#ültetvény

[angelofghetto]

Ez a vadkender egy huncut dolog, mert ha pl. valaki kivágja az ültetvényt (akár az erdővel együtt, ami álcázta), attól az még a szétszóródott magokból újra és újra kihajt. Semmi konkrét vád nincs ebben, csak hát a természet az így működik.

[kekturanaplo]

AK-28 | Hirtelen ötlettől vezérelve...

Bordány -> Zákányszék: 9 km

Igen, jól látjátok, ezen a napon csak ezt a szánalmas 9 km-t jártuk le.

Reggel még nem tudtuk. Csak az volt biztos, hogy szar lesz az utolsó éjszakánk, mert 10 fok se biztos, hogy lesz. Meg valószínűleg esni is fog, napközben is.

Összepakoltunk, és köszönhetően, hogy utáljuk a CBA-t, picit arrébb sétáltunk a Coopig, ahol véletlenül mibe botlottunk, na mibe? Egy lángososba! Végre! Reggelire lángos! Fokhagymás nekem, lekváros K-nak. Elején jó volt, aztán gusztustalan, egyikünk se bírta megenni teljesen. De végre lenyugtattam magamban azt a bizonyos belső hangot. Miközben ott falatoztunk, egy rakás ember érkezett. Sokan valószínűleg gyakran fogyasztják ezt reggel, ami érthetetlen, de legalább tudjuk, hogy miért ilyenkor vannak ezek csak nyitva.

Tök kellemes utunk volt amúgy, tökéletes idő, és a táj is jól nézett ki. Sok szilvafa ültetvény mellett jöttünk el. Legalábbis azt hisszük, hogy azok lehettek.

Majdnem beértünk Zákányszékre már, amikor esni kezdett. Hamar belefutottunk egy fedett pihenőbe, ahol meg is álltunk. Néztük az esőt, éreztük a hideget, és egyszerűen azt mondtuk, elég volt, hagyjuk ezt most abba. Nem akarunk éjjel megfagyni sem a vizes cuccokban, és a következő napok ugyanilyen szarok lesznek.

Szerencsére jött egy busz hamarosan, amivel bementünk Szegedre. Estére meg már otthon voltunk.

Végül olyan 150 km-t gyalogoltunk ebben a pár napban, kb. 45 km-rel hagytuk abba a tervezett cél előtt. Reméljük, hogy idén vissza tudunk jönni még, ha nem is sátrazni, de csillagtúrában lenyomni a hátralévő szakaszokból párat. Drukkoljatok!

[sokasebi]

Eladó Lagzi Lajcsi kastélya

A csodálatos birtok több mint 100 éves őspark és több száz éves tó ölelésében helyezkedik el.

A rezidencia ékköve az Esztergomi hercegprímás által 1904-ben, templomépítési építőmesteri

módon építtetett kastélyszerű épület, mely össz lakóterülete 920m2. A földszinten képgalériát, kandallóval ellátott nappalit, házi könyvtárat, étkezőt, Gourmet konyhát, kamrát, verandát, piano szobát, 4 hálószobát, 4 fürdőszobát és a gondoskodó személyzet részére külön udvari bejáratú mosdót, wc-t helyeztek el.( 540 m2 )

Az emeleten 8 szoba, 8 fürdőszoba, társalgó és melegítő konyha került kialakításra 380 m2-en.

A főépület előtt romantikus hangulatú szökőkút, nemes rózsakert és hortenzia ültetvény lett kialakítva.

Antik stílusban gondos igénnyel berendezett kis kastély/kúria egy időben akár 60-70 fő gondtalan időtöltését és pihenését teszi

lehetővé.

Fűtött udvari medence, szauna, nappali kandallóval, veranda, zeneszoba, sportterem, lovaglási, vadászati, halászati, íjászati,

kirándulási, és még számtalan lehetőség színesítheti az itt tartózkodást. Vízi sportokra van lehetőség a közelben: vitorlázás,

jetski, wakeboard. A kedvező széláramlatok és termik mozgás miatt a terület alkalmas motoros ernyő és siklóernyő használatára is.

A bírtokon helikopter leszállására alkalmas terület is ki van építve.

Közvetlenül a ház mellett található, óriási vízfelülettel rendelkező, 1.200.000 m2-es (120HA), több száz éves, már az

Eszterházyak által is használt, természetes, állandó víz hozammal, patakkal táplált halastó, amelyen a vízi sportok, szórakozások

minden fajtája gyakorolható és élvezhető.

Az épület együttes további részei:

- Pihenőház, szauna, mosdó, zuhanyzó, wc, pihenő szoba, vendég szoba és egy nagy légterű stúdió szoba. ( 120 m2 )

- Tárolók, 10 állásos garázs, őrtorony. ( 300 m2 )

-Személyzeti- gazdasági épület és porta 2 szinten. ( 220 m2 )

-Szibériai rönk vendégház földszintjén konyha, nappali, galériás nagyszoba fürdővel és tárolóval, télikert, 2 háló- 2 fürdőszobával. Az emeleten egy különleges hangulatú egylégterű művészlakást találunk. ( 308 m2 )

A kastély belső kertjében egy mediterrán behatású fűtött, csempézett 130 - 180 cm mélységű, lépcsővel ellátott,

-öko környezetkímélő, víz forgató berendezéssel, dobbantóval csúszásmentes- lángolt-gránit peremborítással felszerelt 12.5mx6.5m

nagyságú medence biztosítja a hűsítő pillanatokat. A környezete antik terrakotta lappal borított, szélvédett.

Az rezidencián belül található:

30 igényesen berendezett szoba, 3 nappali, társalgó kandallóval, télikerttel, 22 fürdőszoba, 2 szauna zuhannyal.

2 db gourmet konyha, amely teljesen felszerelt, gépesített. Borospince, ideálisan temperált.

Személyzeti, teljesen felszerelt, gépesített főző konyha - étkező. Szolgálati lakás, különálló, raktárak, garázsok.

Mindezeken felül a Birtokon belül található még:

1.Vendégház.

Területe: 3.395 m2. Az épület 560 m2. Veranda 120 m2.

18 szoba, 18 fürdőszoba, előtér, társalgó, konyha, mosókonyha, fedett-nyitott veranda, udvari tároló, kazánház.

Villany, víz, Flaga gáz, internet.

Kb. 42-45 fő részére alkalmas.

Templomépítő mesteri gondossággal 1904-ben megépített, de 2019 teljes

mértékben felújított épület.

2. Kis Vendégház.

Önálló apartmanházként funkcionál. Korszerűsítve / szigetelve, teljes mértékben felújítva.

Terület: 1.786 m2 , épület: kb. 180 m2. 7 szoba, 6 fürdőszoba, raktár.

Villany, víz, Flaga gáz, internet. Kb. 15 fő részére alkalmas.

Az ingatlan területe őspark jellegű, több mint 100 éves fákkal gazdagon benőtt, értékes fenyő- és

tujafákkal beültetett. Sűrű növényzettel és idős nemes fákkal körülvett ökológiai védelmen kívül.

A ház biztonságát több mint 2 méteres kőkerítés, infra sorompó rendszer és korszerű kamerák védik.

A növények öntözéséről kiépített locsoló hálózat gondoskodik.

Internet, műholdas TV rendszer, vezetékes telefon, karszt víz, vezetékes víz, vezetékes gáz, nagy teljesítményű áramellátás - melyhez tartalék generátor is tartozik.

A terület Tata és Komárom között, Mocsa község külterületén, Boldogasszony-pusztán helyezkedik el.

Az M1-es autópálya Tata-Környe leágazásától 10 percnyire

Páratlan befektetési lehetőség.

Magyarország talán legnagyobb egybefüggő birtok együttese.

13 millió euró.

[nyuszimotor]

“ Állítása szerint a nála lévő metszőollót bicikliszerelésre, a palackozott vizeket pedig súlyként, kerékpáros edzéshez használta. A kötözőmadzagról azt mondta, hogy véletlen keveredett a cuccai közé. “ XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

[kerteszallas]

Kajszibarack szüret operatív irányítására kiemelkedő jövedelmi lehetőséggel keresünk vezetőket egész július hónapra a zsámbéki Kajszibarack szüret operatív irányítására kiemelkedő jövedelmi lehetőséggel keresünk vezetőket egész július hónapra a zsámbéki medencében. Bp Széna térről közvetlen buszjárat van, vagy jogosítvánnyal rendelkezőknek szolgálati gépkocsit biztosítunk. Mihamarabbi jelentkezésed várom a 30 365 4681 számon vagy üzenetben (kosa.laszlo.h@gmail.com ).

[markoferko]

egy hónap rendes melóka! végre. de kurvára untam már a koronát! kicsit elfáradtam, öregszem, covid előtt ennyi meg se kottyant volna :)

itt ülök Etiópiában, az addisz ababai reptéren, iszom az egydolláros üveges kólát és várom az éjfeles bécsi gépet. egy hónapja érkeztem Jubába, 18 hónap kihagyás után egy hetet töltöttem ott, mindenkivel találkozni kellett, 7 napom volt reggel 8 és este 9 között betáblázva, vagy interjúztam, vagy haverkodtam. este 9 után átírtam az interjúkat. elrepültem Yambióba, a kongói határra, az egyik kedvenc helyem a világon. 8 napon keresztül össze-vissza csavarogtam a határvidéken, próbálva megérteni, mi folyik körülöttem, elautóztam Meridibe, keletre, a város szélén kezdődő erdőségekben tanyázik és aranyat bányászik a National Salvation Front - egy gerillamozgalom, akik nem írták alá a békemegállapodást - onnan vissza Yambióba, majd le délre a kongói határra, ahol a folyón túl már a kongói Garamba nemzeti park van, ott vert tábort a közép-afrikai Seleka, és jó eséllyel a Lord’s Resistance Army is errefele bújkál éppen. pro-tipp: bushmeat-vadászokkal érdemes beszélgetni, tudják, ki mozog az erdőkben. utolsó nap elautóztam Nzarába, ami nem csak arról nevezetes, hogy itt tört ki az első dokumentált Ebola-járvány, de itt van az egyik legnagyobb kereskedelmi tikfa-ültetvény, 2600 hektáron. az illegálisan kivágott tikfa és mahagóni az egyik legfontosabb bevételi forrása a különféle fegyveres csoportoknak. visszarepültem Jubába (kösz United Nations Humanitarian Air Service), egy napra, onnan le Toritba, a kenyai-ugandai hármashatárra, a hegyek közé, ahol dühös lotuko fiatalok 72 órát adtak az összes NGO-nak, hogy távozzanak. nagyon dühös fiatalokkal interjúzni és elnyerni a bizalmukat egy nagyon trükkös műfaj. egy hetet voltam ott, onnan vissza Jubába (éljen az Imatong Airways), megint egy napra, onnan egyenesen Nairobiba három nappal ezelőtt, beszélni a főnökeimmel, meg hát ott se jártam majd két éve, minden baráttal találkozni kellett ott is. jó lesz holnap pihenni és a csajommal lenni.

[progarden]

Orbán-rezsim a fű alatt

Alig-alig ütközik meg már az ember, amikor az Orbán-kormány kérlelhetetlen drogpolitikája egy forró, júliusi kedd délután kínos ellentmondásba keveredik a hódmezővásárhelyi Fidelitas-alelnök kenderültetvényével. A 27 éves F. J. és két 69 éves marihuánamező-őre 350 tővel bukott meg. Nem tudni, hogy a szép korú pár is tagja volt-e a Fidesz belső köreinek, de ott azért még talán nem tartunk, hogy a párttagság felvételi követelménye legyen az ipari méretű ültetvényre alapított gandzsázás. A vízprédikálás és borivás a Borkai-üggyel kezdődött, amikor a győri expolgármester a keresztény erkölcsi tanokat kettesével hágta át egy adriai jachton, majd a Szájer-ügyben jutott a csúcsra, amikor a homoszexualitást démonizáló Orbánék alaptörvényköltő alapembere akadt fönn a brüsszeli ereszen, drogos melegorgiáról menekülvén alulöltözötten, kijárási tilalom idején. Az indiszkrét lopás bibliai ellenjavallatait sértő példákra rövid volna e hely itt. Alább a fidelitasos kannabiszügy apropóján mélázunk el az Orbán-rezsim betegségeinek megannyi tünetén, és mellékesen beavatjuk az olvasót a mariskatermesztés fortélyaiba is. Nézzük ugyanis annyira felnőttnek a nyájast, hogy nem ettől fogja föltekerni a szombati sajtót spanglinak.

„Attól, hogy valaki fideszes, nemzeti érzelmű és keresztény, még bőven lehet drogos, homoszexuális vagy akár verheti a feleségét is.” A tanulságot, amelyet legbelül régóta sejtünk magunk is, Szemelyácz János pszichiá­ter, addiktológus főorvos vonja le, megértően kezelve az emberi vonásokat mutató kormánypárti esendőséget, de értetlenül állva a tapasztalt kettős mérce előtt. „Ha egy 22 egyetemistát öt évre küld börtönbe az ügyész nyolc növényért, akkor a 350 tőért mexikói ítéleti gyakorlattal 15 ezer évre zárják be a hódmezővásárhelyi ügy érintettjeit?” – hordozza a sokunkat feszegető kérdést a magyar bíróság ítélőszéke elé.

Azt, hogy mi is a gond a hazai jogalkotási és -alkalmazási gyakorlattal, Földessi Dávid, a Cannabis Social Club magyarországi elnöke fogalmazza meg. „Orbánék Magyarországán embertelen képmutatás dívik, aminek nagyon sokan isszák a levét. Családok, karrierek, életek mennek tönkre nap mint nap, súlyosan beteg emberek kerülnek illegalitásba és szenvednek a rosszul működő magyar drogrendszer és drogtörvények miatt. Miközben Magyarország nemhogy drogmentes nem lesz, de ha így folytatja, lassan EU-tag sem, a szinte nem létező drog- és a nagyon is létező struccpolitikája miatt. És mi az eredmény? Európán belül nálunk van a legtöbb »drogos«, vagy finomabban, »függő, beteg ember«. Szinte minden családban van valaki, aki kávézik, dohányzik, és gyógyszert is szed, ami – bármennyire is meglepően hangzik – éppen úgy drognak minősül. Akárcsak az alkohol, amiben világszinten dobogósok vagyunk. De alkoholt úton-útfélen főzhetünk, mert megengedte a főnök. „Szinte bárhová bekopogsz, kaphatsz egy liter pálinkát, de a marihuánát fogyasztani tilos. Nem lehet THC (tetrahidrokannabinol, a kannabisz fő pszichoaktív hatóanyaga) a szervezetedben, mert mehetsz elterelésre, ahol reformátuslelkész-lelkületű fazonok tolják a Fidesz-prédikációt, update.”

A halál torkából

Földessi Dávid saját bevallása szerint egy egész életet leélt 33 éves korára. És ha erről kellő távolságból, biztonságos előítélettel azt gondolnánk, a kábítószer vitte félre, jókorát tévednénk.

„Veleszületett szívrendellenesség, fulladásig fajuló asztma – akadtak kalandjaim gyerekkoromban rendesen. Végigment rajtam az egészségügy. ­Ha édesanyám nem kiváló ápolónő, talán meg sem maradok. Lelkileg és fizikálisan is kikészültem. Kimentem az USA-ba, hogy leg­alább egy jó helyen éljem le a hátralévő időt. Extrém traumák után arra eszméltem, hogy ha életben akarok maradni, drasztikusat kell váltanom. A fű segített, amit 23 évesen szívtam először” – meséli Dávid, aki az idő tájt DJ-ként muzsikált éjszakai klubokban. A magyar rákosok egyesületének egyik programja révén csöppent az egyik szervező család kálváriájába, egy tüdőrákos fiatalember küzdelmébe. Bécsben is kezelték, a család Dávidéktól járt ki az osztrák klinikára. Végül magángép vitte vissza Amerikába meghalni.

Dávid és a fű saját előzményekkel és egy halálközeli élménnyel az orvoslásban találkozott „Meggyógyítottam magam minden betegségemből, 6-8 éve nem látott orvos. Szent meggyőződésem van a fű gyógyászati hatásában, ezért kezdtem el csinálni a közösségi oldalakat, segíteni akartam azoknak, akiknek életbe vágó szükségük van a marihuánára, és nem csak betépni akarnak vele. Mert olyan megkeresést tucatjával kapok mindennap. Ha valaki 15 éve SM-beteg, már minden gyógyszert kipróbált, és azon gondolkodik, hogy eladja a lakását Szombathelyen, és elmegy Svájcba eutanáziára, és a kannabisz segít neki, arra nehéz bármit mondani…” – mondja Dávid, aki Kender Joe néven működtet ­Facebook-oldalakat és gyárt videókat. Arccal vállalja a szociális füvezést. És küldetése van, miután több ezer beteggel való kapcsolata után esküszik a kannabisz gyógyító erejére. Tudását az évek tapasztalata mellett a különféle expókon való gyakori részvétellel csiszolgatja.

„Magyarország a világ egyik legtraumatizáltabb országa. Nagyon sok a beteg ember, fizikálisan vagy mentálisan, vagy egyszerre a kettő, aki valamilyen fájdalmat csillapít nap mint nap. Nálunk van a legtöbb daganatos megbetegedés népességarányosan, mostanra az egyik legócskább egészségüggyel párosulva.”

Gyógyít az anyag

Az orvosi kannabisz elismerése fél éve lépett előre egy nagyot, amikor az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága az egészségügyi világszervezet (WHO) javaslatára úgy döntött, hatvan év után módosítja a kannabisz besorolását, és elismeri annak gyógyászati potenciálját.

„Az összes európai uniós ország átsorolta az orvosi kannabiszt, kivéve Magyarországot” – mondja Dávid, aki az USA után a spanyol szabályozást is a helyszínen ismerte meg. Az ibériai-félszigeti állam – Portugália mellett – már sok éve dekriminalizálta a kannabiszfogyasztást, és ezzel letörte a haszontalan és minőséggyilkos feketepiacot, és ellenőrizhetővé tette a felhasználást. Dávid ezt szerette volna elérni itthon is, de miután semmi esélyt nem lát, évekkel ezelőtt Spanyolhonba menekült a kényszerű magyar illegalitás elől. „Nem akarok törvényt sérteni olyasmivel, amit a kultúrállamok már jócskán meghaladtak. Tények és számok állnak rendelkezésre, megszámlálhatatlan tudományos kutatás és esettanulmány, gyógyászati és rekreációs szinten egyaránt. De ez itt senkit sem érdekel. A kortársaim jó része hozzám hasonlóan külföldre ment a vegzálások és a börtönnel fenyegető gyakorlat elől.”

A drogháború alapelvei, állítja Dávid, a nyugati demokráciákban már 10 vagy akár 30 éve megdőltek. A tiltás mögötti pszichológia ezúttal is elbukott szerinte, és sokkal több kárt képes okozni, mint előnyt. Hollandiában például a gazdasági előnyöket nézve és a szociális nyitottság miatt egy nem tökéletes, de legalább élhető rendszert ismert meg. De a spanyol rendszert tartja a leginkább összerakottnak és kifinomultnak, ahol alanyi jogon lehet kultiválni (vagyis termeszteni) és fogyasztani a növényt (nem csak ipari kendert), a kereskedelemnek is megvan az ellenőrzött formája, és még adóteher sem sújtja.

Karbantartva

Dávid most csak azért van Magyarországon – ahol már lakcíme sincs, mert csak spanyol van –, mivel az elterelés ideköti. „Itthon sosem volt semmilyen drogügyem, viszont egy osztrák Cultiva expó után sokunkat elkaptak jointtal, aztán hazafelé jövet meghúgyoztattak a határon.”

A Cultiva első, 2008-as kezdete óta a platform célja a kender-kannabisz népszerűsítése, az ipari felhasználás fejlesztése és a számos kapcsolódó társadalmi-politikai kérdés tisztázása.

Szemelyácz János főorvos pácien­sei között is vannak betegségükre kannabiszt fogyasztók, akik társasházak szobáiban vagy a lakott területektől távol eső hétvégi kertek fóliasátraiban termelik meg maguknak az anyagot, szigorúan saját fogyasztásra.

„Sokan így tudják karbantartani a feszültségeiket, a szorongásaikat, vagy éppen olyan betegek, akiknek más medicina nem segít. Bárkinek lehet olyan időszakos élethelyzete, amelyet alkohollal vagy droggal tud átvészelni, de mégsem lesz se alkoholista, se drogos. Akinek használhat a gyógyszer, gyakran azt mondja, hogy ugyanazt a hatást idézi elő, mint ha füvezne. A gyógyszernek viszont van eleje és vége, és a hatóanyaga is pontosan tudható. A házilag termesztett kannabisz nem ilyen, a piacon kapható pedig még inkább zsákbamacska lehet.”

A főorvos az előbbiek mellett a csehországi példát említi, ahol 2010 óta megengedett három tő növény termesztése. Ennél nem is éri meg többel foglalkozni, hiszen mivel mindenki megteheti, nincs igazán kereslet rá, a minőséggel és a mennyiséggel persze adódhatnak gondok. Idehaza öt tőig számít csekély mennyiségnek egy „ültetvény”. A hód­mezővásárhelyi 350 tő szárított virágzatából származó termés a legelvetemültebb kannabiszfan étvágyát is sokszorosan meghaladná.

Zugkertészek melegágya

Magyarországon Dávid szerint leg­alább 100 ezer ember füvezik szociá­lis, rekreációs céllal. A felhasználók idehaza nem igazán tudnak jó minőségű kannabiszt beszerezni Dávid szerint. Ha lehet is, nagyon limitált esetben és mennyiségben, és jóval magasabb áron, mint az megszokott. Többnyire a Balkánról csempészett, gyakran mérgekkel átitatott, alacsony minőségű füvek vannak a piacon, vagy nagytermelők, akik szintén nem a minőségre mennek. Hollandiából és Ausztriából szoktak jó minőségű füvek érkezni, de azok elfogynak hamar nagyon zárt körökben.

„Van néhány zugkertész is, de gyakran befújt biós, sokszor CBD-s kamufüvet árulnak. Teljesen lealjasodott helyzet. Ha lenne olcsó fű, azzal akár le is tudnának jönni ezekről, de mivel nincs más, inkább bióznak (lásd: keretes írásunkat), még ha meg is döglenek tőle – berzenkedik Földessi Dávid. – Nem is csoda, hogy ekkora a dizájner drogok kereslete a szegénység és a jó fű kínálatának hiánya miatt. Az addiktív kínai idegmérgek helyett érdemes lenne szabályozni az ellenőrzött minőségű kannabiszfelhasználás jogszabályi környezetét. A biós se szívna mérget, ha megtermelhetné magának a rendes minőségit vagy hozzájutna normális áron, főleg, ha az ellenőrzött és legális.”

A biofű merőben más, mint ahogy a neve sugallja: valójában a szintetikus kannabinoidok gyűjtőneve, amelyeket légfrissítőként, füstölőként vagy potpourriként forgalmaznak. És meglehetősen veszélyes.

A Magyarországon elszívott füveknek legalább a 70 százaléka külföldről származik, mondja Dávid. Akik kicsiben termelnek, csak korlátozott számú embert érnek el. Egy ember megcsinál 5-10 növényt, amit elfogyaszt 4-5 ember, és kipörgéses alapon jön a következő kör, de az már máshol és másnál.

Tőben járó bűnök

A megfelelő minőségű kannabisz ­hiánya értelemszerűen pörgeti nem­csak a kis házi kertészeteket, de a nagy kaszálás reményében a nagy ültetvényeket is. Időről időre meg is buknak vele, ami gyakorlatilag csak úgy lehetséges, ha valakit feldobnak a jóakarói.

„Bukni lehet sokféleképpen és többféle okból, viszont az nem normális, hogy valakit börtönbe raknak és úgy kezelik, mint egy erőszakos bűnözőt, pár darab növényért, ami adott esetben a házát el sem hagyja, hiszen elfogy otthon. Míg abban az esetben, amikor valami nagyüzemű létesítmény van valahol, mint a fidelitasos esetben is, ott általában 1-2 beültetést követően költözni szoktak a feltűnés elkerülése végett. Viszont egyszerre termelnek meg akár százkilós tételeket is, amiből sok esetben külföldre is jut, Romániába vagy Ukrajnába. A maradékot meg az itthoni nagyvárosok »nagy körei« el is szórják az utcákon többnyire.”

Egy átlagos kannabiszfogyasztó éves igényét le lehet termelni 15 négyzetméteren is Dávid szerint, ha valaki ért hozzá. „Ez egy csodálatosan bonyolult és komplex növény, de ugyanennyire igénytelen és egyszerű is, addig a pontig, amíg valaki nem akarja ténylegesen magas szinteken űzni a termesztését. Ha egy átlagos, ezer négyzetméteres kert fele be van ültetve, az lehet akár fél tonna marihuána is, ami már egy prémium autó ára manapság. Erre szoktam azt mondani, hogy ha minden magyar ember paradicsom meg paprika helyett minőségi orvosi kannabiszt termelhetne akár külföldre is, engedéllyel, felfoghatatlan gazdasági változást eredményezhetne.”

Dávid azt mondja, alapvető gasztronómiai, rekreációs, de még alapvető gyógyászati szinten is elég lehet egy átfogó, de intenzív egynapos képzés a kannabisztermesztéshez. Persze nagyon sok olyan, már nemesítőktől összegyűlt titkos tudás van, amit viszont többnyire csak tapasztalat útján lehet megszerezni. És éveket is jelenthet adott esetben. Ahhoz, hogy valaki a saját igényeit kielégítse, elég elemi növénytani tudással rendelkeznie, hiszen vannak olyan nemesített fajok, amelyek mondhatni „hülyebiztosak”, és egy pár oldalas olvasmány után szinte bárki képes őket eredményesen nevelgetni.

Luxusültetvény esetében viszont már nemcsak alapvető kertészeti és növénytani ismeretek kellenek, hanem biológiai és épületgépészeti, világítástechnikai szaktudás sem árt.

Dávid még külföldön hallott egy sztorit, amikor 150 ezer növénnyel kapcsoltak le valakit, és sok száz kiló kész virágzattal, föld alá beásott konténerekbe rejtve mindezt. „Na, az kellemetlen lehetett annak, akit elkaptak vele, és meg is érdemli, amit kap érte” – mondja Földessi Dávid, elmerengve azon, hogy „miért nincs még mindig a fidelitasos csávó előzetesben”?

Via: népszava by Kender uTHCa Cannabisztro

[bukovskikaroly]

a legjobb nap az életemben

Éppen a létezés rejtett princípiumait kutattam (sportos kisfröccsözés), mikor eszembe jutott a legjobb nap az életemben. (leszámítva azt a hármat, mikor a lányaim születtek, illetve azt a hármat, mikor rájöttem az adott, nálam maradt mosógép összes funkciójára, meg az a nap, mikor végre leszigorlatoztam mikroökonómiából Trautmann-nál.)

Kétezernégyet (2004) írunk. Nem voltam valami nagy hangulatban abban az időben, ezért görög szigetek között császkáltam (kompoztam) az Égei-tengeren, és megpróbáltam valami értelmes célt, valamint hideg sört találni. (Utóbbi sikerült jobban.)

Egyik napon, talán Naxos-on, vagy Paros-on, nem tudom már, mindegy, bérelt robogómmal egy hegy tetejére értem, ahol egy olajfa ültetvény volt. Megálltam, hogy megnézzem magasból is a tengert, a felhőket, meg a szaró sirályokat. 

Az út másik oldalán egy idős bácsika egy hatalmas bottal baszkurálta a fát (verte le a bogyókat) Én meg néztem. Érdekes volt. 

Aztán abbahagyta, és leheveredett az egyik fa tövébe. Elővett egy darab kenyeret, meg valami üvegcsét, amelyben, úgy sejtettem olívaolaj volt. Meglocsolta a karéj kenyeret, amit bicskájával lehasított, majd jóízűen falatozni kezdett.

Aztán észrevett. Intett nekem, jöjjek. Mentem. Nekem is vágott, locsolt, majd a kezembe nyomta.

Nem beszéltünk. Csak néztük a tengert, és falatoztunk.

Életemben addig még olyan jót nem ebédeltem, mint azon a napon.

És azóta se.

[msbparker]

Munkában az új generáció, bár az ültetvény idősebb, mint a régi. A szomszédnak mérsékelten sikerült a támrendszertelepítés. #nofilter #vineyard #olaszrizling #munkásszülőkparasztgyereke (helyszín: Dunaszentmiklós) https://www.instagram.com/p/By8FwOFBRJy-hVsKhdxomRSyRacSsbj1Oi8XWU0/?igshid=hqvon8yrol9h

[videkma]

73 ezer forint jár majd hektáronként a karácsonyfa területek után

73 ezer forint jár majd hektáronként a karácsonyfa területek után

Változik a karácsonyfa ültetvények agrártámogatási rendszere, az eddigi európai uniós forrásból folyósított támogatás helyébe a nemzeti költségvetési forrásokból biztosított támogatási forma lép – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az Agrárminisztérium (AM).

(more…)

[pinkcreatorpoetry-blog]

Darjeeling teájukat féltik a britek, de aggódhatnak a japánok és a németek is

Darjeeling teájukat féltik a britek, de aggódhatnak a japánok és a németek is

Kedvenc Darjeeling teájukat féltik a britek, de aggódhatnak a japánok és a németek is, a teák pezsgőjeként is emlegetett fajta termőhelyét ugyanis június óta erőszakba torkolló tüntetések és elhúzódó sztrájkok sújtják Indiában.

A teát 87 farmon termesztik a Himalája lankáin Dardzsilingben, Nyugat-Bengál államban. A teaültetvényeken vannak 150 éves cserjék is. A több mint nyolcmillió kilogramm tea…

[kavehaz-magazin]

Saját szőlőskert? Vennél egyet? Erre figyelj!

Saját szőlőskert? Vennél egyet? Erre figyelj!

Szőlőskert vásárlásáról álmodozol? Ez jó befektetés is lehet, de akár nagy tehertétel is. Mit gondolj át, mire figyelj oda? (more…)

[traveldiaryofani]

Cameron Highlands

Június 9-én vasárnap délután felültem a buszra, és röpke hat óra után megérkeztem Tanah Rata városba. Este volt, sötét, és zuhogott az eső. És kb. 18 fok volt. Merthogy a város 1500 méteres magasságban fekszik, és én erről az aprócska tényről megfeledkeztem. A párás hőségben töltött három hónap után először éreztem hűvöset, sőt fáztam, ami még furcsább érzés volt, de azért jól esett. Magamra kaptam az esőkabátom, és megkerestem a szállásomat, ami szerencsére nem volt messze a buszmegállótól. A hálóterem egyik oldala a tető és a fal között nyitott volt, így a beáradó hűvös levegőben istenien aludtam, nyakig betakarózva.

Cameron Highlands a Maláj-félsziget északnyugati részén elhelyezkedő, hegyekkel és fennsíkokkal tagolt tartomány. Legmagasabb pontja a 2091 méteres Gunung Irau hegy. A térség William Cameron brit felfedező-geológusról kapta a nevét, aki 1885-ben egy expedíció során először jegyezte fel a környék adottságait. Az éghajlat, a lejtők és fennsíkok ideális feltételeket teremtettek a tea, kávé és zöldségtermesztéshez. A térség a mai napig az ország éléskamrája, az itt termett zöldségféléket az egész országban árusítják. Ennek megfelelően egymást érik a farmok, ahol a zöldségeken kívül virágokat, dísznövényeket, kaktuszokat, orchideaféléket is nevelnek. A szamócának pedig rendes kultusza van a térségben. A rengeteg szamóca farm mára a legfőbb turista látványosság, szedd magad akciókkal és mindenféle epres finomsággal csábítják a népet. Az utak mentén és a városokban egymást érő hatalmas szamóca figurák először jópofák, de egy idő után úgy éreztem, mintha egy Tim Burton film díszletei között sétálnék. Gigantikus szamócák MINDENHOL. De annak azért nagyon örültem, hogy végül nem maradtam le a szezonról, és minden nap friss eper volt az uzsim.

Egyik nap elmentem egy egész napos szervezett kirándulásra, mert néha azért előfordul, hogy egyedül nem vállalok be dolgokat. Például egy túrát a dzsungelben. Másfél órán keresztül gyalogoltunk egyre mélyebbre az erdőben, de nem céltalanul. A világ legnagyobb és legkülönlegesebb virágát kerestük, a rafflesiát. Kilenc hónapig fejlődik a káposztára hasonlító rafflesia bimbó, de sem gyökere, sem levelei nincsenek. Virágzása csupán öt napig tart, így nagyon szerencsés az, aki pont elcsípi teljes pompájában. És én nagyon szerencsés voltam, ugyanis az ösvény mentén található bimbók közül egy éppen virágban volt. Hihetetlen élmény volt megpillantani a hatalmas, vöröslő virágot. Látom magam előtt az egyik növényes könyvem oldalát, a fotót a rafflesiáról... Amikor azt a könyvet lapozgattam, meg sem fordult a fejemben, hogy valaha természetes élőhelyén láthatom. Életre szóló élmény volt. A túra keretén belül ellátogattunk egy másik különleges helyre is, aminek a neve mossy forest, azaz mohás erdő. A 2000 méteres magasságban található erdő fáit, szikláit vastag moharéteg borítja, az idő pedig mindig ködös és nagyon nedves. Ha éppen nem esik az eső, a fákról akkor is folyamatosan csöpög a víz. Ebben a magasságban még hűvösebb volt, 17 fok körül lehetett. Az erdő hangulata egészen túlvilági volt, misztikus és borzongató. Csönd vett körül, csak a vízcseppek koppanását hallottam az esőkabátomon. Örültem, hogy nem egyedül voltam, így is a pár fős csapatunkon kívül egy lélek sem volt.

A mossy forest után pedig jött az, amit legjobban vártam, a panoráma, ami miatt elzarándokoltam Cameron Highlands-re. A teaültetvény. Láttam korábban fotókon, de a valóságra nem tudtak felkészíteni. A ködös, esős időben az ültetvény zöld színe olyan élénk volt, annyira vibráló, alig tudtam befogadni a látványt. A lankákon a teacserje sorok a végtelenbe futnak, a táj mintha hullámozna. A fotók nem adják vissza a nagyságot, a mélységeket és magasságokat, ami nem engedi el a tekintetet, már szinte fáj, annyira gyönyörű. Erre az ültetvényre még kétszer visszamentem, annyira nem tudtam betelni vele. Robogót béreltem, a szűk hegyi utakon kényelmesen elkanyarogtam, közben zenét hallgattam. Az ültetvényen található teaház kilátó teraszán aztán órákig olvastam, teát szürcsölve, fel-felpillantva az elképesztő látványra.

Egyik délután az vettem a bátorságot, és sportcipőben, hátizsákkal, hippi ruházatomban beslattyogtam a környék egyik legelegánsabb teaházába, hogy kipróbáljam az igazi angol 'afternoon tea' élményét. Ami tényleg egy élmény volt. A három emeletes tálcán a délutáni tea hagyományos velejárói érkeztek: uborkás, tonhalas, lazacos és sajtkrémes miniszendvics, isteni desszertek és természetesen a scone. A scone egy pogácsaszerű, édes és mazsolás sütemény, mellé lekvár, vaj és tejszín jár. Igyekeztem a lehető leglassabban elfogyasztani a tálca tartalmát, minden isteni volt. Közben a pincér folyamatosan jött és utántöltötte a csészémet, amitől én rettenetesen zavarban voltam. Nem vagyok én hozzászokva az ilyen úri dolgokhoz, úgyhogy leginkább csak vihogni tudtam, amitől még inkább zavarba jöttem. Ezt leszámítva isteni volt az egész, igazi gasztroélmény.

Cameron Highlands-en tehát minden a teáról és a szamócáról szól, ami azt hiszem, egy elég jó kombináció. A panoráma pedig eszméletlenül gyönyörű, örök élmény marad.

[itspetraveler]

Sao Miguel - west side

Az elkövetkezendő napokat Sao Miguel-en, a fő szigeten töltöm el. Ezt a szigetet a zöld szigetnek is hívják, mert szinte egész évben zöldben pompázik a természet.

Az előző nap sok gyaloglására való tekintettel, valamint mivel sajnos jogsi hiányában nem tudok autót bérelni, így elsőként egy szervezett úton vettem részt, mely a nyugati part legnevezetesebb látnivalóit mutatta meg. Egy 8 fős minibusszal indultunk útnak reggel 9 órakor. Az utat szervező társaság olyan rendes, hogy minden résztvevőt, a saját szállása előtt vesz fel. Ennek örömére volt időm kipihenni az utazást, valamint az első napot.

A csoportos út azért is tűnt jó ötletnek, mert bár a családommal és a legközelebbi barátaimmal beszélek napi szinten, mégis hiányzik az emberek személyes társasága. Így az út során útitárs volt két kínai srác, egy bostoni házaspár, valamint 2 lány szintén Amerikából, akik hozzám hasonlóan egyedül utaznak. A csoportvezető nagyon kedves, helyi lakos, rengeteg érdekes információt szolgáltatott a látottakhoz.

Ponta Delgada-t elhagyva első utunk a Lagoa do Fogo-hoz vezetett, ami angolul, Firelake-et jelent. Nagyon szerencsések voltunk, mert kevés felhő volt az égen, így szépen látszódott a tó. Ez a tó, mint megannyi a szigeten, vulkanikus eredetű. A sziget egyik legmagasabb pontjára mentünk fel a látványért, így sajnos a sok repülés után ma sem úsztam meg a magasság okozta fülfájást. A kanyargós úton áthaladva ez a látvány fogadott bennünket:

Az első szemet gyönyörködtető látvány után a Caldeira Velha nemzeti park felé vettük utunkat. Ebben a parkban vulkanikus eredetű forrásvíz található termál medencékkel és természetes vízeséssel. Itt is minden hihetetlenül zöld volt.

Fürdésre sajnos nem volt idő, de ami késik, az nem múlik. A hét falu felé haladva megálltunk Riberia Grande szikláinál. A sziklák az írországi Moher sziklákat juttatták eszembe. A falu közelében javasolt a szörfözés vagy akár a bálnales is.

Az óceán után számomra a nap fénypontja következett. Sete Cidades-ba mentünk, ahol megebédeltünk egy helyi all you can eat local food étteremben, finom tenger gyümölcseivel, valamint egy desszertet is elfogyasztottunk, aminek a fantázia neve Piramos volt. A diétának lőttek a mai napra mert volt benne étcsoki, tejcsoki, kakaós alapú tészta, valamint pisztácia és vanília krém, a tetején pedig dióval megszórva. A kajakóma nem jöhetett elő hiszen ezután mentünk fel a Visto do Rei kilátóba, ami a király kilátója volt korábban. Innen látszódik a legjobban a kék és a zöld tó, ami tulajdonképpen egy tó, de egy szerelmes legenda szerint különválasztották a tavak neveit. A színeket csak teljesen szép, felhő és ködmentes időben, napsütéssel lehet látni, de úgy gondolom, hogy a látvány nem volt csalódás így sem:

A tavak másik kilátóhelye, ahol másik tavakat, krátertavakat is látni, a Boca do Inferno, ami magyarul a pokol száját jelenti. A név negatív csengése ellenére a látvány itt is magáért beszélt. Kisebb dombot megmászva értünk a következő képen látható helyre, mely abszolút a szigetek leghíresebb csodája.

A nap végén kicsit már úgy éreztem, hogy a szemem betelt a természeti csodák látványával, azonban egy ananász ültetvény még belefért. A szigeteken rengeteg ananász terem meg, mint megtudtam 2 év szükséges egy érett ananásznak. Az ananászt a helyiek a boltban vásárolhatják meg, vagy hozzáértő emberek likőrt készítenek belőle. A túra zárásaként volt szerencsém megkóstolni a finom italt.

[kerteszallas]

Növényorvos Bács-Zöldért Zrt azonnali belépési lehetőséggel kecskeméti munkahelyre, teljes munkaidőben - munkatapasztalattal rendelkező, növényvédő szakmérnököt, szaküzem mérnököt, növényorvost alkalmazna - kertészeti ültetvények (spárga, csonthéjas gyümölcsök, paprika) növényvédelmi munkálatainak szervezésére, irányítására. Lakhatási lehetőséget - Kecskemét belvárosában - térítésmentesen biztosítani tudunk. Bérezés: egyedi megállapodás alapján További információ: Gaál György, tel: 30-958-4872