#ökológiai gazdálkodás

[bdpst24]

2027-re 500 ezer hektárra emelkedhet az ökológiai gazdálkodás területe

2027-re 500 ezer hektárra emelkedhet az ökológiai gazdálkodás területe

A jövő évtől induló támogatási programok újabb lendületet adhatnak a hazai ökológiai gazdálkodásnak, amelynek a jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ökológiai munkacsoportja szerint az ágazat fejlődése érdekében fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel…

[kerteszallas]

Kutató

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet agrárszakpolitikai kutató munkakör betöltésére hirdet pályázatot.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén segítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszertermelés fenntartható fejlődését. Ennek érdekében kutatási hálózatokat alakítunk ki a gazdálkodókkal, hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel, valamint ismeretterjesztő munkát végzünk, szaktanácsadást…

[otthonzulles]

ezek a szarférgek Kishantost szívük szerint még leöntenék vörösiszappal is

[amtitkosvergodese]

Ehhez annyi hozzátennék, hogy a legszomorúbb nem Semjén, hanem az, aki tanult ökológiát és olvassa, mit beszél ez az ember. Az, hogy a beszédében meg sem említi sem az ökológiát, sem a természetvédelmet, arról árulkodik, hogy egy szellemileg nagyon rest emberről van szó, akit a valóság nem érdekel. Aki azt delirálja, hogy a vadászat és a gazdálkodás megegyezése önmagában megoldja a problémákat, miközben sem a klímaváltozást, sem az ökológiai krízist nem ejti ki a száján, az a valóságot tagadja. Aki pl. az elég kurrens turai mérgezést nem említi meg (és ítéli el) egy ilyen eseményen, az az ember szándékoltan manipulatív, gonosz és hazug.

Szomorúak az emberek, mert Semjén Zsolt.

[kispataktehk-blog]

HÚSMENTES HÉTFŐ

MIT TEHETSZ TE A KÖRNYEZETÉRT? EDD 2 CELSIUS-FOK ALÁ A FELMELEGEDÉST!

Étkezz húsmentesen legalább egy nap egy héten! Értünk és érted!

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kg-mal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ennyit 52 fiatal fa képes megkötni egy év alatt a fa fajtájától, méretétől, élőhelyétől függően! (Egy négyzetméter levélfelület átlag 150 gramm szén-dioxidot dolgoz fel.)

Ha csak 10 éven át heti egy napunk húsmentes, már 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet.

2012. október 1., hétfő - a vegetáriánus világnap 35. évfordulója, a hazai húsmentes hétfő mozgalom első napja.

2012. október 1., hétfő: egy új környezet- és éghajlatkímélő jeles nap hazai meghonosításának kezdete. E naptól minden hétfő legyen húsmentes. Se felvágott, se hamburger, se sült vagy rántott hús, sőt lehetőleg sajt és hal se. Legalább egy nap egy héten! Csatlakozz!

HA MAGYARORSZÁG LAKÓINAK CSAK A FELE CSATLAKOZNA,

EGY ÉV ALATT 5 MILLIÓ TONNÁVAL KEVESEBB ÉGHAJLATRA

HATÓ SZÉN-DIOXID KERÜLNE A LÉGKÖRBE!

HÚSMENTES HÉTFŐ - ÉRTÜNK ÉS ÉRTED! UGYE, ÉRTED?

Húsmentes hétfő, széndiéta, zölddiéta, klímabarát tányér – hívhatjuk bárhogy, mind fogyasztásunk környezeti hatásáról és a tudatos választásról, felelősségünkről szól.

A világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az elmúlt 50 évben, mint a Föld népessége. Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2050-re a világ haszonállat-állománya meghaladhatja a 100 milliárdot – ez több mint tízszerese az akkorra várt emberi populációnak.

A világ növekvő hús-, tojás- és tejtermelése közvetlen hatással van a Föld éghajlatának felmelegedésére. A világ üvegházgáz-kibocsátásának közel 18%-áért az állattartás a felelős (ennek 37% metánkibocsátás) a FAO szerint. Sőt a Világbank környezeti szakértői szerint ez a szám eléri a globális üvegházgáz-kibocsátás 51%-át.

JÓ TUDNI!

1 kg marhahús előállítása során 27 kg szén-dioxid kerül a légkörbe, és a gazdálkodás helyszínétől függően 13 000 - 66 000 liter vizet is igényelhet (a takarmány megtermelésétől az állat tartásán és feldolgozásán át), mire asztalunkra kerül.

A nagyüzemi baromfitartás mellékterméke az ammónia, ami jelentősen hozzájárul a savas esők kialakulásához.

Ráadásul annyi gabonát termesztünk az állatok számára, amiből egész országokat lehetne etetni: az Egyesült Államok kukorica-, árpa- és zabtermesztésének 70%-a a nagyüzemben nevelt állatok etetéséhez kell, és a szójabab 80%-a is az ő vályúikban köt ki.

A haszonállatok húsán alapuló étrend 2-5-ször annyi gabonát igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a vegetáriánus táplálkozás (és akár 10-szer annyit az ipari tartású marha esetében).

1 hektár föld 30 embert képes ellátni egy éven át élelemmel, ha zöldséget, gyümölcsöket, gabonát és növényi zsírokat tartalmazó élelmiszert termelnek rajta. Ugyanez a földterület tojás, tej vagy hús előállítására használva csupán 5-10 ember táplálásához tud hozzájárulni az IPCC elnöke szerint.

A húsfogyasztás környezeti terhét annak ökológiai lábnyoma is jelzi. Egy kutatás szerint Vancouver 4,2 globális hektáros ökolábnyomának 51%-át az élelmiszerek teszik ki. Az élelmiszer-lábnyom 48%-át hal-, hús-, tojásfogyasztásuk, 14%-át tejtermékfogyasztásuk adja. A kutatás W. Rees nevéhez, az ökolábnyom fogalmának egyik bevezetőjéhez fűződik. Rees szerint a húsfogyasztás csökkentése a leghatékonyabb lépés ahhoz, hogy csökkentsük egy város vagy ország lábnyomát és visszatérjünk az egybolygós életre.

MÉRSÉKELJÜK A HÚSFOGYASZTÁST!

2050-re nagyjából 70%-kal kellene növelni világszerte az élelmiszer-termelést a kereslet kielégítéséhez egy friss FAO-jelentés szerint. A mezőgazdaság termelékenysége azonban egyre kevésbé tudja tartani a lépést a világ növekvő népessége és az egyre jelentősebb húsfogyasztás okozta keresletbővüléssel, miközben a termelési kilátásokat mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok.

A globális átlagfogyasztás húsfélékből fejenként évi 40 kg, míg hazánkban ez átlag közel 60 kg, és hazánkban az ajánlottnál átlag 68%-kal több zsírt és 25%-kal több fehérjét fogyasztunk naponta.

A hazai háztartások ökológiai lábnyomának 42%-át az élelmiszer-fogyasztás teszi ki.

Húsfogyasztásunk visszafogásával jelentősen csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. A Föld és egészségünk érdekében legyünk hetente legalább egy napra vegetáriánusok - egyrészt kevesebb kalória és zsír jut a szervezetünkbe, másrészt egy húsmentes nappal személyenként legalább átlag 2 kg-mal kevesebb szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, attól függően, hogy általában mennyi és milyen állati eredetű terméket fogyasztunk naponta. (Átlag 2,5 kg-mal növeli kibocsátásunkat egyetlen liter benzin vagy dízel üzemanyag elégetése, ha egyedül utazunk a gépjárműben.)

Heti egy húsmentes nappal számolva már évente legalább 104 kg-mal csökkenthetjük szén-dioxid-kibocsátásunkat! És ha figyelembe vesszük, hogy (7,1 milliárdos népességre vetítve) évente fejenként mindössze 690 kg szén-dioxid-kibocsátás lenne a légkörileg fenntartható, akkor ez nem is olyan elhanyagolható mennyiség. Tegyünk az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséért, csatlakozzunk a húsmentes hétfő mozgalomhoz!

ÉRTÜNK ÉS ÉRTED! UGYE, ÉRTED?

Kevesebb hús, jobb egészség! Kevesebb hús, alacsonyabb vérnyomás, csökken a telített zsír és a koleszterin szintje. Több zöldség és gyümölcs, nagyobb a szervezet rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma, és mindez jótékonyan hat a szív és az érrendszer egészségére. Táplálkozási szakemberek szerint egy egészséges felnőtt étrendjét ne a fehérje uralja: a húsfélék, halak, tejtermékek, olajos magvak és száraz hüvelyesek összes aránya ne haladja meg a 25 százalékot a napi étrendben. Ezt nagyanyáink még tudták: hetente egyszer, sőt egyes vidékeken háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken) húsmentesen főztek! Egyelőre legyen hetente egy nap húsmentes. Csatlakozz! Ha hétfő, akkor húsmentes étrend!

MOSTANTÓL SZABAD A HÉTFŐNK! EZ JÓ NEKÜNK, NEKED ÉS A FÖLDNEK!

HÉTFŐ HELYETT LEHET HÚSHAGYÓ A KEDD VAGY A PÉNTEK

Természetesen mindegy, hogy a hét melyik napján étkezünk húsmentesen, a húsmentes hétfő mozgalom célja csupán az, hogy a hét egy napján - reggeltől estig - maradjon ki a hús a menüből. Ha valakinek egyszerűbb a kedd, mert hétfőn a vasárnapi húsos maradékot hasznosítja, vagy ha valaki hagyományosan péntekenként étkezik húsmentesen, az válassza a keddet vagy a pénteket. Sőt hetente akár két-három húshagyó napot is bevezethetünk. Fontos, hogy a húshagyó nap ne kényelmetlen áldozat legyen, hanem a heti rutin része, amit a család minden tagja elfogad, mert érti, hogy miért teszi azt. Az éghajlatért, az egészségéért! Értünk és érted, ugye, érted?

SOK VÁROS MÁR CSATLAKOZOTT

A mozgalom 2003-ban indult az Egyesült Államokból az egészséges hétfő kampány részeként. A húsmentes hétfő mozgalomhoz egyre több amerikai és európai város csatlakozik. A nemzetközi mozgalmat támogatják olyan hírességek is, mint Paul McCartney, Bryan Adams, Kevin Spacey, Doris Day, Emma Thompson, Alec Baldwin, Gwyneth Paltrow, Chris Martin. A mozgalomhoz csatlakozott ismert sztárszakácsok hétfőnként vegetáriánus menüt kínálnak, hogy a hétnek legalább egy napján mellőzzék a húsevést a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében.

A svédek is csatlakoztak. A svéd Nordic Light szállodaláncot követve hétfőnként már a malmöi légitársaság sem szolgál fel húsos ételt utasainak. A húsmentes hétfők bevezetésével évente 35 tonnával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a légitársaság: évi 5 tonnával kevesebb húst használ fel.

Paul McCartney dalt is írt a húsmentes hétfő mozgalomról, és 2009 óta családjával együtt sokat tesz a legalább heti egy húsmentes nap népszerűsítéséért. "Törődnünk kell a klímaváltozással, mert ha nem, gyerekeinkre és az ő gyerekeikre súlyos problémát hagyunk örökül. Hiba lenne figyelmen kívül hagyni a tudósok aggodalmát" – mondta McCartney a The Independent című brit újságnak.

GIGANTIKUS MÉRETEKBEN NŐ A VILÁG HÚSFOGYASZTÁSA

A FAO szerint 2012-ben több mint 300 millió tonna húst termelt az emberiség, az egy főre jutó fogyasztási ráta átlag 42,5 kg. A növekvő népességű fejlődő országok gyorsan felzárkóznak, követik a gazdagabbak fogyasztási szokásait. 2006-ban egy fejlődő ország lakója átlagosan 30,7 kg húst fogyasztott, 2012-ben már 32,7 kg-ot. A fejlett országokban a húsfogyasztás ugyanakkor átlag 81-ről 79 kg-ra csökkent. A kevesebb néha több - együnk kevesebb húst, de szabad tartásút, minőségit.

A növekvő nagyüzemi húselőállítás nemcsak a harmadik világ, hanem a fejlett országok számára is hatalmas környezeti terhet jelent: világszerte nő az üvegházgáz-kibocsátás, a vízigény, növényfajok tűnnek el, a talaj erodálódik, a talajvizet trágya, gyom- és rovarirtó szerek szennyezik, és a húsfarmokon nagy mennyiségű antibiotikumot használnak. (Egy német tanulmány szerint Németországban 1 kg hús előállításához átlag 170 mg antibiotikum fogy, ez világszerte a legmagasabbak értékek közé tartozik.)

Bár Magyarországon csökken a húsfogyasztás, még mindig átlagfölöttiek vagyunk, 2010-ben átlag 56,7 kg-ot fogyasztottunk, főként húsfarmokon nevelt, csökkent tápértékű húst és húskészítményt, halat:

AZ ÉGHAJLATÉRT

2012 januárjában az atomtudósok hírlevelükben előreállították az „Ítéletnap óráját" 11:55-re, azaz egy perccel közelebb az éjfélhez, elsősorban azért, hogy az jelezze, a világ nem törődik az éghajlatváltozással.

HÚSMENTES HÉTFŐ A FÖLD NAPJÁN!

2013-ban először javasoltuk, hogy legyen húsmentes a Föld napja! Sokan csatlakoztak, de nem elegen. Ha félmillióan csatlakoztunk volna, akkor egyetlen nap alatt 2 tonnával kevesebb szén-dioxid került volna a légkörbe.

A 2014. évi Föld napján többen leszünk! Rád is számítunk! Ugye, csatlakozol? És ne csak ezen az egy hétfőn! Tégy az éghajlatváltozás ellen! Minden héten!

[havastanya-blog]

Határon átnyúló együttműködés a biogazdálkodás területén

New Post has been published on http://havastanya.hu/hataron-atnyulo-egyuttmukodes-a-biogazdalkodas-teruleten/

Határon átnyúló együttműködés a biogazdálkodás területén

Székelyföldön tett két napos szakmai látogatást Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára június 26-27-én.

Tóth Katalin Nyárád menti kertészetekkel és biogazdaságokkal ismerkedett meg, és a Vidékfejlesztési Minisztérium számára az ökogazdálkodás területéről új szakmai információkat gyűjtött. A székelyföldi gazdáknak az eredményes marketing tevékenységről, a biotermékek piacra jutásának magyarországi tapasztalatairól beszélt, valamint bemutatta a magyarországi biogazdálkodást.

Magyarországon mintegy 124 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás. Öko minőségben a legegyszerűbben a szántóföldi növények termeszthetők. A zöldségek és a gyümölcsök ökológiai termesztése kockázatosabb és költségesebb, valamint az értékesítésük is nehezebb.

Az ökológiai állattartás kevésbé terjedt el, elsősorban baromfiféléket, szarvasmarhát tenyésztenek, de rendelkezünk juh- és sertésállománnyal is. A korábban dinamikusan fejlődő bioméhészet annak ellenére stagnál, hogy a bio méhészeti termék nagy lehetőséget nyújt Magyarország számára, mivel több EU tagállamban a területhasználat miatt nem tudnak bioméhészkedni. A Magyarországon termelt, tanúsított ökológiai gazdálkodásból származó termékek 80 százalékát külföldön értékesítik. A kedvező külpiaci lehetőségek nem ösztönzik eléggé a termelőket a belső piac megnyerésére.

A Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli az anyaországi és a külhoni gazdák közötti kapcsolatépítést, szakmai együttműködést szem előtt tartva a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazottakat: a Kárpát-medence országai között a természeti, földrajzi adottságokat kihasználó többrétű kapcsolatrendszer érvényesítése nemzetpolitikai érdek.

Forrás: VM Sajtóiroda

[bdpst24]

Budapesten találkoznak az ökológiai gazdálkodás nemzetközi és hazai nagyágyúi

Budapesten találkoznak az ökológiai gazdálkodás nemzetközi és hazai nagyágyúi

Magyarország ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak (European Organic Congress 2024) Szeptember 10-12. között immár 18. alkalommal szervezik meg az Európai Ökogazdálkodási Kongresszust, ezúttal a most júliusban kezdődő, féléves magyar EU elnökség hivatalos programja keretében Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az Agrárminisztérium, az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM…

[bdpst24]

Alakítsuk közösen a jövő ökológiai mezőgazdaságát!

Alakítsuk közösen a jövő ökológiai mezőgazdaságát!

Idén újra ágazati konferenciát szervez az ÖMKi Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet által immár negyedik alkalommal megrendezett, Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferenciának ezúttal a kecskeméti Neumann János Egyetem ad otthont 2023. február 28-án. Változatos szakmai programokkal, szerteágazó témaválasztással, hazai és nemzetközi előadókkal, a tapasztalatcserének helyt adó műhelymunkákkal…

[kerteszallas]

Főállású kertész

Főállású kertészt keresünk a budajenői Patikakert-be. Fekete bogyósok és fiatal mandula ültetvény, díszkert, bio úszótó és pihentetett terület ápolására, karbantartására. Minősített ökológiai gazdálkodást folytatunk. Minőségi szállás biztosított, magában az ültetvényben, akár kis család számára is (1-2 gyerekkel). Helyben lakás előnyben. Szakirányú képzettség előnyben, legalább az egyik fő…

[kerteszallas]

kertész gyümölcs ültetvény - Budajenő

Főállású kertészt keresünk a budajenői Patikakert-be. Fekete bogyósok és fiatal mandula ültetvény, díszkert, bio úszótó és pihentetett terület ápolására.

Főállású kertészt keresünk a budajenői Patikakert-be. Fekete bogyósok és fiatal mandula ültetvény, díszkert, bio úszótó és pihentetett terület ápolására, karbantartására. Minősített ökológiai gazdálkodást folytatunk. Minőségi szállás biztosított, magában az ültetvényben, akár kis család számára is (1-2 gyerekkel). Helyben lakás előnyben. Szakirányú képzettség előnyben.

Telefon: +36204499300

[kerteszallas]

Kertész-traktoros családi gazdaság (Franciaország)

Kertész-traktoros családi gazdaság (Franciaország)

Franciaországi családi gazdaságunkban főleg gyümölcsöket termesztünk ökológiai módszerekkel. Kertész-traktoros munkatársat és egy takarítónőt keresünk.

Elvárások, feladatok a kertészeti munkához: Fák telepítése, metszés, gyümölcsritkítás, traktorozás és hozzá kapcsolódó munkák, anyagbeszerzés és esetenként fizikai munka, állatok etetése, trágyaszedés, alapvető kerti munkák elvégzése mint…

[kerteszallas]

Kutatókat keres az ÖMKI

Kutatókat keres az ÖMKI

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszertermelés fenntartható fejlődését. Ennek érdekében szakmai hálózatokat alakítunk ki hazai és külföldi kutatóintézetekkel és gazdálkodókkal, kutatási és ismeretterjesztő munkát…

[kerteszallas]

Ellenőr

Cégünk a Hungária Öko Garancia Kft. (biotermékek ellenőrzésével és tanúsításával foglalkozó cég), ellenőr munkatársat keres. 

Feladatok:

mezőgazdasági üzemek ellenőrzése

az ellenőrzéshez kapcsolódó szervezés, ügyintézés és adminisztráció

Elvárások:

felsőfokú agrárvégzettség

legalább 1 év gyakorlat/tapasztalat

irodai számítógépes programok ismeretek (MS Office, MS excel,

középszintű angol…

[havastanya-blog]

Még több lehetőség az ökológiai gazdálkodásban

New Post has been published on http://havastanya.hu/meg-tobb-lehetoseg-az-okologiai-gazdalkodasban/

Még több lehetőség az ökológiai gazdálkodásban

Magyarország eddig nem használta ki kellően az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségeit- mondta Tóth Katalin a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Gödöllőn, egy szakmai konferencián.

Aláhúzta, az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban nem nőtt megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ez jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5%-ára terjed ki- tette hozzá. Hangsúlyozta, ugyanakkor  kedvezőek az ökológiai és egyéb adottságok, valamint egyre több az ökológiai gazdálkodást segítő technológiai módszer. Leszögezte, Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje, s a nagy hagyományokkal rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő. Ez azt jelenti, hogy hazánk jelentős előnyökkel rendelkezik e gazdálkodási formában-hangsúlyozta Tóth Katalin.

Kiemelte, hogy a biotermékek fogyasztása az ehhez kapcsolódó ismeretek révén is javíthat a magyar népesség  általános egészségi állapotán, emellett pedig környezeti hatásai is kedvezőek.

Megemlítette, hogy kutatási eredmények szerint a magyar fogyasztók még mindig elsősorban egészségügyi okokból, az egészséges életmód jegyében vásárolnak ökológiai termékeket.  Hozzátette, sokan talán nem is tudják, hogy választásukkal hozzájárulnak a környezeti értékek megőrzéséhez is.

Tóth Katalin ismertette a minisztérium által tervezett lépéseket. Ezek közül a legfontosabb az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó akcióterv megalkotása, amely  a 2014-2020 közötti időszak teendőit fogalmazza meg.  A szaktárca egy közel 200m²-es ÖKO-sziget létrehozását tervezi a szeptemberi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállításon. Emellett magyarország több nemzetközi kiállításon és vásáron –  a 2014-es nürnbergi Biofach, illetve 2013 őszén a łodzi Natura Food kiállítás –, is meg kíván jelenni a hazai minőségi biotermékekkel.

Forrás: VM Sajtóirodája

(A rendezvény nem elhanyagolhatóan az ÖMKi Fiatal Gazda 3.0 című rendezvénye volt amiről hamarosan mi is besz��molunk.)