#szádvár

[homregeszet]

Vármentő hét Szádváron

Idén július 31 és augusztus 4. között szervezte meg a Szádvárért Baráti Kör a XV. Vármentő Hetet Szádváron. Múzeumunk kollégái által irányított rövidke régészeti feltárás egy hete alatt mintegy 30 civil önkéntes ragadott csákányt, lapátot, illetve, ha szükséges volt spaklit, seprűt, ecsetet. A Baráti Kör tagjai mellett a munkákban egyesületen kívülről érkező civilek, valamint a Győri SZC Hild József Építőipari Technikum 12 diákja vett részt, Kiss Csenge és Fürjes János pedagógusok vezetésével.

Elsősorban a középső vár területére koncentrálódó régészeti kutatás utolsó napját ugyan elmosta a monszun jellegű eső, de így is több zsáknyi kerámia, kályhacsempe leletanyagot és több tucat fémtárgyat, bőr és textilmaradványt találtak az önkéntesek. A kaputorony előtti várudvar szakaszon emelkedő kis dombocskát egy 8,5 m hosszú árokkal vágtuk át. Itt több, a torony ajtajaihoz és ablakaihoz tartozó faragott kőelemet találtunk. (1. kép) Az árok északi felében több rétegben elhelyezkedő nagy mennyiségű kályhacsempe anyagot bontottunk ki. (2. kép) Az árok kutatását jövőre folytatjuk, de már most sejthető, hogy a torony pusztulásából származó törmelék alkotta a várudvaron lévő kis kiemelkedést.

1.kép: Faragott kőelemek

2.kép: Kályhacsempék

A várrész délnyugati sarkán elhelyezkedő Bebek kapu belső területén 2 kutatóblokkal átvágtuk a járószint alatt rétegsorokat, melyekből 16-17. századi gazdag leletanyag került napvilágra. (3-4. kép) A nagy méretű kapu küszöbszintjének és a belső területek járószintje kapcsolatának értelmezése még okoz némi fejtörést, de jövőre talán itt is több információt be tudunk majd gyűjteni. A kapu előterének megtisztítása után előkerültek a külső falsíkok, az északi szárkövek alatt a felvonóhidas kapu perselykövének fészke és a kapu előtti farkasverem falainak indítása.

3.kép

4.kép

A déli várfal alapozásénak kutatására és korhatározására nyitott árokban elértük a sziklafelszínt, melyre a várfalat építették. A belső feltöltési rétegekből előkerült leletanyagban leszámítva az őskori kerámiákat, 16. századnál korábbi töredékek nem kerültek elő. (5-6. kép)

5-6.kép

Az utolsó napon még megkezdtük egy a várfalnak támaszkodó épület falainak megtisztítását, de fent említett eső miatt ezt a munkát már nem tudtuk befejezni.

7.kép

A belső vár nyugati traktusában folytattuk a tavaly megkezdett, Sybilla pince melletti kutatóárok mélyítését. (7. kép) Az igen gazdag, 17. századi leletanyagot tartalmazó feltöltési rétegek felett egy nagy méretű, talán tapasztott paticsfalú vagy fachwerk szerkezetű épületet emelhettek. A leégett épületet egyértelműen a Sybilla pince déli falához tapasztották. (8. kép) Az itt elért közel 150 cm-es mélységben ívesen futó feltöltési rétegek sorakoznak, 17. századnál korábbi rétegeket még mindig nem sikerült elérnünk. (9. kép) Reméljük jövőre itt is folytathatjuk a kutatást.

8-9.kép

Szeretném megköszönni Tomatás Tímeának és kollégáimnak Bárdos Nándornak és Marton Györgynek a feltárás munkáinak levezénylésében és a dokumentáció készítésében nyújtott segítségüket.

Gál Viktor

[fovarosiblog]

Rajta van az Országos Kéktúrán, az egykori iskolaépületben csináltak egy kis kiállítást is.

Itt találsz képeket:

A leghűségesebb magyar falu

Derenk.

nem dereng, mi?

elmesélem, állj meg egy percre.

a legendárium szerint Derenk népszavazott a hovatartozásról, hivatalosan viszont nem tette, de a lakói beleszólhattak a dolgokba mikor kijelőlték a határt az I. Világháború után, amit mégsem nyertünk meg (amúgy a visszavágót se). történt ugyanis hogy a vonalat meghúzták, az egyetlen utca kellős közepén, a falu meg kijárta, hogy pár száz méterrel odébb, a hegyoldalban legyen a határ, így ők Magyaroszágon maradhassanak.

tovább is van, mondjam még?

mondom.

igen, Derenk megkapta a hűsége jutalmát. az erdejük Csehszlovákiához került, ők meg a vitéz kormányzó vadasparkjának a szélére - 1938ig. akkor a terület-visszacsatolások miatt az ország nagyobb lett, ők pedig a visszakerült erdővel a vadaspark, a medvetelepítés kellős közepén találták magukat. jött is nemsokára a határozat hogy húzás van, 1943ig az összes lakost kitelepítették, a falut pedig ahogy van ledózerolták. a korabeli sajtóban hírértéke alig volt a leghűségesebb magyar falu eltüntetésének.

tovább is van, mondjam még?

mondom.

a környező falvakba telepítették ki a lakosokat és kárpótlásul jobb meg több földeket kaptak. ami miatt a következő rendszer kuláknak minősítette őket, ezzel pedig szinte kivétel nélkül elvesztették mindenüket és nehéz éveknek nézhettek elébe.

hűség Magyarország felé?

fussatok, bolondok.

[fovarosiblog]

TÁJÉKOZTATÁS

Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos határozott idejű kinevezése az új kormány megalakulásával jogszabály alapján lejárt.

Irányításával 2016 és 2022 között, hat év alatt megvalósult a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram valamennyi tervezési fázisa, elkészültek az egyes műemlékek részletesen kidolgozott víziói, és megvalósultak a láncban történő működtetés feltételei.

A 30 projektből 11 projekt átadásra került, a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély (új üteme), a majki kamalduli remeteség és Esterházy-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi püspöki palota, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a tatai Esterházy-kastély, a dobai Somló-vár, a mosonmagyaróvári vár és a szögligeti Szádvár.

12 projekt pedig a kiállítás berendezésének fázisában van, és hamarosan átadásra kerül, így többek között a dégi Festetics-kastély, a tiszadobi Andrássy-kastély, a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria, a soproni várfal és a hozzá kapcsolódó három palota (Múzeumnegyed), vagy a szigetvári vár.

A programmal 20-30, vagy akár 50 éve üresen, fűtés és karbantartás nélkül, romosan álló épületeket sikerült pezsgő élettel teli turisztikai vonzerővé fejleszteni. Sikerült olyan régiókba is „turizmust vinni”, ahol 5 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy valaha virágzó idegenforgalom lesz.

Az eddig átadott kastélyok, várak az elmúlt egy évben – bár megnyitásuk szakaszos volt – már 356 000 látogatót vonzottak, a vendégelégedettség szinte maximális, az árbevételek alapján a műemlékek elindultak az önfenntartás felé. Ezzel együtt számos munkahely létesült, és a multiplikatív hatások is egyre erősebben érvényesülnek.

A programmal, és a bennük megvalósult hiteles, ugyanakkor innovatív kiállításokkal sikerült a kastély- és várturizmust Magyarországon egy új szintre emelni. Az eddig átadott műemlékfejlesztések az elmúlt egy évben 9 szakmai és közönségdíjat nyertek el.

Virág Zsolt köszöni mindenkinek, aki segítette a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot, az elmúlt hat év közös munkáját, az együtt elért eredményeket!

Látogassa meg Ön is az elkészült kastélyokat, várakat, tekintse meg, hogyan került bemutatásra „Múltunk, jelen időben”!

[katallure]

A főherceg körző és vonalzó fogásai vagy válogatott bevezetés a matematikai tudományokba, könnyű és újszerű gyors bevezetés a földméréstanba és más ebből származó tudományokba

Anton Ernst Burckhard von Birckenstein báró alezredes, a törököket Magyarországról kiűző osztrák császári sereg Budán is szolgált hadmérnöke, később a haditanács tagja. I. Lipót elsőszülött fiát, a későbbi I. Józsefet trónörökös korában geometriára tanította. Neki készült a híres geometriakönyv, a szerző a geometrikus ábrázolások kiegészítésére, Justus van der Nypoort magyar városábrázolásait használta fel. A geometriai példák a lapok felső részét foglalják el, alattuk magyar városok, várak és kastélyok (Kassa, Pápa, Temesvár, Tokaj, Eger (Erla), Gyula, Veszprém, Lánzsér, Nagyvárad, Nándorfehérvár, Nagyszombat, Galánta, Buják, Hatvan, Teplice, Léka, Ugod, Devecser, Érsekújvár, Szatmár, Beckó, Szádvár, Fülek, Vác, Nagykálló, Szolnok, Hegyes, Kanizsa, Pest, Buda, Zrinyiújvár, Komárom, Győr, Lipótvár, Köpcsény, Rapos, Esztergom, Visegrád, Strecnó, Zára, Lippa Zsámbék, Sisek, Nagybiccse, Árva, Simontornya, Lenti, Belatin, Ozora, Eszék, Klastrom, Tamási, Zólyom, Éleskő) látképei találhatók, az előtérben a kor jellegzetes jeleneteivel és viseletképeivel. A helységek közül azóta több teljesen elpusztult és a látképek egy része egyetlen ábrázolásként maradt fenn.

[aleskadiamond]

View this post on Instagram

A post shared by Sáfrány Emese (@safrany_emese_)

🤦🏽‍♀️🍂🍁🍃 (helyszín: Szádvár) https://www.instagram.com/p/Bpc_tWggNMn/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=122ep0bw4edaz

[nemzetinet]

Íme így lopta szét a Fidesz 7 év alatt az országot – TELJES LISTA

Itt a teljes lista:

Azzal kezdték, hogy azonnal kifizették a Gyurcsányék által megígért, de soha komolyan nem gondolt béremelését a MÁV Start dolgozóinak és a tűzoltóknak.

Aztán jött Kolontár és Devecser a vörös iszappal, amikor is egy éven belül felszámolták a károkat és minden károsult új házat, lakberendezést kapott.

Aztán kifizették Bajnaiék Hajdúbétjének károsult libatartóit legalább is azokat, akik nem akasztották fel magukat.

Példásan levezényelték és finanszírozták a valaha legnagyobb Dunai árvizet miközben Németország vízben úszott.

Majd tovább loptak és átlag 25 %-kal csökkentették a háztartások rezsijét a víz csatorna és gázdíjakat.

Eltörölték az örökösödési illetéket az ingatlanok, ingóságok és vállalati vagyonok után.

2011-től újra 3 évig jár a Gyes.

Adókedvezmény segíti a Gyed alatt munkába visszatérő kismamákat

700 ezer gyerek kap napi háromszori étkezést szünidőben is!!!

Ez év végéig összesen 500 ezer gyermeknek biztosít ingyenes vagy rendkívül kedvezményes üdülést az Erzsébet program.

10 millió Ft vissza nem térítendő támogatással, 10 millió Ft kedvezményes hitellel és 5 millió Ft áfamentességgel segítik a három gyermekes, vagy legalább három gyermeket vállaló házasokat lakáshoz jutásban.

A gyerekes családok jelentős adókedvezményben részesülnek három gyerek után gyakorlatilag nincs személyi jövedelemadó az alacsonyabb jövedelműeknél a kedvezmény levonható egyéb bérteherből.

2017 től már 1743 milliárd Ft jut családtámogatásra.

Az újonnan házasulók havi 5 – 5 ezer Ft támogatást kapnak.

19- ről 10 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó és 4 % –kal a bérek közterhei.

Egymillió ember üdülését segíti a Szépkártya.

Gátlástalanul tovább „loptak”, így sikerült rendbe tenni a költségvetést és a gazdaságot. Visszafizettük idő előtt a 18 milliárd dolláros IMF hitelt és az 5 milliárd Eurós Európai Bank- tól felvett hitelt. Amit Gyurcsányék voltak szívesek az összeomlás elkerülésére, négy évre felvenni, hogy majd a Fidesznek kelljen visszafizetni. Remélték, hogy Orbánék belebuknak! (Megjegyzendő hogy a Paksi Atomerőműre, 30 évre 10 milliárd Eurós hitelt veszünk fel beruházásra, nem pedig az összeomlás elhárítására.

Véget vetettek a devizahitelezésnek és a végtörlesztéssel, árfolyamgáttal, kilakoltatási moratóriummal, a bankok megadóztatásával, forintosítással, az Eszközkezelő létrehozásával, a magáncsőd intézményével, az ingatlanok áron aluli elárverezésének megtiltásával segítettek a devizahiteleseken.

Az infláció egy-két százalékos. Negyven éve nem volt ilyen alacsony.

Az államháztartás hiány tartósan 3 % alatt van így végre kikerültünk a kötelezettségszegési eljárás alól. Ez és az IMF hitel visszafizetése lehetőség az önálló gazdaságpolitikára.

A banki alapkamat 7, 5-ről 1,5 % -ra csökkent.

A Nemzeti Bank nyereséges, évente 100 milliárd Ft. körül van, szemben a Simor András féle MNB- vel ahol évente 100 – 200 milliárdos veszteség keletkezett, amit a költségvetésnek kellett pótolni.

Az államadósság a GDP 82 %-áról 74 % -ra csökkent.

A GDP az idén 4 %- os lesz.

Rekordokat dönt a külföldi tőke beáramlás a beruházások formájában és nő a profit visszaforgatása is.

Évente 5-10 százalékkal nő az idegenforgalom bevétele mivel nő a belföldi és külföldi turistaforgalom.

A külkereskedelmi mérleg 9978 milliárd Euró többletet mutatott 2016-ban és az export folyamatosan nő.

De nem volt elég a „lopásból”, így kifizették az összes önkormányzat adósságát 685 milliárd Ft értékben, valamint az egyetemek úgynevezett PPM konstrukcióban (Magyar Bálint , SZDSZ) felvett visszafizethetetlen adósságát.

Közben csökkent a munkanélküliség több mint hétszázezer új munkahely létesült. Így a munkanélküliség 4.3 százalékos az egyik legalacsonyabb az Unióban.

Visszavásároltuk az oroszoktól a MOL részvények 25 %-át.

Visszavásároltuk a gáztározóinkat, az energiaszolgáltató szektorokat (gáz, villany, víz,) a külföldi tulajdonosoktól.

Visszavásároltak bankokat így a hazai tulajdoni arány 50 százalékos.

3400 milliárd Ft jut a megyei jogú városok fejlesztésére a Modern Városok program keretében.

1500 milliárd Ft jut vasút fejlesztésre

300 milliárd F t.-értékű turisztikai fejlesztés folyik

Törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól és 60 ezer magyar gazda vehetett állami földet.

Az elmúlt hét évben 7000 milliárd Ft-a nőtt az állami vagyon.

9 százalékra csökkentették a társasági adót, mely a legalacsonyabb az Unióban

Racionalizálták a közigazgatási ügyintézést az okmányirodákkal, az egyablakos ügyintézéssel.

Folyamatosan nőnek a reálbérek és az átlag kereset is ez utóbbi idén a tavalyihoz képest 14 százalékkal

Az idén 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 30 százalékkal a szakmunkás minimálbér

És csak „lopnak és lopnak” ennek következtében a ciklusban 50 százalékkal nőnek a pedagógus bérek, 50 százalékkal a rendvédelmi dolgozók bére, 30 százalékkal a kormány tisztviselők bére, 30 százalékkal a vasutasok bére, 30 százalékkal a vízügyi dolgozók bére, 50 százalékkal nő az Államkincstár és az egészségügyi dolgozók bére 2019 ig. besorolástól függően 52-74 százalékkal nő és 2017 végéig két részletben 200 ezer Ft-al nő az orvosok bére havonta. Közben folynak a tárgyalások a kistisztviselők bérének emeléséről.

300 milliárd Ft.-al segíti a kormány a munkahelyek megőrzését a kis és középvállalatok támogatásával az un. Munkavédelmi akciótervvel.

A nyugdíjak a választási ígérethez híven megőrizték vásárló értéküket nominálisan, de az inflációnál magasabb évi emeléssel és a rezsicsökkentéssel kb. egyhavi értékükkel nőttek.

Nem maradt ki a „rablásból” az egészségügy sem, így az alábbi kórház-felújításokra került sor:

Szent Imre kórház 6,8 milliárd Ft.,

Egri Markot Ferenc Kórház 6 milliárd Ft.,

Sport Kórház 10 milliárd Ft.,

Körmendi Kórház 1,4 milliárd Ft.,

Veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház 1,4 milliárd Ft.,

Zalaegerszegi megyei kórház 30 milliárd Ft.,

Dombovári Szent Lukács Kórház 1,8 milliárd Ft.,

Győri Petz Aladár Kórház 11.2 milliárd Ft.,

Teljes felújítás a Pécsi 400 ágyas egyetemi klinikákon 15 milliárd Ft.,

Szombathelyi Markusovszki Kórház 6, 3 milliárd Ft.,

Hatvani Albert Schweitzer Kórház 3,5 milliárd Ft., Bethesda Gyermekkórház 150 millió Ft.,

Debreceni Kenézy Kórház 500 millió Ft.,

Kaposvári kaposi Mór kórház 600 millió Ft.,

Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyula 6,6 milliárd Ft., Budapesti Bajcsy Zsilinszki Kórház 700 millió Ft.,

Karcagi Kátai Gábor Kórház 800 millió Ft.,

Várpalotai Szent Donáth Kórház 800 millióFt.,

Budapesti Uzsoki Kórház 6,5 milliárd Ft.,

Nyíregyházi Jósa András Kórház 1,1 milliárd Ft., Hódnezővásárhelyi és makói egyesült Kórház , 3,3 milliárd ft.,

Továbbá felújítottak 60 mentőállomást,

átadtak 20 új mentőállomást,

vásároltak 500 új mentőautót.

50 százalékkal nőtt a CT és MRI vizsgálóeszközök száma.

A „katasztrofális” egészségügyi helyzetet az is jellemzi, hogy jelentősen csökkent a várólisták száma és a várakozási idő. Olyannyira, hogy Nagybritániából ide járnak műtétekre (168 óra !!!), mert ott nem tudnak időpontot mondani.

Fél Európa ide jár fogorvosi ellátásra.

Párizsban két hetet kell várni, hogy bejusson valaki a körzeti orvoshoz, a mentő nem megy ki bemondásra, a körzeti orvos legtöbb helyre nem megy ki, mert fél.

Nem úgy, mint itthon, ha negyedórán belül nincs a helyszínen a mentő bárki telefonhívására, már tombol a sajtó.

Szóval az egészségügy sehol sem Schwarzwald klinik, vagy Bergdoktor.

Londonba ha bejut valaki egy körzeti rendelőben ott ül egy turbános ember zakóban és rögtön szól hogy ne gyere közelebb, megkérdezi mi a bajod, beüti számítógépbe ír egy receptet és „see You again.” Sorolhatnám USÁ-tól, Kanadáig a rémtörténeteket.

Havi 130 ezer Ft-al nőtt a háziorvosi praxistámogatás.

Mintegy ötszázmilliárdos egészségügyi fejlesztési program valósult és valósul meg a ciklusban mely a legnagyobb a magyar egészségügy történetében.

Most indul egy 600 milliárdos kórház-fejlesztési program.

„Lerabolják” az oktatást is, így 2016 – 17-ben 230 milliárd Ft. jut infrastrukturális fejlesztésekre és jelenleg 500 milliárd Ft.-al jut több az oktatásra mint 2010-be.

Cél, hogy minden járási székhelyen legyen iskolauszoda így ahol nem volt, a program keretében harminc új uszoda épül.

Ingyenes lesz a nyelvvizsga megszerzése.

900 ezer gyerek ingyen kapja a tankönyvet.

Nem maradt ki a „rablásból” az épített környezet és örökség sem. Ezért indult a kastély és várprogram melynek keretében a nemzeti emlékezet és a turizmusban is fontos szerepet játszó 35 vár újult vagy újul meg. Így a füzéri vár, a diósgyőri vár, szigeti vár, egri vár, kisvárdai vár, a sümegi vár, a soproni várfal, a gyulai vár, a szerencsi Rákóczi vár, a mosonmagyaróvári Óvár, a tatai vár, a várgesztesi vár, a visegrádi fellegvár, a simontornyai vár, a cseszneki vár, Somló vára, nagyvázsonyi Kinizsi vár, a várpalotai Thury vár, az ónodi vár, a regéci vár, a sárospataki Rákóczi vár, Szádvár, a siroki vár, az esztergomi vár, Drégely vára, Hollókő vára, Nógrád vára, Fehérkő vára, a sárvári Nádasdy vár, Szarvaskő vára, Csobánc vára Szigliget sopronhorpácsi Széchenyi kastély,

A történelmi és építészeti szempontból is nemzeti értéknek számító széthordott kirabolt lepusztított 34 kastély épült ujjá vagy újult meg illetve újul meg. jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentve. Igy a tiszadobi Andrássy kastély, az edelényi Hulier kastély, a füzérradványi Károlyi kastély, a dégi Festetics kastély, a hatvani Grassalkovics kastély, a keszthelyi Festetics kastély, a fertődi Esterházy kastély, a bajnai Sándor- Metternich kastély, a majki kamalduli remeteség, a kisbéri Batthyányi- Wenkheim kastély, a dénesfai Ciráky kastély, a lovasberényi Ciráky kastély, a soponyai Zichy kastély, a fáji Fáy kastély, a bicskei Batthyányi kastély, a csákvári Esterházy kastély, az iszkaszentgyörgyi Bajzáth- Papenheim kastély, a váli ürményi kastély, a sopron horpácsi Széchenyi kastély, a mihályi Dőry kastély, a szanyi püspöki kastély, a tatai Esterházy kastély, a szécsényi Benczur kastély, az acsai Prónay kastély, a péceli Ráday kastély, az aszódi Podmenicky kastély, a váchartyáni Rudnay kastély, a somogysárdi Somsich kastély, a sümegi püspöki kastély, a vassurányi kastély Shilson kastély, a körmendi Batthyányi kastély, a szabadkígyósi Wenckheim kastély, a kállósemjéni Kállay kuria, a gyulai Almássy kastély, a fehérvárcsurgói Károlyi kastély.

Megújulnak a zsidó temetők vidéken és Budapesten (Kerepesi u.), a zsinagógák pl. a szegedi, a Rumbach Sebestyén utcai Budapesten.

Visszavásárolták a felbecsülhetetlen értékű Seuso kincset, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a nemzeti értékeinkhez tartozó festményeket, gyűjteményeket.

A felsorolt gátlástalan „rablások” után rávetették magukat Budapestre és azt is „szétlopták”.

Így rendbe tették a 4 –es metró kaotikus beruházását jelentős értékű pereket nyerve a külföldi beszállítókkal szemben. (Alstom)

Befejezték a szintén átláthatatlan Bálna épület beruházását, kicserélték a budapesti autóbusz parkot, konszolidálták a szocik által lerohasztott nyolcvan milliárdos adósság tehertől roskadozó BKV-t, felújították a Széll Kálmán teret amit 20 évig Demszki ígérgetett, befejezték a rohadó Tüskecsarnokot , ragyogó sportlétesítmény uszoda és jégpálya lett belőle,

felújították az Erkel színházat amit a szocik le akartak bontani. Felújították a Vigadót, eredeti formáját nyeri vissza a Szépművészeti Múzeum, megújul világ színvonalon az Állatkert épül benne a Biodrom, megújul Európa dijas tervek alapján a lerohadt Városliget, megújult és eredeti formáját nyerte vissza a Országház és a Kossuth tér, mely már egy balkáni pályaudvar koszlott parkolójához hasonlított, megújult a volt Osztyapenkó szobornál a Sasadi utnál az M1-M7 bevezetőszakasza, megújult a lerohasztott Várkert bazár, felújították a Károly körutat és megépült e fonódó villamos, megújult a Citadella, beindult a Budai vár rekonstrukciója (lovarda, testőrségi palota, Stöckl lépcső, Szent István terem, Karmelita kolostor, volt Honvédelmi Minisztérium) Teljesen felújítják az Operaházat ami egy új raktár és díszletbázist is kapott a Kőbányai úton. Megindul a 3-as Metró felújítása amire negyven évig semmit sem költöttek és teljesen felújítják a régi metró kocsikat.

Csodálatosan felújították a Margitszigetet, a parkot, a szökőkutat, a lerobbant Kaszinót.

Ez se volt elég, a sportot is „lerabolták”. Ezért épült és épül több futball stadion, FTC, MTK, DVSC, Vasas, Videoton, Haladás, DVTK épül a Puskás Ferenc stadion (volt Népstadion), megépült világ színvonalon a Győri EtO kézilabda csarnoka. És „volt képük” megrendezni az eddigi legjobb úszó-világbajnokságot, megépíteni a Duna-arénát, az előttük lévő rakpartot, felújítani a Dagályfürdőt, felújítani margitszigeti Hajós Alfréd uszodát, a Komjádi uszodát, megrendezték Győrben nagy sikerrel az ifjúsági olimpiát. 2010 és 2016 között 400 milliárd Ft. jutott sportra ebből a tavalyi évben 180 milliárd. Soha ennyi pénzt nem kapott a magyar élsport, tömegsport és diáksport. 2017 ben ez az összeg mintegy 20 milliárddal lesz több.

Végre van Magyarországnak önálló külpolitikája!!! Ez nem abban merül ki hogy linguálisan tamponáljuk az aktuális európai kretén politikusok és magukat főnöknek képzelő EU-s tisztségviselők ülepeit, hanem képviseljük saját érdekeinket, és próbáljuk őrizni szuverenitásunkat a gazdaságpolitikánkban, a migráns politikánkban, a külkapcsolatok építésében és nem kushadunk ha nyugaton valaki felemeli a mutatóujját.

NEM vagyunk sikertelenek. Nem vagyunk elszigetelve!

Járt itt a kínai elnök, a kínai miniszterelnök, japán miniszterelnök, német kancellár, angol miniszterelnök, orosz elnök, egyiptomi elnök, izraeli miniszterelnök, lengyel elnök és jön a francia elnök. Majd megszokják Európában, hogy van önálló véleményünk.

A fékeveszett „rablás” kiterjedt a határon túlra is. Nem átallottak állampolgárságot adni az elcsatolt területek megalázott kifosztott ma is sokban elnyomott magyarságának.

Így több tízmillió Ft-al támogatják a vajdasági és kárpátaljai magyar oktatást, a szórványkollégiumokat. 50 milliárd Ft-al a vajdasági, 20 milliárd Ft-al a kárpátaljai magyar vállalkozásokat pályázati rendszerben. Jelentős összegek jutnak a kiemelkedően fontos határon túli világi és egyházi magyar műemlékek felújítására is. De például, finanszírozzák a szabadkai zsinagóga felújítását is.

De itt nem álltak meg érzéketlenül „kifosztották a családokat, az embereket”. Behatoltak a hálószobákba, sőt mint tudjuk egyesek méhébe is (Szél Bernadett, D. Tóth Kriszta). Ezért megalkották Európa egyik legbőkezűbb családtámogatási rendszerét.

Bevezették segély helyett a közmunkát, a kötelező óvodába járást, beindult egy bölcsődei program ahol tíz gyerek estén minden településen kötelező biztosítani a bölcsődei elhelyezést.

Folyamatosan növelik a béreket, a munkahelyeket, Mivel ugyebár a lakosság folyamatosan drámaian szegényedik évente 4-5 százalékkal nő a fogyasztás, hétvégeken nem lehet wellness hotelben szobát kapni, növekszik a külfödi és a belföldi utazások száma, vasárnap nincs hely a vendéglőkben nemzeti sport lett az evésfesztivál falun városon.

A magyar lakosság rendelkezik Kelet –Európában a legmagasabb GDP hez arányított vagyonnal, ami a GDP 95 %-a (Szlovákia, Románia 55%, Lengyelország, Horvátország 70 %,) miközben a legalacsonyabb a lakossági eladósodottság Európában (Európai Központ Bank). Évről évre nőnek a megtakarítások így a válság előtti nulláról évi 5,6 ra emelkedett. Ma már az Államkincstárban az államadósság több mint 20 százalékát igen kedvezően a lakossági állampapírok fedezik. Ez a legmagasabb Európában, utánunk Írország következik 8 százalékkal.

Lehetne még sorolni mi minden történt e hét év alatt ( pl. hútőgép, gázkonvektor, mosógépcsere program), de kontrasztként nézzük honnan indult ez a kormány.

Mert feriék nem loptak, feri tisztakezű volt, rendszeresen bérmálkozott, táncolt, dalolt, influenzás hattyút boncolt, piros zakóban lovagolt a Hortobágyon, hadgyakorlatot vezetett, gyermekeket mentett, diplomadolgozatot keresett, (máig nem találja, ill. senki sem találja…) százakat lépett, közben hazudott reggel-délben-este.

Megkardlapoztatta és belelövetett a saját népébe. Történelmi beszédeket mondott a Múzeum kertben március 15-én, miközben mesterlövészek vigyázták, faggatta Nagy Imrét, „mond Imre te mit tennél?„ Modern volt nyugatos és európai és úgy tett mintha kormányozta volna ezt a „kurva országot.” És ebbe majd bele pusztult. Kitagadta a határon túlikat és így „megvédte” az országot 25 millió romántól.

Ennek következtében ugrott a pannon puma és vele az államadóság 52 %- ról 84 %-ra, a deficit 2,8 ról néha 5 néha 6 választáskor 8-9 százalékra, a munkanélküliség 12 százalékra.

Eladósodott minden és mindenki. Az állam, az önkormányzatok, a vasút, a BKV, a lakosság, a kórházak. Ragyogó elképzelések voltak az egészségügyben heveny kórház-bezárásokkal, vizitdíjjal botrányos inzultusokig fajuló kórház-privatizációkkal, patikaliberalizációkkal, teljesítményvolumen korlátokkal, kötelező széfprogramokkal, több ezer nővér elbocsátásával és 600 milliárd Ft kivonásával.

Fantasztikus minőségi szintet ért el az oktatás is a körzetesítéssel, a pedagógus elbocsátásokkal, a szakiskolák bezárásával, az egyházi iskolák sanyargatásával, a követelményrendszer relativizálásával, a szülő gyerek pedagógus kapcsolat szétrombolásával, az egyetemi PPM programokkal, a több milliós fizetéssel megvett rektorokkal, a teljesen elértéktelenedett hiányos tudást megkövetelő érettségivel, a tanárverésekkel, a semmire se jó egyetemekkel és képzésekkel!!!

Csődbevitték a Hajdúbétet, a Kecskeméti és a Győri Baromfifeldolgozót ahol tudatosan nem fizették ki a beszállítókat tönkretéve őket egyeseket öngyilkosságba hajszolva. Így fosztották ki a Megyeri híd építöinek és a Szeviép alvállalkozóit is. Eltüntettek 160 milliárd Ft-ot. 4-es Metró beruházásánál, több milliárdot a BKV nál, 300 milliárdosra nőtt a MÁV tartozása.

Közben turistaparadicsomok épültek Indonéziában, kastélyokat vettek Franciaországban, üdülőtelepet Horvátországban, kilószámra az aranyat Dubai-ban, egymást végkielégítgették 100 milliókkal stb, stb stb. Az országot tulajdonképpen a Bankszövetség kormányozta ők és a főnök az elnök Erdei úr döntöttek szinte mindenről, miközben szipolyozták az államot, a Nemzeti Bankot a devizahitel rabságában a lakosságot.

Eladtak mindent, ami nem volt lehegesztve, MÁV Cargót, MOL-t, repülőteret, MALÉVET, energiaszolgáltatókat, gáztározót, Postapalotát, Tőzsdepalotát, bankokat, Andrássy úti palotákat.

Kormányzásuk alatt az ország az összeomlás szélén álló gazdasági és morális dögkút lett egy IMF- es gigahitel és az EU lélegeztetőgépén.Innen jutottunk el oda ahol most vagyunk.

Lehet választani csak tessék, tessék!

Összeállította dr Horváth Béla itt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

magyartudat.com

No visits yet

Íme így lopta szét a Fidesz 7 év alatt az országot – TELJES LISTA a Nemzeti.net-en jelent meg,

[tartosanrugalmas]

Mivel mindig csütörtökön jut eszembe a GPOYW, jobb félni mint megijedni alapon, itt egy GPOYT

[homregeszet]

Az év felfedezése

1️⃣4️⃣🎁Számomra az év „felfedezése és nyomozása” köthető ehhez a szádvári kályhacsempéhez. A kaputorony omladékából kiemelt leletegyüttes egyik messze legérdekesebb darabja a fazekast munka közben ábrázoló csempe. Belebújva a könyvtárba és az adatbázisokba, hamar kiderült, hogy a fazekasunknak hazai párhuzama még nem ismert. Ugyanakkor 1971-ben A Nemzeti Múzeum adott teret a cseh és morva kerámiaművességet bemutató kiállításnak. Itt feltűnt egy, a csehországi caslav-i múzeumból származó fazekast ábrázoló csempe. Keressünk képi forrást is. A hasonlóság döbbenetes! De, hogy kerülhetett Szádvárra egy csehországi párhuzammal bíró csempe? A 15-16. század fordulójára keltezett cseh lelet idején a várat a Szapolyai család bírta. A birtokokat ténylegesen Szapolyai István irányította, aki nem mellesleg 1474-81 között Szilézia és Luzsice főkapitánya volt, majd 1486-ban feleségül vette Teschen-i Hedvig sziléziai hercegnőt. Meglehet a cseh-lengyel szál eleje… Talán az új arával együtt érkezhetett a csempe vagy a nyomódúc északkelet Magyarországra? A csempénk további analógiái egy bizonyos Jan Medek köréhez köthető chrudim-i fazekasműhely termékei között és a lichnice-i vár leletanyagában is feltűntek. Ezek kapcsolata a történetünk szereplőivel azonban még kérdéses. Ja, és ha érdekel valakit, van még egy szintén egyedi, unikornist ábrázoló csempénk is… :)

Gál Viktor

[homregeszet]

Miskolci Régész Enciklopédia - Ágyútorony

A mohácsi csatát követően a tábori tüzérség 16. századi, felgyorsult fejlődése azt eredményezte, hogy középkori eredetű váraink védelmi funkcióit tovább erősítsék, fejlesszék. A korábbi évszázadokra jellemző aránylag vékony várfalak, magas, kis alapterületű tornyok nagyon sérülékenyek lettek a 10 kg-nál nehezebb vasgolyókat lövő ostromágyúkkal szemben.

A 16. század második harmadában a Magyar Királyság középső területit megszálló Oszmán Birodalom további terjeszkedése ellen a többségében magánkézen vagy egyházi birtokban lévő várak korszerűsítése került reflektorfénybe. Ahol erre lehetőség nyílt, elsősorban a síkvidéki erősségeknél, ott az 1556-ban megszervezett bécsi Udvari Haditanács által felkért német és itáliai hadmérnökök tervezték és irányították a modern, sokszögű bástyák, bástyarendszerek kiépítését.

Megyénk területén a 16-17. században is meglévő, de a 13. században emelt várakban az új rendszerű, szabályos alaprajzú bástyák mellett találkozhatunk archaikusabb formákat mutató védművekkel, azaz rondellákkal, ágyútornyokkal is. A dombos illetve hegyvidéki környezetben emelt erősségek esetében nem mindig volt hely nagy méretű ágyúállások kiépítésére.

A várfalak síkjából kiugró, legtöbbször kerek vagy félkör alaprajzú ágyútornyokat az erősségek veszélyeztetett pontjain emelték. Az ágyútornyok közös jellemzője, hogy megjelenésükben kis vagy közepes alapterületű, minimum kettő vagy többszintes építmények, melyek legfelső védelmi szintje a várfalak tetejének síkjában vagy a felett helyezkedett el. A védmű belső terei nyitottak, azaz a bástyákkal ellentétben az ágyútornyot földdel nem töltötték fel. Az egyes szinteket boltozatos- vagy síkfödémek választották el egymástól, jellemzően vastag falait több lőrés tagolta. Az elsősorban szakállas puskákkal felszerelt, a kerek alaprajz miatt több holt térrel is rendelkező tornyok esetében katonai értéküknél sokkal jelentősebb volt pszichológiai szerepük.

Szűkebb pátriárkánkban a sárospataki vár Vörös tornyát tekinthetjük hazánk egyik legkorábbi ágyútornyának. A Perényi Péter által 1534-41. között emeltetett reprezentatív megjelenésű, a főúri lakásigényeket is kielégítő lakótorony a falakban futó, a lőállásokat is magában foglaló folyosórendszerrel rendelkező ágyútorony is egyben.

De akad példa ezek kései, 17. századi kiépítésére is. Szádvár északi oldalán emelkedő, impozáns megjelenésű és méretű, a forrásokban „Szabó ház melletti bástya” néven említett védmű, lényegében egy síkfödémmel elválasztott, kétszintes ágyútorony. A félkör alaprajzú, alsó szinten több mint 2 méter vastag falakkal, szintenként 3-3, eredetileg „kulcslyuk alakú” lőréssel rendelkező, övpárkánnyal tagolt „bástyatornyot” 1633-ra fejezték be. A védmű teljes régészeti feltárását, majd állagvédelmét 2013-2014-ben végeztük el, 2020-ban kilátóponttá alakítottuk át.

Gál Viktor

[homregeszet]

Vármentő hét Szádváron

A hagyományoknak megfelelően augusztus első hetét idén is Szádváron töltöttük. A projektet lassan egy évtizede segítő Bárdos Nándi mellé nemrég érkezett, ifjú kollégánk Marton Gyuri csatlakozott. A Szádvárért Baráti Kör által, immár 14. alkalommal megszervezett Vármentő Hét feltárási munkáiba a civil önkénteshez a ráckevei Ady Endre Gimnázium és a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai is csatlakoztak. Köszönet illeti az iskolák pedagógusait (Szabó Andreát, Mészáros Attilát, Szilágyi József hadnagyot, Fekete András őrnagyot) illetve Tomatás Tímeát, hogy segítettek a közel 30 diák koordinálásában. :)

A feltárásban résztvevő önkéntesek és diákok.

Az előzetes tervektől kissé eltérve a kutatás központi területét a középső vár déli részén, a Bebek kapuban, a többszintes kaputorony előterében, valamint a belső vári Sybilla pince déli oldalán jelöltük ki.  Sajnos a rövid, 5 napos ásatás alatt szinte csak az omladékrétegen tudtunk áthatolni és csütörtökre értük el az utolsó járószinteket illetve pusztulási rétegek tetejét. Minden kutatóárokból igen nagy mennyiségű és gazdag, elsősorban 17. századi leletanyag került felszínre. Nándi és Gyuri hétfőtől szerdáig lényegében „csak” a leletanyag válogatásával és csomagolásával foglalkozott, végül már aktívan bevonva a diákokat és felnőtteket is.

Az eredményeket tekintve pontosítottuk a Bebek kapu alaprajzát, illetve a járószinten túl természetesen egy eddig még nem ismert falazatot is találtunk. A ráckevei diákok a várudvar déli részén leástak a várfal alapozásáig, de az itt sejtett épület nyomára nem bukkantak. A Lisztes bástya előterében a kadétok egy beomlott pince, valamint a nagy mennyiségű salakból ítélve egy közelben állt olvasztó- vagy kovácsműhely nyomaira bukkantak. Számomra a legérdekesebb lelet is innen került elő, egy valószínűleg 2. századi nagy méretű, bronz, római császárkori érme… 17. századi rétegből.

A kaputorony előterében lévő dombot átvágva úgy tűnt, hogy az, az épület omladékából jött létre, míg előtte hosszú szakaszon megtisztítottuk a várudvar utolsó használati szintjét. A Sybilla pince és a külső várfal közötti területen egy masszív, égett tapasztás darabokból álló és fekete faszenes réteget tártunk fel. Az itt megmaradt gerenda lenyomat alapján talán egy könnyű szerkezetes épület állhatott a területen.

Minden résztvevőtől ígértet kaptunk, hogy jövőre ismét megpróbálnak csatlakozni a programhoz, így remélhetjük, hogy az idén megkezdett kutatásokat 2023-ban folytathatjuk.

Gál Viktor

Néhány fotó az előkerült leletekről:

Huszáralakos kályhacsempe töredékei a 17. század utolsó harmadából.

Vésett díszítésű pecsétgyűrű a Bebek kapu omladékából.

Nagyméretű, két peckes bronz, talán lószerszámhoz való csat a Bebek kapu omladékából.

[homregeszet]

Szádvár már duplán díjazott

Média Építészeti Díj Szádvár helyreállításáért

Múzeumunk Régészeti Tára 2008 óta segíti a Szádvárért Baráti Kör értékmentő, romkonzerváló munkáját. A civil egyesület indikátor jellegű szerepvállalása nyomán Szádvár bekerült a Nemzeti Várprogram által támogatott projektek közé. A 2018-ban elvégzett 4 hónapos megelőző feltárást követő építész tervezői (Kelemen Bálint, KÖZTI Zrt.) majd kivitelezői (Salisbury Kft.) munka eredményét 2021. április 18-án a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottsága a nemzetközi szinten is rangos ICOMOS díjjal ismerte el.

Idén ősszel a Média Építészeti Díj nemzetközi zsűrije az „Épített örökség” kategória legjobb 10 projektje közé válogatta be a szádvári projektet. Az elmúlt hét végén zárult közönségszavazás eredményeként a kategória első helyét „Szádvár helyreállítása” nyerte el. 

Szeretnénk megköszönni Mindenkinek, aki bármilyen formában is segített a közel másfél évtizedes munkánkat, mert ne feledjétek, „Tiéd a vár!”

Gál Viktor

[homregeszet]

Keretes történetek - Egy ágyúgolyó, és ami mögötte van…

1567. január 14-én, azon a – kortársak szerint „szokatlan téli időbeni hidegekben” – szombaton, négy napos folyamatos ágyúzást követően az erősen sérült Szádvárat Bebek György felesége Patócsy Zsófia védőserege, feladni kényszerült. A nemesasszony, leányai, kísérete ékszereiket, valamint a várvédők személyes tárgyaikat, oldalfegyvereiket megtartva szabadon elhagyhatták az erősséget. A várba még aznap bevonultak Lazarus Freiherr von Schwendi felső-magyarországi főkapitány csapatai.

Az 1550-es években németalföldi és francia csatatereken edződött, valamint ebben az időben végbement haderőreform kiváló ismerőjévé és később kidolgozójává vált Schwendi, Szádvár alatt saját maga irányította a tüzérség munkáját. Sajnos nem ismerjük, hogy az ostromlók milyen típusú lövegeket használtak, de az ostromágyúk alsó kategóriáját a kb. 20-30 fontos (10-15 kg-os) golyóbisokat lövő ún. Singerinek képviselték.

Így, ha nem az ostromlóktól származik a talált lövedék, nézzük meg, hogy mit tudunk a várbeliek fegyverzetéről. A főkapitány 1567. január 17-én Szádvárban kelt, a győzelemről Miksa császárt tájékoztató levelének végén meg is említi, hogy „Körülbelül húsz szép és jó ágyút találtunk bent.”.

Az Udvari Haditanács részére 1570-ben és 1576-ban, a Magyar Királyság várairól készült fegyverösszeírásokban találjuk az első adatokat. Három évvel az ostrom után 2 db „Schlangen”, 2 db „Valckhonen” és 4 db „Valckhonet”, azaz összesen 8 db ágyút láthattak Szádvárban. Majdnem hasonló a helyzet 1576-ban is:

 „Quartierschlange               2             Khug[e]l                              1000               Verierdte                            196

Valchanen                          2             Khug[e]l                              1133                      Verierdte                            24

Valchonet                           5             Khug[e]l                              1561                      Verierdte                            109”

 Ha valóban kb. 20 ágyút számolt össze Schwendi Szádvárban az ostrom után, és miért ne hihetnék a tapasztalt hadmérnöknek, csak egyetlen magyarázat maradhat a lövegek számának csökkenésére. 1567 tavaszán a főkapitány a Szepesi Kamara létrehozásával megszervezte az északkeleti területek végvárrendszerének gazdasági hátterét. 1568-ban megkötötték a drinápolyi békét, mely 25 évre garantálta volna a fegyvernyugvást a császáriak és az oszmánok között. Logikusnak látszik a magyarázat, hogy 1570-re csak annyi löveget hagytak Szádvárban amennyit a minimális védelemhez elégségesnek gondoltak. Talán a többit, a végvárrendszer szempontjából fontosabb területekre csoportosították át.

 Majd két évtizedig nincs forrásunk a vár felszereltségéről. 1593-ban ugyan készítettek egy általunk pár éve talált, még eddig kiadatlan német nyelvű inventáriumot, de az a hadfelszerelésre nem tért ki. A következő információnk 1596-ból és 1600-ból származik. A két német nyelvű hadileltár szövege között nincs érdemi különbség. Viszont a német leltározók precízsége folytán összeállt a Rubik kocka. Azaz a terepen talált tárgy és a történeti forrás adata úgy tűnik, pontosan fedi egymást:

 „Quartier Schlangen: 2

Simon Haubizin sein gueß, Jede 22 c[entner]

schwer, darauf d[as] Bebeckhische wappen,

schiessen Zue gleich 10 lb eisen, bede Auf

Jren beschlagnen gefäß vnd Rödern,

sambt Zuegehorigen Ladtzeug.

Geschmidte eiserne Khugel darzue 1029”

 Magyarán (újra) összeírtak 2 db „quartierschlangen”, azaz „negyedes csatakígyó” névre hallgató ágyútípust. Ezeket egy bizonyos Haubitz Simon mester öntötte. Személyéről eddig annyit tudtunk meg, hogy az 1530-as években Kassán tevékenykedett és 1541-ben a lengyel királyi vár részére is öntött egy díszes „sólymot”, azaz egy falkon típusú ágyút.

 A 22 mázsás (azaz kb. 1100 kg-os) lövegek Bebek ágyúk voltak, és 10 fontos (azaz kb. 5 kg-os!!) vasat lőttek ki. Az ágyúkhoz vasalt ágyútartó szerkezetek (kerekes szekrények vagy kocsik) és 1029 vas golyóbis tartozott. Az öntőmester személye alapján így ezek a lövegek még Bebek Ferenc szádvári birtoklása idején, azaz 1558 előtt készültek.

 Ha az Olvasó még nem unta meg a kissé szárazra sikeredett, de a középkori - kora újkori régészet szempontjából is nélkülözhetetlen forráselemzést, mutatunk még valami érdekeset. A fentiekhez képest, szűk egy évszázaddal később lejegyzett inventáriumban a következőket olvashatjuk, immár az ágyútípusok szempontjából kevésbé pontosan, de magyarul:

 „Anno D[omi]ni 1682. die 12. mensis Septembris

…

Lövőszerszámok

A kerek bástyán egy öreg réztarack, melyen vagyon írva: D[omi]nus Franciscus Bebek.

…

A nímetbástyán egy öreg réztarack, melynek neve: Franciscus Bebek de Pelsőcz.”

 Szádvár délnyugati és keleti végében lévő bástyákon ezek szerint Thököly Imre kurucai nem mást találtak, mint a Bebek Ferenc megrendelésére öntött, majd 150 éves, 1-1 db quartierschlange-t.

 És mégis mekkora lehetett „Schwendi golyója”? 2017-ben, a belső vár egy épületének, pontosabban konyhájának, padlója alatti feltöltésben egy vas lövedék szeletét találtuk meg. Ennek átmérője 140-150 mm volt, a kiszerkeszthető kerülete alapján a megmaradt gömbszelet az egésznek kb. 25-28%-a lehet. Súlya kicsit több, mint 2200 gramm. Azaz a teljes vasgolyó tömege elérhette a kb. 10 kg-ot azaz a 20 fontot. Mindezzel visszautalnék a történetünk elején említett ostromlövegek típusára és most az 1596-os német leltár egy sorára:

 „Veriertte Singerin Khugel           9”

 Eszerint Szádvárban még az ostrom után 29 évvel is őriztek 9 db, 1567-ben Singerin típusú ágyúból belőtt, sérült, törött, fel nem használt ágyúgolyót.

 És hol voltak Schwendi ostromállásai? Sejtűk, de pontos helyzetük felderítése még további kutatást kíván, amit talán egy következő írásban ismertetünk.

 Gál Viktor

  Irodalom:

Détshy Mihály: Szádvár. Perkupa, 2004.

 Domokos György: Adalékok a törökkori magyar tüzérség kategória- és típusproblémáihoz. In: Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, XXXI. (1984) 1. 117-149.

 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában, I/2. - Történelmi Források 1. (Budapest, 2003)

 Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583). In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szombathely, 2003

 Források:

1570. ÖSta KA AFA 1570/11/2

1577. ÖSta KA AFA 1576/13/2

1596. december 31.: MNL OL, E 211 (Lymbus), Ser. II. 28. t. 95. cs., fol. 24r–29r.

1682. szeptember 12.: MNL OL, E 156 (U. et C.), a., Fasc. 79. No. 16.

[homregeszet]

Kedves Ásatási Naplóm: Egy régészeti megfigyelés emlékei Szádváron

2018-ban 4 hónapot töltöttünk a megye északi szegletében megbúvó Szádvár megelőző feltárásán. A Nemzeti Várprogram keretében megújuló romvárunk 2020. évi kivitelezéséhez további régészeti megfigyelések kapcsolódtak. Fogadják, fogadjátok ezt a térben és időben kissé csapongó, a megélt élményeket, gondolatokat - a teljesség igénye nélkül - megjelenítő kis írást.

Mikor az ásatás végén Nándival elkészítettük az utolsó fotókat az Alsóvárról, az általunk csak „VIP kilátónak” nevezett szikláról, még nem sejtettük, hogy… 2019. a várakozás éve lesz. Elkészültek a végleges építészeti tervek, ezt megelőzően rohamtempóban az éves dokumentáció is, hogy legyen miből tervezni…, majd a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. megpályáztatta a kivitelezést és megköttettek a szerződések. 

2020 tavaszán, szinte az “I. Nagy Karantén” kezdetével párhuzamosan megkezdődtek a munkák. Mi pedig a zsebünkben a megye területére érvényes „világjeggyel” elkezdtük a régészeti megfigyeléseket. Párhuzamosan két csapat dolgozott a váron; Szabó Mikiék a felsővári falazást és az összes famunkát végezték, míg az alsóvári csapat 2-300 köbméter omladék eltávolításával kezdett, majd a kőműves munkákkal fejezte be a kivitelezést. 

A 2018-as tapasztalatokból okulva a Felsővár megközelítésénél hanyagoltuk a Csigát, inkább megkerültük a Várhegyet. Maradandó emlékként égett az agyunkba a 2 évvel ezelőtti eset, mikor Nándival egy dokumentációs napon mindent (komplett fotós, rajzos felszerelést, aprószerszámos raselokat, a SOKKIA műszert és természetesen a saját zsákjainkat is) a testünk különböző pontjaira aggatva küzdöttük fel magunkat – a vár építtetőit elég sokat emlegetve - a 35 fokos lejtőn. Mert úgy rövidebb…

Ma már egy, Gábor osztályvezetőnk szavait idézve „kényelmes lépést biztosító” 373 fokból álló lépcsőn juthatnak fel a kirándulók a Felsővár területére. Szerencsére azért van 3 pihenőpont beépítve. 

A feljáró kivitelezésekor a munkások újra megtisztították a szekérnyomokat rejtő sziklafelszín egyes részeit, sőt a felfedezés örömében kissé túl is tolták a munkát. A szekérnyomok mellett egy keskeny sziklába faragott lépcsősor elemei is előkerültek. Próbáltunk javaslattal élni, hogy a további kutathatóság miatt helyezzék 2-3 méterrel odébb a lépcsősort, de nem jártunk sikerrel. A feljáró az eredetileg tervezett helyén, a Csiga egykori nyomvonalán valósult meg.

Míg tavasszal és nyáron én a megfigyeléseket végeztem, Józsi és Viktor a vár északi előterében folytattak fémkeresős kutatást. A sok II. VH-s hadianyag mellett azért sikerült az 1567-es ostrom új nyomaira is rábukkanniuk. Egyik nap mindketten egy-egy 2 fontos (kb. 1 kg-os) vas ágyúgolyóval tértek vissza, melyet a várból lőttek ki az egyik, eddig még nem ismert ütegállás feltételezett helyére.

Augusztusban a Szádvárért Baráti Kör által szervezet Vármentő Héten a megfigyelések mellett a régészeti feltárást is irányítottuk.  Ekkor Bakos Gábor és önkéntesei járták a vár környezetét „lengetve”, mikor dél körül egy lihegő srác tűnt fel a Felsővárban: „Gabi azt üzeni, hogy gyere már le. Minek? Sok vasat találtak. Vasat? És azért menjek le és másszam meg még egyszer a hegyet?” Természetesen megérte le- majd felsétálni. Egy kelta kori vas szerszámdepót dokumentáltak éppen a kollégák.

Az Alsóvár 6-8 méter magas falai állványépítési munkáinál régi ismerősökbe botlottunk. Gyula és szendrőládi csapata ’18-ban segített a feltárásoknál, most újra kaptak munkát a kivitelezésen is. Végre megnézhetjük azokat a faltetőket, amik eddig rejtőztek előttünk. Csupán egy probléma akadt: a tériszonyom. „Gyula, úgy építsétek meg ezt az állványt, hogy arra nekem fel kell majd másznom…” Sajnos a faltetők egy 4-5 m-es szakaszát a kivitelező már visszabontotta, mielőtt meg tudtuk volna nézni… (itt végül 2018-as drónfotókról azonosítottuk vissza a lőréseket). 

Természetesen a legmagasabb ponton maradt meg egy lőrés maradványa. Ide Pálfi Tibi mászott fel tisztítani, majd rövidesen jött is a kiáltás: „Kész vagyok főnök, jöhetsz fotózni!” Felmásztam, amíg lehetett, és hogyan tovább? „Kilépsz a falra, végig feljössz eddig és itt visszalépsz az állványra. Aha… Hát persze!” És közben még az eső is szitált. Felnyújtottam a fényképezőgépet és „Tibi bányász” elkészítette élete első „ásatási” fotóit. 

 Egy következő megfigyelési napon, de ugyanúgy szitáló esőben („Ez az aprószemű, csontig hatoló típus.”) vártunk Honti Szabival vagy fél órát az állványrendszer kakasülőjén, hogy drónfelvételt készítsünk, ha már felmásztunk ide. Akkor nem jártunk sikerrel.

Vannak olyan új elemek a várban, amik nagyon tetszenek (pl. merész vonalvezetésű gyilokjáró), és természetesen van olyan részlete, ami kevésbé.

Ezek csak kiragadott érzések, kis történetek, és lehet, hogy nem is a legjobbak. De ízelítőt adnak 8 hónapnyi munkából; az örömökből, csalódásból, bosszúságokból, a közös ötletelésekből és az új felfedezésekből. A kivitelezés decemberben lezárult. Mindenkinek javaslom, hogy látogassa meg a részben megújult, és sok új érdekességet tartogató Szádvárat. 

 Idén folytatása következik.

Köszönet: Bakos Gábornak, Bárdos Nándornak, Galkó Józsefnek, Honti Szabolcsnak, Hortobágyi Viktornak, Pálfi Tibornak.

Gál Viktor

[homregeszet]

Madarak és fák hava - Madaras tál Szádvárból

Madaras tál Szádvárból (Szádvár, 2010. évi ásatásából, 1. árok, ásatásvezető: Gál Viktor).

Fotó: Bubenkó Gábor, Szögliget A TÁRGY: 

Nagyméretű írókával díszített tál. Világos alapon, barna kontúrvonalakkal kihúzott, vörös és zöld kitöltő színekkel díszített tál. Központi motívuma jobbra néző madár. A madár előtt spirálisan tekergő száron borsólevelek, stilizált gránátalmák, kettős levelű tölcséres virágok sorakoznak. A szár végén egy 10 szirmú boglár helyezkedik el. A madár felett 6 ágú ujjas kettős levél, elnyújtott borsólevelek és 5 szirmú egyszerű virágot lehet megfigyelni. Az aszimmetrikus díszítésű tál bal oldalára 3 ágú ujjas levelet, és kétlevelű tölcséres virágot festettek. A tál hátoldalán felfüggesztést segítő kis fület alakítottak ki.  

A (KELTEZÉSI) IDŐ: 

A 17. század második felében, de 1686 előtt készült, párhuzama ismert a szendrői várból. Készítési helye feltételezhetően egy miskolci fazekasműhely, innen szállították a megrendelők számára.   

A (TALÁLÁSI) HELY:

Szádvár a megye északi sarkában az Aggteleki karszt területén helyezkedik el, Szögliget községtől 2-3 km-re északra. Magánvárként a Bebek család szádvári uradalmának központját volt, majd a török háborúk során a végvárrendszer második vonalában helyezkedett el.  

A MADÁR: 

A jobbra néző madár teste vörös színű, szárnya csepp alakú, kettős. A belső csepp zölddel kitöltött, a szárny külső rétege világos színű. Farka kettős levelű tölcséres virágot formáz. Lába stilizált vonal, hátrahajló 4 ujjban végződik. 

Gál Viktor

[homregeszet]

Folytatódnak a régészeti megfigyelések Szádváron. A napokban ez a hófödte, festői látvány tárult elénk. Nem, mintha más évszakban nem volna festői... A fejleményekkel, élményekkel kapcsolatban természetesen a jövőben még jelentkezni fogunk. Addig is olvasásra ajánljuk a 2020-as évről szóló kapcsolódó blogbejegyzésünket: https://homregeszet.tumblr.com/post/640906611477610496/kedves-ásatási-naplóm-egy-régészeti-megfigyelés

Fotó: Gál Viktor

[homregeszet]

Márciusban a házunk táján

Az év harmadik hónapja sem telt eseménytelenül a HOM régészeti Tár életében. Bár most ismét télies az idő, azért a tavasz is megmutatta magát, ha még csak néhány napra is. Ezzel egyre sűrűsödik a beruházások megindulása és az ehhez kapcsolódó régészeti munkák is egyre gyakoribbá válnak. Lassan beindul az aktív terepi élet, máris számos helyen folytattunk régészeti megfigyelést, végeztünk talajmágneses méréseket, próbafeltárásokat. Lássuk összefoglalva, ezeken túl mi minden történt az elmúlt hónapban.

- Bükkábrány aranykincse bejárta az internet minden szegletét, számos TV, rádió és sajtóriport jelent meg a témában. Íme néhány link, ha lemaradtál volna róla:

         Páratlan rézkori aranylelet-együttest fedeztek fel Borsodban - videóval

         Hatezer éves aranyleletekre bukkantak Bükkábrány közelében

          Aranyra bukkantak a régészek

         6000 ÉVES ARANYLELETEKRE LELTEK RÉGÉSZEINK

        Rádió beszélgetés Németh Attilával a Karc FM-en (A beszélgetés 21:00 perctől hallható)

- Egész hónapban ünnepeltük a beporzókat, amelyhez kapcsolódóan 3 régészeti témájú cikkünk mellett a központi honlapunkon múzeumunk más területén dolgozó kutatói is érdekes beszámolókkal készültek.

        Beporzók hava: A méhek hagyatéka – történeti és régészeti adatok a világból

         A Kaptárkövek

         Méhészet, beporzás és szimbolikus ábrázolásaik az ókori Közel-Keleten

- Természetesen a nőket is megünnepeltük. Blogbejegyzésben mutattuk be, régészeti adatok és természettudományos vizsgálatok alapján, hogyan éltek a nők az újkőkorban.

- Egy feltárásunk már le is zárult Nagyrozvágyon, amelynek közelében egy késő-bronzkori bronz depozitumot is találtunk. Jövőhéten érkeznek a részletes beszámolók!

- Folytatódott a Diósgyőri vár kiürítése és Szádvár felújítása. Utóbbiról egyre több friss hír érkezik, a jövőben sem mulasztjuk el ezek megosztását (természetesen Diósgyőrről is esetében is így teszünk).

- A Határtalan Régészet című magazin legújabb számában egy vár izgalmas történetét mutatja be Dr. Szörényi Gábor András

- A Bakos Gábor vezette fémkereső műszeres önkéntes csapat ismét segítette munkájával az ELTE kutatásait a Bükk erődített településein

- Folytatódtak rovataink: új szócikkekkel bővült a Miskolci Régész Enciklopédia, jelentkeztünk Keretes Történetekkel, Ásatási Naplókkal, Unboxing videóval

         Keretes történetek - Egy ágyúgolyó, és ami mögötte van…

         Keretes történetek: Ha a harcosnak is szüksége van szerencsére…

         Kedves Ásatási Naplóm: Ásatás rablók árnyékában

- A Görgey úti főépületnél megkezdődött az új épületszárny kialakítása, hogy hamarosan egy európai színvonalú, modern kiállítási épületben fogadhassuk a látogatókat.

- „Megnyílt” a Régésztörténetek című virtuális kiállítás, mely az „M30-as feltárások” Hernád-völgyi szakaszaiban az MNM RÖG és Herman Ottó Múzeum együttműködésében végzett munkálatok eredményeit tárja a látogatók elé.

- A sok pozitívum mellett sajnos súlyoz nehézségek is zúdultak a hazai régészetre, a kulturális örökség védelméről szóló kormányrendelet átírásával.

Összegyűjtötte: Kertész Gabriella Nikoletta