#Nagy Attila

[magyarfilmekatolcettig]

Utolsó előtti ember - 1963. Rendezte: Makk Károly. Főszerepben: Nagy Attila, Szegedi Erika, Domján Edit, Psota Irén, Tordai Teri. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[balletthebestphotographs]

Anna Muromtseva Ганна Муромцева

Anna Muromtseva Ганна Муромцева, “Spanish Varation” from “Paquita Suite Paquita Szvit”, choreo by Marius Petipa, Albert Mirzoyan, Irina Prokofieva and Tamás Solymosi, music by Ludwig Minkus, Édouard Deldevez, Riccardo Drigo, Daniel Auber, Nyikolaj Cserepnyin and Yuli Gerber, costume design by Nóra Rományi. As part of the program “Classical Bravura Klasszikus Bravúrok” [“Paquita Suite”, “Petite Mort” and “Sechs Tänze” (“Six Dances”) by Jiří Kylián and “Études” by Harald Lander], Hungarian National Ballet Magyar Nemzeti Balett, Magyar Állami Operaház, Budapest, Hungary.

Note I: This blog is open to receiving and considering any suggestions, contributions, and/or criticisms that may help correct mistakes or improve its content. Comments are available to any visitor.

Note II: Original quality of photographs might be affected by compression algorithm of the website where they are hosted.

Source and more info at: Anna Muromtseva on Instagram Photographer Nagy Attila Website Photographer Nagy Attila on Flickr

[drakvuf]

"ha valaki szereti az állatokat, de allergiás a macskaszőrre, általában arról nem tehet szegényke, sajnos akkor is csá"

Nem gondoltam volna, hogy egyszer egyetértek Attissal.

[jedivoodoochile]

The Rolling Stones by Attila Nagy.

[gonzalo-obes]

Attila Nagy Weiner 5

Galería de imágenes del fotógrafo Attila Nagy Weiner. Parte 5. Fotógrafo profesional de publicidad y campañas. Todo el trabajo se realiza sin el uso de IA, pero también está disponible...

La galería con muchas más imágenes y a más calidad está en

[majestativa]

As moved by a kiss, as Attila with his silver helmet and his whip. […] The earth’s quaking, the world’s thundering in my flesh. There inside, it’s all mine.

László Nagy, The Face of Creation: Contemporary Hungarian Poetry

[riariahistoria]

1966. február 8.

meghal Rideg Sándor.

az 1903ban született, mindössze 5 elemit végzett csikós 1919ben vöröskatonának áll, majd a tanácsköztársaság bukása után gyári munkás lesz. a Szocialista Munkáspárt egyik vezető tagja, rendszeresen publikál a Népszavában és több baloldali folyóiratban is. állandó rendőri ellenőrzés alatt áll 1944ig, majd a német megszállás után koncentrációs táborba kerül. 1945től a csepeli szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke, majd a dicső néphadsereg írói csoportjának a tagja. Kossuth- és József Attila-díjas.

10 emberből 9,99999nek amúgy fogalma sincs ki az a Rideg Sándor. de 10 emberből 9,99999 tud idézni egy Regős Bendegúz mondatot az Indul a Bakterházból. mert Rideg Sándor (egyetlen) közismert műve az Indul a bakterház.

a történet több eleme valós. Rideg Sándor miután elvégezte azt a bizonyos 5 elemit 1914től egy Szabó István nevű bakter alkalmazásába került, aki a Budapest-Cegléd vonalon, Vecsés közelében, az 196os bakterházban látta el a hivatalát. Rideg 4 évet töltött nála.

erősen szubjektív magánvélemény következik, kérlek, ha nem bírod a feszültséget csak görgess tovább, illetve anyám nem tehet róla és igenis polgári foglalkozása volt amíg nyugdíjba nem ment.

de tényleg, szóltam.

Magyarország egyik nagy tragédiája, hogy a múltjával nem igazán tud és akar mit kezdeni (tanulni belőle pedig a világ faszáért sem fog, pont). ennek egyik csodálatos kivetülése az Indul a bakterház film, amit az azonos című elbeszélésből csináltak. Rideg műve, nos, nomen est omen, őszintén érzéketlenül áll a témához és nem öregedett szerencsésen, mai szemmel már ezer sebből vérzik, de Mihályfy Sándor filmje aztán a temetőben felhúzott vurstli (Olvasztó Imre tragikus sorsa miatt ez kétszeresen is megáll).

az erősen túlkarakírozott filmben sajnos a teljesen reménytelen kiszolgáltatott, elnyomott, lealázott tömegek a teljesen reménytelen, kiszolgáltatott, elnyomott, lealázott de legalább jól beszólongatós figurában, Bendegúzban megtalálták saját magukat és az istennek sem eresztik (miért lett Magyarországon kirobbanó siker a Csengetett mylord? hát mert a londoni Indul a bakterházat nézed. az esélytelen, elnyomott kicsik, fogcsikorgató szürke helyzetük enyhítendő humoros beszólásait azoknak, akiktől amúgy az életük függ. hű, az finom lesz).

a regény először a Népszavában jelent meg, 1939ben folytatásosként, majd 1943ban könyv formában. a vélemények megoszlanak mennyire volt ez káros a témára, amit nem nagyon akart és akar az ország népe tisztába tenni, azzal szembenézni, jelesül a tanyavilág, a mélyszegénység, a vidéki reménytelenség, milliók teljes jogfosztottsága, az alig (vagy inkább sehogy) iskolázott szerencsétlenek politikai akarattal nyomorban tartása. igen, az Árvácska és a Puszták népe talán túl realisztikus volt, de az Indul a bakterház nem a legszerencsésebb válasz a probléma feldolgozására. pláne a film ami készült belőle, amire ráhúzott az istenadta nép egy "régen jaj de szép életük is vótt, micsoda eledel volt a kukoricagombóc, a számban érzem az ízét és bezzeg amikor a nagymama címerezett a határban, az vóttt a tisztesség, ők nem nyomkodták a telefonukat meg számítóztak a szobába' ők tutttták mi a fontos" pátoszt, amikor inkább beszélni kellene arról mi történt a vidékkel a monarchiában, a horthy korszakban, aztán Rákosi- majd a Kádár-érában. hogy a rendszerváltás, aztán az orbáni szétrablás tényleg a torkukra tegye a kést.

például arról kéne egyszer beszélgetnünk, hogy a felmérések szerint a "top 3 Magyar Vezető"-ben örök helyezett jó Kádár apánk műve a teljes, igazi TSZesítés, mert 1956 után indult be a gőzhenger ami eltaposta a vidéket. hogy a '70es évekig a mezőgazdadágban dolgozók kevesebbet kaptak pénzben és állami juttatásokban mint a városban élők és a nem mezőgazdaságban dolgozók. hogy lett felszámolva a tanyavilág és mikor. és hogy most mi a helyzet. hogy a mentő nem megy be bizonyos utcákba, de ahonnan aztán négy évente tranzitokkal viszik jól szavazni a lakókat. egy bográcsos egytálétel után. aztán négy évig tudomást sem véve róluk.

ők jól jönnek, ha jön a célegyenes.

amilyen pechünk van majd ebből is lesz egy vicces könyv, abból egy film aminél majd nevetgélni meg sóhajtozni kell, hogy azok voltak csak szép idők.

[hobbygilda]

Morfondír

Azért (is) jó külföldiekkel dolgozni, mert ők azt is meglátják, amit mi már nem. "Nálunk is vannak ilyen szép házak" - mondja az egyik vendégem - "csak azok már mind múzeum, nem lakunk benne." Én arra szoktam őket bíztatni, hogy menjenek be minden nyitott kapun, ami csak szembejön, mert csodákat lehet találni az udvarokon is túl, a kukákon is túl, a lépcsőházakban, a kilincsek kidolgozottságában, az ablakkeretekben.

Ezt most azért kell leírnom, mert tegnap azt mondta az egyik vendégem a Párisi Udvarban, hogy ez a legszebb dolog, amit életében látott. Könyvelést tanít, kaliforniai, szóval tényszerűen, szikáran mondta, nem a kelet-közép-európai pátosszal, amitől még nagyobban ütött. Én pedig ezért elvittem a Wenckheim palota bölcseleti gyűjteményébe, ahol pironkodva ugyan és némi feleséges noszogatás hatására, de végül csináltak magukról egy szelfit.

Ezek után átballagtam nagy kedvencemen a Szabadság téren, aminek a szimmetriáját éppen most sikerült szétbaszni (elnézést, de ez az idekívánkozó kifejezés) egy tökéletesen felesleges üvegdobozzal a Nemzeti Bank tetején, ami nemcsak a pénzszórásnak, a kivagyiságnak, de az elődök stílusérzékének tökéletes telibeszarásának is az iskolapéldája, utána átkocogtam a József Attila út telegraffitizett árkádja, a szétrohadó Postabank épület és a Rákóczi út - Thököly út papundeklivel bedeszkázott portáljai előtt, amihez hasonlót tényleg csak arab és ázsiai országokban láttam (amelyeket imádok, félreértés ne essék) és arra gondoltam, hogy elfogadom, hogy nekünk már nincs Róth Miksánk meg Thék Edénk, értem a lakótelepeket, mert valahol mégiscsak lakni kellett az embereknek egy szétbombázott városban, talán egészségügyileg jobb egy park a Tabán helyén, ha már így alakult, lakjon bárki a Marina parton kétmilliós négyzetméteráron olyan sűrűségben és fantáziatlanságban, mint Tatabányán a Dózsakertben, járjanak úszni egy alumíniumkockába, az legalább testmozgás, bár szétcseszi a Dunapartot, de az az érték, amit nap mint nap hagyunk szétrohadni, pedig megmenthetnénk, hogy arra se vigyázunk, ami még van, az olyan bűn, ami megbocsáthatatlan. És amiért a vendégeim jelentős része még a mostani megalázott, CIPOE graffitikkel telenyomott, húgyszagú állapotában is vastagon irigyel minket.

[kaoszkutato]

az álmodó

Van itt Debrecenben egy építész srác, Harangi Attila, aki a cívisházak lelkes nagykövete és ismerője.

Pár éve összeállt Löki Viktorral, akinek a "Debrecen utcái" című szociofotó-projektjét a Telex is óriási lelkesedéssel mutatta be. A közösen kiadott "Debreceni cívisházak és lakóik nyomában" című gyönyörű könyvüket pillanatok alatt elkapkodták, nekem régóta van moly.hu várólistán, még ő sem tudott szerezni belőle.

Munkáját nem csak a közönség, de a szakma is elismerte, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület elnökség��ben is dolgozó fiatal építész megkapta a Podmaniczky-díjat.

A nagy siker is arra ösztönözte Attilát, hogy a diplomamunkájában megfogalmazott célokat csiszolgassa, és terelje a megvalósulás felé. Évek óta azon dolgozik, hogy hogyan lehetne nem csupán megmenteni pár egymás szomszédságában megmaradt cívisházat, hanem turisztikai attrakcióvá tenni őket. Egy gyönyörű, Lorántffy utcai polgári cívisház lehetne a 3-4 házból álló védett "Cívis-negyed" központja közösségi tér, kiállítások helyszíne, városi séták kiindulópontja. Elindított egy honlapot (debrecenhazai.hu), készül a könyv második része, előadásokat tart, belvárosi sétákat vezet.

Attila sétái nem pusztán érdekesek, de ennek a felkészült és szerény szakembernek a lelkesedése is magával ragadó. Egy élmény, egy feltöltődés.

Mi utoljára az ősszel vettünk részt egy sétáján, és most tavasszal egy rendezvény-sorozat kapcsán gondoltuk felkérni.

A telefonban először is megköszönte a felkérést, de a hangjában végtelen fájdalommal közölte, hogy nem tudja vállalni, mert ő most eltűnik egy időre. Ez volt az a letaglózó válasz, ami után – a legrosszabbra gondolva – visszakérdezni sem mer az ember. A csendet ő törte meg: – A Lorántffy utcai cívisházról most döntött a közgyűlés. Lebontják, és egy társasház épül a helyén.

Óriási fájdalmat érzek, amikor minden nap elmegyek az általa megálmodott Cívis-negyed házai mellett. Annyira elkeserít ez az egész, hogy csak most volt erőm leírni ezt, ami másfél-két hete történt.

Azóta Kiss Tibi versének ez a sora zakatol az agyamban: miért szarjátok szájba az álmodót?

[sronti]

Brutalist (spoilerek a tovább után)

Nagyon szerettem volna csak úgy szeretni ezt a filmet. Magyar zsidó kivándorlók, Bauhaus, brutalizmus, kapitalizmus-kritika, és még a kritikák nagy többsége is jó, hát írtak nekem filmet, köszi.

Ennél sokkal bonyolultabb lett a dolog. A migráns vonal és a kapitalizmus-kritika átélhető volt, a magyar beszédet, meg a magyar akcentust szerettem ebben a közegben látni és az egész filmnek volt egy nehezen átadhatóan magyar atmoszférája a forgatás helyszíne és a statiszták miatt is. Ráadásul dolgoztak a magyar szövegen és akcentuson, nem csak halandzsa volt. (Az AI használattal nekem nincs bajom, a film alapvetően egy illúzió, ha jól működik és nem látszik elsőre, akkor hajrá.) Nem hiszem, hogy valaha hallottam volna korábban hollywoodi filmben, hogy "lófasz a seggedbe" és nem is tudtam, mennyire hiányzott ez.

Az építészeti vonal is tetszett, hitelesnek tűntek a konfliktusok, a viszonyrendszerek és az akadályok, érthetően volt bemutatva, hogy mi miért úgy van, ahogy.

Aztán ami nem jött jól ki:

Van egy fekete barátja a főhősnek, aki annyira kétdimenziós, hogy szinte átlátni rajta. Senki nem kérte volna számon, ha nincs fekete a filmben, de ha van, és látszik, hogy jelentősége van a feketeségének, akkor kezdjenek már ezzel valamit.

Látszik, hogy a forgatókönyvet 2022 előtt írták, így a cionista vonal borzasztóan elnagyolt és csak ilyen gagyi érzetű lett. Jó, akarjon Jeruzsálembe menni mindenki, ezt lehet egy ilyen elképzelt ideálként felmutatni (és bemutatni ennek elképzeltségét), meg lehet úgy, hogy valaki jön a kibucból, és valami árnyalása lesz az ottani helyzetnek, de egyik se lett, csak valahogy egy üres mondás került nagyon a középpontba. De valahogy még csak nem is amiatt vagyok dühös, hogy valaki 2024-ben kinyilvánítja, hogy a zsidó állam az egyetlen, ami biztonságot adhat a zsidóknak. A holokauszt kontextusában ez egy valid dolog, amit figyelembe kell venni (még ha nyílván nem jogosít fel népirtásra), hanem az, hogy nem látszott ezen semmi komolyabb gondolkodás erről, különösen nem Palesztina kapcsán, de amúgy se nagyon. "Hát, a zsidók ezt szokták mondani, nem?" Érzésem volt vele.

Olyan egyébként, mintha a kamera mögött és az írók között több magyar gój, mint zsidó lett volna, amúgy nem tudom ki adott volna "Tóth" nevet az egyik zsidó karakternek, "Molnárt" a másiknak. Ráadásul Attila, meg László. Nem lehetetlen, de azért nagyon nem is valószínű. Talán az volt a bajom, hogy a zsidóságnak se volt mélysége. Nehezen mondanám el, hogy miért, de ilyen generikusnak tűnt, mint identitás. Lehet, hogy a magyar is annak tűnt volna, ha nem értem a beszélt szöveget, vagy nem ismerek fel helyszíneket és jellegzetes részleteket.

A másik nemrégi thread jutott eszembe Neil Gaimanről: összelopkod kulturális elemeket, ügyesen összerakja őket, de ha van mélyebb ismereted az adott dologról, vagy olvastál valamit olyan embertől, akinek az adott dolog többet jelent, akkor Gaiman sekélyesnek tűnik.

Nem bántam meg, hogy megnéztem ezt, legalább van főhős mainstream filmben, aki olyan akcentussal beszél, mint az enyém, de ennél sokkal többet kellett volna kihozni ebből.

[lakotelepi-jamesdean]

Zsombor: Általában nagyon színes ruhákat viselnek, régen Monster sapkájuk is volt. Elsőre jó fejek, két mondat után már haverkodnak, de aztán mindenhova bejelölnek és túlzottan közeli kapcsolatot akarnak, ezért inkább kerülöd őket.

Bence: Meglepően hasonlítanak rád, jól lehet velük kijönni, de gyakran mindenből elegük van. Ha úgy adódik, képesek mindent ott hagyni, akár az országot is elhagyni hirtelen döntéssel.

Tibor: Teljesen lehetetlen komolyan venni őket. Amint valaki úgy kezdi a mondatot, hogy „Tibi...”, biztosan valami őrültség következik. Vagy összetörte magát, vagy belekeveredett valami nagy geci nagy faszságba.... de am velük lehet a legjobban bebaszni

Balázs: Ezek tényleg bármit megesznek, akár füstölt halat kakaós kaláccsal, utána még egy energiaital. Olyan helyen dolgoznak, ahol van borravaló – legyen az futár, pincér vagy benzinkutas –, és biztos lehetsz benne, hogy a munka után a megkeresett aprót azonnal elköltik valami Sparban.

Attila: 0-25 éves korig 16 évesnek néznek ki, aztán hirtelen 40-nek, de az öltözködésük sosem változik meg büdösek.

[drakvuf]

"Az én koromban és kényelmemben komoly döntés, főleg a jelenlegi benzinárak mellett, elmenni Újpestre egy nőért, azért, hogy lefektessem. Vagy gyorsan a jobbkezem segítségével gyorsan elintézni, és folytatni a kis Netflix-sorozatomat..."

Attisom továbbra is szingli.

[chuckyeager]

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a héten azt mondta, nem lenne nagy érvágás, ha Iványiék hajléktalanellátó tevékenysége ellehetetlenülne, mert országosan csak 1000 embert látnak, el, a teljes hajléktalanellátás 5 százalékát végzik, feladatukat el tudja látni a többi intézmény. Iványi szerint azonban ez nem igaz, az államtitkár hasraütésszerűen sorolt csak számokat, az 1000 például nem az ellátottjaik, hanem a munkavállalóik száma.

[gonzalo-obes]

Attila Nagy Weiner 4

Galería de imágenes del fotógrafo Attila Nagy Weiner. Parte 4. Fotógrafo profesional de publicidad y campañas. Todo el trabajo se realiza sin el uso de IA,...

La galería con muchas más imágenes y a más calidad está en

[napszemuvegbe]

Nem tudom faszozasban hany pontot erhet a miniszterelnok osszefaszozasa, de szerintem eleg sokat.

A faszozás egy olyan játék, amelyben az a cél, hogy nemi szervünket a munkanap során észrevétlenül minél több tárgyhoz, vagy személyhez hozzáérintsük. Ez az egész alapja, innentől kezdve a játék rengeteg változatosságot kínál. Számít ugyanis az, hogy a ruha alatt lévő, vagy a csupasz péniszünkkel tesszük ezt, hogy ezt hány ember előtt csináljuk, illetve kikhez érintjük hozzá. Ezektől függ ugyanis egy adott játék pontértéke. A csupasz pénisszel végrehajtott akció négyszer annyi pontot ér, mint ha a ruha alatt tartott farkunkkal csináljuk, a pontszám a jelenlévők számával is felszorzódik, és fontos számítási szempont az is, hogy milyen beosztásban van az, akihez ágyékunkat finoman hozzányomjuk. Férfi kollégát megérinteni szintén duplázza a pontokat, mintha csak nőhöz dörgölőznénk. Egy játszma általában 15 percig tart, általában egy játékossal, akit több bíró is figyel és számolják az eredményét. Most csak a legfontosabbakat mondtam el, de lehet sokféleképpen játszani ezt, ahány munkahely, annyi faszozás. – meséli lelkesen Attila, aki büszkén mutatja a játék általa írt tizennégy oldalas szabálykönyvét.

[napikettoposts]

Kewesaki - Abidas, Nontendó, Ipone… Vacak, gagyi távolkeleti klónok! - mondta Sopánka - De tessék Főszerkli úr, itt egy valódi, eredeti, hamisítatlan Kewesaki Ninja nevű gyönyörű hordszék. - Tolta át az asztal felém eső részére a Nippon Prawdát Sopánka. - A Pannon Prawdában meg mindig csak a Római Birodalmi multinacionális cégekről írunk, mint Zetor, Csepel Swung, Tungsram, meg Börger King, vagy például a Csepelin gőzléghajók... - Ok. Sopánka, vedd elő az stilust és az tablettát, diktálok: A Pannonok mindenütt ott vannak. Kewe vezér, ősi pannon vezér volt, lányát Attila - isten ostora - vette feleségül. Annak idején Kewe vezér meg akarta cáfolni az ősi közmondást, miszerint 'Messze vanik, mint Kewe Pekingtől' ezért jó vitézeivel nyereg alá húst pakoltatott, a raktárból rengeteg rükvertz nyilat vettek fel, s elindultak a hamisított metálfényezett szarvas nyomában keletre. Meg sem álltak, amíg egy 'Köszöntjük önt Pekingben' feliratú táblához nem értek. Ott tábort ütöttek, sokasodván és szaporodván ők alapították a nagy Kínai-Pannon Mink dinasztiát. Hát így lett Peking a második legnagyobb Pannon város (Tokio után, de az egy másik történet…). Kewe vezér leszármazottai iparosmesterek lettek, a családnevük eltorzult a sokszoros 'Kewe szaki, javíccsa má meg!' felszólításból Kewesakira (innen ágazott le a híres Sakira nevű hétfátyol-táncos és etruszk-country énekes családja is). Ez az igaz története a Kewesaki Nindzsának. (Mint az köztudott.)