzsébet főiskolai hallgató. Nyak és jobb comb lövése. Élt 19 évet. Virág Vendelné Farkas Margit gyári munkás. Haslövés. Élt 20 évet. Wachek Lőrinc géplakatos. Has és farlövés. Élt 19 évet. Wachtler L.. Haslövés. Élt 26 évet . Wesztergom Imre főiskolai hallgató Wilhelm Mihály villanyszerelő ipari tanuló. Élt 18 évet. Wojneschitz Istvánné Ganster Róza gyári munkás. Tüdőlövés. Élt 56 évet. Zsoldos Mihályné Maximov Anna háztartásbeli. Haslövés. Élt 38 évet.

[grofjardanhazy]

A Bally cipőbolt és a Livia ékszerbolt üzletportálja V. Kristóf tér 7.

Megrendelő: a híresen zűrös ügyekbe keveredett gróf Széchényi Bálintné (Bachruch Margit, ennek a családnévnek később még lesz jelentősége) Terv: Horváth Lajos (V. Károly körút 3/A.), 1935 Márvány: Kronemer Dávid gyára (X. Kőbányai út 39.) Fémrészek: Haás és Somogyi (bővebben róluk: https://cutt.ly/QtJmlP3)

Az 1851-ben Svájcban alapított Bally cipőgyár 1935. szeptemberében nyitott fővárosi üzlete, illetve az azt két hónappal később követő Zelmanovics Livia ajándékkülönlegességeinek boltja, „pompás uj szinfoltja a Belvárosnak". Előbbit az 1943-as telefonkönyv még említi, utóbbinak azonban csak alig néhány hónapig maradt nyoma a lapokban.

A portál képein nem látszó, finoman szólva sem historizáló kőcsoda egyébként simán megér egy külön misét is, hiszen az a két évtizeddel korábban, 1916-ban itt született üzletház része volt, építtetője, a Budavári Palota ezüstjeit és sok más csodát is készítő Bachruch Károly (1850-1926) ékszerész rangját („ő császári és királyi fensége Klotild főherczegnő udvari szállítója") pedig ma is olvashatjuk rajta. Az ő legismertebb munkáit itt láthatjátok (https://cutt.ly/gtJn2lI), a Gundel-tálról pedig külön is olvashattok a most épp hontalan Iparművészeti Múzeum oldalán (https://cutt.ly/YtJn3E0).

___________

Az üzletportál képei a két világháború közti modernista építészet legfontosabb lapjából, a Tér és Formából (1936/8.) származnak, az újságkivágások Az Estből (1935. december 19.), a Pesti Hírlapból (1935. november 23.), az Esti Kurírból (1936. április 2.), illetve a Cipőszemléből (1935. szeptember 25.) származnak, a teljes utcát mutató fotó pedig az UVATERV által a Fortepannak adományozott képcsomag egy 1963-as darabja.

[pauszkopkodo]

Példátlan ellenzéki összefogás országszerte: számos ellenzéki párt hisz abban, hogy a korábban “hírhedt politikusok” megváltoztak

és megérdemelnek egy esélyt, mivel sokat változtak az elmúlt években.

A Tolna megyei Pinaszőrön Gömbös Gyula, polgárpukkasztó poszt-punk együttesével, az EX-szel (Etelközi Szövetség) lépett színpadra, és az óriási, mintegy 11 ezer 500 főt megmozgató buli után közös sajtótájékoztatót tartott Slachta Margit feminista politikusnővel, ahol kijelentették, hogy Slachta pártjával, a Keresztény Női Táborral közösen jelölik egyéni önkormányzati képviselőnek Kun Páter, kiugrott minorita szerzetest. Mint fogalmaztak: “Mi hiszünk abban, hogy Kun Páter sokat változott az elmúlt években, és még Kun Páter is jobb, mint egy fideszes.”

Angyalföldön indítja hosszas és sikeres egyeztetések után az ellenzéki Kassák Lajos, a Balkonstruktív Írók népszerű elnöke és a kormányellenes középgeneráció tagjai között legnépszerűbb Tormay Cécile, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének vezetője közös jelöltjüket, Király B. Izabellát. A több évtizede visszavonult politikusnőt az angyalföldi Bakfispantalló egyéni képviselőjelöltjeként indítják. Ahogy Kassák és Tormay fogalmaztak: “Mi hiszünk abban, hogy Király B. sokat változott az elmúlt években, és még Király B. is jobb, mint egy fideszes!”

Budapesten is sikerült megállapodnia az ellenzék két legerősebb pártjának, a Skrabski Fruzsina vezette Biszkuakasztó Mozgalomnak és a Biszku Béla vezette Magyar Melós- és Polgárakasztó Munkáspártnak. A főváros főpolgármesterjelöltjének magát Biszku Bélát indítják, mert, mint fogalmaztak:  “Mi hiszünk abban, hogy Biszku is sokat változott az elmúlt évtizedekben, és még Biszku is jobb, mint egy fideszes.”

2019-re tehát már nem igaz az, hogy mi, magyarok, képtelenek vagyunk az összefogásra.

[fovarosiblog]

Elviszik a Kovács Margit kerámiát

A Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán álló modern irodaház (First Site) udvarán a világ kommunista ábrázolására lelhetünk - még egy ideig. 

Ezen a helyen 1888-ban épült fel Holzer Simon áruháza, és idővel olyan népszerű lett, hogy a fiú, Holzer Sándor irányítása alatt már udvari beszállítói rangra is emelkedtek. A szomszédos épületekből többet is megvettek, hogy bővíthessék az áruházat, míg őket is utolérte a második világháború után az államosítás. Az Úttörő Áruház 1950-ben nyitotta meg kapuit. A következő évtizedekben a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. Itt vették meg a diákok az iskolaköpenyt, az úttörő egyenruhát, de karácsony előtt is óriási forgalmat bonyolított.

A főbejárat utáni tágas csarnoktérben helyezték el azt a kis medencét, amelyet Kovács Margit alkotott. A világot ábrázolja, úgy, ahogy a kommunizmusban látni kellett. A világ közepén a Szovjetunió helyezkedik el, a legkiemeltebb város Moszkva, miközben a sarkok és az amerikai kontinens teljesen hiányzik. A térkép csúcsán egy vörös csillag fénye ragyog. Európában egy lány áll, kezében vörös lobogó, ruhája úttörő egyenruha. A kontinensek jó arasznyit kiemelkednek a környező óceánokból - valamikor ez ugyanis vizes medenceként működött, aranyhalak úszkáltak benne.

Az áruház bezárása után az épületet 2008-ban bontották le, ezután került a helyére a ma is látható irodaház - szálloda komplexum. Közben a kerámia alkotás védett lett, és a beruházó cég felújíttatta. Ha a szállodához vezető passzázson bemegyünk, egy kerek üvegtető alatt találunk rá. Sajnos aranyhalak már nem úszkálnak benne. Az alkotó számos egyéb alkotását a Szentendrén működő Kovács Margit múzeumban lehet megtekinteni. Szeptemberben a múzeumba szállítják el ezt a kerámia világtérképet is. 

[diogenesz2020portugal]

Ha már Valentin nap van, mi se maradjunk le, bármilyen hülyeség is ez! 😻❤️ 😻

[matekonkol]

Karinthy Frigyes: A tanulság

I.

Hetvennyolc esztendős koromban rájöttem, hogy a feleségem ötvennégy év óta csal engem egy fiatalemberrel. Elmentem a Margit-hídra és egy szép fejest ugrottam, amivel megnyertem a B. T. C. műugró-bajnokságát. Azonkívül rekordot csináltam búvárúszásban, két és fél napig maradtam a víz alatt, verve Kankovszkyt, aki csak két perc, húsz másodpercig bírta ki az atlétikai versenyen.

II.

Szent Péter a vetítő-készülék előtt ült és az életem filmjét csavarta föl a korongra. Mikor odajöttem, éppen annál a jelenetnél tartott, amint ugrom bele a Dunába. A különböző szentekből és angyalokból álló közönség jól röhögött, hogy olyan furcsán kalimpázok. Dühös lettem és megrántottam az öregnek a karját. Erre elszakadt a film.

- Marha! - kiabált Péter, - most hogy szedem le a korongról? Le kell forgatni az egészet, hátulról visszafelé. Ez jól fog festeni! Menjen vissza, ahonnan jött!

És ezzel elkezdte forgatni az életem filmjét, hátulról visszafelé.

III.

A következő percben lábbal fölfelé kibuktam a Dunából és felugrottam a Margithídra. Arccal Buda felé, szépen hazamentem Pestre, háttal fölmentem a harmadik emeletre, bezártam az ajtót, mire az kinyílt, végig hátráltam az előszobán és visszaültem a díványra.

IV.

Egy percre távoztam. Visszahátráltam a szobába és emészteni kezdtem. Csakhamar készen volt az ebéd, az inasom hátrafelé behozta a piszkos tányérokat, én visszaültem a székre és a gyomromból a már elkészült jóféle túróstésztát villával és késsel szépen beleraktam a tányérba. Összeragasztottam a hússzeleteket, ami nagyon jó volt. Miután a levest is kikanalaztam a szájamból, felálltam és megnéztem az órámat. Félegy volt, tizenkettőre a hivatalban kellett lennem, gyorsan kihátráltam a szobából. A szájamba dugott cigarettavég mindig nagyobb lett, végre rágyujtottam és beletettem a zsebembe.

V.

Tíz év múlva feketedni kezdett a hajam és a fogaim lassan belehulltak a szájamba. A nyugdíjamat megvonták tőlem, kezdődött a munka és én megint odaültem a hivatalba, róhattam a betűket, míg az utolsó sortól az elsőig el nem készültem. Főnökeim nagy jóindulattal voltak irántam, de aztán már nem ismertek olyan jól és huszonöt évi becsületes munka után fölvettek háromszáz forint fizetéssel, teljes lakdíjjal. Itt álltam tehát, hátrafelé, a legnagyobb nyomorban, hivatal nélkül, feleségemmel együtt, aki egyre szebb lett és egyre jobban szeretett.

VI.

Ekkor azonban már huszonötéves voltam, visszaszöktettem feleségem az apjához és beleszerettem. Egy bűnös, lobogó éjszakán háromszor egymás előtt karjaimba omlott, enyém lett, mire én egyre félénkebb lettem, megfogtam a kezét, de ő visszahúzta, végre megismerkedtünk és én bemutatkoztam. Azontúl nem láttam többé.

VII.

Megkaptam doktori oklevelem és kezdetét vette a kedves, vidám diákélet. Fiatal voltam és boldog, szerettem tanulni s így mindig kevesebbet tudtam. Fiatalságommal azonban kissé odaéltem (első életemben ugyanis visszaéltem vele) s így csakhamar minden erőmet visszanyertem. Tizennyolcéves voltam, mikor leérettségiztem, bajuszom szépen visszafejlődött, belenőttem ruháimba és szorgalmasan felejtettem. Tizennégyéves koromban egyszer kigyógyultam a kolerából, mely csaknem végzetessé válhatott volna, de csakhamar elkövetkezett a fertőzés és én túl voltam a veszélyen. Ettől kezdve csöndesen folyt életem, selypíteni kezdtem, majd elfelejtettem beszélni s mikor már elég kicsi voltam, négykézláb másztam vissza a bölcsőbe, hogy szoptatós dajkámat ellássam tejjel. Hogy ezután mi történt, nem tudom, csak egy sötét helyiségre emlékszem még, ahova engem valaki erőszakkal betuszkolt.

VIII.

Szent Péter, amint visszakerültem elébe, éppen készen volt a koronggal és mosolyogva emelte föl szentséges kezeit.

- Te, aki kétszer éltél, - mondotta nékem, hogy bölcs példázattal oktatná az összevegyült szenteket, - te, aki kétszer éltél s minden dolgokat megfordítva, mélyébe láttál az élet teljességének; - mondjad el tehát minékünk: micsodás tanulságot merítettél amaz úton, melyen közönséges halandónak csak egyszer adatott áthaladni s amelyet te kétszer esmértél meg az Úr végtelen kegyelméből.

Orromra tettem mutatóujjamat s rövid megfontolás után így válaszoltam Szent Péternek:

- Minden tanulság, amit tettem, egy megfigyelésre szorítkozik, szent atyám.

- S mi ez?

- Hogy Kassák Lajos verseinek hátulról visszafelé olvasva éppen úgy nincs értelme, mint előlről hátrafelé.

Nevető Dekameron, 1923

[nemzetikonyvtar]

ÚJDONSÁGOK A MEK-BEN (2019. január 21.  és 2019. január 28.  között)

2019. 1. 25. Schmidt Eligius Róbert et al.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához http://mek.oszk.hu/19000/19019

2019. 1. 25. Géczy Barnabás: Biozones et chronozones dans le Jurassique de Csernye http://mek.oszk.hu/19000/19017

2019. 1. 25. History of mineral exploration in Hungary until 1945 http://mek.oszk.hu/19000/19020

2019. 1. 25. Vachott Sándorné: Margit http://mek.oszk.hu/19000/19018

2019. 1. 25. Debreczeny György: Ellentétpárhuzamok http://mek.oszk.hu/19000/19021

2019. 1. 24. Peterka József Sebestyén: Bábamesterséget tárgyazó Kathechismus http://mek.oszk.hu/19000/19012

2019. 1. 24. Zola, Émile: Termékenység http://mek.oszk.hu/19000/19015

2019. 1. 24. Szente B. Levente: Bingyó Bernyó Nekeresdországban [Hangoskönyv] http://mek.oszk.hu/19000/19013

2019. 1. 24. Géczy Barnabás: Biozónák és kronozónák a csernyei jurában http://mek.oszk.hu/19000/19016

2019. 1. 24. Bulányi György: Töredékek, levelek, feljegyzések... http://mek.oszk.hu/19000/19014

2019. 1. 23. Náray Iván: Mécsvilágok http://mek.oszk.hu/19000/19007

2019. 1. 23. Bezerédj Amália: Földesi estvék http://mek.oszk.hu/19000/19010

2019. 1. 23. Bitnicz Lajos: Válogatott állítások a' magyar nyelvtudományból, mellyekről Bitnitz Lajosnak ... útmutatása szerint a' Szombathelyi kir. Lyceumban ... [értekeztenek: Vadász Ferencz ... chernelházy Chernel Ignácz ... a' philosophiának másad és első esztend. hallgatóji] (Tekintetes Vas Vármegye' fényes rendjeihez)   http://mek.oszk.hu/19000/19008

2019. 1. 23. Tacitus, Publius Cornelius: Tacitus fönmaradt összes művei (1. köt. Évkönyvek)   http://mek.oszk.hu/19000/19011

2019. 1. 23. Sigmond Elek: Über die Methoden der mechanischen und physikalischen Bodenanalyse http://mek.oszk.hu/19000/19009

2019. 1. 22. Nagy Gergely: Könyvtári vagyonvédelem http://mek.oszk.hu/19000/19002

2019. 1. 22. Zsivny Viktor: A XV. nemzetközi földtani kongresszus és afrikai tanulmányutam http://mek.oszk.hu/19000/19005

2019. 1. 22. Csizmazia Sándor: Rövid útmutatás a' magyar nyelv' taníttására (1. rész. A' hajtogatásokról, 's azokat megelőző készűletekről)   http://mek.oszk.hu/19000/19003

2019. 1. 22. Kelmenfy László: Meghasonlott kedély http://mek.oszk.hu/19000/19006

2019. 1. 22. Pucz Antal: Tavaszi virágok http://mek.oszk.hu/19000/19004

2019. 1. 21. Fülöp József: A júra kréta határ kérdéséről http://mek.oszk.hu/18900/18997

2019. 1. 21. Asbóth János: Álmok álmodója http://mek.oszk.hu/19000/19000

2019. 1. 21. Kanya Emilia: Szív és élet http://mek.oszk.hu/18900/18998

2019. 1. 21. Beniczkyné Bajza Lenke: Sára története http://mek.oszk.hu/19000/19001

2019. 1. 21. Marlitt, Eugenie: Aranyos Erzsike http://mek.oszk.hu/18900/18999

--

ÚJDONSÁGOK AZ EPA-BAN (2019. január 21.  és 2019. január 28.  között)

2019. 1. 25. Palócföld : irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat Füzetszám: 2018. 64. 4.

2019. 1. 25. Irodalmi jelen Füzetszám: 2004. 4. 32. június

2019. 1. 25. Hazánk s a külföld : szépirodalmi, ismeretterjesztő és társaséleti képes heti közlöny Füzetszám: 1870. 6. 52. december 29.

2019. 1. 25. Papageno Füzetszám: 2018.   december

2019. 1. 25. OSZK hírlevél Füzetszám: 2019.   január 24.

2019. 1. 24. Könyv, könyvtár, könyvtáros Füzetszám: 2018. 27. 7. július

2019. 1. 24. Magyarház : a nagykaposi Magyar Közösségi Ház kiadványa Füzetszám: 2018. 6. 3. november 2.

2019. 1. 24. Szolgatárs : baptista lelkészi szakfolyóirat Füzetszám: 2013.  2.

2019. 1. 24. Aetas : történettudományi folyóirat Füzetszám: 2018. 33. 2.

2019. 1. 24. Könyvtári figyelő : könyvtár és információtudományi szakfolyóirat Füzetszám: 2018. 28. (64.) Különszám

2019. 1. 23. Könyvtár - információ - társadalom : heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára Füzetszám: 2019.  4. jan. 23.

2019. 1. 23. Kaláka : szépirodalmi folyóirat Füzetszám: 2015. 14. 12. december 10.

2019. 1. 23. Új könyvpiac : könyvvilág - könyvkultúra - könyvkritika Füzetszám: 2018. 28. 4.

2019. 1. 22. Földgömb : a Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő folyóirata Füzetszám: 2018. 36. 12. december

2019. 1. 22. Kárpáti lapok : a turistaság, a honismeret és a természetvédelem terjesztésére Füzetszám: 2016. 13. 4

2019. 1. 21. Erdélyi múzeum : az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak közlönye Füzetszám: 2018. 80. kötet 2.

2019. 1. 21. Magyar élet : Hungarian life Füzetszám: 2018. 60. 50. december 27.

2019. 1. 21. Csángó tükör : Csángó Kulturális folyóirat Füzetszám: 2018. 15. 52. december

2019. 1. 21. The Hungarian historical review : new series of Acta historica Academiae Scientiarum Hungaricae Füzetszám: 2018. 7. 3.

2019. 1. 21. Földrajzi közlemények : a Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Füzetszám: 2018. 142. 4.

[big1621]

A zeneiskolában június 9-én megtartott tankerületi pedagógusnapi ünnepségen három kollégánk tartósan kiemelkedő oktató-nevelő munkáját ismerték el. Pálfi Judit és Poczetnyik Mária Tóth Lajos Árpád tankerületi igazgató úrtól vehette át az elismerő oklevelet és a jutalmat, amelyhez Riczu Julianna szakmai és Harsányiné Reszegi Gabriella gazdasági igazgatóhelyettes is gratulált. A harmadik jutalmazott kolléga, Bácsiné Polyvás Imola ma emelt szintű érettségin vizsgáztatott, így személyesen nem tudott jelen lenni. Az idén Dobó Margit hajdúböszörményi és Minier Mária Magdolna tiszacsegei pedagógus kollégák mellett gimnáziumunk tanára, Kissné Horváth Ágnes kapta a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ által alapított a "Jövő nemzedékéért" díjat. A díjat olyan pedagógus kaphatja, aki kiemelkedően eredményes pedagógiai tevékenységet folytat, s munkája eredményei értéket jelentenek nevelőtestülete és és egész intézménye számára. Kiss Horváth Ágnes tanárnő több mint három évtizede végzi lelkiismeretes oktatási-nevelési munkáját, amelynek során a tanulók harmonikus személyiségformálásában kiemelkedő eredményességgel, odaadással tevékenykedik . A Pénziránytű-iskolai programunk kezdeményezője, szervezője és programfelelőse. Matematika- és fizikatanárként, osztályfőnökként, valamint a pénzügyi és gazdasági ismeretek átadásának elkötelezett pedagógusként magas színvonalú, következetes és eredményes oktató, valamint példaadó nevelő tevékenységet végez. A nevelési, majd a matematika munkaközösség vezetőjeként sokoldalú tapasztalatait sikeresen osztotta meg. Szakértő mesterpedagógusunk a versenyszervezésben és -felkészítésben is élen jár, mind matematikából, mind pénzügyi nevelés terén. Gratulálunk mindnyájuknak, további eredményes munkát és nagyon jó egészséget kívánunk! (helyszín: Bartók Béla Zeneiskola, Hajdúböszörmény) https://www.instagram.com/p/CemFQtWIDY-/?igshid=NGJjMDIxMWI=

[startup-punk]

még több Krassó Miklós! ez az ember hibátlan.

Ott voltam a Kossuth Lajos téren, ahol emberek vártak Nagy Imrére, aki nem akart jönni. Nagy Imre szerintem úgy látta, hogy a helyzet kitűnő: visszavették a pártba, Gerő Canossát járt Jugoszláviába, és minden jól van. Nem akart odajönni, miután a párt engedélye nyílván nem volt meg erre. Hosszú kapacitálásra végre odajött, miközben a tömeg a hosszú várakozás miatt egyre inkább unatkozott. Színészek azzal próbálták szórakoztatni a tömeget, hogy Ady-verseket szavaltak. Az emberek azt kiabálták, hogy „Eleget szavaltak, eleget szavaltak!” Egyre türelmetlenebbek voltak, már rosszkedvűen fogadták Nagy Imrét, akit eleinte olyan nagy bizalommal vártak. Nagy Imre azzal kezdte:„Elvtársak!”, a tömeg felzúdult. Mire Nagy Imre azt mondta: „Kedves fiatal barátaim!” Mindenki tapsolt. Nagy Imre elmondta, hogy minden jó úton van, minden rendben van, a párt is kitűnő helyzetben van. Bízzanak benne, ő mindent meg fog tenni a jövőben is. A Szovjetunióban meg a pártban is a dolgok jól mennek. Végül felszólított minket, hogy énekeljük el a Himnuszt, és mindenki menjen haza. Ebből az következett, hogy mindenki, aki az ő híve volt, és aki egyértelműen bízott benne, az hazament, a többiek pedig szépen elmentek a Rádióhoz, mások meg a Sztálin-szobrot ledönteni, és más különböző helyekre. Gyújtóbb beszédet nem is lehetett volna mondani, mint amit Nagy Imre mondott. Azáltal, hogy ő megnyugtatni akart, annál gyújtóbb hatást ért el. Hiszen nem lehet forradalmi helyzetben a forradalmi tömeget megnyugtatni. Bármennyire is megvolt sokakban a patriotizmus, a nacionalizmus, azért azzal, hogy énekeljük el a Himnuszt, nem lehet kiszúrni az emberek szemét. Ez nem volt adekvát, noha megtapsolták. Ez a szerencsétlen Nagy Imre ezzel egy olyan szelekciót tett, amivel az utcán tartotta a radikális, a szilaj elemeket, és a békés, reformista elemeket meg hazaküldte. Ez igazán nem volt jó megoldás az ő célja szempontjából.

kibaszott kemény :D

Utána hazasétáltam a Fő utcába, felhívtam Csoóri Sándor barátomat, aki miután Nagy Imre a Kossuth téren azt mondta, hogy énekeljük el a Himnuszt és utána mindenki menjen haza, ő hazament, és lefeküdt aludni. Nem akarta elhinni, hogy forradalom van Budapesten, orosz intervenció, tankokkal. Csoóri azt mondta: itt teljes csend van a Rózsadombon, az Apostol utcában. Biztos vagy te abban, hogy itt forradalom van? – kérdezte. Tíz perc múlva visszahívtam, hogy hallja meg ő is a tankok dübörgését a Mártírok útjáról. Ez meggyőzte arról, hogy nem az én fantáziám az intervenció. Aztán kérte, hogy menjek át hozzá. Onnan besétáltunk az Írószövetségbe a Margit körút, Margit híd, Nagykörút vonalán. Ott álltak az orosz tankok. Beszélgettem az orosz katonákkal, akik azt mondták, hogy ők nem harcolnak, csak idejöttek, és ha őket nem lövik, ők sem lőnek. Ez az első intervenció volt, ami nem volt igazi, csak erődemonstráció. Mondtam nekik, hogy mi nem vagyunk ellenségei a Szovjetuniónak, csak a sztálinizmusnak. „A sztálinizmusnak? Mi az a sztálinizmus?” „Nem hallott Sztálinról?” „Miért, mi a baj Sztálinnal?” – kérdezte egy fiatal paraszt srác. Ilyen beszélgetések zajlottak. Nem voltak határozott parancsaik az első intervenció idején. Be sem tudtak menni a kis utcákba, csak az ávós autók harcoltak a felkelők ellen.

[hicapacity]

Ma Margit!  körút,

mint a Mechwart szleng csak ez full experience!  Aztán a Kassák Lajos (Xlll.) és a Sasadi street , a szépemlékű 11-ből itt sikít!   Budapest resszkess! Támad a Hospital HiCapaCity - a PRIMKO! Az Overall or Full Experience Hunter Klubból Masszá Zsolt vagyok, a Professzionális Irodai Masszázs Kommandó /Primkó/ vezető masszőre. Nem több, de nem is kevesebb! Csakis Full experience!

Teljesélmény-keresők N∃ kíméljeN∃k!

[nemzetinet]

Karády Katalin is őt igyekezett utánozni

Csak azt nem tudom, ki volt az én vőlegényem – rebegi elhaló hangon az Ének a búzamezőkről hőse, Etel, de a látomásként előtte megjelenő anyja szerint ez már nem is számít. Várja őt már a mennyei vőlegénye, csak öltse magára a szép menyasszonyi ruháját, és induljon útnak. A fiatalon megözvegyült lány pedig nem tudja elviselni, amit egykori férje, Rókus haláláról hall, és átszellemült arccal távozik az életből. Gyászolja őt új kedvese, Ferenc, aki a szibériai fogságból még Rókussal indult útnak, de már csak egyedül tért vissza, társa feltételezett halálát pedig nem tudja megemészteni. Az Ének a búzamezőkről a kibírhatatlanságig nyomasztó lelkiismeret, a háborús trauma egyik leghatásosabb darabja: a történet érvényes volt akkor is, mikor 1927-ben megírta Móra Ferenc, 1947-ben pedig nem kevésbé. 

Szőts István 1947-es filmjének drámai kifejlete a legnagyobbakat juttathatja eszünkbe. Eközben a vízbe sétáló Etel tragédiáját tizenhárom évvel Ingmar Bergman hasonlóképp felkavaró filmje, a Szűzforrás előtt vitték filmre. Szőts István filmjei, így az öt évvel korábbi Emberek a havason előtt olyan nagyságok borultak le, mint Luchino Visconti vagy Vittorio de Sica, példát merítve belőle későbbi pályájuk során.

http://mno.hu/

A földtulajdon fontosságát kiemelő, szibériai fogságról és mélyen megélt vallásosságról szóló alkotást azonban a kommunista diktatúra betiltotta. (A forgatókönyvet egyébként a korábbi, 1943-as vezetés is indexre tette, helytelenítve a történetben az orosz és magyar paraszt kézfogását.) A legenda úgy szól, Rákosi Mátyás öt perc után dühösen viharzott ki a vetítőteremből, „reakciós vallási propagandát” kiáltva. A néhány fontos filmet jegyző Szőts 1998-ban, Szellay Alice pedig 1990-ben halt meg, de a nagyvásznon már nem jelentkeztek. (A visszhangtalanságba és elutasításba belekeseredő Szőts 1957-ben emigrált.) „Itt álmodik az életről Szellay Alice” – olvashatjuk ma Szellay sírján a Farkasréti temetőben.

A február 21-én született színésznő bár csak néhány alkotásban csillogtathatta meg tehetségét, ezeket a filmjeit nehéz feledni. Ugyan több internetes forrás is 1914-et említ születési dátumaként, de az 1994-es Magyar életrajzi lexikonban az áll, hogy 1918. február 21-én látta meg a napvilágot. Rippel Alice néven született Budapesten, fiatalkorát pedig Rákospalotán töltötte. Első férje, Spolarich József részvénytársasági igazgató volt, az Emberek a havason forgatását pedig még Spolarich Józsefnéként kezdte meg. Időközben felvette férje nemesi előnevét, amit a válás után is megtartott, és összeházasodott az őt a filmes világ számára felfedező Szőts Istvánnal. Az 1943-as Fekete István-adaptáció, a Cserépy László rendezte Aranypáva kivételével csak az ő filmjeiben szerepelt.

Nagyon nem illett abba a közegbeMegkeresésünkre Szellay Alice unokahúga, Inkey Alice is bizonytalan volt azt illetően, melyik születési dátum lehet a valódi. Nagynénje mondta ezt is, azt is, de esélyesebb, hogy fiatalítani szerette volna magát, és Inkey azt is kevésbé tartja valószerűnek, hogy tizenhat évesen ment volna hozzá Spolarich Józsefhez. (A házasságkötésre 1934 novemberében került sor, abban a hónapban, amikor a nagy múltú Spolarich-kávéházat is kénytelenek voltak elárverezni.) Ez esetben az 1914-es évszám tűnik a valósnak. Inkey fotós-filmes családba érkezett, édesapja a Karády Katalin cigarettázó portréját készítő Inkey Tibor volt. A nő gyermekkorát Alsógödön töltötte, ahol együtt lakott még nagynénjével, Szellay Alice-szal és Szőts Istvánnal. Alsógödi Amarcord című könyvében adott számot fiatalkori élményeiről, majd pályája indulásáról már a No, de Alízka! tanúskodik. Számtalan legendás magyar film standfotóit, színész és színésznő portréját készíthette ő, első munkája pedig a Mici néni két élete volt.Ahogy lapunknak is elmondta, jó humorú, vidám nőként emlékszik nagynénjére, akiről olyasféle gyerekkori emlékeket őriz, mint hogy együtt tornáztak a kertben. – Az ötvenes években nagyon nem illett abba a közegbe a szitaruháival, megjelenésével – jegyezte meg Inkey Alice, aki pályája során olyanok mellett dolgozott, mint Fábri Zoltán, Gyarmathy Lívia, Ranódy László és Makk Károly.

Szellayt az 1942-es Emberek a havasonban láthattuk először, és ha csak ez az alkotás készült volna el, már azzal beírta volna a nevét a magyar filmtörténetbe. „Az Emberek a havason szereplői és a forgatócsoport munkatársai új, ismeretlen egyéniségek. Ezért a cselekményekben önmaguk egyéniségét hordozzák, nem »alakítanak«, a néző nem hasonlítja őket már ismert egyéb szerepeikhez. Ez nem »Görbe«- és nem »Szellay«-film, amint egy Jávor-film kétségkívül elsősorban Jávor-film és mellékes, hogy a cselekmény szerinti foglalkozása éppen micsoda” – írta Nemeskürty István a Filmkultúra 1990/1. számában.

A Velencei biennálén művészeti fődíjat kapó Nyirő József-adaptáció nemcsak az olasz neorealisták figyelmét keltette fel, Szellay játéka nagy hatással volt hazai pályatársaira is. Ahogy Nemeskürty is említi, a Zilahy Lajos rendezte Valamit visz a vízben Karády Katalin egyértelműen az Emberek a havason színésznőjét igyekezett utánozni. Szőts nem is változtatott a stábon, fontosabb alkotótársait vitte magával az Ének a búzamezőkről című filmbe, Görbe János mellett pedig Szellay megrendítő alakítása miatt is nehéz felednünk az alkotást.

Szőtscsel közös munkái aztán rendre nehézségekbe ütköztek. Kodály Zoltán húszas években írt Kádár Katáját rövidfilmben dolgozták fel, de a rendező végül művészi ellentétek következményeként levetette a nevét az alkotásról. Ő ugyanis „paraszthanggal” szerette volna kísértetni a filmet, de a producer nem hitt a megoldásban, és Szilvássy Margit operaénekes közreműköd��sét kérte. Az ezután forgatni kezdett Tűz a hegyen pedig félbe maradt, miután a háború után Szőts már nem tudta azt befejezni. A Gárdonyi Géza története alapján készülő film főszereplői között szintén ott volt Szellay Alice és Görbe János. Ráadásul a kommunista rezsim még az Emberek a havasont is fasizmusgyanúba vonta, hivatkozva az eredeti történet írójára, Nyirő Józsefre. 

A körülmények ismeretében nem lephet meg minket, hogy Szőts mellett Szellay pályája sem tudott kiteljesedni. Elég csak azt a történetet említenünk, amiről tavaly is írtunk már. Az Ének a búzamezőkről betiltása után Szellay kihallgatást kért Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztertől: azt szerette volna elérni, hogy a filmet a kommunista vezetők engedjék mégis levetíteni. A politikus javaslata mutatta, hogy a zaklatási és zsarolási ügyek nemcsak az elmúlt évtizedek filmes világára voltak jellemzőek. Szellay végül visszautasította Ortutay szexuális ajánlatát, mint ez barátnőjének (és Tildy Zoltán titkárnőjének) naplójából is kiderült. A színésznő 1948 után visszavonult, Szőtstől is elvált, és Pándy Lajos színművész feleségeként hunyt el 1990-ben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.21.

Karády Katalin is őt igyekezett utánozni a Nemzeti.net-en jelent meg,

[fovarosiblog]

Az alsó rakpart autómentesítését abszolút támogatnám. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy autóval a Dunán egy 1,7 milliós nagyvárosban ne lehessen átkelni sehol jó két kilométeren a Lánchíd lezárása után. A Margit híd után az Erzsébet híd lenne a következő átkelési lehetőség. És akkor most gondold hozzá, hogy a két híd valamelyikét éppen felújítják, vagy baleset van rajta, vagy lezárják egy rendezvény miatt, szóval nem járható. 

Pedig imádnám a rakodópart alsó kövén nézni, hogy hogy úszik el egy dinnyehéj. 

Egy erős megfogalmazás a cikkben: “A Lánchíd nem arra való, hogy autók járjanak rajta. Turisztikai szempontból a legjobb helyen van, hiszen összeköti a pesti és a budai két oldal látványosságait, miközben kifejezetten kényelmetlen a jelenlegi forgalomban végigmenni rajta. Annak örülök, hogy nem szélesítik ki a járdát, hanem eredeti állapotában építik vissza. Meg kell változtatni azt a szemléletet, hogy az autóforgalom mindenben előnyt élvez.“

És egy másik: “Olyan kicsi a Belváros, hogy gyalog minden elérhető, az egész Kiskörúton belüli területet autómentesíteni lehetne minden további nélkül. Meg lehetne oldani az áruellátást, lehetne tömegközlekedés akár elektromos járművekkel, csendesebben, tisztábban. Nincsenek távolságok. A régi IV. kerületet, amely a Deák Ferenc utcánál kezdődött és a Fővám térig tartott a Kiskörút és a Duna között úgy, ahogy van autómentesíteni kéne. Ehhez képest még odáig sem jutunk el, hogy legalább a villamost visszaállítsuk az Erzsébet hídra. Azt mondják azért nem lehet, mert akkor nem férne el kétszer két sáv a Kossuth Lajos utcában a mostani, szélesebb villamosok mellett. És akkor mi történik? Nem kell, hogy a belváros közepén egy autópálya forgalma hömpölyögjön, erre semmi szükség nincsen. Ugyanez a helyzet a rakparttal. Ahogy az Erzsébet hídon kelet-nyugati irányban halad kétszer három sáv, úgy keresztirányban a rakparton is ugyanennyi. Minek?”