#pestisdoktor

[homregeszet]

Pandémiaviselet-kitekintő: pestidoktorok

Itt a február, a farsang, a beöltözés, az alakoskodás ideje. Nem sokkal ezelőtt még hatásos jelmez lett volna egy farsangi partin a műtős arcmaszk, azonban alig egy év leforgása alatt teljesen megszokottá vált a félig eltakart, maszkos arcok látványa a mindennapjainkban. Már olyannyira hozzátartozik életünkhöz a maszkviselés, hogy szinte szokatlan, ha valaki nem visel maszkot. Bármennyire is kellemetlen ezzel a helyzettel együtt élni, nem először fordul elő, hogy kénytelenek vagyunk védőeszközt hordani egészségünk megóvása érdekében. A történelem folyamán többször is voltak olyan világjárványok, melyek során az emberek az öltözékükkel védekeztek a megbetegedés ellen. Az 1910-1911-es mandzsúriai tüdőpestis, vagy az 1918-1919-ben lezajlott spanyolnátha járvány idején hasonló textil arcmaszkot hordtak az emberek, mint többségünk jelenleg. Azonban a történelem egyik legjellegzetesebb járványügyi védőeszköze a számos hullámban lesújtó bubópestishez köthető. A teljes arcot elfedő, hollócsőrben végződő maszk viszont nem az Európa népességének 1/3-át elragadó 14. századi fekete halál járvány idején jelent meg. A teljes testet borító védőöltözet első említését a 17. századból ismerjük.  

Az általános vélekedés szerint XIII. Lajos francia király szolgálatában álló Charles de Lorme (1584–1678) udvari orvos nevéhez fűzhető egy teljes testet fedő védőöltözet kifejlesztése, melyről az első ismert forrás a doktor 1619-es párizsi pestisjárvány idején írt feljegyzése. E szerint a ruházat, mely teljes egészében marokkói kecskebőrből készült, egy hosszú kabátból, bricsesznadrágból, egy pár csizmából és kesztyűből, valamint egy kalapból állt. Az összefüggő ruházat a test külvilágtól való teljes elszigetelését szolgálta. Egy hosszú bot is a felszerelés részét képezte, melynek segítségével az orvos a betegek ruháit felhajtva megvizsgálhatta a testrészeket azok érintése nélkül. A legjellegzetesebb azonban a szorosan illeszkedő, kristályüveg szemüveggel és a mintegy 15 cm hosszú csőrrel ellátott maszk volt. A csőrt két apró nyílással látták el, és illatos gyógynövényekkel és fűszerekkel töltötték meg.[1] A doktor vélekedése szerint a csőr kulcsfontosságú a betegség elleni védekezésben, ugyanis a növények megszűrték és semlegesítették a beszívott levegőt, ezáltal megóvta viselőjét a „miazma”, vagyis a betegekből áradó rossz kipárolgás által okozott megbetegedéstől.

Az 1619-ik évi írott forrás után csak jóval később, 1656-ból ismerjük az öltözet első képi ábrázolását. Ez évben Rómában és Nápolyban tombolt a pestis, százezrek életét követelve. A német vésnök, Gerhart Altzenbach publikálta azt a népszerű rézkarc képet, melyen egy római pestisdoktor látható teljes öltözetben. A képet latin, francia és német leírással is ellátta, melyben kifejti, hogyan óvja meg viselőjét a ruházat a fekete haláltól. Ugyanebben az évben megjelent Paulus Fürst „A római Csőrdoktor” című szatírája is, mely lényegében Altzenbach képének másolata (leszámítva a mutatós denevérszárnyas botot, mellyel a háttérben egy másik orvos épp egy csoport embert ijesztget). A szöveg azonban nem rejti véka alá Fürst véleményét a pestisdoktorok tevékenységéről, akik szerinte gyógyítás helyett csupán megrémítik az embereket, és pénz csikarnak ki a haldoklóktól. Ellenérzése nem volt alaptalan, ugyanis több doktor is jelentős vagyonra tett szert a kúrálásért kért pénzből, annak ellenére, hogy fizetésüket a település biztosította. Az általuk alkalmazott kezelés rendszerint hashajtásból, élénkítőszerek adásából, vizeletfürdőből és persze vércsapolásból állt, kiegészítve „palackozott szél” belélegeztetésével, és a ház varangyos békákkal és pókokkal való elárasztásával (a levegő tisztítása érdekében).[2]  

 1. kép: Paulus Fürst: A római Csőrdoktor című szatírája (Forrás: Wikimedia Commons).

 Az egyik érdekesebb korabeli pestisdoktor ábrázolás III. Theodore Zwinger (1658–1724) svájci orvos festett címerén jelenik meg. A festmény a Zwinger család címerpajzsának egyik oldalán a pestisdoktort, a másikon pedig egy nyakfodros embert ábrázol, a Zwinger klán tudományos és orvosi hagyományaira utalva. A rendkívül madárszerűen ábrázolt pestisdoktor titokzatosságot kölcsönöz a képnek.

2. kép: III. Theodore Zwinger festett címere (Forrás: Wellcome Collection).

 Az 1656. évi járvány idején a pestises betegeket kezelő orvosoknak - az önkormányzati tanácsokkal aláírt szerződések alapján – már kötelező volt viselniük a ruházatot. A védőöltözet nyomasztó megjelenése, és a nyilvánvaló képzettársítás okán nem sokkal később az itáliai commedia dell’arte[3] társulatok állandó szereplői között megjelent a „Medico della Peste”, vagyis a Pestisdoktor, aki a halált szimbolizálta. Ez mutatja, hogy a figura az európai kultúra szerves részévé vált ekkorra, hiszen ha valaki ajtajában megjelent az ijesztő „madárember”, az jó eséllyel egyet jelentett a halállal. Egyes történészek véleménye szerint a jelmez csupán egy fiktív, komikus karaktert jelenített meg, és maga a színház ihlette az orvosokat az öltözék használatára az 1656-os, majd később az 1720-as pestisjárvány idején. Mivel kevés vonatkozó forrás ismert ebből az időszakból, így annak eldöntése, hogy a tyúk volt-e előbb, vagy a tojás, eldöntetlen marad.

Habár a pestisdoktorok öltözete mögött húzódó elmélet természetesen téves volt, mégis elképzelhető, hogy néhány orvosnak segített elkerülni a fertőződést, ugyanis – a mai világunkat átalakító egyik fő intézkedéshez hasonlóan – a távolságtartást segítette elő. Nem ismerjük, hogy milyen mértékben terjedt el a minden bizonnyal Charles de Lorme által kifejlesztett védőöltözet, azonban hátborzongató megjelenése és a halállal való szoros kapcsolata okán jelen van minden idők legnépszerűbb jelmezei között, és sokakat megihlet manapság is. Nemcsak a velencei karneválok egyik legkedveltebb motívuma, és az orvostörténet korai időszakának szimbóluma, de betegségről való gondolkodás fejlődését is képviseli. A közelmúltban mondhatni reneszánszát éli a jelmez, ugyanis sokszor találkozhattunk vele az interneten barangolva az elmúlt évben: 2020 márciusában, amint megjelentek az első adatok a halálozások számával, a sötét jövőn élcelődve, kedélyeket borzolva, vagy egyszerűen a karanténban lévők felvidításának céljával elárasztották a közösségi médiát a pestisdoktor jelmezbe öltözött emberek. Akadtak olyanok, akik a kötelező maszkviselésre ösztönözve jelentek meg közterületen a jelmezben, vagy videókon és úgynevezett mémeken buzdították az embereket a gyakori és alapos kézmosás fontosságára. Tüntetések kellékeként is találkozhattunk vele, és aki kedvet kapott elkészíteni saját csőrös maszkját, számtalan „csináld magad” videó közül válogathat. Egy utcán sétálgató jelmezes fiatalember egy ideig lázban tartott egy angliai kisvárost, akit a rendőrök végül igazoltattak és figyelmeztetésben részesítettek gyerekek riogatása miatt. Ez csupán néhány példa, mégis látható, miként kapott néhány hónap alatt többes jelentést a pestisdoktor öltözék: a történelmi emlék újból aktuálissá vált, baljós és nyomasztó megjelenése ellenére népszerű és hatásvadász lett, és habár megtestesíti a halált, ugyanakkor ünnepli az életet – egy újabb példája annak, hogyan formálja át az általunk ismert világot a jelenlegi pandémia.

 Fábián Sára

 Felhasznált irodalom:

Townsend 1965: G. L. Townsend, ‘The Plague Doctor’, J Hist Med Allied Sci, 20 (1965), 276.

Vidal – Tibayrenc - Gonzalez 2007: Pierre Vidal, Myrtille Tibayrenc, and Jean-Paul Gonzalez: Infectious disease and arts. In: Michel Tibayrenc (ed.). Encyclopedia of Infectious Diseases: Modern Methodologies. John Wiley & Sons. 2007, 680. 

 Interneten elérhető források:

https://publicdomainreview.org/collection/plague-doctor-costumes [2021.01.28. 17:02].

Winston Black: Plague doctors. Separating medical myths from facts. All About History. May 19, 2020. https://www.livescience.com/plague-doctors.html [2021. 01.17. 16:27].

 Képjegyzék:

1. kép:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gerhart_Altzenbach,_Kleidung_widder_den_Todt_Anno_1656.png#/media/File:Paul_F%C3%BCrst,_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_(Holl%C3%A4nder_version).png [2021.01.28.14:30]

2. kép:

https://iiif.wellcomecollection.org/image/V0018112.jpg/full/full/0/default.jpg [2021.01.28. 17:04]

[1] Vidal – Tibayrenc - Gonzalez 2007, 680.

[2] Townsend 1965, 276.

[3] A 16. században, Itáliában kialakult, hivatásos színészekből álló társulatok, melyek a cselekményvázlatokat rögtönzött dialógusokkal egészítették ki.

[diogenesz2020portugal]

A dallasi beszéd - ha azt mondta volna, amit valójában gondol.

[markoferko]

valamelyik designergyártó rámehetne végre a modern n95 maszk — proper pestisdoktor szerkó kombinációjára, fasza lenne, ha mindenki ilyenekben parádézna az aldiban!

[aloneinstitute]

Lovagi bemutarók, jelmezes tárlatvezetések, pestisdoktor, fegyvertapogató: GARANTÁLT HÉTVÉGI PROGRAMOK október 31-ig minden szombaton és vasárnap Boldogkő várában!

Minden szombaton és vasárnap 11, 13 és 16 órakor: A KÓBORLOVAGOK középkori párbaj-bemutató előadása, amelynek során utánozhatatlan eleganciával vívnak egy- és másfél kezes lovagi kardokkal, végül a félelmetes sújtófegyverekkel. A program végén a közönség soraiból apródot is avatnak!

10, 12, 14, 15 és 17 órától:

JELMEZES TÁRLATVEZETÉS

A palotaszárnyat bemutató jelmezes vártúráinkon udvarhölgyeink naponta 5 alkalommal mesélik el a Hét tündér legendáját, a vár történetét. Akik egyedül szeretnék bebarangolni a várat, azoknak a lovagteremben, a hálószobában és a konyhában mesélő tárgyak tárják fel a múltat.

Délelőtt 10 órától este 6 óráig:

INTERAKTÍV FEGYVERTAPOGATÓ a palotaszárny alsó szintjén található Fegyver- és páncéltörténeti kiállításban.

Önálló felfedezésre ajánljuk:

"Boldogkő évszázadai" címmel régészeti kiállítás, Fegyver- és páncéltörténeti kiállítás, Ólomkatona kiállítás, Bebek-ágyú, őrhely a sziklajárón, kilátó a háromszögletű torony tetején.

#boldogkővára #jelmezestárlatvezetés #pestisdoktor #kóborlovagok #mindenszombaton #mindenvasárnap

Expositores de cavalos, passeios a fantasias, médico da peste, caçadores furtivos de armas: PROGRAMAS GARANTIDOS DE FIM DE SEMANA até 31 de outubro todos os sábados e domingos no Castelo Boldogk

Todos os sábados e domingos às 11, 13 e 16h: performance do duelo medieval dos THE STRAY KNIGHTS, numa elegância inimitavel com espadas de cavaleiro de uma mão e meia, e finalmente com suas formidáveis armas de assalto. No final do programa vão inaugurar algo da plateia!

Das 10, 12, 14, 15 e 17h:

LIDERANÇA INTELIGENTE

Nos nossos passeios ao castelo de fantasias mostrando as asas do palácio, as nossas senhoras da corte contam a lenda das Sete Fadas, a história do castelo 5 vezes por dia. Para aqueles que gostariam de vaguear sozinhos pelo castelo, a história será revelada por objetos de narração na sala dos cavaleiros, no quarto e na cozinha.

Das 10h às 18h:

FORNECEDOR DE ARMAS INTERATIVAS na Exposição de História de Armaduras e Armaduras localizada no nível inferior da ala do palácio.

Recomendamos para autodescoberta:

Exibição arqueológica intitulada "Séculos de Pedra Feliz", Exibição de História de Armas e Armaduras, Exibição de Soldado Principal, Bebek-gun, cão de guarda na passagem da rocha, miradouro no topo da torre triangular.

#boldogkővára #jelmezestárlatvezetés #pestisdoktor #kóborlovagok #mindenszombaton #mindenvasárnap

[timblitumbli]

unokatesómmal londoni álláskeresésekbe’ 

a képen ábrázolt személy külön ajánlja suncityriotsnak és kiletemismertnek

[rettenthetetlenek]

[homregeszet]

Februári régészeti tartalmak

Ha február, akkor a farsangi karneválok, színes jelmezek, maszkok forgataga jut mindenki eszébe. Most azonban a farsang is más. A karneválokra még várnunk kell, és egészen másféle maszkot hordunk, mint ilyenkor szokás. 

Ezek kapcsán február hónapban kis kitekintőt teszünk online tartalmainkkal a maszkok, karneválok világába. Mi régészként, múzeumunk munkatársai pedig saját szakterületeiken (néprajz, színháztörténet, történettudomány stb.) mutatják be a témát. https://hermuz.hu/homline-farsang/

Mikor jelentek meg az első maszkok az emberiség történetében? Milyen szimbolikus tartalmak kapcsolódnak hozzá? Hogy vált a ritualitás eszköze a színjátszás szimbólumává? Milyen kapcsolatban áll az antik mulatság, a Lupercalia a karneválokkal és a Valentin nappal? Hogyan ünnepelték a farsangi időszakot a középkor és koraújkor idején? Miért oly' különös a pestisdoktorok viselete?

Ilyen és hasonló kérdésekre adunk választ elkövetkező cikkeinkben.

Azoknak, aki pedig szívesen ünnepelnék a farsangot legalább online módon, ajánljuk a múzeum #FelemásFarsang című játékát értékes nyereményekkel, amelyről az alábbi linken található bővebb információ: https://hermuz.hu/felemas-farsang/