#én kérek elnézést

[eltiron2]

[csakcsiga]

Ha alapítanèk egy reggae zenekart Fejér megyében lehetne a neve BaracSKA

[diogenesz2020portugal]

Hogy hívják a mellimplantátummal rendelkező szex szimbólumot?

Szilikon

[fovarosiblog]

Az atombombát fejlesztő gesztenyeember: Kipkoppenheimer

[megegettpopcorn]

248.

szeretem ha az emberek semmibe vesznek és viccet csinálnak abból ami motiválna engem, hogy megcsináljam az adott dolgot.. hogyha én is elszeretnék érni valamit az életemben.. akár csak egy apró dolgot. Ők meg csak kinevetnek, viccesen rákérdeznek, hogy valóban így van e vagy csak menőségből, trendből esetleg viccből csinálom e. Imádom, szeretem mert tényleg annyi erőt ad, hogy utánna már kedvem se lesz nekiállni a dolognak és aztán meg csodálkoznak, hogy nem sikerül..

Nem igazán értem mit nevezünk "büszkeségnek" mikor mindenen csak nevetnek és csúfolódnak.. nem büszkék az emberek rám. Nem hiszik el, hogy megtudnám csinálni. Pedig én próbálkozom.. ez sem elég?

[fovarosiblog]

Csak a korlát végzi.

Residential building, by Julio Lafuente and Gaetano Rebecchini (1977).

Rome, Italy.

© Roberto Conte (2024)

Follow me on Instagram.

[frankyoungestein]

nesztek

[eltiron2]

[csakcsiga]

Jó ez a sör még ha szar is!

[diogenesz2020portugal]

Hogy mondod azt,

amikor a pápa fogadja a muszlim papot?

Meghallgatásra talál az imám.

[zoeeozzoeeoz]

Hétfő reggeli, első Vevőm:

Vevő: morcosan, sértődött hangsúllyal: Jó reggelt! Kb 2 hete készült el a rendelésem, ha minden igaz. Azért jöttem.

Én: N��v alapján kikeresem, oda adom.

Vevő: Vártam a hívását, hogy készen van. Miért nem hívott?

Én: Elnézést kérek, de mi nem szoktunk senkit hívogatni. A rendelés leadásánál mindig megmondjuk mikorra lesz kész, és onnantól a Vevő dönti el, hogy mikor jön érte.

Vevő: Megadtam a telefonszámomat is, és megbeszéltük, hogy hív.

Én: Biztos nem. Nézze, itt a megrendelőn sincs felírva a száma. És nem szoktam senkit sem hívogatni. De mutatom a többi megrendelőt is, senkinek nincs felírva a száma, uh nem csak az Önét nem írtam fel.

Vevő: De!!! Miért nem hívott??!!

Én: Miért növeljem a telefonszámlát felesleges hívogatásokkal, mikor a rendelés leadásánál megmondom hogy mikor lehet érte jönni? Meg hogy hívtam volna, ha nincs meg a száma?

Vevő: Nekem azt mondta, majd hív!

Én: Tuti nem, hisz a száma sincs meg. Szerintem valakivel össze téveszt.

Vevő: Totál idegesen: Mit javasol, hogyan oldjuk meg a problémámat??!!!

Én: Tudom javasolni, hogy esetleg írja be a telefonjába a dátumot, esetleg emlékeztetővel is.

Vevő: Szinte már ordibálva: Utálom a telefont! Miért nem hívott???!!!

Én: Elmondtam, hogy miért nem hívtam. Kérem ne ordibáljon velem!

Vevő: Oldjuk meg a problémámat!

Én: Rendben. Akkor mondja meg a telefonszámát, és most azonnal itt, maga előtt, fel fogom hívni Önt, hogy készen van a megrendelése.

Vevő: Lefagy........

Én: Esetleg tudom javasolni még, hogy vegyen fel egy személyi asszisztenst, aki majd intézi ezeket az ügyeit. Ha már ennyire utálja a telefonját.

Vevő: Felkapja a rendelését, amit már szerencsére előre kifizetett, és rám csapja az ajtót.

Érdekesen indul ez a hét........

[stegal]

Na most én kérek elnézést, hogy ezen simán felröhögtem..

[otthonzulles]

nem bánnám ha '26-ban nem jutna el a szavazóurnákig!

Állunk a teszkóban az ún. csemegepultnál, ketten, egy kb. nyolcvanas úrral. Az eladó (természetesen) szöszöl valamivel, hiszen még csak ketten várunk rá. Nézzük a kínálatot. Letakargatva minden műanyag fóliával, enyhén már barnulgatnak a felső sorok; márványos gépsonkák, szalonnaszeplős olaszok, sonkafoltos zalák, rószaszín-pucér párizsik. Vannak árak, mondja a bácsi. Ritkás ősz haja gondosan a füle mögé fésülve, szemüvegkerete csillog; tiptop úriember. Vannak, mondom, és empatikusan sóhajtok. Az ember már gondolkozik, melyiket vegye, folytatja. Azt mondja a feleségem, vegyem az olcsóbbat. Én meg folyton vitatkozok. Tudja, a sajtos pulykapárizsit szeretem, de nagyon. Persze megy az ára felfele, mint a rakéta. Ha minden nap azt vacsorázunk, nem jövünk ki hó végéig, érti. Értem, mondom. Az eladó felénk pillant, és szöszöl tovább. Háttal áll, de ha jól láttam egy pillanatra, a szeletelőt pucolgatja, szép fényesre. Tudja, hogy oldom meg, mondja a bácsi. Nem tudom, mondom. Veszek kevesebbet, feleli. Szigorúan tíz dekagramm. Kettőnknek, mert azért csak szereti az asszony is. És nincs „maradhat”, emeli meg a hangját kissé, nyilván az eladónak címezve, miheztartás végett. Műszakvezető voltam harminchat évig az Izzóban, onnan mentem nyugdíjba, mondja. Átgürcöltem az életem, most meg itt tartok. Tíz dekagramm, szigorúan. Sajnálom, mondom. Sokan vannak így, teszem hozzá, mintha ez jelentene bármit is; nem jelent, de úgy érzem, valamit csak hozzá kell tennem. Elintézte nekünk a brüsszeli kurva, mondja a bácsi. Az eladó megint felénk néz.

Hogy rohadna meg az elvtársaival együtt, folytatja a bácsi. A fonderléjer, érti. Ki nem állhatja a magyarokat. Elintézte nekünk ezt a rohadt háborús inflációt, hogy a magyarok pénze ne érjen semmit. És miért?

Nem mondok semmit. A fólia alá pakolt pulykapárizsit nézegetem, kacér kis sajtpöttyök csillognak benne. Mert a Viktor próbálja menteni a szuverenitást, magyarázza a bácsi. Ez a legbecsületesebb az összes közül, nekem elhiheti. Ennek a szava arany. Láttam én sok gané embert, de az Orbán az tisztességes, szavalja. Ledolgoztam az életem, ugyanolyan mocskos kommunisták alatt, mint ezek a brüsszeli szemétládák. Most meg a tíz dekagrammnál nem merek többet kérni. Hát mit szól? Sajnálom, mondom. Az nem megy a fejembe, mondja, hogy tudja ezt mindenki, és csak tűri a birka nép, csak tűri. De meddig? Maga is pontosan tudja, mondja, és rám néz, szinte kérő tekintettel. Szép kék, kicsit fátyolos szeme van, mint apámnak volt. Én nem tudom, mondom. De hát nem olvas híreket? Nem tájékozódik? Rázom a fejemet. Nem nyitja ki a rádiót? Nem néz tévét? Nem érdekli a közélet? Nem, mondom. Hát tudja, ne haragudjon, de valahol itt a probléma, mondja szigorúan. Tájékozódni kell, uram, mert a tudatlan tömeget félrevezetik. Ne haragudjon, nem magára mondtam a tudatlant. De biztosan érti. Értem, mondom. Elnézést, tudna jönni, szólok oda az eladónak. Pillanat, feleli, és szöszöl. Mindig így volt, mindig így lesz, mondja a bácsi rezignáltan. Ne haragudjon, de sietnék, mondom az eladónak. Egy grimasszal odajön. Kérek húsz deka sajtos pulykát, meg húsz deka pápait, mondom. Na, maga is szereti, mondja a bácsi. Az eladó mér, csomagol. Huszonhárom lett. Maradhat, mondom. Az eladó elviszi a pápai rúdját szeletelni. Odanyújtom a sajtos pulykát. Kedves uram, mondom rekedten és halkan, hogy csak ő hallja. Ezt fogadja el, egészségére. Megkövülten néz. Na, ne vicceljen, rázza meg a fejét. Ne vicceljen. Nem viccelek, mondom. Szó sincs róla, mondja a bácsi, és kezdi újra felhúzni magát. Hát én nem azért mondtam. Hát mit gondol maga, hogy én kéregetek? Nem, mondom, csak gondoltam... Micsoda dolog, mondja a bácsi; tartom hülyén a huszonhárom dekát a kezemben, ő pedig a nagy tenyerével hárító mozdulatot tesz, még távolabb is lép egy kicsit. Rázza a fejét. Micsoda dolog, nem ez a megoldás, mondja, hanem az, hogy a gazembereket el kell takarítani! Elnézést, mondom. Viszontlátásra, feleli megbántva. Eltolom a kocsim, sokszorosan megszégyenülve. Még hallom, ahogy kikéri az adagját. Így mondja, szép, daktilikus lüktetéssel: „tíz dekagrammot kérek.”

(eredeti itt)

[sztivan]

én kérek előre is elnézést, de

Rage Against the Fasín

[eltiron2]

[2ndbaroness]

nó offenz, drága baronessz, de kegyedhez még egy harmadgenerációs intergalaktikus hadúr-bonviván is csak éppenhogy megfelelne

Ezt most az mc isti miatt írtad? Mert akkor én kérek elnézést, de mérhetetlenül fölbasz, ami elém kerül belőle. (Ellenben a humort értékelem, nem ismerek benne pc-t, és ez a játék számomra egy görbe tükör, amin fél napig röhögök, aztán kuka.)

Valamint öreg vagyok már bohócnak (aka tudom, hogy mi nem kell). De ha kell, akkor az hogy bonviván vagy melós, mindegy. Mondjuk nem zavarna, ha nem a vonatok wc-jében járná be valaki a világot 40 éves létére, miközben a tiktokon koldult pénzből él. Elnézést, ha elvárom, hogy legyen melója egy férfinak és pl fizessen a vonatjegyért. Én ilyen régimódi pitsa vagyok 🤷🏼‍♀️