#nádasdy kálmán

[magyarfilmekatolcettig]

Föltámadott a tenger - 1953. Rendezte: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály. Főszerepben: Görbe János, Szirtes Ádám, Makláry Zoltán, Básti Lajos, Szakáts Miklós, Ferrari Violetta. https://anchor.fm/magyarfilmekatolcettig

[cunctatormax]

Az ELTE BTK-ról érkeztek először a hírek, hogy olyan oktatóktól válik meg, akiknek az intézmény a hírnevét köszönheti. A prae.hu úgy tudja, nem taníthat 2013 őszétől többek közt Horváth Iván, Kálmán László, Keserü Katalin, Margócsy István, Nádasdy Ádám, Steiger Kornél, Tarján Tamás és Tverdota György. (A fenti névsor nem teljes, és más felsőoktatási intézmény meghatározó "ikonjai" is követhetik őket.) AD 2013. 02. 27.

[jakabtarnoczi]

The Viceroy 

(Bánk bán)

Katona Theatre, Budapest

Budapest (HU) – 2019

written by: Katona József

>>a new production of the great Hungarian national drama with the original archaic text <<

with: Barna Bányai Kelemen, Hanna Pálos, Ági Szirtes, Zsolt Dér/ Balázs Benő Fehér, Lehel Kovács, István Dankó, Zoltán Bezerédi, Vivien Rujder, Péter Takátsy, Zoltán Rajkai, Ferenc Elek

dramaturgy: Zsófia Varga

set and costume: Eszter Kálmán

music: Levente Bencsik, Máté Hunyadi

light: Antal Lohár

sound: Tamás Wirth

assistant of director: Gábor Hornung

special thanks to: Ádám Nádasdy

director: Jakab Tarnóczi

premiere: 2019.12.20.

photos: Dániel Dömölky

[nemzetinet]

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben!

A reális zöldek egyetértenek Pálinkás József véleményével.

Lakitelken, összeült 190 urbánus és liberális értelmiséginek halvány lila fogalma nem volt a kádár rendszerben folytatott magyar, a nemzet érdekében folytatott gazdaságpolitikáról. Arról, hogy a magyar gazdaság politikusok lényegében a nemzet javára „meglopták” a Szovjetuniót. A magyar gazdaságpolitikusok ügyeskedésének tudható be a legvidámabb barakk, a gulyás szocializmus kialakulása, meg az hogy egyeseknek lehetőségük adódott ellenzékiséget eljátszani.

A kerek asztal körül üllők 1989-ben egyetlen gazdaságra vonatkozó kérdésről, hogyan tovább a gazdaságban kérdéskörben nem cseréltek eszmét! Egyetlen gazdasági kérdésben értettek egyet, hogy ne épüljön fel a vízlépcső. Hát bizony ez nem sok! Az értelmiség degenerálódott. Akik biztosak a dolgukban, nem félni szoktak a vitáktól, hanem keresve keresik rájuk az alkalmat.

A nyolcvanas évek elején az anyaországi magyar humánértelmiség körében degenerálódási folyamat indult be. A folyamat hasonlatos volt a fajkutyák körében megfigyelhető folyamathoz, vérfrissülés elmaradása esetén a fajta kutya jobban hozzá „hüjűl” a gazdájához, mint a korcs falusi kutya. A humán értelmiség egyre jobban a pártvezetés kiszolgálójává vált. A rendszervált��s után a folyamat felerősödött és ma az egeket súrolja.

A folyamatot felismerte a káderpolitika felett őrködő pártvezetés. A helyzet orvoslása céljából Aczél György, az utódlás megoldására, vérfrissítésként határon túli értelmiségieket hozott az anyaországba. A határon túlról érkezettek közül, azonban kevesen voltak képesek a vezetés különböző szintjeibe beépülni, mert a háttérben a transznacionális erőközpontok által felügyelt reformműhelyekben kiképzettek élveztek elsőbbséget, a káder utánpótlás területén. A Duna bal partján végzett közgazdászoknak elég volt 50 filléres vonaljegyet venni, hogy a Dimitrov térről a Jászai Mari térre utazzanak a Fehér Házba a 2-es villamoson. A rendszerváltás után ők a véleményformáló vezérek a médiában. 1985-ben közreműködésükkel a magyar adósságállomány 30 százalékkal megnőtt, Két év alatt az duplájára nőtt a tőkés adósságunk, több mint 2 milliárd dollár volt az évi törlesztési kötelezettség, plusz év egy milliárd dollár kamatteher hozzá. Marjai József miniszterelnök helyettes Aczél György segítségét kérte.

A magyar értelmiség salakja. Ők azok, akik felléptek a radarnak Zengőn történő elhelyezésével szemben. Magyarországot valójában nem a politikusok jutatták gödörbe, hanem sokkal inkább az értelmiség, pontosabban annak salakja.

Névsorba szedve a salak tábor tagjai a következők: A. Gergely András politológus, kultúrantropológus; Almássy Lászlóné; Andrassew Iván író; Andrásfalvy Bertalan professzor emeritus, Pécsi Tudományegyetem; Artai Balázs önkormányzati képviselő, Vál; Artai Mónika pszichológus; Artainé Deák Anikó pszichológus, Vál; Artner Annamária közgazdász, az ATTAC Magyarország tb. elnöke; Ágoston Zoltán kritikus, a Jelenkor főszerkesztője; Ángyán József egyetemi tanár, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Int. igazgatója; Ámon Ada közgazdász, Energia Klub; B. Gosztonyi Veronika szociálpolitikus, munkapálya-tanácsadó; Bagi Iván humorista; Bajomi Iván szociológus; Baksay Levente jogi szakfordító; Baldauf Aladár kisebbségi politikus, munkaügyi szakértő, Tata; Baltay Levente ügyvéd, TASZ; Bartha Katalin nyelvész, ny. egyetemi tanár; Bassa László térképész; Bassa Zoltán közgazdász; Bán András műkritikus; Bán János Jászai Mari-díjas színművész; Bánffy György Kossuth-díjas színművész; Bánffy Györgyné; Bede Nóra pszichológus; Benyik Mátyás szakközgazdász, az ATTAC Magyarország elnöke; Berecz András énekes, mesemondó; Bereményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, író; Bikácsy Gergely író, kritikus; Boda Zsolt közgazdász, Védegylet; Bodor Ádám Kossuth-díjas író; Bodor Béla író, irodalomtörténész; Borbély Mihály népzenész, jazzmuzsikus; Borbély Szilárd költő; Botfalvy Both Miklós a MagUra zenekar vezetője; Brády Márton koncertszervező; Budai Balázs egyetemi tanársegéd, tudományos kutató; Buella Mónika okl. táj- és kertépítész, környzetvédelmi szakmérnök, Ars Topia Alapítvány; Czére Zsolt; Csapody Tamás jogász-szociológus; Csapodyné Salamon Erzsébet klinikai szakpszichológus; Csáki Roland Greenpeace; Cseh Igor egyetemi hallgató, SzanaÍá; Cseh Tamás zenész; Cselószki Tamás környezetvédő, E-MISSZIÓ Egyesület; Csernus Eszter jogász, TASZ; Csigó Péter tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Csiki Kinga; Csikós Attila író; Csillag Gábor kultúrantropológus, Zöld Fiatalok; Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász; Csonka András művelődésszervező, a Védegylet főtitkára; Csordás Gábor író, a Jelenkor Kiadó igazgatója; Darvas Béla biológus; Dénes István Generalmusikdirektor der StadtTheater Trier;Döbrentey Ildikó író; Dörner György érdemes művész; Ef Zámbó István képzőművész; Elek István főszerkesztő, Heti Válasz; Endreffy Zoltán filozófus; Eörsi István író; Farkas Pál a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Farkas Péter közgazdász, ATTAC Magyarország; Fazekas Tamás jogász, Kendermag Egyesület; Fábry Sándor humorista; Federits Zsófia jelmeztervező; Ferenczi István környezetvédő, Zöld Fiatalok; Ferjentsik Viola környezetvédő, Rügyecskék Alapítvány; Ficsku Pál író, Mályi; Fidrich Róbert környezetvédő, MTvSz; Fleischer Tamás közgazdász; Foltányi Zsuzsa az Ökotárs Alapítvány igazgatója; Forintos György szociológus; Földes Ádám jogász, TASZ; Fridli Judit jogvédő, TASZ; Für Anikó Jászai Mari-díjas színművésznő; G. Fodor Gábor tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Gál József tengeri vitorlázó; Gáspár Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Gerle János Ybl-díjas építész, az Országépítő fel. szerkesztője; Gosztonyi Ágnes újságíró; Gothár Péter Kossuth-díjas filmrendező; Göbl Gabriella szociológus-hallgató; Gödrös Frigyes filmrendező; Grandpierre Attila csillagász; Grecsó Krisztián író, a Bárka szerkesztője; Gryllus Dániel muzsikus, Kaláka Együttes; Gubek Nóra jogász; György Lajos tudományos tanácsadó; Harangozó István újságíró; Haraszti Gyula újságíró, Magyar Nemzet; Heidl György tszv. egyetemi docens, Összefogás Pécsért Egyesület; Heiszler Vilmos történész, Szociális Zöldek; Herbert Tamás patológus, Civilek a Zengőért; Herpai Sándor a Barbaro zenekar vezetője; Hetényi Tamás Tata város polgármestere; Hont András történész; Horgas Béla író, a Liget szerkesztője; Horváth Balázs ügyvivő, Zöld Fiatalok; Illés Lajos Kossuth-díjas zenész; Illés Zoltán egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Illyés Zsuzsa okl. táj- és kertépítész, Ars Topia Alapítvány; Ízing Antal újságíró, a Hetek és a 168 Óra munkatársa; Jávor Benedek egyetemi adjunktus, a Védegylet szóvivője; Jeles András filmrendező; Juhász Géza jogvédő, Habeas Corpus Munkacsoport; Juhász Péter szóvivő, Kendermag Egyesület; Kajner Péter közgazdász, a Jövő Nemzedékek Képviseletének titkára; Kalas György jogtanácsos, REFLEX Környv. Egyesület; Kamarás István vallásszociológus, a Veszprémi Egyetem tanszékvezetője; Karátson Gábor, festőművész, író, a Védegylet és a Duna Charta elnöke; Kálmán Tünde tipográfus; Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó; Kendeffy Gábor klasszikafilológus-filozófiatörténész; Kerényi Imre Kossuth-díjas színházi rendező; Keresztesi József kritikus; Kevey Balázs hab. egyetemi docens, az MTA köztestületi tagja; Kilián Zoltán a Korai Öröm zenekar tagja; Kindler József közgazdász, a BKÁE emeritus professzora; Kiss Erzsébet énekművész, zeneszerző; Kistamás László rendező; Kollár István egyetemi tanár; Konkolyné Gyuró Éva egyetemi docens; Kornis Mihály író; Kóczé Angéla szociológus; Kósa Eszter szociálpolitikus, EU-szakértő; Kőrösi Zoltán író; Kőhalmi István a Városi Biciklizés Barátai Egyesülete elnöke; Kukorelly Endre író; Kumin Ferenc politológus-közgazdász, eDemokrácia Műhely; Kussinszky Péter ügyvéd; Kuszing Gábor pszichológus-hallgató; Lajkó Félix hegedűművész; Lajtai László pszichiáter; Lányi András író, Védegylet; Látrányi Erik ügyvéd, TASZ; Lehoczki Károly grafikus, karikatúrista; Leiker Gyöngyi biológus; Levendel Júlia a Liget szerkesztője; Levente Péter önképző társaslény; Losonczi Péter filozófiatörténész; Lovas Gabriella karvezető; Mach Péter geofizikus; Madár Csaba szociális munkás; Makovecz Imre Kossuth-díjas építész; Margit Patrícia szerkesztő, Budapest Times; Marno János író; Maróy Ákos informatikus, Tilos Rádió; Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművész; Mayer József ökológus, tszv. egyetemi tanár; Márta István Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet; Mátis Lívia a Kortárs Kiadó igazgatója; Moldován László könyvkiadó; Móré Irén fuvolaművész; Mórocz Krisztina programszervező; Mundruczó Kornél filmrendező; Müllner Dóra televíziós szerkesztő; Nagy Boglárka a Jelenkor szerkesztője; Nagy Boldizsár nemzetközi jogász; Nagy-Kálozy Eszter színművész; Nagy Bandó András humorista, közíró; Nádasdy Ferenc a Nádasdy Alapítvány elnöke; Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke; Németh Adrienn Katalin evangélikus hittantanár, tanító; Németh Vladimir kulturális szervező, Tilos az Á; Noszkai Gábor jogász; Nyíri Kristóf akadémikus, MTA Filozófiai Kutatóintézete igazgatója; Nyizsnyánszki Anna szociálpolitikus, TASZ; Olajos Péter az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje; Olajos Zoltán; Pallavicini Zita újságíró; Palotai Zsolt Dj; Pap Ágnes újságíró, szociológus; Papadimitriu Athina színművésznő; Pataki Ági filmproducer; Pataki György közgazdász; Pál Tamás szociológus; Pánovits Attila jogász, Pécsi Zöld Kör; Pelle Andrea ügyvéd, TASZ; Póka Egon zenész; Prágai Tamás; Prieger Zsolt az Anima Sound System tagja; Prokopp Dóra a Filmmúzeum vezérigazgatója; Quickert Lili aktivista, Lehet Más a Világ!; Radnóti Sándor egyetemi tanár; Rosa-Fluores Eduardo közíró; Sándor Judit jogász, egyetemi docens; Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező; Scheiring Gábor közgazdász, Védegylet; Schiffer András ügyvéd; Schmuck Erzsébet az Európai Környezetvédelmi Iroda elnöke, az MTVSz társelnöke; Sebeők János író, természetvédő; Simon Gergely környezetkémikus; Simonyi Gyula a BOCS Alapítvány elnöke; Síklaky István közgazdász; Soma előadóművész; Sólyom László akadémikus, az Alkotmánybíróság volt elnöke; Stewart, Michael Dep. of Anthropology Univ., College London; Sükösd Miklós politológus, egyetemi docens; Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző; Szabó Irene újságíró, Népszava; Szabó László főiskolai adjunktus; Szabó Rebeka ökológus, PhD-hallgató; Szalai Erzsébet szociológus; Szathmári Botond vallásfilozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Szász Gábor egyetemi tanár, a Ferencvárosi Munkás-Szabadidő Egylet elnöke; Szebik Imre bioetikus; Szendrő Szabolcs természetfotós, hegymászó; Székely Mózes gazdaságpszichológus; Szigeti Balázs sajtóreferens, Humanista Mozgalom; Szikinger István alkotmányjogász; Szilágyi Ákos író; Szilágyi Orsolya újságíró, Magyar Narancs; Szlávik János közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár; Takács László a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Takács-Sánta András ökológus, Védegylet; Tamás Gáspár Miklós filozófus; Tamás Mariann a Tertia Kiadó gazdasági vezetője; Tamás Zsuzsa a Tertia Kiadó igazgatója; Térey János író; Tooth Gábor Andor grafikus; Tófalvi Zselyke irodavezető, TASZ; Tóth Istók reklámszervező; Tóth Zsuzsa a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Tömöri Balázs földrajz-tanár, Hulladék Munkaszövetség; Török Ferenc filmrendező; Török Rita szerkesztő; Ungváry Rudolf okl. gépészmérnök, író; Usztics Mátyás színművész; Újlaky Dénes Jászai Mari-díjas színművész; Vajna Zoltán akadémikus, professzor emeritus; Varga Zoltán Sándor ökológus, tszv. egyetemi tanár, Magyar Madártani és Természetv. Egyesület; Vasali Zoltán politológus; Vay Márton irodavezető, Védegylet; Vágvölgyi B. András médiamunkás; Váncsa István újságíró; Vásárhelyi Judit tanár, Független Ökológiai Központ; Vásárhelyi Mária szociológus; Végh Attila költő, esszéista; Végső Zoltán zenekritikus, Tilos Rádió; Vida Gábor akadémikus, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóint. igazgatója; Vida István tanár, főtanácsos; Vida Viktor műsorvezető, Tilos Rádió; Vincze Attila okl. táj és kertépítész; Vincze Lilla énekesnő; Waszlavik Gazember László zenész; Wheatley, Tracey project-koordinátor, Energia Klub; Zádori László karmester; Zágoni Miklós fizikus; Zelnik József etnográfus, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke; ifj. Zlinszky János egyetemi docens; Zsila Sándor fotóművész, a Fényecset Fotóklub Egyesület elnöke; Zsoldos Tamás basszusgitáros.

21 éve történt Rogán Antal propaganda miniszter, Rogán Antal FIDELITAS tag a tömeggel a Kossuth Lajos téren együtt skandálta: ”Vesszen Horn!”

Horn Gyula miniszterelnök bűne a tüntetők szerint az volt, hogy Bős-nagymarosi Vízlépcső ügyében meg akart egyezni Pozsonnyal.

Rogán az 1998-as országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett.

A tüntetést követően mondta Horn Gyula miniszterelnök: „Ezeket egy lavor víz mellé nem szabad engedni, nem hogy a Duna mellé.”

Czakó Gábor író a jobboldali értelmiség salak tömbje?

http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/12/29/randevura-varjak-a-realis-zoldek-czako-gabor-irot/

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben! a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Programok és szórakozási lehetőségek február 25-ig a Rimaszombati járásban

Új bemutatóval jelentkezik a kassai Thália Színház, amely február 22-én Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című operettet mutatja be László Sándor rendezésében.   A három jóbarát fényes tehetséggel nyomorog egy sötét padlásszobában, Párizs szívében, a századforduló idején. Bohémnek lenni iz...

Új bemutatóval jelentkezik a kassai Thália Színház, amely február 22-én Kálmán Imre A Montmartre-i ibolya című operettet mutatja be László Sándor rendezésében.

  A három jóbarát fényes tehetséggel nyomorog egy sötét padlásszobában, Párizs szívében, a századforduló idején. Bohémnek lenni izgató, de nem kifizetődő dolog. Raoul, a festő, Henry, az író és Florimond a zeneszerző, ezt a saját bőrén tapasztalja meg. Együtt álmodoznak arról, hogy egyszer majd világhíresek, elismertek, gazdagok és sikeresek lesznek. A mindennapok szürkeségébe egyedül a kis montmartre-i árva, Violetta hoz egy kis színt.

    Az előadásban Dégner Lillát, Lax Juditot, Madarász Mátét, Nádasdi Pétert, Habodász Istvánt, Varga Líviát, Nagy Kornéliát, Szabadi Emőkét, Illés Oszkárt és Pólos Árpádot láthatják.

  A díszleteket és jelmezeket Csík György tervezte, az előadást az újvidéki László Sándor rendezte.

  Február 21-én, szerdán 19.00 órától tartják az előadás főpróbáját, 22-én, csütörtökön kerül sor a bemutatóra. Ezt követően 25-én, vasárnap 15.00 órától, március 8-án, csütörtökön, március 16-án, pénteken, március 20-án, kedden és április 12-én, csütörtökön 19.00 órától, míg március 7-én, szerdán 10.00 órától lesz műsoron.

  Idén is lesz Valentin-napi Vérescsepp

  Március 16-ig minden kedden és pénteken.

    A Szlovák Vöröskereszt Rimaszombati Területi Választmánya idén is megszervezi a Valentin-napi Vércsepp akciót, amelynek keretén belül február 12. és március 16. között minden kedden és pénteken 07.00 órától 09.30 óráig várják az ifjú véradókat.

  Minden véradónak ajándékkal kedveskednek a szervezők, akik szerint, ha vért adsz, egy cseppel több szeretetet adsz ajándékba. A szervezők minden fiatalt kérnek, aki csak teheti, s az egészségi állapota megengedi, járuljon hozzá „saját vérével” az akció sikeréhez.

  Február 21-én, 15.00 órától Budapesten Tompa Mihályra emlékeznek

  Az Anyanyelvápolók Szövetsége ünnepi ülést tart február 21-én, szerdán 15.00 órától Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében (Károlyi Mihály u. 16.), amelyen a költőtriász harmadik tagjára, Tompa Mihályra emlékezik.

  Az ünnepi ülés keretében előadást tart Kiss Jenő, B. Kovács István, Szűts-Novák Rita, Kováts Dániel, Fráter Zoltán és Balázs Géza.

    Február 23-án Rimaszombatban, a Városi Művelődési Központban Vajaskenyér, avagy egy fergeteges vígjáték.

  Végre szabad vagyok – hangzik el többször is a kulcsmondat Gabriel Barilly komédiájában, amely Alena Lelková rendezésében Juraj Loj, Branislav Deák, Martin Mňahončák és Dominika Žiaranová szereplésével érkezik február 23-án, pénteken a rimaszombati Városi Művelődési Központba.

  A legjobb az lenne, ha a férfiak és a nők külön laknának, s csak alkalmanként találkoznának, hogy felvegyék a „jutalmukat” – morfondíroznak a darab hősei. De hogy mire jutnak, az kiderül, ha megnézik az előadást.

  Belépőjegyek a helyszínen és a Turisztikai Információs Központban kaphatók, de a Ticketportal hálózatában is beszerezhetők.

    Összeállította: Mede Géza

Nyitókép: KPA

[kickthem]

(via illchange)

miért nincs az indexnek olvasószerkesztője?

[habitual-sadness]

Lúdas Matyi, Ranódy László, Nádasdy Kálmán, 1949

[magyarfilmekatolcettig]

Ludas Matyi - 1949. Rendezte: Nádasdy Kálmán, Ranódy László. Főszerepben: Soós Imre, Solthy György,  Horváth Teri, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Görbe János. https://anchor.fm/magyarfilmekatolcettig

[korkep-blog]

A nemesek ma is köztünk élnek - Élménygazdag rendezvénysorozat a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban

A felvidéki,  főleg a nógrádi érdeklődők is számos érdekes és izgalmas történelmi ténnyel, kulturális élménnyel gazdagodhattak a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum idei rendezvényein. Beleértve a Múzeum kiállításait, melyeknek szintén vannak felvidéki vonatkozásaik. A múzeum névadója Kubinyi Ferenc, természettudós Losonc ill. a Losonc melletti Videfalán élt  és alkotott.

A felvidéki,  főleg a nógrádi érdeklődők is számos érdekes és izgalmas történelmi ténnyel, kulturális élménnyel gazdagodhattak a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum idei rendezvényein. Beleértve a Múzeum kiállításait, melyeknek szintén vannak felvidéki vonatkozásai. A múzeum névadója Kubinyi Ferenc, természettudós Losonc, illetve a Losonc melletti Videfalán élt  és alkotott.

  „Fedezzék fel a Forgách-kastélyban működő múzeum kincseit a virtuális barangolás során, és jöjjenek el hozzánk, hogy személyesen is láthassák és élvezhessék azokat. Reméljük, hogy a folyamatosan bővülő és megújuló tartalmakkal a hozzánk látogatók megelégedésére szolgálhatunk.“ –  olvasható  a múzeum honlapján.

  Felvétel: Puntigán József.

  A november 24-én megtartott rendezvényen (Szent Márton, Erzsébet és Katalin ünnepe)  a Lévárdi Beáta művészeti vezető, karnagy irányításával működő Vissi d’Arte Művészeti Együttes és a Erkel Ferenc Vegyeskar Bel Canto Kamarakórusa  adott koncertet, melyen szólistaiként Varga Ivett és Jambrik Zsolt énekeltek.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvétel: Puntigán József.

  Felvidéki vonatkozásokat is felvonultatott Limbacher Gábor, a múzeum igazgatójának előadása, aki a nevezett szentek (Márton, Katalin és Erzsébet) életét és a hozzájuk kapcsolódó ádventet bevezető ünnepkört mutatta be.

  Limbacher Gábor. Felvétel: Puntigán József.

�� Az idei program legizgalmasabb pontja a Kastély szalon cím alatt zajlott, amelyben magyar főnemesek leszármazottai beszéltek a családjaik múltjáról, jelenéről  olykor a jövőről is.  Alapgondolatát Limbacher Gábor a múzeum igazgatója fogalmazta meg. A legfőbb cél az volt, hogy a beszélgetések az egyéni sorsok és sorsfordulatok felidézése a magyar identitás és kultúra megerősítését is szolgálja, s átadja azt a mai nemzedéknek.

  A program meghívója.

  A beszélgetések hallgatóinak lehetőségük nyílt arra, hogy a vidám, szomorú, fájdalmas, olykor tragikus életutak megismerésével a hallgatók megismerjék a korabeli korok szellemiségét, amelyben az ősi arisztokrata családok évszázadokon át védték, formálták az országot.

  Annak ellenére hogy a nemesi családok történetét az elmúlt korszakok derékba törték, a nemesi felelősség tudatát „köznapi halandókká“ vált utódaik magukkal vitték, s több kevesebb sikerrel tovább is adták. Ez tükröződött a beszélgetésekben is, melyeket a nem egyszer már  8 „X“-en is túlhaladó utódaik fiatalos szellemi frissességgel vállalták a személyes, nem egyszer bizony fájdalmas beszélgetéseket.

  A sorozat megszületésének ihletadó rendezvénye a Kubinyi Ferenc Múzeum épületének utolsó tulajdonosa, báró Lipthay Antal 70. születésnapja alkalmából megrendezett jubileumi fotókiállítása volt, melyen a családi és baráti meghívottak, a 2. világháború után elmenekült nemesi családok utódai mellett a kormányzati körökből is érkeztek vendégek.

  Mint azt Limbaucher Gábor elmondta, érlelődött benne a gondolat, hogy a kastély úgy szolgálná leghatékonyabban a nemzeti identitás megőrzését, ha az a nemesség székháza is lenne. A gondolatot tett követte, a program és a kastély bekerült az országos Kastélyprogramba és így lehetővé vált, hogy az egykori nemesi családok utódai eljöhettek Szécsénybe.

  Felvétel: Puntigán József.

  A sort márciusban  báró Riedel Lóránt nyitotta, aki a főnemesi családok rendszerváltozás után megalakult szervezetének az elnöke volt. Áprilisban gróf Nádasdy Borbála és Nádasdy Nikolics Andrea grófné voltak a vendégek. Mint azt a beszélgetést vezető Limbacher Gábor elárulta, a 83 éves Nádasdy Andrea nem akármilyen módon érkezett a találkozóra.

  A grófnő rendszeresen teniszezni jár és a rendezvény előtti napon is ezt tette, de megcsúszott a teniszcsarnok vizes talaján és orrát törte. Felhívta a rendezőket, hogy lehetne-e hogy ne jöjjön, s miután nemleges választ kapott, részt vett  azon. Fekete szemüvegbe érkezett, s senki sem sejtette, hogy az orra sötét színekben játszik, három helyen eltörött. Elviselte a fájdalmat és csak másnap ment, mehetett orvoshoz.

  Szécsényi Szalon, május. Felvétel: Puntigán József.

  Májusban gróf Bethlen Béla, gróf Szécsényi Kálmán és gróf Zichy Mihály érkeztek a kastélyba. A beszélgetésen természetesen szó esett arról is, hogy a Zichy családnak jelentős birtokai voltak a Losonchoz közeli Divényben, ahol az egykori, mostanra felújított kastélyban múzeum várja az érdeklődőket.

  Szécsényi Szalon, május. Felvétel: Puntigán József.

  Egy riporteri kérdésre (lokal.hu) Szécsényi Kálmán, Szécsényi Zsigmon ükunokaöcsse élettörténetével kapcsolatosan elmondta, hogy „Ahogy mondani szoktam, negyvenöt évig áruba bocsátottam az időmet a családom érdekében, és keményen dolgoztam, hogy új egzisztencát teremtsek. Amikor eljöttem otthonról, Németországban két kézzel kapkodtak a mérnökök után, így könnyen el tudtam helyezkedni. S miután már nyugdíjba mentem, azt csinálom, amihez kedvem van. Pédául arra is jut időm, hogy az ötévente rendszeresen megtartott Széchényi-találkozókat szervezzem, és kutassak a Széchényiek által alkotott elvesztett és elfelejtett zenei kincsek után. Ez számomra azért fontos, hogy a gyerekeim, unokáim is megtudják, honnan származnak. Legutóbb, két éve mintegy százötven Széchényi gyűlt össze a szélrózsa minden tájáról Sopronban és Nagycenken.“ 

  Szécsényi Szalon, május. Felvétel: Puntigán József.

  Júniusban gróf Batthyány Bálint és gróf Dickens-Wenckheim Jeannae-Marie járt Szécsényben. A jelenleg Doboz községben élő Jean-Marie grófnő vagyonos grófi családból származik, Korán árvaságra jutott, kalandos utakon bejárta  világot,  de végül hazatért. Az őrvidéki Batthyány Bálint sokadmagával az 1950-es években veszítette el nemesi rangját és vagyonát. Elhagyta az országot, tanulmányai befejezése után sikeres mérnökként Svájcban telepedett le, de mindvégig megtartotta érdeklődését Magyarország iránt.

  Júliusban gróf Bethlen Farkas, báró Kemény Zsigmond és báró Bánffy Tamás voltak a vendégek. Lipthay Antal és Limbachoer Gábor beszélgetett velük.

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

A sorozat októberben folytatódott, amikor Dr. Lipthay Endre az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának megbízott osztályvezetője, a szécsényi kastély utolsó magántulajdonosa, báró Lipthay Béla és herceg Odescalchi Eugénie unokája voltak a vendégek

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

  November elején gróf Nyáry Zsigmondné báró Buttler Ilona és Nyáry Zsófia voltak a vendégek. Az Őrhalom-Mária-majori Buttler család birtokszomszédja volt a szécsényi kastély korábbi tulajdonosainak, Báró Lipthay Béla és Herceg Odescalchi Eugénie családjának. Gróf Nyáry Zsigmondné egyik nagymamája Madách Sarolta, dédapja Madách Károly, Madách Imre testvére volt.

  A szellemileg teljesen friss, 90 éves Buttler Ilona hat gyermeket nevelt fel. A  résztvevők egy maradandó élményt adó  beszélgetés részesei lehettek, melyben nemcsak a Nyáry család múltja, de azoknak a nehézségeknek a leküzdése is szóba került, melyekkel szembe kellett nézniük.

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

  Az idei rendezvénysorozatot dr. Beer Miklós, váci püspökkel való beszélgetés zárta.

  Szécsényi Szalon, október. Felvétel: Puntigán József.

  A beszélgetések egyértelműen bebizonyították, hogy az a lelki örökség, melyet a ma élő főnemesi származású utódok átvettek őseiktől, tovább él. Nemcsak az elődökre való emlékezésekben jelenik, meg a családok és családtagok sorsában, de a múlt és a jelen összekapcsolásában és az emlékek, tapasztalatok, elkötelezettségek továbbadásában is.

  Felvétel: Puntigán József.

  Limbacher Gábor  örömmel  mondta el, hogy a Kastély Szalon rendezvényei sikeresek, a terem szinte minden alkalommal teljesen megtelt. A szécsényiek mellett a közeli településekről is érkeztek érdeklődők. A sorozatot a jövő évben folytatni szeretnék. Folyamatosan keresik a nemesi családok még élő leszármazottait, szívesen vesznek minden olyan információt, amely segít megtalálni őket.

  Puntigán József

[nemzetinet]

Íme így lopta szét a Fidesz 7 év alatt az országot – TELJES LISTA

Itt a teljes lista:

Azzal kezdték, hogy azonnal kifizették a Gyurcsányék által megígért, de soha komolyan nem gondolt béremelését a MÁV Start dolgozóinak és a tűzoltóknak.

Aztán jött Kolontár és Devecser a vörös iszappal, amikor is egy éven belül felszámolták a károkat és minden károsult új házat, lakberendezést kapott.

Aztán kifizették Bajnaiék Hajdúbétjének károsult libatartóit legalább is azokat, akik nem akasztották fel magukat.

Példásan levezényelték és finanszírozták a valaha legnagyobb Dunai árvizet miközben Németország vízben úszott.

Majd tovább loptak és átlag 25 %-kal csökkentették a háztartások rezsijét a víz csatorna és gázdíjakat.

Eltörölték az örökösödési illetéket az ingatlanok, ingóságok és vállalati vagyonok után.

2011-től újra 3 évig jár a Gyes.

Adókedvezmény segíti a Gyed alatt munkába visszatérő kismamákat

700 ezer gyerek kap napi háromszori étkezést szünidőben is!!!

Ez év végéig összesen 500 ezer gyermeknek biztosít ingyenes vagy rendkívül kedvezményes üdülést az Erzsébet program.

10 millió Ft vissza nem térítendő támogatással, 10 millió Ft kedvezményes hitellel és 5 millió Ft áfamentességgel segítik a három gyermekes, vagy legalább három gyermeket vállaló házasokat lakáshoz jutásban.

A gyerekes családok jelentős adókedvezményben részesülnek három gyerek után gyakorlatilag nincs személyi jövedelemadó az alacsonyabb jövedelműeknél a kedvezmény levonható egyéb bérteherből.

2017 től már 1743 milliárd Ft jut családtámogatásra.

Az újonnan házasulók havi 5 – 5 ezer Ft támogatást kapnak.

19- ről 10 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó és 4 % –kal a bérek közterhei.

Egymillió ember üdülését segíti a Szépkártya.

Gátlástalanul tovább „loptak”, így sikerült rendbe tenni a költségvetést és a gazdaságot. Visszafizettük idő előtt a 18 milliárd dolláros IMF hitelt és az 5 milliárd Eurós Európai Bank- tól felvett hitelt. Amit Gyurcsányék voltak szívesek az összeomlás elkerülésére, négy évre felvenni, hogy majd a Fidesznek kelljen visszafizetni. Remélték, hogy Orbánék belebuknak! (Megjegyzendő hogy a Paksi Atomerőműre, 30 évre 10 milliárd Eurós hitelt veszünk fel beruházásra, nem pedig az összeomlás elhárítására.

Véget vetettek a devizahitelezésnek és a végtörlesztéssel, árfolyamgáttal, kilakoltatási moratóriummal, a bankok megadóztatásával, forintosítással, az Eszközkezelő létrehozásával, a magáncsőd intézményével, az ingatlanok áron aluli elárverezésének megtiltásával segítettek a devizahiteleseken.

Az infláció egy-két százalékos. Negyven éve nem volt ilyen alacsony.

Az államháztartás hiány tartósan 3 % alatt van így végre kikerültünk a kötelezettségszegési eljárás alól. Ez és az IMF hitel visszafizetése lehetőség az önálló gazdaságpolitikára.

A banki alapkamat 7, 5-ről 1,5 % -ra csökkent.

A Nemzeti Bank nyereséges, évente 100 milliárd Ft. körül van, szemben a Simor András féle MNB- vel ahol évente 100 – 200 milliárdos veszteség keletkezett, amit a költségvetésnek kellett pótolni.

Az államadósság a GDP 82 %-áról 74 % -ra csökkent.

A GDP az idén 4 %- os lesz.

Rekordokat dönt a külföldi tőke beáramlás a beruházások formájában és nő a profit visszaforgatása is.

Évente 5-10 százalékkal nő az idegenforgalom bevétele mivel nő a belföldi és külföldi turistaforgalom.

A külkereskedelmi mérleg 9978 milliárd Euró többletet mutatott 2016-ban és az export folyamatosan nő.

De nem volt elég a „lopásból”, így kifizették az összes önkormányzat adósságát 685 milliárd Ft értékben, valamint az egyetemek úgynevezett PPM konstrukcióban (Magyar Bálint , SZDSZ) felvett visszafizethetetlen adósságát.

Közben csökkent a munkanélküliség több mint hétszázezer új munkahely létesült. Így a munkanélküliség 4.3 százalékos az egyik legalacsonyabb az Unióban.

Visszavásároltuk az oroszoktól a MOL részvények 25 %-át.

Visszavásároltuk a gáztározóinkat, az energiaszolgáltató szektorokat (gáz, villany, víz,) a külföldi tulajdonosoktól.

Visszavásároltak bankokat így a hazai tulajdoni arány 50 százalékos.

3400 milliárd Ft jut a megyei jogú városok fejlesztésére a Modern Városok program keretében.

1500 milliárd Ft jut vasút fejlesztésre

300 milliárd F t.-értékű turisztikai fejlesztés folyik

Törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól és 60 ezer magyar gazda vehetett állami földet.

Az elmúlt hét évben 7000 milliárd Ft-a nőtt az állami vagyon.

9 százalékra csökkentették a társasági adót, mely a legalacsonyabb az Unióban

Racionalizálták a közigazgatási ügyintézést az okmányirodákkal, az egyablakos ügyintézéssel.

Folyamatosan nőnek a reálbérek és az átlag kereset is ez utóbbi idén a tavalyihoz képest 14 százalékkal

Az idén 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 30 százalékkal a szakmunkás minimálbér

És csak „lopnak és lopnak” ennek következtében a ciklusban 50 százalékkal nőnek a pedagógus bérek, 50 százalékkal a rendvédelmi dolgozók bére, 30 százalékkal a kormány tisztviselők bére, 30 százalékkal a vasutasok bére, 30 százalékkal a vízügyi dolgozók bére, 50 százalékkal nő az Államkincstár és az egészségügyi dolgozók bére 2019 ig. besorolástól függően 52-74 százalékkal nő és 2017 végéig két részletben 200 ezer Ft-al nő az orvosok bére havonta. Közben folynak a tárgyalások a kistisztviselők bérének emeléséről.

300 milliárd Ft.-al segíti a kormány a munkahelyek megőrzését a kis és középvállalatok támogatásával az un. Munkavédelmi akciótervvel.

A nyugdíjak a választási ígérethez híven megőrizték vásárló értéküket nominálisan, de az inflációnál magasabb évi emeléssel és a rezsicsökkentéssel kb. egyhavi értékükkel nőttek.

Nem maradt ki a „rablásból” az egészségügy sem, így az alábbi kórház-felújításokra került sor:

Szent Imre kórház 6,8 milliárd Ft.,

Egri Markot Ferenc Kórház 6 milliárd Ft.,

Sport Kórház 10 milliárd Ft.,

Körmendi Kórház 1,4 milliárd Ft.,

Veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház 1,4 milliárd Ft.,

Zalaegerszegi megyei kórház 30 milliárd Ft.,

Dombovári Szent Lukács Kórház 1,8 milliárd Ft.,

Győri Petz Aladár Kórház 11.2 milliárd Ft.,

Teljes felújítás a Pécsi 400 ágyas egyetemi klinikákon 15 milliárd Ft.,

Szombathelyi Markusovszki Kórház 6, 3 milliárd Ft.,

Hatvani Albert Schweitzer Kórház 3,5 milliárd Ft., Bethesda Gyermekkórház 150 millió Ft.,

Debreceni Kenézy Kórház 500 millió Ft.,

Kaposvári kaposi Mór kórház 600 millió Ft.,

Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyula 6,6 milliárd Ft., Budapesti Bajcsy Zsilinszki Kórház 700 millió Ft.,

Karcagi Kátai Gábor Kórház 800 millió Ft.,

Várpalotai Szent Donáth Kórház 800 millióFt.,

Budapesti Uzsoki Kórház 6,5 milliárd Ft.,

Nyíregyházi Jósa András Kórház 1,1 milliárd Ft., Hódnezővásárhelyi és makói egyesült Kórház , 3,3 milliárd ft.,

Továbbá felújítottak 60 mentőállomást,

átadtak 20 új mentőállomást,

vásároltak 500 új mentőautót.

50 százalékkal nőtt a CT és MRI vizsgálóeszközök száma.

A „katasztrofális” egészségügyi helyzetet az is jellemzi, hogy jelentősen csökkent a várólisták száma és a várakozási idő. Olyannyira, hogy Nagybritániából ide járnak műtétekre (168 óra !!!), mert ott nem tudnak időpontot mondani.

Fél Európa ide jár fogorvosi ellátásra.

Párizsban két hetet kell várni, hogy bejusson valaki a körzeti orvoshoz, a mentő nem megy ki bemondásra, a körzeti orvos legtöbb helyre nem megy ki, mert fél.

Nem úgy, mint itthon, ha negyedórán belül nincs a helyszínen a mentő bárki telefonhívására, már tombol a sajtó.

Szóval az egészségügy sehol sem Schwarzwald klinik, vagy Bergdoktor.

Londonba ha bejut valaki egy körzeti rendelőben ott ül egy turbános ember zakóban és rögtön szól hogy ne gyere közelebb, megkérdezi mi a bajod, beüti számítógépbe ír egy receptet és „see You again.” Sorolhatnám USÁ-tól, Kanadáig a rémtörténeteket.

Havi 130 ezer Ft-al nőtt a háziorvosi praxistámogatás.

Mintegy ötszázmilliárdos egészségügyi fejlesztési program valósult és valósul meg a ciklusban mely a legnagyobb a magyar egészségügy történetében.

Most indul egy 600 milliárdos kórház-fejlesztési program.

„Lerabolják” az oktatást is, így 2016 – 17-ben 230 milliárd Ft. jut infrastrukturális fejlesztésekre és jelenleg 500 milliárd Ft.-al jut több az oktatásra mint 2010-be.

Cél, hogy minden járási székhelyen legyen iskolauszoda így ahol nem volt, a program keretében harminc új uszoda épül.

Ingyenes lesz a nyelvvizsga megszerzése.

900 ezer gyerek ingyen kapja a tankönyvet.

Nem maradt ki a „rablásból” az épített környezet és örökség sem. Ezért indult a kastély és várprogram melynek keretében a nemzeti emlékezet és a turizmusban is fontos szerepet játszó 35 vár újult vagy újul meg. Így a füzéri vár, a diósgyőri vár, szigeti vár, egri vár, kisvárdai vár, a sümegi vár, a soproni várfal, a gyulai vár, a szerencsi Rákóczi vár, a mosonmagyaróvári Óvár, a tatai vár, a várgesztesi vár, a visegrádi fellegvár, a simontornyai vár, a cseszneki vár, Somló vára, nagyvázsonyi Kinizsi vár, a várpalotai Thury vár, az ónodi vár, a regéci vár, a sárospataki Rákóczi vár, Szádvár, a siroki vár, az esztergomi vár, Drégely vára, Hollókő vára, Nógrád vára, Fehérkő vára, a sárvári Nádasdy vár, Szarvaskő vára, Csobánc vára Szigliget sopronhorpácsi Széchenyi kastély,

A történelmi és építészeti szempontból is nemzeti értéknek számító széthordott kirabolt lepusztított 34 kastély épült ujjá vagy újult meg illetve újul meg. jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentve. Igy a tiszadobi Andrássy kastély, az edelényi Hulier kastély, a füzérradványi Károlyi kastély, a dégi Festetics kastély, a hatvani Grassalkovics kastély, a keszthelyi Festetics kastély, a fertődi Esterházy kastély, a bajnai Sándor- Metternich kastély, a majki kamalduli remeteség, a kisbéri Batthyányi- Wenkheim kastély, a dénesfai Ciráky kastély, a lovasberényi Ciráky kastély, a soponyai Zichy kastély, a fáji Fáy kastély, a bicskei Batthyányi kastély, a csákvári Esterházy kastély, az iszkaszentgyörgyi Bajzáth- Papenheim kastély, a váli ürményi kastély, a sopron horpácsi Széchenyi kastély, a mihályi Dőry kastély, a szanyi püspöki kastély, a tatai Esterházy kastély, a szécsényi Benczur kastély, az acsai Prónay kastély, a péceli Ráday kastély, az aszódi Podmenicky kastély, a váchartyáni Rudnay kastély, a somogysárdi Somsich kastély, a sümegi püspöki kastély, a vassurányi kastély Shilson kastély, a körmendi Batthyányi kastély, a szabadkígyósi Wenckheim kastély, a kállósemjéni Kállay kuria, a gyulai Almássy kastély, a fehérvárcsurgói Károlyi kastély.

Megújulnak a zsidó temetők vidéken és Budapesten (Kerepesi u.), a zsinagógák pl. a szegedi, a Rumbach Sebestyén utcai Budapesten.

Visszavásárolták a felbecsülhetetlen értékű Seuso kincset, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a nemzeti értékeinkhez tartozó festményeket, gyűjteményeket.

A felsorolt gátlástalan „rablások” után rávetették magukat Budapestre és azt is „szétlopták”.

Így rendbe tették a 4 –es metró kaotikus beruházását jelentős értékű pereket nyerve a külföldi beszállítókkal szemben. (Alstom)

Befejezték a szintén átláthatatlan Bálna épület beruházását, kicserélték a budapesti autóbusz parkot, konszolidálták a szocik által lerohasztott nyolcvan milliárdos adósság tehertől roskadozó BKV-t, felújították a Széll Kálmán teret amit 20 évig Demszki ígérgetett, befejezték a rohadó Tüskecsarnokot , ragyogó sportlétesítmény uszoda és jégpálya lett belőle,

felújították az Erkel színházat amit a szocik le akartak bontani. Felújították a Vigadót, eredeti formáját nyeri vissza a Szépművészeti Múzeum, megújul világ színvonalon az Állatkert épül benne a Biodrom, megújul Európa dijas tervek alapján a lerohadt Városliget, megújult és eredeti formáját nyerte vissza a Országház és a Kossuth tér, mely már egy balkáni pályaudvar koszlott parkolójához hasonlított, megújult a volt Osztyapenkó szobornál a Sasadi utnál az M1-M7 bevezetőszakasza, megújult a lerohasztott Várkert bazár, felújították a Károly körutat és megépült e fonódó villamos, megújult a Citadella, beindult a Budai vár rekonstrukciója (lovarda, testőrségi palota, Stöckl lépcső, Szent István terem, Karmelita kolostor, volt Honvédelmi Minisztérium) Teljesen felújítják az Operaházat ami egy új raktár és díszletbázist is kapott a Kőbányai úton. Megindul a 3-as Metró felújítása amire negyven évig semmit sem költöttek és teljesen felújítják a régi metró kocsikat.

Csodálatosan felújították a Margitszigetet, a parkot, a szökőkutat, a lerobbant Kaszinót.

Ez se volt elég, a sportot is „lerabolták”. Ezért épült és épül több futball stadion, FTC, MTK, DVSC, Vasas, Videoton, Haladás, DVTK épül a Puskás Ferenc stadion (volt Népstadion), megépült világ színvonalon a Győri EtO kézilabda csarnoka. És „volt képük” megrendezni az eddigi legjobb úszó-világbajnokságot, megépíteni a Duna-arénát, az előttük lévő rakpartot, felújítani a Dagályfürdőt, felújítani margitszigeti Hajós Alfréd uszodát, a Komjádi uszodát, megrendezték Győrben nagy sikerrel az ifjúsági olimpiát. 2010 és 2016 között 400 milliárd Ft. jutott sportra ebből a tavalyi évben 180 milliárd. Soha ennyi pénzt nem kapott a magyar élsport, tömegsport és diáksport. 2017 ben ez az összeg mintegy 20 milliárddal lesz több.

Végre van Magyarországnak önálló külpolitikája!!! Ez nem abban merül ki hogy linguálisan tamponáljuk az aktuális európai kretén politikusok és magukat főnöknek képzelő EU-s tisztségviselők ülepeit, hanem képviseljük saját érdekeinket, és próbáljuk őrizni szuverenitásunkat a gazdaságpolitikánkban, a migráns politikánkban, a külkapcsolatok építésében és nem kushadunk ha nyugaton valaki felemeli a mutatóujját.

NEM vagyunk sikertelenek. Nem vagyunk elszigetelve!

Járt itt a kínai elnök, a kínai miniszterelnök, japán miniszterelnök, német kancellár, angol miniszterelnök, orosz elnök, egyiptomi elnök, izraeli miniszterelnök, lengyel elnök és jön a francia elnök. Majd megszokják Európában, hogy van önálló véleményünk.

A fékeveszett „rablás” kiterjedt a határon túlra is. Nem átallottak állampolgárságot adni az elcsatolt területek megalázott kifosztott ma is sokban elnyomott magyarságának.

Így több tízmillió Ft-al támogatják a vajdasági és kárpátaljai magyar oktatást, a szórványkollégiumokat. 50 milliárd Ft-al a vajdasági, 20 milliárd Ft-al a kárpátaljai magyar vállalkozásokat pályázati rendszerben. Jelentős összegek jutnak a kiemelkedően fontos határon túli világi és egyházi magyar műemlékek felújítására is. De például, finanszírozzák a szabadkai zsinagóga felújítását is.

De itt nem álltak meg érzéketlenül „kifosztották a családokat, az embereket”. Behatoltak a hálószobákba, sőt mint tudjuk egyesek méhébe is (Szél Bernadett, D. Tóth Kriszta). Ezért megalkották Európa egyik legbőkezűbb családtámogatási rendszerét.

Bevezették segély helyett a közmunkát, a kötelező óvodába járást, beindult egy bölcsődei program ahol tíz gyerek estén minden településen kötelező biztosítani a bölcsődei elhelyezést.

Folyamatosan növelik a béreket, a munkahelyeket, Mivel ugyebár a lakosság folyamatosan drámaian szegényedik évente 4-5 százalékkal nő a fogyasztás, hétvégeken nem lehet wellness hotelben szobát kapni, növekszik a külfödi és a belföldi utazások száma, vasárnap nincs hely a vendéglőkben nemzeti sport lett az evésfesztivál falun városon.

A magyar lakosság rendelkezik Kelet –Európában a legmagasabb GDP hez arányított vagyonnal, ami a GDP 95 %-a (Szlovákia, Románia 55%, Lengyelország, Horvátország 70 %,) miközben a legalacsonyabb a lakossági eladósodottság Európában (Európai Központ Bank). Évről évre nőnek a megtakarítások így a válság előtti nulláról évi 5,6 ra emelkedett. Ma már az Államkincstárban az államadósság több mint 20 százalékát igen kedvezően a lakossági állampapírok fedezik. Ez a legmagasabb Európában, utánunk Írország következik 8 százalékkal.

Lehetne még sorolni mi minden történt e hét év alatt ( pl. hútőgép, gázkonvektor, mosógépcsere program), de kontrasztként nézzük honnan indult ez a kormány.

Mert feriék nem loptak, feri tisztakezű volt, rendszeresen bérmálkozott, táncolt, dalolt, influenzás hattyút boncolt, piros zakóban lovagolt a Hortobágyon, hadgyakorlatot vezetett, gyermekeket mentett, diplomadolgozatot keresett, (máig nem találja, ill. senki sem találja…) százakat lépett, közben hazudott reggel-délben-este.

Megkardlapoztatta és belelövetett a saját népébe. Történelmi beszédeket mondott a Múzeum kertben március 15-én, miközben mesterlövészek vigyázták, faggatta Nagy Imrét, „mond Imre te mit tennél?„ Modern volt nyugatos és európai és úgy tett mintha kormányozta volna ezt a „kurva országot.” És ebbe majd bele pusztult. Kitagadta a határon túlikat és így „megvédte” az országot 25 millió romántól.

Ennek következtében ugrott a pannon puma és vele az államadóság 52 %- ról 84 %-ra, a deficit 2,8 ról néha 5 néha 6 választáskor 8-9 százalékra, a munkanélküliség 12 százalékra.

Eladósodott minden és mindenki. Az állam, az önkormányzatok, a vasút, a BKV, a lakosság, a kórházak. Ragyogó elképzelések voltak az egészségügyben heveny kórház-bezárásokkal, vizitdíjjal botrányos inzultusokig fajuló kórház-privatizációkkal, patikaliberalizációkkal, teljesítményvolumen korlátokkal, kötelező széfprogramokkal, több ezer nővér elbocsátásával és 600 milliárd Ft kivonásával.

Fantasztikus minőségi szintet ért el az oktatás is a körzetesítéssel, a pedagógus elbocsátásokkal, a szakiskolák bezárásával, az egyházi iskolák sanyargatásával, a követelményrendszer relativizálásával, a szülő gyerek pedagógus kapcsolat szétrombolásával, az egyetemi PPM programokkal, a több milliós fizetéssel megvett rektorokkal, a teljesen elértéktelenedett hiányos tudást megkövetelő érettségivel, a tanárverésekkel, a semmire se jó egyetemekkel és képzésekkel!!!

Csődbevitték a Hajdúbétet, a Kecskeméti és a Győri Baromfifeldolgozót ahol tudatosan nem fizették ki a beszállítókat tönkretéve őket egyeseket öngyilkosságba hajszolva. Így fosztották ki a Megyeri híd építöinek és a Szeviép alvállalkozóit is. Eltüntettek 160 milliárd Ft-ot. 4-es Metró beruházásánál, több milliárdot a BKV nál, 300 milliárdosra nőtt a MÁV tartozása.

Közben turistaparadicsomok épültek Indonéziában, kastélyokat vettek Franciaországban, üdülőtelepet Horvátországban, kilószámra az aranyat Dubai-ban, egymást végkielégítgették 100 milliókkal stb, stb stb. Az országot tulajdonképpen a Bankszövetség kormányozta ők és a főnök az elnök Erdei úr döntöttek szinte mindenről, miközben szipolyozták az államot, a Nemzeti Bankot a devizahitel rabságában a lakosságot.

Eladtak mindent, ami nem volt lehegesztve, MÁV Cargót, MOL-t, repülőteret, MALÉVET, energiaszolgáltatókat, gáztározót, Postapalotát, Tőzsdepalotát, bankokat, Andrássy úti palotákat.

Kormányzásuk alatt az ország az összeomlás szélén álló gazdasági és morális dögkút lett egy IMF- es gigahitel és az EU lélegeztetőgépén.Innen jutottunk el oda ahol most vagyunk.

Lehet választani csak tessék, tessék!

Összeállította dr Horváth Béla itt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

magyartudat.com

No visits yet

Íme így lopta szét a Fidesz 7 év alatt az országot – TELJES LISTA a Nemzeti.net-en jelent meg,

[habitual-sadness]

Lúdas Matyi, Ranódy László, Nádasdy Kálmán, 1949