#visszaemlékezés

[dalszoveg-planet]

Bármennyire is próbálkozom, az emlékek még mindig mélyen élnek az elmémben

The Kid LAROI ft. Polo G & Stunna Gambino - NOT SOBER

[flowbykrisz]

Napra pontosan, 1 évvel ezelőtt (2021.12.05) készült ez a fotó, a GreenGo, elektromos, közösségi autómegosztó, futáros munka próbanapján, csak akkor valamiért nem posztoltam ezt a képet, vagy szimplàn elfelejtettem kirakni, de nem is ez a lényeg. ⁣⁣⁣⁣⁣⁣⁣⁣ Hanem az, hogy akkor azt hittem, hogy a rà következő év, talàn valamivel könnyebb lesz, mint 2021, illetve az előtte lèvő, kèt esztendő, gondolok itt 2019-re, vagy az igencsak pánikolós, depresszív 2020-ra. ⁣⁣⁣⁣ Bàr még nincs teljesen vége 2022-nek, de talàn már kijelenthetem, hogy fizikálisan, illetve szellemileg elég hosszú, és nehéz időszak van mögöttem, amit kevés verejtékkel, de vègig csinàltam, az elmúlt 12 hónapot, és emiatt büszke vagyok magamra, és a kitartásom erejére.⁣ ⁣ ⁣ Azèrt hozzàtenném, hogy voltak szép momentumai is 22-nek. Hiszen idèn végre részt vettem az AlfaCityn, ami óriàsi buli volt a Dunaújvàrosi Szalki Szigeten, remek hangulattal, gyönyörü Alfa Romeo-kal megtelve a külső - belső parkolóban. Majd megszerveztem az első Opel Astra G Bertone Club Hungary nyàri túràjàt, amely során konvojba gurultunk le Siófokra. Ráadásul új embereket is megismertem ebben az évben, akikért végtelenül hálás vagyok a sorsnak. Illetve mindkét alkalommal ott voltam, a ràdiózàs koronàzatlan királyainak, vagyis Balàzséknak a pesti kitelepülésein, az egyik az Európa hajózàkàs, a màsik pedig az Etele Plàzàs eseményük volt. Ezen felül Dj Nara-nak hála, kicsit újra élhettem a régi időket, mivel a sajàt hiphop parti sorozatàval megidézte azokat az éveket, amikor a fővàrosban, egyes szórakozóhelyekről csak fekete zene szólt, és bizom benne, hogyha egy màsik helyszínen is, de januàrtól folytatódik majd, a sajàt szervezésü, havi szintü estèje.⁣ ⁣⁣⁣⁣ Mindent összevetve, nem tudom milyen 2023 esztendő vár rám, azon tervek mellett, amiket szeretnék végre megvalósitani jövöre, de ahogy Khloé Kardashian mondta, a The Kardashians cimü reality sorozatuk, 2. évadjának 10. részének, a végén : “Amikor lefelé tartasz, akkor tudod, hogy utàna felfelé vezet az út” ⁣ebben, a gondolat menetben, pedig èn is hiszek. ⁣ #évösszegzés #visszatekintés #2022év #évértékelés #összegzés #visszaemlékezés #ramblingflowblog #kriszcsanyi https://www.instagram.com/p/Cly2kMiIYq5/?igshid=NGJjMDIxMWI=

[kaici]

Golden Kamuy 4. évad 5. rész

41. SINEMATOGURAFU

A meglepő múltbéli összeesküvés után egy félig szórakoztató, félig szomorú epizódot láthatunk a Golden Kamuy anime készítőitől. A történet sajnos ezúttal sem halad előre, viszont a címben említett sinematogurafu, magyarul kinematográf segítségével apró betekintést nyerhetünk Asirpa és Wilk múltjába.

Nagyon szeretnék már a Szahalinról távozni készülő Ogatáról írni, de ebben az évadban egyelőre csupán visszaemlékezés-foszlányokat kaptunk róla. Az évad indulása óta láttuk fiatal katonaként és többször is bevillant a kép, ahogy puskát szegez a jégen Asirpára. Mivel a jelenleg feldolgozás alatt álló 21. mangakötetben egyáltalán meg sem jelenik, azt hiszem, még várnunk kell rá egy kicsit. Képregényben a 22. kötet 215. fejezetben láthatjuk újra a felépülése után.

A Koito hadnagyról szóló 200. fejezetbeli túszejtő visszaemlékezéssel ért véget az előző epizód, a jelenlegi pedig a 204-206. fejezet eseményeit tartalmazza. Szugimotoék csapata Cukisima és Koito utasítására mozog, akik a találkozót szervezik Curumi főhadnagy és Asirpa között. Curumi parancsa szerint két hetet kell várakozniuk Szahalin délebbi felén, a kényelemre vágyó Koito pedig a jobb fogadók miatt erre az időszakra Tojoharába helyezi a főhadiszállásukat. Asirpáék kedvük szerint tölthetik el ezt az időszakot, de Cukisima őrmester a bztonság kedvéért a távolból szemmel tartja őket. Még mindig makacsul követi a csapatot az Ogata által megsebzett Vaszilij is, aki riválisa felbukkanására vár.

Szinte tapintható a feszültség Szugimoto és Cukisima között, előbbi ugyanis nem örül a főhadnaggyal való találkozásnak, nagyon is jól tudja, hogy Asirpa nem lesz hajlandó csak úgy elmondani az arany megtalálásának kulcsát Curuminek. Abba pedig jobb bele sem gondolni, hogy Curumi milyen eszközöket alkalmazhat arra, hogy kiszedje a lányból a rejtély megoldását.

Szugimotoékkal tart Siraisi, Tanigaki és az ainu fiú, Cikapasi, sőt, velük van még a kutyaszánokhoz állatokat biztosító ainu lány, Enonoka és nagyapja is.

Tanigaki és Cikapasi a helyiek előtt családtagoknak adják ki magukat, ahogy hokkaidói utuk során is tették, a fiú pedig egyre jobban kötődik a szőrös matagihoz becsületes katonához.

Asirpa és Szugimoto kettesben rozsomákvadászatra indul, mert a lány még nem ismeri az állatot és szívesen megkóstolná (elsősorban az agyát, ugye, nyersen). Mielőtt indulnának a hegyekbe, Asirpa rituálisan tüzet gyújt ahogy ősei is tették, hogy a veszélyt rejtő magaslatokban nyugodt elmével tudjon a vadászatra összpontosítani. Bár van gyufájuk, az ainuk hagyományos tűzgyújtó eszközeit használja és el is tűnődik azon, hogy vajon ki fogja megőrizni a vészesen fogyatkozó ainu nép tradícióit a jövőben.

A havas hegyoldalon hirtelen két alak bukkan fel, és megkérik Asirpát, ismételje meg a tűzgyújtást folyamatát, hogy meg tudják örökíteni a kinematográffal. Magyarázkodásra nem marad idő, mert hirtelen rozsomákok támadják meg őket. A szakállas operatőr halálnyugodtan filmezni kezdi, ahogy Asirpa és Szugimoto közös erővel öli meg a két fenevadat.

A kinematográf a francia Lumière fivérek által feltalált képrögzítő- és vetítőeszköz. 1895-ben fejlesztették ki, így méltán szerepel a Golden Kamuy korhű történetében. Működési elve az, hogy rengeteg képet rögzít egymás után, melyek visszajátszva visszaadják az emberek mozgását vagy az idő múlását. Hangot azonban nem tud felvenni. A szerkezet által rögzített képsorozatot egy lámpa segítségével kivetíthették egy nagy vászonra is, amit egy komplett közönség megtekinthetett, mint a mai mozikban.

A két filmkészítő szereplő, a francia Girel és a japán Inaba több felvételt is készítettek már a hokkaidói ainu népről, és most a Szahalinon élő ainuk szokásainak megörökítése miatt érkeztek a félszigetre, de a két szahalini ainu férfi, akiket megfigyeltek volna, egyszerűen odébbálltak. Asirpa rendkívül lelkes lesz, nagyon sok ötlete támad, amiket mozgókép formájában szeretne megőrizni az utókornak. A szerepek kiosztása után a lány rendezésében megkezdődik a forgatás.

A képzőművészetben jártas Vaszilij is részt vesz a háttérmunkálatokban, ő festi meg például az egyik jelenethez díszletül szolgáló várkastélyt.

Asirpa komolytalannak érzi az első rendezését, ezért forgatnak egy újabb mozgóképbe öntött ainu népi legendát is, amely talán kicsit mélyebb mondanivalóval bír. A forgatás után vetítésre invitálják a csapatot, a büszke Koitonak hála kibérelnek egy igazi színházat, és nagy csodálkozások közepette megnézik saját mozgóképüket. 

Rögtön utána a vászonra vetített helyszín átvált egy Asirpa számára különösen ismerős ainu falura. Az operatőr, Girel szerette volna a lánynak megmutatni ezt a több mint tíz évvel korábban rögzített mozgóképet. Asirpa a saját falujára ismer rá, a házak között pedig a felvételen feltűnik a fiatal kékszemű édesapja, Wilk. Szugimotoék is rácsodálkoznak, hiszen ők arctalan, lenyúzott bőrű Nopperabóként látták eddig a férfit. Ahogy pörög tovább a felvétel, több meghökkentő dolognak lehetünk szemtanúi.

Rájönnek, hogy a Wilk mellett álló fiatal ainu nő nem más, mint Asirpa édesanyja (név szerint Riratte), akiről a lánynak semmilyen emléke nincs, mert a nő a szülés után röviddel meghalt. Asirpa mozdulataiban és mimikájában is rettentően hasonlít rá. A másik meghökkentő dolog az, hogy kiderül: Asirpa is szerepel a felvételen, csecsemőként.

Ezt a képkockát láttuk már a Golden Kamuy 4. évadjának ajánlójában. Ám a felvétel egy harmadik meglepetést is tartalmaz: a fiatal Kiroranke is feltűnik egy jelenetben Wilk oldalán. Hogy miért és hogy miként következett be változás a kapcsolatukban, azt sok-sok epizóddal később fogjuk majd megtudni.

A mozi közben egy balszerencse folytán a filmtekercs hirtelen lángra kap, mert a vetítés fényét adó szikrák meggyújtották a nitrocellulózból készült filmet (ez a vegyület a puskapor egyik alapanyaga). Az egyetlen emlék Asirpa édesanyjáról semmivé lesz. A tűz gyorsan terjed, ezért Szugimotoék kimenekülnek a színházból.

Az eset után Asirpa elvonul a csapattól, és a látottak hatására eldönti, hogy továbbmegy az apja és Kiroranke által megkezdett úton és harcolni fog a népéért. Szugimoto a kezdetektől fogva dühös Wilk-re, amiért ekkora felelősséget tett az ártatlan lánya vállára, ráadásul veszélybe is sodorta őt, mert Asirpa az egyetlen kulcs az arany megtalálásához. A férfi ezért ellentmond a lánynak és emlékezteti, hogy nem kell egymagának megvívnia a harcot egy egész népért, sőt, harcolnia sem kellene, mert az emberölés olyan pokolba taszítja az ember lelkét, ahonnan nincs visszaút. Tudjuk, hogy Szugimoto tapasztalatból beszél.

Ezzel ér véget ez a könnyedebb epizód, de készüljünk fel a jövő hétre, mert Curumi főhadnagy édes hazugságai következnek!

[versinator]

Lesbosi heverőhelyének

Kapuidba megutálva amor elcsüggesztik Habjaid hérói bélyegét átvirraszt Lejtnek kincseidet kinyisd eltöltik Kacagást nyúgalom leragadva búzakalászt

Teleki agynak menthet felélesztik Előkor eos csalhat dagaszt Buzdítsd nézhetnek megszeged tekintetik Bellerophon elsóhajtva hajdú akaszt

Gratia huszárt istenfiaknak félistenekkel Virradozott sóhajtást lelkesíthetem népeink Visszaemlékezés philémon elmén füvekkel

Szeretete csűrében álltanak századaink Elkábítja kényünkre luna őrszemekkel Riadással geniális anglia mezeink

[petofi200]

petőfi #szendreyjúlia #kolozsvár #1849/50

part7: Helfy Ignác - Kolozsvár / 2

a Varga Dániel (2022) disszertáció oldalait (azt a két oldalt, ami engem most érdekel) kiteszem újra

(pp. 22-23)

első oldal:

kikerestem a Helfy Ignác: Egy kis visszaemlékezés - Fővárosi Lapok, 1894 cikket is (arcanum)

itt arról ír, hogy amikor 1848-ban megjelent írása a Jókai és Petőfi által szerkesztett Életképekben, akkor ő ott Jókaival került kapcsolatba (Petőfivel nem)

második oldal:

Debrecenbe kerül, és Kossuth kormányzóelnöki irodájába nyer alkalmazást

és feltételezhető, hogy a szabadságharc végéig Kossuth-tal is maradt; vagyis ott volt Aradon is a kormánnyal; mert egyébként azt írja, hogy világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után ment Erdélybe bujkálni; amikor Kossuth (és Bem) pedig emigrációba 

Varga Dániel három cikkre hivatkozik, mint független forrás; de ezek valójában nem független források; mind a három Helfy beszámolója; a két későbbi újságcikk is; ami ott benne van az életéről, azt ő mesélte, ő mondta

szóval ezek egyébként nem független források; ezek Helfy beszámolói; időrendben:

A magyar magyar, 1869

Vasárnapi Újság, 1897 (nekrológ)

Szatmáry Mór, Világ, 1923

A magyar magyar cikket már betettem korábban; ez a saját visszaemlékezése 1869-ből; Helfy még Milánóban van; 1870-ben jön vissza, haza; előző évben halt meg Szendrey Júlia

Vasárnapi Újság, 1897 (nekrológ)

1870, azaz már majdnem 30 éve van itthon, végig országgyűlési képviselő volt; amit itt írnak, az továbbra is Helfy verziója; ő mesélte; ezek az információk nem más forrásból vannak; senki nem ment el Kolozsvárra érdeklődi, hogy “tessék mondani, mit tudnak erről a haditörvényszéki ügyről”; archívumban senki nem kereste - Varga Dániel sem; ez egyébként hiányossága ennek a disszertációnak

akik tudhattak róla valami érdemit, már mind meghaltak; Szendrey Júlia, Balázs Sándor, Lendvay Márton, az akkori szűk baráti köre; a Vadadi család lehet, hogy eleve sem igazán követte, hogy mi lesz Helfy-vel miután Szendrey Júlia hazament; nekik egyébként alapvetően vele lehetett a bajuk SzJ társaságából; féltek, hogy rájuk hozza az osztrákokat; ott abból a családból a gyerekek még biztos éltek (3 lány, 2 fiú volt); de Vadadi Berta a cikkéből is kihagyta Helfy-t; de szóval olyan nagyon nem volt senki, akit egyébként meg lehetett volna kérdezni, hogy mi volt Helfy-vel Kolozsváron a haditörvényszéki tárgyalásán

az archívumból kéne kikeresni; az egy másik (meg autentikus) forrás volna

szóval a Vasárnapi Újság nekrológja:

ez pedig a Szatmári Mór cikk, Világ, 1923:

ez a cikk egyébként azzal is indít, hogy Szatmári Mór 1897-ben, még a halála előtt meginterjúvolta

ez pedig a korábbi, az 1867-es A magyar magyar-os visszaemlékezése:

és akkor itt ezzel kapcsolatos gondolatok… (kicsit grafomán módon…, szóval nem lett rövid):

egyrészt, hogy mikor lehetett ez a kolozsvári haditörvényszéki ügy?

azt írja, hogy több hétig tartott; és (nyilván pontosan onnan lehetne tudni, ha valaki kikeresné az archívumból) én oda teszem, hogy 1850 február második fele, inkább a vége, március első fele, első pár hete; március vége felé már túl van rajta

legyen mondjuk 1850 március

ez azt jelenti, hogy úgy 6 hónapot bujkált előtte, mert félt az osztrák haditörvényszéktől

amiért viszont haditörvényszék elé állították, arról valószínűleg ő előtte nem is tudott; ha egyáltalán igaz volt (nemcsak (az osztrákok) találták ki)

tehát hogy Csányi László kiakasztotta az egyik írását Aradon

Csány László ekkor már nem él:

(...)

(wikipédia)

és egyébként nekem nem is igazán tűnik olyan karakternek, aki a szabadságharc végnapjaiban valaki írásait ragasztgatná ki a falra, buzdításképpen; ha meg lenne az akta, akkor talán erre is lenne valami bizonyíték; de egyébként erre én sehol semmi infót nem találtam; még az sincs meg sehol, hogy mi lehetett ez az írása Helfy-nek

de én abszolút elképzelhetőnek tartom, hogy valóban ezzel állították haditörvényszék elő; de hogy nem emiatt bujkált, az biztos

ez pedig arra volt jó, hogy ezt az ügyet lehetett ejteni, hogy “hát, ez azért nem annyira súlyos”, ect.; olyan “fiatalka” (bár ez egyébként egyáltalán nem volt szempont az osztrákoknál másoknál); ha…

és akkor itt jön be Szendrey Júlia timeline-ja

Helfy a társasága (január); Helfy az aki igazán nem tetszhetett a Vadadi családnak; Helfy beszéli rá arra, hogy lehet, hogy Petőfi él; egyébként pedig jól elvannak (pl. színházaznak)

csak aztán elfogy Szendrey Júlia pénze; haza kell mennie Erdődre; amit én látok, abban nincs benne az, hogy már ekkor meg lenne az a gondolata, hogy el kéne mennie Bemhez Törökországba

az egyébként természetes, hogy ez a gondolat alapvetően Helfy-től jöhetett; ő, mint Kossuth egykori munkatársa, Kossuth törökországi emigrációban; innen már csak egy gondolat, hogy Bem is ott van; de ez a gondolat amikor SzJ elment Erdődre, még nem volt meg; ez neki utána jött; amit én látok, az az, hogy ez a gondolata 1850 március végén jött; onnantól van ezen rajta

az pedig egybeesik azzal, hogy Helfy szabadul a haditörvényszék alól; és azt is ő javasolhatja neki, hogy menjen el Heydte-hez újra

-

még két adalék ehhez az időszakhoz:

ez is egy Petőfi-Múzeum-os visszaemlékezésből van; 1892 Krizbayné is megnyilatkozik a témában

itt azt írja, hogy Szendrey Júlia azt mondta, hogy a férfiruháját valójában Petőfi csináltatta neki, biztonsági okokból

-

a másik pedig 1895, Petőfi Múzeum; Petrich Sámuel (Orlay Petrich Soma apukája) visszaemlékezése, amit még 1850-ben jegyzett le

a vége az érdekes:

“(...) Petőfiné megírta volt az 50-ik év tavaszán Szebenből”

eddig arról nem tudtunk, hogy SzJ 1850 tavaszán Nagyszebenbe is ment volna

Erdődön van március végén, április elején; aztán elmegy Heydte-hez Székelykeresztúrra; április 17-én onnan írt az apjának; előtte, utána Kolozsváron volt; majd Pestre ment

Székelykeresztúr után már nem fér bele egy út Nagyszeben irányába; ha tényleg volt ott 1850 tavaszán, akkor előtte kellett oda mennie; de miért ment oda???

a másik érdekes:

“Az 50-ik év nyarán el is jött hozzám Petőfiné s a nálam hagyott holmiját elvitte.”

itt az van, hogy július 10-én írt Orlay Petrich Somának, hogy ne induljon még el külföldre, megy a holmikért (ez a levél megvan, volt is róla szó korábban); és SzJ elindul Mezőberénybe Pestről; de akkor úgy tűnik, hogy ott csak az apját találta; és egyébként azt mondja az apjának, hogy 

“Petőfiné akkor, nálam létekor annyit mondott: a mint vasárnap reggel férje elment tőle, soha legkisebb hírét sem hallotta; azt bizonyosan tudja, hogy csatában nem volt.”

ez így nyilván nem igaz

(ezt követően SzJ visszamegy Pestre, és július 21-én összeházasodik Horvát Árpáddal)

* 

follow-up

jav: Székelyudvarhely, nem Székelykeresztúr (ahova ment SzJ, Heydte-hez)

*

még egy follow-up:

mondjuk Petrich Sámuel korábban is írja ezt a Szeben-t; hogy (1849) július 21-én ott voltak; de akkor Tordán voltak; lehet, hogy később is keveri Tordát Szebennel… (???); bár levélről beszél, hogy onnan kapta (1850 tavaszán); Tordára akkor ment SzJ (Mikes könyv azt írja) (1850-ben, még odafele, Kolozsvár után, meglátogatta Miklós Miklósékat)

*

[csampasrozi]

Kitöröltem legalább három mondatkezdeményt, mert képtelenség egy koherens gondolatot leírni valamiről, ami csak emlékképként van a fejemben. Egy olyan érzés, ami mellett most eltörpülsz. Ma eszembe jutottál, de el sem hiszem, hogy ezt nem mondhatom el az elmúlt hétről. Kicsinek érezlek és melegnek, de közömbösnek. Annyi minden történt velem eddig, és átmeneti beszűkülés volt minden gondolatomat beléd szőni. Szóval ez a mai egy kellemes visszaemlékezés — rád, meg a kis butusra, aki voltam.

[atisztaszar]

Megjelent egy igényes képeskönyv Budapest egyik régi furcsaságáról, a Tabánról., amely a budai Naphegy oldalából nézett Pestre és Gellért hegyre. Sajnos 20 ezer forint az ára, de remek történeti visszaemlékezés.

Érdekes hely volt a Tabán, leginkább a szegénység és egy találó kifejezéssel a "szakadt bohémia" uralta, jóllehet valójában nem volt több, mint az urizálásba kezdett nagyvárosba ékelődött hegyi falu.

[lelkiegeszseg]

Jéghideg - Krubi

Álmomban akkor is beszélek hozzád ha nem hall senki. De ha valahogy ott vagy, csak annyit mondj hogy boldog vagy. Bár lehet hogy a boldogság fogalma értelmét veszti az állapotodban. Szóval inkább csak kívánom neked a boldogság ottani megfelelőjét..

[viktoriaajuhasz]

Előfordult már veled , hogy visszaemlékeztél az első beszélgetésetekre, aztán összehasonlítottad azzal, ahol most tartotok? Ki gondolta volna, hogy ez lesz belőle?

[dalszoveg-planet]

Emlékszem arra a napra, amikor találkoztunk Olyan voltál, mint egy fény, amiről nem tudtam, hogy szükségem van rá

Dean Lewis - Hurtless

[szomoruigazsag]

The place that means everything

[nemethangi]

VISSZA AKARTAM VENNI

Mindent vissza akartam venni,az időmet,a szeretetemet,a szerelmemet,a hűségemet,az öleléseimet,az apró puszijaimat,az érzéseimet,a beszélgetéseimet,az aggodalmaimat, én csak vissza akartam venni mindem erőfeszítésem..

[vivii1018]

Mikor kezdtem már rólunk fantáziálni, lefeküdtem és el aludtam.

Azt kivánom bár visszamehetnék oda és felébredve látnám a viszonzatlan szerelmem csak egy álom volt, nem törted össze a lelkem sem a szívem, nem voltak álmatlan éjszakáim, te sem voltál és ez a fájdalom egyszeriben semmivé lenne.

Mert minden csak egy rossz álom lenne

[versinator]

Szaggatnunk dűlnek

Tavaszkor perleni pusztaságait virányain Jóltévő sokban pallosa karjaidat Félistenekhez titus hagymázos árjain Tömjénem csatol kürttel arcaidat

Rekeszbe omladékain döfj láncain Morogni kalóz antónia titkaidat Gyökerit áldomásait pózna virágain Felölelve derítsd szinéről dalodat

Emberekbe villámfénybe gallyról képzetekkel Megfeleljenek romlása versedet emeltél Kísérsz középpontjára rabságod egekkel

Poétád visszaemlékezés csergedező vegyültél Eos murány orcáin remekkel Szépítik flottáit homlokokon szöktél

[getting-tired-of-my-own-words]

Néha ügyetlen voltam, néha egyenesen idegesítő és elesett, olykor mélységesen szomorú, de mindig, mindig önmagam voltam. És így volt tökéletes.

Regina Cox

[youaremyreasonblog]

Egy csók a balaton közepén, fürdőruhában, szorosan ölelkezve.