#nem rossz ez csak 25 eves

[willcodehtmlforfood]

fénylik mint a salamon töke

also got new stainless balls!

[relatable-3am-thoughts]

2006. 03. 23 | 06:45

Megszülettem. Eléggé nehézkes volt, es a nyoma is meg maradt az arcomon, vágás formajaban, es persze majdnem meg is folytottam magam de ettol eltekintve nagyon szép reggel lehetett a szüleim számára..

Persze minden nagyon jo volt, éltem a kis életem, nem panaszkodhattam. Mondjuk sztm 3 eves koráig a gyerek azon kívül h éhes, bekakilt vagy almos azon kivul másért nem is nagyon panaszkodik. Itt meg minden nagyon szuper. Nem piszkalnak minket, nem bantanak nem vagyunk kiközösítve. Szeretünk ebben a korban élni. Persze ez nem sokáig marad így...

3 évesen megkezdtem az óvodát, imádtam minden ott töltött percet. Szerettem ott lenni, az akkori barátaimmal akiknek a nagy részét mára már nem is ismerem. Igazából nekem óvodából nem sok minden maradt meg. Konkrétan semmi. Persze vannak emlékek, amikor elestem és felszakadt az államon a bőr, vagy ilyenek, de már ezekre is csak a hegek miatt emlékszem.

6 évesen kezdődhetett az iskolai életem. Egészen 5. osztalyig egy panasz sem érkezett rám. Persze az 5. osztály előtt is voltak nehézségek, például amikor apám 3x megcsalta anyám és ezek után majdnem öngyilkos is lett anyám... Én ezek óta nem tudok úgy nézni apámra akit szeretnem kéne, hiszen ha ő szerett volna minket akkor nem hagyott volna itt minket akkor. Persze mindig vissza jött hozzánk, és anyám persze mindig elhitte neki hogy majd jobb lesz. Persze hogy nem lett jobb de erről majd a jövőben meselek.

5. osztaly csodái... Jó ez még viccnek is rossz. Jött hozzánk új gyerek. Mondjuk pont, hogy nem kellett volna. Most biztos hogy kurvanak fogtok tartani de nekem az első fium már 5. osztalyban volt... Tartott egy hétig, és nem is mondhatnám igazan az akkori fiumnak, hiszen 9-10 evesen bárkibe és bármibe beleszerhetunk... Aztán én nekem kezdett már akkor elegem lenni az osztályombol, mert már akkor az egész csak a menozesrol szolt. Én nekem meg nem éppen adatott meg a legujjabb Adidas cipő, vagy Nike pulcsi. De itt még annyira nagyon nem is érdekelt. Így is elég népszerűnek mondhattam magam és csak annyiból hogy konkrétan a fél iskolával jóban voltam.

6. osztály... Ugyan olyan unalmas mint az 5. Semmi új, vagy izgalmas dolog nincs benne. Nemtudom miért várják annyira a többiek. Persze lehet, hogy akkor én is vártam..

7. osztály. Na itt már konkretan felfordult wz életem. Megtudtam h ezt az iskolát mar nem fogom befejezni mert koltozni fogunk, de persze a hetedik osztályt még itt járhatom. Konkrétan eddigre minden gyerekkel beszélgettem az iskolából, volt egy f*szkalap pasim akit persze akkor szerettem de mára mar fúj. Gondolom nektek is megvan ez az érzés hogy vissza gondolva h kikkel jartunk, sajat magunktól hányunk. Legalább is remélem hogy nem csak én vagyok így ezzel.. Igazából így hogy bejottek az új tantárgyak egyre több tanart kezdtem megutálni, első sorban a fizika és a földrajz tanart. Mondjuk a fizika tanár még nem is volt olyan szörnyű, igazából szartam bele mit beszél egy órán sem figyeltem... Na de a földrajz tanár. Hat ilyen tanart senkinek nem kivanok, mondjuk én nekem az alatt az 1 év alatt amit még tanított engem konkretan kikeszitettem. De ha olyan is volt sosem mert nekem beirast adni, mert tudta h úgy is mondok valamit amivel mar nekem lesz igazam és az egészet elbukja. Persze a kevés tanulás ellenére ezt az évet is sikerült teljesítenem és jöhetett a csodás nyári szünet amire minden gyerek vár. Én konkrétan az egészet hla házban töltöttem, kivéve amikor 10 napig volt egy palim xD. Akkor alltalaban találkoztunk. Meg barátnőmmel mentem vasarolgatni plázába, meg ott a varosba ahol éltem... Voltam 1 táborban is a legjobb barátnőmmel, imádtam azt az egy hetet am��g nem kellett otthon lennem.

Augusztus 24 Voltam egy koncerten, meg igazából egy keveset ittam is. De na. Szuleim nélkül es a baráti társaságban ki nem? Főleg h masnap költöztünk. Egyértelműen ki használtam az alkalmat... Ez volt akkor életem legjobb koncertje. Mondjuk az eletem legjobb ejszakai beszélgetésének mar nem mondanam mivel már nemtudom hogy hogy de a szüleim kiszedték belőlem hogy melyik nemhez is vonzodom, és addig nyaggattak mire elmondtam, higy biszex vagyok. Ebbol lett eletem eggyik legszebb veszekedese, csakmerthogy apám konkretan homofob. Konkrétan hibának veszki az ilyen embereket, és ezt előttem sem titkolta. Azóta megjobban utalom lol. Anyám ugy ahogy elfogadta nem kötött bele. De igen. Csodás volt beszélni velük.

Augusztus 25. Mint mondtam ez volt az a nap amikor el kellett hagynom az országot. A várost ahol felnőttem. A barátaimat. Minden emleket itt kellett hadjak. Pedig én nem akartam. Éjjel nem aludtam. Végig a srácokkal es a csajokkal beszéltem akikkel az este folyamán joba lettem. 8 körül gyorsan még ossze pakoltam néhány dolgot elkoszontem a keresztszuleimtol majd gyorsan átmentem még a barátnőmhöz akitől az esti koncerten mar nem tudtam elkoszonni. Kb 1 órát beszelgettem vele, majd megjöttek a szüleim, hogy indulás. Nem akartam de muszáj voltam. 7-8 óra út után megérkeztünk németországba az új otthonunkhoz. Erről a napról nem tudok nagyon mast meselni mivel semmi nem történt azon kívül hogy aludtunk.

Ezek után az augusztusom maradék része annyiból állt hogy berendeztuk a házat stb.

Szeptember eleje is ugyan ilyen programokból állt, nem tudtunk nagyon mast csinalni.

Szeptember 9. Egész nap izgultam mert masnap kezdődik a suli. Én németül nem tudtam, úgyhogy egész nap konkrétan meg akartam halni és azt hajtogattam folyton a szüleimnek hogy én nem megyek be másnap a suliba. Egész éjjel nem aludtam, beszeltem egy masik magyar baratnommel aki ugyan akkor költözött ki ide amikor mi, és o is most kezdi először a német iskolát. Egyikunk sem aludt éjjel.

Szeptember 10. Már reggel 6-kor felkeltem, nagyon izgultam. De tudtam hogy be kell menjek. Első napom az iskolában konkrétan egy tragédia volt. És persze szerencsémre megtetszett egy nyolcadikos srác. Engem vissza raktak 7. osztályba a nyelvtanulas miatt. És még jobb is, mert itt lettek barataim is. Persze konkretan egy honapig minden reggel sirassal indult, féltem bemenni. Igazából minden napom ugyan olyan volt, de szerencsére lettek baratnoim. Majdnem az osszes lany az osztalybol. Persze itt is van miszpicsa mert az mindenhova kell, es egyértelműen őket ki nem allhatom. De ez van.

Október 6. Nevnapomra elhivtam par haverom azok meg magukkal hozták a regi crushom xD. Konkrétan a srac egesz vegig nem szallt le rolam, nekem meg egyre inkabb jottek vissza az erzeseim iránta. Persze ez egy vasarnapi nap volt mi meg sörfesztivalra mentunk, és persze a fiúk közül mindenki ivott legalabb 1 korsó sört. En nem szeretem a sört maradtam az otthoni malibunal, meg az egyéb ilyen alkohol tartalmú italoknal. Miután sokat azert elegge sokat ittunk a haverjaim elindultak haza. Este 9 korul ram írt a srác csak már nem tudom hogy miért. Konkrétan hajnali 4-ig beszéltünk persze nekem 9 órám volt aznap. De nem érdekelt hiszen akkor AZZAL A sráccal beszelhettem. Majd valahogy mindketten bevallottuk egymásnak hogy szeretjük a másikat. És persze ossze is jöttünk. Nagyon szep volt az első 3 hónap. Voltam nála, együtt ünnepeltük a szülinapját, minden idomet vele toltottem volna. Emellett az akkori legjobb haverjara mar batyamneknt tekintek. Na de vissza terve. Nagyon szep volt. De csak volt. A következő időkben elkezdett elhanyagolni, kéthetente veszekedtunk, aztan hetente.. Mire eljutotunk odaig hogy minden este es nappal veszekedesbol allt. Majd egy nap mint kiderult, megcsalt, vagyis akkor meg csak szóban forgó témával, de le akart feküdni egy másik lánnyal. Csak én ezt megtudtam. Leittam magam elegge rendesen. Utáltam. Es persze a penge is elokerult... Magamat hibaztattam. Biztos velem volt a baj vagy valami. Miután elmondtam neki hogy tudom hogy megcsalt, próbálta menteni a menthetőt de már nem tudta. Főleg hogy mások is kiderultek, tobbszor a szemembe hazudott... Emlékeztek még a sracra a 8. osztályból? Kicsit visszább megyek Valentin napra, csak mert az a srác rám írt. Bevallotta hogy ugyan úgy szeptember óta tetszek neki. Aznap én voltam a legboldogabb ember. De persze akkor még volt barátom, és ezt tisztaztam is vele.

Március 9. Miutan szakitottam és kihevertem, rairtam a 8.os a sracra, hogy igazából szepterben óta szeretem, és tetszik nekem. Kivéve addig amíg volt barátom. Akkor nem neztem ra úgy. Majd megkerdezte hogy nem e akarok vele osszejonni. Én persze egyből igent mondtam, mert tényleg szerettem. Persze azután bejott a koronavirus, és az iskolában mar nem tudtunk találkozni...

Március 23. (szulinapom) Még pár napja irt a srác, hogy kár hogy nem talalkozhatunk a szulinapomon amire en is azt valaszoltam hogy sajnos, pedig annak orulnek a legjobban ha lathatnalak. Majd kb 6 óra körül csongetnek. Rohanok le, mondom biztos a csomag jött meg amit anyam rendelt. De nem. Ott allt az ajto elott, én nekem majd kiugrott a szivem a hejerol. Foljottunk a szobamba es kb 8ig videokat néztünk. 8 után egy kicsivel megjott az apja ugyhogy ment el, de amikor megolelt akkor ereztem ugy hogy tenyleg szeret. Nem akartam elengedni...

Március 25. Megkérdezte hogy nincs e kedvem atmenni hozzá, filmezni vagy valami amire en egyértelműen igent mondtam. Fél 6-ra át is mentem hozzá. 8-ig filmet és videókat néztünk, majd jöttek értem de akkor is amikor megolelt nem akartam elengedni. Túlságosan is szeretem.

Április 4. Megint athivott magához ugyan úgy fél 6-ra. Filmezés kozben hozzam bújt es nekem sztm a szivem csoda hogy nem ugrott ki a helyéről. Imádok minden vele töltött percet. Sosem gondoltam hogy valaha pont vele akirol szeptember ota almodoztam fogok filmezni, pont őt fogom valaha megolelni. Nagyon szeretem.

Április 7. Barátnőm random rám ír, hogy másnap szeretne hivasozni a legjobb haverommal, meg velem. Én bele sem szolhattam. Féltem hogy az lesz mint 2 eve masik ket legjobb baratommal. Ossze ismerkedtek es azota sem szol hozzam egyik se. Es persze milyen jol gondoltam. Hat tenyleg az lett. Egesz ejjel beszeltek egymassal hozzam meg egyik se szólt.

Április 8. Legjobb haverommal a fekete szivet hasznaljuk hónapok óta. És nekunk is mire ez meg lett kb 4 hónap telt el az elso beszélgetésünk ota. Nekik egy éjjel eleg volt es azt használták. Egesz nap hozzam se szóltak, hivasoztak is, tolem senki nm kerdezett semmit. Egesz nap szar kedvem volt miattuk mivel tudtam hogy itt veszitettem el őket. Es milyen igazam is lett.

Április 9. Kileptem a közös csoportból. Egyikőjük sem írt nekem. Pedig mar deltutan 3 óra van. :')

[imfbsl]

Sónar 2017 megalist

Minden evben van ez a nem tul halas feladat, miszerint a fesztival utan osszeszedni, hogy mikor merre jartunk, mit hallottunk, es mennyire volt az jo. Annyira nem halas ez, hogy evek ota nem is csinaltuk: tavaly asszem egesz egyszeruen elhagytuk reszegen a jegyzeteket, a tavalyelotti meg valahol megvan felkeszen, de az utolso konkret poszt amit talaltam hirtelen, az 2014-bol valo. Na de 2017 meg a feng shui naptar szerint is a tudatos fesztivalozas eve, szoval hacsak negyed oran belul ossze nem kressel a szamitogepem, akkor iden bizony ki fog kerulni az internetre ez a lista! Tehat, ha minden igaz, az alabbi a 62 koncertbe neztunk bele az idei Sónar-on. Megprobaltam tetszesindex szerint nagyjabol sorbarakni, a vegen vannak a legjobbak, de a preciz sorrend azert elegge esetleges. Viszont egesz sok videot is talaltam iden a youtube-on, szoval azok is be lettek linkelve. Na akkor csapassuk: --------------- 999. Craig Richards: Kezdjuk is az egyetlen szarral. Ugy latszik minden evben becsuszik egy ilyen geci hires dj a kora esti fomusoridobe, aki nagyon nem erzi a dolgokat, a multkor a Richie Hawtin volt az, most ez a Craig. Annyira fogalmatlanul nyult a sliderekhez ez az ember, hogy komolyan a seggszorommel is jobbat dj-zek, pedig papiron nem is ertek hozza! Biztos szanaszejjel is volt itokazva / akarmizve, de ez kurvara nem mentseg, tekintve hogy a valamennyire is tehetseges dj-k mind sokkal de sokkal jobban jatszanak reszegen mint jozanul. Nem linkelem be, aki akarja, megtalalja a youtube-on az egeszet. Viszont sok mindent elarul az altalanos szinvonalrol, hogy ezen kivul mas rosszat nem igazan hallottunk. 61. Arca & Jesse Kanda: Erre egyaltalan nem emlekszem hogy lettem volna rajta, de az van ideirva hogy "majdnem jo" :). Ja igen, ezek voltak az operaenekesek. Majdnem. 60. Telmo Trenor: nem emlekszem ra, "so-so" jeloles szerepel a jegyzeteimben.  [full video] 59. BSN Posse: erre sem emlekszem annyira, valami ilyen trap-es dolog lehet, azt irtam fel hogy "vegulis nem rossz" 58. Cashmere Cat: ez is valami trap volt, sajnos a bena szinpadon, nem is nagyon emlekszem a reszletekre 57. Bejo: Spanyol nepinemzeti hiphop rap-et! A celnak teljesen megfelelt. 56. Christian Tiger School: "Nyugis de nem rossz" - ezt irtam fel. Nehez felidezni. Ha minden igaz, ilyen instrumentalis house-os valami 55. Boris Chimp 504: Beloluk szerintem csak nagyon keveset lattunk, de asszem van egy fotom a kivetitorol, ahol mindenfele erdekes vizualok mentek a toksotetben.  [full video] 54. Bawrut: Erre sem annyira emlekszem, de ugy remlik hogy valamennyire tetszett.  [full video] 53. Sofie Winterson: Ennek a szegeny fiatal pop-enekesnonek a repulotarsasag elhagyta az osszes hangszeret, ugyhogy csupa kolcson hangszerrel leptek fel, ennek megfelelo technikai problemakkal. Azert par perc kesessel sikerult elkezdeni, aranyos volt 52. Nicolas Jaar: slageres techno dj, biztos hires is! Gondolom csak futtaban. 51. BFlecha: Ez a csaj 3 eve azert jobban lenyugozott minket. Szerintem a problema gyokere az lehet, hogy jobban szeret enekelni mint szintizni, viszont jobban szintizik mint enekel :) 50. Tommy Cash: Eszt rapper fiu, amennyire feher a bore, ahhoz kepest egesz negeres hangja volt!  [full video] 49. Princess Nokia: ezt a csajt csak kajalas kozben hallottuk, de jonak tunt.  [full video] 48. Julian Mayorga: Egy fiatal srac, akirol megtudtuk hogy 12 evesen kapta az elso gitarjat, es azota nincs megallas. Jok voltak a kezzel rajzolt/festett vizualjai. 47. Conor Thomas Azt irtam fel hogy "ugyes". 46. Matmos: Ezek egy ilyen experimentalis Hurra Torpedo-klonzenekar. Volt egy aram alatt levonek tuno mosogepuk, amibe neha beleontottek parszor 10 liter vizet, aztan doboltak rajta, vizes kezzel simogattak, ilyesmi; ez az egesz eleg profin be volt mikrofonozva, meg volt azert egy lelkes dj is mogottuk (pontosabban mellettuk). Nyilvan ok is eltoltak a kotelezo techno slagert, mint ahogy kb mindenki mas is. Azert szerintem ez elsosorban show volt, es csak masodsorban zene. 45. Diego Armando: A Maradona-rol elnevezett fiatal,  szoke  dj viszonylag jo szettet tolt kora delutan, kar hogy az "ACID" feliratu rozsaszin poloja ellenere nem sok acid volt benne.  [full video] 44. Floorplan live: Az oregkorara megtert fekete house dj a lanyaval kettesben duoban, akinek a zeneje allitolag elsosorban istennel valo kapcsolatarol szol. Ehhez kepest elegge dongolos house-himnuszok mentek, ideje lenne hogy a kdmp-be is beszivarogjon ez a fajta vallas-ertelmezes!!! 43. Carl Craig presents Versus synthesizer ensemble: ebbol nem hallottunk nagyon sokat, egyreszt mert rovid volt, masreszt mert keson ertunk oda; es nem is lattunk sokat, mert a hosszu es keskeny (olvasd: hasznalhatatlan) szinpadon volt, es sokan is voltak. Ja meg lemaradtunk a "raadasrol" is. Alapvetoen ilyen nyugodtabb zene ez, nem az itt ejszaka szokasos veretes. 42. DJ Bus Replacement Service: a legjobb felleponev idei* toronymagas nyertese egy Kim Jong-un maszkban tolta vegig kisse provokativ, viszont nagyon eklektikus szettjet, eleg vicces volt, na!

(*vö: feher europaiakbol allo, "nigga please" neven futo rapzenekar)

41. Roosevelt: Pop-bandanak tunt, akik teljesen nyugodtan jatszhatnanak mondjuk a sziget nagyszinpadon, de itt kicsit kilogott a sorbol. Nagyon sokat nem hallottunk belole mondjuk. 40. Anderson .Paak & The Free Nationals: Anderson .Paak egy fiatal neger rapper srac, nagyjabol ennek megfeleloen elvarhato rappelessel, de a zenekara az elegge kurvara rendben volt 39. Kablam: ez a szoke sved csaj ilyen trap baszataskat tolt, jo volt ez is asszem 38. Fira Fem: Gitar + szinti felallasban jatszottak ilyen csilles, (mino meglepetes) gitaros-szintis zenet majdnem delben, nem volt rossz egyaltalan.  [full video] 37. Nadia Rose: Ez egy kb 20 eves rapper csaj, valoszinuleg nagy bulit csinalt, par percet kaptunk csak el belole futtaban 36. Lunice: Ezen csak E. meg C. voltak, szoval en nem tudom hova tenni. Allitolag benyomta a playback gombot, de ennek ellenere eleg jo volt :) 35. Veronica Vasicka: kemeny techno jott az erto noi kezbol 34. Prins Thomas: Megint csak messzirol hallgattam, de az alapjan nekem tetszett  [full video] 33. Jacques Greene: Ugyesen baszatta a technot / house-t (nem emlekszem mar pontosan mit) a Jon Hopkins / Moderat utan kellemesen kiurult nagyszinpadon, jot ugraltunk ra 32. Nosaj Thing + Daito Manabe: E. sokat vart toluk, en meg nagyon nagyon faradt voltam. Ehhez kepest en hallgattam belole tobbet, szoval igy oke volt, de nem vilagmegvalto. Valoszinuleg a korulmenyeken (heringkonzverv) is mult az elmeny. 31. Masters at work: Ok ugye 6 orat toltak megallas nelkul ejszaka, biztos kurvajo volt, de kibirhatatlan ez zart helyen, meg hat annyi mas program is van ugyanekkor, nem erzem en ezt a koncepciot annyira magamenak... 30. Nina Kraviz: Nina Kraviz-rol nem kell tul sokat mondani szerintem. Vicces momentum volt, amikor hajnali utolso fellepokent meg kikonyorgott egy utolso utani szamot a hangmernoktol, es amikor megkapta hogy na jo, akkor lehajolt a pultrol es adott egy cuppanos szajrapuszit az emlitett hangmernoknek :)  [full video] 29. Juana Molina: idosebb enekesno, ilyen kicsit folkos cuccokat jatszott, teljesen jo volt  [full video] 28. Clara 3000: Ez a fiatal parizsi dj lany eleteben eloszor rogton a Justice elott lepett fel, es most is ez volt a szituacio. Nem rossz, nem rossz.  [full video] 27. Soulwax: ezen E. + C. voltak, en nem mert a Derrick Carter-t hallgattam inkabb vegig, allitolag ok is nagyon jol toltak. Sok dobos sok dobot utott.  [video extract] 26. Joe Goddard - A vip-bol hallgatva eleg jonak tunt, ilyen szintis-modularisszintis-popos liveact, enekesnovel, nekem ez mar kicsit tul pop, de amugy teljesen korrekt  [full video] 25. Heidi: "a no aki nem ijed meg a nagyszinpadtol" - valami ilyesmi volt a leiras, kulonbozo okokbol csak felfullel hallottuk, ment a veretes, jonak tunt [full video] 24. De la Soul: Kover negerek rappelnek lelkesen, nem volt rossz. Szerintem az egyik ficko a kovetkezo 3 koncertbe is belerappelt, de ezt nem ereztem bajnak, sot. 23. Thundercat: nem neztem volna ki ebbol a funky-s basszgitaros fickobol, hogy tobbek kozott a Suicidal Tendencies-ben is jatszott, pedig de! Nahat, ez nagyon nem olyan volt, de ez egyaltalan nem is baj :) 22. Tutu: Ez az kedves lany nyitotta a fesztivalt, a szuperoptimista "everything going wrong at the same time" feliratu polojaban, ennek megfeleloen az elso fele eleg sotet zajokkal operalt, de a vegere azert mar mosolygott is meg a zene is tancolhatobbra fordult 21. HVOB: Kicsit homalyosak az emlekeim, meg csak az utolso negyed orat hallottuk (?), de asszem ez elegge tetszett, E.-nek kulonosen! Nyugis elektronika, enekesno, mi kell mas?! [17 min video] 20. Crystal/Sparrows: Egy eleg vicces fiatal japan ficko, ilyen blip-blop-blutty cuccokkal kezdett, aztan tul sokat akadt a macbook es mar nagyon hisztiztek a hangmernokok, szoval igy a szett kozepen az N+1-ik akadasnal mondta hogy akkor o most ujrainditana a szamitogepet, ami 5+ perc nema csendet jelentett, de a kozonseg ennek ellenere nem ment el! A vegere kicsit tancolhatobbra valtott, nekem elegge tetszett az egesz alapvetoen! 19. Suzanne Ciani: Az olasz szinti-magus neni egy (Buchla, west coast style) modularis szintit csavargatott es dugdosott live, es eletkora (71!) ellenere borzasztoan boldogon es nagyokat ugralt amikor a kozonseg megtapsolta! 18. Little Dragon: ez elegge kurvajonak tunt, csak megint a szar szinpadon, meg megint nem teljesen kristalytisztak az emlekek 17. Pan Daijing: A kinai csaj ilyen neha dj-zos, neha elszalltabb eneklos live szettet tolt, nekem elegge tetszett! 16. Optimo: Skot duo, eleg jol nyomtak, sajnos csak keves es homalyos emlekeim vannak 15. Marie Davidson presents "bullshit treshold": Sajnos csak a legveget hallottuk, kar, mert abbol itelve eleg jo lehetett! Na majd legkozelebb 14. Miiin: Koreai csaj, szupereklektikus szettet baszott le az asztalra, rendesen rajatszva kozben a kozonseg gyerekkori elmenyeire is, mukodott! 13. Etyen: Ez a szereny libanoni srac nagyon ugyes es erdekes live szettet csinalt, mindenkinek nagyon tetszett 12. DJ Shadow: nana hogy nyilvan kurvajo volt, sajnos csak a vegere ertunk oda, meg nagy volt a tomeg is, na majd legkozelebb.  [22 min video, bad sound] 11. Jon Hopkins: altalaban Jon Hopkins is kurvajo, most sem volt ez kivetel 10. Justice: Gondolom a Justice-rol sem kell tul sok szot ejteni, sajnos a hatalmas tomeg levett az elvezhetosegbol, ugyanez tizedennyi emberrel biztos komoly elmeny lett volna  [40 perc mobilkamera] 9. Eric Prydz: nagy show volt a sok lezerrel, jol is szolt, buli is volt, tokeletes  [1 ora mobilkameras video] 8. Derrick Carter: Mosolygos chicago-i house dj, sok szaxofonszoloval, nekem nagyon tetszett  [full video] 7. Fat Freddy's Drop: Egyertelmuen a legnagyobb show-t ez az uj-zelandi zenekar csinalta, a harsonas frontember meg konkretan teljesen orult, ettol aztan a kozonseg is teljesen megorult, csak ugy repkedtek az uszogumik, kerekesszekek, kerekesszekben ulo emberek, stb!  [full video, daytime] 6. RP Boo: meg egy (raszta) neger chicago-i house dj, ledobta az atomgigaslagerbombat, nagy buli volt!  [2 min video] 5. Seth Troxler & Tiga: ok ketten megint egy 6 oras szettet toltak le, raadasul egy viszonylag zart helyen, szoval ezt nyilvan szinten teljesen keptelenseg meghallgatni, de az a kb fel ora amit hallgattam belole (kicsit almosan) az nagyon jonak tunt, egeszen elmerultem benne.  [12 min, allo telefon, hatulrol, szar hang] 4. Star Eyes & Jubilee b2b: ez a ket fiatal dj csaj szuperlelkesen, mosolyogva tolta a baszataskat, egy pillanatra sem lankadva, szuper hangulatot csinaltak, ennel jobb egy fesztivalon nem is lehet! 3. Forest Swords: Ezt sejtettem hogy jo lesz, es valoban jo is volt. Gitarossal es zenekarral, abban nem vagyok biztos hogy dobos is volt-e, vagy csak kepzeltem a sotetben.  [2 min, mobil] 2. The Black Madonna: nem veletlenul kaptak fel ezt a not mostanaban annyira, tokeletes fesztivalzaro szettet tolt, valtozatos volt, porgos volt, jo volt. Kar hogy nem esett az eso! [full video] 1. Lena Willikens: ez a nemet no, a szajabol logo elmaradhatatlan cigivel (majdnem annyit dohanyzik mint a Gesaffelstein!!) gecire adta az obskurus acid-es technos dolgokat, mindenkinek nagyon tetszett, nekem meg kulonosen!  [full video]

[ventureabroadbynori]

Iran, elso resz

figyelem, ezzel a bejegyzessel parhuzamosan feltoltottem egy masikat is, Torokorszag vegerol :)

Tehat februar utolso napjan elindultunk a torok-irani hatar fele. Kisbusszal mentunk a torok hatarig, onnan pedig atsetaltunk a masik oldalra. Alapvetoen nem volt semmi problema, gyorsan ment a dolog, bar azert akadt par vicces momentum. Peldaul ne nagyon tudtak, hogy hol van Litvania, es kertek Danny elektronikus vizumat, ami persze nem volt neki. Nekem sem, de “Magyarisztant” ismerni szoktak az emberek, tudjak, hogy hol van. A schengeni ovezetben levo orszagoknak ugyanis 90 napig nem szukseges vizum, ha turisztikai cellal utaznak, csak egy 6honapig meg ervenyben levo utlevel kell. Szoval meggyoztuk a hatarort, hogy Litvania is effele orszag, majd feloltottem a fejemre a fejkendot, probaltam nem ugy erezni magam mint egy bohoc (keves sikerrel), majd atmentunk Iranba. Az irani felen egy kedves no kerdezgetett par dolgot tolunk (honnan jottunk, mi a munkank, ismerunk-e valakit iranban…stb), majd mondta, hogy valthatunk penzt a kovetkezo teremben, es mondta hogy 1 euro 40 500 rial. Na akkor most ezen ponton szeretnem elmagyarazni az irani penz rejtelmeit. A hivatalos penznem a rial, de az emberek toman-t hasznalnak. 1 toman = 10 rial. Persze ettol a penz meg nem valtozik, tehat ha az elado azt mondja neked, hogy ez a viz ezer toman, akkor te egy 10 000 rial-os bankjegyet fogsz atnyujtani. Hogy meg ezt a helyzetet bonyolitsuk, nem szoktak kimondani, hogy ezer meg tizezer csak annyit hogy 5 vagy 20. Tehat ha valami 20 toman, akkor tudod hogy az igazabol 20 EZER toman, ami pedig 200EZER rial. Ja igen, es ugye a szamok azok farszi szamok, de oda se neki, meg azt a legkonnyebb megtanulni. Tehat a ramenos penzvaltos emberkenel bevaltottuk a maradek 92 euronyi torok lirankat, milliomosok is lettunk iziben. Az elso taxizasunk alkalmaval valosznuleg jol atvagtak minket, de vigasztal az a teny, hogy a jogos 50 eurocent helyett masfel eurot szamoltak fel. A masodik taxival elszaguldottunk  Makuba, masodik kisvarosba, ahol felszallhattunk a buszunkra Tabriz fele. Egyelore meg ekkor nem nagyon fogtam fel, hogy vegre megerkeztunk, csak bamultam ki a fejkendom alol a kanyargos farszi feliratokra. Vegul megvettuk a buszjegyet, es engedtunk az unszolasnak es teaztunk egyet. Nagyon erdekesen isszak itt a teat: fognak egy kockacukrot, ami valahogy masmilyen mint otthon, joval tomorebb, mint egy kis kavics. Ezt felig belemartjak a teaba, hogy felszivjon egy kis levet, majd bekapjak egyben es arra isszak a teat. Azt nem tudom, hogy hogy lehet, hogy meg mindig van fogsoruk, vagy hogy a fogaszok azok mennyit kereshetnek, de mindenesetre nagyon erdekes. Tabrizba erve a couchsurfinges szallasadonk felvett minket a buszpalyaudvaron, vagy ahogy itt mindenki utal ra: a terminalnal. Teljes megkonnyebbules volt, nagyon szepen es osszefuggoen beszelt angolul Sadeq, bar mint vegul kiderult rola, egy hatalmas bebi. Ezt ugy ertem, hogy bar sajat lakasa van es dolgozik is valami bankban, allandoan hazajar, viszi a szennyeset, hozza a kajat es panaszkodik. Valahol 30 es 40 kozott lehet, bar szerintem kozelebb a 40-hez, es van ez az attitudje ami miatt elneveztem “manchild”-nak, azaz ferfigyereknek. Magyarul furcsan hangzik, de a lenyeg atmegy. Volt meg egy harmadik vendeg is, Kotaro japanbol. Mikor mentunk erte, Sadeq mar akkor is viccelodott, hogy haha csak 19 eves, majd megkerdezi tole, hogy hol van anyuci (?!?!?!), meg hasonlo nagyon jo viccek. AMugy Kotaro egy nagyon kedves srac volt, a nevet egy irorol kapta, aki az apukaja kedvence volt es azzal a konyvevel valt hiresse amiben az eurazsiai utjat irja le. Kotaro pedig ezt a konyvben leirt utvonalat koveti. Este elmentunk vacsorazni, ahol szallasadonk ismetelten bemutatta erettseget, az etteremben a pincernek azt magyarazta, hogy honnan jottunk, el is mondta szepen, hogy magyarisztan, litvania, es hogy hahahaha a harmadikat nem is kell elmondania, mert…. Es ekkor szethuzta a szemet ket oldalt, ezzel “illusztralva”, hogy igen neki mas alaku a szeme. Hat en majdnem a fold ala sullyedtem szegyenemben, Dannyval csak kinosan nezelodtunk. Az etel persze finom volt, valamilyen ragu volt, talan baranybol es babbol, safranyos rizzsel es valami erdekes modon elkeszitett csirkehus. Este megint csak hozta a formajat Sadeq, mivel mikor egy ido utan mindenki elkezdett telefonozni, beszolt, hogy hat igen, mindenki csak ezt tudja, simogatni a telefont es nem beszelgetni. Hozzatennem, hogy addig kb 2 orat folyamatosan beszelgettunk, csak lefekves elott mindenki szerette volna ertesiteni a csaladjat, hogy egyben megerkezett egy uj orszagba, de hat nyilvan ez neki nem volt eleg szorakoztato. Tudom, eleg negativ kepet festek rola, pedig tenyleg kedves ember o, csak hat eleg furcsa a stilusa. Masnap reggel, szallasadonk elment dolgozni, mi pedig harman utnak indultunk felfedezni Tabrizt. Az elso kaland a buszozassal indult, mivel elhataroztuk, hogy nem taxizunk, hanem fogunk egy helyi buszjaratot es azzal megyunk. Hat ez nehezebb vallalkozasnak indult, mint ahogy hangzik, tekintettel, hogy itt meg annyira sincsenek megallok, mint Torokorszagban, inkabb csak olyan erzesre mennek a jaratok. Jo, 20 perc utan vegul egy jarokelo segitsegevel es egy kisebb szivinfarktus utan, amit az uttesten valo atkeles eredmenyezett, megtalaltunk egy embercsoportosulast, ami azt igerte, hogy itt talan meg fog allni valami jarmu. Meg is allt a busz, ismet helyettunk lecsippantottak a kartyajukat, es nem engedtek,hogy fizessunk. Na, tehat fent vagyunk a buszon, mi ebben a kulonleges? Hat bizony az, hogy a nok es ferfiak el vannak szeparalva, a ferfiak a busz elso feleben, a nok a hatsoban. Szerencsere ez az elszeparalas csak egy korlatban nyilvanul meg, de akkor is rettenetesen kozepkorinak tunik nekem. Vegul az emberek nagy resze mivel mar amugy is minket bamult, emberunk, aki segitett megtalalni a megfelelo buszt, informalt mindenkit, hogy honnan jottunk, hova tartunk (bazar), igy amikor elertuk a “”megallonkat””, mindenki egy emberkent tartotta felelossegenek a bazar iranya mutatni. A tabrizi bazar a legoregebb egesz iranban, resze volt a selyem utnak. Maszkaltunk kicsit, de szamomra ugyanolyan frusztralo a tomeg, mint egy bevasarlokozpontban, szoval miutan beszereztunk nemi pisztaciat es sutit, odebballtunk, hogy valami mas latnivalo utan nezzunk. Amugy a pisztacia meglepoen draga, ha az ember a finomat szeretne venni. Egy kilo 35-50 toman kozott mozoghat. (hahahaa na mindenki szamolgathat.. najo megmondom: 8-12 euro kozott. Amugy a magyar forintrol valo szamolasrol mar teljesen leszoktam valahogy, vagy euroban szamolok, vagy koronaban). A terkepen kineztunk egy szimpatikusnak tuno parkot, el is indultunk fele a kaotikus forgalomban. Az autok nagy reszet meg sosem lattam, altalaban kinai markaju autok, vagy irani gyartasuak. Nehol latni egy ket peugeot-t vagy renault-t, de ezzel ki is fujt a hasonlosat. Van olyan aminek egy csillag a jele, az a JAC, van aminek egy lofej, vagy olyan amit Saipa-nak hivnak, vagy Pride-nak. A rendszamok 2 szam 1 betu 2 szam fuggoleges vonal, plusz ket szam – felallasban vannak, szoval jo moka nezni oket, gyakorolni a szamokat, hogy felismerem-e oket. Mikor odaertunk a parkba, letelepedtunk kicst, pisztaciaztunk, illetve ez ilyen pisztacia mix volt, van benne mogyoro, tokmag, mazsola, zold mazsola, ami vekony es hosszukas alaku, gorogdinnyemag piritva (rendkivul maceras kinyitni es a mag nagyon torekeny) es van amikor tesznek meg bele mindenfele bonbon-t csomagolva. Aztan elindultunk, lattunk sok gyereket, mind egyenruhaban, persze lanyok fiuk kulon osztalyokban. Egeszen egyetemig igy van, sot van par olyan kepzes ahol meg ott is kulon vannak. Igy aztan felmerult bennunk a kerdes: hogy ismerkednek a fiuk es lanyok? Erre kesobb nagyjabol valaszt is kaptunk, de ne szaladjunk elore annyira. Szoval setalgatunk, setalgatunk, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy egy lany osztaly, nagyjabol 25-en korbevettek minket es kepeket akarnak velunk csinalni es ezenkivul olyan hangokat adnak ki, mint egy csapat madar, amikor meglat valami szupersztart. Egy lany, Fatime forditotta a kerdeseket, amiket hosszas tanakodas utan feltettek nekunk. A szokasos, honnan jottunk, mit csinalunk, meddig maradunk, mi a velemenyunk az irani emberekrol, majd egy varatlan kerdes nekem cimezve: Mi a velemenyed a tabrizi lanyokrol? Nem ertem, hogy miert epp tolem kerdeztek es nem a fiuktol, de igy zavartan valaszoltam, hogy Oh hat mind nagyon csinosak es szepek vagytok! Erre mindegyik korusban: Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii, olyan frekvencian, amin a deneverekkel mar kommunikalhatnanak. Vegul meghivtak minket az iskolabuszukba, az osztalykirandulasra, merthogy eppen az zajlott, ugyhogy ilyen miert ne alapon mentunk is veluk. A buszon enekeltek, tancoltak, megkinaltak lavashekkel, ami egy nagyon erdekes dolog: preselt gyumolcsbol keszult “edesseg”, ugy nez ki mint egy nagy A4-es papirlap, csak eppen olyan fel-1 centi vastagsagu es persze ilyen voroses szinu. Kicsit savanykas, de nekem nagyon izlett. Vegul raszalltak a japan fiura, hogy mondja meg, ki a legszebb a buszon, de o taktikusan azt mondta, hogy mindegyikuk. Ekkor jott el az igazsag pillanata, mert mielott mentunk Iranban, mindenki azt mondta, hogy az lenne a legjobb ha azt mondanank, hogy hazasok vagyunk, ugyhogy Fruzsi segitsegevel beszereztunk ket, kicsit sem hazassagi gyurunek kinezo gyurut, es ugy dontottunk, hogy kockaztatjuk, hogy nekem eselyem sincs, olyan rosszul hazudok, de azert azt mondjuk, hogy hazasok vagyunk. Szoval a lanyoknak is ezt mondtuk, persze eleg rossz erzes volt, de nekik nagyon tetszett, ismetelten nyomtak egy sikitozos madarhangu kort. Aztan kesobb a szallasadonk azt mondta, hogy szerinte nem kell azt mondanunk, hogy hazasok vagyunk, mert ha esetleg hotelben vagy hostelben szeretnenk megszallni, nem fogjak megkerdezni, mert kulfoldiek vagyunk. Igen, az iraniaknak hivatalos hazassagi bizonyitvanyt kell hozni, hogy egy szobaban aludhassanak. Persze ez a “tanacs” se ugy jott tole, ahogy egy normalis embertol, hanem egyszer csak amikor vegzett a munkaval es velunk setalt mar, ilyen felig vadaskodo hangon, felig agresszivan kozolte, hogy HAH UGYE mi nem vagyunk hazasok, o meg tudja mondani, mert latszik, hogy “jatszunk” a gyuruvel az ujjunkon, hogy nem igazi. Kicsit kinos volt. Sebaj, annyira egyikonk se vette magara. Delutan megneztunk meg egy szonyeg muzeumot, hihetetlen nagy szonyegek voltak, 20x12 meteresek, mind kezzel keszult. A tabrizi szonyeg nagyon hires egesz iranban. Itt talalkoztunk egy ferfival aki korbevezetett minket egy idosebb bacsival, aki maga is szonyegkeszito volt. A fiatalabb ferfi forditott, nagyon lelkes volt, kiderult,hogy a tabrizi focicsapatban jatszik. Meg is hivott minket vacsorazni magukhoz, ahova vegul nem tudtunk elmenni. Amugy azota is felhiv minden 3. Nap minket (ezt a bejegyezest a kerman-yazd kozott vonatuton irom, marcius 20.an) es felajanlja hogy jojjunk vissza tabrizba, vagy hogy kuld penzt, ha szukseges vagy akar gyogyszereket, mert a felesege gyogyszeresz es ha szuksegunk van barmire, szoljunk. Ami nagyon kedves tole, de sajnos nem jut el a fuleig, hogy mar nem lesz idonk visszamenni, es ezert kovetkezetesen hiv es ismetelgeti ugyanezeket a dolgokat. Vacsorara nagyon fini husgolyot ettunk, az ugynevezett kufte tabrizi-t. A kovetkezo napon megprobaltunk egy mosodat keresni, de itt csak ilyen ipari mosodak leteznek, marmint ahol ipari mennyisegben mosnak pl fuggonyt, szonyeget, ilyesmiket. Szoval a bacsi nagyon nem akarta bevenni az egy zacskonyi cuccunkat, azt mondta, hogy ha darabonkent fizetunk akkor kimossa, es elkezdte kipakolni a pultra, hogy na o akkor megszamolja az osszes koszos cuccot, zoknistul, bugyistul, alsonadragostul. Hat, akkor megkoszontuk az igyekezetet es eljottunk. SIM-kartyat is beszereztunk, internettel, ami kesobb egy szuper dontesnek bizonyult, mert wifije alig van barkinek is, mobilnet az akad mindenkinel, de a lakasokban nincs wifi. Utana elindultunk Kandovan-ba egy kisvarosba, ahol olyasmi kozet-kemenyek vannak, mint Cappadociaban, azzal a kulonbseggel, hogy ezekben meg elnek, mivel nem az UNESCO vilagorokseg reszei. Itt meg ho volt, ugyhogy mikor fel akartunk maszni a hazakkal ellentetes hegyoldalba, korulbelul masfel meteres hoval kuzdottunk. Kesobb kozelebb mentunk, a hazak koze es leszolitott bennunket ket ferfi, hogy az irani nemzeti tv-tol vannak, keszithetnenek-e velunk interjut. Hat persze, miert ne, ugyhogy mostmar nagyon nagyon hiresek lettunk. Itt kosoltam valami sajtfelet, illetve utobb kiderult,hogy nem egeszen sajt: kis feher golyok voltak, amik nagyon kemenyek voltak, es kecsketejbol keszultek. Ez az utolso termek a sajt utan, ilyen nagyon kemeny golyobisokka allnak ossze. Eleg sos, lereszelik az etelekbe. Kesodelutan volt, mire visszaertunk Tabrizba. Csinaltunk egy kis lapcsankat, illetve Danny csinalta, litvan modra. Este a szallasadonk a szuleinek aludt valamiert, ugyhogy elkoszontunk, mert masnap reggel indulunk. Folyamatosan celozgatott ra, hogy maradjunk, ami tenyleg nagyon kedves volt tole. A vegen mar atment kicsit erzelmi zsarolasba, hogy jaaaj de nem szeret az ures lakasba jonni es a kovetkezo vendegei couchsurfingrol csak 3 nap mulva jonnek, es jaaaj de egyedul lesz, de hat mentunk. Este meg filmeztunk, kis pihenes, jo volt. Reggel utnak indultunk Rasht fele, ami Iran eszaki reszen van, nem messze a Kaszpi-tengertol. A buszunk Ardabilbe ment eloszor, ott valtottunk a masodik buszra. Az ut az azerbajdzsani hatar mellett ment, korulbelul 1 meterrel, ugyhogy bekukkantottunk oda is, majd megcsodalhattunk a Kaszpi-tengert. Vegul az igert 7 oras erkezes helyett este 9kor vanszorogtunk be a rashti dugoba, ahol a busz fel ora utan ugy dontott, hogy akkor o most megfordul. Odamegyunk a soforhoz, kerdezzuk: terminal? Valasz: no. hat jo, akkor mi most leszallnank. Leszalltunk a koromsotetben, valahol Rasht kulvarosaban. Meglattunk egy rendort, aki epp forgalmat iranyitott, gondoltuk kerunk segitseget. Persze angolul nem beszelt, de nem is baj, nemsokara korulbelul 10 ember vett korbe minket, es probaltuk ki-activityzni, hogy hova megyunk es hogy segitsenek taxit keriteni nekunk. Amugy Iranban a taxi sokkal bevettebb kozlekedesi forma mint a busz, gyakran mennek az emberek kez varos kozott is taxival, vagy kirandulni. Megallapodnak egy arban, es egesz nap ide-oda hurcolassza oket az auto. A benzin literje korulbelul 10-20 eurocentnek felel meg. (30 ft kb). Olcsobb, mint a viz. Vannak privat taxik, amik oda visznek ahova akarod, de vannak ilyen kotott utvonalon kozlekedo autok, ugyhogy ha egy olyan megall es nem akar arrafele menni amerre te, akkor csak legyint es megy tovabb. Vagy csak szimpla autosok akik munka utan jonnek haza es az uton felvesznek embereket, hogy addig se legyen ures az auto, es kis pluszpenz. Szoval ember legyen talpan a kulfoldi aki kitalalja, hogy melyik taxi melyik es hova visz. Ja igen, es ugye olyan nincs, hogy ha csak ketten ulunk bent, hogy mast ne vegyen fel! Meg a privat taxi is felvesz masokat, ha az utvonal egyezik. Vegul sikerult elcsipnunk egy autot, felhivtuk a szallasadonkat, aki elmagyarazta neki farsziul, hogy hova menjen. A rashti szallasadonk egy no es a ferje volt, Arghavan es a pasi nevere sajnos nem emlekszem, o nem nagyon beszelt angolul. Este safranyos rizst es valami fasirtszeru hust. Nagyon jomoduak voltak, latszott a lakason, es hogy angol wcjuk volt, micsoda megkonnyebbules. Amugy minden helyen eddig a foldon aludtunk, de kenyelmesen, vastag szonyeg meg sok takaro alattunk. A legtobb helyen enni is a foldon ettunk, leteritve egy feher lepedo, arra pedig ilyen viaszos vaszon terito, majd torokulesben korbe. Kisse kenyelmetlen es eleg maszatos lesz minden, de itt igy szokas. Itt, Rashtban mondjuk az asztalnal ettunk, de mondom, aki nagyon jomodu annak a lakasa is inkabb nyugati stilusu. A butorok mindig nagyon csicsasak, ordit roluk, hogy NEZD EZ NAGYON DRAGA VOLT, csillar kompoziciok, kezzel keszitett szonyegek. Masnap egy kastely latogattunk meg. Ehhez Fuman-ba kellett taxit fognunk, ott pedig elobb leultunk ebedelni. Es ekkor jott az elso ember aki taroof-t “jatszott” velunk. Mi az a taroof? Ez egy udvariassagi szokas, amit szerintem az iraniakon kivul senki sem ert. A lenyege, hogy valami olyasmit ajanlj amit nem gondolsz komolyan, de ha ugy gondolnad, akkor nagyon kedves lennel. Pelda: rendelsz etelt, megeszed, majd amikor fizetnel, a kasszas nem akarja elfogadni a penzt. Ketszer haromszor visszautasitja, majd megmondja az osszeget, fizetsz, es mehetsz. Vagy: alkudozol a taxissal 10 percet az aron, majd amikor odaersz es fizetnel, nem akarja elfogadni, ugyanigy, ketszer haromszor visszautasitja, majd fizethetsz. Vagy: ulsz az etteremben, varva az eteledre, a masik asztalnal mar esznek, es mikor elkezdenek enni, odaintenek magukhoz, hogy gyere, oszd meg velem az etelemet. Vagy: en: jaj de jo telefonod van! Taroofozo ember: Tessek legyen a tied!

Szoval ez a taroof, es nyilvan az atlag nyugati ember reakcioja az, hogy jaj de jo ingyen kaja, ingyen taxi, ingyen sor (hahaa, se, mivel nincs legalis alkohol fogyasztas), de ez itt termeszetes, hogy nem fogadod el. Kicsit olyan, mint hogy nem dobod el a szemetet az utcan. Megtehetned, de ugy vagy nevelve, hogy ez nem helyenvalo. Hozzatennem eleg erdekes ez a szemet dolog itt Iranban, az hazak csodaszep csili vilik, az ajto elott le kell venni a cipot mindenhol, de az utcak, az erdok, a folyok meg mintha nyilvanos kukak lennenek, gusztustalan, az emberek, gyerekek is minden lathato problemazas nelkul dobaljak el a szemetuket. Szoval ebedeltunk, majd a ferfi aki keszitette az etel, meg a kasszas is volt, taroofozott, nagyon furcsa volt, mert tenyleg nem lehet hirtelenjeben eldonteni, hogy most akkor komolyan gondolja-e. Ezutan taxi utan neztunk, majd realizaltuk, hogy nincs mar nalunk eleg penz. Megteveszto lehet hogy van nalad majdnem 500000 rial, de az kb semmire sem eleg, ha eppen nincs a kozeledben penzvalto, Azt elfelejtettem mondani, hogy Iranban semmifele kulfoldi bankkartya nem mukodik, csakis az irani bankoke, ez is az orszag elleni szankciok resze. Szoval megprobaltunk valto utan nezni, persze mindenki csak csovalta a fejet, hogy vissza kell mennunk Rashtba, ha valtani akarunk. Vegul egy bankban valahogy megszantak minket es valtottak egy kis penzt. Taxit fogtunk, megallapodtunk egy kb-megfelelo arban, majd mikor megerkeztunk a sofor is taroofozott egyet, megvartuk mig elmulik, fizettunk es utnak indultunk a Rudkhan kastely fele. A terkep szerint csak 2 kilometerre volt tolunk, de azt elfelejtette megemliteni, hogy kozben olyan 2 kilometer a szintemelkedes is. Jo, persze tulzok, de az nem tulzas, hogy masfel ora volt feljutni, majd kikoptuk a tudonket, meg ugy is hogy ketszer megalltunk pihenni. Iranban is megvan az a kisse bosszanto szokas, hogy a turistaknak dragabb minden belepojegy. Tehat latod, hogy kint van a jegy, amire ra van irva hogy 30 000 rial, majd mikor megszolalsz angolul elokap egy masik tombot amire az van rairva mar, hogy 150 000 rial vagy 200 000… Amugy nincs azzal problemam, hogy kicsit dragabb legyen a jegy, nyilvan a legtobb kulfoldi aki oda utazik, jobban keres mint az atlag, de azert majdnem tizszeres ar mar kicsit tulzas. Szoval mikor az izzaszto maszas utan bejatszotta ezt a kis trukkot az jegyelado bacsi nekunk is eloszor, Danny eleg ideges lett, es mondta is h jo akkor megyunk vissza a francba. Vegul nem is volt olyan rossz taktika, mert utanunk jott az ember hogy ne menjunk el, bemehetunk ingyen. Aztan korbesetaltunk, kicsit rosszul ereztuk magunkat, ugyhogy adtunk neki valamennyi penzt vegul. Este a szallasadonkkal es ferjevel bementunk a belvarosba korbenezni, majd utana vacsorazni indultunk a szuleihez, akik egybol meghivtak magukhoz, amikor megtudtak, hogy megerkeztunk. Na, ha az elozo lakasra azt mondtam, hogy latszik rajta h draga volt, akkor azt most meg lehet szorozni 10-zel. Vacsora utan megkinaltak bennunket borral es vodkaval, ami ugye nagyon nagy szo, mivel minden alkoholos ital tabu, tiltott dolog Iranban. A borra nagyon buszkek voltak hogy hazi, de be kell vallanom bun rossz volt. Koze nincs semmilyen borhoz, amit mi annak nevezunk, ilyen halvany voroskes szine volt, buborekos is meg nem is, ilyen tipikus hazi kotyvalek. Jo, nyilvan nem jutnak mashoz, ugyhogy nagyon kedves volt toluk hogy megkinaltak. Arghavan es ferje amugy Ausztraliaba keszul emigralni, nagyon nem elgedettek az orszaggal, a szuleik is hianyoljak a revolucio elotti idoket. Kaptam ajandekba egy taskat az anyukajatol, aki kezmuvesseget oktato tanarno volt. Danny meg egy borkoteses naptart kapott az apukajatol, aki pedig bankar volt. Jo este volt, jo hangulattal, kedves emberekkel. Este meg beszelgettunk az utitervunkrol es rajottunk hogy kicsit tul sok varos es kilometert terveztunk tul keves napra, ugy kicsit megvaltoztattuk a tervet es egy uj, nem tervezett varost vettunk iranyba, Hamadant. Arghavan megigerte, hogy segit keresni szallashelyet. Mivel a couchsurfinghez mar kicsit keso volt, igy hostel utan neztunk. Kerdezte hogy 40 euroert jo lesz-e, de tekintettel, hogy 42 euro a napi koltopenz kettonkre, igy kisse tulzott volt a budgethez kepest. Jo, nembaj, mondja keres masikat, tessek itt is van 200000-be kerul. Elkovettem azt a hibat, hogy felteteleztem hogy ezt rial-ban erti. Igy amikor masnap megerkeztunk Hamadanba, ahol eppenseggel hovihar tombolt (rashtban elozo nap, verofeny volt 26 fokkal), es megtalaltuk a hotelt, kiderult hogy nem, a 200000 az bizony toman, es egy ejszaka 2 millio rial. Ami nagyjabol 50 euro. Rohadtul nem ertettem, hogy ez most hogy jott ki neki, tekintettel, hogy a 40 eurora azt mondtuk hogy sok, de amikor felhivtam, akkor nem nagyon ertette hogy mi bajom, csak azt ismetelgette, hogy ne aggodjak, az ar 200 000 lesz.. neha ugy erzem,hogy egyes emberek kozott athatolhatatlan fal van a kommunikacio szempontjabol. Mindegy, akkor mar nem volt mas opcionk, tekintettel a hoviharra es hogy eppen ejfel volt. A szoba is tulzas volt, ket baldachinos franciaagy volt benne, tehat negy szemelyes volt, fogalmam sincs, miert ezt foglalta le. Mar nem is fog kiderulni. Masnap megreggeliztunk es tovabballtunk Kermanshah-ba, irani kurdisztan teruletere, ahol mar vart minket Saber, a kovetkezo szallasadonk.