Tumgik
#uszkár
streetwombat · 5 months
Text
Tumblr media
latenight
5 notes · View notes
pinterzsu · 5 years
Photo
Tumblr media
Finally done... I love my puppy 😄🐶 The puppy size is 28x18,5 cm #pinterzsu #quilling #quillingart #paperart #handmade #quilled #kézzelkészült #egyedi #egyediajándék #magyarinsta #madewithlove #lgenpaper #ajándékötlet #kézimunka #ilovemypuppy #poodle #uszkár #quilledart #quillingartist #paperartist #paperart https://www.instagram.com/p/B1N6K5ihTd0/?igshid=12yxje6vb6akc
0 notes
theilliumbluebell10 · 3 years
Text
Tumblr media
I posted 8 902 times in 2021
11 posts created (0%)
8891 posts reblogged (100%)
For every post I created, I reblogged 808.3 posts.
I added 27 tags in 2021
#ask - 6 posts
#nalini singh - 5 posts
#guild hunter - 4 posts
#personal - 3 posts
#archangel's light - 2 posts
#aks game - 2 posts
#ask game - 2 posts
#cal leandros - 1 posts
#narancs - 1 posts
#hungarian - 1 posts
Longest Tag: 26 characters
#pining with a happy ending
My Top Posts in 2021
#5
🐾 (anything to do with dogs I need to know! :D)
Okay, so I don't have a favourite dog breed because I'm more of a snake person or cat one if I really have to choose between cats and dogs. BUT when I was around 4-5 years old maybe I had a dachshund? I think that's what the breed called in english. It's name was Pötyi.
The after that we had two puli mix with honestly I have no idea what the other breed is called in english so here's how it's in hungarian: uszkár. I don't have any pics about them but i found some on google that look very similiar to what they looked like.
The black one was called Léna.
Tumblr media
And the white one was called Liza.
Tumblr media
4 notes • Posted 2021-08-30 15:31:42 GMT
#4
I've just got Nalini's newsletter, and OH MY GOD? The archangel's light expert was amazing. 😍 It's makes me question if illium will became an archangel in the book, and maybe he will take Suyin's place? Because other seem too say she got her powers out of nesseserity, which I think is a little stupid, but whatever?
5 notes • Posted 2021-08-24 15:15:56 GMT
#3
Hydra!
Yes, i collect art supplies and recently fountain pens too. I'm obsessed with them, I can write so smoothly with these pens, but they so expenseive. I just brought one about a week ago and it cost me about 40 dollar. Yes, it's a Lamy fountain pen so it's very good and I love it, but seriously?
6 notes • Posted 2021-07-22 16:22:30 GMT
#2
Top 5 angels
~DG
1. Illium
2. Elena
3. Aodhan
4. Raphael
5. Alexander
7 notes • Posted 2021-11-28 12:19:29 GMT
#1
So, I finally had the time to make the guild hunter group chat we talked about. Here's the link where you can join, but warning there will be no bashing eachother or eachother's ship. You don't have to like it or even ship it, and you can voice your opinion in a respectful manner, but please if you can't do that than don't even join.
@kael1030 @spacklefritz @dmitrigivesgoodblood @cucuxumusu @whydoyoucareaboutmyusername @cupcakeconundrum93 @hipsandnipslips @bleedinknight
27 notes • Posted 2021-09-17 09:27:16 GMT
Get your Tumblr 2021 Year in Review →
3 notes · View notes
hochesg · 4 years
Text
Pénz, paripa és fegyver után "szakmai" elismeréseket is kaptak az SzFE új politikai napszámosai:
Bodolay Géza és Nemcsák Károly Magyarország Kiváló Művésze-díjat
Szarvas József Kossuth-díjat, Sára Balázs Balázs Béla-díjat,Homonnay Zsolt Jászai-díjat kapott.
Mi kis magyar uszkár-díjasaink. Tapsoljuk meg őket 👏
5 notes · View notes
barbsvurts · 4 years
Text
Bővítem a listát:
1. Lenyírni egy uszkár feje tetejéről a szőrt.
2. Kicserélni a célszalagot egy futóversenyen valami extraerős szalagra.
1 note · View note
mitchellb25 · 5 years
Text
Lola & Csoki
Teljesen összekutyulódtunk!
Azt hiszem, ő Lola:
Tumblr media
És ő Csoki:
Tumblr media
De mindegy! Itt vannak összefogdosva, ölelgetve:
Tumblr media
Teljes a szerelem, mindkét családnál! Mert szerencsére nem az enyémek! :) Olyan jó illatuk van!! Babakutyák...
Még mielőtt: nem tudom milyen keverék, uszkár van benne az biztos :))
15 700. poszt. aztakutyafáját!
9 notes · View notes
quinqueecclesiensis · 5 years
Text
Laterum, Zöld, Dante, Papucs, Jam, Kisrókus, Sujtólég, Lompos uszkár, naéspersze Szántóbüfé.
 ÉlnÁm. Újra.
3 notes · View notes
kutyazona-blog · 7 years
Text
Közepes termetű kutyafajták, akiket te is szeretni fogsz
A közepes termetű kutyafajták lefedik a különböző kutyafajták széles választékát a terrierektől kezdve a huskyig. Lehetnek kanapé kedvelők vagy energikusak, őr kutyák vagy családi kedvencek, és a megjelenésük is változó, úgy, mint a temperamentumuk és a személyiség tekintetében is. Mivel nagyon sok mindenben különböznek, az egyetlen dolog, ami a közepes méretű kutyák esetében valóban közös, az a…
View On WordPress
0 notes
streetwombat · 5 months
Text
Tumblr media Tumblr media
1 note · View note
turisz · 7 years
Text
Barking: idén is Rex nyerte az Uszkár-díjat
9 notes · View notes
theilliumbluebell10 · 3 years
Note
🐾 (anything to do with dogs I need to know! :D)
Okay, so I don't have a favourite dog breed because I'm more of a snake person or cat one if I really have to choose between cats and dogs. BUT when I was around 4-5 years old maybe I had a dachshund? I think that's what the breed called in english. It's name was Pötyi.
The after that we had two puli mix with honestly I have no idea what the other breed is called in english so here's how it's in hungarian: uszkár. I don't have any pics about them but i found some on google that look very similiar to what they looked like.
The black one was called Léna.
Tumblr media
And the white one was called Liza.
Tumblr media
4 notes · View notes
tobbesszamsotetben · 7 years
Text
"Nyolcra megyek érted, a kapuban találkozunk!" - hangzik el a mondat a telefonban. Egész nap erre a randira készülsz. Fodrászhoz mész, inget próbálsz, nyakkendőt próbálsz, szőrtelenítesz. Egyszercsak nyolc óra után öt perccel ott találod magad a lánynál a kapuban, de sehol senki. Megcsörgeted, de Kautzky Armand azt mondja: a hívott szám pillanatnyilag Foglalt! Dudálsz. Először csak egy picit. Kissé kellemetlenül érzed magad, mert a Korzában úgy szól a duda, mint a Normandiai partraszálláskor a hajókürt. Eltelik két perc, és elkezdesz fészkelődni. Körbe nézel, jön-e valaki, majd dudálsz még egyet. Erre csak a szomszédban élő tizenkét kutya kezd el ugatni, plusz a mellékutcában zendít rá az uszkár a vonyításra. Ekkor újra tárcsázol, de Kautzky még mindig, azzal a rettentő kimért hangján tudatja veled: a hívott szám pillanatnyilag Foglalt. Harmadszorra már nem akarsz kürtölni, ezért kiszállsz, és egy félszeg, de annál hangosabb "Nooééémííí"-t eresztesz szélnek, amire a szomszéd Károly bácsi válaszol egy erőteljes "Kurva Anyádat kell kiabálni este nyolckor te faszládá"-t köszön vissza. Zavarodban újra telefonálsz, és reménykedsz, hogy James Bond már bevetésen van és nem az Invitelnél. De pechedre az MI6 szabin van, Armand viszont nincs. Egy jól irányzott mozdulattal szeretnéd földhöz baszni a telefonod, mikor a randid egyszercsak ajtót nyit, és csillogó szemmel mondja neked: ne haragudj, telefonáltam... A kezdeti nehézségek után elindultok az éjszakába, hogy végre megismerhessétek egymást. A kedvenc helyedre viszed a lányt, hiszen első randin senki sem szereti a meglepetéseket. De hiába a rutin, ha az ajtóban megállva azt látod, hogy a hely szinte fullon van. Álltok a bejáratban, és te nem érted, hogy mire ez a tömeg. Talán akciós a fürj tojás az aldiban? Vagy már a dm-ben is lehet kapni zselés kamagrát? Esetleg hónap végén is van pénze az embereknek, és Magyarország tényleg jobban teljesít? Mindenesetre két asztal még mindig szabad. Pont az a kettő, ahol feltűnés nélkül lehet ujjazni a lányokat az asztal alatt. Sietve, izzadva iszkolsz az asztalok felé, de szomorúan, és merevedéstől terhelve kell konstatálnod: mindkét asztal Foglalt! A hely szép, a lánynak is tetszik, így az utolsó szabad asztalnál helyet kaptok. Természetesen nem véletlenül nem kell senkinek sem a szabad férőhely, hiszen az ablak mellett a járdán jelenleg is két építkezés folyik, a szembeszomszédból pedig Gizike várja reggeltől estig, hogy olyat lásson, amit a férje '63-ban sem tudott neki mutatni. Mindezek ellenére a lány gyönyörűszép, semmi nem akadályozhat meg abban, hogy az ital után este meghámozd, mint egy jóféle trópusi gyümölcsöt. Kivéve egy dolog: a cifra fosás. Az italrendelés után gyöngyöző homlokkal kérsz mély elnézéseket, és teszel egy két betűs kitérőt a gyomorideg miatt kikészült bélrendszered okán. Összezárt segglyukkal, tyúklépésben közelítesz a cél felé, miközben az izzadságtól olyan vizes már az inged, hogy abban a Kazanyi vb-t gond nélkül meg lehetett volna rendezni. Már csak pár lépés választ el attól, hogy végre megkönnyebbülve ülhess vissza szépséges kiszemeltedhez, de mikor benyitnál, egy öblös, mély hang szól a megváltást nyújtó ajtó mögül: Foglaaalt! Mikor nyílik az ajtó, az optikailag dagadt, és nyirkos kezű versenyzőnk megütögeti a vállad, és egy olyan mondattal hagyja el a tett színhelyét, amit sosem akarsz hallani: - Nehéz szülés volt.. A tied viszont annál könnyebben ment, és már minden stressztől mentesen tudod folytatni önfeledt beszélgetésed ifjú mátkáddal. Minden olyan témáról beszéltek, ami téged kurvára nem érdekel, de a lány élvezi az estét, és ez a te malmodra hajtja a vizet. Mikor elfogyott pár pohár minőségi rozé, előkerülnek a kényesebb kérdések. Na persze nem arra kell gondolni, hogy popsiba megcsalás-e, vagy hogy mennyire ismeri jól a torok kéményseprőjét, inkább mély és belsőséges vonalon haladtok tovább. Illetve haladnátok, de az új öltöny megvásárlása, a kocsi teletankolása, egy jól irányzott fosás, négy kifizetett rozé után és a kézzelfogható és jelenleg is zajló randi közben a lány benyögi: Foglalt. Ugye megvan a kép, mikor Chuck Norris irgalmatlan erővel lerúgja a tv-t a kisszobában? Ez ebben a másodpercben át is fut az agyadon, de aztán eszedbe jut: úriember nem tesz ilyet, és spárgázni sem akarsz, hiszen az altesti permetezés után az ánuszrózsák nem zárnak annyira biztosan. A miért kérdésre már nem kapsz választ, de én most adok neked! A mai világ legnagyobb rákfenéje, hogy a benne élő emberek, nők és férfiak egyaránt, döntésképtelenek. Rémisztő lelki bizonytalanságban élnek, amit javarészt saját maguknak kreálnak. Olyan dolgoktól félnek, amik be sem következtek, és talán esély sincs rá, hogy bekövetkezzenek. Az elképzelhetetlennek tűnő szörnyű jövőkép ellenére, ők mégis a biztos jelent választják. És a legborzasztóbb az: nem érdekli őket, hogy az jó vagy rossz, a lényeg, hogy biztos legyen. Biztonságban élni a legjobb dolog, amit el lehet képzelni, hiszen olyan talajról tudsz elrugaszkodni, ahonnan bármeddig eljuthatsz. És ha ne adj isten mégis lezuhannál, akkor is ott lesz alattad a kiindulópont, puhára esel, és újra megpróbálhatod. De ez csak akkor működik, ha a talaj, amit biztosnak gondolsz, az örömmel és boldogsággal tölt el! Ha jónak érzed azt, ahonnan el tudsz rugaszkodni, ahol tudsz élni. Mert a szarban nem lehet tapicskolni! Egyhelyben állva hiába biztos alattad a talaj, ahogy megmozdulsz megcsúszol, elesel, és bokától tokáig szaros leszel. És itt van a megoldás: senki nem akar szaros lábbal magasra ugrani, hiszen tudja, hogy nem lehet. Inkább állnak egyhelyben, aztán várják, hogy hátha megszárad, és kifehéredik alattuk az ürülék. De ez sosem fog, ez nem az a fajta. Mikor barangolást szervezek magamnak a lányok között rendszerint a legtöbbször ugyan az a vége: hazamegyek és/vagy kiábrándulok, és kiverem. Mert egyik sem szabad! Nincs olyan nő ma Magyarországon, aki ne lenne foglalt! Az egyik tegnap beszélt egy sráccal face cseten, szerinte ma már járnak is, a másik még nem tette túl magát az exén négy év alatt sem, a harmadik együtt van valakivel, de más kezelgeti, a negyedik együtt van valakivel, aki ugyan kezelgeti, de utálja, mint a szart, az ötödik szintén együtt van a párjával, de már nem is szexelnek. És ezt vég nélkül sorolhatnám. Senki sincs egyedül! És nem azért, mert mindenki annyira boldog, és megtalálta élete párját. A nagy lófaszt! Vajon miért nincsenek esküvők? Miért nincsenek gyerekek? Miért üresek a játszóterek? Miért menekül mindenki a munkájába? Megmondjam? Megmondom, ne szarjál be: utálnak otthon lenni, utálják a párjuk és utálják az életük. Úsznak az árral, csak vannak, csak senyvednek. De nem élnek! Egy percet sem élnek. Soha nem nyúlnék egy ujjal sem ahhoz az emberhez, akihez már nem vonzódom, aki átbaszott, aki nem becsül, aki nem szeret. Úgy veszed a szádba egy bunkó paraszt farkát, hogy előző nap elküldött a kurva anyádba. Ez élet? Ilyen az élet? Erről álmodtál, amikor kicsi voltál? Erről álmodtál, amikor gyerek voltál? Mikor babák puszizkodtak a kezeid között a játszóházban, mikor egymást pusziltátok szájon a babaház mögött, mikor összeházasodtatok a homokozóban az óvónénik előtt, és azt hittétek a tengerparton vagytok? Dehogyis. Azt mondod az élet nehéz. Én azt mondom az élet könnyű. Mert csak egyetlen szabály van: mindig dönteni kell! És nem számít jól vagy rosszul, a lényeg, hogy dönts! Ne élj olyan életet, amit nem szeretnél! Ne élj olyan életet, ami nem a tied, ne élj olyan életet, amiben nem leled örömöd, és legfőképp: ne élj olyan életet, amiben nem vagy minden percben boldog! Talán lesz még pillanat, mikor ott állsz a ház előtt, és várod, hogy jöjjön a lány. Nyolc óra öt percet mutat a telefonod. Izgatott vagy, és nem bírsz már várni. Tárcsázol, kicsöng, és most egy halk tündéri hang szól bele a telefonba és azt mondja: Szabad.
1 note · View note
receptajanlo · 4 years
Text
Uszkár a konyhában szakács
Szeretek utazni, és az ízeket hazavinni. A többit meg kikísérletezni. Tovább https://ift.tt/2WsIrvV
0 notes
nemzetinet · 6 years
Text
Mészárszék a kiskertben
Mondhatjuk persze, hogy a vallás magánügy, és mit szívózunk itt London muszlim főpolgármesterével, de hát a szívünknek kedves nyugati világban a magánügyeknek előbb-utóbb az a végük, hogy bárányt és kecskét vágnak a szomszédban. Ez meg, ugye, alapos gyanú szerint kimeríti a közügy fogalmát.
Mindig tudtam én, hogy állatkínzó csak fehér férfi lehet. Vegyük példának okáért, hogy a fehér férfi megköti a kutyáját, nem cirógatja, olykor pediglen eltelik egy teljes óra anélkül, hogy jutalomfalatokkal tömné – színtiszta állatkínzás, nem? Nem beszélve az olyanokról, akik belerúgnak egy-egy kis házi kedvencbe. Vagy esetleg nem adják meg a kellő tiszteletet, kiabálnak, tiszteletlen hangon szólnak hozzájuk. Summa summárum, nyugati kultúrkörünkben eljutottunk oda, hogy fehér bennszülött garantáltan nem jöhet ki jól abból az esetből, ha bármivel is csorbítja például egy uszkár természetes jogait. Medvét, szarvast, őzikét kilőni, bikaviadalt vagy rókavadászatot rendezni pedig egyszerűen fasizmus, börtönbe kell zárni az összes rohadékot, aki bántja a szegény kis állatkákat.
Feltéve, ha fehér ember az illető. És ez most nagyon lényeges körülmény.
Mert ha teszem azt, Európában élő muszlim bevándorló, akkor természetesen mindenhez joga van. Nézzük csak, mit tett ez a derék mohamedán polgártársunk: hát, nem kibelezte és feldolgozta a bárányt London külvárosában? Tette pedig mindezt azért, mert vallása szerint őnéki muszáj kibelezni egy bárányt, ha eljő az ünnep, amelynek az a lényege, hogy Ábrahám mégsem szíveskedett megölni a saját fiát, ezért a muszlim ember hálából kicsontoz és szakszerűen feldolgoz egy állatot, érje bárhol az ünnepi alkalom. Ha a szíriai sivatagban, akkor ott, ha a londoni előkertben, akkor meg ott. Ebben pont ez a szép.
Én szerintem a bárány húsa finom, magam is nagyon kedvelem, de nem vagyok biztos abban, hogy az utcára nyíló kiskertben késsel hadonászva kéne dicsőíteni Allahot, majd úgyszintén Allah nevében hangulatos vérfürdőt rendezni más vallású szomszédaim szeme láttára. Milyen logikus volna például kibérelni egy vágóhidat, muszlim barátaink ott valósággal tobzódhatnának a hangulatos vallási szertartásokban, mert gondolom én, az áldozati szertartás vágóhídon cseppet logikusabb, mint a nagyvárosi kiskertben.
Hozzá kell tennem azonban rögvest, ez csak szerény javaslat, ha a nagyméltóságú gondolatrendőrség másképp rendelkezik, máris elfogadom, eszem ágában sincs megkérdőjelezni muszlim polgártársaink társadalmunkban elfoglalt jogi és erkölcsi helyzetét.
Éppen csak jelezni igyekeztem, ha jobban tetszik, elpöttyentettem az információmorzsát, hogy a 14. században élni 21. századi emberek társaságában, azonkívül nagy ívben szarni a többségi társadalom normáira, bevett és elfogadott eljárás Londonban. Én személy szerint meghajlok minden mohamedán érv előtt, mit meghajlok, valósággal meggörnyedek. Egy a lényeg, ők nyugodtan és külső körülményektől függetlenül ki tudják belezni az állataikat, csak ez számít, a többit majd elrendezi az élet. 
Ha jobban belegondolok, a Koránban sehol nem szerepel olyan passzus, miszerint ha főpolgármester az illető, akkor mentesül Allah rendelkezései alól. Magyarán Sadiq Khan életrajzában annak a ténynek, hogy ő muszlim, feltétlenül előrébb kell szerepelnie, mint hogy brit állampolgár és városvezető. Azért gondolom ezt, mert Allah és az ő prófétája valahogy nem komálja a fordított sorrendet. Sadiq Khannak tehát kötelessége a londoni erkélyen bárányt belező mellé állnia közéletileg, és cseppet sem lepődnénk meg, ha vallása nemes hagyományai szerint ő is széttrancsírozna mondjuk egy kecskét a brit alsóház előcsarnokában. 
Mondhatjuk persze, hogy a vallás magánügy, és mit szívózunk itt London muszlim főpolgármesterével, de hát a szívünknek kedves nyugati világban a magánügyeknek előbb-utóbb az a végük, hogy bárányt és kecskét vágnak a szomszédban. Ez meg, ugye, alapos gyanú szerint kimeríti a közügy fogalmát.   
Én a magam részéről szeretnék egyrészt boldog áldozati ünnepet kívánni a világ minden jóindulatú emberének, másrészt felhívom a figyelmet, hogy szaladnak a hetek, hónapok, lassan itt a karácsony. Idén Szaúd-Arábiában töltjük az ünnepet, hangulatos családi programot tervezünk december 24-re. Először kiállunk Rijád valamelyik forgalmas főterére, felállítom a magam ácsolta tízméteres keresztet, és egy mindenhonnan jól látható dobogóról, megfelelő hangosítással zsoltárokat énekelek órákon át. Mindeközben családom betlehemező tagjai körüljárják a várost: minden házba bekopogtatnak, jézuskás kulcstartókat osztogatnak az araboknak, illetve meghintik őket szenteltvízzel.
Mondanom sem kell, hogy szigorúan magánkeretek között.
Szentesi Zöldi László – www.888.hu
Köszönettel és barátsággal!
www.flagmagazin.hu
Mészárszék a kiskertben a Nemzeti.net-en jelent meg,
0 notes
korkep-blog · 7 years
Text
Szilveszter éjjelén - És bónuszként egy 130 évvel ezelőtti történet
A szilveszter talán legjelentősebb célja, hogy távolt tartsuk a háztól a rontó, ártó erőket. Ennek mai leggyakoribb formája a durrogtatás, tűzijáték, melynek hangja elűzi a gonoszt.
Az év utolsó napja hallgatólagos ünnep, hivatalosan munkanap, amely ünnepi hangulatban telik. Szent Szilveszter pápáról (4.  század) kapta a nevét, aki az év utolsó napján halt meg. A nap vidám, hangos  ünneplése a római kori örökség, melyen még a rabszolgák is részt vehettek. Mint minden „jó“ gyorsan elterjedt, s népszokássá vált a világ minden pontján.
  Szilveszter éjjel,  pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen, s helyére bejöhessen az újév.  Erdélyben kiharangozták az újévet, s énekekkel köszöntötték az újat.
    Talán a legjelentősebb cél, hogy távol tartsuk a háztól a rontó, ártó erőket. Ennek mai leggyakoribb formája a durrogtatás, tűzijáték, melynek hangja elűzi a gonoszt. Így lehet, hogy a Föld forgásának megfelelően 24 órán keresztül mindig van olyan helye a világnak, ahol rakéták öltöztetik az eget változatos színekbe. Egykor elődeink ugyanerre az ostort, dudát, csengőt, kolompot használták.
  A naphoz kötődő szokások jelentős része a múló év nehéz pillanatainak feledtetését szolgálták, pl. papírra vetették majd elégették az elkövetett bánatokat, hibákat, bűnöket, hogy azok ne ismétlődjenek meg az új évben. hogy abban csupa boldogság, szerencsés történés következzen be. Inni, ünnepelni, de fogadkozni is jobb együtt, csoportosan.
    Ezt szolgálja a pezsgő zajos felbontása is. A pezsgő, a bor, az italok is elmaradhatatlan részei az éjjeli ünneplésnek. Az alábbi 130 éves történet is egy ilyen ünneplést és annak eredményét jelenítik meg.
    Egy korhely Szilveszter-éje
  Egészen különös hangulat volt a mélyben  Részegi Vendel  úr  a jéghideg  Szilveszter-éjben a csapszéket elhagyta, melynek tulajdonosa sietett ezen vendége után az ajtót bezárni. A derék férfi, aki oly hirtelen az utcán találta magát, az első pillanatban csak homályosan emlékezett vissza a feltűnő hőmérséklet-változásnak okaira. Az első sejtelem amely benne támadt, hogy tudniillik egészen megfoghatatlan módon a hideg fürdőbe jutott, hamisnak bizonyult,  mert  az   első  tempónál fekvőhelyének szilárd mivoltáról oly tökéletesen meggyőződött, hogy a szándékolt uszkár-úszást teljes megnyugvással abban hagyta és mindamellett azon reményben ringatta magát, hogy nemsokára  biztonságban lesz.
  Kezeivel óvatosan körültapogatózva azon örvendetes fölfedezést lette, hogy körülötte annyi szárazföld létezik, amennyire a fölkeléshez  szük­sége  van  és  mivel  olyasvalami  volt  közelében,  ami támaszpontot nyújtott.  Részegi uram nemsokára a lábán állott, miközben persze az az érzése volt, mintha lábai magasan nyúlnának és ő tulajdonképpen fején állana.
    Fáradozása közben, hogy környezetével egyensúlyt tartson, nyakravalójánál fogva ragadta meg magát, melynek létezése, valamint a felső kabátnak rövid idő múlva bekövetkezett fölfedezése mindinkább azon meggyőződést szilárdították meg benne, hogy valamely  egyelőre  közelebbről nem ismert,  de bizonyára fölötte  czivilizált vidéken van.
  Lassanként az a csöndes visszaemlékezés is támadt lelkében, hogy közel vendéglőnek kell állania, ahol véghetetlen hosszú idő előtt valakit kutyának híttak; de mentől tovább feszegette ezen mitikus eseményt, annál valószínűtlenebbnek látszott előtte, hogy személye annak középpontja lettvolna. Most egészen pontosan emlékezett, hogy az összegyűlt társasághoz beszédet intézett, amely fölött ez zajos lelkesültségben tört ki.
  Kézen hordozták, a szobában diadalmenetben mentek vele végig, és az ün­nepelt férfiút éppen a künnlevő ujjongó népnek akarták mutatni, midőn az ajtó megnyílt és jéghideg légáramlat­nak engedett utat, mely elől mindnyájan melegebb égalj alá futottak. Ezen alkalommal őróla egészen meg kellett feledkezniük. Ekközben a föld ezen helyről tovább moz­dult, tudja isten, hogy milyen messze volt már, és ő most azt várja, hogy holnap megint erre jöjjön és őt magával vigye? …
  „Szép barátok!” mormogá Részegi úr és bal lábát kinyújtotta, hogy elinduljon. Ezen szándéka közben azon kellemetlen megfigyelést tette, hogy valamely láthatatlan hatalom folytonosan egy lámpaoszlop felé dobálja, anél­kül, hogy ezen neveletlenségért bocsánatot kérne. A különben oly bátor és vállalkozó férfiú most a rendőrséghez azon kérdést szerette volna intézni, vajon nem érzi-e a kötelezettséget, hogy ily túlkapásokkal szemben hivatalos tekintélyét latba vesse, de mérsékelte dühét, midőn meg­gondolta, hogy valószínűleg csupán részeg szellemmel van dolga, ki a lámpa lángjánál melegítkezni szeretne.
  De mi­vel a dobálások semmiképpen sem akartak megszűnni, a jámbor férfiú végre leült és az önelhatározás ezen cse­lekményének annyira megörült, hogy torkaszakadtából nevetni kezdett. A nevetés miatti erőlködés, valamint a ködös távolba való nézés elfárasztották és — miután még valakinek, aki őt közelebbről nem érdekelte, de akiről azt hitte, hogy sietve mellette elhaladtában, „Jó éjszakát kívánok, Részegi úr!” kívánságot hallatott. „Szervusz”-t mondott — szemeit behunyta.
    A magános  alvó   megesküdött volna,   hogy  éppen csak elszunyadott, midőn valóságos halálos félelem ébresztette föl. Egek ura, mily hideg tapintású a homloka, mily tükörsimák voltak véredényei, amelyeken sok ezer hangya korcsolyázva nyüzsgött; hogyan terjedt agyának fagyott síkja koponyáját szétrepesztessél fenyegetvén! És ki írja le ijedelmét, midőn kimondhatatlan fáradsággal csizmáit lehúzza és lábai is oly tapintásúak, mint a kőszobrok; mi­dőn kiáltani akar — és szája homokkal lesz teli!
  Az utóbbi körülmény magában véve a legcsekélyebb lett volna, mert józan megfontolás mellett Részegi uram bizonyosait nem felejtette volna el, hogy csupán jobb csizmájának makacs ellenállása vetette őt arcával egy homokrakásra. A sze­rencsétlenre nézve azonban nem volt többé kétséges: meghalt és azok az emberek odabenn nem diadalmenetben vitték ki. Hanem azért, mert szomorú vége őket az ivásban feszélyezte.
  A szörnyetegek! Még kalapját sem adták neki oda oly hosszú útra… Persze, a halál már belé fész­kelte magát… Egykor már álmában szintén oly árnyékszerűnek, hidegnek és borzalmasnak érezte magát, mint ma, és akkor is azt hitte, hogy ez a halált jelent, pedig ez csak előérzete volt ama mindenesetre szintén nagyon szomorító eseménynek, mely néhány nappal később állott be, midőn tudniillik ekszekválták.
    De most komoly volt a dolog. Egészen világosan érezte saját hullaszagát és mivel úgyse lehetett rajta se­gíteni, legalább arra törekedett, hogy illedelmes, komoly hallottarcot vágjon. De azután családjára gondolt és sírnia kellett. Mindenképpen szerette volna tudni, hány árvát hagy hátra: de nem jutott eszébe bármily bensőleg irányult is minden gondolata ezen pontra.
  Erre könnyei még jobban megeredtek, mert azt vélte, hogy az örökkévalóságban minden atyától rossz néven fogják venni, ha azt sem tudja, hogy hány gyermeket tett árvává. Épp oly kevéssé tudott magának szegény feleségét illetőleg egyöntetű   képzetet   alkotni.  Háromszor nősült, de a jelen pillanatban halálbüntetés terhe alatt (mily esztelen fenyegetés reá nézve) nem jutott volna eszébe, hogy három Vénusz közül melyik időzik még abban a világban, amelyet éppen elhagyott. Szívszorulást érzett, midőn azon valószínűségre gondolt, melynél fogva legközelebb a két elhunyt hölgygyel kell az ismeretséget megújítania, amelyet a földön szívesen félbeszakított.
    Attól is tartott, hogy ha a földöntúli lakosok békeszeretetét az illető szaktudósok csak kissé is túlozták, az említett hölgyek nem késnének neki a paradicsomot oly meleggé tenni, amint csak lehetséges. Ily bizonytalan sorssal szemben véghetetlen lehangoltság vett rajta erőt.
  Miközben folytatólag azt fontolgatta, hogy őt élettelensége dacára tulajdonképpen mégsem kellene kutyának nevezni, és hogy a meleg nemez kalap a túlvilágon sem árthatna, megmerevedett kezeivel megásta sírját és orrát belefektette. Így feküdt elhunytának egyéb fejleményét várván, míg egy égi sugár szemébe nem villant és egy harsonahang mely nagyon ismerősnek tűnt föl előtte, nem mondta ki ezen föltámadási szókat: „Korhely, ha ma éjjel föl nem szedlek, megfagytál!”
    (Losoncz és Vidéke, 1888. január 1., 1. szám)
  Megtalálta és lejegyezte, a korabeli képeslapokat összegyűjtötte:
  Puntigán József
0 notes
kutyazona-blog · 7 years
Text
TOP10: Mini kutyafajták képekkel
TOP10: Mini kutyafajták képekkel
Tökéletesek a kompakt terekhez, a pénztárcánkhoz, picik, imádnivaló és könnyen hordozhatóak, talán ezek a mini kutyafajták legfőbb jellemzői. Ha a mini kutyák között keresgélsz, akkor vess erre a listára is egy pillantást, hisz olyan ennivalóak. Listánkban a mini kutyafajták képekkel és egy rövid leírással: Azok számára, akik nem tudják elviselni, hogy távol legyenek a szeretett kedvencüktől, van…
View On WordPress
0 notes