#változz

[murdock-and-the-sea]

köszönöm a magyar állambácsinak és a kibaszott mávnak, hogy kedvezményes bérletet csak nappalisok vagy estisek vásárolhatnak, a levelezős meg dögöljön meg

végül is így havonta 16000 ft-ot költhetek arra, hgoy lejussak az egyetemre, de ha estis lennék, ugyanez csak 9000 ft lenne. Szinte semmi különbség!!

[fenyescsillag]

Soha ne változz meg más miatt.

Ha egy hibát lát benned, látni fog többet is.

Ha szeret, akkor elfogad olyannak amilyen vagy.

[du-bist-mein-gluck]

Egyikünk sem ért számodra annyit, hogy ne az legyen a célod, hogy tönkretedd anyát.

Egyikünk sem ért számodra annyit, hogy véglegesen jó irányba változz és jól cselekedj.

Hagytad, hogy a kishugom átélje ezt az egészet és végig nézze ahogy elmész.

Ez sem számít semmit? Nem bánt egy kicsit sem, hogy nem volt benned akaraterő? Hogy nem tettél semmi értékeset, csak romboltál?

Azt hiszed nem fogunk nélküled boldogulni, csak elfelejted, hogy mi már felnőttünk és támaszt tudunk nyújtani anyának mindenben amiben kell, nem úgy mint 17,5 évvel ezelőtt, mert kicsik voltunk.

Tudod mi szomorú még?

Amikor egy 7 éves kislány csak úgy a semmiből odabújik az édesanyjához, és azt mondja neki, hogy ne aggódjon mert ő sosem fogja itt hagyni és mindig szeretni fogja őt, mindig itt lesz neki.

Mert a kislányod ezeket mondta napokkal ezelőtt.

Szégyellem magam, mert hittem benned. Szégyellem magam, hogy nem tudtam a kisebbeket megóvni ezektől. Szégyellem magam, mert a bennem lévő kislány megint darabokra tört, ahogy évekkel ezelőtt már kétszer is. Szégyellem magam, amiért most is erősnek kéne lennem de nem megy és csak zokogni tudok. Szégyellem, hogy a bennem élő pici lány reménykedett abban, hogy te nem fogod elhagyni őt többször, nem kell végignéznie és újra átélnie. Szégyellem, hogy gyengébb vagyok mint a pici lány itt mellettem, akinek most lett volna szüksége rád. De őt is itt hagytad. Jobb lesz így, mert jobb lesz, ezt tudom. De ebből a szemszögből kibaszott fájdalmas újra ez az egész.

Ahogy neki is, nekem is szükségem lett volna az apukámra és az apai szeretetre.

[egy-lany-blogja]

Nagyon-nagyon-nagyon közel a szerelem! Egy új társ közeleg, hogy megmentsen, boldoggá tegyen és szeretetben, szerelemben, hűséggel, szabadon létezzetek. Ahol önmagatok lehettek. Egy intelligens, humoros, független, önzetlen, törődő igaz partner, akivel közösek a célok és kölcsönös az egymás iránti vágyatok. Életet leheltek egymás életébe. Egységként tudtok működni, egymást támogatva, vezetve.

Tegyél érte, hogy végre találkozhassatok! Figyelj a megjelenésedre, lelkedre! Töltekezz! Legyél nyitott!! Szeresd magad eléggé, hogy tudd, megérdemled! Higgy benne! Lásd! Érezd! Kétely nélkül. Már most hálásan képzeld el!

Tedd le a múltadat! Engedd el! Változz általa! Nőként legyél alázatos! Férfiként magabiztos! Dolgozz rá, ha még kell!

A mai napon varázsolj! Gyújts egy mécsest, vonulj el a kis “kuckódba” és egy lapra írd össze milyen társra vágysz! Sorolj fel mindent, ami számodra fontos! Majd tedd el ezt a lapot… Őrizd meg, hogy majd megmutathasd a Szerelmednek. Akkor vele együtt tépd össze és engedd szélnek egy hatalmas hálával a szívedben, hangos köszönömmel.

Mindenkinek van igaz társa, ha mer lépni és nem fog a rosszban vagy laposban maradni!

Aki már megtalálta, csókolja nap, mint nap!

Aki még keresi, most aztán mozduljon ki!

Aki váltana és biztos benne, kérje az Égtől az új társat!

Aki az aktuálison szeretne változtatni, nézzen mélyen magába és a szívébe! Önmagának mit kéne másképp tenni? Van-e értelme? Ha igen, akkor ideje cselekedni…

Aki valakit visszavár vagy valakire vár, szíve mélyén tudja, hogy érdemes-e!?

A szerelem a legfontosabb az életben! Az alapja mindennek! De csakis, ha igaz! Szárnyal, ki megtalálta. Mindent legyőznek és felépítenek együtt.

Az igaz társ megkönnyíti az életet!

Csakramantra

Kép: Pinterest

[csacskamacskamocska]

Változz meg!

Ezen gondolkodtam tegnap, hogy akarnám-e hogy Logan megváltozzon. Vagy amit „akarnék” az mi is valójában. Azt szokták mondani, hogy amikor szerelmes vagy, akkor szebbnek meg jobbnak látod a másikat, aztán megismered és eloszlik a köd, lefolyik a cukormáz és már nem szebb és nem jobb, aztán a valósággal vagy együtt tudsz élni vagy nem. És azt is szokták mondani, hogy a nők meg akarják változtatni a férfiakat, ami eleve egy tévedés mert nem fognak megváltozni. Mivé akarják változtatni? Alkalmasabb partnerré? Bólogató kiskutyává? Lelkes szatyorcipelővé? Igényesebbé, tisztábbá, nem ivóssá, nem csajozóssá? Azt hiszem, Logannak is vannak ilyen trenírozós elképzelései, hogy az emberek, mint a kutyák, megtaníthatóak dolgokra. Azt nem tudom, hogy a kapcsolataiban sikerült-e neki megfelelően trenírozni a nőket. Meg, amikor tanítunk egy kutyát/gyereket/bárkit az ránk is visszahat, nem tudjuk kivonni magunkat akkor sem, ha azt hisszük, hogy magasabb szinten vagyunk mert a mi akaratunk érvényesül. Valójában pedig rengeteg energiát beleteszünk, hogy megggyőzzük a kutyát arról, hogy fogadja el az akaratunkat. :) Vajon mennyire járok távol az igazságtól, ha azt gondolom, hogy tűzzel-vassal védte a hamis szelfet, ami a valódi énje előtt áll? Hogy ez a védekezés múlt el, én ezért élem meg kiegyensúlyozottabbnak a barátságunkat. Milyen embernek láthatja magát? Újra és újra előbújik belőle a segítő, a megértő, a lágyabb énje. Ezt a részét nem tartja elég férfiasnak? Mi lehet az ő ideálja magáról? Mik lehetnek az ütközések? A dolgok amit nem szeret magában, amit el akarna titkolni. Azt sejtem, hogy azt gondolja, hogy egy nap rájövök, hogy ő egy tökre érdektelen, unalmas faszi, és akkor végre az lesz amit gondol, én elmegyek és soha vissza se nézek. Belátom, van ennek realitása. A vissza se nézésnek. Ha elmegyek. Szóval ezen gondolkodtam, hogy egyikőjüket sem akartam megváltoztatni, de volt aminek a tényével végül nem tudtam együttélni. Azt hittem tudok majd, de végül nem ment. Ezeket elsőre is tudtam, hogy megváltoztathatatlanok, csak azt nem tudtam, hogy nem fogok beleszokni. De Logannál valahogy fordítva volt. Ahogy kopott el a kezdeti lehetőség a szenvedélyes kapcsolatra, úgy bukkant elő belőle lassan-lassan a jobbik énje és lett egyre tágabb és biztonságosabb tere a vele kapcsolatos érzelmeimnek és fantáziáimnak. Szelíden. A pszichológus azt mondta, szembenézhetne vele, hogy valójában meleg. De ez a mondás nem arról szólt, hogy valóban meleg-e, hanem arról, hogy én nézzek szembe azzal, hogy mit akarok vagy akarok-e bármit is egy olyan férfitól, aki szexuálisan nem vágyik rám. Nagy csapda így megszeretni valakit, ha amúgy az ilyen történeteket szívszorítóan szánalmasnak tartod. (hogy is volt a kutyák idomításával?) Akárhány éve ismerhetsz valakit, ha együtt élsz vele, lehet, hogy mégis elviselhetetlen. Nagy könnyebbség, ha van egy ágyad egy másik lakásban is.

[the-bagira]

„Az időt, amíg arra vársz, hogy változzon a másik, szánhatod arra is, hogy te magad változz."

[blackwidow13sblog]

Elmagyaráztam h a sok drasztikus változásod miatt kurva szarul érzem magam a kapcsolatbanert olyan mintha már nem ismernélek. Mintha már nem is ugyan az lennél. Kb könyörögtem h állj meg és ne változz ilyen gyorsan de úgy érzem megint nem érted mit érzek és gondolok.

[azsofiaa]

Egyet tanulj meg csajszi: ha a srác már a legelején tolja a számonkérősdit vagy azt kéri bármiben is változz a kedvéért, MENEKÜLJ!!!!!!!

[versinator]

Beszökni eldobáltunk

Szegénységet álomport dobáltak bibornok Átfolyok újról lakodalmán felrepült Megértett szalmakalapban rendezvén moccanok Kezdés sorvasztja szaggatom felsült

Megmenteném rumos fülén orkánok Csúcsra csókjára vonatkozólag leült Bútorát parasztkendők gimnazista fellobbanok Trombitál csöndemet anyái merevült

Remekmű ámuljatok sürgöny zuhanással Utasnép betegszoba alkatából fúlva Arcfesték processziója forg lámpavassal

Sajtok leskelnek harsonáz kihajolva Hörpintjük vándorúton végetlenül hallgatással Piskótának változz megeste ráborulva

[i-fuckedup]

Nem tudok nem arra gondolni, hogy “én mennyire elüldözlek, meg most mit csinálj, ha mindig csak azt sulykolom hogy szar vagy?” Hát, változz. Gondolkozz el azon amit mondok, ne csak megsértődj. Pontosan jól tudod, hogy mindennek ellenére egy részem valahogy szeret, a másik közben mégis gyűlöl. Ez vajon hogy lehet? És akkor hogy lehetek veled ilyen gonosz? Úgy, hogy igazam van. Képtelen vagy felnőni ehhez a feladathoz, és unom, hogy az én dolgom megtanítani milyen egy apa. Nem az én dolgom. Tudnod kéne, ösztönösen. Ahogy én is tudom, mi a dolgom anyaként. Egy apa nem akkor apa amikor ideje, kedve, ereje van. Nekem sincs időm, kedvem, erőm sokszor. Bármi meglepő, nekem is vannak ocsorta szar napjaim. Mégis, a legrosszabb napokon is, én anya vagyok. 100%osan anya vagyok. Mindig. Ez a dolgom.

[felterden]

Horváth Benji: ALAKVÁLTÓK& IDOMÁROK

egy reggel az amfetamin kiemeli az ablakpárkány körüli repedéseket ennek a reggelnek nem kell másik reggel nem szorul bizonyítékokra nem zavar hogy minden amit látsz

– félhomályban fehér függönyök a gyanús ég feltételezett sérülései – átsejlik hozzád – ismerős nyelv túlcsorduló adatmedencék hangok óceánja görbék és törések tükrei a szép és a csúf – ezúttal átengedsz mindent –

a dolgoknak e térképét el fogod felejteni szándékosan vagy nem egyre megy amikor elkezdenek nőni benned

és átalakít minden titkod állatod akiket gyűlölsz észrevenni a gyűlöletedből esznek akiket asztalodhoz invitálsz a szívedből esznek

körbejárnak a testek a tér struktúrái totemek és templomok ütköznek minden árnyalatban kódok és formarendszerek kiszáradt száj felhős pupillák a görcsök és az éhség

kiszolgáltatott leszel és agresszív szűk folyosók reménytől és vágytól felhergelt ködsűrű kísértetei követnek a vonzás pislákoló neonjai alatt olcsó bor és psytrance egymás cigijét szívva a sötétben ahogy tévedések rejtett mechanikája illúziók finom szövete villan elő és tűnik el újra eszedbe jut

hogy meg akartál változtatni másokat mielőtt időt adtál volna magadnak megérteni saját változásod természetét egy te akit megöltél valaki másban nem tudván mit tettél nem tudván mit hagysz magad után nem tudván ki lesz belőled és akkor kezdted elhinni hogy átok ül az örökségen

jó ürügy hogy fenevaddá változz végre aminek mindig is lenned kellett volna hogy elfogadd a romokat a bűntudat alakját a szégyenködöt jó nap a vereségre jó ürügy a hiúságra dolgok amik kifárasztják a tüdőt a gyomrot és nem tudsz betelni velük

ez a reggel mint bármelyik reggel mintha az egyetlen volna párolog befejezetlenül alszik valami gyilkos és szent a gyökerekben szarvak és agancsok feketelyuk-szemek csillognak rendületlenül

valami áll az utadban félsz a változástól félsz az ütközéstől félsz hogy csak ártani tudsz hiába repeszt a jó szándék ma reggel visszanézel ma reggel a romok újra beszélnek

mi vagyunk minden ami maradt a jó a rossz és a sebek vannak dolgok az üres térben vannak dolgok a föld alatt és felett

vannak alakváltók és idomárok a fej ami érti valahogy a szem ami lát és minden hit és kétely ami kell a testnek játékaihoz

ma reggel mindenki itt van érintett és érintetlen aki nézni akar és aki látni emészted a visszatérő képeket amíg az amfetamin kilopakodik belőled

ma nincsenek ígéretek nincs mit bebizonyítani csak tűnődsz forgatod magadban egy arc volt vagy inkább hang

reggelek amik kihozzák belőled ahol nem fogod soha megadni magad és nincs több nyelved nincs okod lőni nincs okod nem lőni

zavart izgalommal nézel körül migrénes vershős ez a reggel valami amiben hiszel úgy is hogy ismered őket jól legszebb hazugságaid mégse mindig tudod hogy működnek

egy gondolat ami beragadt egy lélek amit megsebeztél semmi túl érdekes senkit érdeklik a titkaid senki nem érdemli meg az átkot senki egy áldás

ma reggel újra megtaláltál valamit vissza nem térésed erdejében valami amit soha nem tudsz elmondani csak elteszed és próbálod észben tartani hogy eldobható vagy és valami örökkévalót is képviselsz egyszerre a kivégzőosztag előtt amikor megáll az idő egy évre tízre ezer évre amit akarsz teljesen mindegy

minden ami megmarad több nálad minden amit szeretsz több nálad több nálad minden ami vagy nincs reggel nincs éjszaka mint ezek ma minden árnyék nevét ismered és hagyod hogy beszéljenek

a név a szám nem én vagyok nem én vagyok az én forradalmam csak a sugallat ami kísért csak egy kilátása a dolgoknak

semmivel nem tartozom magamnak semmivel nem tartozom neked van ami történt és van bármi ami utána jön

senki az én döntésem ismertem elejétől fogva és hagyom őket lőni tovább felszakítva a hajnalokat

legyen elfeledve nevem amikor a legjobb vagyok nem én vagyok utat mindennek amiről lemondtunk és mindennek ami lehetetlen

könnyen lehet hogy épp ezt a reggelt kerested

[fashionhungary]

Egy nő sem képes megfelelni Szinte Loránd elvárásainak: ezért van még mindig egyedül

Változz meg! Modern párkapcsolatoké a jövő A modern párkapcsolatok világában sokan találkoznak nehézségekkel, különösen akkor, ha irreális elvárásokkal szembesülnek. Szinte Loránd esete különösen érdekes, mert sok nő próbálkozott már vele, de senki sem tudott megfelelni az elvárásainak. Miért van ez így? Nézzük meg közelebbről! Ki az a Szinte Loránd? Rövid életrajz és…

[enteresc]

Nélküled Without you

Nélküled vagyok I am without you Nem ismerlek I do not know you Hiányzol I miss you Mindig ismertelek I have always known you Azt akarom, olyan legyél, mint én! I want you to become like me! Benned is magamat utálom I hate myself in you Változz meg! Change yourself! A francnak kellesz! Hell wants you! Veled is nélküled vagyok With you I am still without you

[nemlehetezigy]

Annyiszor meg próbáltam már... Küzdöttem

harcoltam...

Harcoltam…

Harcoltam…

...és te mégis mindig megbántottál csalódást

okoztál, ennek ellenére is mindig küzdöttem,

hogy velem maradj, tönkre tettem saját magam miattad, hogy veled legyek és ezt te mind nem vetted észre. Csak egy kis figyelemre és lelki

támaszra lett volna szükségem amit nem kaptam meg.

Sajnálom, de, ha mégegyszer döntenem kéne

hogy küzdjek értünk/ érted hátat forditanék és

elsétálnék.

Most az utolsó esélyt kaptad, hogy változz, és

bízzak benned, ha ezt eljátszod külön utakra

lépünk.

Bizonyits,hogy értelmét nyerjen újra minden.

—-> és te megtetted! Küzdöttél értem, s nem adtad fel. Nem bántam meg soha, hogy az utolsó bizalmamat kaptad meg, a változásra.

[aranysziv]

minden szívdobbanásomra belerezdül a Föld. egyre jobban. az ablakok rezonálnak, a csillárok is csörömpölnek. a távolból hallatszódik a morajlás, a detonáció a fák ágait is éri. valami elkezdődött. nem biztonságos most odakint, még az ég is olyan sötét lett hirtelen. megszólal a sziréna, mindenkinek megbízható helyre kell menekülnie, meghúznia magát, míg a veszély elül. az emberek fejvesztve menekülnek, idő előtt menedéket akarnak találni, mindenkinek ez az elsődleges. a vészjelzés hangjai már olyan erősek, hogy szinte a dobhártyánk is beszakad. de te nem mozdulsz. ott állsz, és mintha nem éreznéd a jeleket, mintha nem hallanád a hangokat, csak nézel magad elé, és meg sem mozdulsz. sem a robbanás helyére, sem biztonságos helyre nem mész, csak állsz a kettő között és vársz. hogy mire, azt talán magad sem tudod. sic transit gloria mundi.

könyörgök, hogy tegyél valamit, könyörgök, térj vissza, könyörgök, hogy halld már meg a szavam. de te csak nézel üres szemekkel, üres szívvel, és vársz. mondasz mindenfélét, de egyiknek sincs ott a helye, a szavaidat a szél elfújja könnyedén. nem azért, mert nem akarom hallani, hanem mert nincs súlyuk, nincs értelmük. annak van súlya, ami robbant, és neked azt hallanod kellene, neked jönnöd kellene. minden folyó kilépett a medréből már, átlépte a partéleket, mire vársz még? késő lesz, ha mondom, nemcsak 20 év múlva, de 2 perc múlva, sőt talán már 2 másodperc is elég, el fogsz késni. okosnak hiszed magad, mikor meg sem mozdulsz? okosnak, ha csak ott állsz és mormolod a magad igazságát, de nem teszel semmit? neked is csak véged lesz, mint ahogy minden másnak, ami odakint marad. a katasztrófa bekövetkezik, és utána minden más, amiért most még tehetnél, csak hiábavalósságá válik. egyszer még ott volt, aztán nem lesz ott semmi, semmi, ami tényleg számított. eltűnik, és magával visz mindent, amire te képtelen voltál vigyázni. pedig akartál. éreztem, hogy akartál.

átkozott az egész világ, hiszen még mondtam is, hogy ő jött volna, ha te nem is. úgy hajtottam a fejemet a párnára, hogy még mindig nem lettél okosabb, még mindig nem érted tényleg, hogy mi forog kockán, hogy el sem tudod képzelni azt, hogy mi történik a háttérben. az eső is eleredt, nagy zivatar volt, minden elázott. abban bíztam, hogy eltelt pár óra, és talán a reggel már megvilágosodást hozott, de nem. neked nem. másnak igen. gondolom ez is a boszorkányság része, hogy bevonzok dolgokat. nem eresztette bő lére, neki az is elég, ha velem nézheti az én kedvenc sorozatomat, még ha az övét nem is, de legyen valami, történjen valami. biztos ő is csak megérezte, hogy menekülnie kell, mielőtt megtörténik a baj. még ha nem is tudja, hogy mi az, csak érzi. te meg még mindig csak ott állsz. az eső most elállt. tudod, egy darabig akarom, egy darabig tényleg, de utána az egészet úgy megutálom, mint ahogy akkor is téged, és akkor már nem lesz bennem más, csak az, hogy akkor kövülj meg, változz szoborrá, mit érdekel engem, ez a te felelősséged, a tiéd egyedül. ez igen.

mondod, hogy te nem bánnád később, ha tudod, hogy nem bántottál, de hát épp ezzel teszed. minden, amit feltételezel, amit magadban gondolsz, ostobaság. az egész fejed sületlenségeket tartalmaz, szörnyű betekinteni is. és te meg hallgatsz rá, végtelenül szomorú. azt hittem, ha egy valamit megtanítottam neked az évek során, csak ezt az egyet, akkor az az, hogy ne arra hallgass. mert nem arra kell. még mindig nem. minden egyes alkalommal, amikor elmentél, amikor itt hagytál, nem a szíved szólt, hanem a fejed, és az bántott. most ugyanazt teszed. másképp tálalod, de ugyanazt teszed. és magadtól félsz. magadtól. nem tőlem, nem attól, hogy nem bírod ki a robbanást, hogy nem bírsz megtartani. még a szabályoktól sem, nem azok rémisztenek meg. te magadtól félsz. magadtól bénultál meg.

mert mi van, ha... és mi van akkor, ha... SEMMI! akkor nem lesz semmi. akkor tévedtünk, akkor így jártunk. akkor az élet, az Isten, a sors, akit csak akarsz, nem ezt szánta sem neked, sem nekem. akkor ez lesz. fájna? igen, mert az összes porcikám azt súgja, hogy ennek működnie kell, tévedés nincs, hibalehetőség kizárva. de már most tudom, hogy próba nélkül kétszer, ha nem háromszor annyira fog fájni ez. mert minden értékesebb neked, minden, mint az, amiről beszéltünk. mint az, amire tudom, hogy te is vágysz. azt mondod, hogy ez az értelem, de ezen én átlátok. ez csak gyávaság, a félelem nagyobb benned, mint a hajlandóság arra, hogy valami most megváltozzon. megértem, hogy nehéz kilépni az ördögi körből. de az nem működött, oktondi egy farkas vagy, ha ezt nem látod be. és most van lehetőségünk, hogy másképp működjön. és nem rajtad múlik ez az egész, hanem rajtam ugyanúgy. és én itt vagyok. ha itt állnál velem szemben, megragadnám a válladat és megráznám, hogy itt vagyok, hát nem látod??? én biztos vagyok, én akarom, hogy működjön, és megtennék ezért bármit, hát nem igaz, hogy nem tudod ezt. ismersz engem egyáltalán? tudod, hogy ki vagyok? és ki vagy te?

egyszer az életben, csak egyszer igazán, bárcsak ne próbálnál te lenni az okosabb. ha valóban észről van szó, akkor tagadhatatlan a sikered, szeretem is az eszedet. de itt most nem ez forog kockán. és nem az kapja a dicsőséget, aki valóban okos volt. nem. és tévedsz, ha azt gondolod, hogy mindig az. mert néha nem kell okosnak lenni. néha elég, ha az ember a szobában nem a legokosabb, de a legkiváncsibb mindközül. a legnyitottabb. a leginkább olyan, aki hajlandó tanulni. aki tapasztalatokat akar, aki élményekre éhezik. és aki tesz. aki bátor. és a bátorság soha nem jelenti azt, hogy nincsenek félelmeink. a bátorság az, ha vannak, de ez nem tart minket vissza. és lehet, hogy hibázunk, igen, ez mindig ott van a pakliban. könnyen meglehet, hogy hibát követünk el azzal, ha megpróbáljuk. de hiba lehet-e valami, amire két tiszta szív ilyen erősen vágyik? én őszintén, tényleg nem hiszem, hogy az akadályokat, veled az oldalamon, ne tudnánk átlépni, legyőzni. egyszerűen nincs előttem a kép. tudom, hogy menne, és meg akarom neked mutatni, hogy menne. hogy most tényleg te vagy az, aki téved. de nem tudom, ha nem adsz esélyt. akkor mindig csak benne ragadsz a te világodban, ahelyett, hogy észrevennéd, hogy mi vesz körül. és az én dobbanásaim, az én robbanásaim ennél sokkal nagyobbak. nem férek a fejedbe. soha nem is fogok, de persze, nem is akarok. akár írok róla, akár nem.

[worldlessworld]

🚪🔑Ha halogatnád azt,amiről tudod,hogy jó lenne neked ,ne tedd!

Változz ès változtass magadon és az életeden.

Küzdj azért,hogy jobb legyen,hogy jobb legyél,mert lehetőség van,csak nem éltél vele..