#lovasok

[nooclue]

Pilinszky János: Utószó

Pierre Emmanuelnek Emlékszel még? Az arcokon. Emlékszel még? Az üres árok. Emlékszel még? Csorog alá. Emlékszel még? A napon állok. A Paris Journalt olvasod. Tél van azóta, téli éjjel. Megteritesz a közelemben, megágyazol a holdsütésben. Lélekzet nélkül vetkezel éjszakáján a puszta háznak. Inged, ruhád leengeded. Mezítelen sírkő a hátad. Boldogtalan erejü kép. Van itt valaki?                   Éber álom: felelet nélkül átkelek a tükrök mélyén heverő szobákon. Ez hát az arcom, ez az arc? A fény, a csönd, az ítélet csörömpöl ahogy az arcom, ez a kő röpűl felém a hófehér tükörből! S a lovasok! A lovasok! Bánt a homály és sért a lámpa. Vékony sugárka víz csorog a mozdulatlan porcelánra. Csukott ajtókon zörgetek. Sötét szobád, akár az akna A falakon hideg lobog. Sírásom mázolom a falra. Segítsetek hófödte háztetők! Éjszaka van. Ragyogjon, ami árva, a semmi napja mielőtt megjelenne. Ragyogjatok hiába! Falnak támasztom fejemet. Mindenfelől az irgalomnak marék havát nyujtja felém egy halott város a halottnak. Szerettelek! Egy kiáltás, egy sóhaj, egy menekülő felhő elfutóban. S a lovasok zuhogó, sűrü trappban megjönnek a csatakos virradatban.

[szkennelttucsok]

Lovasok szoktak nyeregzsúrt tartani?

[kampeszino]

Pilinszky János

Ének a kőszívű királyról

Sötét volt még az ég, aludtak még a f��k, az ifjú, szép király midőn nyeregbe szállt. Még félig éjszaka terült a föld felett, az ifjú, szép király lován hogy útra kelt. Az álmos udvaron igyekvő szolganép, sietve futkosott, sürgött a sok cseléd, zajos vadászkutyák, mohó ebek csaholtak, űzték a vak homályt, a halványuló holdat. Kürtszó és fáklyaláng! A vén kapus kitárta: megnyílt a várkapu hatalmas tölgyfa szárnya. Mint jégverés futott alá a kis csapat, a vágtató király nyomán a szolgahad. Szép volt és fiatal, gyönyörű a király, de soha-soha szebb, se ékesebb talán, és soha szilajabb, mint akkor korahajnal, midőn vadászni ment a fegyveres hadakkal. A boltíves kapun, a függő hídon át, az éjszín lovasok, a villámló paták, zúgott a kis sereg alá a városon, király és szolgahad a szűk sikátoron. Mint jégverés elől, riadtan félreálltak a fák és kétfelől az udvarok, a házak és porba hullt a nép, a város árva népe, a föld porába dőlt, az út porába, térdre. Elébe hullt a nép, de meg se látta őket, a könnyeket a porban, az arcokon a könnyet. Sötéten ült lován a király, s hallgatott. Nyomában éjszinű lovak és lovasok. Nem élt uralkodó a földön gazdagabb, nálánál vakmerőbb soha, se zsarnokabb. Övé a föld, az ég, övé volt, senki másé, a roppant tengerek egyedül a királyé! Már túl a városon lankás mezőre értek, a nap korongja hogy a füves földre lépett; föltündökölt az ég, s a reggel langy sugára aranyból szőtt ruhát terített a világra. Zöldellő réten és fölszántott földeken lágy szellő fújdogált puhán és csöndesen; roppant erdőhöz ért, s megállt a kis csapat, a nyugtalan kutyák, megálltak a lovak. A tiszta csöndön át vadászkürt hangja harsant, hogy megrendült belé a lég, és fölriadtak az erdő vadjai; zúgott és reszketett a fölzavart vadon, a szűzi rengeteg. Gyilkolt a szörnyű had. A levelek, a lombok, a rémült fák felett madársereg sikoltott. Jajongva fölcsapott és hullt alá a mélybe, az üldözők nyila amelyet szíven érte. Röpült a gyilkos érc, és ölt a véres kardvas, futott a gyenge őz, tépetten fútt a szarvas. Összetört ágbogas gyönyörűszép agancsa, vérzőn bukott a rőt, rogyott a holt avarra. És harsogott a kürt, és egész napon át a gyilkos fegyverek, szálltak a vad paták. A nap is véresen merült alá a mélybe. Hatalmas éj terült akkor a föld szinére. Hatalmas éj borult a rengeteg vadonra; az eltévedt király szolgáit szólitotta. De sürgető szavára csupán a rengeteg, a sűrű, néma éj, a síri csend felelt. Hét nap s hét éjszaka, hét hossz�� éjszakán bolyongott egymaga az eltévedt király, rengeteg mélyiről míg végre kitalált, és étlen, szomjasan meglelte városát. Sötéten állt a vár. Az íves ablakok halovány üvegén izzott a telehold. Palota kapuján ugyan ki zörgetett? Nézte a vén kapus a késő idegent. Álmából kelve a hunyorgó szolganép, a sok-sok álmos arc, bámulta a cseléd, ily késő éjidőn a holdsütésen át a néma udvaron ki az, kit jönni lát? S halotta szólni őt, a sápadt idegent tulajdon kisfia - és nem ismerte meg. És nem ismerte meg tulajdon ifju nője, kicsinyke kis fia sikoltva bújt előle. És gyúltak mécsek és lobogva éji gyertyák, meglátta a király, meglátta akkor arcát, szörnyű vonásait! Öregen, összetörten egy rémült idegent látott meg a tükörben. Akkor a szolgahad levetve őt a földre, karon ragadta és a kapukon kilökte.

[fovarosiblog]

"A portrészerű emlékművek faragóiban van egy olyan vágy, mint az ereklyetartó készítőkben, vagyis valami olyan szépség felé törekszenek, amit aztán nem tudnak elérni. Az ilyen szobor a személyt akarja még egyszer föltámasztani, legalább a szent erejével. Az Antall-síremlék, amit csinálok, nem ereklyetartó-építés, hanem az Antall József felől való gondolkodás és a mindenkori hatalom tükörképe kíván lenni. Ez a hatalom sokféle, a négy égtáj felé sarkítva, hiszen az egyházi hatalmat nevezhetem ideológiának is, győztesnek, ami félresöpör az útból. Lehet, hogy lemészárol, de az is lehet, hogy véletlen akadály voltam, csak arra jártam. A két égtáj felé nyargaló lovasok - mert két lovas van akik az útjukban állnak, azokon átnyargalnak, mert éppen arra akadt dolga a hatalomnak, mint akár a búzatáblán is. Aztán, hogy én úgy kerültem-e oda, mint ellenség, vagy mint búzatábla, pusztán csak útjában voltam a nyargaló lovaknak, az más kérdés, hiszen mindig voltak fölösleges áldozatai az új hatalomnak. Az egyházi hatalom, vagy mondjuk más néven, az ideológia két, Anonymus szobrához hasonló csuklyás alak, fenyegetően előre nyújtott feszülettel a kezében – amivel nagyon jól lehet verekedni is. A gumibot és a szó ereje is ilyen, tehát az, amivel az ideológia legyőzi az átlagembert."

Melocco Miklós interjúja a Magyarország-nak, 1997. január 19.

[overthinkingit56]

Is that a…

Hungarian horse musical reference!?

Hungarian horse musical reference in question

He says arrivederci in this scene there’s just no subtitles.

The musical is called Lóvátett lovasok if ya’ll are interested. It’s by Magyar Lovas Színház Komárom.

[homregeszet]

Nemzetközi vámnap

A vám a középkorban az utazókra és a kereskedőkre kivetett illeték volt. Minden jelentősebb és forgalmasabb átkelőhelyen a középkorban vámot szedtek. A szó maga jelentette a természetben vagy pénzben szedett díjat, amit az átkelésért fizettek meg az arra járók, valamint jelentette a vámszedőhely nevét is.

Az Árpád-kor elején a vámszedés joga kizárólag a királyé volt, a kereskedők és utazók, valamint a vásározók a vám megfizetése fejében az ő védelme alá kerültek. Nemcsak a kereskedők fizettek, hanem az áru nélkül szekerezők, lovasok vagy éppen költözködők is.  A vásárvám megfizetése garancia volt arra, hogy legális árut vesznek a kereskedőktől a vásárlók. Miután már nem csak a király vámoltatott (II.András kezdte el ezen jogok nagyobb arányú eladományozását), a vámjoggal rendelkezők annak ellenértékeként kötelesek voltak biztosítani az átkeléshez szükséges eszközöket, hidakat, valamint megfelelően karbantartani azokat.

A vámoknak két csoportját különböztetjük meg: a bel- és a külkereskedelmi vámokat. A külkereskedelmi vámok közé a nyolcvanadot, a határkapukban szedett vámot, és a harmincadot soroljuk. A belső vám alatt a közlekedési- és vásárvámokat értjük. Az első csoportot tovább bonthatjuk szárazföldi és vízi vámokra. Szárazföldi vám alatt az útvámokat, vízi vám alatt a híd- és révvámokat tarthatjuk számon. A fizetendő vámot az egyes vámhelyek vámszabásai alapján határozták meg. A vámszedés alapja kezdetben a szállítóeszköz (akár egy lovas is), vagy szállítási egység (kéve, vég, zsák) de később megjelentek az áru értéke után fizetendő differenciált összegek is. Ezeket vélhetően kifüggesztették, hogy bárki tudomást szerezhessen róluk.

A 15. században az volt a szabály, hogy ha valaki egy mérföldre megközelített egy királyi, vagy fél mérföldre egy nemesi vagy egyházi tulajdonban lévő vámszedőhelyet, oda mindenképpen be kellett térnie, és a vámot meg kellett fizetnie- még akkor is, ha ez a kitérő megnövelte az útja hosszát. A 14. században a vámszedőhelyeket kereszttel jelölték, a 15. században pedig kerékkel. Az illeték kifizetését itt kellett megejteni. A vám behajtását a vámszedők hajtották végre. Az eladományozott vámhelyeken a birtokos maga alkalmazta ezeket a személyeket. Már az Árpád-korban olyan mennyiségű és mértékű vám adási kötelezettség volt, hogy minél több mindenki igyekezett vámmentességet elérni. Erre jó példa a só. A sóbányászat kezdetben királyi monopólium volt majd részben az egyház is kapott jogokat rá. Ugyan így a szállítása is vámmentes volt a sóbánya és/vagy lerakat, valamint azon szerencsés kolostorok között, akik részesültek ebből a kiváltságból. A sónak így meghatározott útja volt az országon belül. Akik nem élveztek mentességet, azoknak természetben, tehát sóban kellett megfizetniük a vámot.

Az összeszedett jövedelmet, annak elszállításáig a vámszedőhelyen tárolták. Ezért általában ez egy erődített, jól védhető helyen lévő épület kellett, hogy legyen, közvetlenül a vámszedésre jogosító híd, határ stb. mellett.

A települések neveiben is megjelenhetett a település ezen funkciója. Megyénkben így Sajóvámos esetében. A Miskolcról Szikszóra átvezető híd itt volt elég nagy és kiépített ahhoz, hogy a folyó nyugati partjáról a keletire szekerekkel is átkelhessenek az utazók. Így regionálisan jelentős útról van szó, melyen már szedhettek vámot a birtokosok. A település mai határában a Kis-Sajó folyik a régi Sajó helyén, mederváltás miatt. Ennek partján, ma Várdombként szereplő területen állhatott a vár és egyben vámszedőhely is, mely a Bebekek uralma alatt kialakuló vámosi uradalom központi eleme volt.

Egy fuvaros megfizeti a vámot a vámszedőnek, 1426. Illusztráció a nürnbergi Zwölfbruderstiftungen egyik kötetéből (Stadtbibliothek Nuernberg)

Felhasznált irodalom Bodnár Tamás-Kis József- Kiss Lajos: A múlt útjai Sajóvámoson

Kovács Viktória: PhD értekezés. Vámok és vámszedés a középkori Magyar Királyságban Nagy Lajos korában.  (1342–1382).

Weisz Boglárka: PhD értekezés. Vámok és vámszedés az Árpád-kori Magyarországon (Történeti áttekintés, adattár).

Horváth Antónia

[amtitkosvergodese]

Ezen még vitatkoznak hadtörténészek és harcművészek. Elvileg egy gyalogsági fegyver, vastagon páncélozott lovasok ellen, pontosabban a páncélozott lovak, főleg a lábuk ellen (ha a bábu a földön van, ott már egy tőrrel ki lehet bontani a konzervet). A vita azért van, mert bár elterjedt volt egy időben, de nem nagyon van feljegyzés arról, hogy általánosan erre a célra használták is. A páncélt átvivő lőfegyverekkel azután kiment a divatból, és hóhérok használták legfeljebb.

Hungarian swords, 14th century, at the Topkapi Palace Museum in Istanbul. The middle sword is 8ft long

[libirk]

A RÓMAI KARNEVÁL 1510 februárjában még a megszokottnál is féktelenebb volt. A szórakoztatás és elkápráztatás minden ismert módja és formája megjelent. Az utcákon bikákat engedtek szabadon, hogy lándzsás lovasok döfjék le őket; a Piazza del Popolón elítélt bűnözőket végzett ki a Harlekinnek öltözött hóhér; s a piazzától délre, a Via del Corsón versenyeket rendeztek-többek között a prostituáltak is összemérhették erejüket. Még népszerűbb volt a "zsidóhajsza": minden korú és nemű zsidót arra kényszerítettek, hogy mókás öltözékbe bújjon, s a mögöttük haladó lovas katonák lándzsáitól bökdösve végigrohanjanak az utcákon, miközben kurjongatva és hahotázva sértegette, ütlegelte őket az ordítozó csőcselék. A kegyetlenség és a lealacsonyodás nem ismert határokat. Versenyzésre kényszerítették még a sántákat, púposakat is. (Ross King: Michelangelo és a Sixtus-kápolna)

(akkor 50 ezer lakosa volt Rómának, ebből 3 ezer pap, és 7 ezer prostituált)

[nam00n]

— ne fuss, öröm, elég bitangnak

voltál a szeretője!

ne gúnyolj, gyönyörű világ,

úgyis szégyellem már magam:

testemben én se tudom, milyen ős

vágyak dühe és daca van:

sivatagoké, szomjazó ázsia,

évezredek, áradó lovasok:

élet, én még szegény s fiatal,

öröm, én még barbár vagyok,

de király is, aki aranyból

építi a maga jövőjét:

fogsz még vezekelni, amiért nem tudtad,

ki a hatalom és a dicsőség!

— fény, fény, fény, hatalom és dicsőség, szabó lőrinc

[metalindex-hu]

Peter Gabriel: i/o

Peter Gabriel: i/o - https://metalindex.hu/2024/01/21/peter-gabriel-i-o/ -

Idén lesz 50 éve, hogy a Genesis kiadta utolsó albumát Peter Gabriel énekével, a mára kultikus státuszba emelkedett koncepciózus művet, a ’The Lamb Lies Down On Broadway’-t. A következő évtizedekben – a filmzenei kiadványokat is beleszámítva – 15 lemezt adott ki a művész. Nagyon sokáig készült ez az alkotás, hiszen vannak olyan részek, melyeket már 1995-ben rögzített. Sokáig érlelte a dalokat, de megérte a várakozás. Már az első meghallgatáskor nyilvánvaló volt, hogy Gabriel ezúttal sem akart visszatérni a Genesis veretes progresszív rockjához, a zene stílusa – az énekdallamok mindenképpen – inkább a nyolcvanas évek nagy sikerkorszakát, a hatalmas közönségsikert hozó ’So’ album világát hozza, azonban én a szerzeményeket összetettebbnek, komolyabbnak hallom. Tipikusan ilyen a Road To Joy és az Olive Tree felszabadult, boldog zenéje, amely engem részben Paul Simon akkori ’Graceland’ albumának hangulatára is emlékeztet. Persze hallunk másfajta kompozíciókat is: a So Much egy remek lírai ballada Gabriel emocionális énekével. Szimfonikus megoldások is felcsendülnek, mint például a Playing For Time-ban és a filmzenére emlékeztető Four Kinds Of Horsesban.

Modern zene, sokféle billentyűs hangszer hallható, effektekkel teletűzdeltek a szerzemények, a dobot több esetben mellőzi, helyette hangminták kattognak, egyes helyeken mindezekre rájön a szimfonikus hangszerelés. Mégse gondoljuk azt, hogy valamiféle lelketlen gépies anyag készült. Egyszerűen arról van szó, hogy a jelenkor technikai feltételeit 100 százalékban kihasználták. És itt a kulcsszó, a technikát csak használták, az alkotási folyamat szolgálatába állították, egy nagyon fontos emberi tényező, a kreativitás került előtérbe. Gabriel totálisan szabadjára engedte a fantáziáját, mindent kihozott a lemezstúdió adta lehetőségekből. Számos zenész közreműködik a dalokban, azonban említsünk meg öt olyan nevet, akikkel korábban is együtt dolgozott Gabriel, akik formálták zenéjét. Tony Levinnel már szólópályája kezdetén összejött, együttműködésük a basszusgitárossal azóta is töretlen. Steve Gadd-del az ezredforduló óta kollaborálnak, a dobzseni ezúttal nem üti a hangszert, hanem ütőseffekttel járul hozzá a produkcióhoz az utolsó dalban. Manu Katché viszont valóban dobol – igaz, hogy nem minden szerzeményben –, vele a ’So’ óta tart az együttműködés. Brian Eno, az ambient zene egyik atyja már 1974-ben, a Genesis ’The Lamb…’ lemezén is játszott, most újra egymásra találtak, és David Rhodes gitárossal is a harmadik szólóalbum óta dolgoznak együtt, bár itt a gitárt keveset halljuk.

A szövegek üzenete most sem elhanyagolható, a sorokban megjelenik a világunk, a nem látható kozmosz, az univerzum, és mindig visszaköszön az a gondolat, hogy az ember csak egy kis porszem. „Csak a mindenség része vagyok” – szögezi le Gabriel a címadó szerzeményben. A Four Kinds Of Horsesról elsőre az apokalipszis négy lovasa ugrik be, hiszen maguk a lovasok szerepelnek a sorokban, ám itt egy békésebb, talán vágyottabb, hittel teli világról szól az üzenet. A megszólalásban teljességgel az elektronikára hagyatkozó Love Can Heal már a címében is békét sugall, végül a beszédes című Live And Let Live-ben elhangzik a végső gondolat egy 73 éves bölcs művésztől: „Amit teszünk, akik vagyunk, a dolgok aszerint alakulnak – majd így folytatja, – Rakd le a terhed, rakd le a fegyvert!” Gabriel azonban nem elégedett meg a lemez egyféle hangzásával, az anyag elkészült „bright” és „dark” mixben is. Nekem a második megszólalás jobban tetszik, sokkal teltebb, jobban betölti a teret, a dalok a sötét megszólalással nyerik el igazi formájukat. A világos megszólalás az én hallójárataimnak vékony, kicsit tompább.

Összegzés:

„Ezen az albumon a művészetet és a zenét akartam egymáshoz kapcsolni” – írja a fülszövegben Peter Gabriel. És valóban, olyan szinten fűzte egymásba a dallamokat, építette fel a hangszerelést és énekelt rá jellemző költői szövegeket a zenei alapokra, hogy azt tényleg csak a művészet mértékegységével lehet értékelni. Elképesztően gazdagon hangszerelt lemez. Nem popzene, nem rockzene, ilyet csak Peter Gabriel tud. Utánozni ne is próbálja senki, úgysem fog menni!

Pontszám: 9

Megjelenés: 2023 Kiadó: Real World Records Stílus: art rock Származás: Anglia

Hivatalos hazai forgalmazónál kapható fizikai formátumok: 2 CD, 2 CD + Blu-ray, 2 LP/bright-side mix, 2 LP/dark-side mix

Zenészek:

Peter Gabriel – ének, vokál, billentyűs és ütőhangszerek, charango

David Rhodes – gitárok, vokál Tony Levin – basszusgitár Manu Katché – dobok Ged Lynch – ütőhangszerek Tom Cawley – zongora Evan Smith – szaxofon Josh Shpak – trombita Melanie Gabriel – vokál Ríoghnach Connolly – vokál Jennie Abrahamson – vokál Linnea Olsson – cselló Angie Pollock – szintetizátor Brian Eno – szintetizátor, ütőhangszerek, gitár, ukulele Oli Jacobs – szintetizátor, zongora, tamburin Don-E – bass synth Katie May – gitárok, ütőhangszerek, szintetizátor Richard Evans – furulya, mandolin Hans-Martin Buff – ütőhangszerek, szintetizátor Ron Aslan – szintetizátor Oli Middleton – ütőhangszerek Paolo Fresu – trombita Steve Gadd – brush loop

Dalcímek:

01. Panopticom 02. The Court 03. Playing For Time 04. i/o 05. Four Kinds Of Horses 06. Road To Joy 07. So Much 08. Olive Tree 09. Love Can Heal 10. This Is Home 11. And Still 12. Live And Let Live

[csajokamotoron]

A Metzeler Karoo 4 gumiabroncsok és a BMW R 1300 GS: 0-ról 6000 méteres tengerszint feletti magasságba kevesebb mint 24 óra alatt

Az expedíció helyszíne, amely extrém kihívást jelentett a motorkerékpárok, a gumiabroncsok és a motorosok számára, az El Circuito de los Seis Miles volt, az Atacama-sivatagban, Chilében, a világ legmagasabb aktív vulkánjainak láncolatában, amely magában foglalja a Nevado Ojos del Salado és a Nevado de Incahuasi-t. A stock motorok és a normál gumiabroncsok extrém kihívást jelentettek. A METZELER márkát és a BMW Motorradot képviselő csapat egy Metzeler Karoo 4 gumiabroncsokkal felszerelt BMW R 1300 GS flottával, a tengerből indulva, kevesebb mint 24 óra alatt elérte és meghaladta a 6000 méteres tengerszint feletti magasságot. A lovasok, motorok és gumiabroncsok számára is rendkívül nehéz emelkedő a Nevado Ojos del Salado hírhedt északi falán tetőzött, ahol az expedíció mindössze 19 óra és 22 perc alatt érte el a 6006 méteres magasságot, és végül 6027 méteres maximális magasságot ért el. Az expedíció során egy akklimatizációs útvonalat kellett megmászni a Circuito de los Seis Miles hegységben, a Nevado Ojos del Salado lejtőin, amely pontosan az argentin és chilei határon fekszik. A 6891 méteres magasságával ez a világ legmagasabb aktív vulkánja, ikertestvére, a Nevado de Incahuasi pedig 6610 méter magas. A Metzeler Karoo 4 abroncsokkal felszerelt BMW R 1300 GS ezután leereszkedett a Csendes-óceán partján, Bahia Inglesában a tengerszintre. December 6-án, helyi idő szerint délután 3 órakor indultak útnak, hogy az Atacama-sivatagon átkelve elérjék a Nevado Ojos Del Salado-t. Kevesebb mint 24 óra alatt sikeresen átlépték a 6000 méteres tengerszint feletti magasságot. A célt december 7-én 10:22-kor érték el. A Metzeler abroncsokkal szerelt, teljesen széria BMW R 1300 GS motorokon Salvatore Pennisi, a Metzeler tesztelési és műszaki igazgatója, Christof Lischka, a BMW Motorrad fejlesztési vezetője, Michele Pradelli, olasz extrém enduro bajnok és az olasz InMoto magazin tesztelője, valamint Karsten Schwers, a német Motorrad magazin tesztelője és újságírója ült. Salvatore Pennisi, a Metzeler tesztelési és műszaki kapcsolatokért felelős igazgatója kijelentette: "Ez az expedíció lehetővé tette számunkra, hogy megerősítsük a Metzeler és a BMW Motorrad közötti szoros kapcsolatot, de mindenekelőtt azt, hogy bemutassuk két szigorúan szabványos termék értékét, amelyeket bárki megvásárolhat és használhat a legnehezebb körülmények között is. A 6000 méteres magasságba való feljutás rendkívül kemény volt, különösen a legénységünk számára, akiknek megerőltető fizikai felkészülésen kellett átesniük, mielőtt felszálltak a motorokra. Így még mielőtt kifejeznénk örömünket a gumiabroncsaink hatékonysága miatt, gratulálnunk kell a versenyzőknek." Az új BMW R 1300 GS elöl 120/70 R19, hátul 170/60 R17 méretben a Metzeler Tourance Next 2 abroncsokat használja eredeti felszerelésként minden változaton, míg a Metzeler Karoo 4 abroncsokat opcionális felszerelésként kínálják a terepjáró használathoz. A Metzeler Karoo 4 abroncsokkal a BMW R 1300 GS tökéletes menettulajdonságokat mutat terepen való használat és kalandkeresés során. Ezek a többcélú felhasználásra tervezett abroncsok valójában példaértékű off-road tapadást biztosítanak a homokos vagy sivatagi pályáktól a legmélyebb sárig, miközben kiváló ellenállást garantálnak a terepjáró használat során oly gyakori kopással, vágásokkal és szakadásokkal szemben. Mindez aszfalton kiváló kezelhetőséggel, valamint a BMW R 1300 GS rendkívül fejlett vezetéstámogató rendszereivel való tökéletes szinergiának köszönhetően rendkívül éles vizes úton nyújtott teljesítményével együtt. Az expedíció egyik különlegessége az volt, hogy úgy döntöttünk, széria motorokkal és abroncsokkal vágunk neki az expedíciónak, és számítunk a kombinált teljesítmény referenciaértékének biztonságára. Ki kell emelni többek között, hogy ezt az eredményt 19 colos első és 17 colos hátsó méretekkel sikerült elérni, ami új korszakot nyit a kalandmotorozás világában. Extrém kihívás mind technológiai, mind emberi szempontból. A Nevado Ojos del Salado valójában a motorkerékpárokat, a gumiabroncsokat és a versenyzőket is nagyon kemény próbatételnek tette ki extrém körülmények között. A több mint ötezer méteres tengerszint feletti magasság, a hideg és a csökkentett légnyomás, amely megkövetelte az üzemanyag-levegő keverék tökéletes elektronikus kezelését, valamint a jármű minden egyes alkatrészének megbízhatóságát. A Metzeler gumiabroncsoknak viszont mindenféle terepen, köves talajon, földutakon, végtelen homokfelületeken és az ismeretlen hó és jég felfedezésével kellett áthaladniuk az útvonalon. Az expedíció résztvevőinek jelentős fizikai és szellemi erőfeszítést kellett tenniük. Nemcsak azért, mert a hegymászás, amely az Atacama régióban, a Csendes-óceánon, Caldera kikötője közelében fekvő Bahia Inglesa városból indult, kevesebb mint 24 óra alatt zajlott, ezért a vállalkozást megelőző napokban a különböző magasságokban lévő különböző alaptáborokban gondos és fárasztó akklimatizálódásra volt szükség, mielőtt az induláshoz visszaereszkedtek volna a tengerszintre. 5000 méter felett az ember számára barátságtalan környezetbe kerülünk. A hőmérséklet nagyon alacsony, nappal -10 °C körül van, éjszaka pedig akár -20 °C is lehet, az oxigénszint pedig ritka. Az expedíció résztvevőinek felkészülését a legnagyobb odafigyeléssel kezelték: minden versenyző célzott orvosi vizsgálatokon és ellenőrzéseken esett át az ennai Kore Egyetemen, az ennai tartományi egészségügyi hatósággal együttműködve. A vállalkozás szimulációjára Szicíliában is sor került, amelynek hátterében Európa legmagasabb aktív vulkánja, az Etna állt, a magaslati szimuláció szimbolikus testvérvárosi szimulációjaként. Read the full article

[bdpst24]

Kezdődik a búcsúszezon a nemzeti kegyhelyen

Kezdődik a búcsúszezon a nemzeti kegyhelyen

24 zarándoklatot szerveznek a ferencesek Április 15-én, az Irgalmasság zarándoklatával elkezdődik Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelyén a búcsúszezon. 6 hónap alatt 24 zarándoklatot szerveznek a nemzeti kegyhelyen, ahol 12 püspök, 2 érsek és 1 bíboros mutat be szentmisét többszázezer zarándoknak. Lovasok, motorosok, romák, gyermeket várók, nagyszülők zarándoklatára is várják híveket a…

[izraelinfo]

A csoda főszereplője

Látom a megszentségtelenített Templomot, de nem látom a hanukai csodatörténet főszereplőjét. Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjében van egy jelenet, melyben az égő ikonosztáz előtt tatár lovasok vágtatnak keresztül a lerombolt pravoszláv templomon. Azóta minden megszentségtelenített templomot látok.  Az ISIS által felrobbantott ősi szentélyeket és az Erdogan-hordák által szétdúltakat, a Mao…

[melindak04]

Vox de Angeli - Az angyalok hangja - Prológus (on Wattpad) https://my.w.tt/4HGKHvVPO5 

 Vajon képesek vagyunk irányítani a sorsunkat? Vagy a szabad akarat csupán illúzió? Létezik egy felsőbb erő, ami minden döntésünket kontrollálja? Samantha Brandon sorsa, hogy egy elmegyógyintézetben élje az életét. Napjai sivárak és magányosak, de egy napon minden megváltozik. Rafael Hill hinni akarja, hogy minden ember a saját életének kovácsa. Ám valaki azt mondja neki, hogy fontos feladatra született: meg kell ölnie egy fiatal lányt. Két sors összefonódik, és egészen új irányt vesz. Elég erős két fiatal, hogy együtt legyőzzék a világot, ami úgy tűnik ellenük van? Elég a hit és a szeretet ahhoz, hogy kitörjünk egy szerepből, amibe belekényszerítettek minket? Mindenkit hajt valami előre, csak fel kell fedezni magunkban, hogy mi is az.

[azalmodozoangyal-818]

Mára már szokásos közös iszogatások.

/kis lovas csapat/

[painter-of-budapest]

Nemzeti vágta alkalmából @nemzetivagta #vagta #nemzetivágta #huszár #hagyomány #hagyományőrzés #ló #lóverseny #lovas #lovasok #lovasverseny #ink #sketch #urbansketch #sketchbook (helyszín: House of Terror)