#éretlenek

[csacskamacskamocska]

Nem akarni semmit

Napok óta gondolkodom ezen (megint), hogy az összes problémánk abból adódik, hogy akarunk valamit. Nagyon nagyon akarjuk (valójában), mintha az életünk múlna rajta, hogy úgy legyen ahogy elgondoltuk vagy szerintünk jó. Aztán ezek a dolgok egy sorsfordulatnál értelmüket vesztik és hirtelen az életünk hosszabb-rövidebb része is értelmét veszti. A fejünkben képek vannak arról, hogy valaminek milyennek kell lennie. Családnak, barátoknak, párkapcsolatnak, szexnek, munkának, önmegvalósításnak, de még egy közös vacsoráról is van egy kép a fejünkben. Valójában nem bírjuk, ha ettől eltérnek a dolgok. Akkor sem, ha ezek a képek marhaságok. Ha éretlenek vagy torzak vagy túlzóak.

Aki bírja, olvassa tovább:

Egyszer egy tréner mondta, hogy ő általános iskolában eldöntötte, hogy az osztálytársnőjét veszi majd feleségül. És 30 év múlva tényleg feleségül vette! Szóval akarni kell meg küzdeni a céljainkért mindenekfelett. Ez valójában mekkora faszság! 30+ évesen egy kisfiú álmát beteljesíteni párkapcsolatilag. Mert oké, veszel magadnak vizipisztolyt, amit anyád nem vett meg, de mit kezdesz a beteljesült álommal, ami csak arról szólt, hogy „akarom”. Amúgy később elváltak.

De nem is a párkapcsolatokra akartam én ezt kihegyezni, meg nehezen is tudom átadni, hogy mi jár a fejemben, de valami olyasmi, hogy túlságosan előre bebiztosítjuk a vágyainkat és ettől nem csak rugalmatlanok leszünk, hanem szenvedést generálunk. Nem azt kapjuk amit a sémáink tartalmaznak = fájdalom. Nem kapjuk meg a valamit =fájdalom. Fájdalom, düh, gyötrődés aztán annak a keresése, hogy hogy lehetne ezt alkohollal, bogyóval, kokóval csillapítani mert tényleg elviselhetetlenül tud fájni. De akkor 10 év távlatából miért nem érezzük már, miért törődünk bele, mitől felejtjük el?

Amiről még írni akartam az kicsit ellentmond az előzőknek, pedig nem. A projekt alapú gondolkodás merészsége. Az is egy séma a fejünkben, hogy dolgokat csak úgy kapnunk kell az élettől. Majd jön egy lány... majd betoppan A férfi.., majd egyszer, ha jól keresek..., majd, ha lesz időm... Minap azt mondtam a barátnőmnek, hogy álljon bele a társkeresésbe. Ne fanyalogjon meg érezze szarul magát, hogy miért nem pottyan le az égből egy csávó, hanem írjon, randizzon, beszélgessen férfiakkal, tegye feladattá, hogy ő megtalálja a párját, de közben egyszerűen élvezze a keresgélést. Lesz nyilván, egy rakás hülye meg szóra sem érdemes meg majdnem jó, de legalább lesz mozgás ezen a területen. Annak semmi értelme nincs, hogy itt sírdogál, hogy mondjam meg mikor lesz neki valakije. Gondolja át az elvárásait, aztán dobja a kukába mindet. Csak egy dolog legyen, ez aranymosás. Én belecsöppentem valaki életébe, aki azt mondta, pfuj, ez nekem nem kell! Nem ilyen, nem olyan, nem valamilyen. Néha tudom, hogy jobbat nem kap. Néha azt gondolom, hogy egy nap ő is rájön, hogy semmi sem számít, és lehorgonyoz az első nő mellett, aki egy valamilyen pillanatban mellette lesz. Ettől a gondolattól néha halálra rémülök, néha megőrülök a féltékenységtől, hogy ő lesz az vagy az a másik vagy melyik lesz az a lány. Pedig akárhogy is alakul az élet, valójában semmit sem tehetek a sodródás ellen. Nagyobb részt nézve mindenki sodródik. Szélesebb áramlattal vagy nagyobb örvényben, közben azt hisszük, hogy az valami önálló akarat.

A lényeg talán, hogy kibaszott nagy rugalmasságra van szükség és a képességre, hogy ne okozzon gondot közelről és távolabbról is megszemlélni az életünket.

Változnak-e az emberek? A napokban ezen is gondolkodtam, hogy ha akarjuk, kialakíthatunk új szokásokat. Magunkban vagy másban. Miért gondoljuk erről, hogy ez rossz? Szeretném, ha minden nap elmosogatnál. Értem, hogy fáradt vagy, én is fáradt vagyok, de a békés estének ez az egyetlen módja. Hazajössz, elmosogatsz. Hazajövök felporszívózok. (ezeket csak írom, mert ilyesmiről beszélgettem egy barátnőmmel amúgy bármilyen tevékenység lehetne). Aztán az este hátralevő részébe azt csinálsz amihez kedved van. Eleinte valamiféle félelemből csinálja meg az ember, hogy ne legyen balhé. Aztán megszokja. És voálá, működik a dolog. CSAK azok a kurva sémák ne lennének a fejünkben arról, hogy na nehogymár más mondja meg, hogy mit csináljak, meg nekem valami jáááár (mármint szabadidő, pihenés, önrendelkezés), meg így papucs leszek/rabszolga, de talán a legerősebb a lustaság meg a kényelem és persze a legfőbb: ha ő lenne az igazi, akkor magától működne az egész. Szereted, lehoznád érte a csillagokat, de nem mosogatnál el a kedvéért minden nap? Gondolod, hogy létezik valaki, akinek semmiféle elvárása nincs feléd, hogy a saját életét jobbá tegye? Mi a vonalkódja és mennyiért adják?

Amúgymeg, lehet, hogy tévedek az új szokások kiépítésében, de azt tudom, hogy nem rakom vissza a használt gyufát a dobozába és sokkal jobban vigyázok a tisztaságra a konyhában, és érthetőbben írok, türelmesebben kifejtve dolgokat, és pórázon tartom az agggodalmam. Rövidebb idő alatt tudom lecsillapítani magam. Viszont, sokkal szabadabban elmondom, ha valami nem tetszik, nem hagyom magam lerázni, akkor azt mondom el, hogy szerintem ezt meg kéne hallgatnia. És változott. Én pedig boldogabban élek.

[antisocial008]

Amikor snapcheten be találnak..

És meg kapom : igazad van , te eléggé éretnek tűnsz .

Első gonolatom, te meg éretlenek 🤦🏻‍♀️

[tarsandor]

Mindenképp kéne a változás, csak sokan éretlenek még erre.

[versinator]

Összekeveredve szabadságunk

Korlátlanul tükröződése mellüket kaloda Állatokkal megteszek bújják gépcsoda Hozzam zsákhordók lehasználtan tökfejű Romhalmaz valónak lépkednek kosfejű Sivított sejthette tojásait szigeteknél Eredjen életszag cseréltek elfelejtettél

Vastaps nekivágtam járókelők nulla Pillantását diófáját átlépem zabola Gyalázatomban parlamentert egyszerűségemben rolland Boldogtalanság félelmetesen fogaitok körönd Mintakép műhelyekbe titkokba megérkeztél Gyümölcseivel savak meggyalázottak cserjéknél

Ellököm csendőr csavarmenetet elefántcsorda Krajcáros szabadulása papotok zárda Bírtuk keresztfád csomókra ökörfejű Sötétségből panorámái talpunk legyezőjű Boltívekkel patikusok motorban faképnél Bégetése ormánnyal penészét dűltél

Mazochizmus szétzúzták tömkelegében motolla Rezesbandával vészjóslón habzsolók virágszála Kézfogásuk csömörlő dúsgazdag fernand Kinyiltak ravatalán perdülsz szélcsend Formálták mondóka engedjem elkövettél Gonoszlelkű éretlenek vereslő megöregedtél

Csíráját pillanatainak barmát hamvazószerda Ismerne kiszámíthatatlannak megérezték gida Medvetáncoltató vágyuk sálad disznófejű Tornyait lazán országutakon busafejű Jelezve kútját tornácából űznél Kiverni keseregj szimatolná szültél

Vándorolunk hetvennégy városokká nyála Normandiai misztériuma lépegetnek szakála Alakzata megkínoztok ápolónők fond Megajándékoznám némelyiket páncélruhában england Csaptad elhagytátok töltésekre ébredtél Újságíró magokkal honegger bűnhődtél

[onsieluenkeli]

Ritkán nézek rád Diana, mert azt szeretném hogy az álmaid teljesüljenek, és inkább a saját életedre fókuszálj. De azért imádok néha, lopótökézve vissza-vissza nézni még mindig. És szeretek meglepődni is, pozitívan csalódni. Fogalmam sincsen hogyan csinálod, de hibátlan vagy. Egyszerűen túl tökéletes. Tudom, hogy a net becsapós, és ha ez is az, akkor életem legjobb átverése kell hogy legyen.

Oh, és Örülök, hogy még mindig Brüsszelben a szíved, és hogy Meeentor lettél. Ez annyira, de annyira, de annyira passzol hozzád! Mindig is volt olyan képességed! Ha arra gondolok milyen lennél itthon, megszakad a szívem. Itt az önmegvalósítás esélye, áldozatok nélkül, szinte nulla. A politika miatt olyan lennél mint egy lefújt szerencsétlen kis bogár, örökké feketében. Mentorként 🇪🇺 kihoztad magadból a legjobbat! Ezt is ügyesen megcsináltad, és én tényleg örülök.

Tudod, a legtöbb ember aki el megy, idővel változnak. Logikus hogy minden újdonság hat rájuk. De nem fokozatosan lesznek másmilyenek, hanem inkább úgy kezdik el váltogatni a különböző énjeiket mint az évszakok alatt a ruháikat. Ilyenkor jövök rá mennyire instabilak, éretlenek lehettek mindig is, és döbbenetes hogy mennyire nem találják önmagukat. Nem tudják jól kezelni az új élet adta adrenalin löketeket, a stresszt, a honvágyat és a lelkiismereti furdalást, a bizonyítási kényszereket. És egyszerűen nem lehet rájuk ismerni. Ellenben te, elképesztően stabil vagy, erős, tudatos, és örökké hű önmagadhoz! Ritka és nagyon jó tulajdonság. Például ezer éve hogy elárultad melyik a 🌷kedvenc virágod, és én a mai napig tudom, és neked a mai napig az. nice.

A mentorkodásról jutott az eszembe

Éppen néhány hete láttam egy kiváló bejegyzést egy amerikai aktivistánál. Talán Trump unokahúga volt, vagy valaki arrafelé...  Most az Egyesült Államokban a legfontosabb téma az Izrael és a Hamas miatti konfliktus mellett, a demokrácia megőrzése és a mentális egészség. És az utóbbi miatt valaki elkezdte magyarázni, hogy  az emberek lent vannak náluk is lelkileg, és bizony imádnak motivációs erőt nyerni a politikusaikból. Trump pedig ehhez nagyon jól ért, hiszen ő is ebben nőtt fel. Szóval nagyon nem mindegy hogy egy példakép, mentor, edző, tanár, Coach ha fel is ráz, és segìt abban hogy sikeresebb, erősebb, ügyesebb legyél valamiben, de az is nagyon ☝🏻fontos, hogy milyen szívű emberré formáz! Képes a., humánummal jobbá tenni, vagy csinál belőled egy b., rideg, önző, és arrogáns törtető seggfejet. Mind a két opció megvalósítható, talán az utóbbi még könnyebben is.

És akkor elgondolkoztam mennyire igaza van. Tényleg vannak olyan Coachok, mentorok, tanárok, edzők... hogy észrevétlenül több kárt is tudnak okozni, mint amennyit nyernek a tanítványaik. Kinyírják a családi, a baráti kapcsolatokat, az érzékenységet, az empátiát, a toleranciát, stb... Néha isten bizony elgondolkozom egy-egy amatőrebb énközpontú insta motivációs posztoknál, hogy hol van a „mi”, a „ti”, az „ők”, a „te”. Mert ez is kell. Fontos hogy akinek segítesz, annak a halmazait is lásd, és értsd. Azért, hogy megmaradjon az életében a szeretet, és a támogató háttér is.

Amúgy biztos vagyok benne, hogy te nem Trumpokat formáznál.  Ezt most csak azért meséltem, hogy lásd meg mennyire különleges, és értékes vagy, és milyen a Mardekár Mentorálás, amiből elég sokat lehet látni sajnos.

Büszke vagyok rád. És hazanegyere 😄

Tudod mit kívánok? 2024-re újabb bakancslistákat. - Ne ragadj be, kérlek, úgy kérlek. - Például NewYork rád is vár Diana. Esküszöm már csak te hiányzol onnan. Tudom, hogy zseniális Trip-et tudnál te is összeállítani.

Szóval Boldogat 🎂, és Karácsonyt is.

.

[csacskamacskamocska]

Tiltások és határok

Milyen csodás felütést olvastam, uh, tényleg inspiráló. Hogyan jelöljük ki a határokat úgy, hogy a másik ember ne tiltásnak vagy korlátozásnak érezze? Piszok egyszerű! El kell mondani, hogy miért! El kell mondani, hogy mit gondolunk, érzünk az adott dologgal kapcsolatban, miért nem akarjuk. Ha nem egy hatalommániás egoista/narcisztikus faszkalap valaki, akit az szórakoztat, hogy rángatja a másikat és hol enged valamit, hol meg nem, ahogy neki kedve van a másik meg zavarodjon meg, hogy sose tudja hogyan jó, szóval ha nem ez van és feltételezzük, hogy mindkét embernek fontos a kapcsolat, akkor egyszerűen beszélni kell róla. A dolog legmélyéig! Nem a felszíni habot kell leszedni, hanem kibeszélni a legmélyéig. Mert a tiltások, korlátozások gyerek szerepbe kényszerítik a másikat, az egyensúly felborulása a kapcsolat halálához vezet. De ehhez, akármilyen kapcsolat is, mindkét fél kell. Az sajnos nem működik, hogy az egyik beszélni szeretne róla, a másik meg nem. Szükséges megérteni, hogy valaki miért utál annyira valamit, hogy látni, elviselni se akar valamit, nem akar úgy élni, hogy az a dolog benne van az életében. Nyilván egy ilyen beszélgetés kockázatos. Mert például aki hetekig, hónapokig nem akar szexelni a párjával, de azt sem tűri, hogy az maszturbáljon, mondjuk, annak a szexualitásról való elgondolásai elég éretlenek lehetnek, akkor is, ha amikor szexel, akkor technikailag nem csinálja rosszul. Akkor neki valamivel szembe kell nézni, amivel nyilván nem szeretne. Hogy szeret-e ő igazán szexelni. vagy szeret-e igazán az aktuális párjával szexelni? A tiltások valószínűleg valami komoly görcsnek a jelzőpóznái az adott embernél. Mintha oda lenne festve egy nagy kereszt: Itt áss! persze, van aki egyszerűen narcisztikus. Vagy nincs valós empátiája, gőze nincs róla, hogy amit tesz az hogy néz ki kívülről, a másik oldalról. És akkor a határok kijelölése. meg kell-e indokolni, hogy valamit miért nem szeretnénk? Természetesen. Akivel barátok vagyunk, járunk, élünk, gyerekeket baszunk össze, az nem egy érzelmileg mindegy ember, nem egy beosztottunk, akinek kérdés nélkül utasításokat kell elfogadnia, hanem egy közös életet alakítunk ami szeretnénk, ha mindkettőnknek komfortos és előrevivő lenne. Lehet-e indok az, hogy azért ne csináld, mert nekem kényelmetlen érzés? Vagyis lehet-e ilyen kis felszínes magyarázatot adni? Lehet, persze, csak ez megint nem fog átmenni azon a megértési folyamaton amitől könnyű valamit nem csinálni. Az ember szeretné, ha a párja boldog és elégedett lenne. Minél jobban érti őt, annál könnyebbenk érzi a feladatot és annál kevésbé érzi korlátozónak a kéréseket. De azért, szóval akinek nincs ereje meg hatalma és saját magát úgy érzi a világban, hogy mások rángatják, az hajlamosabb arra, hogy ott tiltson ahol lehet, hogy érezhesse a saját erejét. Ez az erőtlenség érzés is csak egy érzés, szóval ez lehet akár egy vezérigazgató is valódi hatalommal, ha a saját személyes életében nincs az az érzése, hogy kézben tartja az életét és az kedve szerint folyik, akkor tiltani fog, akkor a hatalommal visszaélés az drog. Hogy lehet-e élni valakivel, aki tilt? Mittudomén! :D Az egész attól a két embertől függ. Attól, hogy ők hol tartanak a saját életükben, a kapcsolat hol tart. A sok tltástól és a tiltások betartásától végül unalmas lesz a kapcsolat. Van aki azt szereti.

[nitta86]

:( Hallomásból (ismerős ismerőse) én is tudok ilyen élethelyzetekről.

Sajnos amit én is tapasztaltam, mikor a szülők megpróbálják szabotálni a felnőtt gyerekük elköltözését, fenyegetőznek, jelenetet rendeznek. Ez velem is megtörtént és ismerőseimmel is. 

Amikor elköltöztem otthonról, akkor huszonéves doktorandusz voltam, a vőlegényemmel költöztem össze, mindkettőnknek volt munkája, már terveztük egy ideje, tettünk félre pénzt stb., de anyám előtte hetekig mondogatta, hogy éretlenek vagyunk és éhezni fogunk. Minden este a közös vacsoránál könnybe lábadt szemmel emlegette hogy élvezzem ki a sonkát és a gyümölcsjoghurtot mert hamarosan csak legolcsóbb párizsi fog jutni. (Tudtunk venni jó minőségű felvágottat már a kezdeti időkben is.) 

Ezután következett a második szakasz, mikor apám elkezdett aktívan szabotálni és gázlángozni. Például, mondta, hogy megy a közeli hipermarketbe, kértem, hogy hadd menjek vele, mert szeretnék venni dolgokat az új lakásba, és visszafelé beugorhatnánk-e oda letenni amiket vettem. Persze, természetesen. Na amikor megérkeztünk, akkor meg közölte, hogy ő ilyet sose állított, ő azért jött hogy az ő nyaralásukra bevásároljon, én meg azért jöttem vele hogy ebben segítsek neki, ne merjek magamnak venni dolgokat hanem ad egy listát, hogy nekik mi kéne és szedjem össze. Ott bőgtem, de aztán mégis vettem magunknak szennyes kosarat meg szemeteseket, amiket nem volt hajlandó lerakni a lakásnál, hanem visszavitt a szülői házba és közölte, hogy szerinte ronda dolgokat vettem, jobb is hogy nem fogjuk tudni busszal átvinni. (Átvittük.)

Utána én voltam a hülye, hogy hittem neki de apám közölte, hogy segít kocsival költöztetni. Összekészítettem csomó bőröndöt és sportszatyrot ebből két kisbőröndöt rakott be a hatalmas SUV-jába hogy ennél több túlterheli. (Nyaralásokra rendszeresen színültig pakoltuk a családi sátorral meg a kempingasztallal, szörfdeszkákkal stb.) Aztán a lakásban kicsomagolta a 3 db paplant és a két stósz könyvet, hogy ő segített, a többit oldjam meg magamtól, ha akkorra felnőtt vagyok, hogy el akarok költözni. Minden ruhámat meg a maradék könyveket buszon vittük át a vőlegényemmel szakadt sporttáskákban. (Mert a bőröndöket nem adták kölcsön.) (Mai eszemmel taxit hívnék.)

valós probléma, bár az is hozzájárul hogy egy mai fiatalnak esélye sincs saját lakást venni……tudom, tudom marad az albérlet.

[szamasza]

Első szerenádot a hátunk mögött hagytuk.

"Az időjárás is sír értetek, hogy elmentek." - M.Á. ((❤❤❤))

[leni]

Tök vicces, hogy kb 10 éve jegyeztem meg először hogy volt az Éretlenek és Kovács Kataként nyomult mág Dobó, aki az utolsó részek egyikében elment krisnulni.

Egyébként az Éretlenek nem lett volan rossz sori, csak hát akkoriban már nyomult a nyugatos média túlsúly és a tempó azért akkoriban még nem volt meg de nagyon. 

A másikat meg hagyjuk.

[szabadpecsofficial]

Szülői Hang: a kormányzati tájékoztatás kudarca miatt tízezernyi hatéves kisgyerek kerülhet éretlenül iskolába

Szülői Hang: a kormányzati tájékoztatás kudarca miatt tízezernyi hatéves kisgyerek kerülhet éretlenül iskolába

Már csak néhány napig lehet benyújtani a további egy év óvodára vonatkozó szülői kérelmeket a január 15-i határidő előtt azon gyermekekre vonatkozóan, akiknek a 2021/2022-es tanévben kellene megkezdeniük az általános iskolai tanumányaikat, ugyanakkor valójában vagy nagy eséllyel még éretlenek ahhoz, hogy iskolások legyenek ősztől. A Szülői Hang Közösség sajtóközlemény adott ki hétfőn az…

[aszexualitas]

Milyen előítélek érik az aszexuális férfiakat és nőket, különböznek-e ezek?

Hogy robotikusak, érzelemmentes, introvertált, antiszociális emberek vagyunk, valamilyen mentális és/vagy hormonális betegségünk van, gyerekesek, éretlenek vagyunk, esetleg túlzottan vallásosak, ezért "nyomjuk el a szexuális vágyainkat". Hogy undorodunk a szextől. Hogy még nem találtuk meg az igazit. Hogy nem tudunk szerelmesek lenni és nincsen libidónk. Az aszexuális nők ezeken kívül gyakran szembesülnek azzal, hogy a férfiak azt hiszik, csak kéretik magukat, vagy éppen hogy a nőknél ez a normális, mivel a női szexualitás sokszor tabuként van kezelve. Az aszex férfiakkal szemben gyakran előítéletesebb a társadalom, annyira benne van a sztereotíp megítélésükben a folytonos szexuális vonzalom és libidó.

[versinator]

Fegyverbe ajkaink

Vánkoson társaimat lábáról változásai Leveleknek viperanyelvkészségem pocsolyáig befejeztétek Végezzek megugattak végigmentünk érinthetem Váladéka megköszönje diákok tengernél Mozdulatlanság szenteknek szolgavér tündökölhetsz Fürtről meggyőzni térül fiataljai Átfutottak illatáról berúgtál pocakosodott Háttér meríthessenek éretlenek lámpaoszlopokat Ihatsz ítélte társakból rátolta Orsót lebegéssel vicceket jámborul Osontak kendőjében férfiaké feljajdul Lelkifurdalás őrültebb párnára váltogatod

Könyörögnek lombjuk bazaltba karmai Csatlakozom rímeit aranykereteszesfejű hitetlenségébe Becsukták édesítsd hazára lépésrőllépésre Patakhoz nyugodjék permetét sikoltások Fillérekért tisztítsd sürögnek szíjat Virult útonútfélen megbolygatott izmai Mártotta búcsúra szédíti mesterségük Önkínzás sóhajaim bünteted gyümölcseim Trópikus elűzze remegései szégyenüket Zörejeit reggelből kisiklottak árnyékvilágtalanul Gyűrűbe megérezte zabolátlan múlttalanul Vakzöld legényhez asszonyaik szemeiről

[onsieluenkeli]

Éppen Gránátalmával szenvedek.

Azt mondják akkor kell leszedni, amikor már felrepedt a gyümölcs, és az összes levele lehullott a fának.

Viszont még nem volt ennyire furcsa 🔄 őszünk. Bent hűvös van, esténként muszáj bekapcsolni a macskát, mert vacog a fűtés. Viszont odakint egészen kellemes rövidnadrágos az időjárás. Crazy!

És sajnos a hideg hiánya miatt a gyümölcsök elkezdtek mindenhol megromlani, framentálódni. Sok családban pánikszerűen szüreteltek most a hétvégén is. A borászoknak mindig rémálom az ilyen ősz.

Szóval van egy csomó Gránátalma amivel szenvedek. Néhányból saláta lesz, és a többiből pedig jégkocka Tea mellé. (A gyümölcs centrifuga egy pillanat alatt képes készíteni bármilyen gyümölcsös jégkockának valót, de a mostanság nagyon divatos nassolni való gyümölcs tekercshez is tökéletes eszköz).

Közben pedig kétpofára eszem a fügét, mert azt is le kellett szednünk a fáinkról.

Az első képen az 1. szüret látható. Kicsik voltak még a Gránátalmák, és éretlenek. Most már a 4. évben egészen érettek, nagyok, rondák és gyorsan szétesnek.

Mik vannak...

Durván egy hete pedig mákot fejtettem. 😄 Életemben először. Tavaly 💰arany árban mérték, és viccből ültettünk mákot is egy sarokba. Körülbelül egy kissebb doboznyi mákgubót gyűjtöttünk össze, majd hagytuk megszáradni.

Én sem gondoltam volna, de 6,5 kg lett. (Őrőlten ez sokkalta több). Rengeteg!

Macerás munka, mert minden rossz szemcsét ki kell szedni belőle, és a kézi őrlés (csak így lehet) az még nehezebb. Késő este hulla fáradtan számolgattam... És tudjátok mit? Igenis, a mák megéri az aranyárát. 🎩 Le a kalappal azok előtt a kistermelők előtt, akik ezt árulják a piacokon.

[hetediksor]

Kicsit vidámabb legyen az évkezdés 30 szeretett filmből készítettünk egy önálló kis mozit a suliról, a tanárokról, a diákokról (Házibuli, Éretlenek, Amarcord, Osztály, vigyázz!, Superbad, Szamárköhögés, Moszkva tér, Amélie csodálatos élete, Cinema Paradiso...). Tisztelet és elismerés minden Pedagógusnak! Szokás szerint a Volt egyszer egy téka a 2/3 stábja a felelős érte, akik azért nem mindig voltak jó tanulók: Bruzsa „Bab” Gábor és Csizmazia „Cheese” Gábor.

[dnlrlnd]

24, 25, 35, 36, 50

24: Opinion on relationship age differences

Idősebbek jöhetnek, a fiatalokkal nem tudok mit kezdeni. Sajnos éretlenek nekem.

25: Would you date someone off the Internet?

Igen. Szinte csak onnan jött eddig össze randi. Hol máshol lehet amúgy ismerkedni??

35: What is your definition of cheating?

Nálam már a csók is megcsalásnak számít.

36: Do you forgive betrayal?

Nope

50: What’s your “type”?

Nincs kimondott típusom, a férfias férfiak jönnek be. Nem kell izompacsírtának lennie, nem baj, ha van pocija. Viszont nem árt ha van szakálla, és nincsenek csajos allűrjei. 

Köszi a kérdéseket! :)

[time-is-working-for-us]

Van az úgy néha, hogy egy gyümölcs szép piros s érettnek tűnik, de mikor beleharapunk, kemény és savanyú.

Van ez így néha az embereknél is. Néha érettnek tűnnek, de vannak dolgaik, melyek azt mutatják, hogy még éretlenek.