#visszaemlékezés

[fovarosiblog]

"A budai Vár alatt húzódó Tabán egyik leghíresebb kocsmájának a Mélypincéhez címzett vendéglőt tartották, melynek cégtáblája büszkén hirdette, hogy a helyet 1549-ben alapították. A hagyomány úgy tartotta, hogy a török időkben örömtanya volt, majd a hajósok és halászok kocsmájaként működött.

A hajdan a Görög utca és a Fehér Sas utca sarkán álló vendéglő a nevét az épület alatt levő háromszintes pincerendszerről kapta, amelynek legalsó részéből állítólag alagút vezetett a Várba. Ami tény, hogy a kedves tabáni helyiség később, az első világháborút követő évtizedben „irodalmi kocsmaként” vált ismertté.

Ekkor vette át az üzlet vezetését Krausz Lipót, vagy ahogyan mindenki szólította, Poldi bácsi, akinek alakját számtalan visszaemlékezés örökítette meg. Az egykor Virág Benedek és Ady Endre által is látogatott vendéglő hírnevét azonban Krúdy Gyula alapozta meg, aki megannyi éjszakát töltött el a családias hangulatú kocsmában Poldi borát kortyolgatva.

Krúdy nyomán jött Bródy Sándor, majd Márai Sándor, Szerb Antal és rengeteg ismert és kevéssé ismert művész, hogy a budapesti Montmartre magával ragadó atmoszféráját egy többszáz éves ház kerthelységében tapasztalja meg. Amikor a főváros a Tabán elbontása mellett döntött, Poldi bácsi és törzsvendégei aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a Mélypince épületét kíméljék meg a csákánytól.

A hatóságokat ezer aláírás sem győzte meg a már akkor legendás vendéglő történelmi jelentőségéről. 1933-ban bontották el a Mélypincét, ugyanabban az évben, amikor a leghíresebb törzsvendég, Krúdy Gyula – miként egyik kötetének alakjai – maga is „a tegnapok ködlovagjává” vált."

(A Budai Várséták hírlevélből)

[new-low]

Döbbenetes visszaemlékezés

[versinator]

Intézetek embereknél

Makkal rangot nyernek virányos Szerzi kormányit boldogságra szózatos Törekedni kergetjük óhajtozik tüneményei Alkotva hidegség záporai öccsei Melissza kürtöket závárok lépvesszőre Nagyjait díszeivel műhelye mezőnkre

Délia énekemmel nimbusszal karöltve Tanítva burkolva mértékje fellengve Barátságot virágzol ereklyét pólus Partjaiból fodrára lármától orcus Rettentőbb enna gördítsen kezekre Vonza forrasztod törüld telelésre

Koszorúsa virányain nyersz nektáros Ádáznak eltűnsz dühödő eos Rengetnek jámborság csudálva vidékei Félistenekkel kényén felélesztik bölcsei Ernyőd illetődve megmérted legfőbbre Könnyeimen arethusa mindazokhoz keszthelyre

Csergedező philémon epedett talpköve Újolag dolgokhoz pótolá rémülve Bámészkodása vigadoztak hallatnak eurus Kinizsit környékét ulmai nereus Verjetek isteneit visszaemlékezés fegyverre Melledhez imádják ambróziás földire

Pontját küldék honja bámulatos Öklözést társalkodás béfedi állhatatos Aranyt leromlott dugá díszei Zsengéi pallas acélhegyek völgyei Rohanása hantjától megtörte érzelemre Öbléből zaboláz mahomet ügyre

Megelégedéssel készítsék őrangyalodat ölelkezve Virágszált lelkeden hevem epedezve Földmíves teremtve utáld pindus Derítsd érdemeit gerjedező hesperus Századja kinyisd megnyitván érzésére Elmédnek csákóján hazánkhoz tetődre

[petofi200]

petőfi #szendreyjúlia #kolozsvár #1849/50

part7: Helfy Ignác - Kolozsvár / 2

a Varga Dániel (2022) disszertáció oldalait (azt a két oldalt, ami engem most érdekel) kiteszem újra

(pp. 22-23)

első oldal:

kikerestem a Helfy Ignác: Egy kis visszaemlékezés - Fővárosi Lapok, 1894 cikket is (arcanum)

itt arról ír, hogy amikor 1848-ban megjelent írása a Jókai és Petőfi által szerkesztett Életképekben, akkor ő ott Jókaival került kapcsolatba (Petőfivel nem)

második oldal:

Debrecenbe kerül, és Kossuth kormányzóelnöki irodájába nyer alkalmazást

és feltételezhető, hogy a szabadságharc végéig Kossuth-tal is maradt; vagyis ott volt Aradon is a kormánnyal; mert egyébként azt írja, hogy világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után ment Erdélybe bujkálni; amikor Kossuth (és Bem) pedig emigrációba 

Varga Dániel három cikkre hivatkozik, mint független forrás; de ezek valójában nem független források; mind a három Helfy beszámolója; a két későbbi újságcikk is; ami ott benne van az életéről, azt ő mesélte, ő mondta

szóval ezek egyébként nem független források; ezek Helfy beszámolói; időrendben:

A magyar magyar, 1869

Vasárnapi Újság, 1897 (nekrológ)

Szatmáry Mór, Világ, 1923

A magyar magyar cikket már betettem korábban; ez a saját visszaemlékezése 1869-ből; Helfy még Milánóban van; 1870-ben jön vissza, haza; előző évben halt meg Szendrey Júlia

Vasárnapi Újság, 1897 (nekrológ)

1870, azaz már majdnem 30 éve van itthon, végig országgyűlési képviselő volt; amit itt írnak, az továbbra is Helfy verziója; ő mesélte; ezek az információk nem más forrásból vannak; senki nem ment el Kolozsvárra érdeklődi, hogy “tessék mondani, mit tudnak erről a haditörvényszéki ügyről”; archívumban senki nem kereste - Varga Dániel sem; ez egyébként hiányossága ennek a disszertációnak

akik tudhattak róla valami érdemit, már mind meghaltak; Szendrey Júlia, Balázs Sándor, Lendvay Márton, az akkori szűk baráti köre; a Vadadi család lehet, hogy eleve sem igazán követte, hogy mi lesz Helfy-vel miután Szendrey Júlia hazament; nekik egyébként alapvetően vele lehetett a bajuk SzJ társaságából; féltek, hogy rájuk hozza az osztrákokat; ott abból a családból a gyerekek még biztos éltek (3 lány, 2 fiú volt); de Vadadi Berta a cikkéből is kihagyta Helfy-t; de szóval olyan nagyon nem volt senki, akit egyébként meg lehetett volna kérdezni, hogy mi volt Helfy-vel Kolozsváron a haditörvényszéki tárgyalásán

az archívumból kéne kikeresni; az egy másik (meg autentikus) forrás volna

szóval a Vasárnapi Újság nekrológja:

ez pedig a Szatmári Mór cikk, Világ, 1923:

ez a cikk egyébként azzal is indít, hogy Szatmári Mór 1897-ben, még a halála előtt meginterjúvolta

ez pedig a korábbi, az 1867-es A magyar magyar-os visszaemlékezése:

és akkor itt ezzel kapcsolatos gondolatok… (kicsit grafomán módon…, szóval nem lett rövid):

egyrészt, hogy mikor lehetett ez a kolozsvári haditörvényszéki ügy?

azt írja, hogy több hétig tartott; és (nyilván pontosan onnan lehetne tudni, ha valaki kikeresné az archívumból) én oda teszem, hogy 1850 február második fele, inkább a vége, március első fele, első pár hete; március vége felé már túl van rajta

legyen mondjuk 1850 március

ez azt jelenti, hogy úgy 6 hónapot bujkált előtte, mert félt az osztrák haditörvényszéktől

amiért viszont haditörvényszék elé állították, arról valószínűleg ő előtte nem is tudott; ha egyáltalán igaz volt (nemcsak (az osztrákok) találták ki)

tehát hogy Csányi László kiakasztotta az egyik írását Aradon

Csány László ekkor már nem él:

(...)

(wikipédia)

és egyébként nekem nem is igazán tűnik olyan karakternek, aki a szabadságharc végnapjaiban valaki írásait ragasztgatná ki a falra, buzdításképpen; ha meg lenne az akta, akkor talán erre is lenne valami bizonyíték; de egyébként erre én sehol semmi infót nem találtam; még az sincs meg sehol, hogy mi lehetett ez az írása Helfy-nek

de én abszolút elképzelhetőnek tartom, hogy valóban ezzel állították haditörvényszék elő; de hogy nem emiatt bujkált, az biztos

ez pedig arra volt jó, hogy ezt az ügyet lehetett ejteni, hogy “hát, ez azért nem annyira súlyos”, ect.; olyan “fiatalka” (bár ez egyébként egyáltalán nem volt szempont az osztrákoknál másoknál); ha…

és akkor itt jön be Szendrey Júlia timeline-ja

Helfy a társasága (január); Helfy az aki igazán nem tetszhetett a Vadadi családnak; Helfy beszéli rá arra, hogy lehet, hogy Petőfi él; egyébként pedig jól elvannak (pl. színházaznak)

csak aztán elfogy Szendrey Júlia pénze; haza kell mennie Erdődre; amit én látok, abban nincs benne az, hogy már ekkor meg lenne az a gondolata, hogy el kéne mennie Bemhez Törökországba

az egyébként természetes, hogy ez a gondolat alapvetően Helfy-től jöhetett; ő, mint Kossuth egykori munkatársa, Kossuth törökországi emigrációban; innen már csak egy gondolat, hogy Bem is ott van; de ez a gondolat amikor SzJ elment Erdődre, még nem volt meg; ez neki utána jött; amit én látok, az az, hogy ez a gondolata 1850 március végén jött; onnantól van ezen rajta

az pedig egybeesik azzal, hogy Helfy szabadul a haditörvényszék alól; és azt is ő javasolhatja neki, hogy menjen el Heydte-hez újra

-

még két adalék ehhez az időszakhoz:

ez is egy Petőfi-Múzeum-os visszaemlékezésből van; 1892 Krizbayné is megnyilatkozik a témában

itt azt írja, hogy Szendrey Júlia azt mondta, hogy a férfiruháját valójában Petőfi csináltatta neki, biztonsági okokból

-

a másik pedig 1895, Petőfi Múzeum; Petrich Sámuel (Orlay Petrich Soma apukája) visszaemlékezése, amit még 1850-ben jegyzett le

a vége az érdekes:

“(...) Petőfiné megírta volt az 50-ik év tavaszán Szebenből”

eddig arról nem tudtunk, hogy SzJ 1850 tavaszán Nagyszebenbe is ment volna

Erdődön van március végén, április elején; aztán elmegy Heydte-hez Székelykeresztúrra; április 17-én onnan írt az apjának; előtte, utána Kolozsváron volt; majd Pestre ment

Székelykeresztúr után már nem fér bele egy út Nagyszeben irányába; ha tényleg volt ott 1850 tavaszán, akkor előtte kellett oda mennie; de miért ment oda???

a másik érdekes:

“Az 50-ik év nyarán el is jött hozzám Petőfiné s a nálam hagyott holmiját elvitte.”

itt az van, hogy július 10-én írt Orlay Petrich Somának, hogy ne induljon még el külföldre, megy a holmikért (ez a levél megvan, volt is róla szó korábban); és SzJ elindul Mezőberénybe Pestről; de akkor úgy tűnik, hogy ott csak az apját találta; és egyébként azt mondja az apjának, hogy 

“Petőfiné akkor, nálam létekor annyit mondott: a mint vasárnap reggel férje elment tőle, soha legkisebb hírét sem hallotta; azt bizonyosan tudja, hogy csatában nem volt.”

ez így nyilván nem igaz

(ezt követően SzJ visszamegy Pestre, és július 21-én összeházasodik Horvát Árpáddal)

* 

follow-up

jav: Székelyudvarhely, nem Székelykeresztúr (ahova ment SzJ, Heydte-hez)

*

még egy follow-up:

mondjuk Petrich Sámuel korábban is írja ezt a Szeben-t; hogy (1849) július 21-én ott voltak; de akkor Tordán voltak; lehet, hogy később is keveri Tordát Szebennel… (???); bár levélről beszél, hogy onnan kapta (1850 tavaszán); Tordára akkor ment SzJ (Mikes könyv azt írja) (1850-ben, még odafele, Kolozsvár után, meglátogatta Miklós Miklósékat)

*

[dalszoveg-planet]

Emlékszem arra a napra, amikor találkoztunk Olyan voltál, mint egy fény, amiről nem tudtam, hogy szükségem van rá

Dean Lewis - Hurtless

[lelkiegeszseg]

Jéghideg - Krubi

Álmomban akkor is beszélek hozzád ha nem hall senki. De ha valahogy ott vagy, csak annyit mondj hogy boldog vagy. Bár lehet hogy a boldogság fogalma értelmét veszti az állapotodban. Szóval inkább csak kívánom neked a boldogság ottani megfelelőjét..

[viktoriaajuhasz]

Előfordult már veled , hogy visszaemlékeztél az első beszélgetésetekre, aztán összehasonlítottad azzal, ahol most tartotok? Ki gondolta volna, hogy ez lesz belőle?

[szomoruigazsag]

The place that means everything

[nemethangi]

VISSZA AKARTAM VENNI

Mindent vissza akartam venni,az időmet,a szeretetemet,a szerelmemet,a hűségemet,az öleléseimet,az apró puszijaimat,az érzéseimet,a beszélgetéseimet,az aggodalmaimat, én csak vissza akartam venni mindem erőfeszítésem..

[vivii1018]

Mikor kezdtem már rólunk fantáziálni, lefeküdtem és el aludtam.

Azt kivánom bár visszamehetnék oda és felébredve látnám a viszonzatlan szerelmem csak egy álom volt, nem törted össze a lelkem sem a szívem, nem voltak álmatlan éjszakáim, te sem voltál és ez a fájdalom egyszeriben semmivé lenne.

Mert minden csak egy rossz álom lenne

[getting-tired-of-my-own-words]

Néha ügyetlen voltam, néha egyenesen idegesítő és elesett, olykor mélységesen szomorú, de mindig, mindig önmagam voltam. És így volt tökéletes.

Regina Cox

[versinator]

Hallanék pediglen

Siessen homlokokon bábja lenyesve Afrika kardjára márványi gyüjtve Mellyre gerjed érdekelték pólyád Tűzörvény egedre töltik láttatád Koronaherceg bölcselkedő dühödve tárod Álmodozás elvirít austria trónusod

Virágbimbót gerjesztem változandó dúld Visszaélni többel mérész használd Megfoghassa letapodva epeszti forradjon Kene tolmácsait gerjedelmét furulyámon Megkoronázva enyhelyet chloé rabságod Koporsónk múlatni legelhet választod

Fürtjein aetherben rangot vetekedve Kiütő kölykeiért csudáit epedezve Kegyesebb mosogatják lekötöm nagyanyád Öntesz zárkozom férfierő példád Amikoron ébreszték nyögése meggyújthatod Sylla dácia tirán elsírod

Küldöttjei veszedelmeknek ragadoz gátold Elszakadsz hazámra viperák törüld Béborúlt csürhe erénye árion Virágzunk földmíves szíveknek gyújtson Forróbban honja királyit oktatod Leragadva szemlélete vitézit arculatod

Fénysorai gazdagítja követjük elgyengülve Sasokkal alkotmányunk vegyítse megtöltve Kotlani hattyu képein tereád Lejtve delphusi köszönhet galád Visszaemlékezés ádáznak hevítsd forrasztod Kiölik badacson legerősebb futásod

Poézist jelentél hőseivel tanuld Kegye delit epedés utáld Öleled ápolási vívtak pannon Epedez attika töltsön villogjon Választod eltöltik hadra sajátod Berke megelégedjen omladozó magasztalod

[youaremyreasonblog]

Egy csók a balaton közepén, fürdőruhában, szorosan ölelkezve.

[dalszoveg-planet]

Csak azt akarom, hogy a fájdalom elmúljon De ha becsukom a szemem, látom az arcodat

blackbear - broken world

[lelkiegeszseg]

Vissza akarlak kapni!!

[azalmodozoangyal-818]

Szavak nélkül

Sírtunk, egymást körbe ölelve az útszélén az autóban. Talán ez az igaz barátság.. Senkinél nem éreztem még ilyet, ahogyan te mondtad, apró fények vagyunk egymás életében. Nélküled már nem menne, nem tudnék lélegezni. Régóta nem volt már ennyire közel hozzám senki, félek, hogy idővel te is elmész. Idővel rám unsz, találsz jobbat. De ígérem én ekkor is ott leszek!!

@almodozoangyal-818