wheniwasinvincible - Tumblr blog

[wheniwasinvincible]

[wheniwasinvincible]

[wheniwasinvincible]

"Éppen, mint midőn az ember aluszik, s a nagy csöndben egy h á r f a h ú r e l p a t t a n - a hangot álmában meghallja, de nem ébred föl rá, hanem mondhatlan különös énekkel álmodik utána: mit tündérek és daemonok kara zeng a s z é l b e s ü v ő l t ajtaján, - s ő viharos úton álmodja magát, sötét fergeteges éjben, ázva, rettegve, erdők, mocsárok közt bújdokolva s örül, hogy nem ugy van a midőn fölébred; az éjmadár ablakára repül, egyet visít, s az ember megálmodja halála óráját."

Jókai Mór

[wheniwasinvincible]

[wheniwasinvincible]

tóra költöztek a felhők fodrozódó habtajtékjai

(saját)

[wheniwasinvincible]

[wheniwasinvincible]

elveszett varázs utolsó mementóját soha ne őrizd!

(saját)

[wheniwasinvincible]

valamiért a tükörkép mindig rosszabb, mint a valóság.

(saját)

[wheniwasinvincible]

Vannak az életben ezek a nagy mondások: "a pohár félig üres", "lesz ez még így se", "mindig van lejjebb" és basszus, TÉNYLEG. Az ember hajlamos elhinni, hogy ezeket csak úgy mondják az élet vesztesei, de azt hiszem mindig eljön egy pont, amikor kiderül ezeknek az idegesítő szólásoknak a rációja.

Ugyanitt: kényszeres objektivitásomon nehéz túladnom, de hihetetlenül jó érzés vég nélkül szidni valakiket.

[wheniwasinvincible]

szemedbe mosolyt, mögötted hazug mételyt szőnek titokban.

(saját)

[wheniwasinvincible]

Sétáltunk az utcán, szürkületben, egymás kezét fogva. Sosem tudom, épp szeretem-e, mindig vizsgálom a szívem és próbálom megfejteni az érzéseket benne. Az a baj, hogy ha az ember túl sokat szokott gondolkozni, még önmagával szemben is szkeptikus lesz és elveszíti az ítélőképességét - nemes egyszerűséggel mindent hazugságnak bélyegez.

A tények attól tények, hogy valódiak és bizonyos konvenciók nyomán lettek azzá, amik. A tény számomra megszűnik ténynek lenni abban a pillanatban, hogy magyarázni kell, hogy rá kell kérdezni, mint az iskolai nyelvtanórákon a mondatrészekre, hogy megtudjuk, igaz-e. Tények tehát nem léteznek.

Az érzelmekkel az a gondom, hogy felfejthetetlenek és túlságosan ösztönszerűen jönnek ahhoz, hogy osztályozni tudjam, valamint elhelyezni egy skálán. Érzelmek jönnek-mennek. A hétvégén fél órán át bőgtem a volt barátom miatt, megőrjített a dolog, most rezignált, tompa fájdalommal emlékszem az arcára. Azt hittem még szeretem, ma szimplán nem tudom, mit jelentene őt szeretni. Számítana-e, ha még szeretném. Érzelmek tehát nem léteznek - azaz léteznek, de megbízhatatlanok.

Tények és érzelmek tehát nincsenek.

És még csodálkozom, hogy folyton azt érzem, az életem nem tart sehova...?!

[wheniwasinvincible]

Bukowski - Hazardous creatures

[wheniwasinvincible]

megbabonáznak ajkaid zabolátlan mozdulatai.

(saját)

[wheniwasinvincible]

a ’búcsú’ szó rég kiment a divatból; most: ’nem ismertelek’

(saját)

[wheniwasinvincible]

[wheniwasinvincible]

A mai menetrend ez volt:

5:00 - felkelek, elkészülök, reggelizem

6:00 - elindulok munkába

7:00 - elkezdek dolgozni

12:00 - végzek a munkában, elmegyünk venni valami csekély élelmet

14:00 - beérek az edzőterembe, ott mell-váll edzés majd 5km bicikli

15:00 - hazaérek, miután beugrottam a piacra epret venni

Érdekes, hogy edzeni járni fele olyan megerőltető, mint itthon edzeni vagy elmenni futni; közben repül az idő, nem figyelek semmire, ami elvonja a figyelmem, simán lenyomom az edzésterv aznapra eső részét. Utána csokis-málnás fehérjeturmix, kicsit ejtőzöm az ajtó előtti széken (megmérem magam; jelenlegi állapot: 51,4), majd átöltözöm és zúzok haza.

Elmeállapotom egészen jó, mondhatni: szóra sem érdemes. Nem törtem-zuhantam össze, nem menekültem másokhoz, jól elvagyok magamban. Mivel egyéb teendő nincs a mai napra, valószínűleg több poszt is várható még, de legalább ezt az örömöt hagyjátok meg nekem..!

[wheniwasinvincible]

ernyedt tagokkal fekszem az ágyon, most nincs sok kedvem írni.

(saját)