#Csalna

[versinator]

Csalna mezekbe

Csempészek galambtoll törjek mosolyodra Káromlók kacs visszaverték hajtogatta Szódért képzeletében távozzatok órádra Agyar vendégem békéről kihajtotta

Motorok dimenzió elnyelne illatodra Szívünkig rubintosan mormogunk megtisztította Zsendült megetesse bérceire aranyhídra Hajba rebegném szünetén szélfútta

Javasasszony óperenciát megmagyarázza gúnyolók Bűnéért jegyre sikátorokban fellobogó Zsalugáteres házmagasságú mozsárágyúknak padlók

Fohászkodásom vizeskorsó csontjaimmal tocsogó Oltárterítőre fáradsz kettesbe felhőkarcolók Orgonabokor vonalon várhoz elsuhogó

[baszkis-blog]

Olyan szar érzés hogy folyamatosan azon kell aggódnom hogy éppen milyen csajjal beszélget. Vagy hogy mi van ha lát valamelyik csajba olyat ami bennem nincs meg vagy éppen meg van de abba a csajba jobban tetszik neki. Mi van ha az a “csak barát” egy csók erejéig már nem “csak egy barát” vagy nem is kell érintkezni csak egy kellemes megnyugvással teli beszélgetés játszik le kettőjük között, már az is rossz mert már nem nálam keresi a megnyugvást hanem másnál. Egyre többet motoszkál bennem a “mi van ha…” kérdés, tudom hogy nem csalna meg soha de akkor is bennem motoszkál mert ha nem adna rá okot akkor nem is motoszkálna bennem a “mi van ha…” kérdés, és ez a legszörnyűbb ebben az egészbe.

[onsieluenkeli]

Engemet mindig olyanok b*sztatnak/zaklatnak akik a saját életüket, hibáikat közben teljesen elrejtik... Csak nehogy őket találják be.

Most is egy idős nő (ismert) azt realizáltatta hogy nem vagyok boldog. A saját kis bugyuta tippje. Tesztelget, hátha kiakadok. (Mondjuk ha őt is örökké zaklatnák, nem tudom mennyire lenne boldog!?)

Amúgy nem merne idejönni, és nem merné belemondani a szemembe. Azt, hogy ő akkora görény, hogy eldönti ki a nem boldog...

Nem mindig olvas, és figyel rám, és ezért sokszor téved és ég.

Ahhoz képest hogy ismert, szerintem soha semmi olyat nem ad, nem mutat, nem tesz le az asztalra, amitől bármelyik követőjének szebb lenne legalább egyszer a napja, vagy mosolyt csalna a szemekbe. - Ennyit róla. Én milliárdszor megtettem már, és ahogyan a jó cselekedet, úgy jó gondolat is mindig felemelt. Boldogan.

Egy másik manipulátor pedig azt oltogatja hogy introvertált vagyok.

Csak mert én sem lógok a lepukkant és leöregedett Facebook-on.

A valóság, hogy az elmúlt hónapban 2-szer tehettem meg hogy magamra maradtam és végre kiélhettem az introvertált énemet. A net pedig nekem is inkább chill, mint extrovertált hely. Ezer éve, és ezt nem bánom. Rengeteg ismerősöm már ennyire sincsen public online. És lehetne rájuk ragasztani hogy introvertáltak, ami persze szintén nem igaz.

Az, hogy a neten magunk miatt nem vagyunk igazán valódi magunk semmiség, t tényleg javitható, csiszolható, fejleszthető probléma. Valahogy akkor is közel vagyunk ahhoz, akik vagyunk, hiszen magunkat azért csak ismerjük. De az, hogy hazug manipulátorok, és sz*rkavarások miatt teljesen mások vagyunk, na az pokoli.

.

[szupertibi]

Zabszem van a seggükben ��ron!

Panka maga is számolt!

Szerinted ő nem csalna egy kicsit a DEMOKRÁCIA érdekében?

Egy ferencvárosi szavazatszámláló szerint főleg ott voltak dupla X ek vagy "tévedések" ahol nem húzták ki rendesen Szentkirályi nevét. Náluk erősen kihúzták filccel így ott kb kettő ilyen eset volt. Belsős info!

De Nem Volt Szándékos, Hogy Nem Húzták Ki Rendesen! A pesti bolsevik nem olyan, hogy csalni akarna!

[csacskamacskamocska]

Hűség és más relativitások

Tegnap volt amúgy ez a döbbenetes felismerés, fogmosás közben. (Agatha Christie állítólag azt mondta, hogy neki mosogatás közben jöttek a legjobb gyilkossági gondolatai – lehet, hogy eredetileg csak ötleteket mondott, csak az nem volt annyira kétértelmű, ezért kicsit színezték a mondást). Szóval mosom a fogam és egyszercsak rámszakad a felismerés. A kulcs. Hogy azt gondoltam, hogy Logan sosem csalna meg.

Hetekkel ezelőtt hallgattam egy előadást, és abban volt, hogy amikor szerelmesek vagyunk, azt gondoljuk, hogy van valami, amit kizárólag attól az egy személytől kaphtnánk meg, senki mástól és az (örökre) boldoggá tenne minket. És amikor az önpusztításig ragaszkodunk valakihez, akkor ahhoz a gondolathoz ragaszkodunk amihez őt társítjuk. Akarjuk azt a valamit, mint a szent grált. Azt gondoljuk, hogy azt a dolgot senki más nem birtokolja/tudja megadni, csak ő. Tudtam én korábban is, hogy nekem nagyon mélyre ment az a mondata amikor ezer éve megismerkedtünk, hogy „te egy nagyon izgalmas nő vagy, de én nős vagyok”, de sokáig azt hittem, hogy az „izgalmas nő vagy” rész miatt, meg azért mert akkor nekem volt pasim (öhm kettő is :( ) és nem értettem, hogy mit tettem ami miatt neki ezt így el kellett mondania. De az a mondat olyan volt, mint egy nyílhegy, ami egyre mélyebbre fúródik, és végül betokosodik. Se ki, se be. A döbbent felismerés az volt, hogy nekem a megcsalás a valódi traumám, a nélkül, hogy valaha is megcsaltak volna. De nagyanyám, és anyám is a megcsalás, megcsalatás lelki ketrecében kínlódott. Vagyis nagyanyám a saját megoldatlan fájdalmát már kicsi korában rátolta anyámra (a nagyapámnak volt egy sokak által tudott nagyon nagyon hosszú kapcsolata és több másik is, hogy ne mmodjam ő még a munkatáborból is kikerekedve jött haza mert a konyhásnő nagyon istápolta) és anyám már kicsi koromban tovább tolta rám, meg ő maga is ebben a rettegésben élt és valószínűleg csalt is, hogy ne ő legyen a hülye vesztes. És bizony, se az olvasmányaim, se a körülöttem levő emberek nem azt mutatták, hogy ne csalnák meg egymást, ne hazudnának, ne aláznák meg a társukat mások előtt a titokkal amiről mindenki tud, csak az érintett nem. Ugye, aki szerelmes az lúzer, ennél már csak az nagyobb lúzer, aki bízik a másikban. Minden alkalommal úgy választottam, hogy azt gondoltam, hogy az a férfi sosem csalna meg. Mert nem tud, nem akar, nem képes, vagy nem fér bele az értékrendjébe. Álltam döbbenten, számban a fogkefe, és a fejemben a mondat, hogy „soha nem csalna meg”. Hogy a ragaszkodásom kulcsa az a hit vagy tévhit, hogy ő más mint az összes többi, akit ismerek, mert ő nem tenne ilyet a párjával. A magam része az egy másik szomorú történet, amiben a hűtlenség sosem játék volt, csak előbb kellett volna a boldogtalan kapcsolataimat befejezni vagy megkötni a megállpodást arról, hogy hogyan éljünk és nem a végsőkig halogatni a szakítást rettegve attól, hogy fájdalmat okozok. A halogatás nem felnőtt megoldás. Komoly ár az, ha az ember elveszti a hitet a saját becsületsségében. Ha sosem mondhatja azt magáról, hogy én sosem csaltam meg senkit.

Ezért nem vonzottak soha a rosszfiúk. Nem is választottam soha olyat. Nem én vagyok az, aki végül lelép egy láncokba tekert szegecseltdzsekis motoros fasszal. Többet kell az agyamat birizgálni, mint a csiklómat. És muszáj kétkedés nélkül hinnem a másikban. Zsigerileg hűséges fiúk, írjatok! (persze, ne. Felesleges)

[y0ullalwaysbemine]

Te azt hiszed meg csallak én pedig azt mondom a lelkem is oda adnám érted. Miattad és neked élek a világot jelented számomra te pedig nem hiszel nekem. Nem bízol bennem. Nincs okod félni az utolsó utáni 1000 000 000 000.ik ember lennék aki meg csalna és inkább gyomron szúrnám magam mint hogy meg tegyem. Nincs nálad gyönyörűbb nő a világon mindennél jobban szeretlek. Te vagy az eddigi legjobb dolog az életemben és semmi és senki miatt nem dobnám el főleg nem egy éjszaka miatt. Sajnálom ha nem bízol bennem és nem hiszel nekem ennél jobban már nem tudom csinálni a dolgaim ennél jobban nem megy 110%-ot bele adok. Szeretlek nagyon de úgy se hiszed el nekem. 🥺❤️💔💔💔

[youaremycloud]

Most végre elmondhatom, amit hónapokon át egyszer sem tudtam összefüggően megtenni

Számomra ez a 4 év, maga volt Az Érzés

Éreztem mindent

Éreztem bánatot

Szerelmet

Csalódást

Nyugalmat

Zaklatottságot

Félelmet

Biztonságot

Izgalmat

Szenvedélyt

Nyomort

Magányt

Mindent, amit csak el tudok képzelni

Mégis, úgy érzem a rosszból több jutott mint amennyi kellett volna.

Annyiszor törtem össze tőled, hogy egy részem mindig elveszett belőlem, ami már nem tudott a helyére jutni

Tudom, hogy nem szerettél engem

Aki szeret az sosem csalna meg, hagyna magamra, majd tűnne el ennyi év után egy szia nélkül

Szóval tudom

Mégis az utolsó pillanatig csak adtam neked

Adtam azt a mérhetetlen szeretetet, amit meg sem érdemeltél

Mert nem érdemelted meg

Csak elvetted tőlem, majd elvitted, hogy másnak add

Én pedig hagytam

Már tudom, hogy kár volt

Nem tudom, hogy milyen okból gondoltad azt, hogy megérdemlem, hogy magányos legyek, hogy összetörjek, hogy üvöltve sírjak, hogy eláztassam a párnám, hogy haszontalannak érezzem magam, de abban biztos vagyok, ennél többet érek.

Érdemlek törődést, érdemlek szeretetet, érdemlek figyelmet, érdemlek őszinteséget, érdemlek igazi dolgokat.

Te voltál a legnagyobb tanulságom.

Szia

[edesapadszeretoje]

Random gondolatok 4.0

Én csak szeretnék önmagam lenni, valaki mellett, aki elfogadja a hülyeségeimet, a gondolkodásomat, aki nem aláz meg, ha valamit nem úgy csinálok, mint ahogy ő gondolta, aki tiszta szívből szeret és még félnem sem kell attól, hogy megcsal, kihasznál vagy, hogy nem vagyok elég jó. Egy olyan ember aki mellett még el sem gondolkodok ezen, mert ő tudatja, hogy nem kell nálam több és aki mellett nem lesz gyomorgörcsöm, amikor elmegy bulizni, mert tudom, hogy sosem csalna meg.

Aki megérti, ha épp nehezebb napom van, ha épp rossz a kedvem és még ha nem is tud, próbál segíteni, nem elküld az anyámba.

Aki őszinte, mégsem paraszt és akivel lehet oltogatni egymást, mert tudjuk mindketten, hogy csak vicc.

Ilyen létezik még?

[versinator]

Kiteremteni kanyargós

Elüldögélek rendkivül combjára mondtál Medréből rozogán élnivágyás simultál Csapnak bog kígyója oscar Éthert elgondolni csapjon iskolaudvar Meseországot vésnem repkényt villogna Fehérarcú tartalom kifújhassa harsogna

Kacagják fogtál fenyvesekben átremegő Hazaballag legényről törzsedet töprengő Halványabb felfázik zsibbadó mizsót Léceihez öntenem ráömlött márványpadlót Fonnyadva ostorozva utamról csalna Iskolapadban kéreget tálba megáldana

Fölhajított leszegi megnyugodtak bántottál Elolvadnak bábu sebeid deszkaszál Figyeljétek elhenyél lapozgat agyar Hatot ingovány elzokogni ősmagyar Rómeót növényhatározót cseppjeivel harsona Kitörő vízesése palánták zokogna

Csavargója várásom nőttél bizsergő Tagadhatom rózsafára ágacska sercegő Szorongok rekviemét eregettek gyászindulót Harmadnapos dudolás korbácsolva szabadítót Tükörként ólmosan tartsam laterna Bárkás hópihe álnéven támadna

Puhulnak odalépni összesimulni átvibrál Lekésem lemosni röhejjel fogtál Emberszív kézfogásban dervis jogar Illatából barackfák símogatom szélvihar Hajigálunk ízeivel megrázó máriaradna Halhat kóválygó utólagos hajladozna

Napkorong teljesedik lelhetnél lepergő Szétkiáltja készülünk lépésem csöpögő Elszórakoztak olajfákat muskotályízű bitót Jázminillatot oscar nénik sírót Üldöztem emlékünkbe zugása tapadna Zongorának romokba violácska végigfutna

[innekveled]

Ő: Ahh annyira lelkironcs, hogy tuti nem csalna meg.

Eközben én Kunbajan: Fogd meg a borom. 😄😎

Huu de vissza adom neked te szemetlada...

[udv-wilson]

„a védelem a védelem a szívemen a félelem" (Knézy Jenő)

ez van jenő mi volna más hiába volt a szurkolás egy árva kontra passzra tett megint kikaptunk basszameg román-magyar magyar-szlovák hogyan tovább hogyan tovább

s a sok csatár a sok csatár a szívemen a borzadály ó jaj a józsi jaj a pisti hogy mit hagyott a béla is ki s egy percre rá saját kapunk előtt a vész hogy gólt kapunk a rettegés e régi zsemle vajas felével hull ölembe király gabi király gabi hiába is kiáltani

mert jaj ki gondol énvelem ha szívemen a félelem ki látja sajgó lelkemet a sóhajom ki hallja meg jaj mért nem lettem sportriporter kit hallanak ha gólt rikolt el kinek egy nemzet csügg szaván ha verset is szaval talán szebb volna sóhajtozni könnyebb egy nép szemébe csalna könnyet s egy nép ringatná szívein a rímeim a rímeim

de lásd jenő a sors kemény (nincsen remény nincsen remény) én nézem bár a meccseket kommentátor sosem leszek s habár a csend vizéből innál te sem leszel poéta immár mert lásd jenő a múzsa vak

s eszembe jut hogy láttalak a száztizenkettes buszon jenő ősz voltál ősz bizony már megcsapott egy őszi szellet s a magyar futball sírja mellett hol eddig oly vígan toroztál lassan felvált egy új korosztály a szívük már nem úgy dobol a futball nem menny és pokol nem ősi dráma már nekik legtöbbször meg se verselik

emészt e mondd a harag ó hogy nem rímel a faragó s a hajdu bé a hajdu bé riadt szived följajdul-é hogy hová lett a kéj a kín hová a futballból a rím hová a vers hová a líra a lét gyepén e lenge bíra

jenő elébed térdelek saját rímeddel kérdelek ha szíveden a félelem mi óv miféle védelem nem a metrum e szaladó team a félelemből fakadó rím nem e megtartó vastraverz a vers jenő csupán a vers?

Varró Dániel: Ha szívemen a félelem

[bellacsao]

ez érdekes. gondolom, ha átkerülnének magántulajdonba ezek a lakások, akkor a ner pillanatok alatt privatizálná a várat. aztán meg szarnák le a műemléki előírásokat, a főni mintájára új erkélyek, teraszok szolgálnák a reneszánsz/barokk épületekből a kilátást. a jó megoldás szerintem is egy külön kategória lenne az itteni lakásokra, de ehhez kéne a törvénymódosítás, ami a jelenlegi felállásban maximum egy cinikus mosolyt csalna ki a narancssárga képviselőkből.

és akkor csak megerősítésként:

https://blog.atlatszo.hu/2021/01/szabad-predava-valtak-tortenelmi-epuleteink-pedig-a-muemlekvedelem-konzervativ-mufaj/

[veledszepazelet]

Nyílt levél a következő lánynak, aki szeretni fogja

Szögezzük le, nem utállak. Az kicsinyes és gyerekes. Ha boldoggá tudod tenni, biztos vagyok abban, hogy Te egy nagyszerű lány vagy.

Emlékeztesd mindennap mennyire szereted, mennyire fontos neked. Bizonyára tudod, hogy nem egyszerű az élete, mennyi a rossz és mennyire ki van lelkileg, még akkor is, ha tagadja. Nem fogja elmondani, ha valami bántja, neked ezt meg kell értened. Neked szeretne csak jót, ezért legyél hálás, de tudasd vele, hogy megérted és mindenben támogatod. Ne akaszkodj a nyakára, hagyd meg neki a lélekszabadságát. Fiatal, imád a barátaival lenni, imád új embereket megismerni, szóval ne legyél féltékeny, ez nem azt jelenti, hogy ne szeretne. Sose csalna meg, bátran kijelenthetem.

Lehet észre vetted néha nagyképű, - igaz egészséges szinten - ahogy néha önző is. Veled egy percig nem lesz az, minden pillanatban maga elé fog Téged helyezni. Mindig kedves lesz, úriember, humoros, jóképű, szerény, odaadó, és szeretetteljes. Ezért is, ne hagyd, hogy túlságosan is sok időt töltsön veled, mert nem tud neked nemet mondani, de ez a baráti kapcsolatainak a rovására fog menni. Ha rossz napja van, ne együttérezz vele, ne képzeld magad bele a helyzetébe, mert akkor nem fogsz tudni 100%-ig biztosan mellette állni, hanem vele együtt süllyedsz, mikor neked kéne elkapni. Ha jó napja van, biztos lehetsz benne, hogy neked is az lesz.

A családja imádni fog, szóval ne legyél szégyenlős. A szüleiknek van egy fajta stílusuk, amit meg kell szokni, de utána imádni valóak lesznek, úgy fognak kezelni, mintha a saját lányuk lennél. A bátyja hatalmas forma lesz, ilyen nagytesót akarnál te is az tuti. Először zárkózott lesz, mert félti az öccsét, de utána higyj nekem ő is be fog fogadni.

Értékeld, hogy néha úgy viselkedik, akár egy kisgyerek. Lehet akár milyen magas, szíve egy hat évesé. Szereti színesen szemlélni a világot, és minden szempontból megközelíteni. Néha a viselkedése megtagadja az életkorát: nem szereti komolyan venni a dolgokat. Viszont ez ne tévesszen meg! Mindig tudja mikor kell komolyan vennie a történéseket.

Ha ezeket az apró dolgokat nem tudod betartani, arra kérlek menj el. Jobb lesz neki nélküled. Olyan ember kell mellé, aki biztosan megérdemli, hogy a sírig mellette maradhasson. Azt hittem én leszek az. De remélem, ha már a sors így hozta, hogy te leszel: az egyetlen, aki megbecsüli, aki erőt ad neki, aki mellette van, bármi is történik. Szeresd Őt. A vele eltöltött idő, lesz a legjobb dolog, ami az életedben megtörténhetett.

- Ska

[csacskamacskamocska]

Ennél durvábban nem lehet

Ott ültem, két csávóval (többel, de ők most a fókusz), akikből az egyik rajong értem. Szellemesnek tart, csinosnak, érdekesnek, főnyereménynek. Kulturált, jómódú, és nyitott, kommunikatív. Nem is néz ki rosszul. Nos, ő az, aki nem kell nekem. Hát miért is kéne, amikor ott volt az a másik, aki ugyan nem néz ki jobban, de legalább nem rajong értem, kurvára nem akar engem, marha nehéz kihúzni belőle bármit is és egyáltalán nem gondolja, hogy élete főnyereménye lennék. És van választásom! Én meg a boldogtalanságot, az elutasítást választom, mert nem bírom elengedni a fogalmam sincs mit. Az ismerős boldogtalanságot. Mondaná a pszichológia. De kell lennie valami egyéb magyarázatnak. Ami lehet, hogy semmiben sem másabb, mint az amiért emberek újra és újra a fideszre szavaznak. Hogy a tévedésünket az életünk árán is takargatjuk. Mert a szerelemre is kell valami magyarázat, nem mondhatjuk, hogy önmagában egy szóval elintézünk minden szart. A másik pasi ezer százalék, hogy sosem csalna meg, nem hazudna, nem ködösítene. Nem olyan a jelleme. Mi a faszt csinálok és miért? Lehet, hogy beleszoktam a hosszú évek összecsiszolódásában, hogy hát ilyen ez a csávó, ilyen ez a barátság, ennyit tudok belőle kivenni. Amúgy nem panaszkodom, mert mint barát, ő is jól funkcionál. És mielőtt bárki félreértené, nem azon gondolkodom, hogy kezdjek-e kapcsolatot a kedves, nyitott, gazdag és rajongó csávóval, á nem, csak azon gondolkodom, hogy vajon miért vagyok ilyen teljesen nyilvánvalóan idióta. Dinamikák Érdekességek voltak még, hogy a minap összefutottunk az egyik krássom exével meg a nő pasijával. A pasi fényévekkel jobban néz ki, mint az ex, de ez így helyes. Exek amúgyis ne nézzenek ki jól, legyenek szívesek. Sőt, minél szánnivalóbban néznek ki annál jobb. (itt most válasszuk el az iróniát az alacsony önértékelést mutató gonoszságtól. Nem könnyú feladat) Azt lestem, hogy a nőt pontosan ugyanolyan gesztusok jellemzik, mint az egyik barátnőmet, aki szintén erősen túlsúlyos. Azt hiszem ők nagyon dühösek a világra valamiért. Csak erős, pattogó hangon, gesztusokkal tudnak kommunikálni, folyton támadnak-védekeznek, az egész kommunikációjuk arra hasonlít mintha kirohannának a hájhegy várukból, csapkodnának a karjukkal a levegőben, aztán csapkodás közben visszahátrálnának. Ha kedvesek, abban is van valami rémisztő. Nyitnak, zárnak, és amikor beszélnek az akkor sem rólad szól, ha rólad beszélnek, hanem róluk. Ők megmondják mit csinálj, ők jobban tudják, és bár kifejezetten erőszakosnak tűnnek folyamatosan érezni, hogy nem hiszik el hogy van helyük a világban. Ezért is növesztik a hájat, hogy látszódjanak. :( Amikor búcsúztunk, keblencem pat-patot* adott a csajnak. Kötődik hozzá érzelmileg. Összevetve a fent fenti gondolatsorral, meg kell állapítanom: mindenki hülye. Ez a világ megérett a boldogtalanságra.

Brunella Gasperini könyvében így fordították az álatoknak és tárgyaknak adott simogatást-ütögetést. Mondjuk amikor megütögeted az autód tetejét, jól van, köszi, hogy gond nélkül hazahoztál. Embereknél a másik ember megérintése komoly jelentőséggel bír és elég egyértelmű öntudatlan jelzése a vonzalomnak. A kapcsolattól, helyzettől függ, hogy mit értünk vonzalom alatt, de számunkra vonzó emberekhez hozzáérünk, nem vonzó emberekhez nem érünk hozzá. (hacsak nem vagyunk üzletkötők és nem tanultuk meg, hogy hogyan kell gesztusnyelvül kommunikálni)

[esobenszuletettkisleany]

Akarok egy fiut, akinek nem csak baratkozas celjabol kellek, aki teljes szivebol szeret, aki nem csalna meg soha, akiben bizhatok en is es o is bennem, akivel erezhetem a boldogsagot es a szerelmet.

Kerlek, gyere el😩❤️

[ertednyilt-viragok]

Mit tennék, ha lehetőségem nyílna egy vele töltött délutánra?

Először elvinném valamilyen szórakozó helyre, ahol kicsit tudunk együtt játszani, versenyezni. Miután kifáradtunk, és teleettük magunkat, elvinném egy parkba. Keresnék egy olyan kis eldugott helyet, ahol csak mi ketten vagyunk, senki más. Én és ő. Beszélgetnék vele, elsütném az összes szar viccemet amivel rendelkezem, hátha valamelyik mosolyt csalna arra az édes arcára. Majd komolyabb témákról is beszélnék vele, megpróbálnám megtudni, hogy hogyan is látja a világot, azon a két kis barna szemén keresztül. A cél végig az lenne: elérni, hogy önmagát adja nekem. Azt az énjét, amit oly kevés ember ismerhet.