#Clara Calamai

[dedibelyegei]

Na ez nagyon bejön! Milyen kiváló ötlet, micsoda sorozat! Egy olasz kollekciónk van ma 1988-ból, ami nem másnak mint az itáliai neorealista filmművészetnek állít emléket, zseniális kontent, és szép a megvalósítás is.

A fenti 500 lírás példány, a négytagú sor legkisebb tagja Luchino Visconti 1942-es filmjének, az Ossessionenak (Megszállottság) állít emléket. Ez egy megjelenésekor igen nagy port kavart fekete-fehér dráma, természetesen lesz még róla szó itt a posztban. De előbb nézzük a többieket! Mindegyik bélyegből 4-4 millió példányt nyomtak, ez nem számít egyébként kiemelkedő mennyiségnek egy ekkora országban. A névértékek növekedése nagyjából időbeli sorrendet követ, a legkorábbitól megyünk a későbbi filmekig. Az Ossessione után következik a 650 lírás bélyeg Vittorio De Sica '48-as Ladri di biciclette (Biciklitolvajok) című méltán híres filmjével, majd egy nagy ugrással a 2.400 lírás a Roma Cittá apertaval (Róma, nyílt város), mely Roberto Rossellini 1945-ös filmje. Végül Giuseppe De Santis, Riso Amaroja (Keserű rizs) következik 1949-ból, 3.050 lírás névértékkel. A bélyegek felépítése azonos, mindig egy fekete-fehér kimerevített jelenet látható a középpontban az adott filmből, jobbra tőle pedig színesben a cím, alatat a rendezővel, és egy-egy plakátelemmel. Lent a sorozat címe és világoskékkel ITALIA felirat, jobb alul pedig a névérték látható.

Ez a sorozat, talán témája és szép megvalósítása miatt, azért ér valamit, főleg postatiszta állapotában. A fenti 500-as is még ilyen nyomottan is ér 200-300 forintot, egy vadonatúj darabért 600-at is elkérnek. A 2.400-as és 3.050 lírás bélyegek még többet érnek, postatisztán, itt már 2-4.000 forintos árat is látni! Teljes postatiszta sorozatot 6-7.000 forintért lehet beszerezni.

A Megszállottságot tehát a neorealista irányzat első jelentős műveként tartják számon, forgatókönyve James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget című regényén alapul. Viscontinak annyira jól sikerült az olasz valóságba átültetés, hogy a film '43-ban megjelenésekor akkora port kavart, hogy összesen egyszer vetítették le, és a rendező végül csak kalandos körülmények között tudott megmenteni egy darab kópiát a teljes megsemmisítéstől. Ne feledjük a Mussolini időkről beszélünk még. Nyilván ezek a körülmények is hozzárjárultak a film korszakalkotóvá válásához.

Cain regényét Visconti a ködös Pó-síkságra ültette át. A kietlen környezetben, útszéli kocsmákban, lepattant szállodai szobákban játszódik Gino a csavargó története. A csavargó betér egy útszéli fogadóba, ahol az idő tulaj segítőt keres. Gino az öreg fiatal felesége láttán elvállalja az állást. Természetesen viszonyuk lesz, és kitervelik, hogy elteszik Braganat, a férjet láb alól, és az életbiztosításból új életet kezdenek. Bár sikerrel járnak, Ginot mégsem hagyja nyugodni a tette. A biztosító felé menet csúnyán összevesznek Giovannával az újdonsült özveggyel, ezért Gino bosszúból elmegy kurvázni. Végül sorsa utoléri, nem a gyilkosság miatt, hanem a várandós Giovanna halálát okozó autóbaleset miatt elítélik, így mindent elveszít. Nem egy vidám történet.

Clara Calamai és Massimo Girotti a címszerepekben:

[rachelmygod]

Ossessione (Luchino Visconti,1943)

[astolfocinema]

Deep Red (1975) ------------------ dir. Dario Argento cin. Luigi Kuveillir cs. Italy

[pazzoincasamatta]

Il tiranno di Padova (1946) di Max Neufeld

[unateoriadegliautori]

le streghe (1967)

[randomrichards]

OSSESSIONE:

Drifter stops by inn

Helps woman kill her husband

His guilt consumes him

[movie--posters]

[pier-carlo-universe]

Ultimo appuntamento del corso "Il lato oscuro del cinema" con Valentino Saccà

Un viaggio tra assassine e streghe nel thriller e horror italiano al Cinefestival Immersi nelle storie

Un viaggio tra assassine e streghe nel thriller e horror italiano al Cinefestival Immersi nelle storie. L’Associazione La Voce della Luna annuncia l’ultimo appuntamento del corso di cinema intitolato “Il lato oscuro del cinema: antagonisti, cattivi, antieroi”, che si svolge nell’ambito del Cinefestival Immersi nelle storie. Questo ciclo di incontri esplora i personaggi più oscuri della Settima…

[roskirambles]

Honorable Mention: Deep Red (Profondo Rosso, 1975)

When medium Helga Ulmann senses upcoming violence from someone in her audience during a public conference, she is violently murdered in her apartment later that night; music teacher Marcus Daly is the only witness. Having caught a glimpse of the killer and seeing the police of Turin is certainly disinterested in the case, he decides to take matters on his own hands. With the help of his reporter friend Giana, and his best friend Carlo, he tries to uncover the mystery because it becomes obvious the killer will strike again… specially those on their tracks.

The first collaboration between Dario Argento and lead actress Daria Nicolodi, this giallo made the director a very worthy heir of Mario Bava’s stylish color design in Blood and Black Lace (1964). The name of the film isn't for show, mind you; visually and thematically it VERY much describes the experience you're about to get into, one that not only gets increasingly violent but also twisted as Marcus gets deeper into the rabbit hole of his own making.

Of course, being an Argento film there's a bigger importance on the sensorial than the cerebral. Not that the mystery isn't engaging nor the exploration of themes domestic violence impactful, but the visuals and music stand out. For being Goblin's first work for the director (as the plan to get Pink Floyd on board couldn't materialize), the mark this soundtrack's main theme has left is frankly under-appreciated in the world of horror. It perfectly encapsulates the search, and the ever-increasing sense of dread one gets when facing the danger of a killer driven by madness.

Even with some of the less logical and esoteric plot elements, the movie stands out as an almost mystical, slightly surreal experience in spite of a lack of supernatural elements past that first victim. It may be rather slow paced with a protagonist QUITE rough around the edges, but it so pays off.

[entrehormigones]

[perfettamentechic]

21 settembre … ricordiamo …

21 settembre … ricordiamo … #semprevivineiricordi #nomidaricordare #personaggiimportanti #perfettamentechic

2022: Raju Srivastav, Satya Prakash Srivastav, conosciuto professionalmente come Raju Srivastava, Rajoo e spesso accreditato come Gajodharcomico e attore indiano. Negli anni ’80 iniziò ad apparire in piccoli ruoli di alcuni film di Bollywood. 1993 Srivastav sposò Shikha Srivastav, dalla quale ebbe due figli, un maschio e una femmina. Agosto 2022, mentre si allenava in palestra, Raju ha avuto un…

[theageofthemovies]

Maria Denis and Clara Calamai in 

“Addio Giovinezza!” (Ferdinando Maria Poggioli, 1940).

r.m.

[rachelmygod]

Ossessione (Luchino Visconti, 1943)

[gbhbl]

Christmas Horror Movie Review: Deep Red (1975)

A jazz pianist and a wisecracking journalist are pulled into a complex web of mystery after the former witnesses the brutal murder of a psychic.

Deep Red (Profondo Rosso), also known as The Hatchet Murders, is a 1975 Italian thriller- giallo film directed by Dario Argento and co-written by Argento and Bernardino Zapponi. It stars David Hemmings as a musician who investigates a series of murders performed by a mysterious figure wearing black leather gloves. The cast also stars Daria Nicolodi, Gabriele Lavia, Macha Méril, and Clara Calamai.…

[pazzoincasamatta]

Il tiranno di Padova (1946) di Max Neufeld

[byneddiedingo]

Deep Red (Dario Argento, 1975)

Cast: David Hemmings, Daria Nicolodi, Gabriele Lavia, Macha Méril, Eros Pagni, Giuliana Calandri, Piero Mazzinghi, Glauco Mauri, Clara Calamai. Screenplay: Dario Argenti, Bernardino Zapponi. Cinematography: Luigi Kuveiller. Production design: Giuseppe Bassan. Film editing: Franco Fraticelli. Music: Giorgio Gaslini, Goblin. 

Dario Argenti likes his protagonists to keep sticking their noses in places where they shouldn't. In The Bird With the Crystal Plumage, for example, it's an American writer who witnesses something that he should have left to the Italian police to investigate, but he persists in trying to solve the crime, putting himself and his girlfriend in peril. And in Deep Red it's a British jazz pianist, Marcus Daly (David Hemmings), who witnesses something that he should have left to the Italian police to investigate, but he persists in trying to solve the crime, putting himself and his girlfriend, journalist Gianna Brezzi (Daria Nicolodi), in peril. Well, if a formula works, use it. And it does work, though largely because Argenti has such delight in flinging the most improbable situations and the most colorful (not to say bloody) images at the viewer. He also likes to load his films with a variety of eccentric characters, some of whom are red herrings, but most of which are just there to keep the protagonist on his toes. (There's a touch of homophobia in Argenti's treatment of some of them, like the antiques dealer in The Bird who keeps hitting on the writer, and the androgynous lover of Marcus's friend Carlo (Gabriele Lavia) who elicits a puzzled response from Marcus.) It's best not to try to solve the mysteries along with Argento's amateur detectives, mainly because nothing in his elaborate plots makes sense, like the mechanical doll that spooks one of the victims, or even the identity of the killer. Hemmings, who was usually cast as somewhat creepy, is instead a likable and intrepid protagonist, and Nicolodi is more the entertainingly spunky sidekick than the romantic interest.