#magyar vidék

[petrany]

A magyar vidék szociális leépülése a hol iszunk meg egy sört-kérdés szemszögéből:

1: Van bolt és kocsma, vagy kocsmák.

2: A bolt a kocsma is, és így már csak egy van.

3: Nemzeti dohánybolt, Lázár János mutyija. A bolt lassan csődbe megy, a kocsmát sem éri meg folytatni.

4: Nincs bolt, nemzeti dohánybolt bódé van.

5: Minden bezárva, menj autóval a piáért a városba, aztán igyál otthon, az M1-et és a TV2-t nézve.

[vegancyclistscommando]

Németh Szilárd keményvonalas rajongóinak figyelmét természetesen nem kell felhívni a fotók apró részleteire sem:

a Stop Soros satyekra,

a birkózó akadémiás dörmire,

a szintén akadémiás puffermellényre,

a Vega Hambi 1700-as étlapra (csalamádés retró 1800),

A „Ha a szíved a helyén van, az eszed könnyen követi” hímzéses köténykére.

A disznófejű nagyúr zsíros agyában gilisztalassúságú gondolatok

Telex: Teljes a lelki béke: feltornyozott malacdarabok mögött szürcsöl kávét Németh Szilárd

Kannibál disznó

[viking84chef]

A Falusi katona első levele a bevonulás után

Besírtam rajta😂😂😂😂

Kedves anya és apa!

Jól vagyok, remélem, ti is.

Mondjátok el Zsolt bátyámnak, meg Elemér bátyámnak, hogy a Magyar Határőrség mérföldekkel jobb, mint az öreg Márton bácsinak dolgozni. Mondjátok meg nekik, hogy csatlakozzanak, amilyen gyorsan csak tudnak, mielőtt minden hely betelik.

Kicsit ideges voltam eleinte, mert ágyban kellett maradni egészen reggel 6-ig, de már túl vagyok rajta és tetszik, hogy tovább alhatok, mint szoktam.

Mondjátok meg Zsoltnak és Elemérnek, hogy amit reggeli előtt tenni kell, az nem több, mint rendbe rakni az ágyat, meg kifényesíteni pár dolgot. Nem kell moslékot adni a disznóknak, takarmányt behordani, darát keverni, fát hasogatni, tüzet rakni. Gyakorlatilag semmit se kell csinálni.

Borotválkozni azt kell, de az se túl rossz, mert van melegvíz.

A reggeli bőviben van olyanoknak, mint gyümölcslé, gabonapehely, tojás, szalonna, stb., de elég gyenge a normális kaját tekintve, mint pl. krumpli, sonka, sültoldalas, rántott hús, sült padlizsán, sütemény. De mondjátok meg Zsoltnak és Elemérnek, hogy le lehet ülni két városi fiú közé, mivel azok csak kávén élnek. Az ő kajájukkal, meg a sajátunkkal aztán már ki lehet bírni délig, mert akkor újra enni adnak.

Nem csoda, hogy ezek a városi fiúk nem sokat bírnak gyalogolni. Naponta kimegyünk "erőltetett menetre", ami az őrmesterünk szerint hosszú gyaloglás, hogy megkeményítsen bennünket. Ha úgy gondolja, ám legyen, nem az én dolgom, hogy mást mondjak, de ezek az "erőltetett menetek" kb. olyan hosszúak, mint a postaládánk a tanyánktól. Aztán persze a városi fiúknak feltöri a bakancs a lábát, és mind teherautón megyünk vissza a laktanyába.

A vidék szép errefelé, de félelmetesen lapos. Az őrmester egyébként olyan, mint a tanár az iskolában, állandóan kötözködik. A százados olyan, mint az iskolaigazgató. Az őrnagyok és ezredesek csak mászkálnak erre-arra és ráncolják a homlokukat. Egyáltalán nem zavarnak senkit.

A következőtől biztosan halálra röhögi magát Zsolt és Elemér bátyám:

Elkezdtem kapni a kitüntetéseket a lövészeteken, fogalmam sincs, hogy miért. A célpont közepe majdnem akkora mint egy mókus feje, és nem mozog. Ráadásul vissza sem lő, mint nálunk a Fodor fiúk. Csak kényelmesen feküdni kell, és eltalálni a fekete kört. Még csak nem is nekünk kell betölteni a töltényeket: kapjuk dobozszám.

Aztán itt van ez közelharc gyakorlatnak nevezett dolog. Birkózni kell a városi fiúkkal. Nagyon vigyáznom kell velük, mert igen könnyen törnek. Ez egyáltalán nem olyan, mint amikor otthon az öreg bikával birkózunk. Úgy néz ki, hogy én vagyok a legjobb, kivéve Pál Csabit, aki Eger-ből jött. Őt csak egyszer vertem meg. Ugyanakkor vonult be mint én, de én csak 64 kiló és 152 cm magas vagyok, ő meg 136 kiló és 190 cm.

Bárhogy is, mondjátok el Zsoltnak és Elemérnek, hogy siessenek és jöjjenek, mielőtt más fickók megneszelik ezt a jó helyet!

Szerető lányotok, Klára.😂😂😂😂

[pajjorimre]

"A diagram nemcsak azt mutatja, hogy hogyan kínlódik a felzárkózással a magyar vidék, de azt is, hogy mennyire más pályán mozog Budapest. Gyakorlatilag a fővárosnak köszönhető, hogy Magyarország összességében - ha araszolva is, de – közelíti az uniós átlagot."

[donb]

Grippe

(Időről időre eszembe jut, hogy le kéne szedni és gatyába kéne rázni a cikkeimet (legalább a jobbakat), mert egyrészt a dizájnváltások rég szétkurták őket tipografice, másrészt meg milyen már, hogy index.hu... Mindenesetre, ha már fölmerült a paracetamol és vidéke, itt ez a jó kis okoskodós. Ha másra nem, arra jó, hogy mennyit változtak húsz év alatt a gyógyszerárak.)

2003.02.02.

Tegyünk magunk elé egy kalapot meg egy üveg kisüstit, és igyunk, amíg két kalapot látunk. Na de mi van, ha a kettős látás eleve az indulóállapot része? Ilyenkor meddig kell inni? Amíg hármat látunk? Vagy négyet?

Az összetéveszthetetlen tünetegyüttes, a levakarhatatlan ismerős, a téli látogató jön évről évre, legkésőbb amikor az első herekocogtató hideg nyáladzó olvadozásra vált. Nyirkos, sötét, büdös, keserű lepedék lepi a nyálkahártyákat, begerjedt vírushadak minősítik táptalajnak jobb részeinket; nyakon ragad a náthaláz. A testhőmérséklet liftezni kezd, fogak kocognak, takony, nyál, könny egybefoly, tüdő szaggat, és fájunk tetőtől talpig.

A kalapkúra elvi csapdába esvén (meg hát, valljuk be férfiasan, van tapasztalatunk a betegen berúgás másnapjairól), marad a racionális cselekvés: keressünk valami vegyszert (hátha feltámaszt mégis). Ha mondjuk gyógyszerreklámfilm-szereplő az ember, csak beleszór valami csodaport egy bögre forró vízbe, szipogva elszürcsöli, és már bokázik is vigyorogva kifele a havas cudarba.

Van pl. az a ribizli- vagy citromízű Coldrex nevű csoda, négyszáz forintért adnak öt adagot, hétszázért tízet. Potomság. Van benne paracetamol, fenilefrin meg C-vitamin. A C-vitaminnál az ember irigyelni kezdi a vegyészeket. A szakadt kémikus csak kiveszi a vegyszerszekrényből az aszkorbinsavas üveget, tol egy spatulával, oszt kész a skorbutprevenció. Meg citrompótlónak is jó. (Teázás közben jól lehet merengeni a gamma-lakton-gyűrű szépségén meg az endiol--hidroxi-oxo tautomérián.) A fenilefrin az ereket húzza össze, igazából az orrba kell, úgyse fogjuk megúszni, hogy valami ilyesmivel ne gyalázzunk bele szegény elgyötört szaglószervünkbe.

Egy lényeges komponens maradt, a paracetamol, rendes nevein N-acetil-para-aminofenol vagy 4-hidroxi-acetanilid. Nem kell parázni, nem túl bonyolult: benzolgyűrű (Isten áldja Kekulé mester majmait) két fityegővel. Innen nézem, fenol, onnan nézem, anilin. Bíztató, mi? Azért az a dög elég rendes láz- és fájdalomcsillapító. Árulják is százféle kiszerelésben meg kombinációban (Andrwes Answer, Ben-u-ron, Efferalgan, Mexalen, Mexavit, Miralgin, Panadol, Rhinoval, Rubophen, Saridon, miegymás).

Az italporok sztárja a Neo Citran. Coldrex egy kis feniraminnal (a fenilefrinre segít rá) meg szőlőcukorral megspékelve. Hatszázötvenért adnak hat adagot. Namost, egy bögre Neo Citranban fél gramm paracetamol van. Paracetamolt kapni natúrban is, tíz darab félgrammos tabletta 95 forint. A C-vitamin-tartalom egy-két forintba kerül (hacsak nincs otthon kilós aszkorbinsav). Orrnyálkahártya-lazítót meg úgyis jobb direkte az orrba csöpögtetni, köptetőre is vannak hatékonyabb megoldások. Mellesleg rendes patikában kutyulnak jó kombinált porokat, fél áron. A békebeli kézzel hajtogatott tasak bontogatásának élvezetéről nem is beszélve.

Ha már ennyit rugóztunk a láz- és fájdalomcsillapításon, jusson eszünkbe a nagy klasszikus, az acetil-szalicilsav (megint egy benzolgyűrű két fityegővel). Magyarul: aszpirin. Higgyék el, nem csak hagyományőrzésre jó. Bayer Aspirin, 500 milligrammos - megbízható, mint egy öreg Volkswagen (megtermett férfiemberek kettesével szedjék). Húsz tabletta 425 forint. Elvileg volna százdarabos is 886-ért, de olyat magyar gyógyszertár nem tart, nehogy egy nagyobb család olcsóbban megúszhassa a tömeges kidőlést.

Ugyanaz az acetil-szalicilsav van az ősmagyar Istopirinben is, ami egy hajszálnyival olcsóbb ugyan az Asipirinnél, de. Először is olyan reménytelenül szocialista fazonja van. Másodszor a Bayer tud valamit, amit az utángyártók nem: kristályosítani. A Bayer Aspirin kristályszerkezete békülékenyebb viszonyban van a gyomorfallal, és a pohár vízben is jobban szétesik. Az aszpirint ugyanis a gyomorra leselkedő veszélyek miatt nem szabad egyben bekapni, vízben kell elkeverni és meginni. Ha nincs kedvünk totojázni (és az aszpirin ízét kedvelő perverzek közé tartozunk), tartsuk a szánkban a tablettát amíg szétesik, aztán nyomjuk le egy-két korty vízzel.

Az acetil-szalicilsav kalciumsója a Kalmopyrin. Szintén régi jó(?) ismerős. Állítólag a kalcium-karbonáttól az aszpirin kevésbé bántja a gyomrot és vízben is jobban oldódik. Hát... Rágcsáljunk el egy Kalmopyrint meg egy Bayert, valahogy ég és föld. És hogy mitől drágább úgy harminc százalékkal, azt csak a jóisten meg az OEP tudja. Ha mindenáron flancolni akarunk, vegyünk inkább Aspirin plus C pezsgőtablettát. Abban csak 0,4 gramm aszpirin van ugyan, viszont több mint kétszer annyiba kerül. Igaz, van benne aszkorbinsav is, meg pezseg is, ami manapság nagy divat.

Ha lázunk és fájdalmaink felől már intézkedtünk, még mindig ott vannak azok a rusnya váladékok, köhögés, szörcsögés, könnyek. Fuldoklás és orrdugulás egyszerűbb eseteinél lehet köhögős cukorkákat szopogatni. De ne dőljünk be mindenféle gyógynövény- meg mentol- meg antiköhögin-tartalomnak! Egy igazi adalék van: az eukaliptuszolaj. Emlékszünk a Sörgyári capriccióban őrjöngve rohangászó dokira? Na, az az eukaliptuszolaj. Használ. Sajnos, csak egyetlen közforgalomban levő cukorkában van kellő töménységben, a Fisherman's Friend rettenetes ízű alapváltozatában. Nem hiába, állítólag nehéz életű északi halászoknak találták ki. Szóba jöhet még a fekete csomagolású extraerős Halls cukorka, csak az hazavágja a szánk nyálkahártyáját is.

Tisztességes köhögésnél nem lehet megúszni a gyógyszertárat. Eleinte lehet próbálkozni csillapítókkal. Az Erigon vagy a Radipon azért jó, mert kodein van bennük, bemesélhetjük magunknak, hogy legálisan drogozunk (mit nekünk Libexin). A száraz köhögés rohadt dolog, és még azt se tudja megállapítani az ember, hogy használ-e a csillapító, mert nem tudhatjuk, hogy nélküle tényleg kisebb frekvenciával fuldokolnánk-e.

Ha szerencsétlen tüdőnk váladékozik is, akkor hagyhatjuk a fenébe a kodeint. A letapadó trutymót föl kell szaggatni valami köptetővel, és köhögést egyszerre gerjeszteni és csillapítani tilos. Ha kisgyerekkorunk doktor bácsijának borzalmas kanalasán akarunk nosztalgiázni, kérjünk mixtura pectoralist. Mifelénk a "mellkeveréknek" hullarum a becsületes neve, nem véletlenül. Bár sehol sincs dédanyáink tüdővészes korának (ma is kapható) rettenetéhez, a fagiforhoz képest. Ó, fakátrányok fenolos csodái! Guajakol! (Orto-metoxi-fenol - na tessék, megint egy benzolgyűrű két fityegővel.)

De ne nosztalgiázzunk! Speciel köptetőkben kimondottan virtuóz a gyógyszeripar. A többféle - tényleg ható - hatóanyag között szerintünk az acetil-cisztein a király. Rengeteg termékben ő a lényeg (ACC, Acetylcystein AL, Fluimucil, Mentopin, Mucobene, Solmucol, Sputopur). Van mindenféle italpor, szirup, pezsgőtabletta, kapszula. 5-600-ért kaphatunk 20-30 adagot a gyorsan ható italporokból. Ha meg nagyzolni akarunk, vegyünk 1740-ért 30 darabos Fluimucil 600-as pezsgőtablettát. De az ACC 200-tól is igazán jó löttyösöket lehet köhögni. Kész megkönnyebbülés.

A legnyomorultabb az egészben a tönkrement, bedugult orr. Az orrcseppek, orrspray-k (Histazolin, Nasal, Nasivin, Novorin, Otrivin, Vibrocil stb.) egytől egyig borzalmasak. Az orrnyálkahártya kifinomult anyag, ereinek szűkítgetése kínos, könnyfacsaró művelet. A hatás meg rendszerint, finoman szólva, időleges. Talán az eredetileg köptető hatóanyagú (brómhexin) Paxirasol orrspray a legemberibb, még a bekövülés ellen is hat valamelyest.

És hát a termék. A papír zsebkendőket valamiért féladagosra méretezik (az ember akár a markába is fújhatná, minek az a flanc), a vászon zsebkendő vagy jó anyagú, vagy nem, de inkább nem, és mindig rosszkor telik meg. A lehasznált pelenkából készült rongy volna legjobb, de az eldobós csecsemősegg-borítások korában nehéz hozzájutni. A legjobb, ha veszünk egy nagy tekercs háztartási papírtörülközőt. Az egész kínlódásnak a hülye európai civilázió az oka, bezzeg a keletiek meg a természeti népek! ("Undorító szokásai vannak a fehér embernek, nézd, a hülye zsebre teszi az orrvizet!") A kultúra ráadásul kínos kisebesedésekkel jár, arra is keríthetünk valami huszárzsírt vagy szarvasfaggyút.

Jöhet az egészre torokfájás is, akkor öblögessünk Glycosepttel vagy Phlogosollal (nem érnek sokat), vagy szopogassunk valami torokfertőtlenítőt: Faringoseptet (ó, a román gyógyszeripar), Halsetet, Mebucaint, Septofortot, Strepsilst. De inkább menjünk orvoshoz! Ha a szemünk is kikészült, akkor szemészhez is.

Itt ülünk hát, a szorgos kutatómunkával áthörgött, -szédelgett napok után égő tekintettel és üres pénztárcával, összes nyálkahártyánk romokban hever, és ráébredünk, nemhogy kalapkúrához, de még egy kocsmaajtó látványához se volt szerencsék vagy tíz napja. Most mondják, nem tökmindegy, mi a jónyavalya történt ezen a redves héten?

[angelofghetto]

A tévécsatornák, a politikusok, de még a riporterek és megmondóemberek is állandóan pampognak, hogy "nem lehet tudni a TISZA programját". Értem a borsodi zsákfaluban Marika nénit, akinek csak az M1 meg a Kossuth szól, de a magát értelmiségnek vagy polgárnak nevező megszólalókat nem. Csak egy-két országjáró MP videót kell megnézni (elég csak hallgatni), hogy kiderüljön, igaz nem úgy, hogy "a TISZA programja kettőspont, egyes, kettes, hármas", stb. Akinek annyi gógyija sincs, hogy egy beszédből kihámozza a lényeget, ahhoz több zavarba ejtő kérdésem is lenne.

Tavasszal, és most is igyekeztem minél több Tiszás videót követni, mert valamennyire meg akartam ismerni MP-t, a vidék népét. Egészen elképesztő, hogy az emberek a beszéd végén szinte mindig ugyanazokat a kérdéseket teszik fel. Ez nekem azt mondja, hogy végletesen alulinformáltak az emberek, és hogy hatalmas dolog ez az országjárás, ahol saját szemükkel, fülükkel tapasztalhatják meg a népek, akiket eddig az összes "rendszerváltó" politikai erő konkrétan leszart, hogy nem csak eltűrni lehet az életüket, hanem saját kezükbe is vehetik. Nem akarok nagy szavakkal elszállni, de ezt az érzést a magyar történelemben nemigen tudtuk megtapasztalni, legfeljebb olyan alkalmakkal, mint 1848 és 1956. Néhány generációnként van egy ilyen kilépési pont a ránk kényszerített valóságból.

Most már tudom, az én generációmat mocskosul megvezették, és nem vettük észre, mert az ország egyik fele a szabadrablásra fókuszált, a másik az életben maradásra, és a demokráciának amúgy sem voltak nálunk hagyományai, amelyekre támaszkodhattunk volna.

Azért emelem ki ezt a videót (ld. fent) a többi közül, mert van benne egy bácsi, aki kifakad valahol 43:30 tájékán, és szinte sírva önti ki a szívét, nem kevés felgyülemlett haraggal. Nehéz meghatódás nélkül hallgatni, de talán ha a sok Mari nénihez és Józsi bácsihoz ez eljut valahogyan, talán úgy érzik majd, hogy ez az ember egyenesen a szívükből beszél.

És egyetértek, akinek nem tetszik ez a hang, annak el lehet húzni Uruguay-ba, Argentínába, vagy Csádba. Sohaviszlát!

[1mondatban]

#mindenúgyjóahogyvan

[politikapolka]

Filep Dávid, a Romlatlan Magyar Vidék Zsírfeje #filepdávid ...

Filep Dávid, putnoki szkinhed

Libsi nyelvek Szerint Pándi András

És Viktor Csurasov Szerelemgyereke.

Érzékeny lelkű lirikusként kezdte, a szentimentális, dagályos önimádat nagymestere, de a libernyák sorosbrüsszelista értelmiségi elit agyonhallgatta verseit és tehetségét. Prózai műveiben a vidéki magyarság mély életbölcselete legyőzi a bűnös város talmi csillogását, de a vidéki suttyó kisebbrendűségi komplexusára csak a fasiszták adnak gyógyírt, hatalmat és sok-sok ellopható közpénzt. Testiekben is követi példaképe, a Csúti Géniuszt, hatalmas segget, csüngő hasat és visszataszító hájfejet növesztve. Utóbbinak egy vastagkeretes szemüveggel próbál karaktert adni, mögéje bújtatva sunyi, gonosz tekintetét.

Tömeggyilkos faktor: attól függ, hogy többszörös személyiségének melyike kisér ki a partra. A kövér nyuszi futni hagy, de a sértett pszichopata megbasz, megöl, megesz, nem feltétlenül ebben a sorrendben. Vagy-vagy, 5/10,

5 év a vádak elhangzása előtt😁😁😁😁😁😁😁😁😁😁😁😁😁😁😁😁 valahol egy nekrofil náci kannibál és Ted Bundy vagy Pandy szerelemgyereke. Esetleg édeshármas.

[selator]

A magyar vidék egyetlen képen

[samuraisam]

még szerencse, hogy a magyaroknak extrém rövid az emlékezete, illetve nincs értelmezhető médianyilvánosság. én 14-16 éves voltam akkor, de elég jól emlékszem, hogy "a gyurcsány" be akarta zárni / valamilyen formában privatizálni akarta legalább a falusi postákat, és mekkora felhördülés volt belőle, nemzethalál, vidék kivéreztetése stb. most a fidesz megcsinálja ezeket a dolgokat, csak valószínűleg még szarabbul, az összes közszolgátatással - máv, posta, egészségügy, oktatás - érdemi ellenállás nékül.

[petrany]

A múlt héten egy pakisztáni srácot igazítottam el második Magyarországon töltött 12 órájában a Nyugati felé, mert ment Kecskemétre agrármérnöknek tanulni. Szóval akár vidék, akár Budapest, egy percig sem állítom, hogy ide csak a kőgazdag fiatalok jönnek olcsón mulatni.

Ám ami a Palotanegyedben van, az tényleg kemény. A VIII., a VII. és a XI. bizonyos részei azért drágulnak úgy, mintha nem lenne holnap, mert főleg német diákok hadai vannak itt, és konkrétan apu-anyu kártyájával eltartják az összes vendéglátóst. Hogy ez a lakhatással, albérleti díjakkal, magyar vidéki diákok lehetőségeivel mint csinál, azt talán nem kell részleteznem.

[homregeszet]

Miskolci Régész Enciklopédia - Inkrusztáció

Az inkrusztáció eredetileg egy iparművészeti eljárást jelöl, a Magyar etimológiai szótár szerint ‘nemes anyagokból készült berakásos díszítés bútoron’; ‘márvány vagy színes kő berakás’. A régészetben azonban az agyagból készült edények felületére, azok karcolt vagy mélyített díszítéseibe töltött betétek elnevezéseként használjuk. Ezek a betétek a kerámiákétól elütő színben készültek.

Az eljárást főként őskori kerámiakészítők és fazekasok használták, feltűnik neolitikus, rézkori és bronzkori agyagedényeken is. A két legismertebb Kárpát-medencei kultúra, melyek edényein megtaláljuk, a neolitikus bükki kultúra (Kr. e. 5200–5000/4900) és a középső bronzkori mészbetétes edények népének kultúrája (Kr. e. 2000–1500). Mindkettő magas szinten űzte a kerámiaművességet.

A bükki edények bekarcolt vonaldíszeibe a sötét felülettől elütő fehér, sárga vagy vörös színű betétet tettek (1–2. kép), melyet a természettudományos vizsgálatok szerint ásványi anyagokkal (kaolinittel, goethittel, hematittal) színezett, vagy a természetben ilyen állapotban előforduló agyaggal töltöttek ki. Néhány darabnál porrá tört márga (agyagos-karbonátos kőzet) valószínű használatát mutatták ki. A betéteket utóégetéssel vagy szerves ragasztóanyagok segítségével rögzíthették a kerámiák felületébe.

1.kép: Inkrusztált edények a neolitikus bükki kultúrából (fotó: Baranczó Benedek)

2.kép: Fehér, vörös és sárga inkrusztációk bükki edénytöredékeken (Mihály J. és munkatársai 2010, 1. ábra)

Ezzel szemben a középső bronzkori mészbetétes edényeknél csak fehér színű inkrusztációt használtak a fazekasok (3. kép), melyet főként porrá tört állati csontokból készítettek.

3.kép: A bronzkori mészbetétes edények kultúrájának inkrusztált kerámiái (Kreiter A. és munkatársai 2020, 2. ábra)

Az inkrusztált díszítés előfordul még a rézkori tiszapolgári kultúrában, valamint a kora bronzkori Makó-, Nyírség- és Kisapostag-kultúrákban is, illetve kis számban a középső bronzkori Vatya-kultúrában. A rézkorban és bronzkorban a fehér inkrusztáció készítése a Közép- és Al-Duna-vidék más kultúráinál is jellemző volt (Kostolac-, Vučedol-, Szeremle-, Gârla Mare-, stb.).

A rézkori tiszapolgári edények fehér inkrusztációját a természettudományos vizsgálatok alapján porított állatcsontból készítették, míg a Kostolac-kultúrában többnyire kalcit, a Vučedol-kultúrában pedig kagylóhéj lehetett az alapanyag. Az, hogy milyen anyagokat használtak fel az inkrusztáció elkészítéséhez tehát kultúránként különböző volt, és azt az elemzések szerint sokkal jobban befolyásolták a hagyományok, mint a közelben elérhető nyersanyagok köre. A bronzkori kultúráknál több esetben kimutatták zúzott kvarc szándékos hozzáadását is a fehér inkrusztáció anyagához, vagyis a mészbetétet nem egyféle anyagból készítették. Az is kimutatható, hogy ha több „hozzávalót” használtak, azokat vagy együttesen porították, vagy külön-külön törték/őrölték meg, és később keverték össze. Ha hasonló keménységű anyagokat használtak, azokat együtt porították, míg a különböző keménységűeket külön-külön, és csak később keverték össze azokat – vagyis a választásnak praktikus okai lehettek. A „hozzávalók” fajtái a bronzkori mészbetét fehér színét, matt vagy fényes voltát is befolyásolták.

A díszítéshez használt szerszámok is kultúránként különböztek a bronzkorban (W-, T-, U-alakú végződéssel), mint ahogy a mészbetétágy elkészítésének technikája is (bemélyítés, beböködés, pecsételés, folyamatos bekarcolás). A mészbetét alapanyagai általában nem mutatják magasabb hőmérséklet hatására történő átalakulás nyomait, így többnyire égetés után vihették fel azokat a kerámiák felületére. A betét rögzítésére főként szerves kötőanyagot használhattak (tojásfehérje, enyv, növényi gyanta), mely az idők során lebomlott, így nehezen kimutatható. A Vatya-kultúrából származó néhány kerámiánál a mészbetétágy keresztmetszetének pásztázó elektronmikrószkopos vizsgálata azt mutatta, hogy a bemélyített díszítésbe először híg agyagot kentek, az inkrusztációt pedig ezt követően helyezték bele, egyes esetekben pedig magát a betétet hevítették a behelyezés előtt. Ezeknek a praktikáknak a célja is a jobb rögzítés lehetett.

Az eddigi vizsgálatok szerint egyes bronzkori kultúráknál szigorúan ragaszkodtak a kulturális szabályokhoz, míg máshol kísérleteztek a különböző alapanyagokkal és inkrusztációs technikákkal, többféle megoldást is használtak. Mindenesetre úgy tűnik, hogy rézkori és bronzkori kerámiakészítők más alapanyagokat és rögzítési technikákat alkalmaztak, mint neolitikus „elődeik”.

Csengeri Piroska

Ismeretterjesztő a témához: Kreiter A. és munkatársai: Miből készült a középső bronzkori kerámiák „mészbetét” díszítése? 2020.06.08. https://mnm.hu/hu/cikk/mibol-keszult-kozepso-bronzkori-keramiak-meszbetet-diszitese

Szakirodalmak a témához: Czekaj-Zastawny, A. et al.: Colorants used to decorate the Bükk culture vessels. In: Valde-Nowak P., Sobczyk K., Nowak M., Źrałka J. (szerk.): Multas per gentes et multa per saecula. Amici magistro et collegae suo Ioanni Christopho Kozłowski dedicant. Jagiellonian University Kraków, 2018, 351–359.

Kiss V.: Middle Bronze Age Encrusted Pottery in Western Hungary. Varia Archaeologica Hungarica XXVII, Archaeolingua, Budapest, 2012.

Mihalik J.: A boldogkőváraljai neolithkori telepek. Archaeologiai Közlemények XX, 1897, 5–39.

Mihály J. és munkatársai: A bükki kerámia inkrusztált díszítéseinek vizsgálata mikroanalitikai módszerekkel. Archeometriai Műhely VII/4 (2010), 249–257.

Parkinson, W. A. et al.: Elemental analysis of ceramic incrustation indicates long-term cultural continuity in the prehistoric Carpathian basin. Archaeology Ethnology & Anthropology of Eurasia 38/2 (2010), 64–70.

Roberts, S. et al.: Characterization and textural analysis of Middle Bronze Age Transdanubian inlaid wares of the Encrusted Pottery Culture, Hungary: A preliminary study. Journal of Archaeological Science 35 (2008), 322–330.

Sofaer, J. – Roberts, S.: Technical innovation and practice in the Eneolithic and Bronze Age encrusted ceramics in the Carpathian basin, Middle and Lower Danube. Archäologisches Korrespondenzblatt 46 (2016), 479–496.

Wosinsky M.: Az őskor mészbetétes diszű agyagművessége. Budapest, 1904.

[libirk]

Budapest elmúlt négy évét értékelte. A főváros termeli a GDP 38%-át, tehát nem érdemes velünk szórakozni, mert annak a vidék is kárát látja.

Hadházi Ákos mellett Karácsony Gergely az a politikus, akit maximálisan elismerek és tisztelek. Az erkölcsi romlás, a gátlástalan hatalomgyakorlás idején is megőrizték józan ítélőképességüket, és cselekvőképességüket.:"gúzsba kötve is képesek voltak táncolni" ezzel példát adnak a többi tisztességes magyar embernek, hogy ne veszítsük el a reményt Magyarország jobbra fordulása előttünk van!

[dedibelyegei]

No, hát belevágunk Dudás László másik nagy, éveken átívelő, sokrészes életművébe. Ez a Magyar Népművészet sorozat, egyik fontos érdekessége, hogy rendszerint ugye a bélyegtervezők/grafikusok megrendelést kapnak a témákra, akár a konkrét képekre, ez az a sorozat, melynek ötlete magától a tervezőtől jött, és találkozott a Posta elképzeléseivel, így meg is valósulhatott, ez elég ritka.

A képen látható az első sor 1994-ből, ez a teljes, és már innen is látszik, az értékeket úgy állapították meg mintha majmok húzogatták volna ki a számokat egy kalapból, avagy:

Tényleg, később csak még rosszabb lesz.

A bélyegek felépítése egy sémára épül, kapuként körbefut egy tájegységre jellemző minta szép színesben, középen az érték egy ilyen tradicionális betűtípussal (nem ismerem fel), lent pedig a motívum származása, és Magyarország felirat. Felteszem a minták színének jobb láthatósága érdekében bizonyos bélyegek fehér, míg egyesek kicsit bézses alapszínt kaptak.

Értékében elég nagy szórás van, láttam ezt a sorozatot már 300 forintért is, de jellemzően a jó állapotú, pláne ha van benne postatiszta is, mint nálam a 40-es, 50-es inkább 1-2 ezer forint között megy.

Csíki motívumok - 11 Ft

Az Erdélyből származó motívumok kicsit szögletesebbek, nem annyira a részletes kidolgozás, mint a sok apró figura és elem a jellemző. Általában a piros, a kék, és a fekete színt használták, és már a XVIII. századból is fellelhetők ilyen minták.

Vas megyei motívumok - 12 Ft

A vasi motívumok főbb elemei főként virágok, madarak mindez világosabb színvilágból. A bélyegen látható minta a kámoni lepedővégről származik, 1764-ből! A Néprajzi Múzeum őrzi:

Kalocsai motívumok - 19 Ft

Talán leghíresebb és nemzetközileg is legismertebb népi motívumaink kicsit későbbiek, 1860-ban jelennek meg, eleinte még sima fehér fonalakkal díszitik vele a textileket, ruhákat. A XX.század elejétől jelennek meg a színek, és bizony különböző jelentéseik vannak, a hat főszínnek is megvan miként alkalmazzák az árnyalatait:

a bordót a pirossal,

a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,

a narancssárgát citromsárgával,

a kéket saját sötétebb árnyalatával,

a lilát saját sötétebb árnyalatával és

a zöldet saját sötétebb árnyalatával

Minták tekintetében gyakorlatilag kizárólag virágokkal és levelekkel dolgozik. A virágoknak megvan a saját jelentésük.

Debreceni motívumok - 32 Ft

Debrecen színe a zöld, kifejezetten rájuk jellemző az egyszínű zöld hímzés, a Hajdúság és Tiszántúl már részeiben bár a stílus hasonló, vagy többszínűek a hímzések, vagy például a kunsági tiszta fekete. A XIX. század elejétől jelennek meg ezek a motívumok jellemzően női kisbundákon, ez ilyen híres dolog volt akkor a debreceni női kisbunda. A stílus archaikusabb, szimmetrikus növényi ornamensekből építkezik, tulipánok, kunkorkgók (!), makkok, pávaszemek a jellemzőek, a minták rokonságot mutatnak a szűrhímzésekkel.

Dunántúli motívumok - 35 Ft

Rábaközi hímzésnek is nevezik, eleinte csak ahhoz a vidékhez kötötték ezt a stílust, aztán kerültek elő Nyugat-Magyarország egyéb részéről is darabok. Igen koraiak is fellelhetők igazoltan a legrégebbi ilyen hímzés 1700-ból való és egy lepedővégen található, de anyag és mintaelemzések alapján biztosra veszik, hogy már a XVII.században is készültek efféle himzések. A mintakincs igen változatos, a megszokott virág, inda, levél, madárpár vonalon túl a magyar hímzésekben viszonylag ritkább állat és emberábrázolások is megjelennek, például szarvasok. A legjellemzőbb ezzel együtt is a virágtő, mely korsóból, szívből vagy edényből nyúlik ki, 3-5-7 ágú, és szimmetrikus. Az itt lent látható mintán kívül elhelyezett keresztöltések is gyakoriak.

Kalotaszegi motívumok - 40 Ft

Kalotaszeg erdélyi tájegység a Kalota patak és a Kőrös szegletében kb. 34 falut foglal magába. Az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke minden tekintetben. Írásosnak is nevezik az itteni hímzést, hagyományos színei a piros, a fekete és a sötétkék. Ilyen tekintetben egyébként a bélyeg nem hiteles a világoskék ábrázolással, ilyen a valóságban nincs. Egy darabot mindig egy színnel varrnak ki. Az írásos név onnan ered, hogy az íróasszonyok mindig előrajzolták, előírták a hímezni való mintát tintával. Motívumok tekintetében vegyes, természetesen a növényminták a leghangsúlyossabbak, de vannak tárgyak (kosár, cserép, csillag, stb.), illetve néha állatok is, főleg madarak, de találni kígyót és lepkét is. Na és amúgy ilyen kék a kék igaziból:

Szentgáli posztórátétes motívumok - 50 Ft

Ez bizony a mindenki által már látott, hallott bakonyi cifraszűrökön található hímzés (Szentgál Veszprémtől kicsit északnyugatra fekszik). A XVIII. század végétől jelenik meg, és a XIX. században válik a magyarság egyik fizikai jelképévé. Színben a fekete és a piros dominál, kisebb színezésekkel alkalmanként. Motívumokban a nagyméretű virágok, főleg tulipán a jellmező, és a kisebb madáralakok, illetve patkós minták is gyakran előfordulnak.