#megörülök

[ofeofeliaofeliaia]

még nem döntöttem el, de erősen gondolkodom. a tibeti hagyományokban az elhunytaktól úgy búcsúznak, hogy elégetik a személyes tárgyaikat. én kicsit abszurdnak tartom az exférjemről készült képek kerülgetését. hiába szeretem mondjuk a képeket. nem szeretnék no go zonakat csinalni olyan helyekbol, ahova elteszem oket. vszeg exanyóséknak szólok, hogy válogathatnak belőlük, aztán lehet a nyáron lesz egy pillanat, amikor végre az utolso kozos dolgokat is lezartuk, hogy kiulok a kertbe, csinalok egy szep kis tuzet, es lezarom szepen ritualisan ezt a szakaszat az eletemnek.

kapom közben az ívet, hogy de nekünk jóban kéne lennünk, és hogy az, hogy soha többet nem akarok vele találkozni, az gyerekes, meg majd biztos meg fog változni a véleményem. attól biztos nem fog, hogy ezt mondja valaki. én úgy szeretnék jóban lenni, hogy semmit nem hallok róla, nem ejtik ki a nevét, nem nézem végig, ahogy belemenekül valami kapcsolatba, 2 év alatt csinál egy gyereket és utána ahogy hormonok huss, ott is benyomja a cancelt. én úgy szeretnék jóban lenni, hogy 10 év múlva összefutunk véletlenül és megörülök, hogy látom és megkérdezem, hogy mizu és ennyi.

rettenetesen dühös vagyok, ha az eszembe jut. és szomorú. van hogy felváltva, van, hogy egyszerre. de az biztos, hogy nem akarok barát lenni és fel is basz azonnal bármi ilyen elképzelés.

[katallure]

az erkélyről fotóztam, megörülök olyan aranyos, ahogy ott fekszik <3

[nyeznajka]

Fiam tegnap este mutatta ezt a remek dalt. Kérdeztem, hogy hát honnan veszi ezt? (Mert igazából egyáltalán nem érdekli a zene, nagy bánatomra, de már elengedtem ez a dolgot, és mindig nagyon megörülök, ha nagy néha mégis hallgat valamit). Azt mondja, hogy a GTA-ban van ez. Mondom német zene? Aszongya ja.

Hallgatom, hallgatom, tök jópofa, de tök olyan, mint a neue deutsche Welle. Aztán most megnéztem, és hát tényleg az. A szaxofonozás a végén különösen nagyon fasza.

[aronora8]

I hope I don't bring you any weird energy with this or anything- I was just looking at twitter, like looking at the flipline tag where I noticed your art there (although I seen it here too before, you have a v sweet style) and there I found a tweet from you where you mentioned being Hungarian and I was like.... 😳 Bro? I thought I was the only one! Not like it's the most biggest thing ever to happen, but it's fun to me in a way cuz so far anyone IRL who I talked about the games to didn't know about it before so yeah, makes me feel less alone in a way I guess

Úristen, nem tudtam, hogy te is magyar vagy!!

Én is mindig megörülök ha találkozok magyarral tumblrön/twitteren, mert mióta rajzolok mindig olyan társaságokban voltam, ahol csak angolt használtam 😭

(Ilyenkor sose tudom eldönteni, hogy átválthatok-e magyarra, vagy nem, de remélem nem gond hogy magyarul válaszoltam)

[boh-writes]

Ice

Frederico olasz kontúrjai még előttem, �� meg már vagy száz méterrel mögöttem. A robogóhoz igyekszem, végre az utolsó éjszaka a szigeten. Neki annyira azért mégsem érintett meg búcsút mondani, mint a holland Roy-nak, akit két estével ezelőtt a parton szólítottam meg. Szerintem nem volt magányos, csak azt hittem, mert hát ki ne lenne az, ahogy azon az istenverte pálmafasoron ücsörög. Én persze az voltam, és hát ez egy jó szokásom lett, csak így odamenni ehhez-ahhoz, mindenféle gátlások helyett. De Frederico is velem maradt, mondom, úgyhogy hiába totyogok ismét egyedül két új, felszínes barátságom után, már nem vagyok magányos. És most nagyon megörülök, mert a szemembe néz az egyetlen thai lány, akivel egy elfogadhatót beszélgettem az első estémen.

– Special massage?

Hm? Azt mondtad itt, a bárban dolgozol.

– 2500 baht.

– Nem ismersz meg?

– Mi?

– Várj – vigyorodok el, és belépek a sötétbe, hogy megmutassam magam a kanapén ücsörgő Ice-nak. – Hello, Ice, Boh vagyok, emlékszel?

Csak mered – látom, hogy már nagyon fáradt, lassan hajnali három, és én is –, rám-rámpillant, aztán ahogy éppen ugyanott és ugyanúgy ülök szemben vele, mint először, végre pislákol egy kis fény a szemében, aztán zavartság, és végül szégyen, de ezt már fáj látni, úgyhogy elfordítom a fejem. Nem tudtam, hogy masszőr is, mert hát amúgy csapos, de nincs ebben semmi megrendítő, szinte már természetes is így, utólag, tekintve, hogy Ko Tao épp olyan ócska egy kurva – látom be –, mint Bangkok vagy Pattaya.

– Miért nem zártok már? – kérdezem, ő meg a tenyerébe temeti az arcát. – Fáradtnak tűnsz.

– Még megvárom, amíg végeznek – néz fel végre és mutat a bárpultnál röhögő 400 kilóra. Ismét megrendít, hogy ilyen széles lábak is beleférnek strandpapucsba – ebbe az ujjbevágósba. – Csak vicceltem, amúgy – teszi hozzá.

– Tudom – nevetek fel. – Itt nincs is masszázsszoba.

– Meddig maradsz?

– Holnap délután már a hajón.

– Jól érezted magad?

– Egyáltalán nem – mondom, de már szomorúság nélkül, mert sokadjára.

– Azért majd gyere vissza – néz végre rám, és olyan lapos és üres a tekintete, hogy majdnem megharagszom.

– Jobb szeretem a helyieket. De ezt már mondtam. Még egy csapat megáll a bejárat előtt, és várom Ice-ot, hogy szóljon, már zárva, de nem szól, úgyhogy bejönnek, én pedig felállok, nézem az arcát, mert olyan kedves, hogy jó nézni, elidőzök még egyszer a halott tekintetén, aztán minden jót kívánok, és elslisszolok a németek mellett, lesütöm a szemem a ladyboy-ok előtt, farkasszemet nézek a pólótlan skinhead-del, átlépem az angol lány pocsolyáját, befordulok a sarkon az olasz étteremnél, és végre megtalálom a Hondát, indítok, és a bal sávra koncentrálva felhajtok a dombon, ahol a burmaiak üzemeltetik a szállást. Ahogy zúg a légkondi, és az ágyban fekszem, az eső is elered. Meglep, mennyire hangosan loccsannak a vízcseppek a tetőlemezen, de aztán nagyon örülök, mert beleszendergek a zajba, és most már sem Frederico, sem Roy nincs mellettem, csak Ice, ahogy szomorúan keresztezi a lábát a piros bőrszófán, és azt hazudja, viccelt. Nem tudom, mikor lettünk olyan jóban, hogy szégyelli előttem, hogy nem csak sört csapol, de jól esik, és nagyon boldog vagyok, hogy most ő vett észre engem, még ha nem is ismert fel.

[melankolia72]

Kezdem úgy érezni, hogy megörülök.

[banatostenger]

Kibebaszott jó az illatod…

[loveyourselfir]

Ti is szerettetek már bele olyan emberbe akibe nem szabadna?

Fájdalmas a viszonzatlan szerelem

[forradalmar]

van ez a dolog, hogy a kovid óta alig érzek szagokat és ezért mindig megörülök ha valami erősebb ingernek sikerül átütnie az elsorvadt szaglóidegeimet. mármint igy őszintén ilyen nosztalgikus érzés kerít hatalmába hogy na hát ilyen volt szagokat érezni. megszoktam már hogy ez van, együtt élek vele. azt viszont soha nem fogom megszokni hogy a fenti jelenség miatt amikor egy széthugyozott kocsmavécébe lépek be akkor az orromba belepárolgó agressziv pisaszagra úgy reagálok hogy szinte elsirom magam a boldogságtol. 

[felemelo]

Hóvirág

Dóri: Első virágot láttam meg idén a természetben, de még milyen sokat! Jópofán csomókban nyílnak ki a hóvirágok. Hátrébb is még van két köteg. Megörülök mindig a virágoknak, olyan szépek. A ház, amelyik kertjében nyíltak a hóvirágok, érdekes kerttel és bejárattal rendelkezik. Olyan dzsumbulyos a kert, a bejáratnál pedig van két oszlop is. Szeretem ezt a házat.

[fubenalvo]

Futócipőt

kéne egyre sürgősebben vennem, közben összeszámoltam az idei össz ruha/cipő költésem, aminek annyira megörültem, hogy inkább rendeltem egy mustársárga lenvászon nyáriruhát... !?! ami már hónapok óta pihent a wishlistemen. OK, évek óta egész szépen rajta vagyok, hogy kevesebb, de jobbminőségű és egymáshoz passzoló, jól kombinálható⋆ darabok legyenek a szekrényemben. Sokat segített, hogy végre kitaláltam/megtaláljam/elhatározzam(?) a színeim, szabásokat, amiket szeretek és jól érzem bennük magam. Ennek köszönhetően sokszor megörülök, hogy a szettjeim nagy része sokszor tetőtől talpig sok (soksoksoksoksoksoook) évvel ezelőttről van és még mindig ugyan annyira szeretem/tudom kombinálni őket. Úgyhogy most jól megindokoltam, hogy megérdemlem ezt a ruhát.

Kapszula gardrób mennyiség sosem lesz, erről letettem, viszont amit tudok, úgy válogatok, ne akarjak mást helyette, aka nincs sok táskám, évek óta teljesen elvagyok 3 boríték táskával és egy hátizsákkal, télikabátom is összesen 2 db van, egy szövet (3éves gyapjú) és egy mindentállómeleg (kb 5éves), kiegészítőkkel, nadrágokkal hasonlóan vagyok.

⋆kombinálható az én világomban = a következő kiszemeltem egy vakító magenta nagyimintás blúz.

[krumplicukor]

nem tudja valaki, hogy milyen piszlicsare ugy miatt törtent szakadas

a magyar turbobaloldalon? mert meg emlekszem mikor zsurzsan aniko szufrazsettnek öltözve pozolt a marcival, most meg fujtatnak egymasra ezerrel.

megörülök, ha nem tudom meg ki baszott meg tevedesböl valakit, akit nem kellett volna

[katagarden]

JELENTÉS-VÁZLAT A JELEN IDŐRŐL

valahogy úgy, mint a csecsemők:

iszom, iszom és szomjazom,

megkívánok és elunok,

fogok, megszorítok és elejtek;

elsírom magam,

unatkozom, félek.

____Mindentől függök, de alig függök össze.

____________________________________Nagyon

megörülök egy érintésnek. Vissza-

borzadok egy másiktól.

Nevetnem kell, nevetnem kell bizonyos szavaktól.

Figyelmem lengőajtaja készségesen nyíldogál

kifelé-befelé, vagy ácsorog középen: elbámészkodom

egy színen, egy lyukon, egy repedésen; jót csodálkozom azon,

hogy hajlik az ujjam.

_____________________Bízom. Ragaszkodom. Hamar felejtek. – Valahogy így.

_______________________Jöhet

a jövő –

_______úgyis jön

– nem hívom

F.Á.

[vytz4]

Fodor Ákos -

JELENTÉS-VÁZLAT A JELEN IDŐRŐL

valahogy úgy, mint a csecsemők:

iszom, iszom és szomjazom,

megkívánok és elunok,

fogok, megszorítok és elejtek;

elsírom magam,

unatkozom, félek.

____Mindentől függök, de alig függök össze.

____________________________________Nagyon

megörülök egy érintésnek. Vissza-

borzadok egy másiktól.

Nevetnem kell, nevetnem kell bizonyos szavaktól.

Figyelmem lengőajtaja készségesen nyíldogál

kifelé-befelé, vagy ácsorog középen: elbámészkodom

egy színen, egy lyukon, egy repedésen; jót csodálkozom azon,

hogy hajlik az ujjam.

_____________________Bízom. Ragaszkodom. Hamar felejtek. – Valahogy így.

_______________________Jöhet

a jövő –

_______úgyis jön

– nem hívom

[alyrarkhon]

Mindig megörülök, ha valaki üzenetet küld tumblr-en, egész addig míg meg nem nyitom, és ki nem derül, hogy egy pornóbot akar velem (és másik egymillió háromszázezer emberrel szimultán) felnőtt játékokat játszani.  Valahogy ez így már kevésbé örömteli.

[szerelmessrac07]

Néha úgy viselkedek mintha idegen lennél

De közben annyira szerelmes vagyok beléd hogy megörülök