#türkmenisztán

[angelofghetto]

van még hova fejlődni

Kicsit összezavarodtam Dél- és Észak-Korea ügyben. Tinikoromból úgy emlékeztem, hogy észak a gazdag, és dél a tré. De hogy most akkor megfordult? Meg.

Úgy tűnik, mégis van értelme a türk burgonyakutatás támogatásának, némi diktátori módszertan fejében.

Szóval van még hova fejlődni, úgyhogy érdemes megragadni az utolsó lehetőséget, hogy megállhassunk a lejtőn, mert mint ezeknek az országoknak a példája mutatja, a világ csak néz és szörnyülködik, de nem tesz semmit az ilyen fajta szuverén országok ügyében.

[viragfold]

Wirágfölde ilkinji türkmen myhmanlaryny garşylaýarys!

[Köszöntjük Virágföld első türkmén látogatóját!]

[We welcome the first Turkmen visitor to Virágföld!]

[chuckyeager]

Bendarzsevszkij Anton

2022 után a köszöntések száma drasztikusan csökkent, 14-re. 2023-ban már csak 10 köszöntés. 2024-ben 7 - minden idők legalacsonyabbika a kremlinológia szerint. A nagyobb országok között talán az egyetlen kivétel, Törökország, a többi köszöntő hagyományosnak mondható - Lukasenka, Kaszim-Zsomart Tokajev (Kazahsztán) és Nikol Pasinyan (Örményország). Ezen kívül Türkmenisztán diktátora, Közép-Afrikai Köztársaság, Bahrein királya és Nikaragua elnöke… Legalább ennyire érdekes, hogy kik NEM köszöntötték Putyint - a posztszovjet térség orosz partnerei, a Moszkvával egy szövetségben lévő Kirgizisztán, vagy Üzbegisztán, Tádzsikisztán. Elmaradt tovább Kína, India vagy Azerbajdzsán köszöntője is.

Ez inkább kis színes, ami egyre mélyülő elszigeteltségről árulkodik. De van itt valami más is, egy olyan folyamat, ami sokkal problémásabb az orosz társadalom számára.

Ez pedig Oroszország eltolódása a személyi kultusz irányába.

A külföldi köszöntések elmaradása mellett egyre több, belföldi akcióra került sor, amelynek egy része “önszerveződő” volt, másik részét központilag szervezték. Szamarában például több mint 100 egyetemista kiterített egy orosz zászlót és Putyin nevét formálta meg. Hasonló akciók országszerte zajlottak. Moszkvában több mint 5000 ezer embert gyűjtöttek össze egy “Boldog születésnapot elnök úr” felirathoz. A rosztovi megyében pedig alsó osztályos kisiskolásokkal rakták ki a “PUTYIN” feliratot. Szentpéterváron 2000-en vettek részt hasonló akcióban. A legszürreálisabb talán mégis a 2022 óta orosz megszállás alatt lévő herszoni területek sztorija, ahol Novoalekszejevka lakói egy szívet formáltak meg az orosz elnök vezetéknevével. A 2022 tavaszán földig rombolt Mariupol lakói pedig a TASS szerint örömmel csatlakoztak a "jó tettek - a legjobb ajándék az elnök számára" című akcióhoz.

Egy jellemző hírközlemény az orosz sajtóból, mintha szovjet Pravdát olvasná az ember (ez is Pravda, Komszomolszkaja Pravda, de nem szovjet, hanem orosz...):

"A Kalancsak körzet gondoskodó lakói munkával ünnepelték az elnök születésnapját - traktort javítottak a herszoni régió harcosai számára."

Jól tudjuk, hogy a XX. század történelmében mekkora korlátlan emberszeretet övezte Sztálin vagy Brezsnyev elvtársakat. Ez a fajta személyi kultusz Oroszországban a korábbi években kevésbé volt jellemző. Most ismét egyre inkább beépül az orosz mindennapokba.

[zeroz2ro]

Ezért jár szívesebben Keletre, Nyugaton szarba sem veszik, leprásként néznek rá...

[orban1geci]

innen

Magyarország miniszterelnökének erkélyén augusztus 20-án, a szuverén Magyarország nemzeti ünnepén, a pogány Magyarországot a keresztény Európa családjába vezető Szent István ünnepén az alábbiakat láttuk: Recep Tayyip Erdoğant, a 99,8%-ban muszlim ‎(leginkább szunnita) Törökország elnökét, Ilham Aliyevet, a 99%-ban muszlim (85% síita, 15% szunnita) Azerbajdzsán elnökét, Savkat Mirzijojevet, a 92%-ban muszlim (főként szunnita) Üzbegisztán elnökét, Tamím bin Hamad ál-Szánit, a 68%-ban muszlim (főként vahhábita) katari emírt, Szadir Zsaparovot, a 75%-ban muszlim (főként szunnita) Kirgizisztán államfőjét, Rusztam Minnyihanovot, az 50%-ban muszlim (főként szunnita), továbbá különféle szinkretista, természethívő Tatár Köztársaság vezetőjét, valamint Serdar Berdimuhamedowot, a 93%-ban muszlim Türkmenisztán államfőjét

[otthonzulles]

lenyűgöző!

[robokacsa]

A cikk leírja, hogy az X jelenleg olyan autoriter országokban van betiltva, mint Kína, Oroszország, Észak Korea, Irán, Myanmar, Venezuela és Türkmenisztán. Biztos, hogy ezek jobb helyek, mint a "világ többi része" ?!

ezzel egy kis idore brazilia > vilag tobbi resze

[szonikusfiatalsag]

én nem hiszem el bazmeg

ugyanott tartunk mindjárt, mint a harmadik hullámban, van 2.4 millió ember aki még csak nem is regisztrált oltásra, a magyar eü-t évekig full kapacitáson fogják terhelni amíg meg nem halnak, vagy mi a terv? szépen megvárjuk amíg Fóliasisakos Laci meg Autószerelő és Vakcinaszakértő Tibi rájön hogy kihányni a tüdejét nem jó móka? MI A FASZOMÉRT NEM KÖTELEZŐ, EHHEZ TÉNYLEG ILYEN FELVILÁGOSULT ORSZÁGNAK KELL LENNI, MINT INDONÉZIA MEG TÜRKMENISZTÁN?

[markoferko]

🤣🤣🤣

türkmenisztán újratöltve!!! KÖNYV ALAKÚ ÉPÜLETSZÖRNY by mészáros lőrinc gyermekeinek cége.

😂😂

demeter szilárd

😂😂

A bejárati homlokzat domináns eleme a felnagyított falevél formájú perforált záróelem, amely utal az erdő-levél-fafeldolgozás-papír-könyv folyamatára, mutatja az organikus összetartozást a magányos épületet őrző erdővel, áttörtségével pedig az idő múlását, az anyagok és a papír öregedését sugallja.

azt

[nemzetinet]

Megállapodtak a kaszpi ötök a tenger használatáról

A kazahsztáni Aktau, a kazah riviéra egyik kikötővárosa adott otthont az ötödik kaszpi csúcsnak. A tengerrel határos öt állam, Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán és Azerbajdzsán vezetői írtak alá megállapodást a Kaszpi-tenger használatának jogi státuszáról.

A Szovjetunió szétesése után az önállósodó négy tagállam és Irán között nem mindenhol volt egyértelmű a partvonal megosztása, a területi viták elhúzódó konfliktusokat generáltak az öt ország között.

A Kaszpi-tenger jogi helyzetét rendező egyezmény előkészítésén több mint húsz éven át dolgozott több mint ötven munkacsoport. A megállapodással az eddig vitázó öt ország most új fejezetet nyit, együttműködést a közlekedés, a kereskedelem, az energetika és az ökológia terén.

Az öt nemzethez a partvonaltól számított 15 mérföldig szuverén területként tartoznak a vizek, további tíz tengeri mérföldön át folytathatnak halászatot az országok, ezen a távolságon túl pedig közösnek számít a tenger.

“Az egyezményt aláíró országok vállalták, hogy elfogadják és alkalmazzák a megállapodásban rögzítetteket. Így a Kaszpi-tenger a jó szomszédság és barátság térsége lehet. Az öt állam békés céllal használja a vizeket, tiszteletbe tartva a Kaszpi-tenger országainak szuverenitását. A Kaszpi-tengeren egy külföldi ország sem létesíthet katonai bázist” – mondta a kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev.

Az iráni elnök konkrétan egyszer sem nevezte meg az Egyesült Államokat, de elemzők szerint Washingtonra utalt, amikor kijelentette, hogy a Kaszpi-tenger kizárólag a vízzel határos országokhoz tartozik:

“A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy egy külföldi ország katonai ereje sem léphet a térségbe. Deklaráltuk, hogy egy külföldi ország hadserege vagy tengerészete sem hajthat végre műveleteket a Kaszpi-tengeren. Ennek betartatása érdekében fokozzuk a térségben a biztonsági jelenlétet, ami mindannyiunk számára fontos” – hangsúlyozta Hassan Rouhani.

A Kaszpi-tenger jogi helyzetéről szóló egyezmény mellett a térség öt országa kormányközi megállapodást is aláírt, ami a kereskedelmi, gazdasági, közlekedési együttműködés alapja a jövőben.

Vlagyimir Putyin szintén a biztonságot nevezte legfontosabbnak:

”A Kaszpi-tengert övező országok számára a biztonság a legfontosabb. Hatékony válaszlépéseket kell tennünk a nemzetközi fenyegetésekre, amiket napjainkban tapasztalunk. A Kaszpi-tenger közel esik több nemzetközi konfliktuszónához, a terrorizmus fészkeihez. A közel-keleti és afganisztáni gócpontok a közelben vannak” – magyarázta az orosz elnök.

A most aláírt megállapodásig eljutni hosszadalmas és nehézkes volt. Az átfogó előkészítés ellenére maradtak rendezetlen ügyek az öt ország között. Ilyen a Kaszpi-tenger medencéje alatt húzódó szénhidrogén-kincs elosztása, mondta Zumarek Szarabekov. külpolitikai elemző:

“A tengerfenék alatti gáz- és olajmezők felosztásáról szóló egyeztetések nem mozdultak el az eddigi patthelyzetről. Mind az öt állam ragaszkodik a kiaknázás lehetőségéhez. A most elfogadott szöveg csak annyit tartalmaz, hogy az ásványi vagyont a szomszédos országok közösen hasznosítják.”

A Kaszpi-tenger alatti kőolaj- és földgázkészletek hasznosításáról később tervez megállapodást kötni az öt ország. Az államfők a mostani csúcson vállalták, hogy az energiahordozók és ásványkincsek elosztásáról országaik elkezdik kidolgozni egy későbbi egyezmény alapjait.

A következő kaszpi csúcsot Türkmenisztánban rendezik, dátumáról később határoznak.

Aktauból Kurikba repült az Euronews stábja, ahol ünnepélyes keretek között avatták fel az új kikötőt. A dokkok a nemzetközi közlekedési folyosókhoz kapcsolódnak közvetlen vasúti összeköttetéssel.

Euronews

Megállapodtak a kaszpi ötök a tenger használatáról a Nemzeti.net-en jelent meg,

[otthonzulles]

(elgondolkodtató, vitaindító, kössük fel a gatyánkat)

Az előzőleg megosztott Macron-nyilatkozatra érkezett kommentektől sikeresen bemutattam egy dupla leszúrt facepalmot. Azért a Múzsa-olvasóktól ennél több eszet várna el az ember... na mindegy, akkor szájbarágó:

"Nekünk nem kellenek a migráncsok, menjenek oda, ahol szívesen látják őket, vagy maradjanak otthon!" - van két rossz hírem:

1. A migráncsokat sehol nem látják szívesen. Az orbáni propagandával ellentétben a hanyatló nyugaton sem. Azonban mivel ott jogállam van, _kénytelenek_ legalább formálisan betartani a genfi menekültügyi egyezményt.

2. A menekültek akkor sem fognak otthon maradni, ha nem látjuk szívesen őket. Ugyanis az életüket féltik. Amíg nem állítunk fel géppuskafészkeket és aknazárat a határon, jönni fognak.

"Fogadja be őket Amerika! Ők tehetnek az egészről!" - ez ennél azért sokkal bonyolultabb, de még ha ők is tehetnek róla, és akkor mi van?

Szerintetek Biden majd bűnbánóan befogad pár millió afgánt, hogy aztán Trump diadalmenetben vonuljon be a Fehér Házba? Az amcsik örülnek, mint majom a farkának, hogy tőlük a Csendes-Óceán választja el Afganisztánt, nem pedig szárazföld...

"Nem kell nekünk brüsszeli diktátum! Azt engedünk be, akit akarunk!" - oké. Akkor gondoljunk csak vissza 2015-re. Akkor Magyarországot elözönlötték a szíriaiak, és csak azért nincsenek még mindig itt, mert Merkel anyus mindenkit beengedett Németországba, nehogy végzetesen destabilizálódjon a Balkán (beleértve Magyarországot). Na ez az, amit még egyszer nem fognak meglépni, már csak azért sem, mert hamarosan választások lesznek (ahogy Franciaországban is). Garantálom, hogy most nincs egyetlen nyugati vezető sem, aki egyoldalúan magára vállalná a menekültek befogadását. Magyarország pedig továbbra is az EU balkáni kapuja, úgyhogy az afgánok ide fognak jönni. Sok szerencsét ahhoz, hogy egyedül feltartóztassuk őket!

"Nekünk nem kell kvóta meg közös európai menekültpolitika!" - nos, a fent leírtak miatt két választásunk van: vagy elfogadjuk, hogy ezt a menekültválságot európai szinten kezeljük (bizonyos áldozatokat is vállalva), vagy egyedül maradunk. Ausztria és Németország lezárja a határait, mi pedig megmutathatjuk, mit tudunk kezdeni párszázezer afgánnal (akik át fognak jönni a kerítésen, ne is áltassuk magunkat).

Amúgy az európai menekültpolitika lényege nem az, hogy mindenkit befogadjunk, hanem hogy az útbaeső országok közül minél többeket rávegyünk (leginkább pénzzel), hogy tartóztassák fel az emberáradat nagy részét, és Európába csak viszonylag kevesen juthassanak el. Ezekkel viszont kell majd kezdeni valamit, és itt muszáj lesz valamilyen kvóta szerint elosztani őket. És nem, Orbán nem fogja tudni még egyszer megjátszani azt, mint 2015-ben.

Panamajack

Vezérfőszerkesztői kiegészítés az előző alá kommentekből, pro primo először:

A menekültáradat nagyon nagy része a környező országokban van. Pakisztánban konkrétan vagy másfélmillió afgán menekült van már évek óta, akik eddig a tálibok által uralt hegyvidéki tartományokban lakók, illetve a nem pastu etnikumú kisebbségek (hazarák, tádzsikok) közül kerülnek ki.

A szintén szomszédos (csak a másik irányba) Tádzsikisztán már bejelentette hogy befogad százezer menekültet. Legalább ennyi már rég ott van (meg Afganisztán Tádzsikisztánnal határos északi részén jó párszor verték már orrba a talibánt a helyi hegyeket jól ismerő hadurak) szóval várhatóan oda is százezrek de az is lehet hogy milliók fognak érkezni.

Üzbegisztán nagyon keveset enged be, mivel tart attól, hogy tömegesen mennének oda tálibok és kiterjesztenék a háborút.

Szomszédok ország még Türkmenisztán meg Irán, mindkettő kemény diktatúra, utóbbi kifejezetten barátságtalan az iszlám szunnita ágát követő afganisztáni népcsoportokkal (Irán a síita iszlámot követi).

Figyelembe veendő továbbá, hogy a környéken magashegységek (pl. Hindukus, Pamír) váltakoznak kegyetlen sivatagokkal, a lakható vidék nagy része a völgyekben van és egyáltalán nem nagy eltartóképességű. Ehhez hozzájön, hogy arrafelé az állam se egészen ott van mint nálunk, a kirgiz, a tádzsik és az üzbég kormány egymással sincs jóban, de sok helyen, főleg a hegyekben a saját területük feletti kontrolljuk is csak névleges.

Ezzel együtt, a környékbeli államokban összességében több milliónyi afganisztáni menekült van, és többet befogadni nem nagyon tudnak.

Proprimó másodszor:

Vegyük még hozzá azt, hogy az innen nagyon hasonló nevű országok és emberek valójában nagyon különbözőek és kb. annyira vannak jóban egymással, mint mi a románokkal és a szlovákokkal.

Például a kirgizek nyelve a kipcsak nyelvek közé tartozik (mint pl. a kun és a besenyő, ezért szokott a Doktor Miniszter Elnök Úr kipcsakozni), de eredetileg altaji nyelv, ami a nyelvcsalád egy másik ága.

Az üzbég nem ez az ága a türk nyelveknek, mert az ujgur rokona.

A tádzsikok ehhez képest a fárszi (perzsa) egy változatát beszélik, amelyet Tádzsikisztánban cirill betűvel írnak, Afganisztánban viszont arab ábécével, mint a fárszit is. Ehhez képest Afganisztánban elterjedt a dari, ami szintén a fárszi egy másik változata, és van olyan tádzsik, amelyik csak dariul tud, tádzsikul alig.

A környék történelme az elmúlt bő ezer évben arról szól, hogy ezek a népcsoportok, kiegészülve az altaji nyelvcsaládba tartozó tatárokkal és a mongolul beszélő mongolokkal, egymást irtották. Egy-egy eltérő nyelven vagy tájszólással beszélő ember ott olyan gyanút, adott esetben gyűlöletet tud kelteni, amely itt számunkra ismeretlen.

[vamberyutazonaplo]

Kara-kum sivatag, Türkmenisztán

A Kara-Kum sivatag felé haladva, se embernek, se tevének sem volt nyoma. Észak felé haladtunk; nappal a Napot, éjszaka a csillagokat bámulva utaztunk a célpontunk felé. Ezt használtuk iránytűként, mint ahogy a turkománoknál is szokás. Mozdulatlansága révén a legfényesebb csillagot, ami felé haladtunk, Temir Kaziknak (vas-szeg) nevezik. A tevék egybe vannak kötve, egy sorba haladnak velünk, miközben egy ember vezette. Egyszer csak kezdett eltűnni a sivatag, a homok és végre sima, agyagtalajon tudtunk közlekedni. Reggelink kovásztalan kenyér volt, egy kis édes vízzel. Evés közben nem tudtam figyelmen kívül hagyni, hogy a kervanbasi Iliász és hadsi Szálih folyamatosan engem bámulva beszélgettek. Tudtam, hogy miről beszélnek, de úgy tettem, mintha nem; a Koránt olvasgattam. Ezután felkeltem, s odasétáltam hozzájuk, mintha én is részt szeretnék venni a beszélgetésben. Félrehívtak, és azt mondták, hogy a kervanbasi nem engem szeretne magával vinni, mert gyanúsnak tűnök. Eddig is éreztem a bizalmatlanságot: egyszer sikerült is a gyanút eltűntetni magamról. Tudtam, hogy ez le fog fárasztani és nem leszek képes normális jegyzeteket készíteni. Egy kicsit a környezetről is sikerült jegyzetet csinálni: a Körentagi hegység közelében görög romokat találtam. Az a beszéd kering róla, hogy a Kaaba romjai és hogy Isten először ide helyezte el. Sajnálatos módon a kék, sánta ördög, Gökleng lerombolta, ezért Isten a Kaabát Mekkába vitte. Emiatt a Göklenekkel állandó harcban élnek.

[szkennelttucsok]

De akkor Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán kivel egyesül végül?

Ébredjetek!

[goblueboythings-blog]

Üzbegisztán

Üzbegisztán, hivatalosan az Üzbég Köztársaság, egy ország a közép-ázsiában. Az általa határolt öt tengerparttal nem rendelkező országok: Kazahsztán és az északi ; Kirgizisztán, hogy az észak- ; Tádzsikisztán, hogy a délkeleti; Afganisztán a dél ; és Türkmenisztán, hogy a délnyugati. Együtt Liechtenstein, ez az egyik csak két kétszeresen tengerparttal nem rendelkező országokban.

Mint szuverén állam, Üzbegisztán egy világi, egységes alkotmányos köztársaság. 12 tartományból és egy autonóm köztársaságból áll. Üzbegisztán fővárosa és legnagyobb városa Taškent.

A mai Üzbegisztán az ősi időkben a Transoxiana és Turan iráni beszédrégiójának része volt. Az első feljegyzett telepesek kelet iráni nomádok, az úgynevezett szkíták, aki megalapította királyságok Horezmben, Baktriában, Szogdia, Fergana és Margiana. A területet beépítették az Iráni Achaemenid Birodalomba, és a macedón görög uralom időszaka után az iráni uralom alatt állt. A Parthiai Birodalom, majd a Sasanian Birodalom költözött egészen a 7. században Irán arab védelemeig. A 7. században a muszlim hódítás a lakosság többségét, ideértve a helyi uralkodó osztályokat is, az iszlám híveivé alakította. Ebben az időszakban olyan városok, mint Samarkand, Khiva és Bukhara kezdtek meggazdagodni a Selyemút útján, és tanúi voltak az iszlám aranykor vezető biztonsági szereplőinek megjelenésére, köztük Muhammad al-Bukhari, Al-Tirmidhi, al-Biruni és Avicenna.. A helyi Khwarezmian-dinasztia, valamint Közép-Ázsia egészét a mongol invázió a 13. században megsemmisítette. A mongol hódítások után a környéken egyre inkább uralkodtak a török ​​népek. Shahrisabz városában született a török-mongol hódító Tamerlane (SEO), aki a 14. században megalapította a Timurid Birodalmat, és Samarkand fővárosával Turan Legfőbb Emirévé nyilvánította, amely a tudomány világközpontjává vált a Ulugh Beg uralma, a Timurid reneszánsz születése. A Timurid-dinasztia területeit üzbég Shaybanids meghódítottaszázadban a hatalom központját áthelyezve Samarkandból Bukhara-ba. A régió három részre kimondja: Khanate Khiva, Khanate a Kokand és Emirátust Bukhara. Hódítások császár Bábur kelet felé vezetett az alapja India „s proto-ipari Mogul Birodalom.