#radarállomás

[kepeslajoska]

Szele Tamás: Hétezer rakéta

Nagyon nehéz értelmezni azt, ami az elmúlt nap folyamán történt Izraelben. Azt tudjuk biztosan, hogy az országot példa nélküli rakétatámadás érte, a hivatalos források már hétezer rakétát és háromszáz halottat, 1500 sebesültet említenek, az IDF (az izraeli véderő) válaszcsapása a friss hírek szerint 200 embert ölt meg. Mi történt?

Pontosan nem tudjuk megállapítani, az információs káosz elemzése alapján úgy tűnik, a támadás fő tengelye a gázai övezetből indult, de északi irányból, Libanonból is megtámadta Izraelt a Hezbollah – mégpedig egy radarállomást lőttek, régi szovjet aknagránátokkal, ennek az a fontossága, hogy a Teherán által finanszírozott Hezbollah a Hamász oldalán szállt be a konfliktusba – és egy radarállomás támadása mégiscsak tervezett, stratégiai akció, nem indulati alapú. A Hezbollah támadását egyébként az IDF sikeresen visszaverte.

Alapvetően a gázai front a lényeges. Hogy tisztán lássunk, tekintsük, mi a csodával támadott a Hamasz?

Sokféle eszközzel, de a legtöbb Kasszám rakéta lehetett. Ez igazából úgy működött, mint egy terheléses támadás: a Hamász már 2021-ben (és korábban is) azzal kísérletezett, hogy mennyi rakétát kell kilőnie a Vaskupola semlegesítéséhez. A Kasszám rakétának komoly története van. Még 2002. március 5-én lőtték fel az első példányt, addig a palesztin szervezeteknek nem voltak nagy hatótávolságú fegyvereik. A Kasszámot azóta sokat fejlesztették, módosították, a korai változatok 2 méter hosszúak és nagyjából 36 kilósak voltak egy 8 kilós robbanófejjel, a hatótávolságuk pedig valamivel több mint 3 km volt. A mostani verziók 90 kiló körüli súlyúak, a hatótávolságuk 30 km körül mozog, és mintegy 100 ezer forintnak megfelelő összegből elő lehet állítani egyet.

Gázában akadnak – ha nem is túl nagy számban – orosz BM–21-es Grad és kínai Weishi (WS–1E) rakéta-sorozatvetők, sőt, akad náluk néhány iráni gyártmányú Fadzsr -5-ös és M–302-es taktikai ballisztikus rakéta. Ezeket akkor használják, ha egy célpontot tényleg szeretnének eltalálni, vagy még inkább, ha szeretnék azt elkerülni.

Hogyan működik a Kasszám rakéta?

A Kasszám rakéta nagyon rosszul működik. Komoly hadsereg manapság nem is rendszeresítené, ugyanis valójában nem több, mint egy szilárd hajtóanyagú, acéltestű lövedék, voltaképpen cukor és műtrágya keveréke ég benne, robbanófejében egyszerű TNT található. Röppályáján nem forog a saját tengelye körül, így aztán találati pontossága nagyon rossz. Tulajdonképpen csak település méretű célpontokat lehet vele eltalálni – valahol majd csak becsapódik, és a Hamász úgy veszi, hogy bármit vagy bárkit is találtak el vele, az mind tiszta haszon.

Hogyan működik a rakétatámadásokat elhárító Vaskupola-rendszer?

A Vaskupola lényege, hogy egy nagyon fejlett radarernyő érzékel minden közeledő rakétát, ezek pályaadatait továbbítja abba a számítógépes rendszerbe, ami elvégzi az elemzést, és ha lakott területre csapódna be a közeledő eszköz, sebészi pontossággal megsemmisíti még a levegőben egy vagy több Tamir ellenrakétával, melyeknek darabja 11-25 millió forint közötti összegbe kerül. Egy Vaskupola-üteg ára 14,3 milliárd forintnak felel meg, kilenc-tíz működik belőlük, szóval nem olcsó mulatság az izraeli honvédelem, de muszáj költeni rá. Most dolgoznak különben a rendszer továbbfejlesztésén, ami drónok és nagyon közelről indított rakéták ellen is hatásos lesz. Mindenképpen meg kell jegyeznünk: a Vaskupola kizárólag védekezésre alkalmas.

Ezt sikerült áttörni. Világos, hogy a Hamász már régóta azt vizsgálja, mennyi kályhacsövet kell kilőnie ahhoz, hogy a Tamir ellenrakéták elfogyjanak. Ez most sikerült: körülbelül hétezret. Persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs többé Vaskupola: ez csak annyit jelent, hogy átmenetileg kifogyott a lőszer.

Mit jelentenek a tegnap történtek világpolitikai szempontból?

Az ISW értékelése szerint a Hamász meglepetésszerű szárazföldi és légi támadást indított Izrael ellen, ami évtizedek óta a legjelentősebb eszkalációt jelenti a két fél között. Hamász-harcosok százai léptek át a Gázai övezetből izraeli területre és támadták a közeli határállomásokat, katonai objektumokat és lakóövezeteket október 7-én. A csoport a nap folyamán nagyszabású rakétatámadások sorozatát is indította az övezetből izraeli területre. Ez a hadművelet eddig több száz izraeli civilt sebesített meg és ölt meg. Az izraeli vezetők válaszul a támadást háborús cselekménynek minősítették, és minden jel arra utal, hogy határozottan fognak válaszolni. A korábbi izraeli válaszlépések arra utalnak, hogy Izrael valószínűleg szárazföldi hadműveletet hajt végre a Gázai Övezetben, amelynek célja a Hamász teljes felszámolása. A Hamász vezetői szinte biztosan figyelembe vették ezt a lehetőséget a támadás megtervezésekor. De nincs okuk azt hinni, hogy egy ilyen művelet ellen sikeresen tudnának védekezni, tekintettel az izraeli hadsereg relatív erejére. Ez az észrevétel felveti a kérdést: mi a Hamász győzelmi doktrínája, miben bíznak?

1. A Hamász vezetői arra számíthatnak, hogy az általuk kirobbantott konfliktus kiterjedhet más palesztin milíciákra, valamint Iránra és az úgynevezett „Ellenállás tengelyére” is. Az iráni vezetők ezt a kifejezést – „az Ellenállás tengelye” – használják az állami, félállami és nem állami szereplőkből álló nemzetközi partneri rendszerük leírására. Ebbe a koalícióba tartozik a libanoni Hezbollah, a szíriai Bashar al-Asszad rezsim, a jemeni Houthi mozgalom és számtalan Bahreinben, Irakban, Palesztinában és Szíriában működő milícia esetében, amelyeket Irán mind anyagilag, mind politikailag támogat. Más, Irán által támogatott palesztin milíciák kifejezték készségüket, hogy csatlakoznak az Izrael elleni harchoz, de jelenleg nincs arra utaló jel, hogy az Ellenállás Tengelyének nem palesztin tagjai részt vennének a konfliktusban. Az Ellenállás Tengelye mindazonáltal megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy beavatkozzon, ha vezetői úgy döntenének, tekintettel libanoni, szíriai és ciszjordániai katonai lábnyomukra. Valójában Izrael bekerítése volt az egyik fő motivációja annak, hogy Irán kiterjedt befektetéseket eszközölt a proxy és partner milíciák támogatásába ezeken a helyeken.

Az a tény, hogy a Hamász az 1973-as Jom Kippur-i háború évfordulóján indította el hadműveletét, hitelt ad annak a lehetőségnek, hogy másoktól is támogatást vár Izrael ellen. Annak a háborúnak az volt az egyik legfontosabb jellemzője, hogy Egyiptom meglepetésszerű támadása többfrontos háborút jelentett Izrael számára.

2. A Hamász a jelenlegi hadműveletét az iráni vezetők Izrael legyőzéséről szóló propagandájára alapozhatta. Hossein Szalami vezérőrnagy – az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka – 2022 augusztusában az eddigi legegyértelműbben fogalmazta meg iráni tisztségviselőként, hogyan lehet Izraelt elpusztítani. 2022-ben Szalami lekicsinyelte a drónok és rakéták szerepét, és ehelyett a libanoni Hezbollah és a palesztin milíciák támogatása mellett érvelt, annak érdekében, hogy azok több szárazföldi műveletet és városi harcot folytassanak Izraelen belül. Szalami azt állította, hogy az ilyen tevékenységek belső elmozdulást generálnának és káoszt okoznának, ami végső soron destabilizálná Izraelt és annak hanyatlásához vezetne. Ebben az összefüggésben figyelemre méltó a Hamásznak azon döntése, hogy szárazföldi támadást hajt végre Izraelben, és az is, ahogyan ezt tette. A csoport válogatás nélkül gyilkolt, bántalmazott és rabolt el civileket azokban a városokban, amelyeket harcosai elértek, és a cselekményekről képeket és videókat tett közzé az interneten, valószínűleg részben azért, hogy rettegést keltsen az izraeliekben.

3. A Hamász talán arra törekedett, hogy megzavarja az Egyesült Államok vezette tárgyalásokat az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálásáról. Az Izrael elleni támadás érthető módon ismét az izraeli-palesztin konfliktusra irányította a nemzetközi figyelmet. A szaúdi külügyminisztérium október 7-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt a palesztin ügy mellett, és megerősítette, hogy Rijád támogatja a kétállami megoldást. Ez a támadás és bármilyen következményei valószínűleg megnehezítik a normalizációs tárgyalásokat, és késleltethetik, sőt meg is szakíthatják azokat.

Az egyik legveszélyesebb cselekvési irány, amelyet Irán követhet, az lenne, ha az elkövetkező napokban és hetekben valamilyen módon kihasználná a Gázai Övezetre irányuló izraeli összpontosítást. Az iráni vezetők szinte biztosan keresni fogják a konfliktus kihasználásának lehetőségeit, még ha esetleg nem is ők irányították azt. Irán kihasználhatná az izraeli figyelemelterelést azzal, hogy fejlett katonai rendszereket telepítene Libanonba és Szíriába, vagy jelentős előrelépéseket tenne nukleáris programjában. Ez a forgatókönyv jelenleg kevésbé valószínű, mint a többi, de megfontolásra érdemes, mert még jelentősebb eszkalációk vagy geopolitikai változások feltételeit teremtheti meg. A Hamász támadásához hasonló incidensek már nem korlátozódnak arra a közvetlen területre, ahol történtek. Mindegyik magában hordozza a lehetőséget, hogy nagyobb jelenséggé nője ki magát, amely az egész Közel-Keleten, sőt azon túl is érezteti hatását.

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek ébernek kell maradniuk azzal a veszéllyel szemben, hogy Irán és partnerei megpróbálják kiterjeszteni a Hamász Izrael elleni támadásai által okozott válságot, és el kell kerülniük azt a tendenciát, hogy szűken a Gázai Övezetre és a támadásra adott közvetlen izraeli válaszra összpontosítsanak. Irán évek óta olyan támadó stratégiát folytat a Közel-Keleten, amelynek célja többek között az Egyesült Államok kiszorítása a térségből. 12 Az október 7-i Hamász-támadás ennek a nagyobb erőfeszítésnek lehet a része.

Arra a kérdésre – itt ér véget az ISW elemzése – hogy minderre hogyan kerülhetett sor, nem ismerjük a választ. Izrael állama rendelkezik a világ egyik legjobban felkészült hírszerzésével, képtelenség, hogy hétezer rakéta mozgatását nem észlelték volna, a problémát valószínűleg a politikai vezetés felső köreiben kéne keresni, de ez is puszta spekuláció.

A jelenlegi csapatmozgásokról nincsenek biztos információk, annyit tudunk, hogy Dél-Libanon ellen csapást mértek (az említett Hezbollah-bázis járt rosszul) és komoly légicsapások érték a Gázai Övezetet is. Az elrabolt izraeli túszok kiszabadításáért jelenleg is komoly harcok folynak, némi sikerrel.

Ennyit tudunk, ennyit állíthatunk viszonylag biztosan. Az események valószínűleg oda fognak vezetni, hogy a Hamász és a Hezbollah felmorzsolódik az IDF túlerejével szemben, ami Teherán pozícióvesztésével jár majd, és a Kremlben sem fognak pezsgőt bontani ennek alkalmából – de képtelenség volna nem észrevenni Irán és az Oroszországi Föderáció háttérben betöltött szerepét.

Meglátjuk, mi lesz, hogy lesz, én, mint szerény krónikás kezdem magamat leginkább a klendevi csodarabbinak érezni, ugyanis ő mondta egyszer egy bonyolultabb kérdésre:

„A helyes választ nem tudom. De nagyon szívesen megmagyarázom...”

Körülbelül így állunk tegnap óta Izrael problémájával is. Nem tudjuk, mi van, de próbáljuk megmagyarázni.

Csak jó hadiszerencsét kívánhat az ember, és mielőbbi győzelmet Izraelnek.

[korkep-blog]

Havas túra a Nagy Bucsonyon át Fülekre

A gyalogtúra Nagydarócból indult és Nagy Bucsony, Kis Bucsony, a „Füleki-sziklák“ és a Kakas-hegy bejárásával Fülekre érkezett. A túrázók tájékozódást jelentősen megnehezítette, hogy a hó befedte a jelzett és nem jelzett utakat is, sőt a fára festett jelzéseket is eltakarta. A túra vezetőinek (Nagy Attila és családja valamint Farkas István) helyismerete és GPS-es segítség nélkül bizony nem lett volna gondmentes a megtétele.

Hófedte táj, behavazott utak és erdők, ugyanakkor napsütés várta a Novohrad-Nógrád Geopark J.Sz.T. és a füleki Nógrádi Turisztikai Információs Központ által szervezett, idei utolsó vezetett gyalogtúra résztvevőit, akiknek így „kicsiben”is alkalmuk volt kipróbálni azt, hogy milyen egy érintetlen hómezőn gyalogolni.

  Nagydaróc. Felvétel: Puntigán József.

  A gyalogtúra Nagydarócból indult és Nagy Bucsony, Kis Bucsony, a „Füleki-sziklák“ és a Kakas-hegy bejárásával Fülekre érkezett. A túrázók tájékozódást jelentősen megnehezítette, hogy a hó befedte a jelzett és a nem jelzett utakat is, sőt a fára festett jelzéseket is eltakarta. A túra vezetőinek (Nagy Attila és családja, valamint Farkas István) helyismerete és a GPS-es segítség nélkül bizony nem lett volna gondmentes a megtétele.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  A túra első szakasza a Nagydaróc–Nagy  Bucsony közötti kb. 9 km hosszú tanösvényen vezetett, melyet 2015 júniusában adtak át. A tanösvény a nagydaróci tó partjáról indul és a Nagy Bucsony tetejéhez, valamint az ott elhelyezett nagy teljesítményű radarállomáshoz vezet. Kevesen tudják, hogy a látványos radarállomás a két szlovákiai másodlagos pályaradar egyike, amely a Szlovákia területe feletti légi forgalom irányításához nyújt alapinformációkat. A terület védett, az idevezető aszfaltozott utat – melyen a tanösvény záró szakasza vezet – az autósok csak engedéllyel használhatják.  A tanösvényen 5 információs tábla van elhelyezve, melyeken a területről, annak természeti értékeiről lehet olvasni.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  Nagydaróc területe már az újkőkorban is lakott volt, első írásos említése az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékből való. Vályi András így ír róla „Nagy Darócz. Velke Dravce. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája, Osgyántól fél, Fülektöl pedig egy mértföldnyire, határja jó termékenységű, fája elég, ’s vagyonnyainak középszerű voltához képest, második Osztálybéli.”  A jelenleg is magyar többségű településen a Horkovics-kastély mellett értékes műemléknek számít a barokk stílusú, Szent Gallikának szentelt katolikus templom.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  A Kis- és Nagy Bucsony (514 m) a vulkanikus alapú terület két salakkúpja, melyek közül a Nagy Bucsony a fiatalabb. A tetején egy tál alakú mélyedés jelzi az egykori kráter helyét (ezt a túra résztvevőinek nem volt alkalmuk megnézni). Az egykori vulkán lávafolyása északkelet felé folyt, és egy völgyet követve egészen Guszonáig folydogált, ahol északnyugat felé fordult amíg el nem érte a fő völgyet, amely egészen Nagydarócig húzódik.  Történt mindez kb. 1,16 millió évvel ezelőtt.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  A további csúcsok közül meg kell említeni a Remete-tetőt, amely két lapos csúcsból áll. A nyugati 404 m, a keleti 456 m magasságú. A magasabbat törmelékszórás és lávafolyás fedi, 20–25 méter vastagságban. A Kerek-hegy Fülektől északkeleti irányban elterülő bazaltvidék része.

  Felvétel: Puntigán József.

  Elágazás Fülek és Murány felé. Felvétel: Puntigán József.

  A lávafolyás mentén Nagydaróctól egészen Korlátig az elmúlt évtizedekben számos kőbányát alakítottak ki, melyek többsége jelenleg nem működik. Az egyik kivétel a Nagydaróc melletti bánya, a legújabbat a tanösvény nyomvonalán a közelmúltban nyitottak meg, s bizony az ideérkező turistáknak ezzel nem könnyítették meg a dolgát. A bánya területére tilos a belépés, s mellette azt sem egyszerű megtalálni, hogy merre folytatódik tovább a tanösvény.

  Felvétel: Puntigán József.

  A tanösvényről a Radarállomás alatt lehet a Kis Bucsony irányába letérni. Ez a jelzett turistaösvény egyben a Széchy Mária turistaút része is, melyen egészen az innen kb. 80 km-re lévő Murányba lehet eljutni. Az elágazás közelében egy vadászház áll, pihenőhellyel.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  A gyalogtúra második, kb. 8 km-es szakasza nem jelzett erdei utakon Fülek felé vezetett. Jó szolgálatot tett az útvonal előzetes bejárásán feljátszott GPS-útvonal, hiszen a hó ezeket az utakat is befedte. A cél a Fülek melletti Kakashegy volt, annak oldalában igen szép, lávás sziklacsoportokat lehet látni. Ezeket a helybéliek többsége sem ismeri, látványosak, nincs még hivatalos megnevezésük sem. Egyéb híján Füleki sziklákként emlegettük.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  A szikláktól a Fülek feletti szőlőhegy útjain leereszkedve zárult a gyalogtúra. Számos családnak van itt még kertje, hétvégi háza, de nem kevés a láthatóan elhagyatott kertek száma sem. Több pontjáról szép kilátás nyílik a városra.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

Puntigán József

[kollardani]

Szép időnk volt, meg a hegyek is megnőttek.🤗 • • • • • #stantonamarlberg #arlberg #skiarlberg #outsideisfree #neverstopexploring #dressfortheslidenotfortheride #skitrip #skitouring #skiresort #freerideski #thenorthface #letsgoskiing #winteroutfit #explorethemountains #exploreoutdoors #familytimes #buek #newyearnewstart #hochkar #niederösterreich (at Kőrishegy Radarállomás) https://www.instagram.com/p/B7O464OnG-_/?igshid=8z40y1abn231

[otthonzulles]

Kellene egy hegy Szolnokra

Szóval az van, hogy mivel én a kurva lapos Alföldön nevelkedtem és élek, hegyeket akarok. Mi lenne ha nem én költöznék hegyhez - ez is egy opció, hanem hegyet emelnénk Szolnokra végre? Megnéztem, a legmagasabb ‘huszonnégyemeletes’ 82 méter, ehhez lehet viszonyítani. Szerencsére vannak példák ember által alkotott hegyekre, a németeknél elég sok van, ezek vagy nyíltszíni fejtések után “épültek”, vagy a II. vh. romjait hordták halomba. Esetleg lefedett szemétdombok. Jöjjenek a kedvenceim:

A világrekorder (legnagyobb ember által emelt) hegy a Sophienhöhe (vagy Monte Sophia), nyíltszíni bánya meddőhányója,  13 km² területen fekszik el és a sík környezetéből 200 méter (!!!) magasra emelkedik ki. Több kilátópontja van. 1978-tól épült, tíz évvel később már a rekultiváláson dolgoztak, 90%-a a hegynek zöldfelület, 70km túraútvonalat alakítottak már ki és van több fasza kilátópontja. De ez szinte már sok is lesz nekünk.

Stuttgart közelében fekszik a környezétből 80-90 méterrel kiemelkedő Grüner Heiner, sitthegy. Kedvelt kirándulópont, kilátóval és egy 2000-ben felállított szélerőművel. Kell.

Aki már járt Berlinben, az már láthatta a ma már csak második legmagasabb hegyén, azaz a Teufelsbergen álló egykori hidegháborús NSA lehallgatóállomást. Az elzárt Nyugat-Berlin összes törmelékét ide hordták, végül 120 méter magas hegy kerekedett belőle. Hitler ide tervezte a világfőváros Germania egyetemi negyedét, ennek bizonyos részei, a haditechnikai kar és az egyetemi kórház szerkezetkész állapotban vészelték át a világháborút, aztán a NATO felrobbantotta az épületeket és a területet kijelölte, mint törmelék-lerakóhelyet. 1972-ig hordták ide a törmeléket és szemetet, aztán fedőréteggel látták el a helyet és be is fásították. 1961 óta már radarállomás állt a hegy csúcsán és fokozatosan felépülve végül 1000 amerikai és 300-500 brit katonának adott munkát a lehallgatóállomás.

Ma már az Arkenberge névre hallgató törmelékhegy Berlin legmagasabb pontja, 1984-től hordták rá a törmeléket, elvileg 2019-ben nyitják meg a területet a nagyközönség előtt.

Akárhogy is nézem, ha holnap hozzáfogunk, akkor is kell kb. 10 év, mire hegye lesz Szolnoknak (és akkor az még csak egy csupasz hegy, semmi zöld, semmi árnyék). Szóval lehet hamarabb jutok hegyközelbe, ha én költözöm.

[centripetalisgyorsulas]

ufo #vsco #vscobw #vscocam #vscogrid #vscodaily #vscolight #vscounion #vscohungary #vscominimal #mik #ikozosseg #iPhone7 #iPhone7plus #iphonesia #iphoneonly #iphonography #minimal #magyarig #aesthetic #budapest #hungarian_photographers #urbanizers #uniqueurope (helyszín: Kőrishegy Radarállomás)