#van remény

[imafraidmyself]

Nehéz reménykedni, ha már nincs miben

[eleterzesek]

Napfény

Hol a virág Nap felé fordul,

Lágyan melengetik sugarai,

Finoman élettel, túlcsordul,

De nem látja sötét madarait.

Kik, árnyékba bújva várták,

Addig míg a szirmai, boldogok

Hogy megszerezzék, nektárját.

Szárnyak dúltak, levél pofonok.

Mégsem pusztult el teljesen.

Csepegő virágporral ugyan,

Továbbra is a Nap felé elevenen,

Dülöngél, örömében éri a fényzuhany.

[elangane]

"Minden vég egy új kezdet"

[kockasajtoska]

Még vàrok, reménykedek mikor írsz…

De már nagyon kedvem nincs ahoz, hogy írjak is neked, mert egyszerűen úgy érzem, csak szórakozol velem, a végén az lesz, elfogy a türelmem, és végleg letiltalak…

Nem fogok várni rád hónapokat, hogy hátha lesz mégis valami….

[borealopelta]

KÓS HUBI TE KIBASZOTT VILÁGCSODÁJA 🥳🥳🥳🥳🥳

i'm gonna do it for real this time

[borharisnya]

Tegnap hazaküldték a kisfiamat az iskolából, mert nem volt jól,  az autóban ért a hívás, és félre kellett állnom, hogy megnézzem a buszmenetrendet, hogy melyik buszra rakhatják fel, és aztán meg felhívott sírva, hogy egy kutya van az utcában és nem mer továbbmenni, én még 40 km-re voltam, és alig értettem, amit mond, és nem éreztem semmit, csak hogy talán nem néz ide az isten, nem néz ide senki és nem veszik észre, talán nem derül ki, hogy milyen tehetetlen, és gondatlan vagyok,  és a szomszéd néni  kiment végül a kisfiamért és hazakísérte, és még fel sem hívtam újra azóta, hogy megköszönjem. Aztán a lányom is hazáért jóval előttem, és mikor hazaértem a Kicsi összehányta a kanapét, a vécét, és az odáig vezető helyiségeket végig és sírdogált közben.  Mellettem aludt az éjjel, szörtyögött, horkolt, ivott, pisilt, bújt és  simogatott. Aludni akartam és megszakadt a szívem. Hajnalban keltem, hogy legyen időm egyetem előtt, és olyan nehéz volt a fejem, hogy félő volt, hogy elhúz, a kávé zamatos és forró,  sánta homeless az idő, a reggel, mint egy olcsó zuhanyfüggöny,  tapad. Egy idióta a seggembe áll, mikor a Hondikának helyet keresek. Azzal a tanárral kezdünk ma, aki még a legkevésbé gáz ezen az egyetemen, jóképű, jólöltözött, a hangja simogató, mint egy meleg, fahéjas illat, kürtőskalács, körbejárja a termet. Tetszik nekem. Figyelni kell és bár sokszor ismétli magát és néha túlbeszéli a dolgokat és toporgunk!, úgy érzem, állunk! és dobbantani kéne, dobbantani volna jó, hogy hajrá, szedd össze most magad, indulni, menni kell!, de csak kényelmetlenül érzem magam, és sajnos a faszi túl okos ahhoz, hogy elengedhessem, amit mond, és a szexuális fantáziámban elmerülhessek.

Ma reggel 8-tól este 8-ig tart az egyetem, és sírva hív a délelőtti óra szünetében a kisfiam, hogy a karate zsákját az iskolában, a pad mellett felejtette. És hiába nincs jól, és biztos, hogy a holnapi verseny így kimarad, de nem akarom, hogy azt érezze, hogy rajta múlt, és nincs remény. A szünetekben az iskola portáját, meg a gyerekeimet hívogatom felváltva, hogy engedjék be őket, illetve, hogy van-e közülük valaki a városban, aki elmenjen érte. És a tízpercekből az órákba bukdácsolok vissza, egyik sem túl unalmas, de nem is túl érdekes, lehetne az, lehetne ezt máshogyan, de így józan paraszti ésszel belátható dolgok sora, a tudomány lógó ujjú kabátjába tömve. Aztán egy későbbi szünetben - ez az óra sem rossz, ez a nő furcsa, mint egy kék bogár, egyszerre szép és undorító, de nézni kell, és a téma jó -, a házak mögött már lebukott a nap és a fák nyugtalanul ránganak az ablak mögött a szélben, a folyosóról fölhívom a volt férjemet, mert rájövök, hogy elfelejtettem, hogy ne jöjjön ma a Kicsiért, mert nincsen jól, de amúgy se jött volna, mondja, mert a mai naptól két kollégája ment el tartósan táppénzre, egy meg nyugdíjba, így mostantól kábé egyfolytában dolgozni fog, és nem is tudja, mikor tudna eljönni érte újra. Még szerencse, hogy a karácsonyi beosztást elfelejtette elküldeni, mert most úgyis újra kell majd az egészet írni. Még ugyanebben a szünetben hazaszólok a nagyoknak, hogy jól vannak-e, ők igen, de a Kicsinek a lábára ráhúzták véletlenül a hálószoba ajtót, felkunkorodott a körme,  de nem vérzik már, hidd el, anya, már jól van.

A fejemben néma a sötétség, csak mintha neoncsíkok berregnének benne középen egy vonalban az orrhátamtól a tarkómig egészen,  és nem állok a Hondikával messze, és az este fényes, a szél, mintha slagból locsolnának, nem fáztam még idén ennyire, csak feküdni volna jó, csak takarók alatt, csak összekucorodva,  csak meztelen, csak a hasam selymét akarom érezni, csak a mellemhez simuló térdemet, csak lenne minden langyos és kerek, csak hadd húzzam a takaró alá a fejem, csak ne lenne ilyen hideg.

[senki-hercegnoje]

Nem számít az ígéret, mert semmit nem jelent. Nem számít az eskü, a templom harangja, és a gyűrű sem ér semmit. Tudod, mi az ami fontos? A reggel neki elkészített kávé, holott napok óta nem beszéltek. Az este, amikor nem alszol, amíg nem tudod, hogy biztonságban haza nem ért. A kéz számít, amit megfogsz, amikor ellene fordul az élet. A napközbeni sms és telefon, amikor érzed, távol, mégis közel van. A csend fontos, amikor mind a ketten hallgattok, mégis benne van minden, a remény, hit, szerelem. A perc fontos, amikor mennél, mégis megfordulsz, mert tudod, bármilyen nehéz is, vele szép az élet. Mert hiába minden szó, és ezer dolog, amit nem tudtok megbeszélni. Ostoba szavak, ami semmit nem ér. A tettek, a reggeli kávé, a mosoly, az ölelés, a kitartás, a szerelem az, ami számít. 🌸

[szeresdmagadlegyonmagad]

~A férfi akit sosem szerettek igazán, egy szép napon találkozik majd azzal a nővel, akivel sosem bántak jól azelőtt. Végül a két sebzett szív gyógyítja meg egymást! Mindig van remény!~

[pokmajom]

Magyarországon is vannak dolgok, amik működnek.

Nem sok, de vannak. Használod őket és úgy érzed, van még remény. Lehetne ez egy normális ország, csak több kéne ezekből a dolgokból, mondod magadnak és szinte már látod, ahogy leomlanak a folyamatos hazudozás paravánjai és mögülük előtűnik egy másik ország, ahol kitalálnak és bevezetnek dolgokat, amik működnek.

Aztán jönnek az álomgyilkosok és kiveszik az agglomerációs Volánbusz jegyvásárlás lehetőségét a BudapestGO appból. Semmi figyelmeztetés, vagy ilyesmi, de még át sem teszik az amúgy is teljesen szar MÁV appba. Gondolom, hogy még jobban fájjon a valóság, hogy nem bazmeg, nem lesz itt soha semmi, csak lopás, hazudozás és rombolás.

Na mindegy, tudtam, hogy ez lesz és minek jöttem ide.

[ajtostolahazba]

Na Rákthread apáról újabb fejezet.

Most vagyunk itt, neki még folyik az infúzió, én várok. Másfél óra kőkemény meló volt összevakarni magam, miután a dokival beszéltem. A majfunkció szar. Nem tudni, hogy azért, mert hat a kezelés és pusztul a rák, vagy azért, mert terjed. Megkapja a kezelést, de (és itt veszjóslóanrám nézett) közeledünk a lehetőségek végéhez. Amikor feljöttünk a kezelőhelyiségbe, ahol kb.30-an kapnak egyszerre kemót folyamatosan, a nővérke mondja, hogy a kezeléskérő lemaradt, szaladjak már le érte. Szerintem nem véletlenül maradt le... az orvosunk egy fiatal, de nagyon lelkiismeretes doki, szerettem volna beszélni vele. Mondtam, hogy esetleg nem lehetne-e, hogy ha be kell fejezni, akkor azt úgy mondjuk meg, hogy az ne úgy hangozzon, mint egy halálos ítélet... azt mondta, tök korrektül, hogy ezt se így(és a szívére tette a kezét), sem etikailag nem teheti meg. Kíméletes lesz, de hazudni nem fog. (Mondjuk ezt én se kértem volna.) Tudja, hogy ez mennyire fájdalmas, de amíg hite van a betegnek, addig remény is van. Ha a beteg feladja, akkor egy kemó se segítene." A maga apukája élni akar, és higgye el, ha eljön az idő, ő készen fog állni. Maga nem lesz késze erre soha, de ő igen."

Szóval mostmár kicsit nyugodtabb vagyok, de szegény pszichológusom kurvára meg fog dolgozni a pénzéért...

Ez asszem az alkudozás fázisa. A tagadás és a düh megvolt. Nem vagyok jól. Egész hazaúton ezen agyaltam. És fura, mert mindamellett, hogy ez egy kurvanagy gyomros volt, valahogy mégis segített. Mert most először nem az onkológus ült velem szemben, hanem az ember. Aki nap mint nap ezt látja, emberek és családjuk heroikus küzdelmét, ami túl sokszor nem lesz happy end, de valahogy az első sokkon túl mégis...az a mondat, hogy " ő készen fog állni", az megnyugtatott. Hogy velem mi lesz? Ami mindenkivel, aki gyászol. De ez nem is számít. Ha ő készen lesz, tényleg, és megbékélve fog elmenni, ha eljön az idő, az nekem elég. 9. hónapja toljuk ezt. Hol elveszetten, hol reménnyel telve... alkudozom... még kérek időt!

[imafraidmyself]

Annyira hozzászoktam a boldogtalansághoz, hogy kiiktattam az életemből a reményt, mert attól féltem, hogy az csak újabb szenvedéshez vezet

Melanie Milburne

[drakvuf]

A Kísértés 23: 360 fokos fordulatok

Eljött az utolsó Tábortűz ceremónia ideje.

Kasza megkérdezi a hölgyeket mire számítanak ma.

Inge aggódik, hogy Lórinál akár egy csók is elcsattanhatott. A műsorvezető Norbiról kérdezi és a nő a szokásos hetyetyézésbe kezd. Tibi szerint hazudik. Dorina bevallja, hogy már megbánta, hogy lefeküdt Zotyával, mert még mindig Noelt szereti. Ennek örömére vele is nyitjuk a ceremóniát. Az első felvételen azt mondja a faszija, hogy visszafogja magát, de aztán jönnek a kompromittáló felvételek Tinával.

Dorina köpk��d. A miniszterelnök úr szavait idézve azt mondja nem azt kell nézni mit mond a faszija, hanem amit csinál.

Lóri tűzforró photoshootjával folytatjuk az estét. Ez még elmegy, de aztán jön egy felvétel, amin arról magyaráz mennyi mindent feladott Ingéért. Azt mondja ő csak egy mellékszereplő a nő életében.

Inge azt mondja, hogy neki ezt sosem mondta a csávó. Azt említette, hogy kiköltözne Mexikóba, de nem panaszkodott, hogy a nővel kell maradnia Kecskeméten. Hozzáteszi, hogy még a Kecskeméti Faszverő Klubba is belépett Házasodna a gazda Lacival, szóval nem látszott, hogy gond van.

Dusán következik. Kezdésként azt mondja nagyon finom volt Edával a csókszi. Aztán a srácoknak meséli, hogy Brigi csak rombolja az életét és egy jellemtelen senki.

Jön még egy felvétel arról, hogy Eda jobban csókol, mint a barátnője, akivel amúgy nem is jó a szex. Brigi sírva azt mondja, hogy most már az a pici remény is elhagyta, hogy megbízhat Dusánban. Kasza megkérdezi, hogy nem lehet, hogy látott valamit amiért így viselkedett? De. Toncsival zárjuk a mókát. Attila arról beszél az első felvételen, hogy Nikivel sokkal jobban vibe-ol, mint a fiúkkal.

Aztán bejátsszák, amikor Edával voltak a fotózáson és nagyon közel voltak egymáshoz. Ezen a felvételen Antónia kiborul. Kasza elmondja neki, hogy ez egy feladat volt, de a lányt ez kurvára nem érdekli. Azt mondja ő nem került volna ilyen szituba. A kamerának még elmondja, hogy a kapcsolatukat most sok tűszúrás érte és csalódott Atiban.

Következnek a fiúkák. Baszhatatlan, Baszhatatlanabb, Legbaszhatatlanabb és Attila helyet foglal a tűznél.

Lóri itt is elmondja, hogy tiszta a lelkiismerete. Kasza megkérdezi Noelt, hogy sikerült-e visszafognia magát. A fiú nevet. Elkúrta. Nem kicsit. Nagyon. Dorina felvételeivel kezdünk ennek örömére. Az ágyban azt magyarázza Zotyának, hogy még mindig szereti Noelt. Aztán a következő bejátszáson a lányoknak már azt magyarázza, hogy ő nem akarta megcsalni a barátját, csak véletlenül belebotlott egy faszba.

Aztán megnézhetjük a botlást is. Zárásként azt mondja Briginek, hogy imádja Zotyát, amire Noel egyből rávágja, hogy csöves. Kasza felhívja a figyelmét arra, hogy most amúgy sokat emlegette a lány őt. Noel szerint ez semmit nem jelent, ha Zotya pömpölőjével múlatja a magányt.

Attila barátnője következik. Toncsi azt magyarázza Jérémynek, hogy szerinte nem fog semmi történni, amiért szakíthatnának, de jövőbeli konfliktusok még simán lesznek a műsorban történtekből.

Aztán bejátsszák ahogy táncolt a fiúknak és ahogy Márkot masszírozta. Ati szerint nincs itt semmi látnivaló. Brigi felvételei következnek. Az első bejátszáson Máté próbálja becsempészni neki a himbilimbijét sikertelenül. A következő snitten bevallja a lányoknak, hogy már érez valamit a személyi edző felé.

Az utolsó felvételen pedig arról beszél Dorinának, hogy még mindig úgy érzi, hogy Dusán a másik fele és hiányzik neki. Ezt látva a fiú tapsolni kezd és azt mondja mindent meg fog tenni, hogy kihúzza a gödörből a lányt. Ha ez sikerül neki, akkor az élete 360 fokot fog menni.

Kasza megjegyzi neki, hogy akkor ugyanott lesz. Kínos nevetés. Mindenesetre a fiú bízik benne, hogy együtt távoznak a menyasszonyával a szigetről.

Lóri barátnőjével, Ingével zárjuk az estét. Az első felvételen arról panaszkodik a lány, hogy a csávója mindig csak disszeli itt viszont mindenki szuper kedves hozzá és dicsérik.

Aztán jönnek a kínos beszélgetések Norbival és végül egy tánc Jérémyvel. Lóri egyből harap is mindkettőre. Azt mondja látja, hogy Norbi felé érez valamit a csaj, illetve azt is, hogy már nem pattintja le olyan határozottan a fiúkákat, mint az elején.

Hozzáteszi, hogy attól tart úgy jár, mint Inge előző vőlegénye, akit érte hagyott el. Ezzel elbúcsúzik Kasza a srácoktól. Vége az utolsó Tábortűz ceremóniának. Lóri hazafelé megosztja velünk, hogy mivel Inge csúnyán viselkedett, ma nem egyedül alszik.

A lányok már haza is értek a diavetítésről. Dorina elmeséli mennyire elbizonytalanította Noel. Márk szerint ez volt a férfi célja.

Zotya hevesen egyetért. Nem akar a padlón aludni. Toncsi mesélés közben megint elsírja magát. Velünk megosztja, hogy szerinte Ati nem tiszteli a kapcsolatukat, amiért Edával egy medencében volt.

Megszólal a gong. Kasza bejelenti, hogy ez az utolsó éjszakájuk a villában, de holnap még egy randi belefér, szóval reggel választaniuk kell kivel akarnak menni.

Nagyon elszomorodott a társaság, még bulizni sincs kedvük. Csak beszélgetnek. Nosztalgiáznak. Hiányozni fognak egymásnak. Nagyon cukik. Inge el is sírja magát, mert a gondolat, hogy vissza kell mennie ahhoz a nagy darab szarhoz, aki eljegyezte elborzasztja.

Jérémynek elmondja, hogy ő volt a legőszintébb ember itt a villában. Dorina köszöni mindenkinek az élményt. Még Lindának is küld egy puszit, aki amúgy azóta se hívott engem. Brigi is nagyon hálás mindenkinek, különösen Mátének, amiért mindig mellette volt.

A személyi edző szerint is nagyon jó társaság gyűlt itt össze és szinte mindenkivel tartani szeretné a kapcsolatot a jövőben is.

Összeállnak egy nagy ölelésre a villalakók.

Hazaértek a fiúkák is a ceremóniáról. Beszámolnak ők is a kísértőknek a látottakról. Dusán fél, hogy Brigi nem vele, hanem Mátéval, a kis kulaccsal megy haza.

Attila azt mondja, annyira rendben volt minden, hogy ebből eljegyzés lesz. Biztos lesz, Atikám? Lóri bejelenti, hogy megkezdte a slut eraját és az alszik ma vele, aki csak akar. Anna kap is az alkalmon és közli a férfivel, hogy fehérneműben megy majd. Deal.

Tibi nekik is bejelenti, hogy ez lesz az utolsó tánc. Féktelen bulikázással zárják le a játékot. Lóri huszadjára is elmondja, hogy tiszta lelkiismerettel távozik innen.

Bár a fiú villa inkább a partizást választotta zárásnak itt is érezhető, hogy szomorkás a hangulat és nagyon összerázódott a társaság. Másnap reggel eljön a nagy döntés ideje. Kivel menjenek az utolsó randira?

De előtte meg kell hallgatnunk újra, ahogy Toncsi még mindig azon szomorkodik, hogy a faszija Edával volt egy fotózáson. Már Inge is kurvára unja és elmondja neki, hogy többet lát bele, mint ami valójában történt. Megérkezik Kasza Tibi és neki is elsírja a bánatát a lány. A műsorvezető szerint is túlreagálja. Toncsi légyszi most már kussolj. Köszi. Inge megint elsírja magát, hogy itt a vége és vissza kell mennie a faszkalap csávójához. De nincs idő könnyekre, ideje választani. Dorina Zotyát viszi, mert tőle kapta a legtöbbet, ahogy a felvételen is láthattuk. Inge Jérémyt hívja, mert nagyon közel került hozzá. Norbi szomorú és szerinte csak Lóri miatt alakultak így a dolgok. Inge továbbra is tagadja, hogy rágerjedt volna a faszira. Brigi Mátét választja, mert sokat mutatott neki, de a minibicskáját még nem. Toncsi Márkot hívja, mert jó kedvre tudja deríteni.

Dani, Berti, Norbi és az agresszív faszszopó Kristóf rábaszott. Adeus.

Anna bár tényleg Lórival aludt, nem történt semmi köztük, amit utólag bán is a lány. Reggel leül beszélni erről a faszival.

De először megkérdezi, miért van seggszaga. Mit tudom én - vágja rá a férfi. Lóri azt mondja nem bánja, hogy nem nyomult rá a lány éjszaka, amitől Anna megnyugszik és úgy becsüli 30% esélye van annak, hogy randira megy ma.

Megérkezik Kasza Tibi. Eljött a választás ideje, de előtte Lóri már megint arról loopol, hogy ő semmit nem csinált rosszul a villában. Kussolj már, életem.

Attila Nikit választja, mert ő van hozzá a legközelebb. Lóri Annát választja, mert az összetört kislányból finom hölgy lett. A szépség királynő boldog. A kamerának elmondja, hogy úgy vigyorgott, mint egy hat éves kislány, aki mogyorókrémes kenyeret kapott. Mivel Lóriról van szó ez inkább szaros kenyér lesz. Dusán Edát választja, mert kísértésbe tudna esni mellette. Angi kurvára berágott erre és azt mondja neki, hogy reméli a büdös életben nem látja többet. Szerinte a csávó teljesen kattant.

Dusi szerint ő csak taktikázik, de mivel értelmi fogyatékos, ezért normális emberek nem tudják követni a logikájának a hiányát. Noel Tinát hívja, mert az eleje óta bejön neki.

Angi, Barbi és Nikol hoppon maradt. Búcsúzunk tőlük is.

Ezután a fiatalok elindulnak az álom randijaikra, de ezt már csak a következő részben láthatjuk.

Akartam írni egy megjegyzést arra, hogy mennyire másképp telt az utolsó éjszaka a két villában, de arra jutottam, hogy végülis ez is egy gyászfolyamat és kivételesen nem kéne ezért is disszelnem a fiúkat, mert normális, hogy másképp kezelik.

Azért azt megjegyezném, hogy nagyon cuki volt az a beszélgetős, nosztalgiázós búcsúest, ami a lány villában volt és az ilyen cukorborsó jelenetekért érdemes nézni is a műsort, nem csak a beszámolómat olvasni.

[egy-lany-blogja]

Mindannyian vágyunk valamire, vagy valakire. Erről szól az élet, a vágyról. Van, aki otthonról álmodik, ami az övé, és nem veszi el senki. Van, aki társra vágyik, aki majd a sírig elkíséri.

Lesz, aki gyermeket akar, minden áron, bármi áron, akit óvhat egy, és ezer életen át. Sokan vannak, akik munkára vágynak, ahol önmaguk lehetnek. Van, aki mindent odaadna, szépséget, pénzt és karriert, mert egészségről álmodik. És lesz olyan, számtalan, aki ma is kenyérbe csomagolt szeretetért koldul majd az utcán.

Vágyunk, mert vagyunk. Ezer féle álommal, de a lényeg mégis ugyanaz. Reggel felébredni, és érezni, értelme van az ébredésnek. Legyen borús vagy napfényes a reggel, mind ugyanazt akarjuk. Érezni, hogy dolgunk van benne, hogy a sors ránk is vár, hogy van még út, egyetlen apró remény, arra, hogy megélhetjük, átéljük a csodát. A csodát, amit úgy hívunk, boldogság. (Todorovits Rea) #TheAcsakazértis

[pajjorimre]

Asszem semmi nincs

ami egy képben jobban összefoglalja Mo 30 évét, mint a 98-as, vadul rozsdásodó Suzuki swift hátulján a Forever Living és a NagyMagyarország matrica a Foodora alatt. Minden elveszett remény benne van ebben a 4 dologban.

[halottangyal]

Megválaszolatlan kérdések

Mondd miért van az, hogy álmomba is megjelenik Ő…? Mikor már minden remény halott ő belép álmomba és szerelmesnek érzem magam, viszont ahogy felkelek csak arra gondolok, hogy miért?! Miért van az, hogy álmomba úgy érzem szerelmes vagyok belé és miért álmodok vele, ha már halott minden? Az elmém és a szívem miért dolgozik ellenem és miért nem hagyják, hogy elengedjem és ne fájjon?

[ariadnababyy]

“miattad tartottam ki, mert láttam van még remény

és most újra tönkre megyek, mert ismét nem vagy az enyém”