#szar nap

[oldmacykerenew]

Full szar napom van. Semmihez nincs kedvem, rosszul aludtam, ugyhogy max az alvas menne… de eljottem edzeni, hatha feldob. Az idojaras sem kedvez nekem, ehhj 🥺

[ket-veglet-kozt]

Egyik nap még azon vitatkozunk, ki szereti jobban a másikat...

A másik nap pedig úgy nézünk egymásra, mint két idegen...

El sem tudom mondani ez mennyire fáj

[kutyaharapas]

mi bajom van. mi a fasz bajom van. de komolyan

[bredforloyalty]

KATA SZÜLINAP! és én nem vagyok ott... sírok visítok meg miegymás. remélem a betegséget leszámítva azért jó kis nap lesz ez a mai ❣️

KÖSZÖNÖM RICSI DRÁGA BARÁTOM SZÍVEM CSÜCSKE STB 💞 nem is terveztem mára programot meg semmi mert vízvezeték csere van és minek köhögjek nyilvános helyeken de ha gondolod majd valamikor csinálhatunk egy extra speciális különleges szülinapi valamit 🙈

[havaria]

Július utolsó szombatján belenéztem a tükörbe, és a nyakam nem stimmelt valahogy. A bal oldalon vastagabb volt mint a másikon. Nem fájt semmit se. Hétfőn leballagtam a házidokihoz valami magyarázatért, aki átküldött az fülorrgége nénihez, aki azt mondta, hogy reggel hétkor legyek a Kék Golyóban.

Kedden reggel a fej-nyak daganat osztályon a doki hosszas küzdelem utan szert tett egy kis darabra torkomból. Mivel egy gyógyszert is csak öklendezés árán tudok bevenni, ezért tőlem elég nehéz ilyet szerezni. Neki is csak hosszas lidokain szprézés, majd lidokain injekció beadasa után sikerült. Igen, beleszúrt a számon át a torkomba. Úgy, hogy közben saját kezűleg húztam ki a nyelvem a számból, mert neki már nem volt több keze.

Aznap még átküldtek citológiara is, ami egy ultrahangos mókázással kezdődött, de aztán itt is nyakonszúrtak ahogy kell.

Ekkor még azt hittük cista, mert a citológia leletből erre lehetett következtetni.

Kaptam egy MR beutalót is. Sose voltam ilyenben. Nagy gép, motoros ágy, kedves népek. Azért megszúrtak ők is. Kanülön kapom a kontrasztanyagot.

Az MR-ben volt az első beszarás. A nyakamat fotózták és ehhez a fejemet egy ketreccel zárták körül, smi valahogy része a gépnek. A cuccból ki lehet látni, de azért centikkel van az arcod előtt. Ezután ezzel a kalitkával együtt betolnak a csőbe, ami az MR gép. Egy bő húsz percre. Az utolsó percekben már nagyon a pánik szélén álltam, de itt még nem csúsztam bele. Fuck you, claustrophobie!

Pont két hét telt el, mire meglett a szövettan. A doki nem sokat köntörfalazott. Amint ültem, csak annyit mondott, hogy rosszindulatú. Aután ültünk ott egy percet csendben. Aztan még elmondott par dolgot. Azt, hogy HPV alapú. Szóval ennek is a szex az oka. :) Meg azt, hogy jók az esélyek, de ez akkor olyan kötelező mondatnak tűnt.

Dóri kint várt a folyosón. Vele a dokitól imént tanult módon közöltem a hìrt, aztán kultúráltan nyugtatgattuk egymást kicsit.

Másnap jött a hír, hogy az onko-team sugarterápiát javasol.

Ezután négy hétig meglehetős hedonizmussal ünnepeltük az új helyzetet. Lenyomtunk egy balatoni hétvégét a barátainkkal, egy bringatúrát a Toronyszobába, Szobra, és egy hetet az olaszoknál, amiből két nap Velencében volt szállásunk. Jókat ettünk, jókat ittunk, jókat beszélgettünk. Dórival nagyon jól tudunk már utazni. :)

Ebben a négy hétben azért még volt egy labor,egy CT, meg egy megbeszélés a radiológus dokival. A CT nem olyan mint az MR. Sokkal rövidebb, nincs az a hülye ketrec, de itt is van kontrasztanyag. A szurkálasra elég gyorsan közömbös lesz az ember.

A radiológus dokinal kiderült, hogy azért ide kelleni fog a kemó is. Fasza. Ja, és elküldött még egy előkészítő CT-re is, ahol egy maszkot is kapni fogok, ami kell a sugárkezeléshez.

Ezen a ponton kezdődtek a szar dolgok. Nem a rákkal. A pánikkal.

A fej nyak daganatok sugárkezelését úgy csinálják, hogy a munkadarab áll, szerszám mozog, azaz te rögzítve vagy a munkaasztalra és a gép körülötted mozog mint egy ipari robot az autógyárban. Időnkent a munkaasztalt a folyamat közben bedugják egy CT-be is. Veled együtt, igen. A fejedet úgy rögzítik, hogy kapsz egy maszkot, igazából egy sisakot, ami a tarkód felé nyitott, a fejedet, arcodat nyakadat viszont teljesen körülöleli. Ez a sisak úgy készül hogy egy hőre lágyuló sűrű műanyag, rácsot ráformáznak az arcodra és a nyakadra. Egy millimétert sem tudsz benne mozogni, miutan megszilardul. A kezelés során a sisakot, benne a fejeddel 5 ponton bajonettel rögzítik az asztalra. Egy kezelés 15 percig tart. Hello claustrophobia!

Én már a sisak készítésekor, az azt követő CT közben ledobtam az ékszíjjat. Akkor még sikerült annyira rendbe raknom magamat, hogy be tudtuk fejezni a műveletet, de tudtam, hogy ebből baj lesz.

A kezelés szeptember 23-an, hétfőn kezdődött. Ezt a posztot kedden írom, miközben folyik le a kemo. Három órát tart, van idő pötyögni a telefonon.

A terv az, hogy 35 sugarkezelést kapok és három kemót. Hét hétig tart a műsor. Minden hétköznap sugárkezelés. Ez ma kezdődik, mert tegnap még nem volt kész a sugarkezelési terv. Bocsi. A három kemó öt-öt napig tart. Első nap folyadadék, második-harmadik méreg, negyedik-ötödik megint folyadék. Délutan négyre jósolja a nővér a rosszullétet. A hányás elleni gyogyit négykor és késő este kell bevenni.

Ha lement a kemó, megyek az első sugárra. Az előbb vettem be életem második xanax-át. Az elsőt tegnap, de hát ugye a terv...

Drukkoljatok, hogy ne legyen pánik a gép alatt!

Nagyon kell pisilni az infúziótól. Már kétszer voltam kint, én meg az állványom, de ez nagyon durván tölti a hólyagot.

[ajtostolahazba]

Rákthread, apáról.

Pénteken volt 2 hete, hogy megkapta az új kemót, ami már a 3. verzió, de végre CT után ült össze az onkoteam. Pénteken kapta. Szombaton semmi, vasárnap semmi, hétfőre totális lerobbanás, semmi étvágy,nem érzett ízeket, napi 20 órát feküdt, aludt. Gyenge volt, elesett, de a legfőbb, hogy olyan mértékű depresszió lett úrrá rajta, hogy teljesen kiborultam. Ez után kerestem pszichológust, kedves, szimpi, kérdez, figyel...azt hiszem fogunk tudni együtt dolgozni. A lényeg, hogy eltelt 2 hét, elfogyott a pontosan kiszámított post kemó gyógyszer, és apa jól van! Visszatért az étvágya, mocorog( vagyis tesz-vesz), alig fekszik, nem fullad annyit, jól alszik, az életkedve is jó, pozitív a hozzáállása...szóval talán alakulgat Pénteken este küldött fotókat (megtanulta ezt is, hogy a mobil milyen hasznos). Mielőtt átküldte nem szólt, hogy mit küld, sokként ért, hogy 1 délután alatt kihullott az összes haja. Ő azt mondta: végre, sokkal hamarabb várta. Közölte, hogy innentől mindenki bekaphatja, ő nem titkol semmit, badass lesz, kendőt köt. És élvezi! Rengeteg munkám van a szakemberrel, én ezt a hullámvasutat nem kezelem jól, hogy egyik nap halálra váltan, fuldokolva beszél, most meg happy optimista. A -33kg nagyon meglátszik, de most megint a hullám tetején vagyunk. 3-áig most pihentetés, regenerációs időszak, jókat eszik, molyolgat a műhelyben. Múlt héten vittem nekik egy okos tv-t, ráfüggtek a Netflixre, darálják a sorozatokat, kinyilt nekik a világ! Oyan büszke vagyok, hogy az okostelefon után megint van vmi, ami kihívás szellemileg, és gond nélkül megugorják. Az apukámnak ma van a névnapja. Most el tudom hinni, hogy még van rengeteg időnk! 😊 itt egy kép róla, hogy mindenki, aki azt hiszi az élete szar, merítsen erőt ebből a 78 éves vagány pasiból, hogy ezredjére is feláll, mert élni akar!

Szeretlek apa, boldog névnapot!❤️

[ciganyolga]

Kurva régen jártam ezen a szar oldalon, viszont rögtön szembejött egy posztod, és igazából csak annyit kérdeznék, mert a 2022-es kiszeltünde™ kalendárium(i banyánál) elfáradt a kezem a tekeréstől, hogy mivan büdöscsirkével, ugye megvan még?? :(((

Nem is tudom, hogy mondjam el, de a Pocakot aka Büdöscsirkét tavaly novemberben, 14 éves korában elvesztettük :(

Megszakadt a szívünk és minden egyes nap rettenetesen hiányzik, nagyon sokat emlegetjük, hogy mennyire ki lenne készülve egy egy éves gyerek folyamatos abuzálásától.

És a legkülönfélébb dolgokról jut eszembe: a DMben az állatkajás résznél, amikor tonhalas tésztát csinálok, és nincs kinek odaadnom a konzervet kinyalogatás végett, a kamrában, ahol a klotyója volt és ahol azóta is macskapisa szag van, a fürdőben, ahol villanykapcsolás után a mai napig megnézem, bent van-e, nehogy rálépjek, hazaérkezésnél, amikor a lépcsőházban már fülelek, hogy nyervog-e. És nem nyervog, és ez rettenetesen szar. :(

Nem hiszem, hogy készen fogok állni valaha egy másik macskára, aki nem a Pocak.

(A gyerek majd egyszer úgyis kikönyörög magának valami állatot, amit majd persze én látok el, remélem, nem madárpókos alkat lesz.)

[algebraicvarietyshow]

egy kis perszonálkontent

az előválasztásokat és a midtermeket nem számítva ez volt a hatodik átvirrasztott választás-éjjelem (a vicc az, hogy még 2016-ban is, amikor legalább időzónában helyben voltam, rám reggeledett), ebből négyet már itt a tumblren is követtem (bár idén pont erre sajnos túl sok időm nem volt) - és ennek egy jelentős része közben megfogadtam, hogy valami mással akarok inkább foglalkozni (még azoknál is, ahol amúgy jó lett a vége).

de: amikor ma max 1 óra alvás (de inkább csak éber-pihenés) után felkeltem, az eredmények jelentette minden szar ellenére volt bennem mégis egy kis jó érzés - nyilván ez elég fura volt, mert mért lenne az embernek jó érzése ennél az végkimenetelnél, de közben meg úgy éreztem, hogy az elmúlt két nap alatt megjelent három cikkben elmondtam, amit akartam ezekről a választásokról, és az külön jó, ha esetleg ez bárkit érdekel. aztán hullámzott persze a nap, de lett egy kis jó érzésem megint attól, hogy 18-23 éves diákokkal beszélhettem az eredményről, meg aztán az esti beszélgetéstől. nem magamról akarok itt beszélni, hanem inkább arról, hogy olyan emberekkel dolgozhattam együtt ebben a 24 órában közvetve vagy közvetlenül, akiket részben itt a tumblren "ismertem meg" és akiknek a munkásságában megbízom: mivoltmaaneten, @everywherewithhelicopter-blog, @slejmshow - illetve ha nem is "dolgoztunk együtt" ezúttal, de rengeteget beszéltünk ezekről a dolgokról @vampirpillango -val, @markoferko -val és még sokan másokkal.

(és igen, előfordult, hogy korábban kritizáltam itt a partizánt, de elképesztő volt látni néhány pillanatra belülről azt a professzionális működést és azt a ritmust, amit a választás éjjeli műsor megkövetelt, és ez most tényleg maximálisan közszolgálatiság volt.)

tudom, hogy sokan csalódottak az eredmények miatt, nyilván én is az vagyok - és nem érzem azt, hogy bárki számára nekem kellene tanácsokat adni, hogy mit csináljon. de közben valahol nem akarom az ebben a 24 órában jelenlévő "jó érzéseket" se veszni hagyni. nem jönnek egyszerűbb idők, és nem akarom kisebbíteni azokat a dolgokat, amik tényleg rosszak lesznek. de csak úgy lehet ezt átvészelni, ha az ember valami tényleg produktívat csinál, lehetőleg másokkal együtt. nem muszáj, hogy ennek politikai tartalma legyen (though the personal is the political), egyszerűen csak közösségben lenni, "kis szinten" valamivel érdemben foglalkozni, megtalálni a saját kicsi forradalmainkat segít. támogassátok a független sajtót (a 444-t, a partizánt, a telexet, a 24.hu-t, a narancsot stb. amit éppen akarsz), amíg lehet. szeressétek a szabad egyetemeket, amíg lehet. nem most lesznek nagy változások a világban, de addig is érdemes építeni, amit tudunk. (és aki a dühét inkább kikiabálná, jöjjön pénteken a dürerbe.)

[otthonzulles]

40 lettem.

mindig akartam egy nagy negyvenes eszmefuttatást írni,

tulajdonképpen ez jobban foglalkoztatott, mint hogy mit teszek ha negyven leszek.

semmit.

ugyanolyan nap volt mint a többi, már nem is emlékszem, ja de épp melóban töltöttem be (0:47-kor születtem a szóbeszéd szerint)(majdnem két hete volt).

most kicsit kibillentett az előbbi táncos videó és úgyis írni akartam, most kellőképp fáradt vagyok ahhoz hogy írjak valamit megemlékezvén. (tudom öregszik ez az átokverte portál és nem is én vagyok itt a legidősebb nagyon nem, mindegy. attól még szar. még ha úgy is érzem most hogy egy marék sár a nyakam körül ide vagy oda már nem számít)

évtizedek ��ta nincs mit ünnepelni.

az egyetlen dolog ami változott, hogy 25+ év önmarcangolás után idén elkezdtem terápiára járni. hogy járni, vagy gyógyulni; ezt persze naponta megvitatom magamban.

basszus olyan jót akartam írni de tényleg fáradt vagyok.

szóval a terápiáról annyit, nagyon nehéz elhinni hogy én valaha leszek boldog, bátor, kiegyensúlyozott ember. minél többet tudok, annál kevesebbet és nyomaszt. nyomaszt hogy

ja hát igen évek óta terveztem a "40" posztot meg is volt a bomba ötlet, hogy milyen lapokat terítek ki de sajnos a nyomor, az sosem szexi. megtartom. talán majd transzparensebb leszek a következő negyvenben, ha kérdezné valaki hogy mi a fasz van velem. nincsenek sokan. [de hozzátartozik, hogy aki igen annak "hálás vagyok", azaz nekem most kell megtanulni a hálát átérezni és kifejezni, de ebben talán jó vagyok még ha ez most az ideszart betűkből nem jön le]

nehéz dolog a terápia. legalább kiderültek dolgok mitől vagyok ennyire elbaszott. de kurva nehéz lesz, ha egyáltalán, változtatni. kapcsolódni?!? másokkal? érzelmeket szabadon engedni??? ebben a korban? félelmetes, idegen, dermesztő.

nekem sajnos most kellene megtanulnom élni

na legalább ez a poszt is megvolt, majd visszatérünk erre az ötvennél, ha megérem.

szabad replyolás, no reblogolás mára!

[greenteaforbreakfast]

2024-es lista

Folytatva a hagyományokat, megint elfelejtettem tegnap posztolni, pedig a szöveg már meg volt írva. Nem voltam igazán formában, de az látszik is. Mindegy, read more után minimál vélemény.

Robert Galbraith: The Running Grave - 4 és fél nap alatt olvastam el az 1200 oldalt, szóval nem volt baja. Mármint a könyvnek, nem az írónak, még mielőtt.

V. E. Schwab: The Fragile Threads of Power - Tök jó, hogy ez idén jelent meg, mert pont tavaly olvastam el végre a trilógiát, amihez kapcsolódik. Nagyon jó kis folytatás volt, találkoztunk régi szereplőkkel is, de nem éreztem erőltetettnek, jó volt velük újra együtt. Hozta az első könyvek szintjét.

Erlend Loe: Doppler - Minden évben olvasok Loe-t, a Dopplert most olvastam talán ötödjére.

Harper Lee: To Kill a Mockingbird - Régen el akarom olvasni, hiszen klasszikus, amiről ódákat szokás zengeni. Megérdemli. Nagyon intelligens könyv.

Margaret Atwood: The Edible Woman - Ez tőle az első könyvem. Olvasás közben is tetszett, de a végén visszagondolva az egészre még jobban. Durva, hogy mindezt a hatvanas években írta.

Kurt Vonnegut: Slaughterhouse-Five - Tizensok éve olvastam utoljára Vonneguttól, olyat akartam, amit még nem. Az értékelések meg az ajánlók szeretik a megrázó, gusztustalan, megdöbbentő jelzőkkel illetni ezt a könyvet, de nekem annyira nem volt úgy kirívóan egyik sem, hogy a végén utánajártam, hogy nem-e valami cenzúrázott változatot sikerült-e olvasnom. (Nem.)

Émile Ajar: Előttem az élet - Újraolvasás. Szép és jó még mindig.

Kazuo Ishiguro: Never Let Me Go - Erről meg már annyi jót hallottam, hogy mondom akkor bepótolom gyorsan. Annyira azért nem mennék messzire, hogy azt mondjam, fölösleges időpocsékolás volt, de hogy semmit nem tett hozzá az életemhez ez a könyv, az is biztos. Nem jött meg a kedvem ehhez az íróhoz.

Haruki Murakami: The Wind-Up Bird Chronicle - Elkezdtem angolul, bár Murakamit legtöbbször magyarul olvastam eddig. Annyira out of place volt az egésznek a hangulata, és annyi félrefordítás-szerű értelmetlenség volt benne, hogy muszáj volt utána járnom (redditen kurvajó beszélgetéseket találtam róla), meg magyarul is elkezdenem, hogy kiderüljön, mi folyik itt. Kiderült: borzalmasan szar az angol fordítása :D

Murakami Haruki: A Kurblimadár krónikája - Magyarul jobb volt :) Nem a legjobb könyve, de könnyen lecsúszott.

Ross Welford: The 1000 Year Old Boy - Ez nagyon aranyos sztori volt. Okos, érzelmekkel teli gyerekkönyv, szerethető karakterekkel. 10-12 éveseknek ajánlják, de szerintem a nagyobbaknak is élvezetes.

Franz Kafka: Metamorphosis - Egyike a rengeteg kötelezőnek, amit még sosem olvastam. Részleteket belőle talán, de azokra sem emlékeztem. Ez is a gusztustalan, gyomorforgató, borzalmas jelzőket szokta kapni, de én már soha többet nem hiszek másoknak. Mondjuk én bírom a bogarakat. Egyébként tetszett nagyon, biztosan el fogom még olvasni párszor.

Jane Austen: Pride and Prejudice - Na ha már olyan jól mentek idén a klasszikusok, próbáljunk rá erre - gondoltam én, balga módon. Kb 120 oldal után feladtam. Fuh te. Ennyi üres, semmitmondó, idegesítő beszélgetést én még sosem láttam egy helyen. Értem én, hogy a maga idejében ez volt A Könyv, és még a lövészárkokban is ezt olvasták, de hát a Fifty Shades of Grey is mekkorát ment már... :)

Khaled Hosseini: A Thousand Splendid Suns - A Kite Runner jobban tetszett, ez sokkal kevésbé tűnt valósnak nekem, ami rontott az élvezeti értékén.

Louis Sachar: Holes - Ez magyarul a Stanley, a szerencse fia címet viseli, és az egyik legjobb ifjúsági regény evör. Nem először olvastam.

Margaret Atwood: The Handmaid's Tale + The Testaments - Megmondom őszintén, én már ezt a két könyvet így 4 hónap távlatából sem tudom ketté választani, egyáltalán nem emlékszem, melyikben mi történt. Az Ehető Nő után, mivel ez kapta mindig a hype-ot, jobbat vártam, de ez legyen az én bajom.

Carlos Ruiz Zafón: The Labyrinth of the Spirits - Azt kicsit megbántam, hogy nem a másik három után olvastam tavaly, így majdnem egy év kihagyás után már fogalmam nem volt, hogy a régi szereplők közül ki kicsoda. De így is nagyon élvezetes volt, pörgött a sztori, és a lezárás sem volt borzalmas. (Az utolsó fejezetet leszámítva, arra nem tudom, mi szükség volt.)

Mark Haddon: The Curious Incident of the Dog in the Night-time - Nagyon ritkán mondom könyvekre, hogy ezt mindenkinek el kéne olvasnia. Na ezt mindenkinek el kéne olvasnia.

Arthur Golden: Memoirs of a Geisha - Már a Hosseinivel is az volt szerintem a bajom, hogy nagyon érezhetően a női közönségnek írták férfiak, ebből meg egyenesen üvöltött. De legalább nem az a fajta, aki teljesen hülyének néz :) Nem volt benne fölösleges, csöpögős romantika (plusz pont), viszont olyan túlzottan hihetőre sem sikerült (mínusz pont, ha már memoárként t��laljuk). Rossz mondjuk nem volt, de azért sokat nem veszít az ember, ha sose kerül a kezébe. 1001 könyves listák ide vagy oda.

Andy Weir: Project Hail Mary - Ezt az embert én nem tartom kifejezetten jó írónak, igazából nem tudom, mit vártam ettől a könyvtől, vagy hogy miért vettem a kezembe. A kis alien haver cuki volt benne, amúgy azért nem az év sci-fije, pedig szokás dicsérni.

Arto Paasilinna: Az akasztott rókák erdeje - Nagyon finn, nagyon sarkvidéki (fun fact: pont azon a szélességi körön játszódik, ahol élek), nagyon vicces kis abszurdum. Kicsit olyan, mint egy népmese, csak nem a legkisebb királyfiról, hanem egy bűnöző és egy alkoholista őrnagy kapcsolatáról szól a finn vadonban, ahol mindenféle váratlan és fura dolog történik velük. Fogok még a szerzőtől olvasni.

Octavia E. Butler: Xenogenesis trilogy - Így kell sci-fit írni. Apokalipszis, fura földönkívüli lények, hiteles emberi karakterek, jól felépített világ, értelmes, komoly, intelligens, váratlan sztori, de sosem wtf. Még csak pár órája tettem le, de már hiányoznak.

2023-as lista

[dzitavagyok]

ez egy szar nap, de legalább a prosecco jó

[sztupy]

Pensées Parisiennes

Egy levegővétel €20. Ha ki is akarod fújni az már €35 lesz

Ha valami ki van írva több nyelven akkor a sorrend Francia, Angol, Spanyol VAGY Francia, Angol, Német. Ha van negyedik nyelv akkor viszont az gyakran nem a hiányzó a fentiekből, hanem egy ötödik (gyakran kínai vagy orosz).

A boltban vásárolt termékeken cserébe általában minden csak franciául van, esetleg hollandul és németül. Angolul semmi.

Olimpiai security hangulat volt még mindenhol - egy város széli Five Guysba fémdetektoron keresztül lehetett csak bemenni

A franciáknál állítólag nagyon jók a munkavédelmi törvények, ezért volt jó látni, hogy a sarki 6-22 között nyitvatartó pékségben mind a hét nap reggel és este is ugyanaz a nő dolgozott

A pékséget leszámítva lófasz sincs nyitva reggel, a sarki bolt, a kis szupermarket, a Lidl meg a hipermarket is csak 8.30-kor nyitott

A Lidl olyan szar, mint egy Aldi Nord. Gyalázat

Tej csak UHT van, ESL tej nincs sehol. A hipermarketben volt friss tej, de ott is csak nagyon kis választékban

Aludttej cserébe kapható a legtöbb helyen

Az 5 napig jó Z1-5 bérlet €76.25 felnőtteknek, €38 gyerekeknek. Az egy hétre jó (hétfő-vasárnap) Z1-5 bérlet cserébe csak €30.75. Gyerekkedvezmény erre viszont nincs. Bérletigazolvány viszont ehhez már kell. 3 éves kor felett már kell fizetni a tömegközlekedésért

Bérletigazolványt ki lehet váltani Androidos telefonnal ha feltelepítesz rá egy custom NFC vezérlő alkalmazást. Ha nem sikerül, akkor mehetsz egy vasútállomásra ezt intézni

A legközelebbi vasútállomáson a pult 12.00-13.30 között nincs nyitva szieszta miatt. Hálistennek a franciák pontosak, így csak 14.10-ig kellett várni hogy kinyissák a pultot.

Szerencsére volt még nálunk igazolványkép a gyerekről, így 14.30-ra meglett a bérlete. 12.15-re érkeztünk az állomásra amúgy

Ez az NFCs lófasz az én telefonomon egész jól ment, de a feleségem telefonján mindig szopás volt elindítani, így ő gyakran a gyerek kártyáját használta úgy hogy egyszerre ment ki vele a kapun

Nagyon-nagyon kevés család/bőrönd/mozgáskorlátozottbarát kapu van a metróknál, nincs az mint Londonban hogy egy minden állomáson van és/vagy lesz valaki ott humán erőforrás, hogy segítsen

Segítség általában nincs. Egyszer beragadtunk este 10-kor La Décense-nál az egyik kapu mögött mert beszart az ajtó, de már elkönyvelte a rendszer hogy lecsippantottuk magunkat így nem engedett ki egy másik ajtón se. Segélyhívón már senki, mert azok csak 9-ig vannak. Hiába nincs senki aki segítsen, a kapu zárva van, hogy ne bliccelj (Londonban pl. nyitva hagyják a kapukat a nap végén ha már nincs ott személyzet). Végül egy másik turista megszánt minket és kinyitotta az ajtót egy saját jegyével a másik oldalról és gyorsan kimenekültünk mindhárman

Egy rendes francia amúgy átmászik a kapukon, volt hely ahol már 3 lépcsős kapurendszer volt, hogy mindenképp megakadályozza ezt, de azt is átmásszák, szóval ez az egész csak a legálisan utazókat basztatja, főleg a gyerekeseket meg mozgásban korlátozottakat

Ennyi fémdetektoron még Nairobiban meg Dakarban sem kellett keresztülmennem - Disneyland meg Eiffel toronynál kétszer is lecsekkoltak, a múzeumoknál szerencsére csak egyszer

A város állítólag a szerelem városa de ha már van gyereked akkor beszoptad.

Beszéltünk pár helyi gyerekes családdal, és egyik se tudott érdemi programajánlót mondani a Disneyland meg a Jardin d'acclimation-t leszámítva. Az egyik javasolta a botanikus kertet, mert ott vannak dínócsontvázak meg egy játszótér, egy másik meg mondta hogy míg baba volt a gyereke addig jártak egy játszóházba a város szélén

A játszóház a város szélén:

Ezt inkább hagyjuk... A játszótér a botanikus kertben is amúgy kimerült egy csúszda/hinta párossal, a Louvre mellet is volt egy játszótér de az is csak 10 percig izgatta fel a fiunkat annyira nem volt felszerelve semmivel - még hinta se volt. (Persze biztos csak a mi igényeink túl nagyok, nem tehetünk róla hogy egy random játszótér Berettyóújfalun is több játékot tartalmaz)

A múzeumokba sincs semmi gyerekkompatibilis akármi (a gift shop-ot leszámítva). A csontvázkollekciónál volt némi próbálkozás mondjuk - az angol nyelvű információs táblákon volt pár egyszerűbb feladat, de ezek elég hamar kifújtak, a Louvreban viszont abszolút semmi nem volt - sőt aktívan szopatták is a gyerekeseket, de erről már írtam külön. (Amúgy nem várunk sokat, legtöbb skót múzeumban szokott lenni egy ilyen agyonfénymásolt activity book, van benne egy treasure hunt meg esetleg egy színező, ezekkel le lehet kötni úgy fél órára a kölyköt)

Éttermek szintén, a külföldi franchise-okat leszámítva (gy.k. McDonalds) szinte sehol nem volt gyerekmenü - egy helyet találtunk a városban ahol volt, dugig tele is volt gyerekes családokkal, már be voltak telve egész hétre.

A szomszéd étteremben almalé a gyereknek egy pohárnyi €16. Egy pohárnyi a second cheapest wine-ból cserébe csak €13.

Csapvíz sincs ingyen mindenhol, €5-öt simán elkértek érte

Amúgy a mekis sajtburger €3.40, a Happy Meal €4.00

A Five Guys volt amúgy az egyetlen ételhely ami olcsóbb volt, mint a UK-ban. Csak ugye FÉMDETEKTOR!

Unlimited refill jogilag nincs, fel is hívják a figyelmedet, hogy max 3x tölthetsz újra. Szerencsére a nagyon környezetbarát pohár amit adtak elolvadt a második újratöltés után

Városban ha a Google Mapson éttermet keresel, a találatok 80%-a olasz lesz, 10% távol-keleti, 5% valami külföldi franchise, a maradék 5%-ra jutnak a franciák.

Egyik étterem se tudta (a külföldi franchiseokat leszámítva) hogy van-e mogyoró az ételben amit felszolgálnak. Voltunk egy "mi gluténmentes étterem vagyunk" helyen, de ők is csak ennyit tudtak, a többi allergénről fogalmuk se volt

Ha már Google Maps: a tömegközlekedés nem real-time, hanem menetrend szerinti indulás alapján tervez. A hivatalos RATP alkalmazás real-time tervez.

Ha valamiért nem működik a real-time tracking a buszon akkor az a busz az RATP appon nem fog megjelenni. Google Maps viszont tervez vele.

A real-time tracking szinte sose működött éjjel amikor már nem 5 percenként járt a busz meg villamos és szükség is lett volna rá

Bármi miatt nem jár a busz vagy vonat? Semmi gond, mindkettő alkalmazás tervez útvonalat a nem működő járművel, csak ha rákattintasz tervezés során a járműre lesz ott egy kis notifikáció, hogy ja bocs, ez nem jár though luck:

A buszmegállóban sincs semmi tájékoztatás. Ki van írva, hogy jön a busz 5 perc múlva, de ha online rákeresel a megállóra, akkor ott látod, hogy amúgy nem is jár

Egyéb: A lakásban akkora volt a páratartalom, hogy ha kiraktunk valamit száradni, akkor nem száradt meg egy nap alatt - hacsak nem rátettük a radiátorra

Meséltem már hogy mindenhol volt fémdetektor? Eszem faszom megállt ezen

Utolsó nap elmentünk a reptér (a low cost reptér persze van vagy 100km-re Párizstól) melletti kis városkába. Teljes pusztulat, a sétáló kihalt, a plázában is a legtöbb bolthely üres. A városka elég impozáns méretű és kinézetű katedrálisát is masszívan eszi az idő, pedig potenciál lenne benne. Az étteremben cserébe van gyerekkompatibilis menü és minden olyan 40%-al olcsóbb is. A sétáló utcán csak a két bank volt nyitva, mindkettő előtt hajléktalanok kéregettek, de nem igazán volt kitől.

Lehet nem véletlen, hogy az összes Párizs és agglomerációján kívüli választókerületben >50%-al nyert a szélsőjobb, legtöbb helyen már az első körben.

[drakvuf]

A Kísértés 10: Míg ember él

Múlt héten ott hagytuk abba, hogy azok a kísértők hívhatnak randira versenyzőket, akikkel eddig a kutya nem foglalkozott.

A fiúkák az előző részben már választottak. Most a lány csábítókon a sor.

Anna Lórit hívja randizni, mert ő volt a legkevésbé szar választás a gyenge felhozatalból. A faszi megkérdezi, hogy mit csinálna vele a lány, ha hagyná. A csábítónak semmi nem jut eszébe ezért bedobja, hogy nincs rajta bugyi.

Lóri azt mondja a kamerának, hogy nem mozgatja meg a lány. Hirtelen esőre áll az idő és a férfi ezt jó indoknak érzi, hogy lezárja a randit. Azt mondja a lánynak, hogy vele ellentétben ő nem akar megázni. Anna azt mondja, hogy szívesen lenne a faszitól nedves.

Nikol is Lórit viszi randira. A lány szerint a faszi néha komótosan a szemébe nézett, ami jó jel.

Niki Dusánt viszi randira. Kártyákkal készült a lány, amiken kérdések vannak és őszintén kellene rájuk válaszolni.

A srác elárulja, hogy szerinte egy csók nem megcsalás csak ha érzelmi töltetű. A kamerának elmondja Dusán, hogy szúrná a lányt.

Tina Noelt hívja el és egy érzéki masszázzsal kedveskedik a fiúnak.

Érdekes technikával dolgozik a lány. A kamerának azt mondja, nem zavarja, hogy ezzel érdekellentétbe kerül Natival, mert pár nap múlva nála fog kikötni a faszi.

Barbi is a masszázst választotta programnak, de ő Dusánt kényezteti vele.

A fiú azt mondja minden düh elhagyta a testét.

A másik villában is elindultak a randikák. Kristóf Ingét hívta el és azzal lepi meg, hogy Tankcsapdát énekel a lánynak.

Eddig se volt a kedvencem az agresszív faszszopó, de most már kifejezetten utálom. Inge számára zavarba ejtőbb a dolog, mint amikor Lukács Laci arról magyarázott, hogy a legpunkabb dolog a hatalom kedvezményezettjének lenni és pont annyira nem érti a produkciót, mint az említett szardarab a punkot.

Brigit, szerencsétlenségére, a legtrébb faszik hívták randira.

A baszhatatlan Alextől nem csak ő, de a többiek is kivannak. A randin kajákról beszél neki a srác, de aztán bedobja Briginek, hogy lefényképezné, de persze csak ruhában.

Dávid az északi sarkra vinné Brigit bár még ő sem volt ott. Megkérdezi a lányt mi a kedvenc színe, de az nem tudja. A srác szerint a kék lehet, mert farmerban van.

Berti hízelgéssel próbál bevágódni Briginél. Szerinte ő a legjobb a lányok közül és nagyon szép szeme van.

A faszi szerint 10/10-es a randi, de Brigi inkább az alkoholba menekül.

Mindeközben a fiú villában Nati előad nekünk egy hosszú monológot arról, hogy biztos volt benne, hogy Tina bepróbálkozik Noelnél. Azt mondja az ő érzelmei őszinték a férfi felé és nem akarja mással látni. Ezért nincs más választása, mint jól meglovagolni a faszit.

Nyikorog az ágy. Izzik a vörös lámpa a lány villában.

Brigi és Dorina is elkezd pánikolni a jelzés miatt. Az előbbi szerint Dusán azt mondta a ceremónián látott videóban, hogy nem fog semmit csinálni és próbál bízni benne.

Dorina nem tudja semmivel áltatni magát, ezért sírni kezd. Máté vigasztalja. A lány azt mondja végigcsinálja a műsort, hogy szerepelhessen lássa milyen ember valójában a csávója.

Eközben a másik villában Nati büszkén meséli Cynthiának, hogy döngölte az ágyba Dorina fasziját, de a másik kísértő nem ennyire lelkes. Szerinte rossz vége lesz ennek. Nati azt mondja, hogy ő tiszta szívvel és érzelemmel ülte meg a csődört és ő nem fogja köntörfal alá tenni ezt.

Noel is elbüszkélkedik az aktussal a többieknek, akik gratulálnak a sikeres félrekúráshoz. Lóri szerint poén lenne ezután hazaküldeniük Natit, hogy aztán Tinával is dughasson a srác.

Dorina már Zotya karjaiban vigasztalódik. Szakad az eső. Az Úr is szomorú a házasságon kívült történt együttlét miatt.

Brigi kér egy masszázst Rolandtól, hogy elterelje a figyelmét.

Máté nagy örömére. A srác elsírja bánatát Kristófnak és elmondja neki, hogy ha legközelebb se viszi randira Brigi, akkor offolja.

Új pár érkezik a villába. Rögtön kiderül, hogy nem véletlenül voltak eddig tartalékban, mert a bemutatkozójuk alapján geci unalmasak.

Azt mondják 95%-os a bizalom közöttük és a maradék 5%-ért jöttek ide. Három és fél éve vannak együtt és vendéglátóznak. Először Attila érkezik meg a fiú villába a lányok nagy örömére.

Lóri megjegyzi neki köszöntésként, hogy most baszta el a kapcsolatát és a másik villában nagy játékosok vannak.

A lányok rávetik magukat a friss húsra. Tetszik nekik, hogy Lórival ellentétben őt fogdoshatják. A faszi azt mondja, hogy örül is ennek, mert eddig ő volt a középpontban, amiért nem inogott meg.

Dusán eközben megvádolja Edát azzal, hogy szerinte a lány csak játszmázik. A kísértő megkéri, hogy fejtse ki jobban, de a fiú értelmi képességei erősen korlátoltak és inkább sértődötten elvonul.

A srácok félrehívják az új versenyzőt. Adnak neki egy gyorstalpalót az itteni életről, aztán bevezetik a dokkolás művészetébe, amit Gergő hiányában idáig nem tudtak párban művelni. Noel elmeséli, hogy ő már félrekúrt. Ezen Attila nem lepődik meg, mert szerinte már társadalmilag benne van az emberekben a hűtlenség, de ő kivétel.

Eközben a kísértők is beszélgetnek. Nati felhozza, hogy valamelyik társa azt mondta Noelnek, hogy a lánynak nem is tetszik a faszi. Tina bevallja, hogy ő csepegtette a mérget a csávó fülébe miközben vonaglott rajta masszírozta. Nati azt hazudja, hogy ő nem is emlékszik az esetre, de a vágó szerencsére bevágja nekünk a jelenetet pár nappal ezelőttről, amikor erről beszélt. Visszajönnek a fiúkák, de a veszekedés nem áll meg. Nati Noel előtt is tagadni próbálja az amúgy könnyen elmagyarázható szitut. Sírni kezd és elkeseredettségében lekurvázza Tinát, aki ezt nem hagyja szó nélkül.

Nati visít. Cynthia vigasztalni próbálja. Noel pedig leszarja a szitut.

Ahogy a lány villában szokás, Antóniát is piálással fogadják. Jérémy figyelmezteti, hogy ő a legveszélyesebb kísértő.

Megkérdezik, hogy mi számít a lánynál megcsalásnak. Nála már egy neccesebb beszélgetés is problémás lehet. Aztán a faszijáról kérdezik és azt hazudja, hogy kigyúrt, magas és kék szemű. Inge szerint Inge 2 érkezett a villába és semmi esélyük a fiúkáknak. Ameddig a lányok körbevezetik az új versenyzőt házban, addig a csábítók kibeszélik a csajt.

Szerintük jól néz ki Antónia, de kicsit merev, pont mint Inge. Jérémy azt mondja szét fogja nyalni. Roland szerint viszont vele fog a legjobban kijönni az új lány. Jérémy félrehívja Ingét. Megkéri a nőt, hogy segítsen neki felszedni Antóniát. Azt szeretné, ha megpróbálná felhype-olni előtte. Inge megkérdezi mit akar a lánytól: szétbaszni a kapcsolatát.

Ezután leül a francia ficsúr megismerkedni az új csajjal. Azt hazudja, hogy nem szokott sokat beszélni és ezt demonstrálja is azzal, hogy alig hagyja szóhoz jutni Antóniát. Ezután minden fiúka beszél egy kicsit a lánnyal. Roland a faszijáról kérdezi. Még egyszer azt hazudja a csaj, hogy ki van baszva. Máté úgy mutatkozik be, hogy a legnagyobb erénye az, hogy tiszteli a nőket.

Azt gondolnánk, hogy ezzel a szöveggel nem lehet bevágódni senkinél, de később Brigi elárulja a személyi edzőnek, hogy két srác szimpi eddig a lánynak: Roland és ő. A fiú arról kérdezi a lányt féltékeny-e, de azt hazudja, hogy nem.

Máté a kamerának elárulja, hogy nem örül annyira a szitunak, mert neki még mindig Brigi a cél.

[ajtostolahazba]

Holnap utazom. Egy éve várok erre. Annyira, hogy szó szerint ez tartott életben, amikor tavaly augusztus óta ömlik rám a szar. Holnap utazom, és ma leadtam a kiskutyámat a lányomékhoz, akik szeretik és gondoskodnak róla, de nehéz volt otthagyni. Felhívtam az apukámat, ahogy minden nap, és ő meg elcsukló hangon mondta, hogy "nagyon várunk haza"... Ádám arca felragyog mindig, ha meglát, és úgy tudja mondani, hogy mama, hogy a legszerelmesebb pillanatban sem tudott senki így szeretni... Holnap utazom. És imádom a tengert, imádom, hogy pihenhetek egy teljes hétig, csak azt nem tudom, hogy hogy kapcsoljam ki az agyamat, hogy ne aggódjak, hogy elhiggyem, hogy ha egy hétig nem segíthetek azoknak, akiket szeretek,(ahogy tettem ezt minden nap, egy éve) akkoris meglesznek, mert nélkülem is forog a világ, és ahhoz, hogy bírjam a tempót szabadságra kell mennem az életemből... Holnap elutazom, és végre folyhat a könnyem a gyönyörűségtől, hogy ott lehetek, elsirathatom az elmúlt 11 hónap minden keservét, de ehhez el kell utaznom. Mentolos cigit fogok szívni, napfelkeltét nézek, olvasok és napozok, felessel indítom a napokat... És minden percét kihasználom ennek a hétnek, hogy a lemerült elemeket feltöltsem. Majd apdételek, hogy sikerült-e, vagy a túlaggódás és a kontroll mániám miatt elbaszom... de hátha nem! Helló Görögország! Holnap utazom!😳😍

[eszement]

Az ember eszement tragédiája

Igyekszem, hogy ne legyen olyan hosszú, mint a kötelező olvasmány, azt úgyis csak az olvassa akinek muszáj :) Szóval mindenkinek van egy tragédiája. Valaki a kapcsolata vagy annak hiánya miatt, vagy azért szenved, valaki elvesztette azt aki nagyon közel áll(t) hozzá, az én tragédiám meg, hogy nem tudok kapcsolódni. Csak lazán. Szóval nem tudok olyan társaságot, körülményeket kialakítani magam körül, hogy azt érezzem, hogy igazán fontos vagyok valaki(k)nek, nem csak olyan eseti, akármennyi energiát is rakok bele. Ez most ilyen nagyon rinyaszagú, pedig a hétvégi nagy beszélgetések/elemzések eredményeként ha az ember olyan társaságba jár, ahol több a pszichológus mint tömött buszon az utas, akkor gyorsan házhoz megy a pofonért komoly mondatokért. És persze senki se tudja, hogy ez miért van, én sem. Mondjuk az évek óta tartó lejtmenet miatt van egy enyhe depresszióm, ami kicsit kicsúcsosodott így a szülinapi dolgok miatt (Mea culpa itt is @standardhiba, tudom, hogy jót akartál, de mindketten tudjuk, hogy miért volt talán jobb így, viszont nagyon-nagyon sok többminthárom érte <3 ) és kellett pár nap mire minden visszaállt a "normális kerékvágásba". Mert mindenkinek van valami szuperképessége, még ha nem is feltétlen tud róla. Az enyém az, hogy akármekkora szarhalom tetején ülök, ki tudok mászni belőle. Talán ettől kicsit kevésbé tűnik ez síránkozásnak. Ugyanis világéletemben akkora szar vett folyton körül, hogy egyszerűen megtanultam így funkcionálni. Pár nap elvonulás és mindig összerakom magam, az öngyógyításom mindig működik, bár magam sem értem, hogy hogyan. De arra a kérdésre, hogy miért élek, mi az életem értelme, évek óta nem tudok válaszolni. Csak azt tudom, hogy csinálom, amíg bírom és mindig abban bízom, hogy egyszer majd jobb lesz és én is kitalálom, hogy hogyan legyen. Ahogy most azon töprengek, hogy hogyan tovább, hogy ha egy hónap után is, ha kezet ráznak velem, akkor folyton látom a csillagokat, és egyelőre amíg nem hagyom itt ezt a céget esélyem sincs kivizsgáltatni, hogy mi történt, edzés meg teljesen felejtős így. Közben erőteljesen próbálnak győzködni, hogy ne úgy menjek ki, hogy eldobjam magamtól az it-t, mintha életképtelen lennék más szakmákban. (De ugye a kezeim!) Egyelőre adtam magamnak 2-3 hónapot, hogy legyen valami és addig kattogok, hogy mi legyen az irány. De tervek vannak, szóval akkora baj nincs. A magam csendes egykedvűségével is hosszú életet lehet még élni a shownak meg ugye mennie kell tovább. Remélhetőleg nem lett olyan kusza így 12 óra móka után, kicsit szét vagyok esve. Cserébe egy darabig nincs több siránkozás (remélem) :))

[bukovskikaroly]

b. károly a horngyula epigon

A János kórház idegsebészeti osztályának Nagy Katéter Választó versenyét Anna nővér nyerte végül, mert a ún. 16-os lett a megfelelő méret.

A katéter felhelyzésének tárgya B. Károly volt, ki az idő szerint számos egészséges testrésszel rendelkezett, de a 2-es számú csigolyája nem volt ezek között. ( A részletek nem fontosak)

Nem műtötték meg végül is, de helyette kapott egy Halo-t. (ez nem vicc ez a neve a szerkezetnek.) A jó Horn Gyulának is volt ilyen:

Három röpke nap a Jánosban, 4 csavar a koponyában. ( az elég szar volt, mármint a csavarozás.) B. Károly mintegy három (3) hónapig a Városmajor utca legendája lesz, mikor cigit venni megy.

Mint egy terminátor, vagy local Dózsa György.