#megváltozott munkaképességűek

[bdpst24]

Értéket teremt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Társadalmi felelősség és milliárdos megtakarítások Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen…

[zeroz2ro]

Hát ez mi a faszom? Mi az hogy már ingyen cégeket is adnak az egyháznak?

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Ma van a Fogyatékkal élők Világnapja

New Post has been published on https://zarojel.hu/fogyatekkal-elok/

Ma van a Fogyatékkal élők Világnapja

A Fogyatékkal élők Világnapja alkalmából a kormány és a szakszervezetek is közleményt adtak ki. A szakszervezet nagyobb támogatás szükségességére hívta fel a figyelmet, a kormány oldal -ahogy szokta- ígért.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();

...

A Facebook nem mutatja meg a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el…

Ha Te sem akarod, hogy a Facebook döntse el mit olvashatsz, kattints ide, és iratkozz fel híreinkre. Elég csak egyszer ide kattintanod

December 3-a a Fogyatékkal élők Világnapja (Kép: Pixabay)

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();

Javítani kell a megváltozott munkaképességű dolgozók bérezésén és munkakörülményein

A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) vasárnap az MTI-hez a fogyatékkal élők világnapja alkalmából küldött közleményében hangsúlyozta: tovább küzd a megváltozott munkaképességűek jogaiért. A HVDSZ mintegy 6000 megváltott munkaképességű dolgozót képviselő országos szakszervezet.

A HVDSZ 2000 szerint ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókkal javítani lehessen a munkaerő hiányon, szükség van a munkakörülmények és a bérezés javítására.

Kiemelten fontos, hogy a fogyatékkal élő emberek a társadalmi periférián belül maradjanak.

A szakszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek nem rendelkeznek olyan megrendelésekkel, bevételekkel, amelyek a jövő évi adózási és bérkörnyezetben stabilizálnák, javítanák likviditási helyzetüket. Így a náluk dolgozó munkavállalók jövedelmi, szociális helyzete is nehezebbé válhat. Becslések szerint Magyarországon mintegy 70-80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Ezt a területet is érinti az elvándorlás, a külföldre távozás – írta az érdekképviselet.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();

A magyar kormány segítséget ígért, de a bérekről nem esett szó

A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a fogyatékos emberek életminőségét folyamatosan és minden eszközzel javítsa, társadalmi integrációjukat elősegítse, támogassa – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A közleményben kiemelték: fontos, hogy a fogyatékos emberek ne maradjanak magukra nehézségeikkel, problémáikkal, ne szigetelődjenek el, hanem aktív, látható, egyenrangú állampolgárai legyenek a magyar társadalomnak.

A kormány fontosnak tartja, hogy a fogyatékos emberek számára elérhetőek legyenek az önálló életvitelükhöz szükséges szolgáltatások, és ehhez minden segítséget megad. Ennek érdekében a fogyatékosságügyi fejlesztésekre európai uniós forrásokból 103 milliárdot fordít a következő három évben. Ez a szociális területre jutó mintegy 409 milliárd forint negyedét. Hozzátették: ezért hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén áprilisban az infokommunikációs akadálymentesítő alkalmazások fejlesztését támogató négymilliárd forintos pályázatot is.

A közleményben rámutatnak: befogadó társadalom nem épülhet a fogyatékos emberek nélkül. A társadalmi befogadás egyik legfontosabb eszköze a munkaerő piaci esély megadása. A foglalkoztatás olyan formájú bővítése, aminek köszönhetően a fogyatékos emberek értékteremtő munkája is verseny- és piacképessé tehető. Éppen ezért a kormány felkarolja és támogatja azokat a programokat és kezdeményezéseket, amelyek a fogyatékos emberek társadalmi integrációját szolgálják. Az elmúlt években megújított pályázati rendszernek köszönhetően csaknem 200 ezer fogyatékos, egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű ember dolgozik támogatott foglalkoztatásban, valamint a nyílt munkaerő piacon – olvasható az Emmi közleményében.

A Fogyatékkal élők Világnapja alkalmából társadalmi célú, rövid kampányfilmet is készítettek neves művészek közreműködésével. A cél: felhívni a figyelmet és elősegíteni a fogyatékkal élők társadalmi integrációját.

Támogasson minket - segítse a munkánkat

Zárójel – A szókimondó, hiteles, színes, naprakész oldal. Hiszünk a sok kicsi sokra megy elvben, így minden apró adomány is előrébb visz minket az utunkon.

További részletekért kattintson ide, vagy azonnali támogatáshoz a “PayPal Támogatás” gombra.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push();

[defacto-io]

Miért ne dolgozhatna, aki fogyatékkal él?

Itthon rengetegetet beszélünk a munkaerőhiányról. A megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci helyzetéről viszonylag kevés szó esik, pedig Magyarország elég rosszul áll ezen a téren Európa többi országához viszonyítva. A megváltozott munkaképességű népesség aránya Magyarországon az EU átlag – 11% -  körüli, viszont közülük sokkal kevesebben dolgoznak, mint máshol az EU-ban. Több tízezer főre tehető azok száma, akik megfelelő segítséggel tudnának dolgozni.

Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban nem szokatlan, hogy egy irodában kerekesszékes ügyintéző fogad vagy egy boltban egy enyhén értelmi fogyatékos alkalmazott tölti fel a polcokat. Ön hányszor tapasztal ilyet itthon? Bár van rá példa, de valószínűleg nem túl gyakran…  Nemzetközi szinten egyre  erősebb a felismerés, hogy megfelelő támogatással a megváltozott munkaképességű emberek jelentős hányadát be lehet vonni a munkaerőpiacra, ezzel pedig mindenki nyer. A munkavállalás javíthatja az érintettek egészségi és mentális állapotát, csökkenti a szegénység kockázatát, mérsékli az ellátásukból származó költségvetési terheket, és a magasabb foglalkoztatottság révén a gazdasági növekedésre is jótékonyan hat.

Hogyan áll Magyarország a megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci integrációja terén? Nemzetközi összehasonlításra leginkább a 2011-es munkaerőpiaci felmérés alkalmas, amely egységes definíciót alkalmaz a megváltozott munkaképességre. Eszerint megváltozott munkaképességű, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy mentális problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenziójában (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) korlátozza őt. A megváltozott munkaképességűek munkapiaci helyzetét a relatív foglalkoztatási aránnyal illusztráljuk. A mutató azt méri, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rátája mekkora a teljes munkakorú népességéhez viszonyítva.

Az első ábránk ezt a mutatót ábrázolja különböző európai országokra. A mutató tekintetében Magyarország az európai országok mezőnyének végén kullog: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása nem éri el a teljes foglalkoztatási arány egyharmadát. Ez az abszolút foglalkoztatási rátát tekintve ez azt jelenti, hogy körülbelül minden ötödik megváltozott munkaképességű dolgozik. A felmérést Magyarországon 2015-ben megismételték, és az új adatok nem mutatnak javulást. Egy másik európai felmérés, a tágabb definíciót alkalmazó EU-SILC szerint a megváltozott munkaképességűek EU átlaghoz viszonyított foglalkoztatási lemaradása 2012 óta csökkent, de továbbra is számottevő.

Figyelembe kell venni, hogy a munkaerőfelmérés önbevalláson alapul, nincs kizárva, hogy a fenti egységes definíciót a különböző országokban eltérően értelmezik. A következő ábra azt mutatja, hogy hogyan függ össze a megváltozott munkaképességű emberek relatív foglalkoztatási rátája a csoport munkaképes korú lakossághoz viszonyított számarányával. A vízszintes tengelyen a megváltozott munkaképességű emberek aránya a teljes munkaképes korú lakossághoz viszonyítva, a függőleges tengelyen pedig a megváltozott munkaképességűek relatív foglalkoztatási aránya látható. Második ábránk azt mutatja, hogy átlagosan azokban az országokban magasabb a relatív foglalkoztatási ráta, ahol magasabb a megváltozott munkaképességűek aránya. Ennek az együttmozgásnak az az egyik lehetséges magyarázata, hogy ahol többen jelölik magukat megváltozott munkaképességűnek, ott jobb a csoport átlagos egészségi állapota.

A két piros pont Magyarország 2011-es és 2015-ös értékeit jelöli. A megváltozott munkaképességűek aránya 2011-ben 11,5% volt, ami szinte megegyezik az EU országok átlagával. A megváltozott munkaképességűek relatív foglalkoztatottsága azonban messze az európai átlag alatt helyezkedik el. Az ábra fő üzenete az, hogy míg Magyarországon a megváltozott munkaképességűek aránya átlagos, a foglalkoztatottságuk jóval átlag alatti. A különbség kis része abból származik, hogy a  megváltozott munkaképességű magyarok között magasabb az idősebbek - 55 év felettiek - aránya, a hazai relatív foglalkoztatási ráta azonban a megváltozott munkaképességűek minden korcsoportjában Európa legrosszabbjai között van. Magyarország akkor helyezkedne el az ábrán jelzett - az európai átlagot jellemző - vonalon, ha közel 100 ezer fővel több megváltozott munkaképességű ember dolgozna.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a megváltozott munkaképességűek munkapiaci integrációja azokban az országokban sikeres, ahol a munkavállalók és a munkaadók pénzügyi ösztönzőit hatékony, személyre szabott rehabilitációs szolgáltatások egészítik ki, amely munkakeresési támogatást, a közlekedési nehézségek leküzdését, a munkahely szükséges felkészítését is magában foglalhatja. Emellett kiemelten fontos (lenne) a társadalom elfogadó hozzáállása.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását Magyarországon is számos szociálpolitikai eszköz hivatott segíteni. Ezekben az elmúlt években több kedvező változás is történt, például emelték a rehabilitációs járulékot, a kötelező foglalkoztatási kvótát be nem tartó munkáltatók büntetését. Mindazonáltal az adatok arra utalnak, hogy érdemes lenne a rokkantsági- és foglalkoztatáspolitika elemeit átfogóan felülvizsgálni, az elemeket jobban összehangolni. Ezen eszközökről és hatékonyságukról egy következő cikkünkben írunk részletesebben.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Krekó Judit, Közép-európai Egyetem és MTA KRTK KTI

Scharle Ágota, Budapest Intézet

[hirzilla]

Elérhető a pályázat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására

[24hu]

Egy szakértő szerint olyan emberektől vesznek most el pénzt, akik nem is tudják problémájukat megfogalmazni. A minisztériumtól cseles választ kaptunk.

[csillagpontradio]

Kecskefarm, sajtüzem, varroda és a véradás folyamatos szervezése – ez a vöröskeresztesek munkája

A több lábon állás, nem új keletű fogalom a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének életében, hiszen évek óta gyakorolják már ezt az üzleti modellt. A 2019-es esztendőben két olyan akadálymentes, új munkahelyet is átadhattak, amely könnyíti a megváltozott munkaképességűek...

[videkma]

Nem vicc: Megharmadolták a megváltozott munkaképességűek fizetését

Nemrég írt a 24.hu egy anyáról, akinek 47 éves lánya értelmileg akadályozott. Békéscsabán egy nappali ellátást is nyújtó intézményben van hétköznaponként, ahol eddig munkarehabilitációban foglalkoztatták több társával együtt napi négy órában. Az eset nem egyedi, és a portál azt részletesebben is kifejtette.

(more…)

[baranyama]

Hárommilliárdot kap az államtól a Főkefe cége

Hárommilliárdot kap az államtól a Főkefe cége

Kóser zöldségeket termesztenek megváltozott munkaképességűek Kereken hárommilliárd forinttal támogatja meg az állam az Agro Rehab Nonprofit Kft. kóser zöldségeket termesztő és nemzetközi logisztikai bázist működtető társaságot. A cég az állami vagyonkezelő, az MNV Zrt. tulajdonában lévő Concordia Közraktár Zrt.-ben megvalósuló tőkeemelést követően részesülhet a jelzett mértékű tőkejuttatásban. Az…

[bdpst24]

Az akadálymentes turizmus, a biztonságos utazás

A 44. Utazás Kiállítás témája, mottója a biztonságos utazás. Ehhez szervesen kapcsolódik a 2022. március 4-én, a Hungexpo G Pavilon VIP 1. teremben 11:00 órakor kezdődő Egészségturizmus szakmai konferencia. A Nem Adom Fel Alapítvány képviseletében Papp Szabolcs is a meghívottak között szerepel, aki az “Akadállyal élők a turizmusban” témakörében, valamint a megváltozott munkaképességűek…

[zeroz2ro]

A borsodi időközi választás jelöltjeinek a kampányeseményei az MTI-ben 2020.09.27 - 2020.10.11

Koncz Zsófia: 16 db 09.28 19:10 Nagy István: az agráriumnak fontos a generációváltás és a szakemberek utánpótlása 09.29 13:01 Bölcsődét avattak Alsódobszán 09.29 13:13 Bölcsőde épül Hernádnémetiben 09.29 13:20 Esély Otthon - Lakásátadó Hernádnémetiben 09.29 14:38 Novák Katalin: ahol fejlesztenek, ott a jövő 09.30 15:17 Digitális közösségi alkotóműhelyt adtak át Szerencsen 10.02 16:55 Koncz Ferenc fideszes képviselőre emlékeztek Tokajban 10.02 19:59 Adományokból vásárolt iskolabuszt adtak át Tokajban 10.02 20:22 Jótékonysági labdarúgó-mérkőzés Koncz Ferenc fideszes képviselő emlékére 10.04 17:40 Megújult a kesznyéteni református templom 10.05 12:51 Családokat keresett fel Varga Judit igazságügyi miniszter Szerencsen 10.05 18:54 Fülöp Attila: 46,5 milliárd forintot fordít az állam jövőre a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására 10.05 20:03 Négysávos lesz a 37-es út egy újabb szakasza 10.08 15:28 Folytatódik a digitális infrastruktúra kiépítése Szerencsen 10.08 16:22 Laptopokat adott át Szerencsen az ITM helyettes államtitkára Bíró László: 1 db 10.10 11:13  Az ellenzék közös jelöltje, Bíró László támogatására szólított fel az MSZP Sóváriné Bukta Erika: 0 db Tóth Ádám: 0 db Váradi Gábor: 0 db Bónusz: MTI-fotók: 35 kép Koncz Zsófia, az összes többi jelölt 0 db fotó

[defacto-io]

Hiánycikk a munkaerő - de a fogyatékkal élők még így sem kellenek a cégeknek

Előző bejegyzésünkben foglalkoztunk azzal, hogy itthon a megváltozott munkaképességű embereknek csak  kis százaléka dolgozik. Kevesen tudják, de van egy törvény ami kötelezi  a 25 fő feletti  munkaadókat, hogy foglalkoztassák őket. A szabályozás  érdemben,   20-25 ezer fővel növeli a  megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.  A munkaadók többsége  ugyanakkor  még mindig inkább a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését választja,  annak ellenére, hogy ez a drágább megoldás. Az anyagi ösztönzés nem elég, többre van szükség.

Hogyan is szól az ominózus törvény?  Magyarországon minden, legalább 25 főt alkalmazó munkaadónak - beleértve az állami intézményeket és non-profit szervezeteket is  - jelentős összeget, ún. rehabilitációs hozzájárulást kell az államkasszába  fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya nem éri el a létszám 5 %-át.

A kvóta kimutathatóan növeli a megváltozott munkaképességűek nyílt munkapiaci foglalkoztatását,  a munkaadók többsége azonban mégis inkább kifizeti a borsos összeget ahelyett, hogy megváltozott munkaképességű embert alkalmazna. Első ábránk azt mutatja, hogy átlagosan hány megváltozott munkaképességű embert alkalmaznak a különböző létszámú vállalatok a szabályozás mérethatára alatt és felett 2012-ben.  A vízszintes tengelyen a vállalatok mérete, a függőleges tengelyen pedig a megváltozott munkaképességű alkalmazottak átlagos száma látható az adott méretű vállalatoknál. A pirossal jelölt adatpontok alapján a közvetlenül a 25 fős mérethatár feletti vállalatoknak átlagosan lényegesen több megváltozott munkaképességű  alkalmazottjuk volt  (kb. 0,6) mint a határ alattiaknak (kb. 0,3), ami azt tükrözi, hogy a rehabilitációs hozzájárulás jelentős  ösztönzést jelent a vállalatok számára. A megváltozott munkaképességű alkalmazottak száma azonban a mérethatár felett is jóval elmarad a kötelező foglalkoztatási szinttől (ami egy 25 fős vállalatnál 1,3).

Mit jelent mindez munkahelyek számára lefordítva? A mérethatárhoz közeli vállalatoknál mért hatást a többi munkaadóra kiterjesztve és 2018-ra alkalmazva azt kapjuk, hogy  a rehabilitációs hozzájárulásnak körülbelül 20-25 ezer munkahely köszönhető.  A rehabilitációs hozzájárulás bevételek friss adatai alapján ugyanakkor a  kvóta nagyobb része, körülbelül 65%-a  továbbra is betöltetlen.  Ez azt jelenti, hogy 2018-ban a kötelező foglalkoztatási szintből  mintegy 75 ezer  ember hiányzott.  A 2012 óta eltelt időszakban az üres álláshelyek száma közel a foglalkoztatottság növekedésével hasonló mértékben emelkedett, a betöltetlen álláshelyek aránya érdemben nem változott. A kedvezőtlen számokért  nem csak a vállalatok a felelősek: a betöltetlen álláshelyek aránya az költségvetési és non-profit szektorban is 55 % körül van.  Az üres álláshelyek után a munkaadók hatalmas összeget, 2018-ban mintegy 92,3 milliárd forintnyi rehabilitációs hozzájárulást fizettek az államkasszába.

Ez azért meglepő, mert a munkaadók rengeteget spórolhatnak, ha a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése helyett megváltozott munkaképességű embert alkalmaznak. Sőt, ha egy kötelező álláshelyre egy félállású embert vesz  minimálbér körüli keresettel, a vállalat még akkor is olcsóbban jön ki, ha az illető munkájának nincs hozzáadott értéke.

A munkaadó által elérhető megtakarítást mutatja második ábránk. Ha egy vállalat nem teljesíti a kötelező foglalkoztatási szintet, 2019-ben álláshelyenként havi szinten majdnem  112 ezer Ft kell fizetnie. Ez több mint az legalacsonyabb bérköltség, amellyel a  kötelező álláshely betöltése esetén számolni kell: egy minimum heti 20 órában dolgozó, minimálbért kereső alkalmazott havi bérköltsége a járulékokkal együtt mintegy 90 ezer Ft. A  munkaadók ráadásul a  rehabilitációs hozzájárulás megspórolása mellett az esetek többségében  jelentős mértékű adókedvezményt is igénybe vehetnek, ami további megtakarítást eredményez.

Mi indokolhatja ezt a látszólag irracionális magatartást? Az okok sokfélék és  nehéz megítélni, hogy melyik az igazán döntő. Biztosan akadályt jelent, hogy a fogyatékos vagy tartósan beteg emberek iskolázottsága átlagosan viszonylag alacsony, és csak kis részük keres munkát, illetve sokan nem is tudnak  segítség nélkül munkát vállalni. A munkáltatók nyitottságát információhiány vagy a fogyatékossággal kapcsolatos előítéletek is korlátozhatják.

A két fél egymásra találását segítő rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére biztosan szükség lenne:  a vizsgálatok szerint ezek érdemben javítják az érintettek foglalkoztatási esélyeit, mégis kevesek számára érhetők csak el. Az állami támogatások rendszere ugyanis továbbra is a szegregált foglalkoztatást preferálja a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás helyett.

A Defacto szerint, ha nem is lehet pontosan megállapítani, hogy melyik akadály a döntő, elég valószínű, hogy a szemlélet változása mellett a foglalkoztatáspolitikai eszköztár javítására is szükség lenne. A kötelező foglalkoztatási kvóta előnye, hogy a nyílt munkapiaci, integrált foglalkozatást igyekszik növelni.  Abban, hogy ez sikeresebb legyen, mindenekelőtt a civil rehabilitációs szolgáltatások stabilabb és bőkezűbb finanszírozása segíthetne.

Krekó Judit, Közép-európai Egyetem és MTA KRTK KTI és Scharle Ágota, Budapest Intézet

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

[murci57]

A mentális, egészségügyi és szociális problémák miatt nem foglalkoztatható embereket is bevonná a közfoglalkoztatásba a kormány.

[bdpst24]

Egy édes tett: megváltozott munkaképességűek készítik az új hazai prémium csokoládét Szekszárdon

2020. július 7-én nyitotta meg kapuit a szekszárdi Kék Madár Alapítvány munkatársai által megálmodott BeSweet Csokoládémanufaktúra. A kezdeményezés több szempontból is innovatív, hiszen egyszerre teremt munkahelyet a tolnai régió megváltozott munkaképességű dolgozóinak, közelebb hozza egymáshoz az embereket, és kulináris élményekkel lepi meg a látogatókat.

„Egy falat jóakarat” – Ez a BeSweet…

[csillagpontradio]

Disznótoros meghívásra invitáltak bennünket a napokban Szakáldra

Disznótoros meghívásra invitáltak bennünket a napokban Szakáldra, a Miskolci Autista Alapítvány telephelyére, ahol új falusi szálláshely, Barka Vendégház épült, amely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására ad lehetőséget. A Barka Programról és az ennek részeként szervezett eseményekről...

[videkma]

EU-s forrásból 3 milliárd forintos program indul megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására

Hárommilliárd forintos, európai uniós támogatású programot indít a kormány megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítésére – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Szekszárdon.

(more…)