#ösztöndíj

[kepeslajoska]

Vásárhelyi Mária

Már amikor elkezdődött az egyetemek alapítványba szervezése, vagyis fideszes privatizációja, nyilvánvaló volt, hogy a gyarmatosítás egyik legfontosabb célja a várható EU-s pénzek lenyúlása. Az Unio 2022-2027 költségvetésében az egyik legfontosabb prioritás a tudományos innováció támogatása, hatalmas forrásokat allokáltak tudományfejlesztési célokra. Ennek a reménybeli pénzesőnek a lenyúlása érdekében vált olyan sürgetővé a kormány számára, hogy úgy szervezze át az innovációban élenjáró felsőoktatási intézményeket, hogy a források felett közvetlenül a saját klientúrája rendelkezzen.  Így jöttek létre egymás után az egyetemek gazdálkodását irányító kuratóriumok, amelynek tagjait a kormány nevezte ki és amelyekben kizárólag megbízható fideszes káderek kaptak helyet, akiknek sem az oktatáshoz, sem a tudományhoz nem volt semmi közük, viszont megbízható, hűséges és könnyen kézben tartható pártkatonák. Az átalakulás teljesen előkészítetlen és végiggondolatlan volt, egyáltalán nem szolgálta sem az oktatás, sem a tudomány érdekeit, az egyetlen szempont az volt, hogy azok az intézmények, amelyekhez várhatóan sok EU-s pénz áramlik szigorú fideszes kontroll alá kerüljenek. Tovább színezte a felsőoktatás megnyomorításá érdekében  tett lépések térképét a CEU elüldözése és az SZFE szétverése. Azt, hogy itt végveszélybe került az oktatás és a tudomány szabadsága és ezzel együtt az európai adófizetők pénzének átlátható és célirányos elköltése nemcsak mi, hazai, finnyogó demokraták, hanem végre az EU illetékesei is észrevették. És mivel őket azért küldték az EU vezető testületeibe saját hazájuk választói, hogy éberen őrködjenek afelett, hogy a közösség pénzei átláhatóan és hatékonyan legyenek felhasználva, nem tehettek mást, minthogy elzárják azt a pénzcsapot, amelyről immár pontosan látták, hogy az innen ömlő források felhasználása alapvetően pártpolitikai és magán célokat fog szolgálni, nem pedig az adott ország fejlődését. Most nagyon sokan fel vannak háborodva, hogy miért a diákokat és a kutatókat, oktatókat bünteti az EU. Pedig nem őket bünteti. Egyszerűen csak meg akar felelni annak, amit választói elvárnak tőle. Felelős gazdája akar lenni a rábízott milliárdoknak. Ennek a történetnek nagyon sok tanulsága van. Például az, hogy a felsőoktatási intézmények vezetőinek többsége nyilván fenyegetések, zsarolások és mézesmadzag húzogatások hatására nagyon gyorsan tudomásul vette az általa vezetett intézmény gyarmatosítását, pedig mindannyian tudhatták, hogy valójában mit is jelent ez a "megújulás". A legnagyobb szégyen a Rektori Konferenciáé és az Hallgatói ÁL-Önkormányzatoké, utóbbiak még ma is azt hangsúlyozzák, hogy nem akarnak felelősöket keresni azért, ami történt. De könyörgöm, akkor mit akarnak csinálni? Miféle önkormányzatok ezek?! Szomorú az is, hogy a néhány hónap alatt lezavart alapítványba szervezés, amelynek során a egyetemek hatalmas ingatlan- és eszközvagyona és minden forrása a kormány irányítása és ellenőrzése alá került, egyetlen "jaj-szó" nélkül zajlott, az egyetemek polgárságának  fogalma és beleszólása sincs, hogy igazából mi történik ezzel az irdatlan vagyonnal és a várt forrásokkal.  És ezt is tudomásul vették. De tanulságos az is, hogy mindeddig az egyetemi hallgatók és oktatók is csak nyomokban mutattak bármiféle szolidaritást az utánuk következő generációval és a megnyomorított pedagógus társadalommal,  közönyösen asszisztáltak előbbiek tiltakozásához, most viszont, hogy közvetlenül őket érinti a kormány rabló politikája, hirtelen igényt tartanak a közvélemény felháborodására és szolidaritására. Természetesen én is nagyon sajnálom az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéből kimaradó diákokat és még jobban azoknak a kutatási forrásoknak az elapadását, amelyek nélkül a magyar tudomány fejlődése ellehetetlenül. Tudom, hogy ez óriási csapás lenne a magyar társadalom- és tudományfejlődésre. De erre nem az az adekvát válasz, hogy szidjuk az EU-t azért, hogy nem akarja lyukas zsákba és magánzsebekbe tölteni a pénzt, amit az európai adófizetők rábíztak, hanem az, hogy végre két lábra állnak, felegyenesednek és kikövetelik, hogy saját intézményüket ne politikai komisszárok és tolvajok, hanem hozzáértő, elismert, független és becsületes emberek vezessék.

[fovarosiblog]

@brgzmpff és aki szereti

[eugeniovonsavoy]

Azon is rendre meglepődöm, hogy

a Bolyai-ösztöndíj havi 250 000 HUF-ot ad. Ami jelen árfolyam mellett kb. 630 euro...

[g0om]

"ösztöndíj kifizetés indítása" DUCKKKK FCLSES THANKY OU LORD AND SZTE

[algebraicvarietyshow]

2023. május 3.

először haladja meg a nominális nettó fizetésem azt az összeget, ami 11 évvel ezelőtt a ceus phd-ösztöndíj kezdeti értéke volt!

[bdpst24]

November 28: Nyílt Nap az ELTE Informatikai Karán

November 28: Nyílt Nap az ELTE Informatikai Karán

November 28-án a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar Nyílt Napot tart A rendezvényen az érdeklődők hasznos információkhoz juthatnak az induló képzésekről, a felvételi követelményekről, a kollégiumi és ösztöndíj- ,a sportolási-, valamint a nemzetközi lehetőségekről. Ízelítőt kaphatnak a karon…

[munkat-keres-kinal]

Jelentkezési felhívás az LTI Koreai Fordító Akadémia Rendszeres tanfolyamára 2024

✔ A koreai irodalom, webtoonok, filmek törekvő fordítói

✔ Nyelvek: angol, francia, német, spanyol, orosz, kínai, japán

✔ Online jelentkezés: 2024. április 1-től április 19-ig 16:00 (KST) a https://academy1.ltikorea.or.kr oldalon keresztül.

✔ Külföldi állampolgárok: havi 1600 000 KRW illetmény, vízum támogatás, oda-vissza repülőjegy

✔ Időtartam: 2024. augusztus 26 - 2026. június (4 félév 2 éven keresztül)

✔ Tandíj és regisztrációs díjak: Ingyenes tandíj minden diáknak, és évi 100 000 KRW regisztrációs díj általános jelentkezőknek

✔ Részletek: https://ltikorea.or.kr/kr/board/notice/boardView.do?bbsIdx=15187&pageIndex=1&searchCondition=&searchKeyword=

✔ Érdeklődés:

○ Oktatási Menedzsment Hivatal: academy@klti.or.kr

○ GYIK: https://academy.ltikorea.or.kr/home/faqList.do

------------------------------------------------------------------------

A Koreai Irodalmi Fordító Intézet a Fordító Akadémián 17. rendszeres kurzus diákjait toborozza. Reméljük, hogy támogatják a leendő fordítók.

✔ Támogatás igénylése

○ Időtartam: 2024. 4. 1. (hétfő) ~ 4. 19. (P) 16:00 (KST)

○ Módszerek: Online felvételi ( https://academy1.ltikorea.or.kr )

✔ Toborzás áttekintése

○ Nyelvek: angol, francia, német, spanyol, orosz, kínai, japán

○ Jogosultság: alapképzés vagy annál magasabb

○ Oktatási időszak: 2024. 8. 26.. ~ 2026. 6. 2. félév 4. félév)

○ Képzési szponzor (külföldön élő külföldiek): D-4-2 vízum, fizikai költségek (havonta 16 millió won), repjegy oda-vissza támogatás

○ Általános szponzor (Koreai belföldiek, külföldi állampolgárok): 1,5 millió won félévi ösztöndíj három nyelvi jogokkal rendelkező diáknak

○ Tandíj : Ingyenes

○ Regisztrációs díj: (General Supporter) 100 000 won évente egyszer

✔ Érdeklődni

○ A Koreai Irodalom Fordító Intézet tudományos menedzsment csapata academy@klti.or.kr

○ Fordítóakadémia GYIK: https://academy.ltikorea.or.kr/home/faqList.do

*3. 27. (Szerda) 10:00 és 17:00 online felvételi eligazítás lesz a Koreai Irodalmi Fordító Intézet YouTube élő csatornáján. (A két ülés közül csak az egyiken lehet részt venni. )

.

.

.

#번역아카데미 #TranslationAcademy #번역배우기 #문학번역 #영화번역 #웹툰번역 #번역가 #한국문학번역원 #LTIKorea #translation #번역수업 #예비번역가 #번역 #literaturetranslation #literarytranslation #literaturetranslator #literarytranslator #Koreanliterature

[bogiinsalerno]

A munkámról

Sziasztok! :)

Az előző posztban azt ígértem, írok majd arról is, hogy pontosan mivel foglalkozom itt Olaszországban.

Ahogy azt korábban már említettem, a gyakorlati helyem egy Erasmusos hallgatók számára fenntartott magánkollégiumban van, ahol recepciósként dolgozom. A munkám főként abból áll, hogy az itt élő diákoknak segítek a legkülönfélébb problémák megoldásában. Emellett én nyitom és zárom az épületet és a benne található közös helyiségeket, valamint kommunikálok fontos dátumokat, eseményeket, általános információkat a kollégiumi lakóközösség számára fenntartott chatcsoportban. A munka ezen részében annyi „csavar” van, hogy gyakorlatilag két nyelven dolgozom: angolul és spanyolul, mivel a kollégisták nagy többsége Spanyolországból jött (Olaszországban egyébként rengeteg a spanyol diák). Ez természetesen nem lenne kötelező, de mivel tudok spanyolul, örülök neki, hogy az angol mellett ezt a nyelvet is gyakorolhatom, ráadásul anyanyelviekkel.

A munkaidő két műszakból ��ll: a nappali műszakban reggel 7:30-kor kell kinyitni a bejáratot és a közös konyhát, valamint 10-től 16 óráig kell a recepción tartózkodni. Ebben a műszakban több feladat van az itt lakók által rendelt csomagok átvételével, az esetleg üresen maradt, rövidtávra kiadott szobákba való be- és kicsekkoltatással, mint az itt lakóknak való segítségnyújtással, hiszen ezekben az órákban legtöbben az egyetemi előadásaikon ülnek. Az esti műszak ezzel szemben 20:30-kor kezdődik és 23:45-ig tart. Ekkor általában már nem érkeznek futárok, helyette a kollégisták fordulnak hozzánk kisebb-nagyobb gondjaikkal (a leggyakrabban megjelenő probléma, hogy kizárják magukat a szobájukból :D), melyeket lehetőség szerint igyekszünk velük közösen megoldani. A műszak a fentebb említett, reggel kinyitott ajtók bezárásával fejeződik be.

Rajtam kívül még két recepciós dolgozik itt, egy spanyol és egy görög lány, így a munka nagyon jól eloszlik. Egészen sok szabadidőnk marad, aminek kifejezetten örülök, mert így rengeteg lehetőségünk van utazni (bár az esős őszi időjárás néha keresztülhúzza a számításainkat), bejárni a várost és új dolgokat kipróbálni. A beosztást mindig két hétre előre megkapjuk, így könnyen tudunk előre tervezni esetleges többnapos kirándulásokkal. Szerencsére a főnökeink is nagyon rugalmasak és megértőek, így bármilyen kéréssel fordulunk hozzájuk, mindig igyekeznek segíteni és annak megfelelően beosztani a munkaidőnket.

Fizetés nem jár a munkáért cserébe, azonban a szállást ingyen kapjuk itt a kollégiumban, ami nemcsak az időbeosztás, hanem az anyagiak szempontjából is hatalmas segítség, hiszen egy szoba bérlése akár itt, akár egy albérletben több száz eurós pluszköltség lenne. Így viszont a teljes, 750 eurós ösztöndíj megmarad a hétköznapi élettel járó költségek, valamint az utazások fedezésére.

A következő bejegyzésben kicsit részletesebben bemutatom majd a kollégiumot, hogy árnyaltabb képet kapjatok az itteni életről. :)

[g0om]

ösztöndíj kifizetés indítva THANK YOU GOD AND SZTE

[mtahooligans]

nagyszerű.

[bdpst24]

Ugrásszerű a növekedés a MATE doktori képzései iránt   

Ugrásszerű a növekedés a MATE doktori képzései iránt

Kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktori képzései iránt, ugyanis az idei tanévben a 110 fős állami keretre 137 pályázat érkezett. A pozitív változás nagyrészt az idén február 1-jével bevezetett Kiegészítő Doktori Ösztöndíj programnak tudható be, amelynek értelmében a doktorandusz ösztöndíj kiegészítésre került havi 300.000 Ft összegre. Ezzel az…

[krisztinabogo]

Ma van Indonézia Függetlenségének 75-ik évfordulója. Ilyenkor az utcákat fellobogózzák és ünnepelnek a szigetvilág minden szegletében. Ezzel a pár képpel szeretnék egy kis ízelítőt adni a közelgő kiállításomhoz:

“Indonéz lelemények” FISE Galéria, Budapest, Megnyitó: 08.25. 18 óra

<<https://www.facebook.com/events/3316097921818782/permalink/3328767257218515/ >>

[bogiinsalerno]

Jelentkezés

Sziasztok! :)

Ebben a posztban az Erasmus+ szakmai gyakorlati mobilitásra való jelentkezés folyamatát szeretném kicsit részletesebben bemutatni. Bízom benne, hogy ez a bejegyzés hasznos lehet azoknak, akik jelentkezés előtt állnak és szeretnének alaposabban tájékozódni a rájuk váró teendőkről.

Érdemesnek tartom már az elején felhívni a figyelmet arra, hogy én végzés utáni szakmai gyakorlati mobilitáson veszek részt. Sokan nem tudják ugyanis, hogy amennyiben még hallgatói jogviszonnyal adják le a pályázatot, lehetőség van a diplomaszerzést követő egy évben teljesíteni a külföldi szakmai gyakorlatot. Ennek az a célja, hogy a pályázók későbbi, magyarországi munkaerőpiacra való kilépését megkönnyítse, hasznos, külföldön szerzett szakmai és kulturális tapasztalatokkal vértezze fel a frissdiplomásokat. Amennyiben tehát nem ismertétek ezt a lehetőséget, vagy úgy gondoltátok, hogy nincs már időtök Erasmusra menni, hiszen végzősök vagytok, fontos, hogy tudjátok, amíg a diplomát meg nem szerzitek, még van időtök leadni a pályázatot!

Természetesen amennyiben ezt az opciót választjátok, fontos figyelembe venni, hogy bár a szakmai gyakorlati pályázatok leadása folyamatos a tanév során, az ilyen típusú mobilitás megszervezése meglehetősen időigényes folyamat, ezért érdemes előre gondolkodni és megtervezni az egyes lépéseket. S hogy miért írom azt, hogy időigényes? Nos, szakmai gyakorlat esetében – szemben a tanulmányi mobilitással, ahol egy, az egyetem által adott partnerintézmény listából választhat az ember fogadóhelyet – mindent magatoknak kell megszervezni. Az egyetemek általában nem rendelkeznek egy fix gyakorlati hely listával, sok esetben csak néhány weboldalt tudnak ajánlani, ahol lehetőség van álláshirdetéseket, gyakornoki pozíciókat keresni. Így tehát rátok hárul az a feladat, hogy az önéletrajzotokat elkészítsétek és a számotokra szimpatikus helyekre beadjátok. Az álláskeresés nem könnyű folyamat, sokszor akár hetekbe, hónapokba is telhet, mire az ember megtalálja a jövőbeli gyakorlati helyét, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy lehetetlen, így ez ne tántorítson el senkit a jelentkezéstől. (Arról, hogy én hogyan találtam külföldi gyakorlati helyet, egy későbbi posztban részletesebben mesélek majd.)

A PTE kiutazóknak szánt online felületére való regisztráció után tehát a gyakorlati hely megtalálása és a velük való megegyezés az első lépés a pályázat elindításához. Ahhoz ugyanis, hogy a jelentkezésetek teljes legyen, szükségetek van egy ún. fogadólevélre a gyakorlati helyetektől, amely igazolja, hogy várnak benneteket az általatok megbeszélt pozícióra. Enélkül nincs lehetőség leadni a pályázatot. Ezen kívül le kell adnotok az Europass-os önéletrajzotokat; egy motivációs levelet; egy nyelvtudást igazoló dokumentumot (pl. nyelvvizsga); az elmúlt két féléves kreditigazolásotokat; valamint egy oktatói ajánlást is.

Ezt követően, amennyiben helyesen nyújtottatok be minden dokumentumot, a jelentkezésetek a kari Erasmus-bizottság elé kerül, amelynek tagjai a jelentkezők tanulmányi eredménye és szociális háttere alapján bírálják el a pályázatokat. Nem sokkal azt követően, hogy az Erasmus iroda értesít a bizottság döntéséről, már elkezdhetitek kitölteni az ún. mobilitás előtti tanulmányi szerződést. Ez egyfajta megállapodás az egyetem, a fogadóintézmény, és a pályázó között a mobilitás időtartamáról és körülményeiről, valamint a szakmai gyakorlat során teljesítendő feladatokról. Innentől pedig kezdődik a folyamat igazán izgalmas része: elkezdheted szervezni a kiutazásodat, a szállásodat, és kitöltheted az OLS idegennyelvi szintfelmérő tesztet.

Az egyetemtől kapott támogatási szerződést az indulásod előtt kell majd aláírnod. Ez a szerződés rögzíti azt az ösztöndíj összeget, amit a mobilitás időtartamára az egyetem egy összegben elutal a számládra (a 2023/24-es tanévben a szakmai gyakorlati mobilitás ösztöndíja havi 750 euró).

Az előzetes teendőkről igazából ennyit terveztem írni, remélem, ez a rövid kis összefoglaló segített kicsit jobban belelátni a pályázat elkészítésének a folyamatába!

[retyerutya]

parfait

[eleteskonyvtar]

Mondjuk az AKG a vállvonogatás helyett kezdhetné egy ösztöndíj programmal, kifejezetten hátrányos helyzetből érkező gyerekeknek...

Biztos valahol nettó pozitív, hogy leviszik az elit gyerekeit Ózdra szafarizni, de azért abban van némi irónia, hogy miközben elviszik őket az ózdi cigánygyerekek közé, közben maga az AKG mint (luxus)termék, egyre inkább arról szól, hogy "na ezekkel a gyerekekkel nem kell egy iskolába járnod".

Persze, nem lehet a társadalmi egyenlőtlenségek problémáját az AKG nyakába varrni, mert akik megteremtették a lehetőségét annak, hogy a középosztály ebből a közszolgáltatásból is kimeneküljön és hagyja lerohadni, azoknak sokkal nagyobb a felelőssége. De azért ez mégse ugyanannyira értelmetlen, mint mondjuk a Culinárison számonkérni a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert azért az iskolák mégiscsak azok a helyek, ahol a jövőnket kovácsolják. Mégiscsak van közük ahhoz, hogy milyen világban fogunk majd élni. Ezért elég szarul veszi ki magát, amikor ezek az intézmények csak vonogatják a vállukat, hogy nekik semmi közük a társadalomhoz amiben léteznek, és ők csak kiszolgálják a piaci igényeket (lásd Horn György). Ha nem is felelősségről van szó, de ha az a kérdés, hogy az AKG a probléma vagy a megoldás része, akkor elég egyértelmű, hogy a problémáé. És ha nem lennének a magániskolák, akkor magyarország jobb hely lehetne.

Akinek kicsit rosszabb lenne egy ilyen magyarországon, az a középosztály, akik számára a magániskolák elvesztésével érezhetően romlana az oktatás színvonala. De az az igazság, hogy az, hogy az amúgyis jó helyzetben lévő kevesek gyerekközpontúbb, stresszmentesebb, képességfejlesztőbb stb stb stb oktatáshoz jussanak, az pont nem egy társadalmi probléma, és ennek a megoldásától nem lesz jobb semmi. A megoldásra váró probléma az, hogy az iskola pont azoknak az ózdi gyerekeknek is megteremtse a lehetőséget, hogy olyan skillekhez jussanak (pl megtanuljanak írni és olvasni a funkcionális analfabétizmuson túl), amikkel eséllyel jelentkezhetnek egyetemekre, és juthatnak aztán emberhez méltó életet biztosító munkákhoz. Ehhez képest huszadrangú fontosságú feladat,, hogy az újlipóti Patrikból kihozzon a közoktatás mindent ami benne szunnyad, anélkül hogy kiölnék belőle a természetes gyeremeki érdekllődést és életörömöt. Nem ettől lesz jobb hely magyarország. És Patrik szülei pont az a demográfia, amelyiknek megvan minden erőforrása ahhoz, hogy a közoktatáson kívülről is, piaci alapon, hozzájusson mindehhez. Legfeljebb egyel kevesebb nyáron tudnak majd a Yosemite nemzeti parkba menni túrázni. Végül úgy is Patrik fogja ugyanúgy megnyerni az életet az ózdiakkal szemben, köszönhetően ezeknek a számosabb erőforrásoknak. De ha valami feladata a közoktatásnak, akkor az az, hogy ellentartson ennek és nehezebbé tegye ezt a győzelmet, nem meg hogy támogassa benne. Ezzel a magániskolák léte teljesen szembemegy, ezért ezeknek aztán abszolút semmi keresnivalója a rendszerben.

Az, hogy mi kéne ehhez az áldozathoz a közoktatásból éppen tömött sorokban kimenekülő középosztály részéről, az elég egyszerű: szolidaritás. Nem a rájuk oly jellemző, ózdra lejárós performatív szolidaritás, hanem az igazi, amelyik az ózdiakat ugyanúgy a közösségük részének tekinti, amelyik beleérti azokat a mindenkori "te és én"-be. Amelyik ráviszi őket arra, hogy a saját gyerekeik szempontjai elé helyezzék a szegényebbek szempontjait, és ezen keresztül, hosszútávon, az egész társadalom szempontjait. Amelyik ráviszi őket arra, hogy olyan politikusokra és policykra szavazzanak, amelyek nem feltétlenül csak az ő önző érdekeiket szolgálják, hanem inkább az egész közösségét. Amúgy lefogadom, hogy ha nem létezne a magániskolák szelepe a rendszerben, akkor nem hárman járnának tüntetni a tanárokért, és amiatt mert beomlik az iskola.

Dehát nyilván tudom, hogy teljesen feleslegesen tépem a számat pont itt, ahol még a konkrétan szociológiát végzett, jobb módú funkcionáriussal se lehetett megértetni se, hogy a szabad iskolválasztás az nem egy istenadta alanyi jog, kb a szabad vallásgyakorlással egy szinten. Szóval ha ő nem értette, akkor nyilván mi a faszt várok az egyszeri együgyű pandától itt, aki zombulni jár ide egymás villantós, státusz-reinforcement instáira.

[bekesmegyeikonyvtar]

Források: Körösvidék, 3. évf. 5. sz. (1922. január 6.), Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia (Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930)